Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-30 / 25. szám, kedd

5 Az EFSz-ek és földművesek ügyeimébe 1951 január 30 U J $10 A görög és jugoszláv nép amerikai zsoldban álló árulói új Balkán-tengelyt alkotnak Már 1943-ban, a náci uralom csúcspontján, amikor a hös görög nép a Görög Kommunista Párt és az EAM vezetésével elszánt és nehéz küzdelmet folytatott a hitleri meg­szállók ellen és amikor az angol im­perialisták látták, hogy a nemzeti felszabadító harc veszélyezteti kor­látlan hatalmukat és görögországi lakájaik uralmát, a Tito-Rankovics bandát — régi ügynökeiket — hasz­nálták fel a görög nép szabadság­harcának elgáncsolására. Az angol-amerikai imperialisták elsősorban arra használták fel Titót, A külföldi és hazai reakció fel­forgató tevékenysége az utóbbi idő­ben fokozott intenzitással összponto­sul gazdaságunkra, különösen azzal a céllal, hogy zavarokat keltsenek ellátásunkban. A kassai tejcsarnok­ban a biztonsági szervek a gonoszte­vők oly csoportját leplezték le, amely ténykedésében arra vetemedett, hogy többek között a gyerekektől és bete­gektől 20.000 kg vajat lopott el. A kassai járásbíróság előtt dr. Kaut­nyik elnökletével tárgyalásra került szombaton a késő éjjeli órákban Chrenko Jaromirnak, a kassai DH­PV hivatalnokának, Bohácsek József­nek, a kassai tejcsarnok raktárnoká­nak, Fábián Árpádnak, a tejcsarnok gondnokának és Lipaj Mihálynak, a DHPV kerületi bizottsági elosztója előadójának bžnpere. Mind a négyen gonosz eljárásukkal 19.193 kg vaj és ebből 14.705 kg kitűnő minőségű szovjet vaj romlását idézték elő. Sú­lyosbító körülmény ennél az esetnél az a tény, hogy a szabotázst abban az időben követték el, amikor a tej­csarnok a fogyasztóknak 1950 ápri­lisában 3500 kg, májusban 2263 kg, júniusban 3716 kg vajat nem adott hogy a görögök és a szláv-macedonok közé éket verjenek és ezzel megtör­jék a szabadságharcosok egységét. 1944 végén, a harc lekritikusább pil­lanataiban, amikor az angolok tá­madást intéztek az ELASZ ellen, Ti­to parancsára az ELASZ szláv-mace­don egységei Jugoszláviába vonultak vissza és ezeket a csapatokat Tito később az ELASZ ellen használta fel. Az ELASZ visszavonulása után a görög szabadságharcosok egységei, mint demokratikus politikai mene­kültek, Titótól kértek menedékjogot, de Tito ezt kereken megtagadta. Sőt, ki, aminek az volt a következménye, hogy áprilisban 5834 gyermek, má­jusban 9606 gyermek és júniusban 12.640 gyermek maradt vaj nélkül. E mellett tekintetbe kell venni, hogy itt olyan gyermekekről volt szó, akik még nem töltötték be hatodik élet­évüket és akiknek így veszélyeztet­ve volt ellátásuk. Ez a dolgozó nép jogosult felháborodását vonta maga után. A vádlottak nem jegyezték fel, hogy mely földművesektől vá­sárolták fel a vajat, amivel azt okoz­ták, hogy a DHPV szervei nem tud­ták a beszolgáltatott vajat megfizet­ni. A tárgyalás folyamán, amelyen a kassai üzemek élmunkásai és számos anya résztvett mint hallgató, sok határozat érkezett a bírósághoz, amelyben a dolgozók követelik a s^a­botőrök szigorú megbüntetését. A vádlottak és a tanuk kihallgatása teljes mértékben bebizonyította a vádiratot. A bizonyító eljárás befe­jezése és a vád-, valamint a védöbe­szédek elhangzása után a biíróság ítéletet hozott. Chernko Jaromirt 9 és fél évi fegyházra, Fábiánt és Lipajt 5 és fél évi fegyházra és Bohácseket 2 és fél évi fegyházra bünteti. árulásában még tovább ment és ki­vétel nélkül vesztegzár alá helyezték az összes Jugoszláviába került poli­tikai menekülteket. Rankovics kato­nai kémelhárító irodája pedig meg­kezdte a legaljasabb terrormunkát közöttük. A hóhérmunkához hozzászokott Ti­to mindezzel nem elégedett meg. Pa­rancsára ügynökei számos görög kommunistát gyükoltak meg, hogy ezzel is gyengítsék a görög szabad­ságharc erejét. Mikor aztán 1946 márciusában a görög nép fegyveres harca új sza­kaszba lépett, Tito mindent elköve­tett, hogy ez a harc kudarcba ful­ladjon, hogy a monarcho-fasiszták kerüljenek uralomra. 1948-ban, a monarcho-fasiszták Viciben elszen­vedett veresége után már úgyszól­ván teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Tito szövetségese a monarcho-fasisz­táknak, az angol-amerikai imperia­lizmus aljas lakájainak. Az athén-belgrádi tengely tehát csak látszólagos új szülemény. Böl­csője valójában már ott ringott a ná­ci megszállás fertőjében, amikor a monarcho-fasiszta bitangok cinkoso­kat kerestek a görög nép szabadság­harcának elfojtására. Ekkor láncolták magukhoz végkép az áruló jugoszláv bandát az ameri­kai érdekeket szolgáló monarcho­fasiszták, ekkor kovácsolták annak a barátságnak a tengelyét, amely­nek forgása annyi jó görög hazafit és jugoszláviai kommunistát sodort a börtönök, a halálszigetek, a vesztő­helyek felé. Az amerikai imperialistáknak ter­mészetesen sürgős érdekük fűződött ahhoz, hogy az athén-belgrádi ten­gely létrejöjjön és így a Balkánon új fegyvert biztosítsanak maguknak kalandor, háborús előkészületeikhez. A monarcho-fasiszta Görögország már első pillanattól kezdve legenge­delmesebb eszköz volt a balkáni há­ború előkészítésére. A lepénzelt re­akciós görög sajtó ezt nem is leplezi és a legnyíltabb arcátlansággal je­lenti ki: „Az amerikaiak adják a dol­lárt, — mi a vért". És hogy a ten­gely éle először is az Albán Nép­köztársaság felé irányul, szükség van a jugoszlávok vérére is. A Wall-Street háborús uszító gensztereinek az athén-belgrádi ten­gely összetákolásával az volt a cél­juk, hogy a Balkánra is kiterjesszék az Atlanti Egyezményt, a Szovjet­únió és a népi demokratikus orszá­gok ellen irányuló háborús terveik­nek e legfőbb eszközét. Az Atlanti Egyezményben díszhelyet szántak az athén-belgrádi tengelynek is. Há­borús terveik legújabb formációja a „Görögország — Jugoszlávia — Tö­rökország — Olaszország négyszög", amely tulajdonképpen két három­szögből áll. AZ egyik az „Athén — Belgrád — Ankara'', a másik az „Athén — Belgrád — Róma 1' három­szög, az előbbi élével Bulgária, a má­sik élével Albánia felé. Ezeknek az agresszív összefogá­soknak érdekében használják fel az amerikai imperilisták régi módsze­reiket és régi barátaikat, a görög monarcho-fasisztákat és kémszolgá­latuk legszakavatottabb képviselőit, a provokátor Tito-bandát. Ezeknek az érdekében végez hóhérmunkát Venizelosz bábkormánya és Tito klikkje. Ezeknek az érdekében fo­lyik Görögország és Jugoszlávia fék­telen militarizálása a dolgozó néptö­megek terhére. Ezért emelték fel Görögországban a hadsereg létszá­mát 300 ezerről 500 ezerre, ezért épí­tik tucatjával a repülőtereket. Ezért sodorja Tito a legszörnyűbb nyomo­rúságba Jugoszlávia népeit, ezért alakítja át az egész országot egyet­len kényszermunka-táborrá, az ame­rikai imperializmus katonai támasz­pontjává. A görög vezérkar hivatalos lapja is beismeri, hogy Tito hozzájárult a monarcSho-fasiszták győzelméhez. És mint ahogy annak idején a mon­archo-fasiszták Tito hadseregét hasz­nálták fel a demokratikus görög hadsereg ellen, ugyanúgy most Tito görögországi ügynökségét használ­ják fel a görög hazafiak, a Görög Kommunista Párt ellen és Gyilasz propagandista lakájai amerikai ve­zetéssel a leggyalázatosabb akna­munkával segítik a Venizelosz-kor­mány terroruralmát. Az athén-belgrádi tengely elnyo­mottjai, a görög és jugoszláv népek tudják, hogy minden erejükkel küz­deniök kell az imperialisták gyaláza­tos háborús tervei ellen és minden erejükkel küzdenek is ellene. Nem kétséges, hogy küzdelmüket siker koronázza. Felhívjuk az EFSz-ek és a földműve­sek, valamint az állami gépállomások és a falusi funkcionáriusok figyelmét az tlj Szó csütörtöki, február elsejei számára, amelyben az ESFz-ek köz­gyűlésének megtartásáról iránymuta­tó cikket közlünk. Az EFSz-ek veze­tősége és tagsága, valamint a még A mult szerdán este tartotta Bagár elvtárs előadását „A színház hivatása a szocializmusban" címmel. Részemre nagy élmény volt ez az est, mert a ré­gi republika óta most hallottam először Bagár elvtársat beszélni, mint előadót. Nagy örömmel készültem erre az elő­adásra, mert tudtam, hogy itt választ kapok arra a sokfelöl felém irányított kérdésre, miért nem látszanak a szín­házakban operettet. Erre a kérdésre valóban tömören összefoglalt választ kóptam. Bagár elvtárs előadásából megtud­tuk. hogy mit jelentett ..a régi jó vi­lág" a nagyrahivatott művészet éleiében. Mit kellett szenvedniök a vándorszínészeknek és mire kénysze­rült a tehetséges szép fiatal színésznő csak azért, mert szegény család.gyer­meke volt. A múltban a színház arany­bánya volt. Óriási vagyont szerezlek a színháztulajdonosok, de a művészek nyomorogtak. Hogy van ez ma? Szé­pen fejlődő színigárdánk van, akiket harcedzett, kiváló emberek vezetnek, Bagár elvtárssal az élen. Beszámoló­jában elmondotta, hogv most a szer­vezett közös munkában öröm a szí­nészmunka, öröm a tanulás. Színé­szeink épugy, mint más munkások, élmunkások az ő hivatásuk terén. Ott­hon tanulnak, a színházban, próbán, a rádióban szerepelnek, üzemeket láto­gatnak, még a nvári szabadságuk alatt sem pihennek, hanem akkor lendszerint filmeznek Nem is nyomor ma a művészek élete. Munkáiuk érde­méhez illően van fizetve, és öregségük éppúgy, mint a többi dolgozóké, bizto­sítva van. Nem könnvű dolog művé­szeket kinevelni a szocialista életre és színházainkat felvirágoztatni. De van­nak jó vezetőink, akik minden erejük­kel a fiatalok segítségére sietnek. Ba­gár elvtárs úgy beszélt a fiatal szí­nészgárdáról, olyan atvai szeretettel, mint régen, amikor a proletár kultúr­egyletekben tanította a fiatalokat. Már akkor hirdette, hogy a színjátszás alapja is a marx-lenini tudás. Ha ezen az úton haladunk, megtesszük köteles­ségünket az emberek kulturális neve­lése érdekében és megszerettetjük ve­lük a színházat, a művészetet a he­lyes értelemben. Régen nem taní­tották a munkást a kultúrára és a mű­vészet helyes ismeretére. Igv nem is tudták azt szeretni és megérteni. Csak az operettek olcsó fajtájához jutottak. Ezért aztán, az igazi művészek sokévi fárasztó munkával, nehéz életkörül­mények között hiába iparkodtak a drá­ma vagy az opera területén megma­radni, nem érdekelték a közönség nagy tömegét, ezt csak a kiváltságo­sok élvezték. Ma megtanítják az embereket, a szépnek, a jónak a szeretetére és a finomabb ízlésű em­ber nem kíván operettet látni Ha színművészetünk így halad, felülmúlja a kapitalista államok művészetét. Itt fejlődnek előttünk a vidéki városok és falvak legjobbjai, akik mind nagy kedvvel és szeretettel vesznek részt a színkörökben. Például mennyi jó táncosunk és énekesünk. zenészünk van a „SLUK"-ban és ezek mind a felszabadulás óta tűntek fel. Boldog országban és békében öröm a dolgo­zók élete és így a művészeké is. A ma művészei a népből lettek és a népnek játszanak, ezért hát nagvon becsüljük és szeretjük őket. mert ők a mieink. Itt szeretném még megkérni az édes­Ujabban a következők küldték be kiadóhivatalunkhoz helves megfejtésü­ket a „TÉL" képeskönyvünkben kö­zölt keresztrejtvény pálvázatra: Gajdosik Jenő Léva. Dodók Jenőné Losonc (2 szelvénnyel). Kecskés János Garamszentgyörgy, ing. Koch Vilmos Kassa, Meliseft Erzsébet Érsekújvár, Bálik István Vinica. Bende Irma Vini­ca, Beniczky József Fülek. Gorán István Sid, Krajcsi Géza Komárom, Krajcsi Bertalan-Lazárv Pozsony, Várszegi József Békéscsaba (Magyar­ország) (10 szelvénnyel), Szoták Jó­zsef Somorja (2 szelvénnyel). Borbély Teréz Skvirin, Pákh Barna Zsolna (2 szelvénnyel), Bódy Sándor Rimaszom­bat, Csizmadia Károlv Pozsony, Fá­b-k Béla Trebušice (2 szelvénnyel), Dr. Kritger Lajosné Poprád. Hoksza Ist­ván Budmerice. Havlik Edith Po­zsony), Patakv Lincsi Somorja (2 S7elvénnyel), Kovács Éva Somorja (2 szelvénnyel). Varga István Budmerice, Fetykó Béla Kassa (3 szelvénnyel), Tóth Ilona Ke|;>zsnéma. Schmiedek Erzsébet Ógv 111 (II szelvénnyel). Kiementis Olga Poprád, Balzer Mária Kassa, Keul László Pozsony, Szabó Sán­szövetkezeten kívül álló. egyénileg gazdálkodó földművesek is fokozott figyelmet fordítsanak erre a cikkre, mert az EFSz-ek közgyűlése, ame­lyen a mult évi elszámolást és az ide' munka és pénzügyi tervet tárgyalják meg, újabb, jelentős határkövet jelent szövetkezeti mozgalmunkban anyákat, hogy ha tehetséges gyerme­keik vannak, ne féltsék őket a művé­szi, színházi pályától. Ma már nem úgy van, mint közelmúltban, hogy ha egy leány a színi pálvára lépett, ak­kor mindjárt bizonyos célzattal beszél­tek róla. Ma már az iskolában kezdő­dik a szépre való nevelés, már itt ki­válik az arra alkalmas gverek. A jö-* vőben a dolgozók igényei még nagyob­bak lesznek, mert fejlődnek és termé­szetesen több művészre és színészre lesz szükségünk. Ahogy szerdán este Bagár elvtárs szavait hallottam, úgv éreztem, mint­hogyha egy régen abbahagyott be" szélgetést folytattunk volna. Meri Bagár elvtárs régen is a szocializmus­ért dolgozott, és most is a szocialista építő munka és a béke igazi harcosa. Sokat tanultunk ió előadásából, és t<v vábbadjuk a hallottakat, hogy nyu­godt lelkiismerettel mondhassuk min­denkinek: tanulj, hogy taníthass. Bagái 1 elvtársnak köszönjük ezt a szép estét, amelyből oly sokat tanultunk. Kopacsek Irén. Bratislava. Meghívó A ČSM'bratislavai főiskolás tag­jainak magyar kultúresoportja 1951 február elsején, (csütörtökön) este 19.00 órai kezdettel bemutatja a magyar pedagógiai gimnázium kul­túrtermében, (Kalincsiáková u. 4.) „VILLA A MELLÉKUTCÁBAN" című háromfelvonásos színművet. Belépődíj tetszés szerint. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, A rendezőség. MW tO lMMW MI MW WII I HI IMMHIHMM III dor Matka Bžia, Gergelv Béláné Re­ca, Mandácskó Ida Selice. Katzbeck Gyula Ogyalla (11 szelvénnyel), Sebők István Budmerice, Nagvfalussy István Érsekújvár (5 szelvénnvel), Gegedűs Ferenc Pohr. Ruskov (2 szelvénnyel), Szarka Gyula Pozsonv (6 szelvénnyel), Dusík Dániel Budmerice. Gál P. László Budmerice. B. lázs Alfonz Budmerice (2 szelvénnyel). Kelemen Béla Losonc (2 szelvénnyel), Kílnav Béla (2 szel­vénnyel). Szarka István Budmerice, Albert Béla Budmerice. Major Sándor Budmerice, Drach Gábor Aranyos, Káposztás Lás-Ióné Rimaszombat, Szabó József Losonc (17 szelvénnyel), Kacsala Ferenc Rozsnyó. Vajlok Já­nos Diákovce, Böitös János Vinica, Mester Emőke Rózsahegy, VIcsek Stefánia Kokava n. R. Legközelebb lapunk február l-l szá­mában közöl íük a díisorsolás résztve­vők további névsorát. A megfejtések beküldésének végső határideje 1951 január 31 A pálvá'at felételeit a .TÉL" képes­könyv 111. oldalán ismertetjük. A kiadóhivatalt A Lengyel Köztársaság dolgozói szaScképzettséefik emelésével biztosítják hatéves tervük teljesítését A Lengyel Köztársaság ipari terme­melése az utóbbi években oly roha­mos fejlődésnek indult, hogy napról­napra érezhetőbbé vált a szakkáderek hiánya. A kádermánképzés nem tudott lépést tartani az újjáépítés ütemével és ennnek megoldása súlyos feladatok elé állította a lengyel ipari dolgozó­kat. E feladatokat a Lengyel Köztársaság elnöke, Bierut elvtárs a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IV. teljes ülésén a következőkben szabta meg. „Nemzetgazdaságunk rohamos fej­lődése megkívánja a vezető- és szak­káderek állándó és gyors ütemben nö­vekvő fejlesztését is. Ez természetes is, ha a dolgokat abban a megvilágí­tásban nézzük, hogyan aránylik ter­melésünk és ipari befektetésünk a háborúelőttihez. Hogyan terjeszkedett iparunk a hároméves terv teljesítése alatt és milyen feladatok állnak előt­tünk 6 éves tervünkben. Világos tehát, hogy nemcsak egyre több munkaerőre van szükségünk, általában, hanem kü­lönösen szükségünk van vezető- és szakkáderekre, vagyis mérnökökre, technikusokra, építészekre, technoló­gusokra, bányászcsoport-vezetőkre, . képesített munkásokra, stb." Ennek a kérdésnek a megoldására 1949-ben meg is alakult a Lengyel Köztársaságban a Szakmai Tanítás Központi Hivatala, amely e téren szer­vezett munkához fogott és jelentős eredményeket ért el. Lengyelországban a szakmai tanítás a háború előtt teljesen tükrözte az akkori gazdasági visszaesés állapotát. 1937-ben, annak ellenére, hogy Len­gyelország lakosainak száma akkor 10 millióval volt több, mint ma, mindössze 203.000 tanulója volt a szakiskoláknak, az 1949-es 494.000 tanulóval szemben, akiknek száma 1950-ben további 65.000-el emelkedett. A mai ösztöndíjas és ingyenes szak­tanítás mellett természetesen alapve­tően megváltozott a hallgatók társa­dalmi összetétele is. 1949-ben a szak­iskolák tanulóinak 74 százaléka a mun­kásság és szegényparasztság soraiból került ki és ez az arányszám 1950-ben még javult. 1950-ben a tantervet is módosították és ennek alapján Len­gyelországban működnek ma kétéves, három- és négyéves I. és II. fokú szakiskolák és az úgynevezett Techni­kumok. De ezenkívül számos szakis­kola működik a különböző minisztériu­mokon belül, mint például az építési, hajózási, mezőgazdasági minisztériu­mok stb. A hatéves terv a szakiskolák tanu­lóinak létszámát több mint egymillióra irányozza elő, 550 iskolahelyiséggel (ebből 300 új), kb. 280 bennlakással (ebből 180 új) és 140 műhelycsarnok­kal (ebből kb. 90 új). A szakmai okta­tás fejlesztésére a hatéves terv min­tegy 53 milliárd zlotit szánt. Ezekből a számokból hozzávetőlege­sen képet alkothatunk arról, milyen fontosságot tulajdonít a Lengyel Köz­társaság kormánya a szakmai okta­tásnak. Az ipari munkásság száma év­ről-évre növekszik és nem közömbös az, hogy e munkásságban milyen arányszámban foglal helyet a képesí­tett munkás. 1938-ban Lengyelország­ban 913.000 volt az ipari munkások száma, 1946-ban 1.202.400, a három­éves terv végén 1.703.320, míg a hat­éves terv csupán az ipar szocialista szektorában 2.758.000-re növeli az ipari munkások számát. A szakmai tanításban azonban, mint minden másban is, nemcsak a szám­szerű fejlődés, hanem elsősorban az iskolák megjavítása áll a terv közép­pontjában. A Lengyel Köztársaság dolgozói, akik ragyogó erdménnyel építik újjá a háború által olyannyira sújtott or­szágukat, minden bizonnyal a szakmai oktatás fejlesztésében is teljesítik majd, sőt túl is szárnyalják a hatéves terv előirányzatát. Valutacsempész chilei diplomata Manuel Garreton, Chile állam anka­rai nagykövete, akit annak idején az amerikaiak beválasztottak az ENSZ koreai bizottságába, Bombayban, ahol jelenleg tartózkodik, többrendbeli valu­tacsempészést követett el. Az indiai hatóságok Garreton podgyászai között 500.000 rúpia aranyat, 82.000 svájci frankot és 1.200 részvénykötvényt ta­láltak. Garretont bíróság elé állítják. A csempészési botrányba több magas­állású személy is bele van keverve. Keményen Sesujtunk élelmezésünk szabotőrjeire XalolkazásoM Jbagái eívtátssat <S> Gyorsaság, felkészültség és szolgálatkészség Aenziiurf 1739/V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents