Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-16 / 13. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR D OLGO Z 6 K LA P J A Bratislava, 1951 január 16, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 13. szám uépünU ítélt üsl áru/ff /ľ) ff api) k bunperébeit Vojtassák, Buzalka és Gojdics, a bírom gonosztevő elrette méltó büntetését Vojtassákot 24 évi, BuzaSkät és Goidsoat életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Hétfőn a kora reggeli órakoan hirdetett ítéletet a bratislavai állambíróság Beoi na-tanácsa az áruló Vojtassák, Buzalka és Gojdics püspökök bünpei'ében. Az ítélet a következőképpen hangzik: Vádlóttau: Vojtassák János püspök, született 1877 november 14-én Zákamennén, utolsó lakhelye Szepe» váralja, szepesi káptalan, dr. th. Buzalka Mihály címzetes püspök, született 1885 szeptember 18-án Sv. Anionban, utolsó lakhelye Bratislava, Káptalan-utca 8. sz., Gojdics Pál görög-katolikus püspök, született 1888 július 17-én Oroszpeklanyban, utolsó lakhelye Eperjes, Sztálin-u. 1. Mindhárom vádlott, ezidöszerint letartóztatásban, bűnösök abban, hogy Vojtassák János és Buzalka főleg 1938-tól 1939 március közepéig Bratislavában és másutt, különösen súlyosbító körülmények mellett kísérletet tettek a köztársaság alkotmányának megváltoztatására, önállósága, egysége és p~ állam demokratikus formája tekintetében. Mindhárom vádlott a háború Ideje alatt 1939-től 1944-ig Szlovákia területén és másutt az ellenségnek hasznos szolgálatokat tett, különösen súlyosbító körülmények mellett. 1945. évtől letartóztatásukig Szepesváralján, Bratislavában, Eperjesen és másutt egymással és további zemélyekkel összeköttetésbe lépve kísérletet tettek az alkotmány által biztosított népi demokratikus rendszer megdöntésére s e célból egyenes összeköttetésbe léptek egy idegen hatalommal; Buzalka Mihály és Gojdics Pál vádlottak ezeket a bűncselekményeiket különösen súlyosbító körülmények mellett követték el. Ugyanezen időben és ugyanott más személvekkel és egymás között közösen szövetkeztek államtitkok megszerzésére, azzal a szándékkal, hogy azokat egy idegen hatalomnak elárulják. E célból egvenes összeköttetést létesítettek egy idegen hatalommal, az államtitkokat valóban megszerezték s egy ide.r-en hatalomnak elárulták. Buzalka Mihály és Gojdics Pál Uzelmeiket hosszabb ideig és jelentős mértékben folytatták, különösen súlyobbitó körülmények mellett és ugyanakkor Buzalka Mihály vádlott tette rendkívül fontos államtitkokra vonatkozott. Vojtassák János és Buzalka Mihály vádlottak így az 50/23. számú törvény 1. § 1. és 4. bek. szerint minősülő, a köztársaság elleni bűncselekményt követtek el, valamennyi vádlott az 50/23. S2. törvény 6. § 1. bek. szerint minősülő katonai árulás bűntettét, a 231/48. sz. törvény 1. § 1. bek. és 2. pontja, valamint Buzalka Mihály és Gojdics Pál ugyanezen törvény és paragrafus 3. bek. e) pontja szerint minősülő hazaárulás bűntettét, mindhárom vádlott a 231/48. sz. törvény 5. § 1. bekezdése. valamint Gojdics Pál vádlott ugyanezen törvény és paragrafus 2. bek. e) pontja és Buzalka Mihály vádlott ugyanezen törvény ugyanezen paragrafus 2. bek. e) pontja szerint minősülő kémkedés bűntettét követték el, ugyanrr-?n törvényes megállapítások szerint, azért a következő büntetésre ítélik: Voftassák János vádlott a 231 48. sz. törvény 1. § 1. bek. szerint az 1878. évi V. sz. törvény 90., 96. és 99. §§ alkalmazásával 24 évi szababságvesztésre. A szabadságvesztés büntetése mel- I 500.000 korona pénzbüntetésre, az i vagyonának elkobzására és az 52. 5 lett az idézett törvény 47. §-a alapján | idézett törvény 48. §-a alapján teljea alapján polgári jogainak elvesztésére. Dr. th. Buzalka Mihály vádlott a 231 48. számú törvény 1. § 3. bek. alapján az 1878. évi V. törvény 96. és 99. §§-nak, valamint a 319 48. számú törvény 113. § 1. bek. alkalmazásával életfogytiglani szabadság* vesztésre. A szabadságvesztés büntetése mellett az idézet törvény 47. §-a alapján 200.000 korona pénzbüntetésre, az idézett törvény 48. §-a alapján va- ! 52. § alapján polgári jogainak elveszgyonánalf teljes elkobzására és az j tésére. Gojdics Pál vád'oSt a 231 48. számú törvény 1. § 3. bek. értelmében, valamint az 1878. évi V. törvény 96. és 99. §§-nak és a 319 48. sz. törvény 113. § 1. bekezdésének a;ka<mazásá*;ai életfogytiglani szabadságvesztésre. A szabadságbesztés büntetése mel- | 200.000 korona pénzbüntetésre, az idé- ! gyonelkobzásra és végül ae 52. § lett az idézett törvény 47. §-a alapján zett törvény 48. §-a alapján teljes va- alapján polgári jogainak elvesztésére. Dr. Fejes államügyész vádbeszéde Tisztelt állambíróság! Felfelé törő népi demokratikus Csehszlovák köztársaságunkban nagy és dicsőséges időket él át OIv építési fejlődés közepette van. amelvről az elmúl' nemzedékek nem is álmodhattak. Haznkat, a testvéri szoviet hadsereg. amelynek kötelékében hősiesen harcoltak a csehszlovák hadsereg és a szlovák partizáncsapatok, nehéz és véres áldozatok árán szabadította fel. Hála a nép hősies munkáiénak, gvorsan behegedtek azok/ a sebek, amelyeket a német megszállás és a háború okoztak. Szlovákia népe a cseh nép testvéri segítségével a harcedzett Kommunista Párt által vezetve bátran indult neki az új életnek. Nagy jelentőségűek az eredmények, amelyeket a szlovákiai munkások, földművesek és a dolgozó intell'genc'a becsületes munkájukkal elértek Völgyeinkben új gyárak kéményei füstölögnek és Szlovákia valamennyi vidékén élénk munka folvik, amelyből tíi vízierőművek, gyárak, kultúrházak, lakóházak nőnek. És minden nap újabb bizonyságot ad államunk népi demokratikus rendszerének életképességéről és ereiéről. Üj idők fénve jutott el falvainkba a becsületes dolgozó falusi néphez. Mindörökre gazdája lett a földnek, amelyet ősidőktől fogva — akár külföldiek, akár haza-'ak. Hatalmas iparunk mindnagyobb méretekben látja el dolgozó parasztságunkat modern gazdasági gépekkel hogy a dolgozó földműves a szövetkezeti munka állandó növekedésével megszabaduljon eddigi rabszolga élelétő! és megkezdhesse új útját, a gazdag kultúféleiet. A vissza nem hozható múlté már az az idő, amikor Szlovákia földje nem tudta kenyérrel ellátni fiait és amikor Szlovákia e szerenesétléniei tömegesen hagyták el ezt a földet, hogv a széles világban végkimerülésig tartó robotban, idegen urak érdekeiért dolgozzanak, hogy nyomorúságos kenyerüket megkeressék. Nincsenek nálunk urak és nincsenek nálunk koldusok! Szlovákia sz-b'd, öntudatos éoítő emberek hazá ja, , akik az örömteli ielent építik és a sslovákiai népnek dicsőségteljes jövőjét Es mindez annak köszönhető, hogy A marxista baloldal lubochnai kongresszusa harmincadik évfordulójának ünnepségei Karol Baeilek, a Megbízottak Testülete elnökének beszéde Az SzKP zsilinai kerületi bizottsága vasárnap Lubochnán, emlékünnepélyt rendezett a harminc évvel ezelőtt, 1921 január 16-án lefolyt lubochnai kongresszus évfordulója alkalmából. Ezen a kongresszuson a szlovákiai marxista bdlbldal elhatározta, hogy belép a kommunista Internaclonáléba, amelyet a nagy Lenin alapított és a cseh proletáriátussal együtt megalkotja a cseh és szlovák nemzet történelmének legdicsőbb pártját, Csehszlovákia Kommunista Pártját. Ennek a történelmi jelentőségű kon gresszusnak harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén résztvett az SzKP Központi Bizottságának küldöttsége, élén Karol Bacílekkel, a Megbízottak Testületének elnökével. Az ünnepségen ezenkívül résztvett František Komzala képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke, František Kubacs képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jozef Gireth közlekedésügyi megbízott, az SzKP kerületi bizottsága plénumának tagjai élükön D ávid képviselő, kerületi politikai titkárral, valamint a harminc évvel ezelőtti kongresszus sok résztvevője, köztük a marxista baloldal kongresszusának akkori elnöke, Marek Culen képviselő, és az egyes tömegszervezetek képviselői és küldöttei. a felszabadult nép vette kezébe dolgainak .intézését. Félretette az urakat, akik őt kizsarolták, akik őt eladták, hogy szilárd megbonthatatlan szövetségben a cseh országrészek népeivel, azoknak testvéri segítségével építse Szlovákia népeinek biztos hazáját, az erős és egységes csehszlovák állam keretén belül. Ezeket a szebb időket Szlovákia népe Csehország népével együtt a hatalmas Szovjetúniónak. felszabadítója önzetlen és sokoldalú segítségének köszönheti. Elekben a napokban, amikor dolgozó népünk a gyárakban és a falvakon a jó gazda fokozott gondosságával lát hozzá bonyodalmas és felelősségteljes feladatainak megoldásához, aminek hazánk gazdasági erejének megnövekedését és a nép életszínvonalának emelkedését kell szolgálnia, ezekben a napokban, mikor Szlovákia női és férfiai minden erejüket a Köztársaság megerősödésének szentelik, harcolnak a békéért, azokban a napokban, amikor népünk szeme a dicsőséges jövőn függ — itt ebben a bírósági teremben a mult vonult fel előttünk. (Folytatás a 3. oldalon) A lubochnai emlékünnepélyein a Kollár-ház homlokzatán emléktáblát lepleztek le. Az ünnepség befejezése után az SzKP Központi Bizottsága küldöttségének és az SzKP kerületi bizottsága plénumának tagjai délután Vrútkyn résztverttek az SzKP kerületi bizottsága plénumának ünnepi üSésén. Ezen az ünnepélyes gyűlésen a főbeszédet Karol Bacílek, a Megbízottak Testületének elnöke tartotta, aki többek között eizeket mondotta: — Nemzeteink hatalmas forradalmi mozgalma, amelyet az Októberi Forradalom indított meg és amely kikény. szerí tette 1918 októberében köztársaságunk megalakulását, valamint a burzsoázia ravasz poltiikája, amellyel hatalmába kerítette az állam vezetését, a munkásosztály és egész népünk érdekei ellenére, meggyőzően jellemzik az 1920 évi parlamenti választást. A szociáldemokrácia, amely a munkásosztály védőjének szerepét játszotta, a választás előtti agitáció során zászlaira harcos forradalmi jelszókat tűzött de a valóságban együtt, működött a burzsoáziával és radikális jelszavakkal csak félre akarta vezetni a munkásságot a harc helyes útjáról. A nép a választásokban bizalmát fejezte ki a szociáldemokrata pártnak és a burzsoá pártok vereséget szenvedtek. — A munkásosztály és a dolgozó nép azt hitte, hogy a szociáldemokrácia megvalósítja azt a programmot amelyet a választás előtti harcban hirdetett. A szociáldemokrácia opportunista vezetői azonban, élükön Tusarral. nem váltották be a nép reményeit és kompromisszumos és reformista irányzatukkal, a burzsoáziával való együttműködésükkel elégedetlenséget és ellentéteket keltettek a pártban. A párt belsejében kialakult a baloldal, amel-ynelt élén Zápotocký és Smeral elvtársak álltak és amely sürgősen követelte, hogy harcoljanak a forradalmi programm megvalósításáért. A tömegek nyomása alatt 1920 szeptember 25—28-ra egybehívták a szociáldemokrácia kongresszusát, amelynek el kellett volna távolítania a pártban felmerült ellentéleke é» mghatároznia a párt taktikáját. A' városok és üzemek minden kongreszszus előtti értekezletén élénk beszélgetéseket folytattak a párt programmjáról, a harmadik kommunista internacionáléba való belépés elveiről és feltételedről. Ebben az időben ugyanis július 19től augusztus 7.ig Moszkvában a IH. Kommunista Internacionále II. kongresszusa folyt, amely határozatba foglalta a Kommunista Internacionále huszonegy feltételét a munkáspártoknak a III. Internacionáléba való belépésével kapcsolatosan. A nagy lenini gondolatok a proletariátus forradalmi pártjáról így nemzetközi méretben érvényesültek. A cseh és szlovák munkásosztály is következetesen magáévá tette ezeket az elveket abban az igyekezeté, ben, hogy az opportunista szociáldemokráciával új típusú forradalmi pártot építsen ki, amely vezetni tudná a munkásosztályt és a dolgozó népet a burzsoázia elleni harcban és elsajátítaná a forradalmi osztályharc sztratégiáját és taktikáját. A baloldali mozgalom egységes központi vezetésének megalkotásával a rózsahegyi akcióbizottság és a Pravda Chudoby központi lap megalapításával ténylegesen befejeződött az elszakadás a bratislavai opportunista és áruló szociáldemokrata központtól. Ezek voltak az első és mel. lőzhetetlen lépések a proletariátus egységes forradalmi pártjának megalakítása felé. A túrócszentmártoni értekezlet határozatával a szlovákiai szociáldemokrata párt nagy többsége osatlakozott az összállami baloldali mozgalomhoz, amelynek élén a kladnói munkástanács Smeral és Zápotocký elvtársak vezetésével állt. A . szociáldemokrácia XIII. kon. gresszusának kellett volna végérvényesen határoznia az elvi jelentőségű kérdésekről, hogy a szociáldemokrácia folytassa-e haladását az árulás, a burzsoáziával való egységes koalíció útján-, hogy jóváhagyja-e a sztrájkoló munkások gyilkolását, vagy pedig hogy új politikai útra lép, amely a burzsoázia ellen irányul, a forradalmi osztályharc útjára. A kongresszus előkészület* • ae értekezleten, amelyeken megválasztok ták Csehország és Szlovákia küldőt, teit, világosan mutatták, hogy a baloldal a tagság óriási többségét nyerte meg és hogy a kongresszus elítéli li az eddigi áruló vezetőségeth és új központi bizottságot választ, amely biztosítja az új önálló pártpolitikát. A burzsoázia aggodalommal figyelte ezt a fejlődést a Köztársaság legnagyobb pártjában, a szociáldemo. krata pártban és ügynökeinek, Tu. sárnak és Dérernek megparancsolta, hogy bontsák meg a párt egységét, nyomják el terrorral és az államapparátus erőszakával a forradalmi többséget Tizennégy nappal a kongresszus előtt a szociáldemokrata miniszterek kiléptek a kormányból és a párt jobboldali opportunista vezetősége a kongresszust elnapolta. Da ennek ellenére a marxista baloldal a megállapított időben megvalósította a kongresszust, amelyen a választott küldöttek kétharmada résztvett. A kongresszuson új baloldali központi bizottságot választottak, de a főkérdésröl, a IH. Internacionáléhoz való csatlakozásról nem határoztak annak ellenére, hogy a kongresszuson felöl, vasták a III. Kommunista Interná, cionále kiáltványát. A burzsoázia, amely teljes mértékben egységes volt Tusartól kezdve Svehlán keresztül egész Hlinkáig, utasította Černý hivatalnok-kormá. nyát, hogy az új forradalmi párt megalakításáért kifejtett igyekezetet terrorral és erőszakkal, a munkások gyilkolása árán is fojtsa el. így került sor a Lidový Dum elfoglalására, a munkások közé lövetésre és a tiltakozó sztrájk kikiáltására. A sztrájk több hiánya ellenére nagy jelentőséggel bírt azoknak az illúzióknak megszüntetésénél, amelyek ez időben a marxista baloldalban felmerültek és igen értékes tapasztalatokat jelentett amelyek nagy segítséget jelentettek az igazán forradalmi párt megalakításánál. Ebben az időben Klement Gottwald elvtárs már Szlovákiában működött. Gottwald elvtárs, Lenin és Sztálin hü tanítványa, segítette eltávolítani •AZ opportunizmus maradványait és a lenini párt keletkezésére előkészítette a talajt. Nem kis érdeme van a forradalmi lenini típusú párt meg. alakításában a marxista baloldal lapjainak, a Pravda Chudoby, Hlas Ľudu, Kassai Munkás és Volkstimm®. nak. Másfelől meg kell állapítani, hogv a marxista baloldaliban sem volt elég határozottság, hogy rálépjen a Kommunista Párt megalakításának útjára, amint azt bizonyítják a Iiubochnai össrz-szlovákiai kongresszusnak tárgyalásai, ahol a Kommunista Internacionáléba való belépés feltételeinek 3. és 17. pontja körül élénk vita fejlődött tó. Tehát a szociáldemokraták r ész éra a legkomolyabb és legnehezebb fel-tételekként éppen azok tűntek fel, amalyek a Párt feladatául a munkát tűzték ki és a Párt Kommunista Párttá való elnevezésével is kidomborították különbségét az opportunista szociáldemokráciával szemben. A lubochnai kongresszus éppen azért, hogy eaekeit a megvitatott pontokat elfogadta, fontos lépést jelentett a forradalmi párt megaakítása felé. A kongresszus feiladatát egészben véve teljesítette. A vita után határozatot fogadtak el, arnaly helybenhagyta a III. Kommunsta Internácionáléba való belépés huszonegy feltételét. A lubochnai kongresszus főleg azért jelentős, mivel itt egész Szlovákia marxista baloldalának képviselői világosan kifejezezték akaratukat, hogy belépnek a Kommunista Internacionáléba. hogy megválasztják a Párt össz-szlovákiai kerületi bizottságát, amely a Pártot Szlovákiában egészen az egységes Csehszlovákiai Kommunista Párt megalakításáig veaette. Ex 1921 május 14. és 16. között történt meg. Ettől az időponttód számítjuk pártunk ma már harmincéves dicső történelmét. Csehszlovákia Kommunista Pártja a III. Kommunista Internacionálé III. kongresszusán tagja lett a III. Kommunista Internacloná. lénak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának harmincéves működése a burzsoázia elleri és az új, szebb jövőért, a Folytatás a S. oldalon.)