Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-28 / 24. szám, vasárnap
BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG. A legénység és az altisztek politikai iskolázásának támogatására Jobban meg kell magyarázni a katonáknak a tananyag egyes szakaszainak tartalmát. Az egyik alakulatnál történt, hogy egy katona elvtárs, aki a politikai iskolázás vitájában elég nagy tájékozottságot árult el, egy ízben század felügyeleti szolgálatot kapott. Este, amikor kis asztala mellett egyedül tartózkodott, kis időre átment a szállására valami ennivalóért. Asztalát ott hagyta magára így találta az alakulat ügyeletese, aki éppen ellenőrző körúton járt Ezután természetesen fegyelmi büntetést róttak az illető katona elvtársra és kihágásával foglalkozott a CslSz részleg csoportjának bizottsága is. A kihágás azt tanúsítja, hogy az illető katona elvtárs nem tudatosította eléggé, milyen veszedelemnek tette ki a századot. Nem tudatosította, hogy az osztályellenség csak alkalomra vár, hogy felforgassa népi hadseregünk építését. Nem tudatosította ezt, bár eleget hallott arról, hogy mennyi áldozatába és vérontásába került a munkásosatálynak, amíg a dolgozókat megszabadította a kizsákmányolástól. Sőt, ő iriaga is beszélt már a politikai oktatás óráján a kapitalisták titkos módszereiről. Hasonló esetek tanúskodnak arról, hogy a politikai nevelés hatása nem eléggé ösztönzi a katonákat a szocializmus építésével és a katonai kötelességek teljesítésével való személyes kapcsolatuk ellenőrzésére és javítására. Pedig ez a politikai nevelés küldetése. Ezért elsősorban a nevelők és a csoportvezetők kötelessége, hogy a katonákat közelebb vigyék a politikai iskolázás kérdésköréhez, és érdeklődést keltsenek bennük iránta. Ezt a politikai iskolázás módszereinek javításával, a szemléltető segédeszközök egyre újabb és jobb forrásainak kikutatásával, a frázisok és a hivatalos stílus elkerülésével lehet csak elérni a beszélgetésekben, a vitákban. Egyes nevelők és csoportvezetők panaszkodnak a szemléltető segédeszközök hiányáról. Igaz, hogy némely alakulati könyvtárban nem található meg például a III. témakörhöz Kreibich „A cseh munkásmozgalom története", vagy Jaris „A világ örökösei" című müve és hogy a klub vezetőjének nem sikeezni ges filmeket, de mennyi szemléltető segéd>!< rül ideiében vagy egyáltalán beszerezni ilakulati moziba egyes szükséges eszköz és példa marad kihasználatlanul! Ezek elsősorban maguk a katonák — az ő élményeik, tapasztalataik, szüleik élményei és tapasztalatai, a kipróbált régi boisevikiek tapasztalatai, a München előtti köztársaság harcaiból és ilyen akad elegendő üzemeinkben és EFSz-einkben. Ezt a lehetőséget használta ki egy bizonyos összekötő alakulat nevelője, „A dolgozók harca a kapitalizmus ellen az első köztársaság idején" című lecke megbeszélésében. A szabadidő keretében beszélgetést rendezett, amelyen felszólaltak a védnökségi üzem munkásai, akik résztvettek a munkásosztálynak a kizsákmányolók ellen folytatott küzdelmében. Es mikor ezek elbeszélték a katonáknak, az üzemben uralkodó viszonyokat a dolgozók életkörülményeit, a reakció gaztetteit, és rámutattak a munkafeltételekre és az előnyökre, amelyeket ma nyújtanak a munkásoknak, akkor a katonák világosan felfogták a munkásosztály harcának értelmét a München előtti köztársaság idején. így segített az alakulati nevelő kezdeményező ötletével biztosítani a harmadik témakör tanulmányozásának jó eredményét. Az érdekes szemléltető segédeszközök használatán kívül kitűnő módszer az is, ha az átvett témakört egyes katonákkal személyes vonatkozásba hozzák. A csoportvezető a politikai nevelés óráján a dolgozók szociális körülményeiről beszél az első köztársaság idején. Hogy a munkások nyomora és akkori szerencsétlen körülményei élesebben megvilágosodjanak, ezeket a viszonyokat összehasonlítja a dolgozók mai helyzetével. Hiába beszélne azonban egyes katonáknak gazdaságunk iparosításának jelentőségéről és a munka termelékenységének [okozásáról, ami az életszínvonal emelkedését eredményezi. Ha azonban felszólítja valamelyik katonát és megkérdezi, hogy mi a foglalkozása, mi a keresete, mik a családi körülményei és megmagyarázza nekik, hogy a München előtti köztársaságban nem lenne biztosítva az alkalmazása és a keresete, hogy állandóan munkanélküliség fenyegetné és ebben az esetben nem tudna mit adni gyermekei szájába, nem lenne miért ruhát, tüzelőt vásárolnia stb., és ha mindezt megerősítik azok a katonák, akiknek szülei a München előtti köztársaságban ilyen szomorú helyzetben voltak, akkor a katona megérti. Igen, a beszélgetésekben véget ke'l vetni a frázisok használatának és a vitát össze kell kapcsolni a katonák személyes példáival. Ez a beszélgetés felélénkítésének útja. Ilyen módszerekkel kell a csoportvezetőknek a katonákhoz közeledni, hogy bennük szeretetet ébresszenek országépítő -igyekezetünk iránt és f yűlöletet keltsenek az imperializmus s a reakció ellen, araely minket meggyöngíteni igyekszik. Igy azután gyorsabban fog emelkedni egységeink erkölcsé és nem fordulnak majd elő olyan kihágások, mint a cikk elején említett katonánál. A CSEMADOK HÍREI JCazös munkában k'á<zös célért lsme retes előttünk az a nehéz helyzet, amely helyenként a falvakban uralkodott a CSEMADOK helyicsoportjai megalakulásának kezdeti idején. És nézzük meg, hogy mennyit fejlődtünk azóta. Mérjük le a fejlődést abból, ahogyan a falu lakosai a saját helyzetüket, feladataikat látják. Katonáink versenyezve hozzák rendbe a betegszobákat A nemzetvédelmi minisztérium néhány hónappal ezelőtt versenyt írt ki az alakulatok legjobb betegszobájáért. A verseny azt bizonyítja, hogy milyen gondol (ordítanak a parancsnokok és a politikai funkcionáriusok a katonák egészségének ápolására. A CsKP és a CslSz vezetői közösen mozgósították versenyre nemcsak az egészségügyi személyzetet, hanem egész katonai egységeket. Maguk a katonák is felfogták a verseny jelentőségét, tudják, hogy az ő egészségükért történik és ezért tevékenyen segédkeznek benne. Önkéntes munkaműszakokkal változtatják át a betegszoba alkalmatlan helyiségeit új, modern helyiségekké, amelyek megfelelnek az egészségügy mai követelményeinek. A verseny mai állását mutatja az egyik helyőrség egészségügyi főnökének eljárása, aki jobb áttekintés céljából minden egyes betegszobára külön tisztiorvost jelölt ki, aki a betegszoba fölött védnökséget vállalt. Az orvosok meglátogatták a kijelölt szobákat és jelentést tettek állapotukról. így megállapították .1 betegszobák minőségét és az alakulat higiéniai viszonyait, tekintetbe véve a higiéniai berendezesek (mosdók, fürdőszobák. Illemhelyek, a hulladékgyűjtők és élelmiszerraktárak) körülményeit. A beérkezett jelentésekből kiderült, Tűs és mozgás Tudjuk, hogy a tűz és mozgás he- ' vekedését eredményezte. Az úi harclyes összhangja a sikeres harcnak • rend lehetővé tette, hogy a könnyű egyik legfontosabb tényezője. A Nagy és nehéz tűzfegyverek egyidejűleg zúdítsák tüzüket az ellenségre és ezzel lényegesen könnyebbé vált az egyik döntő feladat megoldása: a tűzzel való súlyképzés támadásban. Honvédő Háborúban kialakult a fasisz ták ellen támadásn induló szovjet gyalogság új harcrendje, amely a gyalogság tűzerejének fokozatos nöA szovjet gyalogság harcát általában mindig az a törekvés jellemezte, hogy a nehézfegyverek minél jobban felzárkózzanak a rohamokhoz, hogy azokat minél hatásosabban tudják támogatni: a kísérő lövegek közvetlen irányzással való alkalmazása egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a támadásra bevetett gyalogságot az önműködő tűzfegyverek és az aknavetők folytonos tűztámogatása kisérte. Kacsur őrnagy lövészezrede egyszer azt a feladatot kapta, hogy keljen át az N. folyón, amelynek túlsó partjára már átküzdötték magukat az ezred biztosító részei. Az ezredparancsnok a biztosító részek fedezete alatt közvetlenül a folyóparton előre elkészítette az ezredlövegek és az aknavetők tüzelőállásait. A támadás az egész tüzérség és az aknavetők tüzét a túlsó partra, az ellenség első árkára irányította és a gyalogság megkezdte támadását. A tüzérségi előkészítés alatt az ezred összes lövegei közvetlen irányzással támogatták a gyalogságot és tüzükkel egészen a második állásig kisérték azt. A szovjet parancsnokok általában mindig arra törekedtek, hogy takarékoskodjanak az élő erővel és ezért az élo erők tömörítése helyett állandóan igyekeztek hatalmas tűzerőt összevonni. D ommunista harcosok salát példájukkal nevelik bajtársaikat éberségre, harcszerűségre a csapatgyakorlatokon Egységeink a csapatgyakorlatokon mindennap újabb eredményeket érnek el. Naponként erősödünk, naponként szilárdabban állunk őrt a békéért vívott harcban. Ahhoz, hogy elért sikereinket megtartsuk és továbbfejleszthessük, újabb és újabb feladatokat kell megoldanunk. M nden pillanatban harcra készülő imperializmus semilyen eszköztől sem retten vissza, hogy dolgozó népünknek ártson. Aljas céljai elérésére felhasználja a belső ellenség ínég meglévő maradványai — a kulákság, a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokrácia — becstelen szolgálatát: a kémkedést, rombolást, szabotázst. Éppen ezért harcot kell indítanunk az éberség és harci készenlét fokozásáért. Természetesen harcosaink keményen visszaverik az ellenség minden kísérletét. Minden pillanatbanharcra készek. A csapatgyakorlatok minden mozzanatát az jellemzi, hogy alakulataink, harcosaink készen állnak a béke védelmére. A csapatgyakorlatok sikerének megteremtésében Jelentős tényező pártszervezeteink harcszerű politikai munkája. A kommunista katonák saját példájukkal harcszerűségre, éberségre és az elenség izzó gyűlöletére nevelik harcosainkat, a tiszteket és katonákat egyaránt. Harcszerűség, állandó készenlét, vasfegyelem, éberség és az az ellenség Izzó gyűlölete ad erőt bajtársinknak a nagy vizsgára való felkészülésben! hogy az otvosok felfogták, milyen feladat vár reájuk. Kritikailag méltatták az eddigi állapotokat és felsorolták a verseny minél jobb teljesítéséhez szükséges teendőket. Ma csaknem minden alakulatnál folyik ez a verseny. A betegszobák vigasztalan külseje megváltozik. Az újjáépítés után az eddig alkalmatlan helyiségekből új, egészségi szempontból kifogástalan helyiségek keletkeznek. Katonáink munkája ez, akik mint mondják „maguknak építik a betegszobát." Tudják azt is, hogy nehéz kötelességeik teljesítésében nem szenved kárt egészségük, sőt a katonai munka és kiképzés megfelelő egészségügyi felügyelet mellett fokozza ellenállóképességüket és rátermettségüket úgy, hogy bármikor képesek megfelelni a követelményeknek. Az alakulatok parancsnokai a versenyt mindenben támogatják, mert érzik a katonák egészségéért viselt felelősséget. Hiszen a dolgozó nép egy bizonyos időre rendelkezésére bocsátja a hadseregnek legkiválóbb fiait, nemcsak azért, hogy ott jól kiképezzék és neveljék őket, hanem azért is, hogy az egészségük is megacélosodjék és testi rátermettségük fokozódjék. A versenyek a politikai funkcionáriusok is nagy gondot szentelnek és mindenképpen támogatják, így kézikönyvtárak berendezésével és megfelelő díszítéssel. Egyes funkcionáriusok nem fogták fel helyesen a verseny értelmét. Főleg ott, ahol a betegszobák olyan elavultak, hogy még újjáépítési munkával sem érhetik el az új betegszobák külsejének színvonalát. A külső tetszetősség azonban még nem minden. Ezért az ilyen politikai funkcionáriusok érdektelensége helytelen. A verseny értékelésénél arra is tekintettel vannak, hogy az egyes betegszobák milyen lehetőségekkel rendelkeztek, milyen állapotban voltak és milyen eredményt értek el munkájukkal. Sok függ a katonai egység többi higiéniai intézkedéseitől is. A politikai funcionáriusoknak ezért jól meg kell ismerkedniük a verseny foltételeivel és gondoskodniok kell arról, hogy a föltételeket betartsák. A sokoldalú gondoskodással megváltozik a betegszobák külseje és környezete a katonák egészségi gondozásának javára. Megvalósul a jelszó „a betegszoba legyen olyan, mint a kórház". A lakóhelyiségek higiéniai viszonyai is megváltóznak. Mindenben arra törekednek, hogy a katona egész munka- és életkörnyezetét javítsák, a betegszoba pedig az alakulat egészségügyi tevékenységének középpontja. A legjobb betegszobáért folyó verseny eddigi állása tanúsítja, hogy a hadsereg tagjai a legrövidebb időn belül javulást akarnak elérni a katonák egészségügyi gondozása terén. Garammikoláról írja a következő sorokat Nagy Béla kultúrtárs: A reakció hiába erőlködik, hiába igyekszik éket verni sorainkba, fáradozása eredménytelen. Napról napra növekszik a CSEMADOK tagsága, új és új tagok jelentkeznek táborunkba Atérezzük, mit jelent építeni a népi demokratikus Csehszlovákiát. Tudjuk, hogy a békés építéshez a dolgozók szilárd egységére van szükség es mi igyekszünk is ezt az egységet megerősíteni. Negyedről Jahoda Tibornénak, a Živena elnöknőjének leveléből a következő sorokat emeljük ki: A CSEMADOK alakuló taggyűlésén a község U haladószellemű lakossága teljes számban megjelent. A megnyitó beszédeket a párt- és a tömegszervezetek vezetői mondták. Sütti József Perbetérő! így ír: A jobb életért, a szocializmusért folytatott harcban mi dolgozók egységesen haladunk. Céltudatosan kifejlesztjük és szervezzük a szocializmus erőit, harcolunk a külső és belső ellenség ellen, megvédjük, megerősítjük népi demokráciánkat, építjük a szebb jövőt. A sztarnai kultúrház avatásáról Tomolya István számol be: 1950 december 25-én avattuk fel kultúrházunkat és ez az ünnepség a jövőre vállalt kötelezettségek jegyében állt. A CslSz helyicsoportia is kötelezettségeket vállal május elsejére, és felajánlották azt is, hogy közös munkával rendbehozzák a kultúrház udvarát. Példaképül állíthatjuk még Diósförgepatonyt, ahol a CSEMADOK együtt munkálkodik az összes tömegszervezetekkel és ennek a közös munkának eredménye az ott folyó szép kultúráiét. Reméljük, hogy a többi szervezetekkel való együttmunkálkodás fokozódni fog azokon a helyeken is, ahol még nincs kellő mértékben kifejlődve, hogy .ezek a helyicsoportok is követni fogják a jó példát és rövidesen jól végzett munkájuk nyomán a CSEMADOK mintacsoportjai közé fognak tartozni. A nagypakai CSEMADOK kultúrgárdája folyó hó 6-án és 7-én, valamint 14-én előadta Móricz Zsigmond „Sári bíróját". A darab megrendezése ugyan nehézségekkel járt, mert a szereplők mind Bratislavába járó munkások, akik csak a késő esti órákban tudnak eljönni a próbákra, de a színdarab összes szereplői fáradságot nem kímélve résztvettek a próbákon és el lehet mo-ndani róluk, hogy a szocialista szellemű népi kultúrának önfeláldozó harcosai. Az egyesület vezetősége szintén mindent elkövetett a darab sikeréért és a fáradság nem _ volt hiábavaló, mert mind a három előadáson megjelent Nagy-, Kis- és Csukárpaka lakossága, sőt, még a messze környékről is sokan eljöttek, hogy gyönyörködjenek és tanuljanak az új szocialista kultúrából Az egyesület vezetősége segítő munkájáért köszönetet mond ez úton a CSEMADOK központi titkárságának is, amelynek küldöttei ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyai dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-71. Föés felelösszerkesztö: Lörtncz Gyula b'eladó és irányító postahivatal: Bratislava n. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés d évre 540 % évre 270 Yi évre 135 , 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150 % évre 75.—, Vi évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAR-rai együtt 100 Kés. szintén résztvettek az előadáson, valamint mindazoknak, akik az előadás sikerét elősegítették. Mi pedig igyekezni fogunk, hogy a jövőben még jobbat tudjunk nyújtani a közönségnek. A nagypakai CSEMADOK. # Január 13-án tartotta a füleki CSEMADOK kultúrházának felavatását. A füleki CSEMADOK helyiszervezetének munkáját nagyban hátráltatta az a tény, hogy úgy mint általában a többi füleki kultúrszervezetnek, neki sem volt kultúrhelyisége. Ez a kérdés is megoldódott és pedig úgy, hogy közös munkával rendbehoztak egy félig romépületet, amely alkalmas a próbák megtartására. Még a mult év decemberi taggyűlésen a CSEMADOK-tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy brigádmunkával háiom hét alatt rendbehozzák a kijelölt épületet. Ezer brigádórát dolgoztak le és ezzel választ adtak a reakciónak, azoknak és mindazoknak, akik nem hisznek a dolgozók egységes erejében és akik új háborúra uszítanak. A füleki CSEMADOK. Három hónappal ezelőtt volt a kürti CSEMADOK alakuló gyűlése. Nagy lendülettel indultunk az új munkának, minden este együtt voltunk, tanultunk, olvastunk és énekeltünk. Kultúrhelyiségünk nincs, így az iskolában jöttünk, össze a közös munkára. November hó folyamán a helyi CslSz kultúresten is felléptünk. Ezzel is kifejezésre akartuk juttatni, hogy egyesületünk a szlovákmagyar barátság elmélyítésén dolgozik abban a tudatban, hogy csak vállvetve tudunk új arculatú falut és új embereket nevelni Ugyanabban a hónapban még műsoros táncmulatságot is rendeztünk, ami nálunk újdonság volt. Eddig tudniillik a táncmulatságot sohasem kötötték össze műsorral. Ezzel az estéve! sikerült megszilárdítanunk egyesületünk anyagi alapjait is és így aztán a könyvhét során megvettünk nagyszámú könyvet könyvtárunk részére. December végén a Szokol műsoros estjén léptünk fe! két számmal. Műkedvelő gárdánk alig kéthónapos múltra tekint vissza, de mégis jól megállta a helyét. Előadásainkkal, amelyek a körülöttünk zajló élet szocialista mondanivalóit közlik, nevelni akarjuk magunkat és az egész falut. Ügy érezzük, hogy ezt az évet sikerrel zártuk le. Ez mindannyiunk közös munkájának eredménye, mert _ mindannyian közös erővel építjük az új szocialista falut és tanulunk, hogy taníthassunk. Szabó József. » M» m» »» M M> » M> MM»M »» M»»» M< MM fi füleki Kovosmalt öntöi 1,010.000 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg A füleki Kovosmalt öntői is tudatosítják a nyersanyaggal való takarékoskodás fontosságát. Tudják, hogy nem maradhatunk le műszaki fejlődésünkben és ezért Lidia Korabelnyikova, a Szovjetúnió munkahősei példája alapján kötelezettséget vállaltak, amely szerint az előírt és betervezett nyersanyagból 3%kal több szürkeöntvényt készítenek az 195l-es évben. A 3%-os teljesítménvfokozást a füleki öntők úgy érik el, hogy a feldolgozásra tervezett nyersanyagból műszaki újításokkal és takarékoskodással a kiöntésnél minden hónapban 10.000 kgmal több tiszta öntvényt készítenek, ami az egész évben 1,010.000.— korona megtakarítást jelent. Obchodné domy n. p. ANTIKVA a Fond národnej obnovy hivatal PRÁGA együttműködésével 1951 február 3. és 4-én kiállítást rendez Košicén, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási bizottságának Roosewelt-utcai 5. sz. házában. Kiállítva lesznek képek, régiségek, üveg és porcellán, bútorok, perzsaszőíyegek, arany- és ezüsttárgyak. Ugyanott lesznek a kiállított tárgyak elárverezve, 1951 február 5. és 6-án. 4 kiállítás szombaton, II. 3-án 10—13 óráig és 15 19 'ráig, vasárnap, II. If-én 9—IS óráig van nyitva. Az árverés a fentjelzett napokon 16.30 órától lesz megtartva. V 1750
