Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-14 / 12. szám, vasárnap
10 UJ %M 1951 január 14 A rozsnyói bányászdolgosóknak a sport jelenti fi legfőbb szórakozást Kvasz ]ános edző beszél a rozsnzói bányaszcsapat multévi szerepléséről Rozsnyón hihetetlenül nagv volt az érdeklődés a sport iránt. Az alig tízezer lakosú kis bánvaváros sportélete akkor lendült fel' erősebben mikor tavaly tavasszal a labdarúgó csapata résztvett a ,, )" bajnokságban A bányászdolgozók nagy élvezetet találták a labdarúgásban smérkőzésről-mérkőzésre emelkedett a rozsnvói pálya látogatottsága. A csupa hazai bánvászfiúkból álló együttes lelkileg erején felül szerepelt a tavaszi szezonban. A bányászfiúk lelkesedése és szíve a nvolcadik helyre segítette a csapatot, atni a hatalmas konkurrenciában egy n svon sovánv és szerénv keretpk között működő bánvászecvesiilettől szép teljesítménynek számított Az őszi szezonban a bevonulások és sérülések folvtán me" rgvpn< r'"üt hányászcsapatnál visszaesés vnlt tapasztalható, arrľhez nagvban hozzá'árult az egves játékvezetők részéről az egyesület iránt megnyilvánult rosszindulatú magatartásuk is. Ami végül is — a bányász szurkolók részéről elsíizben — a játékvezető inzultásához maid a rozsnvói pálva zárolásához vezet 't 1 E ftő| kpzdvp már plvesrtette a bánvászfiúk részére a bainokság a leálitását Hiszen nekik már nem adatott meg ? mód hogv hazai pálván. haza 1 környezetben játszhassanak tovább S mind ennek a betetőzése vol< a szezon utáni ítélet, amikor a zöldgvepen megnyert mérkőzésüket — Bnskí Bvstrioa ellen — a zöld asztalnál az ellenfél javára igazolták. Enynvi igazságtalanság után aztán nem csoda, hogy a csapat erősen lemaradt a tabellán. De esvben erősen letörte a bányász szurkolókat is. akiknek kedvét vesztette ez az igazságtalan ítéletek s bizonyos, hogv ilven ítéletek nem segítik semmi esetre sem elő a bányászaink sport iának előbbrevitelél és íel'endülését sem. Akkor, amikor a bánvászcsapatot súlyosan büntették, a játékvezetők egyízben sem kaptak büntetéseket, a rosszindulatú működésükért! A lozsnyói bányászok közben részben elégtételt nyertek akkor, amikor a Banská Bystrica ellen reális körülmények között megnyert mérkőzésüket a felsőbb fórum — fellebbezésük folytán — december végével mégis csak javul:, a igazolta. S ezzel Rozsnyó mégis csak végeredményben az elért 17 pontiával elfoglalta a nyolcadik helvét a tabellán. Mos J a rozsnvó 1 bánvászcsapat mólt évi szerepléséről beszélgetünk, a leg:!letékesebbel: az edzővel Kvasz János edző, a sokszoros válogatott középfedezet értékes munkása a rozsnyói bánvászsportnak Ô volt az. aki még a sikpres tavaszi szereplés után sem táplált nagy eredményeket az őszi szezontól. — Sajnos nekiink nincs módunk erősíteni! — mondotta a nváron Kvasz János edző. S mi csak a fiaink további lelkesedésében b'zhatunk. Kvasz János edzőtől megkérdezzük: mi a véleménye csapatának mult évi szerepléséről? — Megítélésem szerint. — kezdi szavait az edző — főleg kitűnő kiizdős/el'emű. ba jtársiasságban álhstatos, sportszerűségben nem kellően fedett. Sňikség szerint nem eléggé leleményes. túlságosan hevülékenv. önbizalma, magab'ztossága nem elég szilárd. A technikai tudása, taktikai érzéke pedig átlagon aluli. — Csapatom tavaszi szereplése jobb volt az őszinél. Ősszel az egyetlen ren. delkezésre álló kapus sú'yos sérülése (5 bordatörés), több élvonalbeli játékosom katonai szolgálatra való bevonulása folytán erősen legyengült a csapatom. A fiatal ifjúsági játékosaink beállítása csak részben oldotta meg a kérdést és a hozzájuk fűzött reményeinket. Ennek ellenére csapatom a teljes évet váratlanul sikeresebben abszolválták, mint azt én tőlük vártam: figyelembe véve a nem várt különböző gátló körülményeket — játékvezetők részéről irántunk tanúsított rosszindulatot —, | melyek szintén közrejátszottak. Mi a véleménye a „D" bajnokságról és az új kilátásokról? — A „D" bainokság kiírása a látogatott mérkőzések helyeinek és közönségének a javát szolgálta, szintúgy a fenti helyek sportolóinak is, akik a nívósabb ellenfeleiktől tanultak és sokat tapasztaltak. — Az új beosztás még ismeretlen előttünk. De nézetem szerint az csak kedvező lehet s főleg köztársaságunk termelésének hasznát fogja nagyban szolgálni és elősegíteni. Nem hinném, hogy ez esetleg a futballsportunk színvonalának süllyedéséhez vezethetne. A jövő kilátásai? — Jobb szervezés, nagyobb káder és több szisztematikus munka — jobb eredményt hoz! Hogy látja a futballsportunk fejlődését? — A legjobb és leglelkiismeretesebb szakemberek harmonikus, áldozatkész együttműködése nyomán fejlődhet a futballsportunk a legjobban! Érdem szerinti jutalmazás jó. Érdem szerinti jutalmazás elmaradása azonban— szerintem — rossz! Majd kis idő múlva a rozsnyói bányászoknak a sport iránti érdeklődésé, ről beszélgetünk. — A rozsnyói bányászdolgozóknak a sport jelenti a legfőbb szórakozást. A labdarúgásnak van a legnagyobb közönsége, de a többi sportág is sok bánvás:.": érdeke'. A mult évi bajnokságban különösen nagy volt a labdarúgómérkőzések közönsége. A nézőcsúcs közel 4000 volt, de átlagban valamenynyi hazai mérkőzésünkön 2000 néző volt. S talán nem is túlzok, ha azt mondom, hogy Rozsnyó tízezer lakosából ötezer sportrajongó. Majd az utánpótlásról beszélgetünk, amivel Kvasz János edző elégedett. — Mi a jövőben sem akarunk nagy. nevű „sztárokkal" játszani — mondja búcsúzóul Kvasz János edző. Csupa, hazai saját nevelésű fiatal bányászfiúkkal kívánunk a jövőben is nem csak foglalkozni, de szerepelni is majd a bajnokságokban S szeretném, hogy majd ezek a mi bányászfiaink sok-sok örömet szereznének a lelkes rozsnyói bányászdolgozó szurkolóink ezreinek .. JHegqelettt a WSm . M " š! : 2Qftt$ Vasárnapi sportműsor Ma, vasárnap, január 14-én a következő sportrendezések lesznek. Kosárlabda „D" bajnokság: Poítári— Prešov, Pezinok— Košice, RúžomA Szokol-snunka feladatai a iX. Szokol-kongresszus előtt Útmutatás az 1951 május 26-27-én tartandó Szokol Napra Amikor a Szokol Nap műsorának javasolt részét olvastátok, bizonyára fennakadtatok azon a fogalmon, hogy „tömeges rész". Tévedések és felesleges kérdezősködések elkerülése végett mindjárt e bevezetésben ismertetni akarjuk annak okát, hogy miért fogunk nemcsak az egyesületi Szokol-Napon, hanem más nagy egyesületi rendezéseknél hasonló „szórakozást" tartani, amelylyel egységes testnevelésünknek és sportunknak meg akarjuk nyerni a fiatalságot és összes dolgozóinkat, akik résztvesznek népi demokratikus köztársaságunk felépítésében. Testnevelési munkánk irányát Klement Gottwald elnök elvtárs e szavakkal jelölte ki: „Testnevelést a legszélesebb rétegekbe!" Ez az irányelv kötelez bennünket és hogyha a Szokolból igazán nagy testnevelési és sportszervezetet akarunk kiépíteni, mely különösen az ifjúságot vonzza, a jövőben egyesületeinkben és köreinkben mindinkább a testnevelésnek és sportnak új formáit kell üznünk, azt a formát, mely mentes attól a felülbíráló eljárástól, melyet azelőtt a Szokol burzsoá vezetősége mint az osztályelnyomás eszközét a testnevelésben és sportban kiépített. De tévedés volna azt hinni, hogy ha mindjobban fel akarjuk szabadítani a testnevelés és sport formáit, ezzel végül magát a szervezetet is meg akarjuk lazítani. Épppen ellenkezőleg, ezek a rendezések legyenek bemutatói annak a nagyszabású szervezett munkának, amely legkisebb alakulatainkban is folyik. Mindig arra akarunk és fogunk törekedni, hogy ezekből a tömeges rendezésekből idővel egészen újfajta verseny fejlődjék ki, melyben nem néhányszáz kiválasztott fogja bemutatni gyakorlatait, hanem, amely jellegével és tartalmával ifjúságunknak és egész dolgozó népünknek szerez örömet és felfrissülést. Az ilyen nagyszabású tömegfellépés kell, hogy a testnevelésnek és sportnak propagandaeszköze is legyen és azért ezeket a rendezéseket nagy gonddal ken előkészíteni. Ezért az egyesületekben a feladatok kiosztására, ellenőrzésére és az egyesületi Szokol-Nap tömeges részének előkészítésére a legnagyobb gondot kell fordítani, hogy ebben a részben nyilvánvaló legyen, hogy következetesen megvalósítjuk a II. országos Szokol-konferencián kitűzött irányvonalat. Az újfajta tömegrendezés más nagy távlatokra nyújt kilátást. Mindnyájan jól tudjátok, hogy a Szokolba való toborozásra mit jelentettek a „Nyílt játszótéri esték" és a TOZ-hét. Azt is igen jó ltudjátok, hogy hány új arc élénkítette a sportpályákat és hogy gyakran milyen nehéz volt a lelkes fiatalokat hazamenésre bírni. Másrészt azonban kritikailag be kell ismerni, hogy sok egyesületben nem tudtuk teljesen kihasználni ezeket az akciókat arra, hogy új tagokat szerezzünk és hogy új dolgozókat nyerjünk meg rendszeres testnevelésre. Az egyesület Szokol-Napjának tömegrésze újabb alkalom lesz arra, hogy sorainkat szaporítsuk és polgártársáink újabb százezreit meggyőzzük arról, hogv mily előnyökkel jár a testnevelés és sport rendszeres üzése. Az egyesület Szokol-Napjának tömeges résaére azért úgy kell néznünk, hogy az az egyesület, amely nem rendezné meg a tömeges részt, vagy azt rosszul készítené elő és bonyolítaná le, közös feladatunkat még 30 százalékosan sem teljesítené. Röviden, néhol csaknem távíróstílusban megmondtuk, hogy mit kell számunkra jelentenie a tömegsportnak és hogy mi annak a célja. Ezután el kell mondani az egyesületi Szokol-Nap tömeges része tartalmának néhány elvét. Más helyen elmondjuk, hogy az összes körök és egyesületek kötelessége a Szokol-Nap tömeges része keretében a TOZ-versenyeket, a Munkásifjúsági Sportjátékok könnyüatlétikai versenyeit és a védelmi képesség nyári versenyeit megtartani. Ez rendben van. De nem akarunk csak ennél a három versenynél megállni, sokkal többre kell törekednünk. Határozott célunk legyen az is, hogy a Munkásifjúsági Sportjátékok alá eső ifjúságon kívül, rajtoljon a többi — 23 évnél idősebbek is, akár benne van a Szokolban, akár nincs. Most néhány elvet jelölünk meg, vezérfonalul azoknak a sportágaknek természetének megállapításához. melyeket az egyesületi Szokol Nap tömeges részébe beállítunk 1. A tömeges rész versenyei oly egyszerűek legyenek, hogy azokat bárki is hosszas magyarázat nélkül elvégezhesse. 2. A versenyek legyenek mulattatók, de ne legyenek látványosságok és ne alacsonyítsák le a versenyzők emberi méltóságát. 3. A versenyeknek legyen töme>gjellege. 4. A versenyek körül olyan légkört kell teremtenünk, mely már magában is versenyre mozgósítja az egyesület minden tagját és mindazokat a dolgozókat, akik még nem Szokol-tagok. 5. A versenyek előkészítését úgy kell megszerveznünk, hogy sehol senki se várakozzon és hogy min. denütt minden elő legyen készítve. 6. Hatásos agitációval és a verseny tömeges részének szellemes megszervezésével vonzóvá kell tennünk a versenyeket minden egyes versenyző és minden kollek tfvum részére is. 7. Fel kell használnunk minden területet a Szokol Nap színhelye közelében, a versenveket e helyi viszonyoknak megfelelően kell kialakítanunk. Ezek megint szinte távíróstílushan kifejezett elvek. amelyed; szerint igazodunk és különösen az utolsó ponttal kell törődnünk, mert kivált a Szokol Napon nem szabad kihasználatlanul maradnia a legkisebb helynek sem. amely akár csak igen csekély részben is alkalmas a testnevelési és sportverseny céljaira. (Az egyes versenyek terveit e szakasz végén találjuk meg.) Utoljára említjük, ami tulajdonképpen a legfontosabb, a rendezésnek gerincét, az agitációt és propagandát. Bizonnyára mindenki elismeri, hogy a jó és hatásos propagálás több mint félsiker. Elképzeljük, hogy amikor eizt a fejezetet olvassátok, fejetekben már plakátok, hirdetmények, helyi rádió, stb., kavarognak. Igen, ezek legyenek is. Minden helyes. De mi most újfajta testnevelési munkát teremtünk és azt gondoljuk, hogy a propagandának is kissé másnak kell. lennie, újabbnak, eredetibbnek. Propagáljátok a testnevelést legerősebb fegyverével: örvendő és víg mozgással. Talán még ez sem az igazi, de a testnevelési és sport agitka, amely bejár minden olyan helyet, melyen több embeír összejön, az egyszerű agitációs eszközökkel, egyszerű gyakorlással, közvetlenül az agitka keretében végzett versenyekkai, ráfogja bírni az embereket arra, hogy az egyesületi Szokol Napra nem, mint nézők jöjjenek el, hanem mint sportolók és testgyakorlók, akik jelenlétükkel meg akarják mutatni, hogy a testnevelés és sport igazán beletartozik életükbe és hogy helyesen fogják fel a testnevelés és sport jelentőségét a szocialista ember nevelésében. Az újformájú agitáció legyen segítségünkre abban, hogy a fiatalság vagy a felnőttek csoportjai közt versenyzést támasszon és legyen segítségünkre abban, hogy az egészséges versenyzés légkörét megteremtse. Ne vegyétek rossz néven, hogy nam mondjuk meg konkréten és pontosan, mint máshol, hogy elejétől fogva végig mit kell tennetek, de megértitek, hogy legjobban az végzi a propagandát és toborzást, aki alaposan ismeri a környezetet és az abban élő embereket. Itt néhány agitációs formát érintettünk. Bizonnyára minden egyesületben akad egy. két, vagy több ifjúsági szövetségi tag, akik a testnevelés és sport propagálásában nagyobb sikert érnek el, mint ennek a füzetnek ez a pár sora. (Folytatjuk.) berok—Partizánske, Svit —Nové Mesto. Kosárlabda I. osztály férfiak: CSD Kolín —ATK, Sparta —Brno I., Dynamo Slavia—Zbrojovka Zidenice, Dynamo Košice —Staropramefl, VŠ Bratislava —Zelezničiary Praha. Nők: Pražský A—Zel. Hrad. Králové, Ž!Žkjv--Lomnie, Zbrojovka Židenice—VŠ Bratislava, CSSZ Žabovresky —Pražský D. Prešovon, Banská Štiavnicán, Kéžmárkon, Spišská Nová Vesen és Gelnicán Szokol-síversenyek lesznek. Gyorsaság, felkészültség & szolgálatkészség *** En t ^neiärosítóheh^nkw. A, ôté„« b, 3 Mrtendejében rwn gépjárművezetőinket fíLenziiutl K O n m f » o » m • f 1739/ v MHM WI MttttMM mM MHMM IIt H HI HMMH UJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7T. Eöés felelösszerkesztö: Lőrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, % évre 270 , V 4 évre 135 1 hónapra 45.— Kés. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.—, % évre 75.—, Vi évre 40.— Kös A KÉPESKÖNYV előfizetése egv évre NÉPNAPTAR-ral együtt 100 Kčs.