Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-26 / 22. szám, péntek

IOZ-jelvény története Jandera Ottakár A Nagy Honvédő Háború befejezésével azonnal megkezdődtek a készenléti jelvény követelményeinek összeállítási munkálatai. Kezdetben az öszszes testnevelési szakemberek együttműködése egyenesen példás volt. Azonban fokozatosan élőtérbe léptek a különféle szervezetek érdekei és a munka kátyúba rekedt. Amit az egyik héten elfogadtak, azt a következő héten visszavonták. A Szovjetúnió tapasztalataira nem voltak tekintettel. Hiába mutattunk rá arra, hogy a Szovjetúnióban már évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Végül kimerítő tárgyalás után eldöntöttük, hogy a jelvény életbe lép, de azzal a feltétellel, hogy a jelvény feltételei közt, amelynek „csak sportjelvénynek" kellett volna lennie, nem lesz semmiféle politikai nevelés, sem munkakötelezettség. Az új jelvény tehit a régi módszerekre támaszkodott volna. A feljegyzési könyvek első példányaivaj megjött azonban a győzelmes február és így a TOZ jelvény végül mégis a népi demokrata Köztársaság öntudatos polgárainak jelvénye lett. A TOZj el vény feltételeinek nyilvánosságrahozatala néhány régi szakember körében elégedetlenséget váltott ki. Igy pl. a terepfutás bevonása ellen állást foglalt egy főiskolai tanár is. Hogy legegyszerűbben kipróbálhassa a kitartást követelő terepfutás állítólagos rossz hatását a szervezetre, kontármódra saját maga kísérletezett, még pedig titokban, egy lakatlan szigeten. Azután volt annyira becsületes és fejlett sportember, hogy kijelentette titkos tréningjei után, hogy menni fog, csak rá kell szokni a futásra rendesen tréninggel. A TOZ változatos feltételeiben mindenki megtalálja azt a bizonyos kemény diót, amelyet bizony első kísérletre nem tud feltörni. Az ilyen ágban lelkiismeretesen kell készülnie, gyakorolnia és pedig addig, amíg a testmozgás szokásunkká és élvezetünkké válik. Ha közelebbről szemügyre vesszük a háromkilométeres terepfutás eredményeit, megállapítjuk, hogy a megkövetelt 14 perc helyett a versenyzők nagyrésze 12 perc időn alul ért célba. Ez azt jelenti, hogy népünk többsége képes a TOZ jelvény megszerzésére és hogy népeink mind egész jó képességekkel vannak felruházva és egészségesek. Csak nem kell félni a fáradságtól és a friss levegőtől. Szorgalmasan gyűjtjük és jegyezzük fel az új tapasztalatokat, hogy legkésőbb két éven belül egyszerűbbé tehessük a verseny egész tartalmát és megszervezését. Ez már úgy szokott lenni, hogy leginkább saját hibáinkból tanulunk és osajk azután hajlunk mások tapasztalatainak felhasználására is. Azután már megy a dolog. Bizonyára sokakat érdekelni fog, hogyan állapították meg a TOZ-jelvény határidőit. A felnőtteknél a megoldás egyszerű volt. Voltak tapasztalataink és jegyzeteink az előző évekből, amelyeket összehasonlítottunk a szovjet GTO-jelvényben elért tapasztalatokkal. Nehezebb volt kidolgozni az ifjúsági teljesítmények feltételeit Vannak diákjaink, dolgozó fiatalságunk és főiskolás ifjúságunk, fiúk és lányok, városok és falvak, síkságok és hegyek lakói közöttük. Voltak ugyan feljegyzéseink néhány ezer tanonc teljesítményéről, de mi lesz a többi fiatallal? Véletlenül felfedeztünk Prágában egy tornatanárt, aki több év folyamán rendszeresen feljegyezte a diákok teljesítményeit összehasonlítottuk ezeket a tanoncok eredményeivel és mivel alapvető különbségek nem fordultak elő, már nem volt olyan nehéz összeállítani a feltételeket. Alapul minden szakban az átlagos, egészséges, tréningnélküli fiatal teljesítményeit vettük és pedig majdnem 60 százalékig. Első pillanatra úgy látszik, mintha az ifjúság játszva, tréning nélkül elnyerhetné a jelvényt Azonban eddigi tapasztalataink kimutatták, hogy az a fiatal, aki jó távolugró, gyenge például a dobásban és a kúszásban. Az, aki igen jól teljesítményeket ér el a dobóver^enyágaikban, nehézségekkel küzd a futásban. Tehát az, aki el akarja nyerni a TOZ-jelvényt, kénytelen lelkiismeretes tréninget és gyakorlatot folytatni. A Munkásifjúság Téli Sportjátékai elé A munkásif iúság sportjátékainak (ŠHRM) első évfolyama nagyon szép és kecsegiető eredményekkel zárult le. Az első, azaz a nyári részben több mint 100.000 fiatal dolgozó férfi és nő versenyzett különféle üzemekből és gyárakból a legkülönfélébb sportágakban. Az első évfolyam eredményei mindenkit megelégedéssel töltöttek el és egyúttal útmutatásul szolgáltak testnevelésünknek. Útmutatással azért, mert megmutatták, hogy miként lehet a munkásifjúságot bekapcsolni a testnevelésbe és — ami ezzel egybefügg — miként válik testnevelésünk tömegsporttá. A munkásifjúság sportjátékai során kétségkívül nagyon szép eredmények születtek. Ezeknek az eredményeknek azonban nemcsak sportértékük, hanem nemzetgazdasáigi szempontból is felmérhetetlen értékük van. A sportpályákon elért eredmények buzdították munkásifjúságunkat újabb munkavállalásokra és nagyobb munkateljesítményekre. A sportjátékok nyári része tehát sikeresen befejeződött. További feladatunk most már az, hogy eddig elért eredményes munkánkat tovább folytassuk a játékok második, azaz a téli részében. Még a nyár folyamán megkezdődtek az előkészületek, hogy a téli játékok simán, zökkenésmentesen kerülhessenek lebonyolításra. Ez nagyon nehéz munka volt és tudjuk jól, hogy mint nyáron, úgy most is lesznek nehézségek. Be kell vallanunk, hogy még nem rendelkezünk elég tapasztalattal, még hiányzik, illetve kevés köreinkben az a szervező erő, amelyre építeni tudnánk. Az előföltételek azonban adva vannak és minden remény meg van rá, hogy ezek az erők ki is fognak termelődni. A munkásifjúság sportjátékainak téti szakasza három sportágat ölel fel: a síezést, a jégkorongozást és a tornát és ezenkívül a sportági táció munkáját is. Vegyük például a síezést. Ennek a sportágnak az előföltételei biztosítva vannak. Ha fognak is mutatkozni a felszerelés beszerzése körül némi nehézségek, ezeknek semmi esetre sem lesz gátló hatásuk. Az előkészületek, amint az az egyes kerületek jelentéseiből kitűnik, nemcsak technikai, hanem szervezési tekintetben is a leggondosabban megtörténtek. A versenyek sima Megkaptam az igazolványomat Harcos tagja most lettem az Ifjúsági Szövetségnek, most vettem át rég áhított, kék tagsági könyvecskémet. Hevesebben dobbant szívem, midőn büszkén megfogadtam: szabad népem ügyét védem becsülettel, lankadatlan. Első helyen áll majd nálam a tagsági kötelesség s könyvecskémet megbecsülöm, hogy baja essék, vigyázok rá, rendben tartom, mint ahogy azt megígértem — hiszen sok hős szovjet ifjú meg is tudott halni érte. Pároldalas kicsiny füzet, s mily hatalom lakik benne ... Ügy érzem, fényt, dolgos kedvet hozott puszta életembe. Most már mindig énvelem lesz, bátorít és megacéloz, szövetségünk biztos útján elvezet a közös célhoz. lefolyását élsportolóink, valamint a tanfolyamokon résztvett és kiképzett sportmunkatársak fogják biztosítani, akik egyúttal segítségére lesznek az egyes üzemeknek és gyáraknak a síversenyek megrendezésében. Fontos része lesz a téli sportjátékoknak a sportagitáció. Ez az agitáció fogja alkotni a sportjátékok egyharmadát. Felvetődhet talán a kérdés, hogy mi a célja testnevelésünknek a sportági tációval? A felelet egyszerű: egyrészt iparunk az ötéves terv harmadik évébe lépett, másrészt a Szokol-szervezet kezdi megvalósítani a ČOS III. konferenciájához kiadott jelszót: A Szokol a dolgozóké. Az agitáció tehát azért fontos, hogy felvilár' gosítsa és meggyőzze a munkásságot azokról az előnyökről* amelyeket egyesített testnevelésünk biztosit számára. Ezúton akarja bevonni a munkásságot a Szokol-egyesületbe, hogy ©tt a dolgozók otthon érezzék magukat, hogy a Szokol-egyesületet a magukénak tekintsék. Ma még nincsi meg a kellS érdeklődés a sportagitáció iránt. Ez érthető is, hiszen maga az ügy még újdonság. Ha azonban egyszer megindul, éppen olyan lelkesedéssel fog az ifjúság ebbe is bekapcsolódni, mint akármelyik sportágba. A téli sportjátékok célja tehát világos: bekapcsolni a tömegsportba a munkásifjúság legszélesebb tömegét. Nem várunk ezektől a játékoktól rögtön rekordjavításokat, vagy csúcsteljesítményeket. Minket az a cél vezet, hogy újabb és újabb tehetségeket fedezzünk fel, akik azután hazánk és testnevelésünk büszkeségei lesznek majd. Tauses Vera, Banská Bystrica. írd meg a pontos címedet. A múltkor beküldött leveledet a magyar pionírok lapjában fogjuk közölni. Olvasd figyelmesen ezt az újságot is. Zsúdel László, Drinovce. Nagyon régen kaptunk már tőled levelet. Mikor fogjátok meg-: szervezni a helyi pionír-csoportot? — írj! B—L. Bratislava, Ped. gimn. Nagyon tévedsz elvtárs, ha árulkodásnak minősíted feletteseid tájékoztatását. A közösség érdekét kell szem előtt tartanod mindig és nem szabad engedned, hogy egyesek félrevonulva a közösségtől, sokszor akaratlanul is rontják a közösség jó munkáját. Reméljük máskor is felkeresel bennünket soraiddal. Pásztor Zoltán, katona. Nem tudjuk miért, de mostanában elfelejtkezel a levélírásról. Leveled nagyon várjuk. Az Üttörők Lapja, megrendelhető Štátna Nakladateľstvo, Bratislava, Sasínkova 5.