Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-04 / 3. szám, csütörtök

Hogyan hozzuk be az őszi mulasztást 1951 január 4 (b. I.) A tél beálltával megszűntek az őszi munkák. Már & fagyok előtti esős időjárás is lehetetlenné tette az őszi mélyszántás folytatását pedig ugyanc^k szükség lett volna néhányheti jó időre, hogy az elmaradt mélyszántást mindenütt befejezzék. Szlovákia néhány kerületében már a kezdetben is rosszul indultak meg az őszi munkák. Megkéstek a vetéssel és a mélyszántással és ezt a késést az idő rövidsége miatt már nem lehetett behozni. A vetést, ha egyes helyeken mgkésve is, de általáában mindenütt befejezték. A legutóbb kiadott jelentések szerint a vetés egy százalékával elmaradtak a bratislavai, a nyitrai és a zsolnai kerületekben. Habár ennek nem le<tt volna szabad megtörténnie, mert hiszen mindenütt meg volt a lehetőség arra, hogy a vetéseket idejében és jól elvégezzék mégis ez a vetésben való elmaradás, amely szlovákiai viszonylatban 0.8%-ot tesz M, nem olyan veszélyes, hogy komolyabb gondokat okozzon. Csak ügyelni kell majd, hogy ez az elmaradt vetésterület tavasszal tavaszí búzával be legyen vetve Azokban a községekben te'nát, amelyekben az ősziek vetését nem feiezték be egészen, a tavaszi munkák tervének elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra. hogy majd tavasszal az első és a legsürgősebb munka ennek a helyrepótolása legyen. Komolyabb nehézséget okoz az őszi mélyszántás elmaradása. Az őszi mélyszántást Szlovákia egyik kerületében sem fejazték be egészen, sőt a bratislavai és a nyitrai kerületekben nagyon is jelentős területeken a mélyszántásnak mintegy 20%-át nem végezték el. Ezt a mulasztást nem lehet helyrepótolni. Ha majd tavasszal bármilyen jól és idejében végezzük is el az elmaradt szántást, az az őszi mélyszántást kárpótolni nem fogja. Jól sikerült esős esztendőnek kell majd lenni. hogy al ilyen őszi szántás nélküli földekbe vetett vetemények ne érezzék meg a mélyszántás hiányát. Ez viszont még semmi esetre sem jeflenti azt, hogy mert az őszi mélyszántás elmaradt és a tavasz

1 szántás úgy sem jó. akkor mcst jnár Pató Pál úr módjára ráérünk maja ezeknek a földeknek a felszántásával. Ellenkezőleg! Minden lehetőséget fel kell majd használni, hogy az elmaradt mélyszántást helyettesítő tavaszi szántást, amint az idő tavaszodni kezd, azonnal el kell végezni, sőt még «i télen is ál'andóan figyelni kell, hogyha esetleg enyhébb időjárás következik be. akkor azonnal a szántáshoz kell fogni Gyakran van úgy télen, hogy az idő megenyhül, nincs több, mint 1—2 <ol< hideg, a föld kemény fagya is enged. — az ilyen időben nagyon jól lehet szántani. Ä föld fagya, ha annyira enged, hogy az eke nem szaggat, viszont annyira lágy idő még nincs, hogy a föld ragadjon, — ha sikerül Ilyen időt kifogni, akkor még sokkal jobb munkát _ lehet végezni, mint az őszi esős időkben. Ha ilyen szántás még jó nagy havat és erősebb fagyot kap. akkor ugyanazt az eredményt érjük el vele, mint az őszi mélyszántással. A legfontosabb soron lévő feladat •tehát most, hogy minden előkészülete! megtegyfink hogy egy esetleges kedvező időjárást kihasználva, az elmaradt mélyszántást melőbb helyrepótoljuk. Ezenkívül pedig okulva az őszi munkákon, kiküszöbölve azokat a hibákat, amelyek az őszi munkákat hátráltatták, vagy késleltették, — az EFSz-eknek el kell készlteniök a tavaszi munkák tervét s abban az első helyei kell elfoglalnia az elmaradt őszi vetés és mélyszántás mielőbbi hdyrepótolásának. Bebizonyult, hogy az őszi munkákkal ott maradtak el, ahol ezzel kapcsolatban nem végezték el a szükséges felTilágosító munkát és tervszerűtlenül, össze-vissza ki-ki a maga feje után menve dolgoztak. Tervszerűtlen munkával persze nehezen lehet egy munkának a végére érni. Éppen ezért most, hogy bőséges idő áll még rendelkezésre, a tavaszi munkák tervét mindenütt a legpontosabban ki kell dolgozni. Az EFSz-eknek, az állami gépállomásokkal a legpontosabb tervet kell kidol^ozniok a tavaszi munkákra. Ha az EFSz a gépállomással szerződést köt a tavaszi vagy akár az egész év munkákra is, ez még ne.m szabad, hqgy azt jejéntse, hogy az EFSz a rendelkezésre álló fogatokkal ne számoljon. Az őszi munkákban való lemaradásnak egyik oka éppen az volt, hogy több EFSz arra a helytelen álláspontra hetyezkedett hogy ha már a gépállomással az összes földmunkákra szerződést kötött, akkor azzal most már továbbra semmi gondja nincs. A munkatervükbe nem vették be a rendelkezésre álló fogatokat és azokat az őszi munkákban nem is használták ki. Ennek a dolognak többszőr nem szabad előfordulnia. Az EFSz-eknek és az egyénileg gazdálkodóknak is az állományukban lévő igavonókat a majd soronlévő tavaszi munkáknál, teljesítő képességüknek megfelelően, mindenütt ki kell használni. A tavaszi munkák megkezdéséig még elég idő van ahhoz, hogy az igavonókat minden községben a legpontosabban számba vegyék és a tavaszi munkák tervét azok figyelembevételével elkészítsék. Csak így, az elkövetkezendő munkák tervének legaprólékosabb és leggondosabb kidolgozásával, érhetjük el, hogy majd a soronlévő tavaszi munkáknak idejében való elvégzésével egyidőben helyrepótoljuk azt, amivel az őszi munkáknál elmaradtunk. A másik dolog, amire a lehető legnagyobb súlyt kell helyezni, a felvilágosító munka. Mult évben a közösen végzett tavaszi, de különösen a közös aratási munkák eredményei jelentős mértékben vitték előre szövetkezeti mozgalmunkat Ennek a nagy haladásnak természetes következménye volt, hogy a leliető legnagyobb dühöt váltotta ki a reakcióból. A kulákok és szekértolóik még fokozottabban láttak hozzá bomlasztó munkájukhoz, főleg a minden alapot nélkülöző rémhírterjesztéshez. A legostobább híreket eresztették szárnyra és azokban a községekben, ahol az elvtársak elbizakodottságukban, vagy pedig nemtörődömségükben nem láttak tovább az orruknál és hagyták, hogy az ellenség továbbra is garázdálkodjon, — ezek a kulák rémhírek az ingadozó dolgozó parasztok között talajra is találtak. Az őszi munkáknál aztán ennek meg is lett az eredménye. A kulákoktól megtévesztett dolgozó parasztság ahelyett, hogy a saját jól felfogott érdekében a vetéshez és a szántáshoz fogott volna, inkább a drága időt elpocsékolva árokpartokon teheneket legeltetett. Mikorra pedig észbekapott és rájött, hogy a reakció csúnyán félrevezette őket, mert hiszen ha nem vetnek és nem szántanak, akkor termés sem lesz és így kenyér nélkül maTadnak. akkorra meg beköszöntött az esős időjárás és így bizony sok félrevezetett paraszt csak kapkodva és nagyjából tudta az őszi munkákat elvégezni. Ezek a parasztok aratáskor, ha a keresztek olyan ritkán lesznek a tarlón, hogy „egymást fogják kiabálni" és ha csépléskor vékonyan csurog a búza a zsákba, majd a saját bőrükön érzik meg, hogy mit jelent az eilleinségre hallgatni. A falusi pártszervezeteknek és az EFSz-eknek a téli hónapok alatt egyik legfontosabb feladatuk az legyen, hogy kitartó felvilágosító munkával felnyissák a még ingadozó parasztok szemét és leplezzék k es mutassák mag nekik az ellenség igazi arcát. Szlovákgyarmaton is bevezetik a közös állattenyésztési Mi, a szlovákgyarmati harmadik típusú EFSz tagjai, örömmel fogadtuk a kormány mult év november 7-1 határozatát a szövetkezeti istállók létesítéséről. Ha ugyan megkésve is, csak november 27-én fogtunk hozzá az istállójavítási munkákhoz, ennek dacára is munkánk már a befejezéshez közeledik. Egy 80 méter hosszú épületet javítunk meg, amelybe majd 120 szarvasmarhát tudunk elhelyezjvi. Ez az épület azelőtt egy kulákévolt, aki azt egyáltalán nem használta ki és nem hogy gondját viselte volna, hanem inkább azon volt, hogy azt minél előbb és minél jobban tönkre tegye. Most, hogy az épület javítását már bejezezük, az majd hárommillió koronát fog éirtú. Nálunk is vannak még olyanok, akik ahelyett, ihogy ebben a nagy munkánkban —, amely majd nemcsak a mi, hanem az egész dolgozó népünk érdekeit fogja szolgálni —, nemhogy segítségünkre lettek volna, hanem tudálékosan és rosszakaratúan csak a hibákat keresték munkánkban. Szívesen veszünk mi minden kritikát, mert tudjuk, hogy a jószándékú kritika csak segítségünkre lehet, de az ellenségeink bírálgatására semmi sziikséfitink nincs. Ha elkészültünk munkánkkal és megkezdjük a szövetkezeti állattenyésztést, akkor majd bebizonyítjuk ezeknek a hitetlenkedöknek, milyen nagy eredményeket lehet elérni a szövetkezeti közös állattenyésztéssel. (n. k.) UJSZ0 Könnyebb lesz a nagymagyari dolgozó parasztok sorsa is A reakció erőlködése ellenére Nagymagyaron is megalakult az EFSz. Sok munkájába került ez Zsigó Máriának és a többi elvtársaknak, de ök akadályt nem ismerve, jó felvilágosító és szervező munkával elérték azt, hogy a nagymagyari dolgozó parasztokkal megértessék a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét. Most már könnyebb lesz a nagymagyari dolgozó parasztok sorsa. Ez már bebizonyult az őszi munkáknál is, amikor traktorok segítségével dolgoztak. Elvetettek 68 hektár búzát, 33 hektár rozsot és 9 hektár öszi bükkönyt, a többi földeket pedig megszántották a tavasziak alá. A szövetkezet nagy tábla dúsan zöldelő búza- és rozsvetései kiválnak az egyénileg gazdálkodók vetései közül. Ha majd aratásra kerülnek ezek a nagy tábla gabonák, — amit már nem kézi kaszával, hanem aratógéppel végeznek — akNéhány nap múlva befejezzük a művesek már az utolsó téglákat rakják közül a legszorgalmasabban és legoda Herczeg Lajos és Dudás Vilmos dolg hogy az istíIIiépitésnél végzett odaadó hez járultak hozzá. Az ácsok közül Ja kitartó munkájukkal az istálló építésén Az istálló javítási munkáit a helyi hogy a közüzemek vaev pedig a szer mindig nem lett beszerelve. A közüze többször táviratoztak a szerelőkért M vissza, hogy azonnal jönnek, de még hogy egyszer majd csak megérkeznek állitokat a kútnál fogjuk itatni. Kissé a kútnál itatni és hát éppen ezért volna szereljék. „ szövetkezeti istálló javítását. A kőle a középső járdára. A kőművesek adóbban Kiss János. Békés István, óztak, akik tudatában voltak annak, munkájukkal a szocializmus építésékus Lajos és Csóvánv Ignác járultak ek mielőbbi befejezéséhez, közüzemek végezték. Nem tudjuk, elők hibásak-e, hogv az önitató még meknél azt mondják, hogv ők már orvába. A szerelők azt táviratozták mindig nem érkeztek meg. Reméljük, és beszeriľk az önítatót. Addig is az nehéz munka lesz ugvan a sok állatot sürgős, hogy az önltatót mielőbb beBARTAL GYULA Ipolvvisk. £mkevek aagejiutít Várkonyon történt az elmúlt héten, hogy Bognár Antal 27 hektáros kulák saját szükségletére disznót akart vágni, még pedig rendes úton, vágási engedéllyel. Bognár úr a vágási engedélyt először a helyi Nemzeti Bizottságtól kérte és mert ott nem kapta meg, a járáshoz fordult segítségért, ahol igyekezett rámutatni arra, hogy ,,emberek vagyunk". (Ügy látszik, ez volt nála a döntő érv arra, hogy megkapja a vágási engedélyt.) Bognár Antalnak 27 hektár földje van és az 1950-es évre 134 kg sertéshús és többszáz liter tej beszolgáltatásával elmaradt. Az 1951-es év első negyedévére ugyancsak nincs még biztosítva beszolgáltatásra sertés, tehát világos, hogy így Bognár úr nem kaphatott' vágási engedélyt. Bognár Antal kulák azt mondja, hogy ő is olyan ember, mint a többi és ő is élni akar. (Holtanapjáig egész nyugodtan.) Ügy látszik, arról elfeledkezik a kulák úr, hogy a múltban is voltak emberek, akik éppen úgy emberek voltak, mint ő, akik dolgozni és élni szerettek volna (nem úgy, mint ő, aki osak dolog nélkül akar élni) és hiába fordultak akár a főszolgabíróhoz is, senkisem segített rajtuk. Bognár úrnál az a helyzet, hogyha a 27 hektár földjéhez egy tehén helyett ötöt tartott volna, akkor egészen biztosan eleget tudott volna tenni tejbeszolgáltatási kötelezettségének. Ha eg.v darab sertés helyett legalább kettőt hizlalt volna, akkor vágási engedélyt is kapott volna. Mindezt pedig a kulák úr meg tudta volna tenni, osak hát az ő szándéka nem az volt, hogy a közellátásra juttatott termékekkel a dolgozók javát szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg arra törekedett, hogy a termelést és a beszolgáltatást elszabotálja s így a dolgozó népet megrövidítse. A kulák úr azelőtt hentes is volt. Nagyszerűen értette, hogyan kell a szegény ember állatát azzal az ürüggyel, hogy beteg, potom áron megvenni.' A betegnek mondott állat húsát viszont jó drágán kimérte ugyancsak — a szegény embernek. A kulák úr be akar lépni az EFSzbe ia, még pedig azzal az ürüggyel, hog/ mindent átad a szövetkezetnek, ő pedig az iparjában akar dolgozni. Bognár úr úgy látszik, megszokta a húst és mert látja, hogy mint szabotáló kuláknak milyen keserves vágási engedélyhez hozzájutnia, jobbnak látja belépni a szövetkezetbe és egyúttal újra hentesnek lenni. A szövetkezet tagjai azonban átlátnak a szitán. A kulák tagfelvételéről a taggyűlés úgy döntött, hogy a lenézett dolgozó parasztok között úgyis csak rosszul érezné magát, meg különben is ismerik már annyira a kulák zúzáját, hogy tudják, a szövetkezetnek csak ártana és nem használna, — tehát nem vették fel az EFSz-be. Bognár Antal nem azért akar az EFSz-be belépni, hogy ott a becsületes munkával a békéért harcoljon, mert hiszen állandóan csak a háborút akarja, — hanem azért, hogy menedéket találjon az EFSz-ben. Hozzátartozik még a vágási engedélyhez az is, hogy a kulák úr a végső esetben egy liter pálinkával akarta megszerezni, még pedig úgy, hogy a helyi pártszervezet egyik vezetőségi tagjához, amikor az éppen nem volt otthon, pálinkát vitt és otthagyta a lakásán azzal, hogy ezt a Jézuska hozta. Csalódott a kulák, mert az elvtárs a pálinkát szeretettel visszaküldte, hogyha a kulák már disznót nem tud ölni. legalább a pálinkának örvendezzen. Azt hitte a kulák, hogy most is a régi világ van, amikor judáspénzzel mindent el lehet intézni. Hiába no, kénytelen volt újra rájönni, hogy megint csak tévedett. KFCSFRA LAJOS, Várkony kor majd az egyénileg gazdálkodók és a szomszédos junyoki földművesek is, akik még mindig egyénileg gazdálkodnak, meglátják, hogy mennyivel gazdaságosabb és jövedelmezőbb a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. November első felében alakult meg a szövetkezet. Akkor még alig volt 60 tagja, ma pedig már 150 taggal dolgozik a második típusban. Eleinte gúnyolódtak is a kulákok, hogy most ugyan belebuknak a szövetkezetben dolgozó parasztok, mert bizony a szövetkezet megalakulása után már elég késő volt az ősziek vetésére és a reakció már előre örült, hogy a szövetkezetiek nem tudnak elvetni. Nem sokáig tartott azonban a kulákok jó kedve. A szövetkezet tagjai jól megszervezett munkával alig 10 nap alatt elvégezték az összes vetési munkákat. Olyan rövid idő volt ez, hogy mindenki csodálkozott rajta. A szövetkezet tagjai már az első napokban meggyőződtek a tervszerű szövetkezeti munka előnyeiről. — Mennyivel jobban megy így a munka, — mondta vetés alatt Gyökeres Gyula, a szövetkezet egyik tagja. Most látták csak meg, hogy mit jelent tervszerűen dolgozni. Azelőtt, cmíg egyénileg gazdálkodtak, a munkával mindig csak kapkodás volt és így a vetés nem napokig, hanem sokszor hetekig is eltartott. Alig hogy a szövetkezet megalakult, két dolgozója, Bagyura Ferenc és Juhász Mihály kéthetes üdülésre mentek a Tátrába. — Soha életemben nem engedhettem meg magamnak kéthetes tátrai üdülést, — mondogatta Juhász Mihály a szövetkezet többi tagjainak, amikor visszajött Tátrából. Nagy tervei vannak a szövetkezetnek. A tagok túlnyomó többsége elhatározta, hogy áttérnek a negyedik típusra Tervbevették az istállók megjavítását is, ahova majd a szövetkezeti állatállományt elhelyezik. Az istálló javításához szükséges anyag már meg is van. A volt jegyzölakást meg napközi otthonná alakítják át. — A szövetkezet megalakulása után. — mondja Zsigó Mária — a csütörtöki gépállomás fiókállomást létesített Nagymagyaron. Hét traktort adtak ide, amelyek részére mi meg garázst építettünk. A traktorosok, akiknek nagyrésze nagymagyari, ugyancsak jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet az őszi munkákat idejében és jól elvégezhesse. Sokszor bizony éjt nappallá téve esőben és sárban kellett szántaniok, de nem riadtak vissza semmitől. Az őszi munkák alatt az egyik legjobb traktoros Rigó Ferdinánd volt, aki a munkában állandóan az élen járt és ezért a munkájáéit meg is kapta a megfelelő jutalmat. Ő maga mondja, hogy volt úgy, hogy három nap alatt 3350 koronát is keresett. Az EFSz tagjai a téli idő egy részét tanulásra használják fel A szövetkezet nemrég könyveket vett. Vegyesen szakkönyveket, politikai és szépirodalmi munkákat. A hosszú téli estéken a szövetkezet tagjainak majd bő alkalmuk nyílik arra, hogy a könyvekből tudásukat gyarapítsák, ami majd nagy hasznára fog válni nemcsak a szövetkezet tagjainak, hanem egész dolgozó népünknek. Méry Ferenc Ferdics József Szlovákia legjob

b traktorosa A traktorosok megvalósították a „Sztálini váltást" társ szavát be is tartotta, mert tudatában van annak, hogv minden felszántott hektárral hozzájárul az országos mélyszántási terv teljesítéséhez és így a magasabb hektáronkénti hozamok biztosításához. A vágsellvei állami gépállomás traktorosai a többi alkalmazottakkal karöltve megvalósították a ..Sztálini váltást" a mélyszántásban Sztálin generalisszimusz szüleésnapia alkalmából, hogy a világ dolgozói tanító iának születésnapját tényleg méltóan — fokozott munkával ünnepelhessék meg. Annak ellenére, hogv bizonv az időjárás nem kedvezett, a tarktorosbrigádok hozzáláttak a munkához. A nappali váltásban 52, az éjjeli váltásban pedig 36 traktor dolgozott. A legjobb tel jesílménvt Csuba Ferenc traktoros érte el. aki 3.5 hektárt szántót fel és aki munkája megkezdése előtt kijelentette, hogv traktorán, bármilyen időjárás is van. könnven kibír 24 órát dolgozni. Csuba Ferenc elvA vágsellyei állami gépállomáson kívül a csallóközcsütörtöki gépállomás traktorosai is megvalósították a „Sztálini váltást". Itt a nappali váltásba 22, az éjjeli váltásba pedig 12 traktor kapcsolódott be. A csallóközcsütörtöki gépállomás traktorosai közül Ferdics József traktorista állta meg a legjobban a helyét, aki 4.2 hektárt szántott fel. Ferdics József 385.5 hektáros teljesítményével Szlovákia legjobb traktoristája lett.