Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-23 / 19. szám, kedd

UJSZ0 1951 január 23 A békeharcban vállalt felelősségük tudatában a kladnoi dolgozók felhívták a prágai kerület minden járását a magasabb termelésért, a szocialista munkaverseny kifejlesztésért és a termelési feladatok teljesítéséért megindított munkaversenyre. Ebben a munkaversenyben értékelni fogják a mezőgazdasági új munkamódszerek fejlesztését is és az EFSz-ek terjesztésében és szervezésében kifejtett munkásságot is. * Ezután Borovková Kvieta munkásnő szólalt fel, aki többek között ezeket mondotta: — Üdvözlöm a Béke Hívei első csehszlovákiai kongresszusát a kladnoi Egyesült Acélmüvek minden doigozó nőjének nevében. Ez alkalommal beszeretnék számolni arról, hogv normámat a tegnapi napon 267 százalékra teljesítettem. Ezt úgv értem el, hogy négy gépen dolgozom. Békekötelezettséget ajánlok fel, hogy a gottwaldi ötéves terv harmadik évét iúlius 31-ig teljesítem, miközben felülvizsgált és az 1951-es évre biztosított normámat további 5 százalékkal szilárdítom. Mint három kisgyermeknek az anyja ezt szeretném mondani asszonytársaimnak: győzzétek meg körnvezetekben az összes nőket a nők munkafolyamatba való bekapcsolásának előnveiről és fontosságáról Ne félienek a nők a gyári munkától, hisz az nem olyan nagy különlegesség. Csak egy kicsit gondolkozni kell a gépnél és így le lehet egyszerűsíteni a munkát. A csehszlovák békedíjak nyertesei Sportolóink a igédről A rövid déli szünet után a Béke Hívei első csehszlovákiai kongresszusa folytatta tárgyalását Zdenek Heislar, a CsISz elnökének elnöklésével. Sportolóink küldöttsége, élén Zátopek világbajnokkal, üdvözölte a kongreszszust. A delegáció nevében ezután a COS elnöke. Truhlár szólalt fel. — Mi, szokolok tudiuk, — mondotta, — mi szükséges a béke megvédéshez. Az erkölcsileg és fizikailag erős és rátermett nép erős hazát épít fel és megvédi a békét. A továbbiakban J. Truhlár hangsúlyozta, hogy a Szokolmozealom a béke útján halad Tyrš hagyatéka. Gottwald köztársasági elnök okos tanácsai és a Szovjetúnió példája szerint. A COS elnökének felszólalása után Georgij Nadzsak, a szófiai egyetem rektora és a bolgár VON elnöke szólalt fel. A magyar küldött üdvözlő beszéde után a délutáni kongresszusi vitát dr. Klinger Miroslav, a csehszlovák szocialista párt nemzetgyűlési képviselője kezdte meg. Boncolta a jelenlegi nemzetközi helyzetet és felhozta azokat az okokat, amelyek Csehszlovákia népeit a nyugati imperialisták harmadik világháborút előkészítő politikájának elítélésére vezetik. A nyitrai kerület küldötte, a krusovcei EFSz tagja, Csaniga Ilona, mondja most beszédét a szlovákiai nők nevében: — Öt gyermek anyja vagyok és Szlovákia minden asszonva és anyja nevében meg akarom mondani, hogy nem háborút, hanem békét akarunk. Mi ismerjük a háború borzalmait és ezért ígérjük, hogv békés munkával fogjuk védeni a békét, az Egységes Földműves Szövetkezetekbe a nője újabb sorait szervezzük be és meggyőzzük őket a föld közös megmunkálásának előnveiről. Beszéde befejező részében Csaniga Ilona tolmácsolta a szlovákiai nők üdvözletét a franciaországi, olaszországi, spanyolországi, koreai, vietnami és az összes többi országok békeharcos asszonyaihoz. A vita során ezután fölszólalt Petre Constantinescu Iasi. a Román Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlésének alelnöke és a Béke Hívei romániai bizottságának tagja, aki népe jólétének régi harcosa. Beszéde után a Béke Hívei olaszországi bizottságának küldötte. Davide Laiolo szólalt fel. Ezután Sztulencsik földműves, az eperjesi küldöttség nevében átnyújtotta az elnökségnek az eperjesi kerület dolgozóinak kötelezettségvállalásait. Megemlítette a fasiszta katonáknak Kelet-Szlovákiában elkövetett gaztetteit az elmúlt világháború alatt és ecsetelte az itt élő földművesek nehéz életét a második világháború előtti időkben. — Az eperjesi kerület kis- és középparasztjait — mondotta — a múltban kizsákmányolták és rabszolgasorban tartották. Életük derekán már nem bírták a munkát. Ma már nincsenek kizsákmányolva földműveseink, a nehéz munkát gépek, traktorok és önkötözők végzik. Ezt kormánvunknak és Klement Gottwald köztársasági elnökünknek köszönhet íük. Ezért az eperjesi kerület kis- és közénparasztjai, a munkások és élmunkások Prágába való elutazásuk előtt eltökélten kijelentették, hogy keményen harcolnak a békéért és ezt az ő nevükben tolmácsolom. Sztulencsik eperjesi küldött után Zdenek Hejzlar elnök a szót Novák Oszvald tanárnak, a prágai kerület hazafias papjai bizottsága elnökének, adta át. I f Švabinský békedíjat nyert, Fučík-portréja. Prága katolikus papjai is elítélik a háborús gyuitogatókat Az 1949. évi Párizsban megtartott békevilágkongresszus határozatának szellemében Csehszlovák békedíjjal j tüntetnek ki minden évben csehorľ szági és szlovákiai művészeket, tudósokat és kultúrmunkásokat a legjobb müvekért, amelyekkel a béke gondolatát erősítik. Ez a verseny minden évben a csehszlovák kjiltúra tevékenységének seregszemléje lett a békeharc terén. Az ezévi versenybe 71 irodalmi Novák tanár határozatot olvasott fel, amelyet a prágai kerület római katolikus lelkészei a Köztársaság minden kerületéből összegyűlt lelkészküldöttek jelenlétében a Béke Hívei I. csehszlovákiai kongresszusának előestéjén fogadtak el. A határozatban hangsúlyozzák, hogy a katolikus papok tudatosítják, hogy boldog életet csak békében s örömteli építő munkában lehet élni. A katolikus hívők nevében a katolikus papok a leghatározottabban elítélik azokat, akik ki akarják robbantani az új világháborút és határozatukban magukévá teszik a Béke Hívei II. varsói világbékekongresszusának határozatait. Ezután Rybar jugoszláv emigráns, aki a Tito-rezsim terrorja elől szökött meg, szólalt fel. A kongresszus beszédét nagy figyelemmel és érdeklődéssel követte és amikor a Tito-klikk ténykedéséről beszélt, gyakran felháborodásának adott hangot. Rybar többek között ezeket mondotta: ,— Országunk ma katonai táborrá, a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen irányuló agreszszív amerikai imperializmus ugródeszkájává, a világbéke elleni ugródeszkává vált. A Tito-klikk Jugoszláviában minden eszközzel háború^ hangulatot terjeszt, nyíltan helyesli az amerikaiak gaz koreai beavatkozását és szemtelen provokációkat támaszt a népi demokratikus országok határam, hogy így háborús bonyodalmat robbantson ki. Amíg könyörtelenül üldözi és gyilkolja az igazi jugoszláv békeharcosokat, ugyanakkor Tito fasiszta bandája szabadlábra helyezi a hitleri háborús gonosztevőket és szélesre tárja az ország kapuit az új világháború amerika-angol uszítói előtt. A jugoszláv nemzetek azonban minden erejüket kifejtik, hogy minél jobban hozzájáruljanak a világbéke megtartásáért folyó közös harchoz: szabotálja a háborús termelést, a sztratégiai nyersanyagok szállítását az amerikai háborús gépezet számára, az amerikai fegyvereknek Ausztriából és Nyugat-Németországból való behozatalát. Sohasem fogunk háborúskodni a Szovjetúnió ellen jelszó alatt minden őszinte jugoszláv hazafi és békeharcos fokozza harcát a gyűlölt titoista háborús gyújtogatok rendszerének ledöntésére. Jugoszlávia nemzetei jól tudják, hogy a béke, demokrácia és a szocializmus erői legyőzhetetlenek, mivel élükön a béke hatalmas védője, a Szovjetúnió áll, az egész haladószellemü emberiség zseniális tanítójának, Sztálin elvtársnak vezetésével. A szombat délutáni és a vasárnapi kongresszusi vita során harmincnyolc küldött szólalt fel, ezenkívül tizenöt üdvözlő beszédet olvastak föl és további küldöttek kötelezettségvállalásaikat jelentették be. Uj bizottságot választott a kongresszus A kongresszusi küldöttek feszült 'igyelemmel hallgatták meg a jelölő is a javasló bizottság beszámolóját. Dr. Berak Jaromir, a választóbizottiág elnöke ezután felolvasta a Béke íívek csehszlovákiai új bizottságálak névsorát, amelynek élén Anežka iodinová-Spurná a Béke Hívei csehzlovákiai bizottságának eddigi vezeöje, a nemzetgyűlés alelnöknője áll. Befejezésül felolvasták a Čsehszloákia népeihez intézett kongresszusi elhívás javaslatát, amelyet a konresszus egyhangúan, manifesztációs lódon elfogadott. Pucsik szavait: »Emberek, legyeik éberek«, melyekkel a felhívás égzödik, viharos, hatalmas lelkesedéssel fogadták a kongresszus küldöttei, közösen ütemezve a jelszavakat: Sztálin, Gottwald, béke! Harcba a békéért! — ezzel is kifejezve Csehszlovákia népeinek szilárd elhatározását harcolni a békéért és a békét megőrizni. A Béke Hivei I. csehszlovákiai kongresszusát Anežka Hodinová-Spurná, a Csehszlovákiai Béke Hívei bizottságának újraválasztott elnöknője 'Zárta le. Zárószavai után még sokáig hangzottak a kongresszusi teremben a lelkes jelszavak, amelyekkel a Szovjetúniót, Sztálin generalisszimuszt, KleI ment Gottwald köztársasági elnököt i I és a testvéri nemzeteket éltették. V. Nezval. munkát, 33 zenei, 143 képzőművészeti alkotást jelentettek be, továbbá a Csehszlovák Nőszövetség 11 tervét és a népi alkotás együtteseinek nagy számát. A Béke Hivei csehszlovákiai bizottságai megbírálta a cseh és szlovákiai kultúrmunkások alkotásainak eredményeit és a Béke Hívei I. csehszlovákiai kongresszusának befejezésekor az első csehszlovák békedíjat Vitézslav Nezval költőnek juttatta »A béke dala* című költői alkotásáért, amely értékes sajátosságú anyanyelvén a legforróbban fejezi ki a csehszlovák nép békevágyát és akaratát, hogy a békét kiharcolja. A másik békedijat Max Švabinský tanár, nemzeti művésznek ítélték oda, Július Fucsíkról, a csehszlovák nemzeti hősről, készített portréjáért, amelyen művészi módon örökitet%e meg a fasizmus ellen és a világbékéért küzdő nagy harcos tiszta emberi arckifejezését. A harmad.k díjat Cikker János szlovák zeneszerzőnek juttatták »Üdvözlet Sztálinnak* című szerzeményéért, amely különleges becmsőséggel és őszinte- i séggel tolmácsolja népünk szeretetét a világ békemozgaJmának legnagyobb alkotó személyisége iránt. Július Fucsík portréja dr. h. c. Max Švabinský tanár nemzeti művész alkotásában eszmei elgondolásával és művészi értékével korunk képzőművészeti alkotásainak jelentős müve. Max Švabinský nemzeti művész ezzel a portréval kiegészítette a csehszlovák nemzeti kultúra XIX. századbeli nagy kimagasló alakjainak portrégalériáját, amelyet 1900—1917 között alkotott. Július Fucsík rajza realista egyszerűségével és a művészi tolmácsolás érthetőségével, széles néprétegek tulajdona lesz. Július Fucsík portréja a művész példás alkotása, aki mint a legidősebb nemzedék tagja, világosan ki tudta fejezni Fucsík arcképével bensőséges viszonyát a jelenkor életéhez és népe munkájához, a béke megőrzéséért folytatott harcához. Ján Cikker szerzeményei ma utat vágnak maguknak a külföld hangverseny emelvényein is. Cikker Alexander Moyzes és Eugen Suchoü mellett a legtehetségesebb szlovák zeneszrezök egyike. Sikereinek oka gazdag dallamossága, amely a népdalok és a szlovák .üde ritmusú népi táncok még feltáratlan kincséből j zeneszerzést tanuljon tőle, addig sok nehézséggel kellett megküzdenie az i életben. Vezényelni Pavel Dédéček tanárnál, orgonálni pedig B. A. Wiedermann tanárnál tanult. A mester1 iskolán Vitézslav Nováknál abszol, vált Zeneszerzésből és egy évig mint ösztöndíjas élt Bécsben. Ján Cikker : igen korán kezdett komponálni. Már 1933-ban írt egy zongoraszonátát, amely egy szimfonieta zenekari köntösét vette fel. Konzervatóriumi tanulmányai idején megszületett első zenekari szerzeménye — a »Szimfonikus prológ«. A »Tavasz szimfóniában*, amelyet Vitézslav Nováknak, ajánlott, már megoldotta összes tecltnikai problémáit és elérte a hangszerek virtuóz felhasználását. A mű ugyan a szimfónia hagyományos ciklikus formájához alkalmazkodik, de megvan a maga egyéni mondanivalója, amely az ifjúságot és az életet ünnepli. Cikker müvei közt van egy kantáta is, ezt 1940-ben alkotta >Cantus filiorum* basszusra, vegyeskarra, zenekarra. Ezzel kezdődik érett művészi szerzeményeinek eorozata. Cikkernek a programmzena iránti hajlama főleg szimfonikus költeményciklusában érvényesül, amelyeknek központi témája az ember élete. Ide tartozik a »Nyár« című sízimfonikus költeménye, amely »Az életről* című ciklus első része, továbbá >Harc« című szimfonikus költeménye is és a ciklus harmadik része, a 'Reggele, amely témakörét a második világháborúból meríti. A munkák | közül, amelyek kimondottan szlovák zenei elemekre támaszkodnak, meg kell említeni a zongora és zenekari Concertinót, 1942-ből. Ezt a közvet. lenül a szlovák népdal szelleméből kinőtt müvét Rudolf Macudzinski zongoraművésznek ajánlotta. 1946-ban előadták a prágai nemzetközi zenei fesztiválon. Egészséges alapokból fejlődött ki a »Szlovák szvit« nagy zenekar számára, c. müve, amely a M. Švabinský. származik. Ján Cikker 1911 július 29én született Besztercebányán és középiskolai tanulmányai után beiratkozott a prágai zenekonzervatóriumra. Míg végre 1930-ban Jaroslav Kŕička tanárhoz kerülhetjw, hogy J. Cikker. néphez, annak életéhez és gyönyört! dalaihoz való visszatérést jelenti. A szvitben egyenesen tobzódnak az élénk táincritmusok és a szlovák dallamok, amelyek a hegedű, a pásztorfurulya és a falusi zene hangjain szó. lalnak meg. E mellett azonban Cikker nem utánozza a szlovák folklort és mesteri muzsikáját a legegysze, rtibb emberi tartalommal tölti meg. I A »Szlovák szvit« lényegét tekintve közeláll a szonatinához és a concertinohoz és nagy közkedveltségnek örvend a legszélesebb rétegeknél. Cikker eddigi alkotásainak kicsűcsosodása az ^Üdvözlet Sztálinnak* című kantáta, amelyet Fraňo Kráľ költő setfvegére irt. A mű népies intonációval indul és kifejezésre jut. tatja az egész világ dolgozóinak szej retetét a haladó emberiség nagy tani| tója iránt, valamint vágyát az örök ' béke után. A kantáta dallamos, mes. terien komponált mü, tele forró é» I őszinte őrzéssel. f