Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-19 / 16. szám, péntek
Csehszlovákia Békevédöinek kongresszusa előtt Zdenek Hejzlar, a ČSM elnöke. A nagy alkotómunka jegyében, ameivről a békekötelezettvállalá'sok ezrei és ezrei tanúskodnak, készül dolgozó népünk a várósokban és falvakban a Békevédők első csehszlovákiai kongresszusára. Ezek az előkészületek nálunk természetesen egészen más feltételek között folynak, mint a kapitalista államokban. Ott, ahol a dolgozók a szocializmust építik,, a Béke védelmezése az egész belső élet és a kormány külpolitikájának alapvonala, amelv szövetségesünk és védelmezőnk, a Szovjetúnió gigantikus bókei-gyekezetéhez kapcsolódik. Nem a béke táborához való tartozást. hanem a háborús uszítást ítélik el törvényeink m/|t súlyos bűntényt. Mindnyájan és az ifjúság is sajiát tapasztalataink alapján ismerjük a háború Szörnyűségeit. a nélkülözést és családainkban még nem száradtak fel a könnvck, amelyek a barbár fasiszta hadviselés áldozataiéit omlottak Mindnyájan — és főleg az ifjúság — a béke és az igazi szabadság öt éve alatt megismertük nálunk a békés alkotómunka értékét, amely megszabadítva a kapitalista kizsákmányolástól!, mindennap nagyobb karéj kenyeret, több szabadságot és több örömet nvujt. Ezért Csehszlovákia dolgozói a világon semmiért sem engedik meg, hogy közös müvüket, amelv földjüket a szocializmusban való szerencsés jólét felé vezeti, új háború veszélyeztesse és felforgassa. E mellett nálunk minden becsületes ember jól tudja, hogy ki fenyegeti a világ békejét. A nyugati kapitalisták hiába hajigálnak ki milliókat hazug propagandára. Hazánk lakosságát nem tudják meggyőzni arról, hogy a béke pártfogói ők, akik szabadanengedik a háborús bűnösöket, új német támadó hadsereget építenek és lalpraállítják Nyugat-Németország hadiiparát, akik Korea falvait és városait porrá bombázzák, akik atombombával fenyegetődznek. akik hazánkba kémeket és felforgatókat küldözgetnek és támogatják az emigráns bandákat mint ezt szemmelláthatóon bizonvjtja az amerikai imperialisták politikája és talpnyaló). Ezért nagyon jól meg tudjuk ítélni az úi Hitlereket, mint Trumant. Churchillt, Mac Arthurt vagy Tilot. Ezért érnek el a béke nevében fiatal élmunkásaink üzemeikben hősi munkateljesítményeket, a béke nevében építenek ifjúságunk brigádjai új üzemeket és összeköttetéseket, a béke nevében vállalnak a diákok kötelezettségeket tanulmányaik meg javításai a. a fiatal pionírok iskolai munkájuk s fegyelmük elmélyítésére. A béke nevében nyilvánítják ki katonáink akaratukat, hogy megőrzik Köztársaságunk biztonságát. A békéért harcolnak sportembereink is a találkozásttkon és állítanak fel új rekordokat Senki a világon nem kételkedhet a felől, hogv a szociaFelelünk az árulóknak Megkapták méltó büntetésüket a főpapi ruhába bújt árulók, Vojtassák, Buzalka és Gojdics. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben már milliónyian meneteltünk. százezreink tanulták meg a dícsőges Komszomoltól szeretni és építeni hazájukat, mikor Voitassák János az ő püspöki méltóságában ült és a Komszomolról olvasott a német náci füzetekben. Ez 1949ben volt. Azután íróasztalához ment és cikkeket kezdett írni az illegális anyagból, mely ellenünk irányult. Szó szerinti fordítások voltak ezek a náci füzetekből. Tartalmuk támadás volt tele hazugságokkal és koholmányokkal a Komszomolról. Voitassák János az állami törvényszék előtt most azt állítja, hogy csak azért másolt a náci füzetekből, mert ézek tíz pontot tartalmaztak. amelyek úgy tűntek fel előtte, mint isten tízparancsolata. A püspök úr egyenesen felcserélte a szentírást a náci irodalommal. Ez volt egyike Vojtassák utolsó kísérleteinek arra. hogy elszakítsa legalább egv kis részét a szlovák fiatalságnak és államellenes mozgalomba állítsa-. Hiábavaló volt ez. mint minden előző kísérlete. Vojtassák János hasonlóképpen, mint dr. Buzalka Mihálv és Goidics Pál gyűlölték nemcsak a munkásosztályt és sikereiket a szocializmus építésében, hanem gyűlölni kezdték a szlovák fiatalságot ts. Szlovák anvák fiait és leányait, akik elkezdték odaadóan és vidáman építeni azt, amit a német nácihordák elpusztítottak. Természetesen gátolni akarlák az ifiúság minden építő munkáját és ezért kfüldték ki az Ifjúsági Építkezésekhez papjaikat, hogy aláássák ifjúságunk munkaerkölcsét, hogy sikerüljön elfordítani ifjúságunkat a szocializmus építésétől. Szerették volna visszaállítani a régi rendet és e célra nem saináltak semmi fáradságot. Most mikor az örömteljes építésben ifjúságunk mindig nagyobb sikereket ér el, ezekben a napokban, mikor leszámolunk népi demokráciánk ellenségeivel, fogadjuk, hogy még keményebben fogunk dolgozni szebb jövőnk építésén és úiabb feladatokat vállalunk a CsISz első szlovákiai Kongresszusára. Ez a feleletünk ellenségeinknek. lizmus ifjú építőinek nemzedéke hazánkban egyúttal a béke védőinek elszánt és merész nemzedéke is! A békét megvédjük, ha mi is hozzájárunk munkánk frontján védőinek a Szovietúnió által vezetett táborához, ha hazánkat még szilárdabbá és legyőzhetetlenebbé tesszük. Fel az új békekötelezettségekre az üzemekben, falvakon. iskolákban és Hadseregünk alakulataiban, fel hathatós küzdelemre az emberiség legdrágább kincséért, a békéért! Elien a Csehszlovákiai Békevédők első kongresszusa! Lenin kulturális őrültségére építsük fel uj, szocialista kultúránkat (Folytatás az 1. oldalról.) polgári demokrácia számára szokatlan és különös tételt, hogy az irodalomnak feltétlenül s kötelezően a szociáldemokrata pártmunka oly részévé kell válnia, amely elválaszthatatlan kapcsolatban áll a pártmunka más területeivel." Ma, amikor legfontosabb feladatunk a marxizmus-leninizmus elveinek diadalrajuttatása kulturális életünk területén, különös jelentősége van a pártszerüség kérdésének. Fontos, hogy ebből a szempontból megvizsgáljuk kulturális életünket és a kellő tanulságokat levonjuk. Harcolnunk kell a kultúru és az irodalom öncélúsága ellen a „művészet a művészetért'' reakciós álláspont ellen. Nekünk a kultúránkat a nép kommunista nevelésének eszközévé kell tennünk és a „művészet a népért" álláspontra kell helyezkednünk. Még gyakran kiütközik nálunk az irodalom és művészet arisztokratizmusa, különösen * tartalmi szegénységben, valamint az eszmeietlenségben. Irodalmi életünknek vannak olyan egyéniségei is, akik nem tudnak lelkesedni Korunk és népünk hatalmas eredményeinek láttán, nem tudják alkotásaikkal ezt az alkotó lendületet fokozni. Mások viszont még mindig Nyugatra tekintenek és a burzsoá-kultúrát tartják példaképnek. íróink egy része előtt még nem áll világosan, hogy a búrzsoáformalizmus és a szocialista realizmus mögött az osztályharcot és a békéért folyó harcot kell látni. Kulturális életünk azon egyéniségei, akik ezekkel a hibákkal részben vagy egészben terheltek, nem tudják közvetlenül segíteni a Párt harcát, az ifjúság nevelését. Pártunk kezébe vette a kulturális élet irányítását is a politikai és gazdasági élet irányítása mellett. EzZel kidomborodott a Párt vezetőszerepe kulturális életünkben is. Ez a vfzetőszerep azonban még nem érvényesül minden esetben. Tanulnunk kell Leninelvtárs tanításából és a Szovjetúnió példájából. Hiánytalanul érvényesítenünk kell a Párt vezetőszerepét kulturális életünk minden területén, mert csak így tudjuk kiküszöbölni kulturális életünk lemaradottságát gazdasági életünk mögött. Világosan kell látni, hogy kulturális életünkben két iráJ yzat harcol: a feltörekvő egészséges szocialista elemek elicr harcol makacsul a mindinkább visszaszoruló ellenséges irányzat, amelyet a burzsoá-kultúra hivei képviselnek. Üj kibontakozó szocialista kultúránk segíti harcunkat, a szocializmus építését és a béke védését. Dolgozó tömegeink, ifjúságunk kulturális igénye azonban gyorsabban fejlődik, mint kulturális életünk. Hogy ezeket a kulturális igényeket kielégítsük, új tehetségek százait kell felszínre hozni a dolgozók tömegéből. A polgári irodalom, a polgári kultúra értékei ma már elhalványultak és megmutatkozott eszmeietlenségük, élettelenségük, de ez elsősorban a szovjet irodalom, a szocialista kultúra megismerésének eredménye, amely fejleszti olvasóközönségünket, megtermékenyíti irodalmunkat, kultúránkat. A szocializmust építő dolgozó népünk és ifjúságunk példaképeket keres és kíván: kommunista öntudattól megedzett a Pártot és a nép erejét megtestesítő hősöket, olyanokat, akik megerősítik benne a munkához való ezocíalistai viszonyt, a nép, az élet és az ifjúság legyözhetetlenségének érzétét. íróinknak, kulturális életünk dolgozóinak teljesíteniök kell ezt az igényt. Különösen az ifjúságnak az új, a szocialista kultúráért folyó harcban is az első sorokban kell harcolnia a Párt vezetésével. Az ifjúság szereti az újat, harcolni is tud érte, induljon hát rohamra Lenin példáját követve ifjúságunk ezen a frontszakaszon ls. SZ0KE JÓZSEF