Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-07 / 6. szám, vasárnap

U J szo ­Mire tanít bennünket a szovjet filmművészet 1951 január 6 UJSZ 0 ­A szovjet film ősszel ünnepelte harmincadik évforduló iát. Helyesen állapította meg Háy Gvula „Az igaz­mondás művészete" című cikkében, hogy ami ezelőtt a film területén létre­jött, azt lehet a filmtechnika, a film­ipar történetéhez sorozni, de csak nagyon kis részben és akkor is na­gyon nagy fenntartásokkal a film mű­vészetéhez. Minden igaz művészetnek lényege az igazmondás. Csak akinek nincs mit félnie az igazságtól, akinek az igazság a szövetségese, az válhat igaz mű­vésszé. Erre tanít bennünket a szov­jet irodalom és ez számunkra az első tanulsága a szovjet filmnek is. A bur­zsoázia embere eszmék nélkül él, önző célokat tűz ki maga elé. meggazda­godást, vagyonharácsolást. uralmat emberek fölött és ígv érthetően egész életmódja magán viseli la törtetés, a kapzsi és telhelellen harácsolás erköl­csét. Életmódja hazug, üres. felszínes és önző, és így az ő irodalma, művé. szete is hamis és hazug, mert leplezi a valóságot, elkendőzi az igazságot Ezzel szerňben a szoviet embernek életeleme a magasabberkölcsü, kollek­tív munkába vetett törhetetlen igaz­ságérzés, amit a marxi-lenini eszme új rendet, új világot formáló erejébe vetett hit táplál. A szovjet film erre az ú i rendet s ú| világot formáló erőre támaszkodik és a magas erkölcsi tartalmat már kezdettől fogva a legigényesebb és legművészibb eszközökkel hozza a né­ző elé. Elég, ha a Patvomkin cirkáló­ra, Eisenstein remekére, vagv Pudov­kin Dzsingisz.kán iára utalunk, a hu­szas éveknek ezekre a nagv megle­petéseire, amelyek úgyszólván egy csapással új útat jeleztek a film tör­ténelében. Mindaz, ami ezután követ­kezett, ernyedetlen munka volt, hogy a szovjet film megszabaduljon minden formalizmustól, elvesse a naturalizmus csökevényeit és valóban milliós töme­geket megmozgató és milliós töme­geket meghódító és nevelő művészet­té váliék. A szovjet film története szorosan kapcsolódik országunk szocializmusért vívott harcához és a szoviet kultúra fejlődéséhez, írják V Pudovkin és J. Szmirnova „A szoviet film szempont­jai" című tanulmányukban A film. művészek az egész néppel együtt résztvettek művészi alkotásaikkal a szocializmus építésében. A szovjet fimművészet arra törekedett, hogy az új társadalmi rendszer felépítésében segítse a Pártot és a népet Történe­tében négy korszak különböztethető meg, amelyek egybeesnek a szovjet állam fejlődésének korszakaival. Az első nagy periódus a forradalom első éveitől a húszas évek végéig ter­jed. A szovjet államnak erről az első korszakáról Sztálin elvtárs ígv ír: „Az első szakasz — az Októberi Forradalomtól a kizsákmányoló osz­- tályok felszámolásáig terjedő idő­szak. Ennek az időszaknak főfeladata abban állt. hogy a megdöntött osztá­lyok ellenállását elnyomja, hogy megszervezze a 7 ország védelmét az intervenciósok támadása ellen hogy helyreállítsa az ipart és a me­zőgazdaságot, hogv előkészítse a kapitalista elemek felszámolásának feltételeit." Ezekben az években törvényszerű jelenség volt, hogv a híradó és publi­cisztikus elem került előtérbe. Igen sok olyan kiváló film való ebből az időből, amelyek a szocialista realizmus alapjait rakták le a filmművészetben, ugyanakkor azonban magukon viselték az ellenséges befolvás ismertelőjeleit, a formalizmus vonásait. A szovjet film történelmének új pe­riódusát a szovjet állam fejlődése má­sodik fázisában fellelhető sajátosságok határozzák meg. „A második szakasz — írja Sztá­lin elvtárs — a város és a falu ka­p talista elemeinek felszámolásától a szocialista gazdaság telies győzel­méig és az új Alkotmány elfogadá­sáig terjedő időszak. Ennek az idő­szaknak a fő feladata a szocialista gazdaság szervezése országos mé. retekben és a kapital'sta elemek utolsó maradványainak felszámolása. a kultúrális forradalom iránvítása és teljesen modern hadsereg szer­vezése az ország védelme érdeké­ben." A második periódus filmiei mélyre­hatóbban tárják fel a nép életét, a gyárak és kolhozok szocialista mun­káját felölelő tárgykörükkel közelebb állnak 3 szocialista építéshez. Ennek az időszaknak törvényszerű és döntő ielentősége. hogy a mű­vészek figyelme a szoviet ember, a szocialista társadalom egyszerű építő­je felé fordul. Időszerű kérdésekhez kapcsolódnak még azok a filmek is, amelyeknek tárgya a forradalom vagy a polgárháború A pozitív alakok ábrázolásában új vonásként ielentkezik a munkához való viszonv A munka a szovjet filmművészet legfontosabb esztétikai kategóriája lett, ami a szov­jet ember kommunista öntudatának növekedését fejezi ki Ezekben az években jelennek meg a polgárháború nagy hősei a filmeken: Csapájev, Panomenko. a Kronstadti tengerészek A nagy hazafi. Ekkor ké­szülnek a Leninről és Sztálinról szóló nagy filmek — Lenin októbere, Lenin 1918-ban, a Puskás ember és Maxim sugárzó alakja kap életet a 'film vász­nán, hogy eltörülhetetlen emlékként bevésődjék szívünkbe. Mit adnak nekünk ezek a filmek és mire tanítanak? Megmutatják elsősor­ban az új világért harcoló szovjet em-« bért, a ragyogó jövőért folvtatott küz­delemben életét is áldozó hőst. az épülő új rendnek példamutató új em­berét, a szocialista építésnek hősét. Az új, szocialista-realista művészet az élő embert, a társadalmi valóságot tükrözi és éppen ezért nem elvontan, hanem az élet, a valóság alapján állít­ja be központi hősét A szovjet film­művészet is megtalálta ezt a központi hőst mind a filmművészet történeté­nek harmadik szakaszában, a Nagy Honvédő Háború éveiben mind pedig negyedik időszakában, melv már a háború utáni éveket öleli fel. A harmadik időszakban a filmek központjában találjuk a Honvédő Háború nagv hőseit, Zóiát. a legen­dás part'zánlnnvt. Matroszov gárda, közlegénvt (Támadás 6.25-kro) Me­reszjev főhadnagyot (Egv igaz em­ber), Zaszlonov mérnököt (Orsai cso­mópont). hogy csak a legnagyobb példaképeket említsem, akinek em­léke elevenen él mindenütt, ahol a dolgozó ember építi a maga orszá­gát és szívében oltárt állít mind­azoknak, akik a fasizmus vadállati rohama ellen küzdöttek és életüket adták a mi szebb holnapunkért. Egy új nagyszerű hősi hazafiasságról ka­punk itt felejthetetlen képeket a mű­vészet legnemesebb eszközeivel. A negyedik periódus már a háború utáni épíiés idejét jelzi és a filmművé­szet a főhőst a munka területén talál­ja meg, abban az emberben, akire jövőnket építjük, a munkásban, aki újításon dolgozik, a mérnökben, aki találmányát felhasználja a gyakorlat­ban, segíti az egyszerű munkásújító­kat. mondja Pudovkin. Az igazi hős, a filmnek központi hőse az aki előre vi­szi az életet, aki egvéni életét a társa, dalom szolgálatába állítja A sztaha­novisták, a legjobb munkások életé­ben, akik munkájukkal segítik az or­szág építését, hogyne akadna konflik­tus, drámai mag hiszen izgalmas, drá­mai például az.a folyamat, amikor a munka hőse magával ragadja példájá­val elmaradt vagy lanyha társait és jobb teljesíményekre buzdítja őket. A legutolsó esztendőkben az új­szerű élerajzflm (Szverdlov) mel­lett megszületett a Szovietúnióban a legutóbb) évek nagv filmdramatur­giai újítása: a dokumentum-játék­f lm. Három f'lmremeket ismertünk meg eddig ebből, a Sztáľngrádi csa­tát, a Harmadik csapást és most legutóbb a „Berlin elesté"-t. Hogy ml újat mondanak nekünk ezek a dokumentum-játékfilmek, arról kü­lön kellene beszámolnunk. „Mindig közelebb és közelebb a néphez" — mondja Pudovkin és ez a szovjet filmművészet legnagyobb tanulsága számunkra. Szeretni a né­pet és emlékezni arra: a kultúra dol­gozói csak akkor tudnak tanítani, ha a néptől tanulnak. íróknak a tö­megekkel egvbe kell forrniok." Es valóban, ha egv szoviet filmet nézünk, például „Az egv életen át" cí­műt, egy szovjet tanítónő példájából látjuk azt a magas eszmeiséget, am^ly a film alkotóit irányítja, látjuk a film minden egyes alak iának telies élethű­ségét. Nem tudna megragadni ben­nünket oly mélyen a szoviet film. hj akár egv pillanatra is éreznők, hogy elszakad éltető talajától, a dolgozó, új rendet, új világot építő néptől. Magas eszmeiség, amelv nem ismer félutat, hátrálást vagy megalkuvást, áldozatos hazaszeretet, önzetlen segí­tés és igazságérzés — ez jellemzi a szoviet embert és ez jellemzi a szov­jet filmet is. Száz és száz ragyogó példát idézhetnénk még a szovjet ember magasabbrendű erkölcséről, amely oly fénvlőn árad a ..Szibériai rapszódia", a „Kubáni kozákok" vagy a „Van hazájuk" filmszalagiáról: me­leg és érző, rokonszenves szoviet em­berek bátor tetteit, rettenthetetlen bé­keharcát és végtelen derűiét hozzák elénk, amelv ma azt hirdeti, hogy szép a szovjet élet és nincs az az erő, az az uszító hang, amelv ezt a felénk áradó biztató derűt elmosni és a ha­talmas életigenlést, a hitet a boldog jövőben, a béke harcának végső biztos győzelmébe vetett hitet megtörni tudná. Ez számunkra a szoviet filmnek legszebb tanulsága. E. V. hogyan él a szovjet bányász A tüzelőanyagtermelésnek minden országban óriási a fontossága A Szovjetúnió elsó' szénbázisa a Donyec-medence, amely népgazdasá­gában igen fontos szerepet játszik. A Nagy Honvédő Háború előtt a Do­nyec-medence szolgáltatta a Szovjetúnió területén kitermelt szénnek több mint a felét. A hitleristák óriási kárt tettek a Donyec-medence szén­iparában. Vízzel árasztották el a tárnákat, felrobbantották a föld felett lévő berendezéseket. A németek kiűzése után a szovjet nép tüstént hoz­zálátott a Donyec-medence helyreállításához és a medence termelési mennyiség tekintetében az országban ismét az első helyet foglalja el. Az 1948-as esztendő nyarán a Donyec-medence termelése elérte a 'háború előtti szint 80 százalékát. A most folyó ötéves terv folyamán a Donyec­medence termelése túlhaladja a háború előtti szintet. Az itt közölt riport egy donyecvidéki bánya életéről szól. Nemrég Gorlovkában a „Komszo­mo!ec"-bánya komszomol-bizottságá_ hoz bejött egy fiatal legény és ScserI bakov komszomol-szervezőhöz fordul­va, így szólt: — Elhatároztam, hogy végérvénye_ sen itt fogok letelepedni. Idehívom hozzátartozóimat is . . . Ez Ribatyenko volt. a villanyvasút egyik legjobb, fiatal gépésze. Alig né­hány hónappal ezelőtt érkezett ide egy hozzá hasonló falusi fiatalokból álló csoporttal. Scserbakov már az eflső napon megkérdezte tőle: — Végleg hozzánk? — Majd meglátom — válaszolt ki­térően Ribatyenko. Ribatyenko még nem ismerte a bá­nyát, annak hagyományait. Egy alka­lommal meghívták őt a klubba, akkor, amikor a bánva veteránjai is ott vol­tak. Az „öregek" beszélgettek a bá­nya történetéről. Elmondták, hogy a bányát még a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt alapították. Ak­kor még „Mária"_bányának hívták és igen kevés szenet adott. A sztálini öt­éves tervek éveiben a bánya felett a knmszomolisták vállaltak védnökséget. Az ország minden részéből jöttek ide a fiatal munkások. Uj tárnákat nyitottak. A bánya körül egész kis város nőtt ki. melyet aztán Komszo­I molszknak neveztek és a bánya is új ' nevet kapott: „Komszomolec"_nek ke<­resztelték el. Az öreg bányászok elbeszélései mély benyomást tetteik Ribatyenko és társaira. Néhány nap múlva a fiatalokat kö­zös szállásukon tekintélyes bányászok látogatták meg Jetim Ivanovics Fi­latov és Ivan Boriszovics Szatanin. Ribatyenko már hallott Ivan Boriszou vicsról Amikor a háború idején a ta­pasztalt bányászok a frontra mentek, a fejtési szintén a serdülők maradtak vissza. Szatanin szeretettel fogadta, megtanította őket a szerszámokkal bán­ni, ácsolni és szenet fejteni. Az ő fejtési szintjén dolgozó ifjúsági brigád volt a legjobb a Don-medencében. Ez alkalommal sokáig elbeszélgetett az ifjakkal a két bányász. Ribatyenko előtt kirajzolódott a szovjet bányászok alakja, akik lelkük mélyéből fakadó odaadással viseltetnek munkájuk iránt, akik saját bányájuk gazdái. Eljöttek a közös szállásra más te­kintélyes bányászok is és beszéltek magukról, társaikról az ismert do­nyeci bányászokról. Azután a fiatal bányászok egymás­után kezdtek átköltözni az öreg bá­nyászok szállásaira. Egyszer a komszomol-titkár beje­lentette, hogy elmennek Szvjatogorszk­ba, a bányászati gyógyintézetbe láto_ gatóba. Több mint 50 fiatal bányász indult gépkocsin az üdülőotthonba. Vá­rosok mellett robogtak el, azután sűrű fenyőerdők között az északi Donyec festői partja mellett az ifjak meglát­tak egy szép épületet. — I'£t üdülnek a mi bányászaink. Ez a bányászok üdülője. Ez a kirándulás mély nyomot* ha­gyott Ribatyenko emlékezetében. Mind erősebb és erősebb szálak fűz­ték a bányához és társaival együtt mindinkább megtanulta értékelni és becsülni a bányászok dicső munkáját. „Nem! nem megyek én el innen se­hová sem!" — mondta magában Ri­batyenko és ugyanezt mondta a többi újonc is. Egyesek elhatározták, hogy HÍREK SZLOVAKIA KULTÚRÉLETÉBÖL František Hečko író, a ..Vörösbor" című háromkötetes regény szerzője, befejezte „Faházas falu" című új re­gényét, melvnek kézirata több mint 600 oldalas. Hečko új regénve témá­ját egy oravai falu életéből merítette, amelyben a magasabb szocialista me­zőgazdasági formákra térnek át. Vlado Minác író a Csehszlovákiai írószövetség szlovák tagozata bíráló bizottságának átnyújtotta ú i regényé­nek kéziratát, melv az Ifjúsági víz­duzzasztógát munkálatairól szól. A re­gény hamarosan könyvpiacra kerül. Ján Kostra költő új válogatott vers­gyűjteményt készít elő a háború utá­ni időszakból. A versgvüitemény a szocializmus építését mutatia be. • Krista Bendova költőnő ú i váloga­tott versgyűjteményt ad ki „Boldog ország" cím alatt. • Margita Figuli írónő teriedelmes re­gényt fejezett be, amelynek tárgyát a Szlovák Nemzeti Felkelés ideiéből me­rítette. • Ján Ponican és Milán Laičiak költők az ifjúság számára egy-egy verses­könyvet írtak, amelvek rövidesen könyvpiacra kerülnek. 1950 november havában a köztársa­ság területén 471 könvv jelent meg. Ebből 231 cseh. 132 szlovák. 12 ide­gennyelvű és 96 fordított mű volt. • Karácsony előtt írták alá Prágában a csehszlovák—lengyel kultúrális egyezménnyel kapcsolatos 1951-re szó­ló munkatervet. A terv alap ián tudó­sok, művészek s a kultúráiét más kép­viselői kölcsönösen ellátogatnak a két baráti országba. A terv előre megha­tározza a fordításra kerülő irodalmi műveket, a népi művészcsoportok csereszereplését stb. A kultúrcsere terén elmélyülő együttműködés, amely­ben Szlovákia is tevékenven részt vesz, hozzájárul Lengyelország és CsehJ Szlovákia nemzetei közti barátság to* vábbi megszilárdításához, amely nem­zeteknek közös a céliuk: a barbár im J perialisták és háborús uszítók elleni harc, harc a békéért és a haladásért. • E napokban meglátogatták Szlová­kiát Pieter Keuneman és L. B. Yay­sena ceyloni szakszervezeti munkások. Csaó Szik Jen haladószellemű orvos fe-J leségével együtt Indonéziából, Varsó­ból érkeztek hozzánk, ahol résztvettek a Békevédők II. világkongresszusán. Szlovákiai tartózkodásuk alatt élénk érdeklődést tanúsítottak népünk építő­törekvései iránt. HÍREK VIRÁGZIK A SZOVJET SELYEM­IPAR. A Szovjetúnió könnyűiparának selyem feldolgozói és gyártó üzemei a meghatározott idő előtt teljesítették a tervet. Az elmúlt év kezdetétől 3,750.000 méter anyagot gyártottak. Ez azt jelenti, hogy másfélszer többet, mint az 1949-es esztendőben. A krepp gyártása terén is úiabb sikereket ér­tek el és a nyersselyem gyártása is jelentősen fejlődött és komoly ered­ményeket hozott. Az 1951-es tavaszi idényre új mintákat és anvagmodelle­ket készítenek. ÜJ VILLANYTELEPEKET HE­LYEZNEK ÜZEMBE A SZOVJET­ÜNIOBAN. A Szovietúnióban a kol­hozok vilanytelepelnek építésével egy­időben kezdlék meg a mezőgazdasági villanyáramszükséglet fedezésére az állami villanytelepek építését is. 1950­ben ezek közül az állami villanytelepek közül húszat helyeztek már üzembe. Ezek az állami villanvtelepek a gép- és traktorállomásokat és a szovhozokat látják el megfelelő mennyiségű villany­árammal. Nemrég kezdték meg a vil­lanyáramszolgáltatást a moszkvai, ria­zani, kievi kerületek állami mezőgaz­dasági villanytelepein. Ezidén a terv szerint csaknem háromszorosával emelkedilt az Í951'-es 2v v'S.gSg ví állami villanytelepek száma. OJ VALASZTASOK. Az Orose Szovjet rederativ Szocialista Köztár­saság Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek, a Gruz Szocialista Szovjet KözJ társaság, a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság, a Kazah Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Taná­csa Elnöksége határozata értelmében az új választásokat e köztársaságok Legfelsőbb tanácsaiba 1951 február 18-ra, vasárnapra tűzték ki. E köz­társaságok Legfelső Tanácsaiba azérť tartanak választásokat, mert az alkot­mány értelmében 1951 február hónapJ jában telik le azok működési időszaka; A TUDOSOK SEOITENEK Ä FÖLDMŰVESEKNEK. A Szaraíov­vidék kolhozaiban több mint 40.000 kolhoztag vesz részt az agronómiai és zootechnika) évi kurzusokon. MunkáJ jukban igen nagy segítségükre vannak a szaratovi tudósok. Pokrovská, az állatorvosi intézet tanárnőié, a zoo­technikai kolhoz-tanfolvamokon a Vo_ rosilov járásbeli „A forradalom jele" 1 nevet viselő kolhozban tanft. A tanítók' szemináriumainak előadásait a mező­gazdasági intézet tudósai és kutatói tartják. Hogy még Inkább biztosítsák a tanfolyamok sikerét és a tanfolya­mon résztvevők előrehaladását a me­zőgazdasági ismeretek elmélyítésében és elsajátításában, tíz. meg tízezer pél­dányban adják ki a sokszorosított tu­dományos előadásokat. legtöbbször könyvek formájában is. A magyar iilm fesztiválja Csehszlovákiában Ez év február 9-től 15-ig megren­dezik nálunk a magyar filmek hetét és ugyanakkor Magvarországon a cseh­szlovák film hetét. E hét folyamán nálunk két új magvar filmet mutatnak be és pedig a Ludas Matvi színes fil­met és a Dalolva szép az élet című zenés vígjátékot. Ezenkívül bemuta­tásra kerül az utóbbi évek több ma­gyar filmje, ígv például a Valahol Európában, a Tűz. Talpalatnyi föld, az Egy asszony elindul és Szabóné. Mindkét új magyar filmet, a Ludas Matyit és a Dalolva szén az életet be­mutatják Prágában. Brnoban, Bra­tislavában, Plzenben. Hradec Králové­ban, Pardublceben. Gottwaldovoban, Olomoucban, Jihlaván, Kassán, Osztra­vában, Karlové Varvban és másutt. A filmfesztivál hivatalos megnyitá-' sa Prágában lesz február 8-án az Alfa-moziban. A megnyitó előadáson résztvesznek a kormánv képviselőig valamint az öttagú magvar küldött­ség, amely az utána következő napoké ban résztvesz a brncá és bratislavaf magyar filmfesztivál megnyitásán ÍSJ Valószínűleg bemutatják nálunk a! magyar film hetében a nemrégen elké-» szült „Kis Katalin házassága" című filmet is. idehívják családjukat is a Don-meden_ cébe. A „Komszomolec"-bányában az újoncokkal való jól átgondolt bánás­mód példája szélesen elterjedt, a Don­medence többi bányájában is. A Kom_ szomol-szervezetek ma már majdnem mindenütt találkozókat hoztak létre az új és az öreg bányászok között. A nevelőmunkába tekintélyes bányászo­kat, értelmiségieket vonnak beile. A makejevkai Ordzsonikidzéről elme vezett bánya fiatalsága nagy érdeklő­déssel hallgatta Vaszilij Ivanovics Pro­kopovnak a Szocialista Munka Hősé­nek elbeszéléseit. Nemrégiben a Kom­szomol-bizottság elhatározta, megmu­tatja a fiatal bányászoknak, hová ke­rül a bányából kitermelt szén. Kirán­dulást szerveztek a Kirovról- elneve­zett kohóüzembe. A bányászok meg­láthatták, hogy miként olvasztják meg a szén segítségével a fémeket, miként hozzák mozgásba a gépeket. Az újoncok nevelésében résztvesz. / nek az írók, a művészek és tudósok is^ A sztálinói kerület könyv- és folyó­íratkiadója „A fiatal munkás könyv­tára" elnevezéssel brosúra-sorozatot adott ki. A brosúrák az ismert bányá­szokról, újítókról és a fasiszta rablók által lerombolt bányák újjáépítéséről szólnak. A fiatal bányászok előadásokat hall­gathatnak a vidék múltjáról, természeti kincseiről. A bányászifjúság érdeklő­déssel hallgatja a „Letnin és Sztálin a Don-medetncéről", „A régi é* az új Don-medence", „A Don-medence, mint a Sztahanov-mozgalom szülőföldje", „A Párt és a kormány gondoskodása a bányászokról" című előadásokat. A fiatal bányászok iránt megnyil­vánuló gondoskodás, szeretet, az újon­coknak az öreg bányászokkal való ta_ lálkozásai, a Don-medencéről és álta­lában a bányákról szóló előadások és beszélgetések belenevelik az ifjúságba a bányászvidék iránti, a bányájuk és a munkájuk iránti szeretteted

Next

/
Thumbnails
Contents