Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-27 / 23. szám, szombat
6 UJSI0 1951 január 27 Az üzemi újságok feladatairól Hogyan mozgósíthatják üzemi újságjaink dolgozóinkat Szlovákiában már több mint ISO üzemi újság jelenik meg, körülbelül 700.000 példányszámban. Ez a jelentős szám még növekedni fog 8 ez a nagyarányú fejlődés arra késztet bennünket, hogy behatóbban foglalkozzunk az üzemi újságok jelentőségével és feladataival. Számos olyaa üzem újságában, ahol magyarajliú munkások is dolgoznak, a szlováknyolvű cikkek mellett magyar írások is megjelennek. A közös munkában, a köí.üs harcban egybeforrnak erőkik s nem ismerünk más feladatot, mint küzdeni a reakció ellen a békéért folyó harc kiélezésével és az ötéves terv becsületes teljesítésével gyorsabban és merészebben kiépíteni hazánkban a szocializmust. Ebben a nagyszerű küzdelemben hathatós segítséget nyújtanak dolgozóinknak az üzemi újságok is, amelyeknek a dolgozók hansrját kell képviselniük. Bátran nyújtsanak segítséget az üzemekben elő? rd'iló fogyatékosságok kiküszöböléséhez, a dolgozók mozgósításában a tervév teljesítésre, a versenymozgalom elmélyítésében és ösztönözzék munkatársaikat májusi kötelezettségek vállalására. levelezőket. Szervezzék meg minden üzemben a munkáslevelezők körét s tegyenek úgy, mint Partizánskeben vagy az apátfalvai PoFanában teszik, ahol a munkáslevelezők tanulnák, kéthetenként szakma szerint, havonta pedig összértékezletet tartanak. Ezeken az értekezleteken az üzemi újságok szerkesztői, a pártszervezet, a szakszervezet funkcinnáriusai nemcsak értékelik a eredményeket, hanem rámutatnak az újságban előforduló hiányosságokra s egyúttal kijelölik az újabb feladatokat is, amelyekkel a levelezőknek behatóbban kell foglalkozniók. Az említett üzemekben már megkezdték a munkáslevelezők közötti versenyt, hogy ki tud jobban és többet írni. Ennek nemcsak az a jó hatása lesz, hogy ezLátogatás a víglasí állami birtokon Az eddigi tapasztalatok azt mu-; fejlesztésére kell ösztönöznünk dol- ^ 82 a natasa ies z- n oSY eztatják, hogy az eddiginél sokkal na- e-ozóinkat.. A mimkáslevelezőknek ! a 113 1 növelhetik a munkáslevelezők gyobb figyelmet kell fordítanunk az üzemi újságokra. A napilapok nem tudnak minden egyes üzemmel külön foglalkozni és rámutatni az eredményekre, a hibákra, s épp ebben rejlik az üzemi újságok nagy jelentősége, hogy állandó alkalmuk nyílik a maguk kérdéseivel foglalkozni, mozgósítani dolgozóikat a termelékenység emelésére, a szocialista munkaformáluiak merészebb bevezetésére. Ezek az újságok azonban csak úgy válnak az üzemi dolgozók igazi lapjaivá, ha kizárólag a munkáslevelezők írják őket. Épp ezért rá kell mutatnunk a sokhelyütt előforduló hibákra. Az üzemi újságok abból az okból is, hogy nem szervezték meg alaposan a munkáslevelezők hálózatát* és csalt a véletlenre bízva vártak levelekre, szóval nem vettek fel szoros kapcsolatokat a dolgozókkal, nem tudják hivatásukat teljesíteni. Azoknál a lapoknál, ahol kevés a munkáslevelezö, azt tapasztaljuk, hogy sok általános vonatkozású cikket közölnek, amelyek kevésbbé érdeklik a dolgozókat. ELEVEN, FRISS ÜZEMI ÚJSÁGOKAT! Az üzemi újságok csali úgy ébreszthetik fel a dolgozók érdeklődégozóinkat. A munkáslevelezőknek pedig tudatában kell lenniök annak, hogy írásaikkal a szocializmus építését segítik elő s hogy mögöttük a Párt, a dolgozók milliós tömegei állszámát, hanem a verseny tanulásra ösztönzi a munkásújságírőkat, hogy elméleti tudásuk elmélyítése mellett fejlesszék szakmabeli tudásukat is. nak. A Párt és a dolgozók hatalmas tömegei iránti felelősségérzetük ösztönözze őket tevékenyebb és kezdeményezőbb munkára. B/RALJON, SEGÍTSEN, ÖSZTÖNÖZZÖN A MUNKASLEVÉL A szocializmusért, a békéért folyó harcból, az ország ügyeinek irányításából a dolgozók levelek írásával ia kivehetik részüket. Minnyájunksét a lap iránt, ha állandóan üzemi, nak van mondanvllója, nagy esevagyis helyi kérdésekkel foglalkoznak. Ezt pedig ügy valósíthatják meg, ha egészséges alapokra fektetik a munkáslevelezők hálózatának kiépítését. Az egyes építkezéseknél megjelenő újságolcnál épp ez az alapos szervezőmunka hiányzik, ezért kevés a mények élő tanúi vagyunk, amikor a szocializmus, a népi demokráciák országaiban erős küzdelmet folytatunk a békés, szebb élet kiépítéséért, míg ezalatt a nyugati kapitalisták egy újabb háború előkészítésével a romlásba, pusztulásba akarják sodorni a békeszerető népeket. Nem szamunkáslevelezöjük s ezért nem is ' bad félnünk az írástól. A munkásletudnak behatóbban foglalkozni az velezők tevékenyen nyújthatnak seépítkezések, az építőmunkások kér- gítséget ebben a harcban is. Irásaikdéseivel. Az építkezéseknél is ma- i kal nemcsak elősegítik a termelés gas színvonalra kell fejleszteni az folyamatának megjavítását, hanem üzemi újságokat, mert "eredménye1 egyúttal a dolgozók nevelőivé, öszsen elősegíthetik ezen a termelési szakaszon is azt, hogy mielőbb bevezethessék az építkezések ütemét rohamosan meggyrosító szovjet munkamódszereket. Előfordult olyan eset is, mint például a zólyomi Bucsinában, hogy a munkáslevelezők cikkeit csak ellenőrzés után engedték ki és ezzel elvették a dolgozók kedvét az írástól és akadályozták az ü?emfcen az egészséges kritika kifejlesztését. Ennek nem szabad így történnie. A cikkek ellenőrzését nem tűrhetjük meg, amikor hazánk alkotmánya biztosítja a szólás- és sajtószabadságot. Az üzemek vezetőségének, a pártszervezeteknek az eddiginél sokkal nagyobb segítséget, támaszt kell nyujtaniok az üzemi újságoknak, a munká slevelezöknek, hogy becsületesen teljesíthessék küldetésüket. Cikkeiket sem az üzemi vezetőségek, sem a tőmegsservezetek nem ellenőrizhetik. A szerkesztőségek goaiija a cikkek felülvizsgálása és esetleges kijavítása. Azonban a szerkesztőségek " sem változtathatják meg. annyira a cikkek tartalmát, hogy arra írójuk rá ne ismerjen. Ragaszkodniok kell az eredetiséghez abban az esetben is, ha az illető munkás a legegyszerűbb, népi nyelven szövegezi meg írását. Épp ebben van a munkáslevelezők írásainak nagy jelentősége, hogy a dolgozók hangján szőlanak, amelyet valamenynyi munkatársuli megérthet és adhat rá feleletet. A „hivatalos" ellenőrzéssel kapcsolatban még felhozhatjuk, hogy az csak ott fordulhat elő, ahol az egyes vezetők félnek a dolgozók egészséges kritikájától és ezzel csak szépíteni akarják a helyzetet, mintha náluk minden rendben folyna. Igen sok feladatunk van mind a termelés, mind £ szervező mrnka terén és csak úgv tehetünk nekik eleget, ha a kritika erős fegyverére támaszkodunk. A dolgozók tapasztalatai, észrevételei már sok esetben nyújtottak segítséget a hibák kiküszöbölésében. S épp ennek az egészséges folyamatnak tovább- l ezen a téren is segítoék a inunkástönzöivé, agitátorokká is válnak. Fogjunk bátran az íráshoz és gondoljunk Sztálin elvtárs szavaira, aki 1912-ben a következőket írta: — Ne mondják a munkások, hogy az írás nekik „szokatlan" munka: a munkásírók nem készen hullanak az égből, csak lassanként, az irodalmi munka folyamán nevelődnek ki. Csalt bátrabban kell munkához látni: egyszer-kétszer megbotlik az ember, aztán mégis megtanul írni... Az üzemi újságok szerkesztőségeinek s egyúttal az igazgatóságoknak és az üzemi tömegszervezeteknek is legfőbb feladata, hogy eredményesen építsék ki a munkáslevelezők hálózatát. Jó példának hozhatnánk fel a partizánskei Augusztus 29,-iizem újságát, vagy az apátfalvai Priekopnikot. Az apátfalvai Pol'anában az üzem alkalmazottainak 3 százaléléka már munkáslevelezö lett. A két üzemben a következőképpen oldották meg a munkáslevelezők megszervezését. Személyes meggyőzés révén eddig minden műhelyben kettőnél több munkáslevelezöt sikerült szerezniök, akik kritikától nem félve számolnak be újságaik hasábjain a termelés menetéről, riportokat írnak munkatársaikról, a szocialista munkaformák terjesztéséről, Korabelnyikova munkamódszerének sikeres bevezetéséről, az újtípusú mesterekről s nem feledkeznek meg arról sem, hogy rámutassanak az előforduló hibákra. HOGYAN TANULHATNAK A MUNKÁSLEVELEZŐK? A munkáslevelezők fejlődését csak úgy biztosíthatjuk, ha állandóan tanulmányozzák a marxi-lenini tanokat, a szocialista ipar építéséről szóló könyveket, A Szovjetúnió vezette béketábor bel- és külpolitikájának időszerű kérdéseit. A munkáslevelezők nevelésére a legjobban hivatottak az üzemekben már tevékenyen működő üzemi klubok, amelyekenk minden lehetőésgük meg van arra, hogy A Pol'anában tartott legutóbbi összértekezieten a munkáslevelezők részéről éles kritika hangzott el arról, hogy az elmúlt évben az üzemi tömegszervezetek nem támogatták kellően az üzemi újságot, ami az újság színvonalának rovására ment. Ezt azonban nemcsak a PoFanában, hanem más üzemben is tapasztaltuk. A tömegszervezetek vezetőségének ezért tudatosítani ok kell, hogy az újság kérdése nemcsali a szerkesztők és a levelezők ügye, hanem az egész üzemé s ezért hathatós segítséget kell nyujtaniok az újságnak, segítenie a szervezésben és a nehézségek leküzdésében. NE FÉLJÜNK A KRITIKÁTÓL! Sok helyen azt tapasztaljuk, hogy félnek a kritika alkalmazásától s ha valamelyik munkás mégis merészen megmondja véleményét az előforduló hibákról, „spiclinek" tartják s azt tanácsolják neki, hogy az illető kérdésben forduljon előbb valamelyik tömegszervezethez. Ez helytelen dolog. A munkáslevelezőknek tág teret kell biztosítani, hogy az üzemi újságok hasábjain őszintén foglalkozhassanak a termelésben előforduló fogyatékosságokkal. Jól mondotta a Šverma-vasmüveknél dolgozó Marké elvtársnő, hogy „a munkásnak joga van kritizálni a feljebbvalóját is. Az egészséges kritika mindig jóra vezet. Ha most megalkotjuk a munkáslevelezők körét, jobban fog menni a munka. Miért beszéljünk csak egymás között a gépek vagy az égetö'kemencék mellett ? Azért van újságunk, hogy írjunk bele és kritizáljunk. A szerkesztő nem láthat meg mindent, arra vagyunk mi munkások, munkáslevelezők, hogy írjunk a magunk munkájáról s meglátjátok, így gyorsabban teljesíthetjük feladatainkat, gyorsabban építhetjük Iti hazánkban a szocializmust." Hogy mennyire hasznos lehet a kritika, arról a breznói hídépítkezési üzemben dolgozó Dudka elvtárs számolt be a munkáslevelezők nemrégiben Podbrezován tartott Besztercebánya kerületi értekezletén. Az elvtárs elmondotta, hogy mint munkáslevelező az üzemben nagy tekintélyre tett szert s már kora reggel, mikor bejön az üzembe, tíz-húsz munkás is jön hozzá panasszal, tanácskéréssel, s egyúttal elmondják neki termelési sikereiket is. Este pedig otthon megírja a cikket. — A kritika — mondja Dudka elvtárs — sokat segít. Ez a mi fegyverünk! Egyesek sokszor „üldöztek" az üzemben, amikor róluk írtam. De ez nem riasztott engem vissza, mert kötelességemnek tartottam, hogy a hibákra rámutassak, mert csak így haladhatunk előre. Egyszer írtam az egyik mesterhelyettesünkről, Strbanról, aki nem teljesítette hivatását. Nem adta kl idejéber a munkaterveket s én azt tanácsoltam, hogy helyébe egy leányi helyezzenek ero a munkára. Az tizem vezetősége és a tömegszervezetek egyes funkcionáriusai felháborodottan jöttek hozzám és követelték tőlem, hogy vonjam vissze cikkemet, mert máskülönben Mint a breznói gazdasági iskola tanulója, tanítóim és társaim kíséreté' ben résztvettem a viglasi állami birtok állatállományának megtekintésé. ben. A tanulmányi kiránduláson gazS dag tapasztalatokat szereztünk. Meg| ismerkedtünk a nagybani termelés előT nyeivel, tapasztalhattuk, hogy itt két | hektár szántóföldről három fejőstehe® net tartanak ki, amelyek mellett még | számos növendékállat fejlődik. A géfpesítés már 90%-ban megvalósult itt ds és ez megkönnyíti a gazdálkodást. IA gondosan irányított szaporodás kö» vetkeztében az utódállatokon megta; lálhattuk az anya- és apaállat minden | külső jó tulajdonságát. | Mindezt azért mondom el, mert 'í egyes maradi gondolkodású gazdálko| dók, elsősorban azonban a kulákok, egy? re azt hajtogatják, hogy a nagyban termeléssel kevesebbet érünk el, mint a kisgazdálkodással Ez nagy tévedés. A kis- és középföldmüves soha nem tudja magángazdálkodással megadni a szántóföldnek azt, amit a nagygazdálkodásnál könnyűszerrel előteremthetnek. A régi hit, hogy a földet nem lehet rákényszeríteni, hogy többett teremjen, mint ammennyit önmagától H adna, most teljesen megdől. Micsurin, j szovjet természettudós új gazdálkodá|si módszereivel világosan rámutat és tényekkel bizonyítja, hogy a szántóföld igenis sokkal több termést képes adni, csak megfelelő módon elő kell rá készíteni. Mi, a gazdasági iskolán tanulók és a szövetkezeti gazdálkodás részére oktatott káderek mind azon leszünk, hogy az iskolán tanultakat a gyakorlatban is megvalósítsuk és bebizonyítsuk a kételkedőknek, hogy az EFSz igenis nagy segítségére van a kis- és középföldműveseknek, hogy fokozza a terméshozamot, hogy a közös munka, a közös vetés, aratás, a közös istállók, mind elősegítik a gazdaságosabb és jobb minőségű termékek elérését. A mezőgazdaság közös, nagybani alapokra fektetésével és gépesítésével hathatósan hozzájárulunk hazánkban a szocializmus építéséhez, az ipari és értelmiségi dolgozók és általában egész népünk életszínvonalának emeléséhez. Ezéra nagyon fontos falvainkon a fiatalságot iskolázni, mert itt különösen erősen dolgozik a kulák reakció, amelynek tel jes legyőzése a fiatal káderek kötelessége is. Szilárd elhatározásunk, hogy ezt a feladatot teljesítjük. Itt látom, hogy mennyire fontos, az iskola és most látom, hogy miért zárták el azelőtt a dolgozók gyermekeit a tanulási lehetőségtől. Ha minden ember felvilágosodik és tanul, akkor rájön arra, hogy nincs szükség a kapitalistákra. Népi demokráciánk dolgozói bebizonyították, hogy a kapitalisták nélkül jobban tudnak gazdálkodni, hogy vezetőhelyeken is megállják helyüket. A hozzánk fűzött várakozás nem lesz hiábavaló, mert mi, a gazdasági iskola hallgatói tudjuk, milyen feladatok várnak ránk és mindegyikünk kettőzött erővel, vállvetve fog dolgozni azért, hogy népi demokratikus hazánkban minél előbb felépíthessük a szocializmust és a béke világtáborának erős támaszt nyujtsunk a világbéke megőrzéséért folytatott harcában. Herberger Imre, gazdasági iskola, Breznó n/Hr. Mikor tüntetik el Vágsellye főteréről a mocsarat? A tervgazdálkodási rendszerben a | helyi Nemzeti Bizottságok feladata a 2 kormányrendeleteket végrehajtani és a j közérdeket szolgálni Ugy látszik fazonban Vágsellyén elfelejtettek tervszerűen gazdálkodni. Vágsellye járási székhely. A Vörös Hadsereg által való felszabadulása óta szépen fejlődött. A szép kezdet után azonban Vágsellye valahogy megállt a fejlődés útján, mintha elaludt volna. Felvetődik a kérdés, hogy miért. Talán azért, hogy elment néhány funkcionárius, akik törődtek a község fejlődésével és igyekeztek színvonalát emelni? Igen rossz benyomást nyer az, aki Vágsellyére érkezik, mert már az állomás körül akkora a sár, hogy majd beleragad az ember. A főútcán keresztül haladva mindenfelé pocsolyákat, valóságos mocsarakat látni, és főleg a terekein nagy a rendetlenség. A városon keresztül vezető országút, csaknem járhatatlan A község vezetősége öthópapos tervet készített, amelyet azonban egyáltalán nem tartott be, illetőleg nem használta fel a rendelkezésére álló lehetőségeket. A vágsellyei helyi Nemzeti Bizottság legközelebbi újjászervezésekor szükséges lesz a helyi Nemzeti Bizottságba fiatal, haladószellemű ifjúságot, főleg a CsISZ ottan' helyicsoportjának tagjait javasolni, amely csoport a nyitrai kerület és a járás mintacsoportja és bizonyára gondoskodni fog a község szocializálásáról. A vágsellyei járási Nemzeti Bizottságnak több figyelmet kellene fordítania a fennálló hiányok kiküszöbölésére és mind kultúrális, mind sporttéren több támogatást kellene nyújtania a Szokolnak, amely Vágsellyén lelkesen dolgozik. Kocsis Ferenc munkáslevelező Párkány. én leszek a felelős azért, ha Strban elhagyja az üzemet. Az elvtársak tévesen értelmezték a kritikát. Én kitartottam állításom mellett s Strbant később valóban félre is állították. Most a termelésben dolgozik s helyette egy leány osztja ki a munkát a mester utasítására. Azóta 50%-kal javult műhelyünk munkája. MIÉRT AKAROK MUNKÁSLEVELEZÖ LENNI? Az újságíró szövetség versenyt hirdetett, hogy ki szerez több munkáslevelezőt a napi-, hetilapoknak és az üzemi újságoknak. Ez a nagyjelentőségű felhívás nemcsak egyeseket indít munkára, hanem a tömegszervezeteket is arra ösztönzi, hogy tevékenyen lássanak hozzá ehhez a munkához, mert csak a munkáslevelezők számának hathatós növelésével fektethetjük egészséges alapokra szocialista sajtónkat. Podbrezován tartott munkáslevelezö értekezleten megjelent Majer Gyula, a Sverma-vasmüvek acélüzemének 60 éves élmunkása, s a következőket mondotta: Én. mint öreg munkás munkáslevelezőnek jelentkezem. A múltban nem mondhattuk el nyíltan azt, ami a szívünkön feküdt. Azonban be kell látnunk, hogy a munkás szívesebben vállal bármilyen nehéz munkát, mint hogy írjon. De be kell látnunk is, hogy munkáslevelezőkre nagy szükség van, hogy írnunk kell. Jól ismerjük munkakörünket, s ha valahol nem menne a munka, a hibákat fel kell tárnunk. Majer elvtárs ezután kötelezettséget vállalt, hogy a békekongresszus tiszteletére még öt munkáslevelezőt toboroz üzemi újságunknak. A munkáslevelezőknek ezen az értekezletén a breznói kiküldöttek kezdeményezésére a besztercebányai keletben megjelenő üzemi újságok között versenyt in (Irtottak, hogy melyik lesz a legjobb. Ezt a versenyt a többi kerületekben is meg kellene szervezni, mert alkalmat ad arra, hogy a munkáslevelezők kicserélhessék tapasztalataikat és egymást jobb munkára ösztönözzék. Az üzemi újságok feladatai azonosak az üzemi rádióéval. Mind a két szerkesztőségnek egymással szoros kapcsolatot kell fenntartaniolt, hogy közösen, egyidőben bonyolíthassák le az időszerű akciókat. Mindenekelőtt sokat kell foglalkozniok a békemozgalommal, ösztönözniők a dolgozókat májusi kötelezettségek vállalására. Ne közöljenek le általános cikkeket. Foglalkozzanak a munkaverseny elmélyítésével, az üzem mindennapi kérdéseivel, a terv folyamatos teljesítésével, a fogyatékosságokkal, a dolgozók szakképzettségének növelésével, az üzemi klubok tevékenységével, a testnevelési tömegmozgalommal, azzal, hogy az üzem mint valamely EFSz védnöke, hogyan teljesíti kötelezettségét. Kísérjék élesen figyelemmel a tervek szétbontását, a második illetve harmadik váltások bevezetésének szükségességét, az élmunkásolt tapasztalatainak átadását, ellenőrizzék a tömegszervezeteket, hogy miként mozgósítják a dolgozókat májusi kötelezettségek vállalására. Nem szabad elfeledkezniük a pártmunkáról sem. Figyeljék meg és írjanak arról, hogyan folyik a pártiskoláztatás, ellenőrizzék a látogatást és mutassanak rá arra, hogy a távolmaradó elvtársak miért nem vesznek részt az iskoláztatáson, írjanak az agitátorok munkájáról, sikeres eredményeikről és hibáikrók. Ugyanígy behatóbban kell foglalkozniok a szakszervezet és az ifjúsági szervezet tevékenységével s ha mindezt megteszik, akkor az üzemi újságok teljesítik hivatásukat és a szocializmusért, a békéért, folyó erőteljes harcunk erős bástyáivá fejlödnek. Petrőci Bálint.
