Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-21 / 18. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 január 21, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 18. szám Munkával győzünk a béke harcában Prágában szombat délután két órakor ünnepi külsőségek közt megnyílt a békekongresszus Ahogy e sorokat írom, a prágai vín ohradí Szokol-házban egyetlen szó dübörög fel: Mier, Béke, Pace, Friede, s*b. Csodálatosan felemelő érzés tölti el az embereket, látszik az arcukon, a szemük fényén, hogy e szó hatalmas ereje mély értelme, csodálatos szépsé. ge, nemcsak pillanatokra ragadja magával a békeköveteket, hanem élő va­lóság bennük ez a szó. Csehszlovákia dolgozó népei életének harcos célja egy a világ dolgozói béketáborának céljával: a béke megvédése, a béke biztosítása, én, aki abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy itt lehetek e kongresszuson, boldog vagyok, hogy tolmácsolhatom Csehszlovákia ma­gyarajkú dolgozóinak e nagy percek, azt itt lepergő mozzanatok felemelő és magával ragadó szépségét. Én, az újságíró, a családapa, szebb munkát nem tudok elképzelni, mint, hogy hűen tolmácsoljam az itt elhangzott be­szédeket. a dolgozó nép követeinek megnyilatkozásait. A vinohradi Szokoi-ház nagytermét szombaton délután a békekövetek ez­rei töltötték meg akik Csehország falvainak, Morvaország üzemeinek, Szlováki kis- és középparasztságának harcos békeakaratát tolmácsolni jöt­tek ide. Es e magasztos pillanatokban önkéntelenül egy kép jelenik meg előttem. A kép középpontjában Eisen­hower van, az európai Mac Arthur, aki Nyugat-Európa marshallizált or­szágait járja e napokban. Rendőri, csendőri és katonai fedezet alatt uta­zik, hogy Truman aljas hábortis sze­kerének korhadt kerekeit összetákolja. Eisenhower, a háború követe Európá­ban újabb kétségbeesésbe, nyomorba, pusztulásba akarja dönteni Európa né­peit. A dolgozó nép felemelt ököllel tiltakozik ellene Rómában, Párizsban, mindenütt, ahol megfordul: Eisenho­wer Európában a háború követe. A háború követét a nép, az elnyomott nép Nyugat-Európában utálattal uta­sítja vissza és véráldozatok árán is követeli távozását ahogy ezt Olasz­ország péJdája igazolja, ahol Eisenho­wer látogatásához a békét követelők vére tapadt. A dolgozó nép egysége­sein követeli a békét Franciaország­ban, Olaszországban, Belgiumban és a többi imperialista országokban is. De mindezekben az országokban rend­őrfegyver, gumibot, fegyház vár azért rájuk, mert a békét követelik. A népi demokratikus országokban, a felszaba­dult népek hazájában azonban a dol­gozó nép békekövetelése összhangban áll a kormányok politikájával. A prágai első békekongresszus is ennek jegyében indult meg. A dísz­emelvényein ott látjuk Johnt, a Nem­zetgyűlés elnökét, Komzalát, a Nem­zetgyűlés alelnökét, Zápotocký mi­niszterelnök elvtársat, Široký minisz­terelnökhelyettes és külügyminiszter elvtársat Sefcsik miniszterelnökhelyet. az üzemek, a gyárak, az EFSz-ék kül­döttei. Pontosan két órakor gyúltak ki a kékes fényárt sugárzó reflektorok. A teremben felvillantak a szemek, taps­orkán tört fel és a zenekar „Építsd a hazát, a békét erősíted", a béke fön­séges himnuszának hangjai mellett bevonult az emelvényre az elnökség. A kongresszust dr. Ján Muchaŕovský, a Károly-egyetem rektora, nyitotta meg. Üdvözölte elsősorban a béke har. cosait majd a Nemzetgyűlés és a kor­mány kiküldötteit. Üdvözölte ezután a külföldi államok képviselőit, elsősor­ban a Szovjetúnió békeidelegációját és a népi demokráciák küldötteit. A kon­gresszus tagjai helyükről felállva perceken át hangos tapsorkánnal él­tették a Szovjetuniót és a béketábor nagy vezérét, Jozef Visszarionovics Sztálin elvtársat. Mukafovský rektor ezután a kon­gresszus első napjának tárgysorozatát ismertette. A kiküldöttek jóváhagyták a békekongresszus elnökségét, majd hatalmas taps közepette jelenti be Mu. kafovszký. hogy a kongresszus kö­vetkező tárgya, K'ement Gottwald köztársasági elnökünk átiratának is­mertetése. Köztársasági elnökünk a Béke Hívei I. Csehszlovákiai Kongresszusához Köztársasági elnökünk a Béke Hí-1 lentkeznek ei 1. Csehszlovákiai Kongresszusá- • emigránsol vei 1. Csehszlovákiai Kongresszusá­hoz a következő levelet intézte: „DRÁGA BARÁTAIM! Forró üdvözleteimet küldöm a Bé­ke Hívei csehszlovákiai kongresszu­sának. A kongresszus feladata han­gosan megmondani az egész világ­nak, hogy a csehszlovák nép nem akar új világháborút és ezért minden ereje a béke megőrzésére irányuló harc világtáboráé. Hallják meg a szabad csehszlovák nép e kijelenté­sét, amely nép lázasan dolgozik gyö­nyörű jövője felépítésén, a világ ösz­szes becsýletes népei és hangunk erő­sítse jneg őket elhatározásukban, hogy a békét kiharcolják. Hallják meg hangunkat a világ minden része nemzeteinek kiáltásával együtt a go­nosztevő háborús uszítók is, mint óvást és intést. Egy kérdésről nézetem szerint a Béke Hívei Csehszlovákiai kongresz­szusának különös hangsúllyal kell tárgyalnia. Ez Németország kérdése. Az amerikai imperialisták ma Nyu­gat-Németországban felújítják a ná­ci hadsereget. Nyugat-Németország­test. Az emelvényen az elnöki széken ban zsoldos hadsereget akarnak léte­ítr- M,mi,oSí,víi/r o uárrJv oirvctpm • síteni, amely fenyegető ököl lenne a Szovjetúnió ellen, a népi demokráciák dr. Muchaŕovský, a Károly egyetem rektora, ül. Ott ülnek továbbá az emel­vényen a kormány, a Megbízottak Testületének tagjai Bacílek eiínök elv­társ vezstésével, a Párt. a Nemzeti Arcvonal képviselői és a dolgozó nép, országai ellen, ellenünk. És ehhez csatlakozik még egy undorító tény: a német zsoldos hadseregbe a volt Gestapo és SS-emberek soraiba je­az áruló csehszlovák emigránsok is. E dolgokról a kongresszuson egész népünk nevében kell beszélni. Az egész világ Béke Hiveivel egységben minden erőnkkel harcolni fogunk az ellen, hogy a hitleri hóhérok ismét meg ne kezdhessék véres müvüket, ha más zászló alatt is! Minden erőnk­kel harcolni fogunk a nyolc állam mi­nisztereinek prágai értekezleten el­hangzott javaslata megvalósításáért a német kérdés békés megoldása ér­dekében. A békeszerető demokratikus németek oldalán állunk, akik eluta­sítják Németország újrafelfegyver­zését és bekényszerítését a világ im­perialistáinak szolgálatába és akik arra törekszenek, hogy Németorszá­got egyetlen demokratikus és béke­szerető állammá egyesítsék, ami a békés fejlődés legjobb biztosítéka lenne. Átok azokra a hazaárulókra, akik újabb gyilkosságokra szövet­keznek nemzetünk volt gyilkosaival! Drága barátaim, ez az én szavam a Béke Hívei csehszlovákiai kongresz­szusához, amellyel hozzá akartam járulni ahhoz, hogy a kongresszus tanácskozása a legkomolyabb és a legnyomatékosabb legyen. Éljen a Béke Hívei csehszlovákiai kongresszusa! Éljen a béke erős világarcvonala, élén a Szovjetunióval és a békéért fo­lyó világharc bölcs vezérével, a nagy Sztálinnal! G o 11 w a 1 d." Hogyan értelmezik dolgozóink a békeharcot A békét nem lehet kikönyörögni, a békét ki kell harcolni! Megkezdődött hazánk fővárosában a Csehszlovákiai Békehívek I. Kongresszusa, melyen résztvesznek a/, ország minden részéből kiküldött legjobb élmunkások, újítók és haladószellemű értelmiségiek. Ezen a kon­gresszuson ismét kifejezésre juttatják Csehszlovákia népének akaratát és a Iegerélyesebben elítélik az imperialistákat, a háborús uszítókat, akik. ismét lángba szeretnék borítani az egész világot. Alig pár éve, hogy véget ért a má­sodik vihxgháború es egyesen, akik­nek a háború hasznot hajtana, már ismét újabb világháborút szeretné­nek kirobbantani. Aljas céljaik eléré­séhez a legfelháborítóbb eszközökhöz folyamodnak. Az imperializmus, mint számos példából tapasztalhat­tuk, nem retten vissza semmitől sem. Mindent megragad, amit kedvezőnek tart világuralmi céljainak megvaló­sítására. Szövetséget kötnek Fran­coval, a véreskezű, hírhedt fasiszta­maradvánnyal, szabadonbocsátják a hitleri fasizmus idején kegyetlenke­dett és a háború befejezésekor bör­tönbüntetésre ítélt nácitiszteket;, csak a^ért. hogv szolgálatukban fel­használhassák őket és tapasztalatai­kat a gangszteri tevékenységekben. Az uralmuk alatt levő országokat nyomorba és háborúba döntik. Példa erre Nyugat-Németország, ahol ál­landóan nő a munkanélküliség és példa erre Korea is, ahol ártatlan emberek százezreit gyilkolják le. Az igazság ereje azonban már meghúzta az imperialisták halál­harangiát, Sorsukat nem kerülhe­tik el, törvényszerűen és elhárítha­tatlanul a pusztulás vár rájuk. A kapitalizmus ma haláltusáját vívja. Közeledik sajátmaga ásta sír­ja felé. Láthatjuk ezt Koreában is, ahol a hős koreai néphadsereg a kí­nai önkéntesek segítségével már a harminchetedik szélességi foktól délre aratja hatalmas sikereit a be­tolakodó imperialista hordák fölött. A kapitalizmus azonban nemcsak a hadászatban, hanem belpolitikájában is kudarcot vall. Az uralmuk alatt szenvedő dolgozók, de még a külön- j féle meggyőződésű emberek is mina gyakrabban'és élesebben ítélik ei| Amerika kapitalistáinak és irányí­tóiknak, Trumannak és Achesonnak politikáját, amelynek leplezetlenül kiviláglik egyedüli célja: ismét lángbaborítani az egész világot. A tiltakozók mellett többek kö­zött ott vannak a kanadai dolgozók is, akik Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen emelik fel tiltakozó szavukat. A háború, a világ dolgozóinak aka­rata ellenére cselekvő imperia'isták­nak érdekeit szolgálja. Nekik mind az első, mind a második világháború hasznot hozott. Míg a népek milliói pusztultak, azalatt az ő vagyonuk egy. re gyarapodott. Azt remélik, hogy egy harmadik világháború kirobbantá­sával tovább növelhetik mi'Síótkat é? kielégíthetik világuralomra irányuló (Folytatás a 3. oldalon) KLÉMENT GOTTWALD: A LENINIZMUS minden ország dolgozó népének harci lobogója Minden év, amely távolabbra visz bennünket Vladimír Iljics Lenin, az egész világ dolgozóinak, a Szovjet­unió nemzetei vezetője és e zseniális gondolkodó halálának szomorú nap­jától, új bizonyítéka műve és eszmé­je halhatatlanságának. Ma már a világ minden országá­ban és minden nemzet nyelvén mind hatalmasabban hangzik Leninnek és legnagyobb tanítványának és műve folytatójának, Sztálinnak neve, mint a béke, a szabadság és a dolgozók boldog életéért folyó harc jelszava. Lenin, Marx és Engels tanításai alapján helyesen előrelátta a törté­nelmi eseményeket. Valósággá vál­tak előrelátó szavai, amelyekkel a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világtörténeti jelentőségét fe­jezte ki: „A világtörténelem most kezdődő új szakszának tartalmát a kapitalizmus és maradványainak megsemmisítése és az új kommunista rend alapjainak letétele alkotjaj' * A leninizmus harci lobogó a kapi­talizmus ledöntéséért, az embernek ember általi kizsákmányolásának el­távolításáért, a kenyérért, munkáért és jólétért, a nép hatalmáért és a szocializmusért folyó harcban. A lenini út helyességéről történel­mi bizonyítékot nyújtott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom és a szocializmus felépítése a Szovjetunió­ban. Sztálin vezetésével a szovjet nép a régi, elmaradt Oroszországot erős, a legfejlettebb gazdasággal és kultúrával rendelkezi! állammá alakí­totta át, az egész dolgozó nép egysé­ges etyüttrnunkálkodásá-iak és a fo­kozódó jólétnek államává. A Szovjetúnió hatalmas erkölcsi, politikai, katonai és gazdasági ereje j nagyszerűen megmutatkozott a hit- j leri Németország ellen folytatott j Nagy Honvédő Háborúban. Ebben a : legnagyobb világháborúban a Lenin , zászlaja alatt harcoló szovjet nép ' megsemmisítette a hitleri támadókat, felszabadította a fasiszta járom alól Európa leifázott nemz-teit és meg­mentette a pusztulás elől a világ ci­vilizációját. A győztes háborúból a szovjet nép még hatalmasabban ke­rült ki, mint azelőtt, volt és új erő­vel folytatja átmenetét a legfejlet­tebb, legigazságosabb és legnemesebb emberi rendszerhez, a kommunizmus­hoz. A második világháború után a hit­leri megszállás alól a Szovjetúnió ál­tal felszabadított országok egész so­ra lépett a kapitalizmus ledöntésének és a szocializmus építésénele útjára, így Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország Bulgária, Románia és Albánia. A népi demokratikus rend­szer ezekben az országokban, mint f proletárdiktatúra egyik formája, tel­jes mértékben igazolja Lenin tanítá­sát a politikai formák különbözőségé- i ről a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenetnél. Ezek a formák hozzáidomulnak az egyes országok és nemzetek sajátos történelmi fel­tételeihez, de lényegük — ahogy er­re Lenin rámutatott — „szükségsze­rűen egy — a proletariátus diktatú­rája." A leninizmus új nagy győzelme a kínai népi forradalom győzelme és a Kínai Népi Köztársaság megalakulá­sa volt. A népi Kína győzelmével a Szovjetúnió és a népi demokráciák tábora, amely fölött Lenin zászlója leng, nyolcszázmillió emberre növe­kedett. Ezek a tények erősen befolyásolják a kapitalista országok dolgozó népét és a gyarmati nemzeteket. Míg a ka­pitalista országokban növekszik a gazdasági válság, az éhinség és a munkanélküliség, addig a Szovjet­unióban virágzik a dolgozók új, sza­bad élete, növekszik anyagi jólétük és kultúrszínvonaluk. A szocializmus és a népi demokráciák táborának minden sikere újra bizonyítja a szo­cialista rendszer fölényét a tőkés rendszer fölött és a dolgozók új mil­lióit szervezi a leninizmus, a kommu­nista pártok zászia.ja alá, amely pár­tok minden ország dolgozói felszaba­dító harcának derekas vezetői. * A leninizmus a nemzetek szabad­ságának, függetlenségének és test­vériségének liarei zászlaja. A kapitalista rendszer nemcsak, hogy nem tudta megoldani a nemze­tek szabadsárának és egyenjogúsá­gának követelményeit, hanem impe­rialista időszakában politikája alap­jául tette a nemzetek leigázásáí, rab­szolgasorsba döntését. Ennek megrá­zó bizonyítéka a hitleri fasizmus volt, amely Európa, a Szovjetúnió és vé­gül az egész világ leigázását tűzte ki célul mag-a elé. őrült világuralmi álmainak örökösei az amerikai impe­rialistáit. Az amerikai imperialisták a Marshall-tervvel és az Atlanti egyezménnyel gúzsba kötötték Euró­pa kapitalista államait, le akarják igázni Ázsiát, egy úi világháborúval uralni akarják az egész földgolyót. Európában, Ázsiában és a többi vi­lágrészen is ma nagy harc folyik, amelyben a nemzetek szabadságukat, . kultúráinkat és nemzetgazdaságukat védik a r amerikai imperialista betola­kodók és hazai áruló segítőtársaik ellen. Egészen másként oldja meg a nem­zetiségi kérdést a leninizmus. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­vetkezetesen megvalósította a Lenin ós Sztálin által kitűzött nemzetfel­szabadító programmot. A cári Orosz­ország a nemzetek börtöne, a nem­zetiségi ellentétek és gyűlölet orszá­volt. Ma több, mint hatvan nem­zet él egységben a Szovjetúnió egyen­jogú testvéri családjában. A Szovjet-

Next

/
Thumbnails
Contents