Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-18 / 15. szám, csütörtök
1951 január 20 UJS ZO 7 A háborút csak azok akarják, akiknek nem fáj a rombolás Talán sehol sem lenet úgv belekintést nyerni az emberek életébe, mint a vonaton. Az utazás ideié alatt az utasoknak van idejük elmélkedni, összegezni az eddig elért eredményeket és a közéli hetek, hónanok tennivalóit is megtervezhetik. E számadás ideje slatt az utasok rendkívül közlékenyek, egyenesen vár iák az plkalmat. hogy valakivel közöljék bánatukat vagy örömük t. Különösen érvénves ez a munkásokra. akiknek tiszta a lelkiismeretük. "kik becsületesen elvégezték a munkájukat és hazatértükben szívesen kőzik embertársaikkal benvomásaikat, tapasztalataikat a munkáról, békéről, a szoc'al'zmusról és áltrlában mindarról, ami az élettel szervesen összefügg. Egy ilyen munkássrl való találkozásról szeretnék most számot adni. Ösmerkedésünk úgy kezdődött, hogy egyik elvtársammal beszélgetni kezdtem a püspöki talárba öltözött gazemberekről, ?kik egyházi méltóságukat arra használták fel, hogy kémkedjenek és hogy szétverjék mindazt, amit munkásaink parasztjainkkal vállvetve felépítettek hazánkban. Ha állami szerveink nem eréhesek. ha Pártunk nem elég éber, akkor talán sohsem került volní felszínre ezeknek a magasrangú árulóknak alattonos és alias működése. Mert, ki Inerte volna még csak feltételezni is. hogy ezek az egvházi főpapok saját népüket, saiát hazájukat kéoessk elárulni közönséges gyilkosok módján, tisztán anyagi javakért. Egy pernek, egy tárgyalásnak kellett lezajlani a világ minden részéről összesereglett újságírók előtt, hogv lelenlezzék, hogv felfedjék ezeknek a háborús uszítóknak igazi ábrázatát. Ekkor szólt közbe egv fiatal utas, aki velünk szemben iilt. Munkáskülsejű fiatalember volt. állán még alig pelyhedzett a szakáll, de szavainak mégis komoly súlva volt. A munkás cs k annyit mondott: — Bizony ébereknek kell lennünk . .. Ennvi volt az egész, de ez a pár szó éppen elegendő volt arra. hogv felkeltse érdeklődésemet. Határozottan éreztem, hogy e rövid és tömöi kijelentése mögött súlyos tapasztalatok rejtőznek. Persze, többet akartam róla tudni és ezért, amint ilyenkor szokás, először óvatosan megkérdeztem tőle. hogv honnan való. Szó szót követett. ígv tudtam meg. hogv Szfbellai Lászlónak hívják, 20 esztendős. Felsőturról való, ap ta bognár és az állami birtokon dolgozik Továbbá kiderült, hogy még három fitestvére van. Sándor és Imre mezőgazdasági munkát végeznek ugyancsak az állami birtokon, míg legfiatalabb öccse Ipolyságon tanul a polgáriban. Önérzetesen tette még hozzá, hogy az összes testvérek támopatják a legfifalabbat. hogv gondtalanul és sikerrel tegye le vizsgáit, mert azt akar'ák. hogy tanult ember legyen. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy honnan jön, azt válaszolta, hogv Č. I'.udejovicéről. ahol négy hónapon kérészül brigádmunkát végzett. Am, anvkor érdeklődtem nála. hogy milyen ruinkát végzett ott, ridegen meg'agadta a választ. Azt mondotta, hogy a munkás ébersége it kezdődik. Büsz• kén és önérzettel hangsúlvozta, hogy az ember sohsem tudia. hogy kivel beszél, kivel áll szóba, ezért a leghelyesebb az, ha hallgat Egv munká*nžk ma nemcsak az a kötelessége, ; t'os_v munkrhelvén becsületesen elvégezze a dolgát, hanem az is, hogy Szebellai László élmunkás rrirden körülménvek között éber legyen. Erre figyelmezteti őt a oüspökök pere. Aki még nem dolgozott egv üzemben, az nem tudia. hogy nut ie r.nt ébernek lerni. de aki már *últfcliesite'te a n.ormáiát 280 százalékra, az már tudja, hegy miért dolgozik és az' is tudja, hogv vannak kör ii löt t'"tik olyan egyének, akik a munkások éleére és munkáiára törnek. —• Ez nem mese — telte hozzá '<omolyan — nálunk az üzemben nár h> rappal ezelő't elcsíptek egv ilyen gaz áiuló kém.'t. aki ott iárt üzemünkben é<- pontos r?izokat készített mindenről Amikor az egvik őr észrevette lövőidőzni kezdett rá. Frre a lövöldözésre felfigyeltek a többiek és' így sikerült őt artalmathnná tenni A vizsgáid* során kiderült, hogy ká* órán leresztül tartózkodott az üzem területére. Motorhic kliiét kint hagyta az erdőben, ő pedig belnoakodott íz üzem területére és az alkonv óráiban készítette a tervrajzokat, amikor szabadabban mozoghaott Ez a lövöldöző biť'ng, aki olvan elszánt volt. hogy a fegyverét használta. könyörgött a munkásoknak, amikor lefogták, hogy eresszék el. mert otthon felesége és gy rmeke van Ekkor gondolt ő a család :ára, de ^nvkor kémútiára indrlt. egvetlen pil' natig «em gondolt a munkások családjára, a munkások gyermekeire. — Hát kérem. — folvtatla a fiatal munkás, — ezért vagvok én óvatos. En , rem b'zonv serik' sém fog már félrevezetni mert én tudom, ho^v munkámmal közös hazánkat éoítem. AmiA nyugati Dongesz, a Délafrikai Unió reak ciós kormányának belügyminisztere, aki a brit impérium legutóbbi londonr konferenciáján résztvett, beje'entette. hogy Nagy-Britanniába abbcül a célból érkezett, hogy résztvegyen a ..nyugati civilizáció védelmének" tárgyalásain. A nyugati civilizáció foga'ma alatt a délafrikai nacionalisták a fehéreknek, a feketék és hinduk feletti uralmát értik, akik a Dé'afrikai Unió lakosságának négyötödét teszik ki. Dongesz. az úgynevezett délafrikai nacionalista párt" tagja, amely 1948ban jutott uralomra és a mult háború során szimpátiáját a hitleri nácik irányt több ízben is kifejezésre juttatta. Kormányra jutása után a háborús bűnösökéi és" kémeket, akik Németországból Dél-Afrikába jutottak, azonnsi szabadlábra helyezte. A délafrikai nacionalista párt tagjai 1948 óta a törvények egész sorát hozták, amelyekben szentesítették a legkegyetlenebb intézkedéseket a hindu é« néger lakosság ellen. Bevezet. védőié lék az országban az úgynevezett regisztrációs törvényt, amely szerint a lakosság személy azonossági okmányain feltüntetik a fajt. amelyhez tartoznak, Törvény van érvényben, amely megtiltja a különböző fajú emberek összeházasodását és e törvény megszegését szigorúan büntetik. Az antidemokratikus intézkedések keretében a kormány betiltotta.a kommunista pártot is. A rendszer a legkegyetlenebb eszközökkel üldözi a hindu és néger lakosságot Tehát, Dongesz úr, a Délafrikai Unió belügyminisztere. Hitler volt rendszerének csodálója, a civilizációnak ezt a formáját jött megvédeni Londonba. A civilizációt, a béke civilizációját, azonban valójában nem az ilyen háborús uszítók és gonosztevők védik, hanem azok a délafrikai békeharcosok. akik decemberben Fokvárosban konferenciájukon magukévá tették a varsói II. békekongresszus határozatait. A Chkago Trjfcune című reakciós amerikai újság gmgeetmé'űnek minősíti Trumant A Chicago Tribúne című reakciós I amerikai újság egyik legutóbbi ve-' zércikkében kommentálja Truman elnöknek azt az elhatározását, hogy többszázezer amerikai ifjút küld Nyugat-Európába az „Atlanti hadseregbe" és ennek kapcsán az elnök leváltását követeli. A vezércikk nyíltan kijelenti, hogy Trumant súlyos vétségek terhelik, miután azonban leg. utóbbi cselekedetei gyengeelméjűségről tesznek tanúságot, legegyszerűbb ( volna ezen a cimen leváltani. kor régi munkahelyemen az üzemi gyűK'sen szóvá tették a brigádmunkát. azonnal jelentkeztem. CsilSz tag vagyok és mint ílven nem vonhatom ki m g."m a sürgős munka alól, amikor hazánknak szüksége van fiatal^ erőteljes munk erőkre ígv kerültem aztán Budejovicére. ahol a cseh munkásokkal nagyon összebarátkoztam Megszerettek bnenünket. mert látták, hogv becsüVtcsen végezzük munkánkat Veit olyan hónap is. amikor 280 százalékra teljesítettük a normát Heten dolgoztunk ebben az élcsoportban. Ezek közül három párttag volt, egv partizán és mi hárman pártonkívüli kommunisák velünk. Munkánk után szép keseth z is jutót'unk. En például az első három héten 4500 koronát kerestem, októberben 7.500-at. novemberben 8.000-e! és decemberben az ünnepek miatt cs-k 5 500-at most pedig januárban egy heti munka után a szabadságpénzzel egviit 5.100 koronát fizettek ki nekem. — ígv keresünk mi fiatalok. — mondta mosolyogva, — ak k szocirlista hazánkat építjük Be is vásároltam m'ndent, amire szükségem volt. Vettem egy ruhát, egv télikabátot, ingeket. b!c ;kľt, kétpár bakancsot, haza is adtam pár ezer koronát és a zsebemben most viszem haza iannári fizetésemet. Mindebből én azt látom, hogy az életünk megszépült és biztosan tudom, hogy még szebb lesz. mert mi munkások munkánkkal fogjuk kiharcolni a szebb és jobb jövőt. — Büszke vagyok arra hogy hasznos munkát végezhetek hazámban — folytatta önérzettel — fin ugyan még csak húsz eszténdős vagvok. de már gyerekkorom óta dolgozom és nagyon élénken emlékszem arra. hogy munkámból és szüleim munkájából nem tellett egyébre, mint íatalpú ci-pőre. Ilyen cipőben jártam én iskolába és a feladatok elkészítésére sem volt időm, mert vagv a kulákok vagy a papok állatait kellett gondoznom, akik 10—15 pengőt fizettek a munkámért havonta. Ezért a vacak bérért másnak a vagyonát kellett gondoznom, őríznm. ma azonban munkámmal a magunk közös vagyonát őrzöm és gyarapítóm. Nálunk, a mi családunkban már bebizonyult az, hogv a normák túfteliesítésével párhuzamósan életszínvonalunk is emelkedik. F.z nemcsak az élelmezé cben. hanem a ruházatban is megmutatkozik. És abban is megmutatkozik, hogv államunk nagyon is törődik további "kiképzésünkkel. Én például már poľtikai iskolán is voltam, amelyre a CsISz küldött ki. — A leg jobbon. — folvtatia derűsen, — anník a kitüntető oklevélnek örülök. am :t most hazaviszek. — És SzeIrilai László a kofferjéből nagy óvatosan kiszedi az oklevelet, amelven pon'osan fel v n tüntetve, hogv hány százalékkal telrsí'ette túl a normát. Az oklevélen olt van a dicséret, a mélta'ás. a Párt az üzemtanács és a CsISz pecsétjével ellátva. — Most már párttag lehetek. — mondia ragyogó szemmel. — Én már júliusban akartam a Pártba jelentkezni, de pártszervezetünk elnöke azt mondotta nekem, hocrv csak akkor lehetek tag, ha élmunkás leszek. ' Hát most az vagyok kérem, itt van az oklevél. rajia a nevem és biztos, hogy folve-znck en"em tagnak. Ezután még erősebben dolgozom maid a szocializmusért, a békéért, mert egv párttagnak példát kell muta'nia a többieknek: A f'atal élmunkásnak hirtelen azt a kérdé-t te't°m fel, hogv rrrlven összefüggést Iát az építőmunka és a béke között. ,Szebfľlai László erre fénvlő. lelkességtől sugárzó arcát két kérges, kidolgozott kezébe rejtette és gondolkozott. Pár perc múlva habozva és óvatosan ezeket mondotta: — Azt tapasztaltam, hogv minden dolgozó ember a békét akaria. Nálunk például az egész család örömmel és boldogan írta alá a békeivet és mindenütt, ahol megfordultam, azt láttam, hogv a munkásság szereti a békét. Innen tudom, hogv az építőmunka a békétől elválaszthatatlan, mert bizony, ha háború van. nem lehet éníteni, ellenkezelőg, a háború mindent lerombol, amit mi munkások építünk. Ezért csak azok akarják a háborút, akik nem dolgoznak, akiknek nem fái a munka lerombolása, mert hiszen nem ők végezték. De mi most megmutatjuk ennek a háborús bandának, hogv nem hagyjuk m-igunkat és kiharcoljuk a békét. Nem engedjük többé, hogv ők a mi nyomorúságunkon meggazde.god ianak. Aki harcolni tud ' az énítőmunkáért, az harcolni tud a békéért, a szabadságért Ezt a szoviet harcosok muta'ták meg. A szoviet sztahanovisták volt" k a leg'obb harcosok, ők voltak a hő'ök, a partizánok onvk'-'r bnrcrlni k'lle't a fasiszták ellen a szabadságért. Ezt a példái nekünk i- kivetnünk kell. Szabó Béla. A Vatikán a béke tógájában A moszkvai Pravda legutóbbi számában a római pápa úgynevezett békeenciklikájával foglalkozik. XII. Pius pápa a közelmúltban adta ki ezt az enciklikáját, közvetlenül karácsony előtt. Újévkor a pápa ismét a békéről beszélt a diplomáciai testület tiszteletére adott fogadáson. Nem nehéz azonban — írja a moszkvai Pravda — a pápának és a keresztény demokratáknak igazi törekvésére rájönni, a hazugságokra és a csalásokra, amelyekkel a Vatikán és a keresztény demokraták mesterkednek. A vatikáni hírverésnek, valamint a keresztény demokratáknak alapvető motívuma a jelenben is ugyanaz, mint amilyen a múltban volt: a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok megrágalmazása, a katolikusoknak v az egész olasz népnek a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok elleni uszítása. A moszkvai Pravda ezután megállapítja, hogy egy ilyen pápai békeenciklikát az uszító cikkek egész tömege követ, amelyek háborús pszichózist idéznek elő, uszításokat a béke ellen, amelyek XII. Pius pápa sajtójában látnak napvilágot. A római pápa a legutóbbi időben nem kevés beszédet tartott, de ezekben a beszédeiben egyetlen egy esetben sem tiltakozott az atombomba felhasználása ellen, egyetlen esetben sem lépett fel a gyilkos amerikai intervenciósok ellen, hogy szüntessék be a koreai polgári lakosság, asszonyok, gyermekek, örggek bombázását, mészárlását. Egy esetben sem fordult az amerikai kormányhoz oly értelmű kéréssel, hogy vonja ki Koreából az amerikai katonai egységeket, átka sem szállt azok felé, akik egy idegen országba érkeztek azzal a céllal, hogy gyilkoljanak, erőszakosságokat kövessenek el és halálra kínozzák az emberek tízezreit. Ezzel szemben az olasz papok egész sorának megtiltotta a Vatikán, hogy papi hivatásukat teljesíthessék, pusztán azért, mert a béke védelme érdekében szálltak síkra. December elején a pápa az olasz repülőakadémia ŰiSvendékeit fogadta kihallgatáson, akikhez intézett beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy ,,az olasz repülők biztos kézzel és nyugodt lelkiismerettel fogják vezetni a repülőgépeket." A vatikáni békekampány és a Vatikánhoz közelálló keresztény demokraták „békére irányuló törekvése" a világ békeharcosai nagy tömegmozgalmának hatása alatt keletkezett, e békemozgalomtól valő félelem eredményeként. A Vatikán meggyőződött róla, hogy a nemzetek békeharcát nem lehet sem terrorral, sem exkommunikációs dekrétumokkal megállítani, most tehát igyekszik a mozgalmat befolyásolni, hogy kihasználja a népek őszinte és mély érzelmeit saját céljaira, amelyeknek azonban nincsen semmi köze a béke ügyéhez. A Vatikán a békeszeretet tógájában mutatkozik most és arra törekszik, hogy ismét becsapja ast olasz népet, hogy kendőzze előtte azt a veszélyt, amely az olasz nép fölött lebeg, az olasz népnek egy új háborús kalandba való bevonását. Ezeket a /számításokat azonban a Vatikán homokra építette állapítja meg Cikkében a moszkvai Pravda. — Az elmúlt esztendők során a világ népei és a katolikusok te sok mindent felismertek és megtanultak. Rájöttek arra, hogy a béke védelmére egyetlen egy út létezik és az: bekapcsolódni a Béke Hívei világmozgalmába. Ezt az utat járják az olaszok milliós tömegei is. akiket nem lehet eltántorítani a helyes útról. A lengyel dolgozók tiltakoznak cz amerikaiak koreai gyilkosságai ellen Az amerikai intervenciósok koreai gaztettei, a városok és falvak barbár bombázása, asszonyok, gyermekek és öregemberek ellen elkövetett merényleteik, a koreai nép ősi kultúrájának megsemmisítése mély felháborodást kelt az egész lengyel népben. Válaszul az amerikai barbarizmusra a lengyei nép most egy nagyszabású gyűjtési akcióba kezdett, amelynek célja az. hogy támogassák a koreai gyermekeket. Gdanskban és Gdiniáhan eddig több mint 140.000 z'otyt gyűjtöttek. A fémmunkások krakkói értekezletén ecgyhangú határozatot hoztak a küldöttek amely többek között a következőket állapítja meg: „A leghatározottabban megbélyegezzük a szörnyű gyilkosságokat, amelyeket az amerikai barbárok Koreában elkövetnek e hitleri gyilkosok rémtetteinek mintájára. Követeljük az intervenciós csapatoknak Koreából való azonnali/ visszavonását." Az ország egészségügyi deígozói is legutóbbi aktívájukon határozatot fogadtak el. amelyben tiltakoznak az imperialista támadók koreai barbár rémuralma efien. A moszkvai Pravda a svéd tengernagyról és az amerikai sarkantyúról A moszkvai „Pravda" Viktorov aláírásával cikket közön ,,A svéd tengernagy és az amerikai sarkantyú" címmel. A cikkíró többek között a következőket írja: Extrand tengernagy nem magánszemély. Svédország keleti partvidéke tengeri flottájának paiancsnoka. így tehát természetes, hogy \vashingtoni utazása az érdeklődés középpontjába került. Annál is inkább, mert az United Press amerikai hírügynökség bejelentette, a svéd tengernagy látogatásának célja, hogy Washingtonban érintkezésbe lépjen az Egyesült Államok katonai köreivel. Ezt a hírt senki sem cáfolta mag. Sőt ellenkezőleg, maga a tengernagy fejtette ki látogatásának célját. A sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a svéd haderő felszerelése, a kikötői berendezése^ kiépítése az Egyesült Államok saját érdeke. E nyilatkozat kapcsán önként adódik a kérdés: Vájjon milyen közös érdek fűzi Amerikát Svédország felfegyverzéséhez? Vájjon Svédország amerikai terület-e. vagy amerikai hadászati támaszpont? Ugyanezek a kérdések merültek fel a svéd közvéleményben is Extrand tengernagy nyilatkozata után tömegesen érkeznek a levelek a svéd kormányhoz. Ugylátszik a levelek igen erélyes hangúak voltak mert a svéd távirati irgda január 4-én a következő közleményt adta ki: Extrand tengernagynak washingtoni útjávaü kapcsolatban adott nyilatkozatát i"etőlqg a svéd vezérkar kijelenti, hogy Extrand semmiféle megbízást sem kapott a svéd katonai hatóságoktól. A tergemagy amerikai útjának tényleges célja, hogy résztvagyen „az erkölcsi felfegyverzés egybehívott nemzetközi értekezleten". A svéd hatóságok cáfoló nyäatko- zata Extrand tengernagy esetével kapcsolatosan feltűnően emlékestet az egyszerű molnár fe'eségének szavaira. A molnár megkérdezte feleségét, hogy miképpen került egy pár idegen férficsizma a házba, mire a molnárné kijelentette, hogy ez nem csizma, hanem két cseber. A mcilnár elhitte volna ezt az állítást, ha történetesen a csebreken nem lett volna sarkantyú. Ugyanilyen kevéssé moggyözö a svéd közlemény számára a katonai* körök cáfolata is. Az „erkölcsi felfegyverzés" ürügye alól kilátszik a ló'áb. az „emberbaráti gyülekezetnek" amerikai sarkantyúi vannak.