Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-05 / 4. szám, péntek

1950 január 5 UJS70 A CsKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatára: Az állami gépállomások az elmúlt év hibáinak kiküszöbölésével kezdik meg az ötéves terv harmadik évét A tornaijai gépállomás dolgozóínak tervezete az állomás munkájának megjavításáról A tornaijai állami gépállomás de­cember 27. és 28-án az üzemi párt­szervezet és a szakszervezet közre­működésével, Hurska és Bonfantin elvtársak, a járási pártbizottság ki­küldöttei jelenlétében és az UMEZ képviselője, Csernovszky elvtárs je­lenlétében az állomás összes dolgo­zóival megbeszélték a CsKP Köz­ponti Bizottságának 1950 december 18-i határozatát. A gyűlés célja az volt, hogy a jelenlevők megismerjék a határozat egyes szakaszait. Cser­novszky elvtárs ismertette és meg­magyarázta a határozat tartalmát. Előadását az összes jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták.. A magyarázat után örömmel és egyhangúlag tették magukévá a ha­tározatot. Hogy a határozatban kitűzött fel­adatokat a gépállomás dolgozói tel­jesíteni tudják, bizottságot válasz­tottak, amely részletesen kidolgozza a kitűzött feladatokat. A bizottság­ba beválasztották Balázs János, Li­gárt László, Kerekes András, Bacsó Géza mechanikusokat, Sabon István, Neizer Károly, Jokman István, Ger­gely Kálmán, Čhnovan György, Si­mon István, Kiss Jenő, Majercsik László, Antal Valentin, Venčik Pál és Bodor István traktorosokat. Az üzemi pártszervezetből Tóth Árpádot és Ondrus Jánost. A szakszervezetből Kirsfeld Vik­tort és Kormányszky Gézát. Az Ifjúsági Szövetségből Matya­sovsssky Andrást, Lelko Tibort és Kantorák Lászlót. Adminisztrátorok: Ondrejcsák és Ondrus. A bizottság megválasztása után élénk vita fejlődött ki, amelyben az elvtársak a határozat jelentőségét értékelték. Másnap folytatták az ülésezést, amelyen a bizottság bejelentette a továbbiakra munkaterveit: A traktorok felülvizsgálása tovább folyik. A gépek rendes átvizsgálásá­ért, valamint a meghatározott idő betartásáért Tóth elvtárs a felelős és az egyes brigádok számára kije­lölt mechanikus. A pótalkatrészekre az igénylőlapokat 1951 jenuár 5-ig kell beterjeszteni. A gépek általános felülvizsgálását 1951 január 10-ig be kell fejezni. A traktorok javítását 1951 február 20­ig. A tavaszi munkálatokhoz szük­séges földművelési eszközöket is át­vizsgálják és megjavítják. Az eké­kért Jex elvtárs a felelős, a vető­gépekért és boronákért Balathy elv­társ. Ezeket a javításokat 1951 feb­ruár 20-ig kell befejezni. Az önkötözőgépek javításáért Ke­rekes és Nagy elvtársak a felelősek. A javítást 1951 április 30-ig kell be­fejezni. Az aratógépek, szénaforgató eszközök javítását 1951 április 21-ig kell befejezni. Felelősek: Ambrus és Czakó elvtársak. A kombájnok javí­tásáért Tóth és Szabony elvtársak felelősek, a javítási határidő 1951 április 30. A cséplőgépek javításáért Tóth és Bacsó elvtársak voltak a fe­lelősek. A javítást 1950 december 30-ig el is végezték. A javításon igen szorgalmasan dolgoztak Riz, Barná­si, Kerekes, Szabony, Vojtko és Ambrus elvtársak. Az összes felvásárolt cséplőgépek javításáért Bacsó, Balázs és Barná­si elvtársak felelősek. Ezt a javítást 1951 június 15-ig kell elvégezni. Az összes felvásárolt elevátorok megja­vításáért Ligárt, Vojtko és Riz elv­társak felelősek, a javítást 1951 jú­nius 10-ig kell befejezni. Minden javítás úgy van megszer­vezve, hogy a vezető mechanikusok­hoz megfelelő számú traktoros és ki­segítő munkás van beosztva. Mindazoknak a munkacsopor­toknak, ahol munkaerőben hiány mu­tatkozik és így a megállapított ha­táridő túllépése vagy be nem tartása fenyeget, a szükséges szakembere­ket azonnal rendelkezésükre bocsát­ják. űrállomásunk villanyáram­hiányban szenved, aminek következ­ménye, hogy nem tudja kellő mérték­ben kihasználni a villanyáramra mű­ködő hegesztőkészülékeket. Ezzel az üggyel a tornaijai járási nemzeti bi­zottsághoz fordulunk. Gépállomásun­kon 8 brigád van, élükön a legtehet­ségesebb traktorosok állanak. 1. sz. brigád: Szabony Isttfin — Abovce és a környező községek. 2. sz. brigád: Jokman István — Tornaija és a környező községek. 3. sz. brigád: Hovany György — Rasice és a környező községek. 4. sz. brigád: Gergely Kálmán — Gömör és a környező községek. 5. sz. brigád: Simon István — Ardovo és a környező községek. 6. sz. brigád: Kiss Jenő — Vče­lince és a környező községek. 7. sz. brigád: Majerčík László — Hrkáč és a környező községek. 8. sz. brigád: Neizer Károly — Višnovo és a környező községek. A brigádok teljes létszámának be­tartásáért és a traktoroknak idejé­ben való megjavításáért személyesen Hormanszky brigádvezető a felelős. Az üzemi pártszervezet azonnal meg­kezdi az összes dolgozók politikai nevelését és azon lesz, hogy meg­nyerje őket az EFSz tagjaiul. E tevé. kenységért Ronyec elvtárs, a poli­tikai helyettes a felelős, távollété­ben pedig Kirschfeld elvtárs. A párt­bizottság részéről Ondrus, Tóth, Kor­manszky és Ondrejcsik elvtársak, a szakszervezet részéről Ligárt, Ba­csó és Bodor elvtársak, a CsISz ré­széről Majercsik László és Kantorák elvtársak. Gépállomásunk az EFSz, a CsISz, a kis- és középparasztok soraiból új traktorosokat szerez. Ezt a munka­erőmozgósítási akciót oly eredmény­nyel akarjuk elvégezni, hogy a bri­gádok már a tavaszi munkáknál két műszakban kezdhessenek dolgozni. Ezért az akcióért Ondrasovics és Adamovics elvtársak a felelősek. Ezt a tervezetet az alapos megvi­tatás után egyhangúlag elfogiadták. Az EFSz-ekben mielőbb végre keli hajtani a közös munkák elszámolását Á radványí állami gépállomás ünnepélyesen lépett az ötéves terv harmadik évébe A radványi állami gépállomás al­kalmazottai ünnepélyesen megkezd­ték az ötéves terv harmadik évét. 1950 december 29-én összüzemi ülést hívtak össze, hogy a CsKP Központi Bizottságánajk deoember 18-án ki­adott határozatait megtárgyalják és hogy így az állomás a munkát min­den téren megjavítsa. A Párt Köz­ponti Bizottságának határozata nagy visszhangra talált a traktorosok kö­zött. Erről az a tény tanúskodik a legjobban, hogy jelenleg a rossz időjárás ellenére is hat traktor végzi a mélyszán­tást az EFSz-ek földjein. A gépál­lomás alkalmazottai a taggyűlé­sen elhatározták, hogy megalakítják az SzKP üzemi szervezetét, mivel az eddig nem működött. Ezt a kötelezettségvállalásukat tel­jesítették is, úgyhogy a traktoris­ták a helyi pártszervezet segítségé­vel most már új lendülettel fogtak a munkához. A CsKP Központi Bizottsága ha­tározatának egyes pontjaihoz a rad­ványi gépállomás alkalmazottai a következő munkakötelezettséget vál­lalták: 1. 1951 január 4-ig megvalósítják a traktorok és a pótkocsik, ekék, önkötözögtópek, cséplőgépek, boro­nák, vetögépek stb. javítását. Ezért a munkáért Kutny Károly felelős, aki egyszersmind kötelezte magát, hogy a javítási munkálatok mellett a traktorosokat szakiskolázásban ré­szesíti. Ezenkívül elvállalta, hogy a szocialista szerződések aláírásával és a szocialista munkaverseny beve­zetésével ezeket a munkákat február 15-ig befejezik. Kutny Károly elv­társ egyidejűleg megkérte az állo­más vezetőségét, hogy az SzKP já­rási bizottságának segítségével gon­doskodjék egy autóvillanyszerelőről, aki a traktorokat felülvizsgálja és egyidejűleg a traktorosokat begya­korolja a javítási munkálatokba. 2. A pótfelszerelés felülvizsgálását Virág János kovácsmester hajtja végre, aki egyszersmind kötelezte magát, hogy ezt a munkát három traktoros segítségével befejezi. A mellékfelszerelések javítását január 5-én kezdik meg. Virág János köte­lezte magát, hogy február 20-ig az összes javítási munkálatokat száz­százalékra befejezi. A két váltás bevezetéséről szóló határozat keretében a traktorosok kötelezettségeket vállaltiak, hogy új traktorosokat szereznek az ál­lomásnak. így például Matuska János és Szme­do György, a CsISz üzemi szerveze­tének tagjai elvállalták, hogy három traktorost szereznek, Ondrejka Já­nos pedig két traktorost és Petrna A mezőlaborci gépállomáson megtárgyalták a CsKP Közoonti Bizottságának határozatát A mezőlaborci állami gépállomás alkalmazottai önkritikailag beismer­ték, hogy az elmúlt évben több hibát követtek el. Ezért a CsKP Központi Bizottsága Elnöksége határozatának pontjai szerint az 1951-es évben eze­ket a hibákat a mezőlaborci gépállo­más alkalmazottai ki akarják kü­szöbölni. Különösen nagy gondot for­dítanak a gépálťomány felülvizsgálá­sára és megjavítására. A javítási munkálatokat felosztot­ták különféle csoportokra és meg­liatározták befejezési időpontjukat. A traktorosok elvállalták, hogy a tavaszi munkákat két váltásban fogják végezni. Ezért az üzem vezetőségének gon- , doskodnia kell az éjjeli világításról. A javításhoz szükséges alkatrészeket összeírják és felterjesztik az ŰMEZ eperjeskerületi felügyelőségének, hogy ilymódon biztosíthassák a trak­torok üzemképességét és a tavaszi munkák sikeres elvégzését. A traktorosok ezenkívül elhatároz­ták, hogy minden szabadidejüket szak- és politikai tanulásra fordít­ják és azok a traktorosok, akik még nem szövetkezeti tagok, a legrövidebb időn belül belépnek va­lamelyik EFSz-be. Figyelemreméltó a mezőlaborci trak­torosoknak az a kötelezettségválla­lása is, amely szerint január 15-ig 25 új, öntudatos traktorost szerez nek az állomásnak. j A mezőlaborci traktorosok bíznak abban, hogy az eddigi hibák kikü­szöbölésével, a munka jó megszerve­zésével, valamint a szocialista mun­kaverseny és a tervezett tevékeny­ség bevezetésével az 1951-es évben sokkal szebb eredményeket fo"nak majd elérni, mint a mult évben. I András egy traktorost szerez. Ezt a toborzási munkát január 5-ig befeje­zik. A még így is fennálló traktoros­hiányt az állomás vezetője fogja ki­küszöbölni Pecník János brigádveze­tő segítségével, mégpedig olyan mó­don, hogy meglátogatják az egyes EFSz-eket és megismertetik a tago­kat a kétváltásos munka bevezeté­sének szükségességével. Meggyőzik őket továbbá arról, hogy két váltásban csak akkor lehet dolgozni, ha az állomás elegendő mennyiségű traktorossal fog ren­delkezni. Ez pedig csak akkor le­hetséges, ha az egyes EFSz-ek is az arra alkalmas egyéneket trak­torosokká nevelik. Ezt a toborzási munkát szintén be­fejezik január 5-ig. Az állomás kiváló agronómusa, Csapka Metód, a tavaszi munkák si­keres megkezdésének érdekében a következő munkakötelezettségeket vállalta: 1. A járási nemzeti bizottság ter­ve szerint hozzájárul ahhoz, hogy az EFSz-ekben minél előbb kidolgozzák a munka- és a pénzügyi terveket. 2. Szerződésileg biztosítja a ma­gasabb típusú EFSz-eknél, valamint a kis- és középföldmüveseknél a gé­pekhez szükséges szántóterületet. 3. A brigádosokkal karöltve kidol­gozza az egyes brigádok számára a munkatervet, községek és táblák szerint. 4. Felosztja a felszántandó terü­letet az egyes brigádokra, traktoro­sokra és váltásokra. Ezt a munkát február 20-ig elvégzik. Az SzKP üzemi szervezetének megalakítása után Matuska Já­nos, az üzemi pártszervezet elnö­ke kötelezte magát, hogy az állo­más vezetőjének segítségével kidol­gozza az állomás alkalmazottai számára a szak- és a politikai is­kolázás tervét. Az alkalmazottak iskolázását január 13-án kezdik meg. A munkakötelezettségek keretében az állomás alkalmazottai elvállalták, hogy teljesítik a CsKP Központi Bizottságának határozatát és úgy fognak dolgo: ni, hogy az ötéves terv harmadik évében a besztercebányai kerület legjobb gépállomásai közé tartozzanak. Az a tény, hogy január 2-án a radvánM gépállomásnak hat traktora végezte a mélyszántást, ar­ról tanúskodik, hogy a traktorosok kötelezettségvállalásaikat tényleg tel­jesíteni is fogják. Hogy az őszi munkákat már befe­jeztük és a földeket hó borítja, elég Időnk lesz arra, hogy az EFSz-ek megszilárdítására, főleg a magasabb típusú szövetkezetek megerősítésére fordítsuk a figyelmet. Most, az újév küszöbén, megkezdődnek az EFSz-ek közgyűlései és a szövetkezetek leg­közelebbi feladata, hogy a közösen végzett munkákat elszámolják,, mind az aratási, mind pedig az őszi mun­káknál és általában a szövetkezetek pénzügyeit megfelelően rendezzék. Ez igen komoly feladat, mert ennek fe­lelősségteljes teljesítésétől függ az összes szövetkezeti tagok megelége­dettsége és az EFSz-ek további sike­res fejlődése. Már a régi közmondás is azt tart­ja, hogy „a pontos elszámolás bizto­sítja a jó barátságot". Ahol ez az alapelv vezérli a szövetkezeti tago­kat és az EFSz-ek tagjait munkájuk­ért igazságosan jutalmazzák, ott egyszersmind megnyerik az összes kisparasztok bizalmát is, akik eddig még vonakodtak belépni az EFSz-be attól való félelmükben, hogy ott nem lennének érdemük szerint jutalmaz­va. A munkák helyes és idejében va­ló elszámolásával meggyőzzük a ha­bozó földműveseket arról, hogy fé­lelmük felesleges volt és az EFSz-ek­ben minden tag megkapja munká­jáért a megérdemelt jutalmat. Az elvégzett muhkák elszámolásá­nál szükséges, hogy minden egyes szövetkezetnek legyen saját könyve­lője vagy könyvelő-védnöke, akik a szövetkezetnek elvégzik az aratási és őszi munkálatokkal kapcsolatos el­számolásokat. A könyvelőnek rendel­kezésére kell bocsátani az összes ; szükséges számlákat, munkakimuta­tásokat, beadási lapokat, továbbá át­tekinthető kimutatást a tatormány­készletről, a raktáron lévő vetőmag­ról, trágyáról és a többi szükséges iratokat is. Ha ezeket az iratokat, amelyekre feltétlenül szüksége van, hogy rendezze az EFSz pénzügyeit, nem bocsátjuk a könyvelők rendelke­zésére, azok nem teljesíthetik felada­tukat megfelelően. Meg kell még je­gyezni, hogy az itt felsorolt kimuta­tásoknak és iratoknak pontosaknak, teljeseknek és világosaknak kell len­niök. Ä szennái földművesek béke-kötelezettségvállalásai A nagykaposi járásban a Párt és a népi közigazgatás nagy gondot fordí­tott a termelési és beszolgáltatás! fej­adatok szétírására. Hasonlóképpen a Szilovákiai Földművesek Egységes Szövetsége és a többi tömegszerveze­tek is aktíve bekapcsolódtak ezen feladat teljesítésébe, úgy, hogy a nagy­kaposi járás ma már az eperjesi kerü­let legjobb járásai közé tartozik. Ki kell emelnünk a körzeti titkárok rend­kívüli aktivitását is, akik munkaver­senyt folytattak egymás között. Nem kismértékben nekik köszönhető az is, hogy a szétírásnál tényleg szemelőtt tartották az osztályszempontot és hogy sok új tag jelentkezett az EFSz­ekbe. Ezidőszerint a versenyben az első helyen a palini körzet áll, amelyet Fortuna elvtárs vezet. Itt a kis és középföldmüveseknek már a 89%-a aláírta a szerződéseket. Emellett 20 új tag lépett be az EFSz-ekbe. Figye­!emreméltók még a földművesek bé­kekötelezettségvállalásai is. Szeinné községben már alá is írták az összközségi teivet, Ez alkalommal a szennéi földművesek ünnepséget rendeztek, amelyie meghívák a CsKP és a járási nemzeti bizottság nagyka­posi járási bizottságáriak kiküldötteit is. Az ünnepségen több beszéd hang­zott el építőmunkánkról, vaüamint a nemzetközi politikai helyzetről. Ezek után a földművesek megkezdték a szerződések aláírását és közben külön­féle békekötelezettséget vállaltak ter­melési és beszolgáltatási feladataik növelésében. Ezen a téren jó példával járt elől Szabó elvtárs, a helyi Nem­zeti Bizottság elnöke, aki ez alkalom­mal hangsúlyozta, hogy a hős koreai néphadsereg győzelmeinek tiszteletére 20 liter tejjel és 20 tojással többet szolgáltat be, mint elő volt írva és a gabonafélékben a hektáronkénti hoza­mot egy mázsával emefli. Nisztor elv­társ, az SzKP helyi szervezetének el­nöke pedig arra kötelezte magát, hogy 50 liter tejet, 50 tojást, 50 kg sertés­húst szolgáltat be a terven felül és a hektáronkénti földhozamot is egy má­zsával emeli köszönete jeléül munkás­osztályunk iránt azért, h^gy lehetővé tette földműveseink számára azt, hcfgy a mezőgazdasági munkákat gé­pekkel végezzék és hogy ezáltal meg­szabadította őket a nehéz robotszerű munkától. Ezek után Mackó elvtárs, az EFSz elnöke megemlítette azt, hogy éppen ezekben a napokban kapott községük igen nagy segítséget azzal, hogy beve­zették a villanyáramot és az autóbusz­közlekedést Köszönetként ő is emellte tejbeszolgáltatási kötelezettségét 20 literrel, a tojásbeszolgáltatási kötele­zettségét pedig 30 tojással. Ezenkívül a gabonafélék hektáronkénti hozamát is egy mázsával emeli. A fentemlített elvtársak példáját még számos kis- és középföldműves követte. Összesen 46 kis- és közép­paraszt vállalt különféle békekötele­zettséget összközségi viszony'atban ez 365 liter tejet. 460 tojást 250 kg. marhahúst és 150 kg sertéshúst je­lent. Ami a föld hozamának emelését illeti, a békekötelezettségvállalások révén Szénné község népgazdaságunk­nak sok mázsa gabonával többet ad. Az ünnepség csúcspontját az a táv­irat képezte, amelyet a szennéi föld­művesek Klement Gottwald Köztársa­sági elnöknek küldtek és amelyben kötelezték magukat hogy meggyor­sítják- az EFSz építését községükben s hogy ezáltal tanúságot tesznek arról, hogy ők is a béke harcosai közé akar­nak tartozni. Szénné községben tehát a termelési és beszolgáltatási feladatokról szóló szerződést a földművesek 94%-a írta alá. vagyis a kulákokat kivéve, min­den kis- és középparaszt. •RODAK JÁNOS kerületi instruktor, Eperjes. A kassai kerület EFSz-ei már befejezték az Istáliólivíiéss munkálatokat A kassai kerületnek 9 EFSz-e vé­gezte el december 27-ig az istállója­vítási munkálatokat összesen 17 épü­leten. Ez annyit jelent, hogy a szövet­kezetek az istállójavítási munkálatok első időszakában a tervet százszázalé­kosan teljesítették. A megjavított épületekben összesein 553 darab szarvasmarhát lehet elhelyezni. A senai EFSz öt épületet javított meg 200 tehén befogadására. A lom­nici EFSz-bem pedig négy épületet ala­kítottak át szövetkezeti istállóvá, amelyben összesen 70 darab szarvas­marhát lehet elhelyezni. A többi szö­vetkezetek közül a mateóci EFSz 50 tehénnek, a kravanyi EFSz szintén 50 tehénnek, a novosadi szövetkeze^ 20 tehénnek, a vojtai EFSz 13, szerdahelyi 20, a velký horesi EFSz pedig 30 szarvasmarhának biztosított közös is­tállót. A rozsnyói EFSz 80 szarvasmarha részére alakított át épületeket. A fent említett EFSz-ekben a szövekezeti ta­gok aránylag rövid időn belül befejez­ték a javítási munkálatokat, mert a szövetkezet minden szakembere — kőművesek, ácsok, fedők, stb.. dolgoz­tak a munkán. így pl., a senai szövet­kezeti tagok brigádja az adaptációs munkálatokat öt épületen csak decem­ber elején kezdte meg, de ennek elle­nére a meghatározott időpontra mégis befejezték Kakaslomnicon négy épület javítását kezdték meg december 21­én. Itt is befejezték már a javítási munkálatokat, habár a szövetkezeti tagok brigádja az új istálló építésé­ben segédkezett Az összeg épületeken nagyobb részt csak belső javításokra volt szükség, mint pl. ajtó, ablak, trágyagödör, trá­gyáié levezető kanálisok készítésére. Bodrogszerdahelyen azonban egészen új tetőt keJlett az istállóra készíteni. Meg kell még magyaráznunk, hogy miért tanúsítottak a szövetkezeti ta­gok a közös állattenyésztés és az istál­lójavítások iránt az utóbbi időben ilyen nagy érdeklődést. A szövetkezeti tagok már értékelni tudják a közös állattenyésztés elő­nyeit, mert a szarvasmarhák hoza­mossága lényegesen megnövekedett, így pl. a l.elsszi EFSz-ben a tehenek tejhozama három literről 5.5 literre emelkedett, sőt mi több, a leleszi szövetkezeti tagok a hozamot az 1951-es évben napi 7 literre akarják emelni. A mlynicei EFSz-ben pedig a teher.ek új istállóba való elhelyezésük után, az egyénileg gazdálkodók birtokában lévő tehenekkel szemben lényegesen több tejet adnak. Hason'óképpen van ez a többi EFSz-ekben is, ahol a tehenek közös istállóba kerültek. A kassai kerület szövetkezeti .tagjai már tisztában vannak azzal, hogy mit jelent a közös állattenyésztési terme­lés. Ezért még fokozottabb törekvés­sel fognak hozzá az istállójavitási munkálatok második időszakához.

Next

/
Thumbnails
Contents