Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-19 / 16. szám, péntek

UJSZ0 1951 január 19 Évzáró jelentés a szervezetek tevékenységéről A januári taggyűléseken a szervezetek bizottságai beszámolnak a mult év folyamán végzett tevékenységükről. Aleg kell mutatniok, hogvan fogták fel feladatukat és hogvan dolgoztak azon, hogy minden egves szervezet következetesen megvalósítsa a Párt politikáját és teljesítse a IX Pártkongresszus és a Közoonti Bizottság 1950 februárjában megtartott ülésének határozatait Számot adnak munkájukról és bírálólag kiértékelik, hogy az elmúlt időszak alatt az egyes bizottságok és szervezetek hogvan teljesítették a rájuk bízott feladatokat. A jelentés nemcsak egvszerűen felsorolja az egyes feladatoka és akciókat, hanem főleg a végrehajtott feladatok kiértékelésére kell irányulnia. Rá kell mutatnia arra, hogv a szervezet milyen legfontosabb feladatokat teljesített, hogy milyen módszereket használt a bizottság azok teljesítésénél és ellenőrzésénél. A ielentésben fel kell tüntetni, hogy vájjon a bizottság nem feledkezett-e meg valamely igen fontos feladatról vagy pedig nem tár gyalta-e a nagyfontosságú feladatokat kevesebb figyelemmel, mint ahogy azt igazi jelentőségük megkövetelte A bizottság kiértékeli azt, hogy vájjon mindig úgy készítették-e elő a felada toknt. hogy legyen elegendő idő rendes megbeszélésükre és vaiion kijelöl tek-e elvtársakat, akik e feladatok teljes!

1 éséért és azok ellenőrzéséért fele lősek. A jelentésnek rá kell mutatnia arra, hogy a bizottság és az egész szervezet munkája mennviben veit céltudatos, folyamatos és mennviben csak ösztönös, elsietett. Az évzáró jelentés komoly okulás mindenki számára Az évzáró jelentésnek az összes funkcionáriusok, párttagok és jelöltek számára igaz

1 iskolául és okulásul kell szolgálnia. Ezért a bizottságnak önbirálóan fel kell tárnia ázokat a hibákat. amelyeket elkövetett és azt is, hogy mik voltak a hibák, okai és milyen sikereket értek el kiküszöbölésükben. Hogy a bizottság kritikája és önkritikája, amit a jelentés tartalmaz, a lehető legteljesebb 'egyen, szükséges, hogy a vita során a bizottság egyes tagjai is beszéljenek munkájukról. A jelentésben bírárólag és mélyrehatóan kell elemezni, még pedig a legnagyobb gonddal a bizottság és az egész szervezet tevékenységét és ennek az elemzésnek főcél ia minden egyes pártszervezet munkájának megjavítása és az új bizottság támogatása is, amelyei az évzáró taggyűlések második időszakában egv hónappal később választanak meg. Ha a jelentés tartalmazni fogja a bizottság munkáiénak helyes megítélését, ha rámutat a hibákra és ha példákon mutatja be a bizottság munkamódszereit és eljá sát, ha benne megnevezik azokat az elvtársakat, akik jól dolgoztak vagy esetleg nem kielégítően lel jésítették kötelességeiket, akkor az évzáró taggyűlés jelentése a résztvevők számára igazi iskola fesz. mert maguk is felléphetnek bíráló megjegyzéseikkel és helyesen kritizálhatlak majd a bi zottság, a szervezet s az egves elvtársak tevékenységét. Tapasztalataikkal megjegyzéseikkel, ellenvetéseikkel és javaslataikkal szintén hozzájárulnak a munka további javításához. Az évzáró taggyűlésen a vitában a szervezet legjobb dolgozói vesznek részt, a munkaverseny kiváló résztvevői, az élmunkások, az EFSz-ek oéldásan dolgozó tagjai és mások. A politikai feladatok összefüggnek a gazdasági és kultúrális feladatokkal A jelentésben részletesen rá kell mulatnunk arra, hogy tudta a bizottság összekapcsolni a politikai feladatokat a gazdasági és kultúrális feladatokkal, hogyan oldották meg a helvi problémákat, hogyan magyarázta meg minden egyes tagnak és jelöltnek éDÍtőtörekvésünk jelentőségét a világbékéért folyó harccal összefüggésben. amely harcot a Szovjetúnió a népi demokráciák, a gyarmati nemzetek és a kapitalista országok dolgozóival együtt folytat. A jelentésben a bizottság kiértékeli a fontosabb pártakciókat, így a felülvizsgálást és a pártoktatás évét. Rámutat arra, hogyan teljesítette ezeket a feladatokat, milyen hatással voltak a munkaszervezés javítására és hogyan hasznájták fel a jó eredményeket. Feltünteti azt is, hogyan teljesítették a Központi Bizottság titkár, ságának határozatát az üzemekben és falvakban végzendő politikai tömegagitációs munkában. A szervezet tevékenységéről szóló jelentésben a bizottság foglalkozni fog a helyi nemzeti bizottság, az akcióbizottság a Szovjetbarátok Szövetsége. a Szokol és a többi pártonkívüli szervezetek munkájával is. Rámutat arra, hogy a szervezet tagjait, hogyan bízták meg e tényezőkben folytatott munkával és feladatokkal, hogyan teljesítették azokat és a szervezet az ő közvetítésükkel, hogyan juttatta érvényre és biztosította a Párt vezető és irányító szerepét. A pártbizottságnak a jelentésben rá kell mutatnia arra, milyen módszerekkel dolgozott, hogyan volt azon, hogy tej. jesen érvényesítse és kifejlessze a Párton belüli demokráciát és hogy a szervezet munkájában és a döntésben a szervezet tagjai a legnagyobb mértékben résztvegyenek. Továbbá, hogyan tudta az egyes feladatok telje, sítésére mozgósítani az összes tagokat és jelölteket. Az üzemi pártszervezetekben a bizottság jelentése tartalmazza, hogyan teljesítették az összes föfeladatokat rendszeresen, hogyan értékeli ki és kísérte figyelemmel a termelési terv teljesítését, nemcsak az áru mnnyisége szempontjából, hanem minőségi szempontból is, hogyan értékelte ki a május elsejére vállalt építő békekötelezettségvállalások akcióját, a kerületi pártnapot és más hasonlókat. Feltűntet, a ie'gtobb munkás címéért folyó versenyben elért eredményeket, továbbá a legjobb műhelyért folyó verseny eredményeit, hogyan sikerült elmélyíteni a szocialista mun kaversenyt és élmunkásmozgalmat, hogyan sikerült a versenybe bevonni a mestereket és a technikusokat is az üzemben. Továbbá az augusztus és szeptember hónapban végrehajtott váüasztervezést értékeli ki, milyen sikereket hozott a normák felülvizsgálása és azon előfeltételek megteremtése, hogy biztosítsák az 1951-es évre szóló termenlési terv teljesítését. A szervezet tevékenységéről szóló jelentésben fel keil tüntetni azt, hogy a szervezet hogyan gondoskodott a munkaerőkkel való takarékos gazdálkodásról, az újító javaslatok átviteléről a gyokrlatbar. az új munkaformák és munkamódszerek terjesztéséről ésgyakorlatba átültetésérői, hogyan kísérték figyelemmel a termelési költségek csökkentését. Továbbá fel kell tüntetni azt, hogy a szervezet bizottsága, hogyan működött együtt a pártonkívüli szei vezetekkel, hogysn ítélte meg minden egyes elvtárs munkáját és hogyan gondoskodott arról, hogy az élmunkásokat megnyerje a Pártnak. Be kell számolni arról is, hogy mint védnök-üzem szervezete hogyan gondoskodott az EFSz-e'kről, a védnökségük alatt álló falvakról, iskolákról, stb. KULTÚRHIREK £ falusi pártszervezetekben az évzáró jelentésben ki kell értékelni azt, hogyan folyt le és valósult meg az operatív termelési terv szétirása és az 1950-e» évi beszolgáltatások, hogyan ellenőrizték a beszolgáltatások teljesítését, mind -a gabonatermékek, mind az állati termékek tekintetében. Azokban a falvakban, ahol Egységes Földműves Szövetkezetek működnek a pártszervezetek főleg an nak szentelik a legnagyobb figyelmet, hogy hogyan volt megszervezve a közös munka a tavaszi munkálatoknál, az aratásnál és az őszi munkálatoknál, hogyan hajtották végre a közös vetést, hány földművest nyertek meg a közös vetési munkálatoknak, vájjon az. EFSz bekapcsolódott-e az állami versenybe és ha igen, akkor hányadik helyre került Továbbá ki kell mutatni azt, hogyan volt biztosítva a szövetkezeti tagok munkájának igazságos jutalmazása és hogyan nyerték meg az

1 EFSz-ek számára a nőket és az ifjúságot. Azonban a községekben, ahol EFSz-ek eddig nem alakultak, a pártszervezet bizottságának ki kel! értékelni, hogy hogyan magyarázták Uj magyar kamarazeneegyüttes a csehszlovák zene prooagalására Clementis Klára, a neves magyar zongoraművésznő, a csehszíovák klaszszikus és modern zeneszerzők propagálására kamarazene-együttest alakított. Ennek az együttesnek tagjai Clementis Klára (zongo'a), Veres Antal (hegedű) Ebért Tibor (mélyhegedű), és Fris Antal (gordonka) művészek. Ez a zeneegyüttes múlt héten Antonin Dvofák zongorakvartettjét adta elő, amit a magyar rádió is közvetített. A magyal rádió gyakran szerepelteti az együttest, hogy a csehszlovák zenét népszerűsítse és ilymódon is bizonyítsa a két baráti népi demokratikus álíam közti kultúrkapcsolatok fokozásának fontosságát. A zeneegyüttes a magyar rádióban január 24-én 16 óra 40 perckor előadja Emil Mobil zongorakvartettjét. Magyar kiállítás Prágában Ma nyitják meg Prágában a DVP kiállítás termében az „Üj Magyarország" című kiállítást. Dokumentumokat mutatnak itt be a Magyar Népi Demokratikus Köztársaság építéséről. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a magyar nép építő sikereivel, a szocializmus felépítésével hazájukban. A komáromi körzeti műhely dolgozói tiltakoznak Moszkvai bemutatók A Puskin Színház Sztálin elvtársnak az 1901-es években Batumban végzett forradalmi munkájáról szóló darabot mutatott be. Címe: „Szikrából lobban ki a láng . .." írója Dadjani grúz szerző. — A Művész Színház egy Sztálin.díjas regény — Malcev: „Szívvel-lélekkel" című kolhoztémájú müvének — színpadi változatát hozta színre „Második szerelem" címmel. — A Vahtangov Szinház Szavalovics és Fajansz „Államtanácsos" című darabját játssza. A mű az állami terv teljesítésének fontosságáról szól. — A Drámai Színház két új szerzőt avatott. Aljosin üzemi mérnök darabjának tárgya egy üzem élete, címe: „Igazgató". Anucsina első darabja egy fiatal festőművész problémáját veti fel, aki a problémát végül a közösség segítségével oldja meg. — Szurov: „Hajnal Moszkva fölött" című darabját két moszkvai színház játssza. A nagysikerű darab a kommunizmus építéséről szól. — A Vígszínház Germán: „Egy sötét őszi éjszakán" című színmüvét adja elő. A darab a német haladó erőknek a békéért, Németország egységesítéséért vívott harcát ábrázolja. — A Központi Gyermekszínház is fiatal szerző müvét mutatja be: „Romantikusok" címmel. A darab az ifjúság termelőmunkára való nevelésének kérdését tárgyalja. — A Nagy Színház új betanulással elevenítette fel Glier: „Vörös pipacs" című balett, jét, amely egy kínai táncosnő sorsán keresztül érzékelteti a kínai szabadságharc célját és eszméit. A Kinai Népköztársaság megnyitotta Pekingben első népi táncokat tanító iskoláját. Helsinkiben Munkás-színház alakult, amely nagyrészben szovjet színmüvekből állítja össze műsorát. A román falvakban a könyvtárak száma 1947-ben 200 volt, az idén 11.699. A komáromi körzeti műhely dolgozói megdöbbenéssel tapasztalták, hogy míg ök becsületesen dolgozva, egyre erösebb ütemben igyekeznek hozzájárulni népi demokratikus köztársaságunk felépítéséhez, addig a főpapság tagjai, Vojtassák, Buzalka és Gojdics lelkipásztorkodás helyett iizletsierü kémkedéssel, hazaárulással igyekeztek békés országunkat felforgatni. Mialatt a dolgozók örömmel tapasztatták, hogy életszínvonaluk mind gazdasági, minqkulturális téren, napról napra emelkedik, mialatt boldogan látták, hogy országunkban már nincs munkanélküli vagy nyomorgó ember, azalatt ezek a főpapok összeesküdtek, a nyugati imperialistákkal, és a Vatikán parancsára virágzó országunkból vérző Koreát akartak csinálni. Fájt nekik látni, a dolgozó tömegek fokozódó jólétét és kultúrális felemelkedését. Résztvettek ezek a bűnös főpapok a második világháború vérfürdőjének megrendezésében is. Ezt a vérfürdőt akarták volna megismételni, de tervük szerencsére meghiusult és meg fog hiúsulni a többi ilyen államfelforgató elemek ádáz terve is, mert a munkásosztáty, élén a Kommunista Párttal éberen őrködik békéje biztonságán. Tudja jól a dolgozó nép, hogy a hazaáruló főpapok ismét a mult köztársaság legválságosabb éveinek nyomorát zúdítanák nyakába. Jól emlékezünk még az 1931—32—33 évekre, amikor a munkásság egy munkát-kenyeret követelő tüntetésen a bencés székház elé vonult, és ösztönösen megérezve annak falai mögött ádáz ellenségét, felzúgott mint a vihar: »Le a csuhásokkal!« A következményeket tudjuk: gumibot, letartóztatás, bebörtönzés stb. Mi nem akarunk újabb vérfürdőt, nem akarunk újabb megalázó és gyötrő munkanélküliségben senyvedni, és a legvégsőkre is készek vagyunk a békebontók elleni harcban. Ezért csak helyeselhetjük a bratislavai állambíróság ítéletét, amelyet a vádlottak padjára került hazaáruló gyilkos főpapok felett hozott. Hadd tudja meg ebből is mindenki, hogy nem lehet többé a dolgozó nép becsületében és vérében büntetlenül gázolni. A komáromi körzeti műhely dolgozói nevében: Holczer László, munkáslevelezö. A zsulovoí kőbányából Sok sikert és egyre jobb munkaeredményeket kívánok minden dolgozó társamnak az újesztendöben, a gottwaldi ötéves terv harmadik évében. Remélem, hogy a munka harcában kifejtett erőfeszítéseink megacélozzák hazánk erejét és a béketábor egyre növekvő tömegét. Ma már ötéves tervünk harmadik évét járjuk, és visszatekintve az elmúlt évek eredményeire, még nagyobb feladatok elvégzésére készülünk fel. Arra törekszünk, hogy kitűzött terveinket jóval idő előtt elvégezzük, hogy ezzel is meggyorsítsuk hazánkban a gigantikus méretű szocialista építő munkát, amely népünket gazdagítja. Üzemünk a mult évi tervet 104.3%ra teljesítette. Ez elég szép eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1950 évi terv 28%-kal magasabb volt, mint a

z 1949. évi. Az 1950. év folyamán kétszer volt össz-üzemi normaszilárdítás, összesen 6%-ban. A terven kívül egy új felvonót állítottunk fel üzemünkben, átépítettünk egy hidat és a helyi állami birtokon brigád, munkát végeztünk a burgonya felszedésénél. Nem panaszkodhatunk a mult év eredményeire, de az új évtől még többet remélünk. Igyekezni fogunk leküzdeni a még fennálló akadályokat és e téren nagy segítséget nyerünk most megalakult üzemi kommunista pártszervezetünkről is. Eddigi küzdelmeinkben nem fáradtunk el, ellenkezőleg megedződtünk, mert felismertük a bennünk rejlő erőt, a munka szeretetét, a béke jelentőségét, és a népi demokratikus rendszer áldásait, amely hazánkat a világ egyik békebástyájává fejleszti. Kurali József, munkáslevelezö, a 32. sz. üzem élmunkás kovácsa, Zulovo. Miért hallgat vezetőségünk? meg és világították meg a földművesek előtt az EFSz-ek jelentőségét, hogyan biztosították a tavaszi aratási és az őszi mezei munkálatok elvégzését. a gépek, igák, stb.. mozgósítását. A pártszervezet évzáró jelentésének kidoilgozásán az egész bizottságnak részt kell vennie. A legközelebbi bizottsági ülésen kell letárgyalni az évzáró jelentés tartalmát és pontosan meg keli határozni, hogy annak egyes pontjait a bizottság meJyik tagja dolgozza ki. A bizottság ezután másik ülésén megvitatja és elfogadja a véglegesen összeállított évzáró jelentést. Az évzáró taggyűléseken a jelentést a szabály

1 értelmében a szervezet elnöke olvassa fel. A jelentes kidolgozásában a bizottságnak az alapszervezet oktatója segít. Az alaposan, kritika és önkritika szempontjából helyesen kidolgozott évzáró jelenlés nagymértékben járul hozzá a szervezet minden egyes funkcionáriusa és minden egyes tagja további munkájának elmélyítéséhez és megjavításához. Z. K. A losonci Tátra-bútorgyár nemzeti vállalat az ötéves terv második évét közel egy és fél hónappal a kitűzött idő előtt, 1950 november 17-én befejezte. Ezt a sikert többé-kevésbé az üzem 89 élmunkásának tudhatjuk be, akik egész éven át öntudatosan, megértve a szocializmus felépítésének és békés megőrzésének szükségét, minden erejüket latba vetve, normájukat egyre magasabban túlszárnyalva becsületesen dolgoztak. Ezek a lelkes dolgozók elért eredményeiket úgy tekintik, mint minden becsületes dolgozó kötelességét és nem várnak érte külön jutalmat. Egyedül azt hiányolják, hogy elmaradt az elismerés nyilvánítása üzemünk vezetősége részéről munkástársi kézszorítás formájában. Az Űj Szóban olvastuk, hogy a szomszédos füleki gyár vezetősége milyen szép elismerésben részesítette az élenjáró dolgozókat. Ez a panaszunk nem azt jelenti, hogy egy pillanatra is megtorpannánk lelkes termelő munkánkban, sőt elhatározásunk, hogy az ötéves terv harmadik tervévében még nagyobb lendülettel fogunk dolgozni, hogy kiérdemeljük az ilyen elismerést mi is. Tarics Ferenc élmunkás és újító, Tátra-bútorgyár n. v. Losonc. A Drevona politikai szaktanfolyamáról Január harmadikán nyüt meg Pezinokon a Drevona nemzeti vállalat famunkásainak első magyarnyelvű politikai szaktanfolyama. Szlovákia minden részéből összejöttek a Drevona magyar nemzetiségű dolgozói, hogy a tanfolyamon pótolják részben azt a tudást, amit a kapitalista mult megtagadott tőlük. Természetes, hogy a rövid kéthetes iskolázás alatt nem sajátíthatnak el mindent, de legalább megismerkednek Marx, Engels, Lenin és Sztálin elméletének alapjaival. Ezeken az alapokon aztán odahaza könyvekből tovább építhetik tudásukat. A 30 munkásnak, akik a tanfolyamon résztvettek, bizony az első napokbaij ""nehéz küzdelmeik voltak a tananyaggal, mert nagy részük politikailag eddig még kevéssé képezte magát. Mi tudjuk, hogy a kapitalista rendszer büné ez, amely azt hirdette, hogy a munkásember ne foglalkozzék tanulással, olvasással. Tudjuk azt is, hogy azért tette ezt, mert a tudatlan munkásokat könnyebben ki tudta zsákmányolni vagy a

z érdekeiket szolgáló háborúkba sodorni. Itt, a tanfolyamon néhány nap alatt rájöttek, hogy ki az ellenségük. hogy soha nem szabad a tőkésállamok dolgozó népére és munkásaira hárítaniok az imperialista háború felelősségét, hanem a felettük basáskodó kapitalistákra. És rájöttek arra is, hogy milyen értéket jelent Lenin elvtárs jelszava: tanulni, tanulni, tanulni, i Hogy tanulnak, meg is látszik rajtuk, mert már kezdenek helyesen vitázni és minden percet olvasásra használnak fel. Felfedezték, hogy a munkásoknak igenis kell a politikával foglalkozni és tanulni, mert csak igy tudják véglegesen érvényesítem erejüket a reakció és a támadó imperializmus ellen és csak így tudják vezetni országunkat. Ismerjük a hibákat is. Az öntudatosodó munkások azonban tudatába jöttek erejüknek és arra törekszenek, hogy tudásuk fokozásával anynyira fejlődjenek, hogy az üzemekbe nem való elemeket félreállítva résztvehessenek a felelősebb munka végzésében. Én, mint az iskola vezetője, biztos vagyok benne, hogy a tanfolyamot elvégzett 30 munkás munkahelyére kerülve továbbfejleszti az itt szerzett ismereteket és azokat dolgozó társaiknak tovább adja. Bízom benne, hogy bátran fognak harcolni ötéves tervünk mielőbbi megvalósításáért, a világbéke megteremtéséért és a szocializmus gyors felépítéséért hazánkban. Csandal István