Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-07 / 6. szám, vasárnap

1951 január 6 UJSZ

0 Harc a gyors vágásért J. Gorelik: „A Sztálin-díjas" című regényéből Melyik az az elülső szög, amelyet kiválasszon a kés számára? Melyik az a legfontosabb forma, az a titokzatos pont, amely felszínre hozza a kés legtöbb lehetőségét? Minden, amit Henrih eddig elért a mozgó gépalkatrészek kiegyensúlyozása, a rezgés kiküszöbölése, a gépi és mellékidő közti differencia csökkentése, mindez most jelentéktelennek tűnik az újonnan felmerült feladattal öszszehasonlítva. Ivan Nikolájevica és Koráblyev is azt tanácsolta Henriknek, hogy a kés beállításánál fokozatosan kisebbítse a pozitív szöget Kezdje, mondjuk, plusz ötíokos szögnél és menjen le a nulláig. Nem kell semmit elsietni, előrerohanni, jobb lassan, körültekintéssel haladni. „No és tovább ? — tanakodott Bortkevics. — Nem baj, ha lassan megy, de mi történik azután? De hát majd elválik! Ha fokozatosan halad, végül is megtalálja a kés számára a legracionálisabb szöget. Kellemes és könnyű volt most a munka. Semmi sem zavarta. A gép jó alapzaton állt, távol a többiektől, a szomszéd gép rezgése nem jutott el idáig. Alekszándr Jefimovics nem sajnálta Bortkevicstől az új keményövezetü késeket, a többi esztergályost, aki követte Henrih példáját és sikeresen dolgozott, szintén bőségesen ellátta ilyenekkel. Ez is örömet szerzett Genyának, vidámabban dolgozott. De az a bizonyos pont nem egykönnyen mutatkozott meg, meglepő makacsul rejtőzködött Genya elől. Nem hiába nevezi Iván Nikolájevics „kritikusnak". De Henrih, bár nem Is gyanította, egyre közeledett a „kritikus ponthoz''. Elérte végre a plusz egyfokos vágószöget. A kés itt sokkal tartósabbnak bizonyult. Emelni lehetett a fordulatszámot. Időnként türelmetlenség szorította össze a mellét, lélekzete megnehezült. Nagy vágyat érzett ily énkor, hogy egyszerre a legmagasabb sebességre kapcsolja a gépet. De eszébe jutott a figyelmeztetés: „Vigyázzon, Genya — mondta neki Alekszándr Jefimovics — a nagy ellenállástól darabokra törhet a gép..." Genya sokáig uralkodott magán, de egyszer aztán a nulla fokról átállította a kést mínusz hét fokra. A kés minusz hétfokos szögben, szilárdan, csapszegekkel megerősítve áll a késtartóban. A darab őrült gyorsasággal forog. Ügy villan, mint a propeller, mintája teljesen összefolyik. .. A sebesség percenként közel ötszázötven méter, ami még Genyánál sohasem fordult elő. Néhány perc telik el. A kés „áll', tartja magát, nem csorbul. Genya már ünnepelné a győzelmet. Lám, ez a soha nem látott, soha nem hallott beállítási mód mégis helyes. Senki nem hinné, még apja sem, ha élne. Henrihet most minden zavarja. A munkaruhájának ujja, amely hirtelenül kellemetlenül hosszúnak tűnik, a körző, amely kiáll a felső zsebéből, Zina jelenléte, aki gépénél dolgozik. De mégis, ötszázötven méter ... Egyszerre úgy érzi, hogy baj van a motorral. Valósággal légzési nehézséggel küzd, akár a meredeken gyorsan kapaszkodó ember. Túlhevült, hangja már nem olyan egyenletesen duruzsoló, hogy Genya megszokta, hanem zavaros, akadozó. A kés kicsorbult, a motor rögtön leállt. * Hamar kikapcsolni a gépet. Vége. A kísérlet nem sikerült. El lehet búcsúzni az ötszázötven méteres sebességtől. Élőiről kell kezdeni mindent. Minusz öt, minusz né4y, minusz három fok ... Vissza kell térni a nullához és ismét próbálkozni. Türelem, türelem ... Genya kiveszi tartójából a kést. Ujjai között forgatva figyeli elülső lapján a forgácstörőt. Hosszan nézegeti a kicsorbult élt, az egész kést. Aztuán félreteszi, másikat vesz elő a szekrényből és beerősíti. Az új kudarc nem keseríti el Genyát. Ö maga a hibás. Sőt, valami megkönnyebbülésfélét is érez: azt még nem tudja, hogyan kell, de azt tudja már, hogyan nem szabad ... Most már nem túlhosszú zubbonyának az ujja, a körző nem nyomja a zsebét, és Zinának a gép mögül időnként rávillanó mosolya is nagyon kellemes. Hasonló kísérletekkel telik el néhány nap. Genya tudja már, hogy a türelmetlenség rossz útra vezet. Figyelmesebben követi a kést, mint bármikor. Melyik helyen mutatkozik a kopás gyakrabban és gyorsabban? Milyen feltételek között vág könynyen? Különböző szögeket, különböző helyzeteket próbál ki. Hol éles, negatív hailást ad az elülső szögnek, hol az ellenkezőjét veszi... Egyszer egyenesen a darab középpontja felé irányítja a kést, máskor ferdén érinti a darabot... Beállítja a mínusz egy, minusz négy, kettő, három fok alatt, próbálgatja így is, úgy is. Noteszában szaporodnak a feljegyaések. Nemsokára tökéletes pontossággal meg tudja majd mondani, mi' lyen szög alatt kell beerősíteni a kést, hogy a maximális sebességet ne tíz-tizenöt, hanem negyvenöt-ötven percig, vagy egy óráig állja. A kísérletek közben Genya kellemetlen felfedezést tett. A lapkán képződő bemélyedés a negatív' szöget néhány percen belül pozitívvá alakítja. Ha megkérdezik az esztergályosom kat, mindegyik azt mondja, hogy ez a bevágás nagyszerű dolog. Az öreg mesterek külön köszörülnek a késbe ilyet, mert elősegíti a vágást. így tanították Henrihet az üzemi iskolában, így csinálta apja is. De Genya késein nem kell köszörülni, megjelenik magától — váratlan, de kívánt vendégként. A darabról leváló forgács beleütközik a késbe, nem meszsze a vágó éltől. Magas sebesség esetén ennek a súrlódásnak akkora az ereje, hogy apró szemmel eleinte nem is látható karcolás keletkezik. Ha ez nem lenne, a forgács szabadon kígyózna, körülcsavarná a gépet, felhalmozódna mozgó részein, az arcba tolakodna. Kampóval kellene felfogni és levágni. De ahogy beleütközik a bevágásba, a forgács apró szemcsékre hull és szétrepül. Lám, milyen nagyszerű dolog ez a bevágáus. De azért van rossz oldala is. Genya látja, hogy megjelenése után pár perccel már a kést veszélyezteti. A kis karcolás egyre növekszik ... Minden perccel jobban kimélyül, hosszabb lesz... És eljön a pillanat, amikor eléri a negatív szög alatt beállított kés vágó élét. Ebben a percben változás áll be. A negatív szög pozitívvá alakul. Hogyan történik ez és mi az oka? Vegyünk elő egy közönséges gyufaskatulyát. Képzeljük el, hogy ez a keményötvezetű lemez, amellyel a vágás történik Helyezzük a dobozt egyenesen magunk elé. Az irányunkba eső felső éle felel meg a vágó élnek. Ha teljesen vízszintes helyzetben van, akkor a nulla fok alatt áll. Döntsük most a skatulyát magunk felé. A hátsó része felemelkedik, az elülső süllyed. A ,,késünk" most nullánál alacsonyabb, tehát negatív szög alatt áll. A valódi késen, nem messze a vágó éltől, egy forgácstörő van. Ezen is jelentkezik a kés és a forgács súrlódásának következtében képződött bevágás. Képzeljük rá most a gyufaskatulyára is. A bevágás egyre mélyül és a vágó él felé terjed. Végül is közvetlen közelébe jut és öszszeolvad vele. Ilyen módon a bevágás széle maga válik vágó éllé. Régen a vágó él mindig legalacsonyabb pontja volt a lemeznek, most magasabban áll. Más szóval, attól a perctől kezdve, hogy a bevágás szele átalakul vágó éllé, a kés szöge pozitívvá válik. De Henrih már tudja, hogy éles kés nem bírja ki a nagy fordulatszámot. Ez természetes is. A nagyon vékony él jobban áthevül: Az áttüzesedett vágó él nem tudja átadni a hőt a forgácsnak és a környezetnek, tehát gyorsabban romlik. Lám, végső fokon mit eredményez a bevágás képződése. Hogyan lehet hát megőrizni a negatív szöget? Genya már megpróbálta minusz hét fok alatt beállítana s bár a kés nem sokáig „állt", a vágási sebesség mégis ötszázötven méter volt. Henrih a kés fölé hajlik. Nem törődve a szemét fenyegető forgáccsal, meg akarja lesni a bevágás keletkezésének pillanatát, követni, hogyan nó, terjeszkedik. Itt van a karcolás. Nemcsak mélységben, de hosszában is terjed. Rögtön eléri a lemez szélét. Meg kell állítani a bevágás terjeszkedését, különben a kés tönkremegy. Genya tudja, mit jelent útját állni a feltartóztathatatlanul terjedő bevágásnak. Azt jelenti, hogy néhány másodperccel meghosszabbítja a kés életét, újabb tartóssági lehetőség ... De hogyan lehet megállítani? Henrih gondolatban átfut mindenen, amit Oblogin és mások könyveiben olvasott, amit Ozarovszkijtől hallott vagy az apjától tanult. .Ner.i, semmi sem vág ide... ök csak egy törvényt ismernek: a bevágás elősegíti a vágást. De itt, új feltételek között, nagyobb gyorsaság mellett, a bevágás többet árt, mint használ. Mit tegyen? Ni, ez a oevžgžs, tz a kis gyógyíthatatlan seb a késen... UJSIÖ BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Miért kell megismerkednünk nemzeteink történelmével és népi demokratikus hazájukat. Arra is tanít, hogy gyűlöljék az összea kizsákmányoló osztályokat, mindazokat, akik elnyomták a dolgozó népet vagy hozzájárultak azok elnyomásához és elnyomorításához. így a „cseh és szlovák nép harcai a múltban" kérdésnek ugyanolyan nagy fontossága lesz, mint az idei kiképzési év politikai iskolázása megelőző kérdésének. A kérdés tanulmányozásának eredményei megmutat* koznak a gyakorlótéren, a tanteremben és az őrhelyen is. Ha katonáink alaposan megismerkednek hazájuk történelmével, még nagyobb igyekezettel fognak gyakorlatozni, még jobban fognak tanulni, még éberebben fognak őrködni. Ezért a politikai iskolázás harmae dik témája nagyjelentőségű mindazok számára, akikre rábízták a politikai iskolázás lefolytatását. A parancsnokoknak és a politikai funkcionáriusoknak még gondosabban kell vezetniök a rájuk bízott csoportokat, még jobban kell oktatniok alárendeltjeiket. Elérik azt, ha a lehető legjobban kihasználják a politikai iskolázás minden eddigi tapasztalatát, ha a csoportok vezetésének még nagyobb figyelmet szentelnek és azt a legfontosabb és legszükségesebb feladatok egyikének tekintik. így összes parancsnokaink és politikai funkcionáriusaink, akik a legénység és az altisztek politikai iskolázásával foglalkoznak, tökéletesen teljesítik feladataikat a honvédelmi minisztérium 1951 újévére kiadott hadseregparancsa szellemében, így teljesítik azon feladatok egyikét, amelyeket dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, népi hadseregünknek kitűzött az elkövetkező időszakra: egyre tökéletesíteni a harci és politikai felkészültséget, tanulni a szovjet hadsereg tapasztalataiból. Katonáink parancsnokaik és politikai nevelőik vezetésével szabadon, az új népi hadsereg építőinek ereje és derűlátása teljében, mint a népi demokratikus haza és népe védelmezői, hozzáfognak a legénység és az altisztek politikai iskolázásának új témakörhöz „A cseh és szlovák nép harcai a múltban" címen. A politikai iskolázás folyamán e témakör megtárgyalásával katpnáink megismerkednek a cseh és szlovák nép gazdag történelmi hagyományaival. A kérdés tartalma: nemzeti történelmünk legfontosabb szakaszai — a huszita forradalmi mozgalom, a 17. és 18. század parasztlázadásai, hazánk munkásmozgalmának kezdete, az első világháború, harc az első köztársaság jellegéért, a kapitalista osztályuralom megszilárdítása a köztársaságban, a köztársaság fejlődése a gazdasági válság idején és a CsKP harca a kapitalizmus ellen, a demokrácia és a köztársaság védelme, a burzsoázia árulása. 1938-ban, végezetül pedig a második ellenállási mozgalom és népünk döntő győzelme a reakció felett, amelyet a CsKP vezetésével ért el. Katonáink így megismerkednek egyrészt a cseh és áfclovák nemzet legragyogóbb és legvilágosabb történelmi szakaszaival — a huszita forradalommal, a parasztlázadásokkal, a legionáriusok forradalmi csoportjának harcával a Vörös Hadsereg oldalán Oroszországban és a Klement Gottwald vezetése alatt álló Csehszlovák Kommunista Párt harcával. Egyidejűleg alkalmuk lesz megismerni a reakciónak, a dolgozó nép ellenségének támadását a világháború előtt, az első köztársaság és a hitleri megszállás idején, valamint 1945 májusa után, amikor a nép a köztársaság árulóival végérvényesen végzett és a szülő Kommunista Párt vezetésével bekövetkezett 1948 februárja. így összes katonáink előtt teljes összefüggésében feltárul a cseh és a szlovák nemzet néhány századon keresztül folytatott felszabadító törekvése a kizsákmányolás alól, amely felszabadulás vívmányait ma már teljes egészében élvezhetjük. Miárt tanulják népi hadseregünk katonái megismerni népi demokratikus hazánk nemzeteinek történelmét? A legénység és az altisztek politikai iskolázásának harmadik témája megismerteti az iskolázás résztvevőjét a cseh és szlovák nemzet dolgozóinak dicső hagyományaival. A tanulmányok közben még jobban elmélyül és fokozódik a nemzeti összetartozás öntudata, a nemzet dicső múltja felett érzett büszkeség, mert az Uyen öntudat, büszkeség állandóan erősíti a katonáknak, a haza védőjének szeretetét a dolgozó nép iránt; a katona szeretetét minden iránt, amit a nép kiharcolt és amit ma munkájával nagy erőkifejtéssel épít. Erősíti a szeretet, a munkásosztály élcsapata, a csehszlovák Kommunista Párt iránt, amely az egykorú történelemben egyedül szerzett érdemeket nemzeteink szabadságának kivívása ós szabad életének felvirágoztatása terén. Katonáink apái még jól emlékeznek, hogy az ő katonai szolgálatuk idején a gyárosok és a nagybirtokosok hatalmi klikkje igyekezett elrejteni történelmünk legvilágosabb és leghaladóbb szakaszait és ahol a burzsoázia már nem tudott rejtegetni, ott a legnagyobb dühvel igyekezett kiforgatni, megváltoztatni és szétforgácsolni mindazt, ami nemzeti történelmünk haladó széllemének legcsekélyebb bizonyítékát nyújtotta. A burszoázia felsöbbséges uralma idején nemcsak az iskolákban járt el így. Többek közt a hadsereg is az a tényező volt, ahol kifejtette legnagyobb dühét. A burzsoá „történészek" gondoltak ki minden elferdített legendát a huszita forradalomról, az 1848-as forradalomról, az első ellenállási mozgalomról. Mi célból készítette és fizette meg a Svec ezredesről szőtt történeteket és más hasonló meséket, amelyek egészen megfeleltek a burzsoázia és kiszolgálói érdekeinek: elnyomorítani és meghazudtolni az igazságot? Az ilyen eljárásnak átlátszó célja volt: elleplezni a történelem valódi gazdagságát és dicsőségét, amelynek felismerése a katonákat, a dolgozó nép fiait még jobban, még sokkal inkább szembeállítaná a burzsoáziával. Ma természetesen népünknek és hadseregünk vezetőségének semmiféle oka nincs ahhoz, hogy úgy járjon el, amint azt a burzsoázia tette az első köztársaság idején. Ma a népnek és a hadsereg parancsnokságának minden oka megvan ahhoz, hogy minden katona a politikai nevelés. a legénység és az altisztek politikai iskolázás útján fokozatosan megismerkedjék a valóságos történelmi tényekkel. Hiszen a haza történelmének megismerése katonáinkat arra tanítja, hogy szeressék a népet Parancsnokaink és politikai funkcionáriusaink nem maradnak egyedül e nagyjelentőségű feladat teljesítésében. összes katonáink legnagyoDb erőkifejtéssel törekszenek, hojy minél jobban megtanulják hazánk nemzeteinek gazdag történelmét, hogy még jobban meggyőződjenek arról, miért szükséges szilárdan hozzákapcsolódni népünkhöz, szeretni a népet és Csehszlovákia Kommunista Pártját és híven szolgálni drága népi demokratikus köztársaságunkat. Minden egyes parancsnok, politikai funkcionárius és katona kétszereJ igyekezettel teljesiti feladatát<Hanzut értelmezett parancs Még nincs minden olyan rendben a hadseregparancs teljesítése terén a testnevelést és a sportot illetőleg, mint ahogy kellene. Hiba lenne meg. elégedni a katonák testnevelésének és sportjának eddigi fejlődésével, amely a hadseregparancs megjelenése után kétségkívül bekövetkezett és nem kísérni figyelemmel néhány hibát és hiányosságot, amelyek bizony még egyre felmerülnek. Teljesíteni a hadseregparancsot, ez azt jelenti, hogy teljesíteni kell minden egyes katonai egységnél és a testnevelést olyan helyre állítani, amilyet annak a hadseregparancs megszabott. Néhány egységnél ez nem történt így. És az ok? Az elvtársak félvállról vették a munkájukat és elégtelen felelősségérzettel láttak hozzá a testnevelés új módszerekkel való megszervezésének. Szokol-bizottságot vá. lasztottak, amely azonban nem dolgozik, versenyt hirdettek a Tyrá képesítő jelvény elnyerésére, de a versennyel tovább már senki sem törődik és a testnevelést valami alacsonyabbrendü dolognak tekintik, amelynek csak akkor kell figyelmet szentelni, ha már valóban semmi szükségesebb nincs. Rosszul értelmezték egyes egységeknél a testnevelésről kiadott hadseregparancsot és rosszul is teljesítik. Kissé elcsodálkoztunk, amikor az ilyen egységeknél kérdésünkre, hogy hogyan készülődnek a Katonai Sportjátékokra, az elvtársak csak vonogatták a vállukat. Hamarosan meggyőződtünk azonban arról, hogy ez távolról sem minden, mert egyes egységeknél egyáltalán nem foglalkoznak testneveléssel. A testnevelés vigasztalan állapotának jelemzésére az ilyen egysegeknél elegendő megjegyezni, hogy sem a politikai funkcionáriusok, sem az alakulati CsKPszervezet bizottságának tagjai nem tudtak felelni kérdésünkre, hogy kik a Szokol-bizottság tagjai. Végül is ki kellett keresniök a napiparancsot, ahol ezek neveit közzétették . .. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a testnevelés alszik és a hadsereg-parancsot nem teljesitik. Nehezen képzelhetjük el a Szokol-bizottság és az alakulati CsKP-szervezet együttműködését, ha tagjaik egyáltalán nem ismerik egymást. A CsISz csoport sem működik mindenütt a testneveléssel és ha egyes alakula. toknál megkérdeztük a CsKP alakulati szervező bizottságának tagjait, hogyan követhette el a testnevelés olyan durva elhanyagolását, igy válaszoltak: „Tudjátok, elvtársak, sok a feladatunk, és a testnevelésre nem marad időnk". A tornaterem parlagon hever. Míg egyes alakulatoknál, ha nincs saját tornaterem, mindent megtesznek, hogy azt kiépítsék vagy legalább biztosítsák a helyi vagy üzemi Szokol-egység engedélyével az ö termüknek használatát, addig egyes alakulatoknál ebből nem csinálnak maguknak semmi gondot. A tornaterem szükségletének kérdése még nem merült fel náluk, mert még egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy mit tegyenek a tél fo. lyamán a katonák testi ügyességének a fokozására A testnevelő munka terve nem készült el, a Tyrš képességi jelwényért nem versenyeznek, a Katonai Sportjátékokra nem készülődnek, — a testnevelésről és a sportról kiadott hadseregparancs nekik holt betű és semmiképpen sem a testnevelő munka rúgója, mint néhány más egységnél. Az ilyen szomorú eseteket nem lenne helyes általánosítani, mert iga/zán még csak szórványosan fordulnak elő, de épp ily hiba lenne szemethúnyni felettük és nem szentelni nekik figyelmet. A hadseregparancs a testnevelést és a sportot a katonák nevelésének és kiképzésének egyik elsődleges feladatául tűzte ki. Ezt a kitüntető helyet azonban a testnevelésnek nemcsak papíron, hanem mindenekelőtt a katonai egység mindennapi életében, a gyakorlatban is el kell nyernie. Azt mondani, hogy a testnevelésre nem marad idő, éppen annyit jelent, mint. ha azt mondanók, hogy nincs idő a gyakoriatozásra, mivel a katona testi felkészültsége a kiképzés oszthatatlan alkotó része. Szükséges azonban mindezt jól tudatosítani és azután — tervezni. Nem szabad a véletlenre bízni, hogy mikor marad fel egy pil. lanatnyi szabad idő, hanem úgy kell beosztani az időt hogy a legcélszerűbben legyen kihasználva. E mellett nem kell elfeledni, hogy a test. nevelésről kiadott hadseregparancsot teljesíteni kell, hogy elsősorban a parancsnokok felelősek ezért és hogy a kommunistáknak és az Ifjúsági Szövetség tagjainak kötelessége, hogy ebben az irányban is a parancsnokok támaszai legyenek. Katonáink válaszoltak a dolgozók karácsonyi akc'ójára A „Karácsonyt a katonáknak" akció, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt kjzdeményezésére rendez, tek a CsISz, a népi közigazgatási szervek és a Nemzeti Arcvonal ÖSSZJS egységeinek közreműködésével, világosan megmutatta dolgozó népünk szeretetteljes viszonyát a hadsere. günkhöz. Az osztravai kerület helyőrségeinek katonái erre a nemes akcióra munkaakcióval válaszoltak. Kötelezettséget vállaltak, hogy az osztravavidéki bányászoknak segítségükre lesznek a szénkitermelés feladatainak teljesítésében. Akik karácsony ünnepére szabadságot kaptak, azok sem maradtak le a többi katonáktól. ígéretet tettek, hogy szabadságuk idején a széntárnákban négy munkamüszakot ledolgoznak. Vállalt kötelezettségeiket teljesítették is. A hrusovi Sztálin, bányában a katonák 250 százalékkal túlteljesítették a munkanormát. Mun. kájukban jelszavuk volt: „Minden egyes tonna egy-egy bomba a hábo. rús uszítók táborára". A Sztahanov-bányában a katonák egynapos munkamüszakuk termelési eredményét felajánlották a koreai polgári lakosság javára. Dicséretre méltó, hogy új népi had. seregünk tisztjei a munkában jó példával jártak elöl.