Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-06 / 5. szám, szombat

1951 január 6 UJSZ0 ­A népi csapategységek kisöpörték a gyilkos amerikai betolakodókat Korea fővárosából 9 Szöulból A TASS jelenti Fendzsanból: A koreai népi demokratikus hadsereg fel­szabadította Szöult. Csütörtökön, íanuár 4-én a heüyi időszámítás szerint pontsán 12 órakor a koreai népi hadsereg csapategységei rövid harcok után bevonullak Korea fővárosába, Szöulba és a várost birtokukba vették A koreai népi demokratikus had­sereg főparancsnokságának legutol­só hivatalos jelentése a következőket tartalmazza: ,,Népi csapataink a kínai önkénte­sekkel karöltve valamennyi front­szakaszon folytatják támadásaikat. A népi hadsereg csapategységei a 38-ik szélességi övezet minden részén áttörték az ellenség védelmi vonalát és folytatják előrenyomulásukat dél felé. Január 3-án a 38-ik szélességi övezettől 20—30 km mélységbe törtek előre. A nyugati frontszakaszon küz­dő csapataink folytatták támadásai­kat és felszabadították Jonan, Pak­cson, Csandon, Munszan városokat és az azokat környékező falvakat. A középső frontszakaszon csapategysé­geink felszabadították Tonducson és Ujdzson városokat Szöultól észak­nyugatra. Csapategységeink, ame­lyek Csuncson irányába támadnak, felszabadították a stratégiai szem­pontból oly fontos Kajon városát." A szovjet jegyzék visszhangja a világsajtóban A Magyar Dolgozók Párt iának köz­ponti lapja, a Szabad Nép. a Szovjet­únió jegyzékével kapcsolatosan a következőket állapítja meg: „A Szovjetúniónak mull évi. de­cember 30-i jegyzéke a világ vala­mennyi nemzetének figyelmét felhívta arra, hogy Németország demilitarzá­lása. amely teljes összhangban áll a német nép érdekeivel is. az európai békekérdés megoldásának előfeltétele. Ez a megállapítás kétszeres figyelmet érdemel, mert a háborús kalandorok most, hogy Távolkeleten vereséget szenvedtek. figyelműket Európa felé irányítják. A némét kérdés ma a vi­lágbéke kérdése. Egységes, béke­szerető Németország létrehozása az a feladat, amelynek megteremtésére a békeszerető emberiségnek mindent meg kell tennie. A magyar dolgozók, aki­ket közvetlenül érint a német kérdés, határozottan a szovjet békepolitika mel­let sorakoznak fel. mert ez adja meg az egyetlen módot és lehetőséget a német kérdés békés megoldására. A Scanteia, a Román Munkáspárt hivatalos lapja ugyancsak méltatja a szovjet jegyzéket és többek között ezeket állapítja meg: „Komoly hozzájárulás ez a nemze­teknek a béke védelméért folytatott harcához, mind Európa, mind az egész világ szempont iából. A kapitalista or­szágokban a közvélemény nvomására maguk az imperialisták voltak kényte­lenek a négy nagyhatalom konferen­ciájához beleegyezésüket adni. A nyu­gati kormányok maidnem hét héten át dolgoztak a szovjet jegyzékre adandó válaszukon és nem merték a szovjet javaslatokat elutasítani. A francia sajtó vezető helyen, hosz­szű kommentárokban foglalkozik a Szovjetúniónak a nyugati nagyhatal­makhoz intézett jegyzékével. Általá­ban még a jobboldali lapok is elis­merik, a Szovjetúnió tanúságot tett arról az akaratáról, hogy „ne éges­se fel a hidakat". A lapok különösen kiemelik azt a tényt, hogy a Szov­jetúnió milyen gyorsan válaszolt a nyugati kormányok jegyzékére. A lapok szerint ez a szovjet kormány tárgyalási akaratára mutat. A francia külügyminisztériumhoz közelálló Aube bíztatónak minősíti a szovjet választ. A Le Monde vezér­cikke kiemeli, Párizsban és London­ban örülnek annak, hogy a Szovjet­únió „hajlandó elfogadni" a tárgya­lásokat. A lap burkoltan bírálja az amerikai álláspontot. A Le Monde óvatos formában annak a vélemény­nek ad hangot, hogy a tárgyalás mindenkinek érdeke. A Liberation a négyhatalmi tár­gyalásokkal kapcsolatos szovjet vá­laszjegyzékkel foglalkozva hangsú­lyozza, hogy a népek reménysége a szovjet jegyzék nyomán újjáéledt. A lap kiemeli, hogy az amerikaiák at­tól félnek: egy őszinte vita során kénytelenek lesznek feladni Nyugat­Németország felfegyverzését; ami pedig hadászati tervük legfőbb adu­ja. Nekünk itt, az Oceán túlsó olda­lán pontosan ellenkezöek az érde­keink, mint az USA kormányának — írja a lap. — A mi életünk a békés megegyezéstől függ, ilyen megegye­zés pedig csak tárgyalásokból szü­lethet meg. E tárgyalásoknak meg kell valősulniok és sikerre kell vezet­niök. A Ce Soirban Georges Soria rámu­tat, rendkívül jellemző, hogy a jobb­oldali sajtó nem tudja tovább titkol­ni a Szovjetúnió békevágyát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Szovjetúnió rágalmazói le is csilla­podnak. A történelemhamisítiókaak azonban ezúttal nehéz lesz a felada­tuk, mert a közvélemény tudja, hogy a Szovjetúnió ragyogó bizonyítékát adta jóakaratának. A Szovjetúnió politikája olyan or­szág politikája, amely szenvedélye­sen akarja a békét, azt a békét, amelyre a világ minden egyszerű embere vágyik. A l'Humanitében Pierer Courtade foglalkozik a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzékkel. Megálla­pítja: az európai népek alapvető ér­dekei Potsdam óta semmit sem vál­toztak. Az USA és a nyugati hatal­mak elhatározták, hogy Nyugat-Né­metországot támadójellegü koalíció fő támaszpontjává teszik. Az ameri­kai külügyminisztérium,' hogy zavart keltsen, most egyszerre a függőben lévő valamennyi kérdésről — például Ázsiáról — akar tárgyalni. Ilyen tár­gyalások a népi Kina részvétele nél­kül természetesen kudarcra vannak ítélve. A Szovjetúnió a népek akara­tát fejezi ki, elsősorban azokét, ame­lyeket a náci németek felfegyverzé­se veszélyeztet, amikor hangsúlyoz­za a tárgyalások korlátozásának szükségességét azokra a problémák­ra, amelyek közvetlenül érintik a négytárgyaló felet. Világos, hogy a Szovjetúnió állás­pontja pontosan megfelel a francia nép érdekeinek is, amely milliószám­ra petíciókkal tiltakozik Nyugat-Né­metország felfegyverzése ellen. Jellemző egyébként, hogy a francia nép tiltakozása egybeesik a német nép tiltakozásával, amely nem akar ágyútöltelékké válni — állapítja meg Courtade. A nemzetközi béketábor súlyos csapást mért a háborús gyujtogatókra Gus Hall elvtárs Jelentése az Amerikai Kommunista Párt XV. Scongressiusán Az Amerikai Kommunista Párt XV. kongresszusán Gus Hall, a Párt or­szágos bizottságának titkára előter­jesztette politikai jelentését. Gus Hall beszédében hangsúlyozta, hogy a háborús veszély növeksxik, de az amerikai vezetőkörök agressziós politikája válságba került. A nemzet­közi béketábor súlyos csapást márt a háborús gyujtogatókra. A béke erői hatalmasabbak, mint a háború erői — mondotta Gus Hall. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a békemozgalom napról­napra jobban terjed. Az amerilfai nép túlnyomó többsége világosan látja, hogy az Egyesült Aílamok külpolitiká­ja katasztrófához vezetett és ezért követeli ennek a külpolitikának a meg­változtatását „Országunkban nagy a nyugtalan­ság — mondotta. — Népünk félelem­mel látja a veszélyt és kiutat keres." Az amerikai imperialisták koreai ag­ressziójával kapcsolatban Gus Hall ki­jelentette: „Hat hónap telt el azóta, hogy az amerikai imperializmus háborús politi­kájának új szakaszába lépett. Sokezer amerikai ifjú áldozatul esett a koreai agressziós háborúnak Tízezrekre megy azoknak a száma, akik egész életükre nyomorékokká váltak Az amerikai monopolisták világhó­dító kísértete halált, a koreai nép ott­honainak elpusztítását és kirablását hozta magával, az amerikai családok rés-zére pedig gyászt jelent. Az imperialisták ezidőszerint azon mesterkednek, hogy újabb, veszélye­sebb tűzfészket teremtsenek Nyugat­Európában Ezért lázas sietséggel fel­fegyverzik Nyugat-Európát és külö­nösen siettetik a német náci-hadsereg újjászervezését és felfegyverzését. A brüsszeli értekezlet háborús értekezlet volt, amely előkészítette a talajt a legveszélyesebb háborús provokációra. Az amerikai népnek is tudomást kell szereznie arról, hogy a WaB-Street újabb és az eddiginei veszedelmesebb háborús tűzfészket akar létesíteni". Az Egyesült Államok militarizálásá­val kapcsolatban, Gus Hall kijelen­tette: „A háborús őrület az amerikai dol­gozók életszínvonalának rosszabbodá­sához vezet. A háborús uszítók egyre nagyobb áldozatokat követelnek a munkásoktól, a négerektől és a sze­gényparasztoktól. Csökkentik és rög­zítik a munkabéreket, felemelik az árakat, hogy korlátlan nyereséget biz­tosítsanak maguknak A pénzmágná­sok egyre súlyosabb adóterheket hárí­tanak a kisemberek vállaira. Ezzel karöltve felszámolják az alkotmányt és az emberi jogokat, a fasizmus lejtő­jére sodorják az Egyesült Államokat". Befejezésül Gus - Hall a követkeeő programmot terjesztette elő: „Fokozni kell a békeharcot a töme­gek egyre szélesebbkörű bevonásával; a Pártnak támogatnia kell a tömegek harcát a lakbérek, az árak és az adók emelése ellen; Ki kell terjeszteni a harcot a demokrácia megvédésére, a fasizmus és a reakciós törvények ellen; Minden erőfeszítést meg kell tenni a négerek jogainak érvényesítésére, a sovinizmus felszámolására, az „egyen­lő munkáért egyenlő bér" elvének ér­vényesítésére." Végül Gus Hal! hangoztatta, hogy fokozott erőfeszítést kell tenni a Kom­munista Párt megerősítésére. Minden francia poígárnak egyhavi jövedelmét kell áldoznia az amerikai háborús uszítók céljaira Vasárnap reggel a francia nemzet­gyűlés hosszú tárgyalások és viták után megszavazta az 1951. évi kato­nai költségvetést, amely nem keve­sebb mint 740 milliárd frankot tesz ki. Pleven kopmányélnök nyíltan be­ismerte, hogy uzt a hatalmas össze­get a fegyverkezésre amerikai urai­nak utasítására kérte. A háborús költségvetés legharcosabb híve Moch úr volt, a jobboldali szocialista, a munkásgyilkos francia nemzetvédel­mi miniszter. Felszólalásában arról csaholt, hogy Franciaországot állí­tólag háború fenyegeti s az 1951. esz­tendőben minden francia polgárrak egyhavi munkáját kell áldoznia a ha­za biztosítására. Franciaország 1951. évi költségve­tése 740 milliárd frankra emelkedik. Ebből a fegyverkezési program 355 milliárd frankot tesz ki. Az óriási összeget a francia kormány a követ­kező alapokból akaraj előteremteni: 140 milliárd frankot kérnek az USA­tól a Marshall-,.segélyalapból", 165 milliárd frankot új adóból és 50 mil­liárd frankot belső kölcsön útján akarnak fedezni. A kommunista képviselők leleplez­ték a francia kormány háborús poli­tikáját. Dolgozóink átveszik Korabelnyikova szovjet sztahanovista takarékossági újítását Lidia Korabelnyikova szovjet szta­hanovista új takarékossági módsze. rei alapján kezdett dolgozni a litvino­vi Korda n. v. négy osztályának har­minc dolgozója. Kötelezettséget váL laltak, hogy a munka új megszerve­zésével lecsökkentik a selejt százalék. «zámát, és az egy hónap alatt így megtakarított nyersanyagból egy egész nap fognak dolgozni. Ezt az új módszert a jövőben kiterjesztik még az olaj, a kenőolajok, a villany, energia és az acél felhasználásának csökkentésére. Az egész akciót figye­lemmel fogják kísérni az üzem mes­terei és műszaki vezetősége. Az akciót az egyes üzemi csoportok szervezték meg. Az eredmény már most megmutatkozott, mert a Lidia Korabelnyikova szerint dolgozó Codr­lová elvtársnő havonta 430 kg nyers, anyagot takarít meg. így fokozzák a munka termelékenységét a szovjet sztahanovistáktól átvett tapasztala­tok ée újítások. Lidia Korabelnyikova egyszerű és mégis olyan nagyjelentőségű újítása alapján nemzetgazdaságunk óriási összegeket takaríthat meg, fontos nyersanyagokat, amelyeket gyakran külföldről kell behoznunk Ez a pél­da mutatja a selejt elleni harc fon­tosságát is. Ezért szükséges, hogy Lidia Korabelnyikova, szovjet szta­hanovista újítását, épúgy, mint a töb­bi útmutató szovjet tapasztalatokat igyekezzünk minél hamarább átven. ni és iparunk felvirágoztatására ér. tékesíteni. Textilüzemeink munkaversenye Az ötéves terv harmadik évébe a három legnagyobb szövőgyár, a zsili­nai Slovena, a trencséni Merina és az apátfalvai Poľana a zsilinai Slove­na versenyfelhívása alapján munka­versennyel léptek. Ezek az üzemek a legjobb szlovákiai gyapjúüzem cí­méért versenyeznek a következő hét pontban: 1. Folyamatosan teljesíteni 100o/ 0_ ra a lényeges feladatokat. 2. Fokozni a munka termelékenysé­gét. 3. Fokozni a munkaversenyzők és élmunkások százalékszámát. 4. Csökkenteni a selejt százalékszá­mát. 5. Fokozni a gazdaságosságot és csökkenteni a termelési költségeket. 8. Fokozni a női munkaerők saéL zalékszámát, hogy így a lehető leg­magasabb számú férfi munkaerőt át­tehessenek a nehéziparba. 7. Üjító javaslatok benyújtása és megvalósítása, valamint átültetése a többi textilüzembe és más ipari ága­zatokba. Az ellenőrzést havonta egyszer fogják végrehajtani mindhárom nem­zeti vállalat képviselőinek Jelenlété­ben, valamint a szlovákiai textilüze­mek területi igazgatósága képvise­lőinek jelenlétében. A szlovákiai tex­tilüzemek területi igazgatósága a legjobb üzemnek vándorzászlót ado­mányoz, amelyet havonta az eredmé­nye kszerint fognak odaítélni. A bürokráciáról A bürokráciáról szeretnék most pár sort írni, mert úgy látom. I^ogy eddig még nem igen foglalkoztak ezzeJ a kérdéssel. Pedig számos hiba akad e téren, különösen kisebb járásokban és falusi jegyzőségeken. A falusi nép sokszor panaszkodik, hogy beadott valamelv hivatalba egy­egy kérvényt, vagy iratot és csak két. három hónap elteltével intéződik el, amikor a kérvényezett ügy már régen idejét multa. Ezek a kis hibák nagy­jelentőségüek Sok helven a kulákok befolyása is támogatja a bürokráciát, vagyis a „hivatalnok uralmat", amely a reakció egyik erős oszlopa. A tisz­tességes hivatalnokok közé befurako­dott reakciós elemek minden eszközt megragadnak, hogv e téren is elége­detlenséget szítanak a polgárság kö­zött. Tudjuk, hogv kellő éberség híján befurakodnak sorainkba, még magasabb állásokba ís. Nem újdonság ez nekünk. Példa rá nálunk Zsingorék, Magyarországon Raik és társai. Tudjuk, hogy még kevés a megfe­lelően képzett káder — a régi hiva­talnokok pedig többnvire nem megfe­lelőek, — de ez seŕn lehet akadály. Ma. amikor ötéves tervünket éoítjük és a munkás a paraszttal vállvetve harcol a jobb életért, a boldog szocialista jö­vőért, akkor az értelmiségnek, a hi* vatalnokoknak is kötelességük példát mutatni. Mer látssuk" csak". mlí mond a falusi nép: „Hiába zavartuk el az urakat, hiszen jöttek helvettük újak!" 1 Miért mondja ezt. elvtársak? Azért, mert látja, hogv sok hivatalban még ma is az a helyzet, mint régen volt. Ezért van szükségünk tó káderekre falun, hogy felvilágosítsák a népet Mert a nép nagy részében még benna van a belévert évszázados félelem, és nem meri követelni a maga igazát. — Az urak dolga a politika —> mondták régen a parasztok és továbK pipáztak, nyögték az adót. Ma már ilyen nincs. A politika közös flgy, min­dekinek köze van hozzá. És ha látjuk,' hogy itt vagy ott hiba van. ne ítéljünk általánosságban, hanem nézzünk a dolgok mélyére. Vizsgáljuk meg, hogy nincs-e a reakció keze a dologban. A hivatalnokok pedig tartsák rendben az iratokat, igyekezzenek fölösleges huza. vona nélkül elintézni őket. mert kü-> lönben a kérelmező ugyan várhatja az elintézést Ma már magunknak építiiík az or* szágot. A hivatalokban a legtöbb he­lyen a dolgozó nép fial vannak, akik tudják, hogy miért kerültek oda. Ép­pen ezért fokozott munkával jó példát kell mulatni és ugyanakkor éberen őr­ködni Oszvald Arpád, Kukucsinov. fl gondos munka szaporítja a nemzet vagyonát A Középszlovákiai Malmok nemzeti vállalat kötelékébe tartazó ipolysági malom gondnoka Hronvec elvtárs. Öt­venhét éves kora ellenére ifiú lelkese­déssel végzi a rábízott feladatokat. A Párt járási tanácsa a munkásság kí­vánságára állította az üzem élére és általános véleménv szerint kitűnően megállja helyét. Megtudtuk azonban azt is, hogy az üzemben még nem ala. kult meg az üzemi Dártszervezet. Hronyec elvárs ezt a következőkkel világította meg: — Volt már üzemi pártszervezetünk, de felbomlott és újat csak az illetékes járási pártszervezet jóváhagyása után alakíthatunk.. Szeretnők, ha ez a fon­tos kérdést járási pártszervezetünk hamarosan kézbe venné. — Üzemünk egyébként iól dolgozik. Az 1948—49. évhez képest 1950-ben 18 százalékkal magasabb teljesítményt értünk el. Versenyben állunk a nagy­murányi malommal és a versenyt sze­retnénk megnverni. Hronyec elvtárs nevével látogatá­som során többször is találkoztam. 0 az üzem főgépésze és a hizlalda fele­lős vezetője is. A sertéshizlalda ma még kezdetleges, de az eddig elért eredmények máris mutatják, hogy ér­demes tovább fejleszteni. Hronyec elvtárs ezzel kaocsofatban igen lelkesen nvilatkozik: — 1919. szeptember első felében vettem át az üzem gondnokságát és azóta lépésről-lépésre biztosan lisla­dunk előre. A sertéshizlalás tervét 1948-ban például csak 32.5 százalékra teljesí­tették, 1949-ben már 76 százalékot, 1950-ben pedig 932.7 százalékot ér­tünk el, illetve adtunk a közellátás. nak. Sertéseinket hazán-k legáldozatosabb dolgozóinak, hős bányászainknak és a nehéziparban dolgozó elvtársainknak hizlaltuk. így járultunk hozzá hazánk építéséhez és dolgozó társaink élet­színvonalának emeléséhez. Én magam már nem vagvok fiatal, de még sokat akarok tenni. Dolgozni akarok és fogok, mert tudom, hogy magamnak, magunknak dolgozom.­Szerintem nincs lehetetlen, csak aka­rat kell hozzá, hogy feladatainkat megvalósítsuk. így jutottunk el eddigi eredményeinkhez. Az 1950. év első hónapjaiban serté­seinknél csak 0.42 kg átlagos napi súlyszaporulatot értünk el. az év második felében azonban már 0.82 kg.ot sertésenként. Természetesen mindez a jó gondozástól függött, azt pedig jól végezték Kanaba és Matyus elvtársaink. 1949 szeptember 1-ie óta 325.000 ko­rona tiszta haszonnal dolgoztunk. Az ipolysági malom december 15-» óta átvette az ipolvsági pékségeket, amelyek a Kfezépszlovákiai Malmok nemzeti vállalat kötelékébe tartoznak. í?y gyarapodik a nemzet. így szapo­rodik a nép vagyona, így mutatkozik meg a közös szocialista rendszerű gazdálkodás előnye és eredménye. Hoksza István a munkás-szerkesztő tanfolyam hallgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents