Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-05 / 4. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetekl A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 január 5, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 4. szám Nyugat dolgozói Truman ellen A koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek csapategységei elérték Szöul városát Feltartóztathatatlanul haladnak előre a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek csapatai A koreai népi hadsereg katonai főparancsnoksága legutóbb kiadott hivatalos jeäentése a következőket szögezi le: A népi hadsereg csapattestei a kínai önkéntesekkel való szoros együttmunkálkodással a 38-ik szélességi övezetben megsemmisítő csapásokat mértek az ellenségre s az egész frontszakaszon támadó hadmüveleteket indítottak. Liszinman elmenekült Szöulból Liszinman és bábkormánya csak az elmúlt napokban hangoskodott arról, fhogy Szöulból neim távozik. Január 3-án azonban Szöulból Puszanba menekült. A Reuter-iroda jelentéséből egyébként kitűnik, hogy a liszinmani bábkormány utolsó ténykedése Szöulban az volt hogy a városnak majdnem egész lakosságát déli irányba elhajtotta. Elhurcolták a villamoskalauzokat, az orvosokat, az ápoló és egészségügyi személyzetet, a közhivatalok tisztviselőit. A koreai néphadsereg előcsapatai a kínai önkéntesekkel közös támadó hadműveleteket hajtanak végra Szöul irányában észak felől. A Reuter-iroda jelentése szerint mát 12 km-re megközelítették Szöul városát. Ujdzson városánál, amely már felszabadult, az északkorai csapattestek a 24. amerikai gyaloghadosztály frontját áttörték. E frontszakaszról az Associated Press oly jelentést adott ki, hogy az amerikaiak veresége „súlyos" volt. Az egyik amerikai vezérkari tiszt a koreai és kínai önkéntes csapatok előnyomulásával kapcsolatban megállapította, hogy „a koreai és kínai önkéntes csapatok minden áttörése sikeres, nem törődnek a legnagyobb légitámadásokkal sem és olyan erővel nyomulnak előre, amilyent még sohasem láttam." Az amerikai hírügynökségek a koreai frontról adott jelentéseikben hírt adtak arról, hogy január 3-án a koreai népi hadsereg csapategységei a kínai önkéntesekkel elérték Szöul elővárosát. Szöul rádió adóállomása beszüntette leadásait. Szöul és Tokio között a teleforiösszekötetés megszűnt. Az Associated Press jeíentése szerint Szöul és Tokio között január 3-án éjjel 2.35 perckor szűnt meg a kapcsolat. A 8-ik hadsereg főparancsnoksága szigorú cenzúrát vezetett be, hogy a szöuli harcokról ne kerülhessenek hírek forgalomba. Az Associated Press jelentése szerint Japán és a szöuli repülőtér (Kimpo) közötti légivonal is megszűnt. A kimpoi repülőtér 10 mérföldre fekszik Szöultól. Hatalmas áttörés Hincson térségében A Reuter angol hírügynökség jelentése szerint a koreai népi csapatok és a kínai önkéntesek Hincson térségében a 38-ik szélességi övezettől 43 km-re délre áttörték az intervenciós csapatok védelmi vonalát. Ebben a térségben a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek támadása főleg a Csuncson, Hincson és Vondzsu vonal fejé irányulnak. A vietnami népi hadsereg sikeres támadása A vietnami nemzetfelszabadító hadsereg a vietnami tájékoztató iroda jelentése szerint felszabadította a Hanoi városától 30 km-re északra fekvő Jenfu helységet. Az egész helyőrség felszerelése a vietnami nemzetfelszabadító hadsereg zsákmánya lett. A vfetnafrii vöröskereszt Hocsinin elvtárs megbízásából bejelentette, hogy • a Vietnami Népköztársaság további francia hadifoglyokat bocsájt szabadon. Hocsimin elnök egyben személyes parancsot adott ki, amely lehetőséget nyújt a francia állampolgároknak Vietnamból való repatriálásra. A francia polgárok, akiket az utasítás érint, levéllel fordultak most Hocsimin eSnökhöz, amelyben kifejezésre juttatták a vietnami" nép és elnöke iránti hálájukat. A trancía polgárok e levelükben többeik közt ezt írják: Reméljük, hogy Vietnam és Franciaország békében és testvériességben fog élhetni. Franciaországba viszszatérve, beszélni fogunk a vietnami kormánynak irántunk tanúsított emberséges magatartásáról. Naiik elvtárs az ENSz politikai bizottságának ülésén élesen bírálta az USA háborús politikáját Ujabb adatok az amerikai agresszorok barbár éllatiasságairói Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága január 3-án ismét összeült, hogy a tárgysorozatán szereplő kérdéseket megvitassa. A tárgysorozaton szereplő kérdések a következők voltak: az úgynevezett hármak bizottságának jelentése a koreai háborús akciókról, továbbá a Szovjetúnió panasza a Kínát ért USA-támadásról és végül Tajvan kérdése. Az ülésen elsőnek Raul szólalt fel, az indiai küldöttség vezetője, majd utána J. A. Malik, a Szovjetúnió megbízottja emelkedett szólásra. Malik beszéde elején hangsúlyozta, hogy a Szovjetúnió a hármak bizottságának létesítése ellen volt kezdettől fogva. Szemmel látható, hogy az angol-amerikai blokk azért szorgalmazza a tüzbeszüntetést, hogy így rákényszerítse az ENSz-t oly intézkedések megtételére, amelyek lehetőséget biztosítanának az Egyesült Államoknak, hogy fegyveres támadását folytathassa Koreában. Az USA nem kívánja a kérdés békés elintézését és mindent elkövet, hogy koreai kalandját folytassa. Ezt igazolják a legutóbbi események, amelyek az USA-ban bekövetkeztek, a rendkívüli állapot bejelentése, a gazdasági mozgósítás, a háborús hisztéria fokozása, Truman és Acheson legutóbbi nyilatkozatai. Malik ezután számtalan bizonyítékot sorolt fel, amelyekben szemléltető képet nyújtott arról, hogy az USA és lakájai milyen ellenséges politikát folytatnak a kínai népi demokrácia ellen és ezt a Kína elleni agresszív ténykedések igazolják leginkább. Malik elvtárs rámutatott arra is, hogy a legutóbbi ülés óta számta(Folytatás a i, oldalon.) A szovjet dolgozók nagy lelkesedéssel támogatják a Volga-Don-csatorna építkezéseit A szovjet dolgozók tudatában vannak, hogy nemzetgazdasági szempont, ból mily hallatlan nagv jelentőséggel bír a Volga—Don-csatorna mielőbbi felépítése. E ténvt tudatosítva nem csodálatos tehál, hogv minden erejükből azon vannak, hogv az építkezéseket a lehető legrövidebb időn belül megvalósítsák. Az új víziút építkezéseihez elsőnek járult hozzá az uráli üzemek kollektívje, az építkezésen már tízesével dolgoznak a hatalmas elekír. kotrógépek, szállítógépek, amelvek mind az uráli nehéz gépmú'vek dolgozóinak lelkesedéséről és munkakifeitéséről tanúskodnak. Hasonlóképpen nagv aktivitással dolgoznak az ukrajnai üzemek, hogy mielőbb szállíthassák a csatorna épít. kezésekhez megrendelt gépeket. A kramatoszi gépüzem a cimljani gáí turbináinak gépi kellékeit készíti. De Magyar tiltakozó jegyzék jugoszláv repülők határsértése miatt Január 3-án a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma a budapesti jugoszláv nagykövethez jegyzéket juttatott el, amelyben tiltakozik az ellen. h<t>gy a magyar légi határt jugoszláv repülőgépek ismét megsértették. A jegyzékben a Magyar Népköztár saság külügyminisztériuma hangsúlyozza, hogy 1950 december 8-án és I3-án jugoszláv repülőgépek öt eset. ben lépték át a magyar határt. A magyar külügyminisztérium rámutat arra, hogy a rendszeres határsértések szorosan összefüggnek a jugoszláv határőrségek provokációival.. hatalmas támogatást nyújtott már'eddig is a novocserkaszki meliorációs intézet kollektívuma. Az intézet tanári kara és diákjai az építkezés színhelyén elvégezték már a talajvizsgálatokat. A tudományos dolgozókkal együtt javaslatot terjesztettek elő egy gát építésére a Szala folyón, amelv a környező sztyeppét bőven ellátná vízzel. E vidékek kolhozistái is nagy figyelmet szentelnek a hatalmas építkezéseknek és mindenben támogatják. Már most elkészítik a kolhozföldeken az öntözőcsatornák medreit, építik az elektromos vezetékeket, kiéoítik a hálózatot a lakóházak felé és az istállók, hoz. Az építkezések több szakaszán a talajmunkálatok már elkészültek. Hét helyen már betonmunkákhoz láttak, a munka 97 százaléka gépesített. Az úttesteken sűrű hálózatban gépeket és gépeket látni az építkezés mentén. Itt dolgozik az első szovjet kotrógép, amelynek kartávolsága 65 méter. Egy perc alatt 10 teherawtórakományt kotor ki. A rendkívüli állapot, amelyet Truman az Észa,kamerikai Egyesült Állampkban bejelentett, új lépést jelent az USA militarizálása felé. Lehetőséget nyújt arra, hogy az Egyesült Államokban eddig soha nem hallott méretekben fokozzák a fegyverkezést és hogy a békeipar túlnyomó, jelentős többségét háborús iparra állítsák át. Az árak emelkedése következtében az amerikai munkás átlagos bére már ma nagymértékben csökkent. Az áruk ára 1950 júliusától novemberig 15 százalékkal emelkedett. Az életszínvonal további zuhanása várható, mert hiszen a rendkívüli állapot elveszi a munkásoknak azt a lehetőséget, hogy a béremelés kiharcolására törekedhessenek és ugyanakkor a tőkések mesterségesen emelik az árakat. Mi több, Truman cinikusan még azt is kijelentette, hogy a dolgozóknak a rendkívüli állapot meghirdetésétől kezdve még többet kell dolgozniok majd és hogy az adók, amelyek már eddig is hihetetlenül nagy terhet jelentettek a dolgozókra, majd tovább emelkednek, ugyanakkor pedig a nem katonai jellegű cikkek gyártását tovább fogják csökkenteni. Az USA katonai költségei az 1950 —51-es esztendőben lavinaszerű gyorsasággal emelkednek. Eredetileg a hadseregre, a tengeri erőkre és a légierőkre 14.7 milliárd dollárt irányoztak elő. A koreai háború következtében ehhez az összeghez 11.7 milliárd dollárt szavazott meg Truman és most utólag 16.8 milliárd dollárt, tehát a nem álcázott katonai kiadások nem kevesebb, mint 43.2 müliárd dollárt tesznek ki. Ezzel azonban még nem fejeztük be a dolgot, mert hisz Amerika fegyverkezésre még jelentős tételeket ad ki amelyek a 43.2 miliárd dollárnyi összegben nem foglaltatnak benne. Ebben az összegben még nem szere pel az Atlanti-blokk tagállamainak juttatott összegek, a sztratégial nyersanyagokra forditott összeg, az atomfegyverkezésre szánt súlyos dollármilliók és nincs ebben az összegben az egyéb indirekt katonai kiadások költségvetése sem. Az USA katonai költségvetése ma 66—67 mii liárd dollárt tesz ki, az 1939-beli 1.7 milliárd dollárral szemben. Meg kell jegyeznünk, hogy a katonai kiadások túlhaladják a költségvetés minden bevételét. A deficit tehát rohamosan emelkedik, a fegyverkezés versenypolitikája elkerülhetetlenül az infláció útja felé rohan, a dollár elértéktelenedéséhez, tehát vásárló erejének csökkenéséhez. De nézzünk az USA első számú partnerére is egy pillanatra. Az anLabour-kormány semmiben sem marad el amerikai partnerei mögött, akár az őrületig fokozott fegyverkezést, akár a munkásosztály elleni drasztikus szankciókat tekintjük. A Truman és Attlee közötti tárgyalások, valamint a brüsszeli tanácskozások a munkáspárti kormányt fokozottabb háború előkészítő akcióra buzdították. A katonai költségek rohamosan emelkednek, az angol nép életszínvonala tovább csökken és az a kormány, amely magáról szemtelenül azt állítja, hogy a „munkásság kormánya'', minden lehetőt elkövet, hogy megakadályozza a munkásosztály jogos béremelési követeléseit, mindenütt áremelkedés mutatkozik és már az angol sajtó sem titkolja, hisz nem is lehet titkolni, hogy még nehezebb napok várnak az angol népre. A marshallizáit európai államok kormánykörei a munkásosztály elleni drasztikus intézkedések egész sorát hozták. A francia kormánykörök háborút foytatnak a vietnami nép el len, a kínai határok mentén provokációkat követnek el, támogatják Nyugat-Németország remilitarizálását és az amerikai imperialisták parancsára gyorsított ütemben hajtják végre a felfegyverzést. A frank elértéktelenedése feltartóztathatatlanul előtérbe került. A papírpénz egész lavinájával árasztotta el a kormány az országot. 1950. év végéig a pénzforgalom egytrillióháromszázötvenmilliárd papírfrankot tett ki. Különlegesen nehéz helyzetben állnak Nyugat-Németország dolgozót, mert Németországnak ez a része az amerikai háborús uszítók egyik katonai fellegvára. A remiltarizácio következtében, valamint az árak fokozott emelkedése következtében a nyugatnémetországi munkásosztálynak és általában az alkalmazottaknak az életszínvonala 1950 júliusától decemberig 30 százalékkal csökkent. Valamennyi kapitalista országban a munkásoknak a háborús gazdálkodásra való áttérés következtében nehezebb életfeltételek mellett kell «niök, táplálkozási lehetőségük teljesen elégtelen és lakólehetöségüfc: nyomortanyák. A jobboldali szocialisták és a szakszervezeti reakciós vezérek a munkásosztály mozgalmának felbomlasZtását célzó politikát folytatnak, aktív támogatói a háborús uszítóknak, hü kiszolgálói az imperialistáknak. A burzsoáziának ezek az ügynökei nem kis mértékben felelősek az imperialista országok dolgozóinak éhezéséért. Ezért a munkásosztály árulóinak leleplezése egyik jelentős tevékenység, amelylyel a dolgozók érdekeinek védelmét szolgálhatjuk. A kapitalizmus egész történelme során nem láttunk oly mély szakadékot a népi tömegek, a halálra és éhségre ítélt tömegek és maroknyi paraziták között, akik az örült fegyverkezésből eredő jövedelmeiket halmozzák, mint ma. Az USA, Anglia, Franciaország, a Rajna-vidék és Japán monopoltökései, mágnásai, örömmel dörzsölik piszkos markaikat egy új világháború hallatlan jövedelmének reményében. A rendkívüli állapot bejelentésére a riewyorki tőzsde kurzusemeléssel válaszolt. Az amerikai részvénytársaságok jövedelmei az 1950-es esztendőben oly nagyok voltak, amilyenek még soha az USA történetében. Az angol tőkések, az 1950-es év nyole hónapja alatt jövedelmüket 62 millió font sterlinggel emelték. Közben az USA-ban a fasizálás folyamata állandóan erősödik. A rendkívüli állapotot arra használják ki, hogy kiélezzék a hajszát a haladó elemek ellen, hogy ezeket a „biztonság veszélyeztetőinek" nyilváníthassák. Ha Angliában a munkások sztrájkolnak, hogy megvédjék demokratikus jogaikat, akkor ezeket a sztrájkokat törvényelleneseknek nyilvánítják és & sztrájkok résztvevőit súlyos börtönbüntetéssel fenyegetik. A francia üzemekből a munkásokat azért dobják ki az utcára, mert tiltakozni mernek a francia kormánykörök áruló politikája ellen, mert tiltakozni mány az USA-nak elárulta az ország leféltettebb katonai titkait. Az elmúlt esztendő az osztályellentétek további kiélesedését mutatja. Az imperialista politika előkészülete új világháború lángralobbantására, a dolgozó nép jogai ellen való támadása, az életszínvonal csökkentésére való törekvése a dolgozó nép széles rétegeiben mind erösebb ellenállást vált ki. Minden terror ellenére a sztrájkmozgalom elhatalmasodik, erősödik a dolgozó nép összefogása a politkai és a gazdasági terror ellen a munkásosztály demokratikus jogainak megvédelmezésére. Az imperialisták kalandorpolitikáját a mult esztendőben a sikertelenségek egész sorozata sújtotta a Távolkeleten és Nyugat-Európában egyaránt. Nyugtalanságukat legjobban bizonyítja az, hogy saját táborukban mind erőteljesebben érezhető az ellentétek kiéleződése. És az elmúlt esztendő az imperialistákkal szemben a béketábor hatalmas megerősödését eredményezte. Az amerikai imperializmus a Korea elleni aljas támadásával, e saségyenletes tettével végleg leleplezte magát, megmutatta igazi arcát. A. hős koreai nép, amely függetlenségéért harcol, az ázsiai elnyomott népek millióit további harckészségre serkenti, hogy egyszersmindenkorra megszüntessék a kizsákmányolást, a nemzetek eltiprását és az agressziót a Távolkeleten. A maláji, vietnami és fülöpszigeti nemzetfelszabadító mozgalom sikerei bizonyítják legjobban, hogy Ázsia népei elszántan, tettre készen álltak sorba, hogy kiharcolják szabadságukat és függetlenségüket. A kapitalista országok dolgozói ebbe az 1951-es évbe azzal a tudattal léptek, hogy végleges győzelmüket az imperialista reakció felett semmi sem gátolhatja meg s hogy harckészségük, összefogásuk a háborús uszítók torkára forrasztja a szót, amelylyel háborúra serkentenek. Biztonsá" gukhoz az erőt a Szovjeteúnió hatalmas kommunista építkezéseinek sikereiből mentik, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának állandóan növekvő és szilárd táborának erejéből. Az 1951-es év a népi tömegek további győzelmes előnyomulása lesz „harcba a békéért és a kenyérért" jelszó alatt.