Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-20 / 17. szám, szombat

1951 január 20 UJSZO 7 A Nőszövetség munkájáról Felelősek vagyunk a világ minden gyermekéért... »Ndgy felelősség terhel bennünket. Felelősek vagyunk valamennyi gyermekért, a fehérekért és feketékért egyaránt a londoni és moszk­vai, a á párizsi és pekingi gyermekekért, a newyorki felhőkarcolók árnyé­kában élő gyermekekért, és azokért, akik most borzalmakat élnek át Ko­reában. Mi vagyunk felelősek az összes családokért, az összes városokért és az összes kertekért. Az emberek riadtan kérdezik: Valóban új háború jön* Lehet -e él^i ilyen nyugtalanság közepette f Lehet-e ilyen körülmé­nyek között gyermekeket nevelni f Lehet-e gondolkodni, alkotni, előre­vinni az emberi kultúrát, amikor a háború lidérce üli meg a lelkeket f A háború nem földrengés és nem számum; a háborút emberek esi. nálják és emberek meg is akadályozhatják. Meg kell akadályoznunk a háborút... Ez az összes férfiak és asszonyok reménysége, bárhol a vi­lágon élnek is ...« (Ezeket a szavakat Hja Erenburg szovjet író mondotta el Varsóban, a Béke Hívei IL Világkongresszusán.) A Béke Híveinek második világkongresszusa után és a prágai első béke­kongresszus idején, amikor az egész ország a béke kérdésével foglalkozik, amikor hazánk minden dolgozója fokozott munkával a béke mellett tesz vallomást, a Csehszlovákiai Nőszövetség is érzi az idők komolyságát, foko­zott lendülettel kapcsolódik bele a békeharcába és újult erővel frissíti fel csoportjainak munkáját. A tömegszervezetek egyik legfontosabb tényezője a Csehszlovákiai Nőszövetség. Nem lehet elég sokszor hangsúlyoznunk a nő fontos és nélkülözhetetlen munkáját és harcát a békefronton. A vidéki csoportok mozgósítják tagjaikat, amelynek két példás megnyilatkozását láttuk az utóbbi napokban. Bebizonyult az, hogy lehet az asszonyokat moz­gósítani a nemes és emberi harcba és azok az asszonyok is, akik eddig ta­lán nem is rosszakaratból, csak közönyből távol maradtak, a nők mozgal­mától, most belekapcsolódnak és maguk is csodálkoznak talán azon, hogy eddig nem nézték kellő megértéssel a dolgokat. A Csehszlovákiai Nőszövetség nagy­magyari helyicsoportja, amely nem­rég alakult és ma körülbelül 60 tagot számlál, szombat este tartotta első nyilvános összejövetelét Az összejö­vetel komoly politikai felvilágosító jellegű munkát végzett. Majd ez után jó hangulatban, zeneszó mellett ma­radt együtt a nagyszámú közönség a hajnali órákig. Az estet nagy előké­szítő munka előzte meg. amelyért el­ismerésünk kijár elsősorban a Nőszö­vetség vezetőinek, Kurak Cecília, Gu­by Ilona, Farkas Mária asszonyoknak, de nem kevésbbé a Nőszövetség ösz­szes tagjainak. A nagymagyariak egy volt gabonaraktár hideg, elhanyagolt helyiségét szorgalmasan és kitartó munkával napok alatt szép, díszes kultúrteremmé változtatták, ahol sem. mi nem emlékeztetett a helyiség múlt­jára. Ez nagy teljesítmény volt. A Nőszöveitség tagjainak népszerűségére jellemző, hogy a terem zsúfolásig megtelt, a falu minden polgára, szlo­vák és magyar, mukás és- földműves, a közigazgatás vezetői kitűnő hangu­latban együtt és egymást megértve i^i neveli a gyen Nem egyszer hallhatjuk fegyelme­zetlen gyenriekek szüleitől ezt a megjegyzést: „Ezt tanultad az isko­lában?" Vannak szülök, akik azt mondják, azért vannak a pedagógu­sok, hogy neveljék meg a gyerme­keket, ök nem bajlódnak velük. Az igaz, hogy a tanulók intézmé­nyes nevelése az iskolákban és az óvodákban történik, ahol a tudomá­nyos szakismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező pedagó­gusok tervszerű nevelési eljárások­kal iparkodnak oktatni és nevelni. Ez azonban nem mentesíti a szülőket gyermekeik céltudatos és sokszor fá­rasztó munkával járó nevelésétől. Helytelen álláspont a felelősséget és a nevelés munkáját kizárólag a ne­velőkre áthárítani, mint ahogy en­nek fordítottja a nevelők részéről is igen helytelen lenne. Csak a szülők és a nevelők közös erőfeszítéseiből jöhet létre eredményes nevelői mun­<Pl prágai kisvasúti ól... alatt futja be a Bratislava—Prága közti távolságot. Kis olvasóim, ha jók lesztek éa szüleiteknek Prágában lesz dolga, kérjétek meg, hogy vigyenek el ti­teket oda. Én is elviszem a kis Petit. Aztán majd együtt nézzük meg a prágai kisvasutat... Mártonvölgyi László ka. A helyes családi nevelés, illetve a nemnevelés eredménytelenné tehe­ti az iskola minden munkáját. A gyermekek családi nevelése nél­külözhetetlen a pedagógusok számá­ra, mert az iskolai nevelés célkitűzé­sei egyben a családi nevelés céljai is. Feladatunk, hogy családját, né­pét és szocialista hazáját szerető embert neveljünk a társadalom szá­mára. A nevelő nem érheti el célját, ha a gyermektől mást és másként követelnek otthon, mint az iskolá­ban, ha az egyik lerombolja azt, amit a másik épít. Az eredményt csak az együttműködés biztosítja. Viszont a szülök részére is nélkü­lözhetetlen az iskolai oktatás és ne­velő munka, mert itt kapják meg gyermekeik azt a korszerű és tudo­mányosan megalapozott nevelést, amely biztosítja a felnövekvő gyer­meknek a z élet küzdelmeiben való helytállást. Felfegyverzi őket azok­kal az ismeretekkel, amelyeket a szocialista haza megkíván a társa­dalom minden tagjától. Ezt a boldog­ságot és megelégedettséget minden szülő kívánja gyermekeinek. Ez per­sze nem fog magától bekövetkezni. A gyemeknevelésben is szívós és ki­tartó munkára van szükség. A családi nevelés feladata első­sorban az édesanya vállára neheze­dik. Sztálin elvtárs mondotta: „Or­szágunk lakosságának felét a nők teszik ki, óriási munkahadsereg ez és ök vannak hivatva gyermekeinket, jövő nemzedékünket, vagyis jöven­dőnket nevelni.*' Ez a megállapítás a mi anyáinkra s vonatkozik. A nevelők tapasztalata az, hogy ahol helyes kapcsolatokat tudnak ki­építeni a szülőkkel, ahol megértés­sel és a kölcsönös bizalom jegyében tudnak együttmunkálkodni a nevelés érdekében, ott minden esetben ered­ményt .tudnak felmutatni. A családi nevelés azonban igen sok helyennem felel meg a kívánt követelmények­nek. Sokszor testi fenyítéket is al­kalmaznak és nem gondolnák arra, hogy csak időleges eredményt ér­nek el vele és a gyermek lelkének mélyén bosszúvágy él a megtorlás­ra, érzéketlenné válik a kisebb bün­tetések iránt és az iskolában is a testi fenyítéshez méri elkövetendő csinytevéseit. Ezért akarja aztán sok szülő, hogy a pedagógusok is alkalmazzanak testi fenyítéket, holott jól tudják, hogy ez nem szocialista nevelői eljárás, sőt egyenesen tilos. kCi neveli a gyermeket? A bratislavai, nyitrai és zsolnai kerületben is folyamatban vannak már a szövetkezeti asszonyok járási értekezletei Ma, alig 5 évvel a háború után, még mindig szolgaságban és nyomor­ban tartják a népeket, félelem és há­ború az úr a világ számos pontján. I Milliószámra simák világszerte az asszonyok elhullott szeretteikért, mil­lió és millió más asszony ismét resz­ket övéiért, mert azok, akiknek szá­mára a háború csupán óriási profi, tot jelent, új háborúra készülődnek. Megkísérlik elhitetni, hogy a Szovjet­únió és a demokratikus államok el­len indított háború természetes és el­kerülhetetlen. Ez nem igaz, mert a háború nem természetes és nem is elkerülhetetlen. Maroknyi csupán azoknak a gonosz­tevőknek a száma, akiknek hasznot hajt, s a népek nélkül ezek is tehe­tetlenek. Hiszen a szabadság és a bé­ke szolgálatában számtalan erő sora­kozik fel. Ezek, ha egyesülnek, győz­nek is. Ezen az arcvonalon mi, asszonyok vagyunk azok, akik a legtöbbet dol­gozhatunk, a legtöbbet harcolhatunk. Hiszen a mi feladatunk, hogy életet adjunk és így mindenki másnál in­kább a mi feladatunk az is, hogy megvédjük a békét. A Szovjetúnió, a világ legerősebb és leghatalmasabb országa, békét akar és az összes nemzetek szabad­ságát és függetlenségét kívánja. A népi demokráciák és a világ összes szabadságszerető népei reá tekinte­nek bizalommal, mint békéjük, füg­getlenségük legfőbb őrére. A Szovjetúnió segítségéért nem kí­vánta függetlenségünket, mint ahogy Ne gondoljátok, kis olvasóim, hogy ezt a kis vasutat ló húzza, mint va­laha a Margitszigeten, vagy pedig gőz hajtja, mint ősszel a cukorgyár­ba a répát szállító vonatot; még csak nem is olyan, mint amilyen valaha Selmecbánya felé pöfögött, s melyet Ancsának nevezett el a szlovák jó­kedély. A prágai kisvasút egész modern, alagútakon és viaduktokon robog keresztül és villany hajtja, akár_ az áramvonalas, technikai cso­dákat. A prágai Masaryk-állomástól néhány lépésre, a „na Poŕičin'' van Prága híres nagy áruháza, a „Bilá, Labuť" (Fehér hattyú). Hatalmas ötemeletes épület ez, olyasvalami, mint a Corvin nagyáruház Budapes­ten, amelyről talán már mesélt is nektek apukátok vagy anyukátok. Minden található itt, amire csak szüksége, lehet az embernek. A leg­felső emeleten van a csemegeosztály, lejebb a régiségek, aztán a textil és a cipőnemüek és az első emeleten van a játékosztály. Hintalótól har­monikáig, bábszínháztól csigáig — minden szépet találtok itt. Az egyik sarokban pedig ott fut a kisvasút. A hatalmas terem majd egy negyedét befutja Hej, ott van aztán zsivaj. A prágai lurkók körülállják és kiál­tozva figyelik. Hej, ha az én Peti fiam is itt lehetne — de hát Peti fiam csak most lesz ötéves és nem akartam télen ilyen hosszú útra el­hozni. így hát magam ültem le tö­rökülésben a jókedvű prágai srácok közé és velük együtt élveztem a kis­vasutat. Tavaly, a forgalmi hét ke­retében támadt valakinek az az ötle­te, hogy itt a gyermekosztályon vasútmodelleket állít fel és így ser­kenti kedvre azokat, akiknek kedve van a nők közt a vasutas pályára. Megmintázta a pályát, csinált oda hegyeket, folyókat, hidakat, állomá­sokat akár természetben — no és persze szemafórokat. váltókat és so­rompókat is. Persze ezt mind — ki­csinyben. A kisvasút maga is játék­vasút, olyasmi, amit ti kaptok kará­csonyra, ha jók voltatok. Csak éppen az Egyesült Államok urai a Marshall. segítség különös kikötéseivel tönkre­tették, nyomorba döntötték Francia­országot, Olaszországot. Ne mondjuk, hogy a háború szűk­séges és elkerülhetetlen. Ezt csak azok akarják elhitetni, akiknek érde­ke, hogy új háborúkba, milliók köny­nyén-vérén meggazdagodjanak és tönkretegyék azokat, kik munkával, építéssel, a javak helyes elosztásával és a termelés célszerűségével akar­ják a dolgozók millióit boldoggá ten­ni. Tudjuk azt is, hogy mindenütt az egész földön, minden országban van. nak olyanok, akik nem akarják öl­hetett kezekkel nézni, hogy miként zúdítanak új vészt a világra. A hábo­rút készítők minden országhatáron túl összejátszanak és megértik egy. mást. Céljaik elérésében nagy fegy­verük a bódítás: szóval, betűvel, rá­dióval, színházzal vagy mozival, ha kell, a templomból. Az ő összefogá­sukkal szemben össze kell fogni, min­den országhatáron túl, azoknak is, akik a békét akarják. Le kell leplez­ni az összes rejtett háborús készülő­déseket. Fel kell világosítani a tudat­lanságban tartott tömegeket. A felvüágósltó, tudatosító munka, a háború elleni harc szervezése, a bé­ke megvédése minden asszony, min­den anya érdeke. A Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség. vezeti és szervezi a küzdelmet otthonaink, gyermekeink békéjéért, hazánk bol­dog jövőjéért. T. M. villany hajtja és nem rúgó. Azóta már rég elmúlt a forgalmi hét, de a kisvasútnak olyan sikere van s na­ponkint olyan nagy nézőközönsége, hogy még ma is fut. A hegyeket és völgyeket sinek szelik keresztül, akár természetben és ezeken a síne­ken futnak a kisvasutak. Lám, most futott be az egyik állomásra egy kis tehervonat. Az egyik vagon apró fatönkökkel van megrakva, a mási­kon apró szénkockák vannak, a har­madki — lám — olaját szállít s nagyo­kat fütyül. Persze, hát figyelmeztetni kellett az állomás személyzetét, hogy már megérkezett. Az állomáson szé/ pen megállt, megvárta a menetrend­ben megszabott időt és lám már el el is indult egy nagy viadukton át a hegyeknek. Mindjárt a viadukt után országút szeli a síneket, két sorom­pó is áll az égnek, de lám, mihelyt a tehervonat a sorompók felé közele­dik,* ezek azonnal önmaguktól le­ereszkednek. Hát persze, még csak az kellene, hogy a vonat gázoljon. De lám, ott a hegy mögött egy másik vonat zakatol. Egy modern, villany­mozdonyos személyvonat. De hát miért állt meg hirtelen, hiszen nin­csen semmi az útjában? Ja persze, hát a szemafor tilosra áll. A büszke villanymozdony megvárja, amíg a szemafor mutatója lehajlik, aztán tovább indul. Szabály, az szabály. Persze, a gyerkőchadnak ez nagyon tetszik. Az alagút felöl az állomásra befutott most az áramvonalas gyors. Rövid ideig áll a fényben úszó állo­máson és már is indul tovább. De jaj, majdnem szemben egy vidéki bumli baktat, össze fognak ütközni! — kiáltják a nebulók, pedig dehogy. A váltó szabályosan működik és a bumli átkerül a másik sínre a gyors mellé. A hegyek között újabb há­rom vonat zakatol. Már összesen hét vonat fut a tekergő, hosszú pályán. Tam jde strela! — kiált fel az egyik prágai gyerköc és valóban felülről teljes iramban robog a híres, két ko­csiból álló,, Slovenská strela" minia­tűr hasonmása, mely majd öt óra hiú kis pefiétegét Mi lehet ez f A kamrában muzsika szól, nagy vígság van: egérékhez vendégségbe látogatott Hófehérke! Biztos ö az, ki lehet más? Bundácskája olyan pompás, akár a tej, tiszta fehér, irigyli a többi egér! ök csak szürkék, jaj de szégyen! Ez a divat elmúlt régen, ma már minden jobb kis egér bundácskája tiszta fehér! — Szól Fehérke és fintorog, bár nem nagyon ülő dolog lenézni a szegény embert! — véli halkan Szürke Herbert. No de jól van! Megbocsájtják, minden jóval megkínálják, táncba viszik, megforgatják, kirúgják a ház oldalát. Jaj de mi az T Ajtó zördül! Egérsereg belezöldül, múlik a bál: itt a macska f Nem marad ott csak a csaoska ostoba kis fehéregér, mert a macska elébetér, színe miatt észrevette, fülönfogta, s ham, — megette! A kis tteiéfr Víg társaik már régen messze járnak, A fecskék, gólyák és a töi/jiek. Elcsalták őket a napfényes tájak, Nyíló virág és zöldelő li^et. A távoli Dél mesés, dús vidéke, Ahol most izzik javában a nyár. S vissza mosolyog a lég tündéri kékje, Ha feltrillázig hozzá a madár. De ő nem ment ed, ő itthon maradt, A tar galyon, az ólmos ég alatt S a télben is U tart a kis veréb. Esőben ázik, fagyban didereg, S velünk várja a víg kikeletet: Mert hűség tölti eJ kicsiny szívét. P. M. Az elmúlt napokban a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége a nyitrai, zsolnai és a bratislavai kerü­letekben járási értekezleteket szerve­zett a szövetkezeti asszonvok számá­ra. Ezek az értekezletek a békéért folytatott harc jegvében a „A békét nem kérjük a békéért hareolunk" jel­szó alatt folytak le. Az értekezleten a szövetkezeti asszonvok különféle ér­tékes munkaköteleiettségeket vállal­tak. A surányi értekezleten a nvitrai ke­rületnek nyolc járásából vettek részt a földművesasszonvok Urbán elvtárs, a földművesszövetkezel képviselője, 'be­szédet mondott a „A nők feladata az EFSz-ek kiépítésében" címmel. A nyitrai kerületben a szövetkezeti tettek hitet a béke megvédésére Irá­nyuló közös munka mellett. * A cshszlovákiai Nőszövetség cso­portjai évzáró közgyűlésükhöz köze­lednek. Pénteken este a galántai cso­port az elsők között tartotta ünnepé­lyes keretek között évzáró közgyűlé­sét. A galántai kultúrterem zsúfolá­sig megtelt. A tagságon kívül jelen voltak a közigazgatás vezetői és a párt vezetői A munka dalával nyitot­ták meg a közgyűlést, majd szlovák és magyar nyelven beszéltek az asz­szonyokhoz a rájuk váró feladatokról. Az elnök beszámolója után, amely­ben kritikailag és önkritikailag ismertette a múlt év munkáját, meg­választották az új vezetőséget. Kuko­va elnöknő, Vadovicsné alelnöknő, Majernyikné titkárnő és Bobčiova pénztárnoknő rövid, de őszinte sza­vakban köszönték meg a bizalmat és ígéretet tettek arra, hogy az elkövet­kezendő év komoly feladataiban min­den erejükkel dolgozni fognak, hogy az asszonyszövetség a tőle elvárt eredményeket becsülettel elérhesse. Vagy talán van olyan szülő, aki visz­szakívánja a feudalizmus deresfe­gyelmét, vagy a tőkés társadalom botfegyelmét? Nem hiszem, hogy erre a reakciós álláspontra helyez­kednék egy szülő is. A gyermeknevelésben előforduló minden nehézség legyőzhető kellő hozzáértéssel, türelemmel és a taní­tókkal való együttműködéssel. Szé­pen mondja Pecsernyikova, szovjet pedagógus a „Kamaszok" című re­gényében: ,,A szülői tehetség nem más: ész, nyugalom és türelem. Bel­ső lelkierő kell a neveléshez. Na sszemrehányásokkal, hanem tettek­kel neveljünk." Sok családban ellenőrzés nélkül nevelődik a gyerek. Az utca és rossz pajtásaik befolyása alá kerül. Meg­fosztják gyermekeiket attól, amit csak a szülő adhat nekik: jótanács­tól, gyengédségtől és a szülői sze-öl retet egyéb megnyilvánulásaitól. Ha rossz a gyerek, akkor az iskolát okol- 6 ják érte. J. A. Arkin neves szovjet pedagógus így Ir erről a kérdésről: ,,A gyermek családi felügyeleté­nek elmulasztását a szülök nem rit­kán azzal próbálják menteni, hogy nincs idejük foglalkozni a gyermek­kel, gazdasági és társadalmi mun­kájuk nem teszi lehetővé, hogy gyer­mekeikre időt szentelhessenek. Az efféle mentegetőzést nem szabad ko­molyan venni. Ez csak azt bizonyít­ja, hogy némelyik szülőből hiányzik annak a világos tudata, hogy ameny­nyire kötelesek gondoskodni a gyer­mek táplálásáról, ruházatáról, egész­ségének védelméről, ugyanúgy töröd­niök kell helyes és észszerű nevelé­sével is. A kisgyermek csak a neve­lés révén válhatik teljesértékü em­berré. A gyermek nevelése nem csu­pán személyes ügye a szülőknek, ha­nem társadalmi kötelességük is az állammal szemben — elsőrendű kö­telességük, amelynek nemteljesítését semmiféle elfoglaltsággal sem lehet igazolni." Az igazi gyermekszeretet nem az elkényeztetésben mutatkozik meg, nem abban a'tudatban, hogy „majd neveli az iskola", vagy „nevelődik magától", 'hanem a szülök tervszerű nevelésének megvalósításában. A he­lyes családi és iskolai nevelés össz­hangja a legnagyobb biztosítéka gyermekeink boldog és megelégedett jövőjének s egyben jövő társadal­munk boldogságának is. asszonyok széleskörű meggyőző tevé­kenységet fejtettek ki a szövetkezeten kívül álló asszonytársaik között. Mun­kájuk eredményeként háromezer asz­szony jelentkezett az EFSz-ekbe. A IX. pártkongresszus, valamint a Béke Híveinek II. világkongresszusa tiszte­letére vállalt munkakötelezettségeik­nek pénzben kifejezett értéke kb. 1.355.954.— koronát tesz ki. Ebből ki­tűnik, hogy földmüvesasszonyaink nem ismernek fáradságot, ha a béke megvédéséről van szó. Az előadás után következő vita folyamán sok ér­tékes javaslat hangzott el. A púchovi járás szövetkezeti asszonvai kötelezték magukat hogy brigádokat szerveznek, amelyek az istálló javítási munkálato­kon fognak dolgozni. \

Next

/
Thumbnails
Contents