Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-17 / 14. szám, szerda

U j SI® 1951 január 17 Az évzáró taggyűlések programja 1951 januárjában és februárjában két részben folynak ie a párt összes alapszervezeteinek évzáró taggyűlései. Az üzemi, városi és falusi helyiszervezetek, mindenekelőtt azok bizottságainak legfontosabb feladata, hogy gondosan előkészítsék ezeket a gyű. léseket. A munkánál szerzett eddigi összes tapasztalatokat és a párttagok és jelöltek átigazolásának pozitív eredményeit is használják fel. Az elmúlt időszak tevékenységének kritikai kiértékelésével az évzáró taggyűlések határozataiban meg kelj vetni a jobb munka megindítására az alapokat. Az évzáró taggyűlésiek lefolyása alatt különös gonddal kell kidolgozni és kritikailag összefoglalni azokat az eredményeket, amelyeket a bizottság és az egész szervezet elért munkájában és a szervezet tevékenységéről kimerítő beszámolót kell előkészíteni. Gondosa.n átgondolva dolgozzuk ki az új bizottság tagjai megválasztására a javaslatot, olyanokat jelöljünk, akik szervezetünk legjobb és legbeváltabb tagjai és feltétlen odaadással viseltetnek a munkásosztály ügye iránt, akik munkájukkal és egyéni életükkel is példát szolgáltatnak a többieknek. Ugyanolyan gonddal kell elkészíteni a járási pártkonferenciák küldöttei megválasztására is a javaslatokat. Az összes alapszervezetek évzáró taggyűlésein résztvesznek a járási bizottság képviselői, vagy instruktorai. A járási bizottságoknak feladata előkészíteni és biztosítani az évzáró taggyűlés előadásainak magas színvonalát. Az évzáró taggyűlések sajátos jellegéhez tartozik, hogy ezeken a taggyűléseken osztják ki a pártígazolvá•nyokat és a jelöStlgazolványokat. Azokban a szervezetekben, ahol az átigazolást idejében befejezték, az igazolványokat az évzáró taggyűlés januári részében osztják ki, a többi szervezettekben a februári részében. Az évzáró taggyűlések alkalmával újra tudatosítani kell a taggyűlésnek, mint a pártszervezet fegfe'sfíbb szőrvének óriási jelentőségét, ezért az év. záró taggyűlések előkészítésének és lefolyásának a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Az évzáró taggyűlések programmja a következő: JANUARBAN: 1. Ünnepélyes megnyitás — kultúrműsor. 2. Beszámoló a szervezet tevékenységéről. 3. Vita. 4. A választó bizottság megví'hsz! tása. i 5. Előadás arról, mily nagy megti ríel'etést jelent párttagnak lenni, ' Ml y jelsntősége van a pár*igazolványnak. — A pártigazolványok és jelöltigazolványok átadása. 6. Befejezés. FEBRUARBAN. 1. Megnyitás. 2. Beszámoló a Központ-I Bizottság határozatairól. 3. Vita. 4. Az új bizottság és a könyvelési ellenőrök megválasztása. 5. A járási konferenciák kiküldötteinek megválasztása. 6. Határozat a szervezet kötelezettségeiről. 7. Előadás arról, mily nagy megtiszteltetést jelent, párttagnak lenni. Mily jelentősége van a pártigazolványnak. — A pártigazolványok és jelölt-igazolványok kiosztása. 8. Befejezés. Az évzáró taggyűlések jó lefolyása igen nagy mértékben függ gondos előkészítésüktől. Az évzáró taggyűlés minden egyes szervezet, minden egyes tag és jelölt életében igen nagy jelentőségű esemény. Ezen beszélik meg mindazokat a nagy feladatokat, amelyek a Párt előtt állnak az ötéves terv új évének feladatait és minden egyes pártszervezet jelentős feladatait a szocializmus építésében. Az átigazolás adatairól beszámolunk az évzáró taggyűléseken Az üzemi pártszervezetek és aJapszervezotek záró jelentésének az 1950-ben lefolyt felülvizsgálások eredményeiről olyan pontos adatokat kell tartalmazniok, amelyek szerint pontosain meg lehet állapítani, vájjon átigazoltak-e a szervezetben minden egyes tagot és jelöltet. Az átigazolást eredménye szerint, a következőképpen keiB csoportosítani. 1. Szám szerint hány tag volt pozitíven átigazolva, 2. szám szerint hány. tagot csoportosítottak át a jelöltek sorába. 3. szám szerint hány jelöltet igazoltak át, rendes tagul. 4. hány elvtárs maradt továbbra is jelölt, 5. hány tagot és jelöl et törültek, 6. szám szerint hány tagot és jelöltet zártak ki, 7. a szervezetekben hány megoldatlan eset van é» milyen okok miatt maradtak ezek nyilt problémának. Az alapszervezetek bizottsága az átigazolásnak így fe'dolgozott eredményét és kiértékelését beterjeszti a taggyűlésnek. Szükséges, hog" ne csak a pártszervezetek bizottságai, hanem a taggyűlések is nagy gonddal értékeljék ki az átigazolás lefolyását és eredményeit. LegközeSehbi feladataink falvainkon A falvakban mindenekfjőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek, főleg a magasabb típusú szövetkezetek megszilárdításén kell dolgozni. Meg kedl teremteni a szövetkezel i munkálatok jobb folyamatának további előfeltételeit és a szövetkezeti gazdálkodást tovább keli javítani.. Áz eddigi szövetkezeti taglétszámot tovább növeljük kis- és köi-épparasztok megnyerésével. A legfontosabb feladat, hogy az összes szövetkezetekben a könyvelés terén teljes rendet teremtsünk, ami igein fontos előfeltétele a jó gazdálkodásnak. Be kel' fe jezni az o'múlt időszakra vonatkozó könyveléseket és meg kél kezdeni az Egységes Földműves Szövetkezetek egyes funkcionáriusainak oktatását, valamint a szövetkezetek számvevőinek oktatását is. További igen fontos feladat az Egységes Földműves Szövetkezetek építésében istá'äók építése és adaptálása", ami lehetővé teszi a marhaál'omány közös isiátlózását és ezen a téren is a munka normalizálását. Minden egyes községbe^ azon legyünk, hogy mielőbb befejeződjék a termelési feladatok szétirása. mind a gabonatermelésben, mind az állattenyésztés és á 'la tj termékei; terén és ugyanígy az állati termékek beszolgáltatási feladatainak szétirása. Az állami gépállomások üzemi pártszervezetei részletesen megtárgyalják a Központi Bizottság elnökségének azt a határozatát, amely a gépállomások munkájának megjavításáról szól és a munkafeladatok teljesítésének biztosításiról. A4. állami gépállomásoknak igen nagyjelentőségű a hivatásuk, segítemiók kell falvainkon a szocializmus építéséhen, mert ők a szocializmus apostolai falvainkban. A téli időszakot az állami gépállomásokon teljes mértékbein ki kell használni az összes gépek javítási munkálatainak gyors elvégzésére, hogy így az állmai gépállomások készen álljanak a tavaszi munkafeladatok iö teljesítésére. Az SzK(b)P agitációs munkájának tapasztalataiból Az élő szó meggyőző erejével harcolunk a Párt irányvonaláért ,,... Meg kell magyarázni a Párt és a szovjet Kormány iránymutatásait, türelmesen és iigyelmesen Kell magyarázni, hogy az emberek megértsék, mit akar a Párt és nová tartunk. Ha nem értették meg ma — legyetek azon, hogy megmagyarázzátok nekik holnap. Ha nem értettétek meg holnap, igykezaetek nekik megmagyarázni holnapután. Éneikül nem lesz és nem is lehet semmiféle vezetés.'' Sztálin. Ha a Szovjetunióban az üzem, a kolhoz, vagy a hivatal életében valami fontos esemény történik és magára vonja a dolgozó íigyelmét, ha a szovjet emberen előtt a politikai közélet vagy pedig a tudományos és termelési tevékenység bármely szakaszán új nagy felaüatok merülnek fel — akkor az üzemekben, gyárakban, hivataiokban és kolhozokon minden ilyen alkalommal nyilvános közgyűléseket és összejöveteleket tartanak. Egyszersmind a munkások, akalmazottak és kolhozparasztok folyionos és általános tájékoztatására előadásokat tartanak, amelyek a Szovjet únió belső életének problémáiról és a nemzetközi helyzetről szólnak. Ezek a beszámolók és előadások a gyűléseken és összejöveteleken igen fontos szerepet töltenek be a politikai agitációs munka különböző nemei között. Az agitációs munka e formájának a marxizmus és leninizmus klasszikusai mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak. Beszédeikkel az élöszóbeli agitáció pompás példáit adták. A nagy néptribunok, Lenin és . Sztálin beszédeit mély meggyőződés hatja át ama történelmi feladatok igazságos voltáról, amelyeket a Párt végez. V. I. Lenin és J. V. Sztálin beszédeinek állandó jellemvonásai: az egyszerűség és érthetőség, a döntő meggyőzés és bolsevik szenvedélyesség. Lenintől és Sztálintól tanulják meg az agitátorok, hogyan kell beszélni a tömegekhez számukra érthető nyelven. Az agitátorok nem feledkeznek meg Lenin oktatásáról, hogy ,,... megkell tanulni a tömegekhez különös türelemmel és óvatossággal fordulni; az agitátornak ismernie kell a tömeg minden rétegének, hivatásának, stb. különleges és sajátos lélektani vonásait." Az agitációs munka sikere a pártszervezetekben igen sokszor attól függ, müyen tevékenyen vesznek benne részt a vezető káderek. A pártbeli és közéleti dolgozók, akiknek megvan az elméleti felkészültségük és a tömegek közt végzett munkájukból tapasztalatokat merítettek, alkalmasak arra, hogy fellépjenek a munkásgyüléseken, a kolhoz parasztok és az értelmiség összejövetelein és a legérthetőbb szavakkal megmagyarázzák a Párt politikáját, a Párt és kormány fontos határozatait és megvilágítsák a Szovjetúnió bel- és külpolitikájának és a nemzetközi helyzetnek kérdéseit. A Szovjetúnióban az ilyen előadásokat széles méretekben praktizálják. A fehérorosz köztársaságban csak a mult év legutóbbi hónapjában a kolhoz gyűléseken kb. 7000 kommunista tartott előadást politikai témákról. Ezeket az előadásokat a' fehérorosz köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, kormánytagok, a kerületi és járási pártbizottságok titkárai és tagjai és más párt- és közéleti tényezők tartották. De nemcsak a vezető tényezők tartanak előadásokat az üzemekben, kolhozokban és hivatalokban. Igen, sok pártszervezetnek megvan a saját előadója az agitátorok sorából. A moszkvai „Trohgornaja Manufaktúre" textilkombinátban 14 ilyen előadó van, köztük az igazgató és annak helyettese, a pártbizottság titkára, a pártkabinet vezetője, mérnökök és technikusok. Az előadások tárgyköre igen széles és igen különféle vonatkozású. A lipecki mechanikai üzemben az agitátorok rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat az őket érdeklő aktuális kérdésekről a pártbüro segítségével. A pártbüro eleget tesz a dolgozók kívánságainak és a legfontosabb és legaktuálisabb témákról előadásokat rendez. így az agitátorok kezdeményezésére a legutóbbi időszak alatt a „Szovjetúnió harca a békéért" címmel tartottak előadássorozatot, továbbá ,,A Párt és a kormány gondoskodása a dolgozók életszívonalának emelkedéséről", a ,,Technikai normalizálás jei*ntőségéről az üzem gazdaságában", ,,A legjobb munkamódszerekről

1' és más hasonló tárgykörökről. A szverdlovi kerület szinyacsihini járása „Május elseje" kolhozában az agitátorok előadásokat tartottak a Szovjetúnió békeharcáról, a kínai nép nagy győzelméről, a micsurini tudományról, a mezőgazdasági artel alapszabályairól, az állattenyésztés fejlesztésének hároméves terviéről, a téli munkálatok tervéről a kolhozokban, stb. Az agitátorok munkája nem sablonszerű. Az agitátornak szem előtt kell tartania annak a hallgatóságnak különleges igényeit és kívánságait, amelynek előadást tart. Igen sok üzemben, kolhozban és szovhozban az agitátorok előadásait közvetíti a helybeli rádió. I A „Sárié és kalapács" tizemben a helyi hsíigszóró közvetítette Nikolaj Cesznakov acélolvasztó munkás bestédét, aki saját tapasztalatairól tartott beszámolót. Turtanov és Dolgov agitátorok, az üzem sztahanovistáinak tapasztalatairól beszéltek.. Hyen előadások mozgósító ereje óriási, mert még inkább összeforrasztják a munkások kollektívjét és emelik munkalelkességüket. Ezek a gyűlések, összejövetelek, a vezető kommunista dolgozók rádióbeszédei épúgy mint az üzemek, gyárak, kolhozföldek sztahanovistáinak előadásai segítik a Pártot abban, hogy állandó kapcsolatot tartson fenn a tömegekkel. Hozzájárulnak a kollektív kritikája és önkritikája kifejlesztéséhez, megtanítják a termelést kérdések megoldására és a dolgozókat nevelik, hogy feladataikra államszempontból nézzenek. I. Vladlmlrovj A Volga-Don építkezés óriási előnyöket biztosít a Sa szállításánál is A Vclga-doni hajózható csatorna építése és a sztálingrádi terület földjeinek öntözése a sztálini természetátalakító terv egyik fontos láncszeme. Zsuravjov. az építkezés helyettes vezetője és Russzo a Gidroprojekt helyettes vezetője az Izvestiában beszámoltak az új hatalmas munkálatokról. A Volgodonsztroj (Volga-Don építkezés) a munkáknál a legmodernebb nagyteljesítményű gépeket alkalmazza, amelyeket a szovjet gépipar a legrövidebb időn belül bocsát az építkezés rendelkezésére. A földmunkákat hernyótalpas száraz kotrógépekkel, lapátos kotró, gépekkel, tízköbméteres tartállyal rendelkező talaigyalukkal és olyan szívó-kotrógépekkel végzik, amelyek óránként 300—500 köbméter földet mozgatnak meg. A beton előkészítésé^ a betonüzemek 400—1200 liter befogadó képességű betonkeverőkkel végzik. Minden műveleteit automatizálnak. A legnehezebb testi erőfeszítéssel járó rakodó muNkákat majdnem teljesen gépesítik. A Volgadonsztroj már befejezte az előkészítő munkákat. Felépült három javítóüzem, 11 nagy gépműhely, 7 automatizált betonüzem. ezenkívül több kőtörő-üzem, másfélmillió négyzet, méter lakóház és középület készült el. Indokentij Geraszimov. híres földrajztudós a TASS-iroda tudósítója előtt így nyilatkozott a volga-doni csatorna építéséről. Az, hogy mélyvízü víziutakkal' egyesítjük a Szovjetúnió európai részének tengereit, a szállítás előtt eddig soha nem látott távlatokat nyit meg. A szovjet hajók Arhangelszkből a donmenti Rosztovba és Odeszába, a turkmén főcsatorna üzembehelyezésével pedig egyenesen az Aral-tóhoz hajózhatnak. A fa. amelyet eddig vasúton szállították Szibériából Ukrajnába. rövidesen olcsó víziúton jut oda. Moszkvába és a volgamenti városokba víziúton fogják a szenet, rémet és egyéb rakományokat szállítani Ukrajnából. A szerteágazó öntözőrendszer a rosztovi és sztálngrádi övezetben egyszer és mindenkorra megóvja a szárazságtól a Volga és a Don déli része körül elterülő ternékeny földeket. Gyorsított villany hegesztés Jevgenyij Paton, aki az likrajnai tudományos akadémia mellett a villanyhegesztés tanulmányozására felállított intézetet vezeti, tanítványaival együtt új munkamódszert dolgozott ki a gyors villanyhegesztés automatikus elvégzésére. Ez szinte forradalmat jelent ebben az ágban, mert lehetővé teszi a kéziforrasztásról, hegesztő munkálatokról az ipari munkamódszerekre való áttérést. A Paton által kidolgozott munkamódszerrel ebben az ágban gyorsan és tökéletesen lehet elvégezni a munkálatokat a magaskemencéknél és csöveknél egyaránt. Továbbá a magas többemeletes házak vasváz-konstrukciójánál végzett hegesztő és forrasztó munkálatokat is gyorsabban és tökéletesebben lehet elvégezni és ugyancsak a legkülönfélébb gépalkatrészeknél és gőzkazánoknál is. Egy egész sor új hegesztő automatát terveztek meg és a speciális elektródok gyártására gépeket. A vasutak jelenfősen hozzájárulnak a nagy nemzetgazdasági {eladatok megoldásához A rohamosan fejlődő nemzetgazdaság a Szovjetúnióban a vasúti szállításra is nagyobb feladatokat rótt. 1951-ben a szállítás fokozása mellett a munka minőségét is emelniök kell a vasutaknak és vasutasoknak. A szállítási államtervet nemcsak egészben kell teljesíteni, hanem minden egyes állomásnak, osztagnak, útvonalnak, körzetnek külön-külön is a teheráru minden fajtájánál és pedig a legtakarékosabb mozdony- és vagonkihasználás mellett. A vasutak a háború előtti áruforgalmat már 1948-ban felülmúlták és idén már az iparhoz hasonlóan a vasúton is olyan színvonalon folyik a munka, amely jelentősen túllépi az ötéves terv előirányzott feladatait. Az ötéves terv az 1950-es évre a vasúti áruszállításnál a forgalmat a háború előttivel szemben 28 százalékkal magasabbra irányította elő. A mult év 10 hónapja alatt az áruszállítást a háború előtti színvonallal összehasonlítva több mint 40 százalékkal növelték. Az új esztendőben a vasúti szállítás terén a munka egyre növekvő tartalmának teljes megismerése minden szovjet vasutas célja. E cél elérése érdekében feltétlenül mozgósítani kell az összes tartalékokat, még inkább ki kell használni az alapvető közlekedési eszközöket, főleg a vonatszerelvényeket. jr U j %ép márvány fejtésre A moszkvai mérnökök egyik csoportja az uráli bánvákban ú i kőfűrészt próbált ki a márvánvfejtésre. amelyet a Sz

fálin-dí jas Sztoljarov tervezett és készített. E p;ép fizembehelyezésével megváltoztatja a márvánvíeités egész technikáját és a márvánvfejtéssel kapcsolatos összes munkafolyamatokat. A márványtömböket olvan pontos é? előre kimért szabálvos formál,ban vágja ki, mint amilven formákra az építkezéseknél szükség van. így ellegendő mértékben biztosítják majd az épületek díszítésére szolgáló dekoratív márványkövek fejtését és a márványkö kitermelését más célokra is. !95Í-ben még 5 ilyen új gépóriást helyeznek üzembe az uráli márványkőbányákban, Közép-Ázsia és Örményország márvány fejtő bánváiban (Minden ilyen gép a munkások tucatjainak munkáját könnyíti meg és végzi ei. f