Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

1951 január 14 UJSZ0 nekem. Én továbbítottam őket Raj­nochnak és ö továbbküldte Bécsbe. Elnök: Tudott arról Buzalka, hogy ezek a hírek Bécsbe kerülnek az apostoli nunciatúrára? Bär Anna: Igen, én ezt megmond­tam neki. Rajnoch Károly 1949-ben egy kérdőívet adott át nekem, amely államvédelmi intézkedésekre vonat, kozó feleleteket kért. Dr. Buzalka ezeket a kérdéseket megválaszolta, Rajnoch azután az összes kérdőívek, re adott válaszokról összesítő jelen­tést készített és futár útján elküld­te azt a bécsi apostoli nunciatúrá­nak. Elnök: 1949-ben, amikor a Kato­likus Akció folyt, mi történt? Bär Anna: Rajnoch egy kérdőívet adott át. melyben Szlovákia gazda, ságpolitikai helyzetére vonatkozó és a Katolikus Akció lefolyásával kap­csolatos kérdésekre kért választ. A kérdőívet átadtam Buzalkának. Ö azt ismét kitöltötte. Majd visszaad­tam Rajnochnak, aki nekem azt mondotta, hogy megküldi Durcsán­szkynak. Elnök: Tehát azt mondotta, hogy Durcsánszkynak küldi? Buzalka tu­dott erről ? Bär Anna: Igen. Elnök: Mily személyek dolgoztak még együtt Rajnocchal? Bär Anna: Valószínűleg voltak más kapcsolatai is, mert mindenről jól volt értesülve, ami csak Szlová­kiában történt. Elnök: Kémösszeköttetést maga csak Buzalka és Rajnoch között tar­tott fenn? Bär Anna: Nem. 1949.ben Höffe Károly fukonzul postáját Bécsbe vit­tem. Rajnoch akkor egy levelet adott át, amely az apostoli nunciatúrára szólt és akkor azt mondotta, hogy le­gyek nagyon óvatos, mert ez egy kémjelentés. 1949-ben Rajnoch egy levelet adott át nekem, amelyet maga Durcsánszký írt, hogy adjam át Bu­zalkának. Elnök: Durcsánszkynak saját alá­írása volt a levélen? Bär Anna: Igen. Elnök: Mit csinált Buzalka a levél­lel, amelyet neki kézbesített? Bär Anna: Dr. Buzalka a levél át. olvasása után visszaadta azt és azt mondta, hogy mondjam meg Raj­nochnak, hogy a jegyzökönyvet be­szerezni nem tudja, mert nincs rá lehetősége. Elnök: Tudatában volt annak, hogy Csehszlovákia ellen kémkedést foly­tat? Bär Anna: Tudatában voltam. 1949-ben, amikor Durcsánszký leve­lét Buzalkához eljuttattam, azt mon­dotta nekem, ne féljek, nem történik semmi bajom. Buzalka erre becsület, szavát adta. Bär Anna tanúvallomásának befe­jeztével hangsúlyozta, hogy megbán­ta a kémtevékenységét, amelyet a Csehszlovák Köztársaság ellen vég­zett. Majd még hozzátette a követke­zőket: Dr. Buzalka nagyon jól tudta, hogy milyen körülmények között élek s amikor megkértem öt arra, hogy lépjen közbe a nedves lakás miatt, amelyben beteg édesanyámmal lak­tam, azt mondta, hogy a bratislavai káptalannak nincs pénze és kéré­semmel elutasított. Igy mutatkozott meg szeretete közvetlen környezete iránt is. Amikor azonban kémjelen, téseket vagy illegális folyóiratokat hoztam neki, akkor készségesen fo­gadott, mert az érdeke volt. Legyen kiáltó fenyegetés az én szerencsétlen sorsom, amelyet ez a katolikus püs­pök idézett elő. Ez a püspök tette tönkre életemet. Buzalka vádlott Bär Anna tanú­vallomását minden tekintetben igaz­nak állapította meg ezután. Bär Anna tanú kihallgatása után az állambírósás tanácselnöke a tárgya­lást szombaton reggel 8 órára halasztja. Buzalka helyesli a tömeggyilkosságokat Vojtassák János szepesi püspök, dr. Th. Buzalka Mihálv bratislavai fel­szentelt püspök és Goidics Pá! eperje­si görög-katolikus püspökök elleni a bratislavai állambíróság előtti haza­árulási perének főtárgvalásán szom­baton kezdte meg a kora délelőtti órákban a bíróság az utolsó tanúk ki­hallgatását. Kalina Dezső mostani hadosztálypa­rancsnok, az úgynevezett Szlovák Ál­lam idején katonai lelkész, csapataival a keleti fronton volt. Saiát szemével látta, ahogy a németek üldözték, kí­nozták a lengyeleket és a zsidó hit­felekezet tagjait. Az ukrajnai Lipoviec községben sajátmaga látta, hogy 700 —800 gyermeket, öreget és fiatal fiút mészároltak le. A kivégzésre ítéltnek minden ruháját le kellett magáról vet­nie. aztán egy öt méter mélységű ak­nába kellett leszállnia. lefeküdnie és így lőtték őket agyon sorban. A há­rom-négy éves gyermekeket a náci rendőr egy rúgással a földreteremtet­te, majd agyonlőtte- Egv 90 éves öregembert is kivégeztek. A durva kínzást, amellvel a szlovákiai zsidókat nyomorgatták, az egész transzport látta, amely Auschwitzen keresztül haladt. A szörnyűségek, amelyeket a tanú látott, annyira hatottak rá. hogy Szlovákiába való visszatérte után föl­kereste Buzalka püspököt és beszámolt neki a láttottakról. A tanú felkérte a püspököt, hogv vezesse Tisohoz és Tukához, ezeknek meg akaria monda­ni az igazat arról, amit látott, hogy Szlovákiából a zsidókat nem munkára, hanem a halálba hurcol iák. Buzalka püspök, aki az egész katolikus főpap­sággal együtt ismerte a zsidók sorsát, ezekkel a szavakkal utasította vissza: „Tudja kedves barátom, a zsidóknak ez a sorsa a Szentírás szerint is, hogy üldözzék őket." A Szlovák Nemzeti Felkelés során a tanú a zsarnócai gyalogezred pa­rancsnoka volt. Ott iött hozzá egy pap, aki a magas egyházi körök pa­rancsait közvetítette. Ez azt követelte tőle, hogy azonnal adja meg magát ezredével együtt a Tiso-féle katona­ságnak, mert ellenkező esetben ki­átkozzák őt a római katolikus egy­házból. A parancs vagv a katonai püs­pöktől. vagy a nyitrai püspöktől jött. Buzalka püspök az elnök kérdésére beismeri, hogv a tanú minden szava megfelel a valóságnak. Felforgató tevékenység a Vatikán utasítása szerint Ezután további tanú áll az állam­bíróság tanácsa előtt és pedig Tur­kinyaic Borisz, Gojdics püspök volt titkára. Tudott arról, hogy a püspö­ki kar államellenes tevékenységet fejt ki. Gojdics Pál görögkatolikus püspöKüt úgy ismerte, mint minden haladásnak és a Szovjetuniónak el­lenségét. Az úgynevezett Szlovák áU lam alatt kapcsolatokat tartott fenn német nácivezetőkkel és hogy ezek előtt jó színben tüntesse fel magát, felszólította az eperjesi egyházme­gye lelkipászorait, hogy minél na­gyobb számban jelentkezzenek a Szovjetúnió ideiglenesen megszállt te­rületeire misszió céljából és ott aztán segítsenek a német náciknak. A fel­szabadulás után, különösképpen pe­! dig 1948 februárja után Gojdics a ! prágai konzisztoriumtól illegális kör­leveleket, államellenes pásztorleve­le)', t kapott, amelyeket azután a püf. i hivatal a . ő parancsára az i eg;> e. lelkészi hivatalokhoz elkül­di': Ľ 1945-ben Gojdics egyházmegyé­je területén olyan embereket fogadott szolgálatába, akik illegális úton ke­rültek el Lengyelországból. Ezeket elhelyezte a kolostorokban, plébánia­kon és közreműködött abban, hogy ezek az egyének hamis papírokat kapjanak. Olyan emberekről volt itt szó, akiket az államvédelmi szervek bűncselekmények miatt kerestek. Verolini és De Liva a prágai inter­nunciatúráról meglátogatták Gojdi­csot. De Livának titkos tanácskozá­sai voltak Gojdics püspökkel. A tanú előadja, hogy különösen a De Livával folytatott tárgyalások során kapott Gojdics komoly irányelveket, hogy miképpen fejtsen ki államellenes te­vékenységet. Egyházi pénzeket kémkedésre használtak Hucskó Pál, a prágai Baziliánus templom plébánosa, aki 15 éves bör­tönbüntetését tölti államellenes te­vékenysége miatt, volt a következő tanu. Gojdics vádlott a prágai plé­bánián helyezte öt el 1945-ben, mert ismerte a tanu odaadó hűségét a Va­tikán és annak politikája iránt. Hucskó: A magas egyházi méltó­ságokkal való összeesküvésben arra törekedtem, hogv a népi demokrati­kus köztársaság érdekeit úgy káro­sítsam, ahogy csak lehet. Ezután a tanu beszél bűncselekmé­nyeiről, amelyekről Gojdics a tanu vallomása alapján túlnyomó több­ségben tudott. Gojdics a tanúnak kémhíreket küldött, amelyek a Len­gyelország és a Szovjetúnió viszo­nyaira vonatkoztak. Gojdics utasítá­sára azokat a nunciaturán átadta Forninak. Ezek olyan hírek voltak, amelyeket Gojdics gyilkosoktól szer­zett, akiket maga bujtatott el. A ta­nu benderistákat bujtatott ugyan­csak a plébániákon, hamis okirato­kat szerzett be, igazolványokat, a szerint, hogy milyen utasításokat kapott Gojdicstól, a benderistákat a külföldre jutatta vagy elhelyezte őket a csehországi plébániákon. Ezek az emberek tapasztalt kémek voltak és a határvidéken Gojdics felhasz­nálta őket igen előnyösen kémszol­gálat teljesítésére. Gojdics továbbá megparancsolta a tanúnak, hogy a missziós pénzeket és egyházi pénze­ket használja fel a menekülő bűnö­sök támogatására. Egyházi pénzekből igy támogattak kémeket és terroristákat. Gojdics püspök Hucskó tanu val­lomását teljes mértékben valónak ismerte el. 3 íiifierial i bláh Háborút akarok! — kiáltja a gyáros. Nem lehet, hogy áruim álljanak. Ügy van! Üj háborút! — toldja meg egy gyilkos. A tétlenség engem úgyis untat. Háborút! — prédikál a sok milliomos. Hősköd, mert nem ő az, ki belehal. Sokan vagyunk úgyis — szól a „híres" tudós, kinek hibája csak az elmebaj. Sok gyáros, sok áru: itt a nagy probléma, de kl kell bogozni, törik-szakad. Nem is nehéz, csak furfangos portéka, mit nekik felajánlanom szabad. A gyárosok közt tán akad kötélgyáros isi. Miért áldozni olcsón millió életet? Akassza fel magát az a néhány gyáros. Munkásaik húzzák majd a kötelet. Bug ár Zoltán építőmunkás, az Uj Sző munkáslevelezője, Bratislava. KÜLFÖLDI SZEMLE TÖRÖKORSZÁG: Az egyik parlamenti képviselő fel­szólalása alapján a török képviselőház megvizsgálta a munkanélküliség kér­dését. A képviselő adatok alapján ki­mutatta, hogv a munkanélküliek szá­ma Törökországban jelenleg megha­ladja a kétmilliót. Egy másik híradás arról számol be, hogy 1951-ben Törökországban 14 új börtönt építenek. A börtönök építése 500.000 török lírába kerül KANADA: A kanadai munkaügyi minisztérium kimutatása szerint 1950 december hó 14-én a munkanélküliek száma elérte a 207.500-at. GUATEMALA: A guatemalai kormány beielentette, hogy nem veszi fel a diplomáciai kap­csolatot Franco-Spanvolországgal, an­nak ellenére, hogv az amerikai kor­mány már kinevezte madridi nagykö­vetét. MALAJFÖLD: A kínai forradalmi bizottság nyilat­kozatában tiltakozott a Malájfcldön élő kínaiak üldözése ellen. A nyilatko­zat az angol hatóságokat teszi felelős­sé a brit hatóságok barbár terror­akcióinak következménviért. NYUGAT-NÉMETORSZAG: Kirkpatrik, Anglia nvugatnémetor­szági kormánybiztosának rendeletére szabadlábra helyezték Martha Hacke volt ápolónőt Martha Hacke a világ­háborúban a ravensbrucki fogolytábor­ban a legnagyobb kegyetlenséggel ha­lálra kínozta a foglyokat Ezért előző­leg az angol katonai törvényszék 10 évi börtönbüntetésre ítélte A kor­mánybiztos rendeletére a börtönbün­tetési hatálytalanították. INDIA: A kalkuttai legfelső bíróság tör­vénytelennek minősítette az indiai kor­mánynak azt a határozatát, amellyel törvényen kívül helyezték a nyugat­bengáliai Kommunista Pártot. A tör­vényszék elrendelte a három évvel ez­előtt letartóztatott 80 kommunista szabadlábrahelvezését és kimondotta, hogv a kormány ezzel a határozattal túllépte az alkotmányban előírt hatás­körét. NYUGAT-NÉMETORSZAG: Ernst Negel-t, a Volks Echo című német lap, a Nyugat-Németországi Kommunista Párt saitószervének fő­szerkesztőjét, öt havi elzárásra ítélték a brit megszálló hatóságok, mert lap­jában tiltakozott egv volt gestapo­ügynök ügyében hozott envhe ífélet ellen. Jóllehet, a vádlottról a törvény­széki tárgy láson kiderült, hogy gyil­kosságok egész sorozatát követte el, mindössze másfél évi börtönbüntetés­re ítélték. ISPfc; ^KáSSK­i&m A CSSMHD0X nagykapcsi fr&yicssporijáiíak távirata a bratisiaval Altabgrósághoz A Csehszlovákiai Magyar Do.go- ] határozatot hozta, amelyet táviratilag zók Kulturagyesületének nagykaposi i megküldött a bratislavai állambíróság helyicsoportja a következő tartalmú j elnöki tanácsának: A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületénefc nagykaposi helyicsoport j^a juuuái ho 11-én tartott értekezletén foglalkozott a most három püspök ellen f°lyo óünper esetével. A tárgyalás, amely a bratislavai állambíróság előtt folyik az állam­felforgató Vojtassák Jó :os, dr. Buzalka Mihály és Gojdics Pál püspökök ellen, a legszigorúbb elbírálást követeli meg. Ennek érdekében a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr egyesületének nagykaposi helyicso­portja tagjai nevében kérjük példás megbüntetésüket. Hogy szociális vívmányainkat minden felforgató elemmel és kísér­lettel szemben megvédhessük, nem tűrhetjük, hogy a klerikalizmus leple alatt bujtogató és felforgató egyének államellenes tevékenységet fejtsenek ki. A hazaáruló, összeesküvő, háborúra uszító és háborúra szövetkező Voj­tassák, Buzalka. Gojdics legszigorúbb megbüntetését követeljük. Kérjük a bratislavai állambíróságot, hogy a dolgozó osztály ezen óha­ját tegye wgáévá és a bűnösökkel szemben a legszigorúbban járjon el. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének nngy':aposi helyicsaportja. Nagykapos, 1951 január 11. "Sir \ SsIggáS^ m \ m*. e .v - v ' " > t r' ' -.<Vv"'.«, \ Qeiüra pare trsinkö, < "' f ípfiŠBEÄ ... . ÉfSU r SPIM 1 Ílf^^ - ~ ^iSÄäíi A kommunista és munkáspártok tájékoztató irodájának hetilapja TARTÖS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT megjelenik minden pénteken 15 nyelven orosz, francia, a«gol, kínai, német, olasz, lengyel, magyar, román, bolgár, al­bán, spanyol, svéd, koreai, cseh Megrendeléseket az összes kiadványokra: JOURNAL, novinárske podniky, Bratislava, Panenská 1.

Next

/
Thumbnails
Contents