Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-12 / 287. szám, kedd

/ U J SZU 1950 december 12 •W V. Široký elvi jelentőségű beszéde az ENSz politikai illésén (Folytatás az 1 oldalról) Valamire és valakire természetesen rá kell zúdítani a felelősség kérdését „győzelmes" katonai egységeinek vereségéért. És az amerikai javaslatnak célja, hogy álcázza az állítólagos kínai hadsereg intervenciójával az eseményeket és hogy elterelje a figyelmet az amerikaiak tényleges támadásáról, amelyet Kína elien intéztek. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere állandóan figyelmeztette az Egyesült Nemzetek Szervezetét az amerikaiaknak Kína elleni támadó ténykedéseire. A Kínai népköztársaság külügyminisztere különféle kábeljelentésekben és jegyzékekben vádat emelt az Északamerikai Egyesült Államok ellen az alábbi támadó tettek miatt: 1. Az Északamerika. Egyesült Államok elnökének június 27-én kelt parancsa értelmében az Északamerikai Egyesült Államok tengeri ereje Tajvan szigetét blokád alá vette és megszá'lta, bár ez a sziget a kinai terület oszthatatlan része. M.2. Az Északamerikai Egyesült Államok intervenciós támadásának kezdete óta, amelyet a koreai nép függetlensége és szabadsága ellen folytat, USA légi erő: állandóan megsértették a kínai állam szuverenitását, kínai területeket bombáztak, kínai életeket pusztítottak el és kínai vagyonban nagy károkat okoztak. 3. Az Északamerikai Egyesült Államok hadtengerészete, amely a Korea elleni harcokba van bevetve, a nyilt tengeren kínai kereskedelmi hajókat támadott meg és megakadályozza egy szuverén állani kereskedelmi hajózásának szabadságát. A Kínai Népköztársaság kormánya a jegyzékek és kábeljegyzékek egész sorában követelte az ENSztöl, hogy foganatosítson hathatós intézkedéseket az amerikaiak Kína ellenes támadásának megakadályozására, az amerikai intervenciós hadierők Tajvanból vagy más Kínához tartozó földrészekről való visszavonására. A kínai központi kormánynak ezek a követelései és panaszai azonban a Biztonsági Tanácsnál meghallgatásra nem találtak. A 475 milliós hatalmas kínai nép jogainak és igazságának érvényesítését nem tudja az ENSz fórumán elérni. Ellenkezőleg, az amerikai monopolistáknak Kína elleni ellenséges politikáját az angol-amerikai mechanikus többség igénybevételével szankcionálni akarják, az ázsiai földrész békéje biztosításának rovására. Az Északameri. kai Egyesült Államok nyomására az ENSz tagállamainak többsége veszedelmes útr

a lépett, magáévá téve a támadó politika törvénytelenségének törvényesítését, az amerikai imperializmusna.k a csendesóceáni területeken való támadó tetteinek szankcionálását. A kínai hazafias önkénteseknek a koreai nemzetfelszabadító harcokban való részvételére való nivatkozással az amerikai reakció szabotálni kívánja a Kína elleni támadó akciók letárgyalását. A Kínai Népi Köztársaság Központi népi kormánya ismerve az Északamerikai Egyesült Államoknak esendesóeeáni sztratégiai és katonai terveit, nem titkolta azt a meggyőződését, hogy amint az október 10-én kiadott külügyminiszteri nyilatkozat megállapítja: az amerikai intervenciós egységek a 38-ik szélességi övezeten túl való támadásukkal kísérletet tesznek, hogy az agresszív háború lángjait a kinai határokig vigyék és hogy az amerikaiak támadó háborúja Koreában megkezdésének percétől fogva komoly fenyegetés volt Kína biztonsága ellen. A kinai központi népi kormány intő szavait, amelyeket a támadó félhez oitézett. állandóan kihívóan semmibe vették és a Kínai Népi Köztársaság békés javaslataira az amerikai oolitikn állandó támadásokkal felelt a Kínai Népi Köztársaság területi szuveré.. nitása és függetlensége ellen. Ilyen körülmények között a hazafias érzelmek, valamint a béke birrtosításara és az amerikai támadás megakadályozására való törekvés a kínai demokratikus szervezeteket arra indította, hogy bejelentsék a kínai önkénteseknek a koreai népi aadsoreg oldalán való síkraszálllását. ami a kínai nép igazságos haragjából ered. Igazságos és természetes dolog sz, ahogy a Kínai Népi Köztársaság külügyminisztériumának november 11-én kelt nyilatkozata is m?sr<311apítja: A kínai nép önkéntes akciója, amellyel segítségére siet Koreának az amerikaiakkal szembeni ellenállás küzdelmében. azzai a céllal indult meg. hogy megaka iá'yozzák az amerikaiak Intervencióját, Kína és Korea elleni támadását. Az önkéntesek részvétele a nemzeti felszabadító harcban tehát ruazságou dolog, különösen ma, mert je. lentös tényezőt jelent a támadássai szemben a béke és az önrendelkezési jog biztosítására. Igen, kinai népi köztársaság biztonsága szempontjából a kinai nép nem maradhatott közömbös a koreai események fejlődése tekinteté, ben. Korea igen fontos szerepet játszott az amerikai imperializmusnak háborúutáni terveiben a Távolkeleten. Az amerikai .politika kínai csődje után, fontossága jelentőségteljesen növekedett. Koreának kellett volna szolgálnia egyik legfontosabb katonai sztratégiai alapul abban a küzdelemben, amelyet az amerikai imperializmus Kínában elvesztett pozícióinak visszaszerzésére megindítani kívánt a kínai népi köztársaság elleni harccal és az amerikai monjpolisták expanzív politikájának további terveiben. Az amerikai politika a koreai háborúval azért folytatta azt a politikáját, amely céljául tűzte <i, b-gy megakadályozza Koreában a népi demokratikus erők győzelmét, hogy megakadályozza a a független koreai állam létrejöttét. Koreában az amerikai politika ezért törekedett arra, hogy a népi demokratikus rendszert minden körülmények között felszámolja és helyébe egész Koreában az amerikaiak által Pártfogolt kormányt juttassa uralomra. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának 1950 október 1-én az ENSz elé terjesztett hivatalos átirata megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a li-szin-mani klikk az amerikai pártfogók támogatásával és aktív, részvételével tüzetesen és hosszú időn át felkészült a 38ik szélességi övezeten túl elkövetendő fegyveres támadásra. Ezek a bizonyítékok Rpberts tábornoknak, az amerikai missžió vezetőjének 1950 januárjában tett nyilatkozatát tartalmazzák, amely többek között ezt mondja: »Az észak felé való előretörés terve már eldöntött Kérdés. Megvalósításának kezdetétől már nagyon kevés idő választ el. Bár a támadást mi kezdjük el, oly kifogást kell találnunk, hogy igazságos okunk van a támadásra. Ezért elsősorban fontos az ENSz bizottságának ;>lentése. Természetes, hogy az ENSz bizottsága az Északamerikai Egyesült Államok számára kedvező jelentést fog tenni«. Az amerikai misszió vezetőjének nyilatkozata világos fényt derít nemcsak arra. ami 1950 június 25 én a 38-as szélességi övezet mentén Koreában történt, hanem a kulisszák mögötti előkészületekre is, ami azután bekövetkezett Laké Succesben a Biztonsági Tanácsban június 25. és 27-én. Nem fog ártani, ha ismét felelevenítjük, hogy az úgynevezett koreai bizottságnak jelentése, amelyről az amerikai tábornok már előre tudta, hogy >az Északamerikai Egyesült Államok szempontjából kedvező leszc., az ENSz ötödik közgyűlésének ülésezésén alapul szolgált azon hazug tétel elfogadására, amely szerint támadónak nyilvánították az északkoreai kormányt és ennek alapján szentesítették a koreai polgárháborúba beavatkozó amerikai fegyveres erők intervencióját. A koreai konfliktus kitörése óta a Szovjetúnió, amely hü békepolitikájához, és tiszteli a koreai nép önrendelkezési jogát, következetesen törekedett a koreai kérdés igazságos és békés megoldására. Sztálin generalisszimusz 1950 július 18-án Pandit Nehru indiai miniszterelnök levelére válaszolva határozottan kifejezésre juttatta a koreai kérdés békés elintézésének szükségességét a Biztonsági Tanács útján az öt nagyhatalom képviselőinek részvételével, beleértve a Kínai Népi Köztársaságot is. Sztálin generalisszimusz egyidejűleg kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy a Biztonsági Tanásban hallgassák meg a korai nép képviselőit is. Az USA ezt a nagyjelentőségű békezdeményezést határozottan elutasította. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban augusztus elején javaslatot terjesztett elő a Kínai Népköztársaság, valamint a koreai nép képviselőinek meghívására a koreai kérdés rendezése céljából. Ezzel egyidejűleg e javaslat a koreai katonai akciók azonnali beszüntetését javasolta és az idegen katonaság visszahívását Koreából. A koreai kérdésnek békés és demokratikus rendezését javasoló előterjesztést az angol-amerikai blokk elutasította. Az ENSz ötödik közgyűlésén a koreai kérdés békés és demokratikus rendezésére újabb javaslat érkezett. A Szovjetúnió, Bjelorusszia, az Ukrán Szovjet Köztársaság, valamint Lengyelország és Csehszlovákia követelték a katonai operációk azonnali beszüntetését, az intervenciós katonaság azonnali visszarendelését, szabad választásokat, amelyeket egy paritásos bizottság szervezzen, melynek tagjai az észak- és délkoreai parlament képviselői lennének es amely választásokat az ENSz által kijelölt reprezentatív bizottság részvételével folytatnának le. Ilyen módon lehetősége lett volna a koreai népnek, hogy szabadon és önállóan, kívülről jövő beavatkozás nélkül dönthessen sorsáról. Ma már világosabban látható, mint bármikor azelőtt, hogy ez a határozati javaslat biztosíthatta voina Koreában az azonnali békét, Korea függetlenségét és komoly jelentőséggel b.'rt volna a Távoikelet békéjének felújítása és biztosítósa szempontjából. Az angol-amerikai blokk képviselői azonban egy ilyen demokratikus és békéo megoldásnak még csak a mérlegelését is elutasították és az USA képviselője, Austin úr, az indiai közvetítő javaslatról való vitát sem akarta megengedni, arra hivatkozva, hogy Mac Arthur hadseregének győzelme Koreában már biztosítva van. A koreai kérdés békés elintézése ellentétben állt az amerikai imperialisták érdekeivel, akiknek koreai ura'nia nagy jelentőséggel bír a csendesóceáni térség háborús politi-. kájára, főleg a Kinai Népi Köztársaság elleni politikában. Ezért kierőszakolták azt a határozatot, amely a koreai nép elleni amerikai támadó háborút s egyben egész ' Korea okkupációját szentesítette, ' bár számolniok kellett volna azzal, hogy ilyen intézkedés szükségszerűen megsokszorozza a koreai nép ellenálló erejét és határozottan a háborús összeütközés kiszélesítését eredmenyezi Távolkeleten. Semilyen erőszakos jogi konstrukció nem tudja a kínai önkénteseknek a koreai nép nemzetfelszabadító harcában való részvételét a Kínai Népi Köztársaság kormánya Korea elleni intervencióiának beállítani. Tény az, hogy az amerikai politikának a csendeisóceáni térségbeli irányvonala a koreai nép elleni intervencióhoz vezetett, a Tajvan elleti támadáshoz, az amerikai feigyveres érők létszámának -felemeléséihez' a Fülöpszigeteken. a Kínai Népi Köztársaság elleni légitámadásokhoz, széleeméretíi támadáshoz, amelyet az amerikai imperializmus az ázsiai nemzetek ellen, sőt most a nagy kínai nép ellen intéz. Az USA-nak ezek a támadó tettei a USA-nak háború utáni politikájából erednek, amelyet a csendesóceáni területen és főleg Kína ellen folytattak. Az amerikai politikát Kínában a második világháború befejezése óta az jellemezte, hogy arra törekedett, hogy az amerikai monopolista köröket vezető helyzetbe jutassa Kínában annak kizsákmányolására, továbbá, hogy a reakciós Kuomintang-kormányt a kínai népre kényszerítse, amelyről ugyan már 1944-ben megállapították, hogy „elvesztette a nép bizalmát és támogatását". Azzal a törekvéssel egyvonalban, hogy Kínát az amerikaiaknak egy hatalmas bázisául alakítsák át, törekvések indultak meg. hogy gazdaságilag degradálják a kínai nép országát amerikai imperialista gyarmattá. A Kuomintang Csankajsek-rendszer érája alatt Kínában az amerikai monopolisták az ország külkereskedelmében vezető pozíciót csikartak ki. Az amerikai bankok, amelyek az USA hiteleit és kormánya „segítségét" élvezték. a kínai valuta piacon monopolisztikusan uralkodtak. Az amerikai szállítási társaságok a kínai légi és teingeri közlekedési utakat monopolizálták. Az amerika' konszernek monopolisztikus egyezményeket kötöttek az üzemek építésére, a természeti kincsek kiaknázására, a vasúti vonalak építésére, a légi vonalak megszervezésére. A amerikai cégek monopolegyezményeket kötöttek az egész ország nyerserőforrásainak kizsákmányolására. Az amerikai kormány és Csankajsek kormánya közötti kereskedejmi szerződés, amely 1946 végén jött létre, az amerikai tőke kínai terjeszkedésének kivételes feltételeket biztosított. Ugyanakkor a Csankajsekkormány elfogadta azt a szégyenletes amerikai tervet, amelynek értelmében Kínának csak könnyű, főleg textiliparát hagyják meg, mert ahogy ezt Ziff. az amerikai imperializmus egyik képviselője „A béke dzsentlmeniei" c. könyvében megállapítia. Kína ipari fejlődése veszélyes az USA-ra és ezt mindenáron meg kell akadályozni. Ebben a szerződésben teljes mértékben kifejezésre jutott az a politika, amely arra irányult, hogy Washington éidekeit szem előtttartva Kínüt gazdaságilag teljesen megalázza. Csak természetes, l'ogv az a lerikai monopolisták óhajtva várják egy olyan rezsimnek újrafefléledését, amely biztosítaná az amerikai monopo.tőke számára a teljhatalmat a kínai gazdaság és a kínai politikai élet felett. Az amerikai imperializmusnak mindazok a tervei, amelyeket Kínával kapcsolatosan szőtt, annak amerikai katonai bábissá való átalakítására az országnak amerikai gyarmattá tevésére megbuktak a Kínai Népi Köztársaság győzelmével, amely megszabadította Kínát az imperialistáktól való függéstől és lehetővé tette, hogy ez a hatalmas ország, mint a demokrácia és béke távolkeleti hatalmas tényezője lépjen föl s mint ilyen, legyőzhetetlen akadályt alkosson az amarikai imperialisták háborús támadó terveinek megvalósításában a Távolkeleten. Az amerikai monopolisták végleg elvesztették a hatalmas kínai piacot, gyarmati uralmukat a kínai természeti kincsek fölött. Az amerikai külpolitikának az események fejlődése a csendesóceáni térségben módot nyuit arra. hogy tudatosítsák az ázsiai változások történelmi jelentőségét. A kínai népi erők győzelme, a Kínai Népi Köztársaág létrejötte fellendítette az ázsiai nemzetek függetlenségi és szabadságharcát, e népeknek az imperializmus rendszere elleni küzdelmét és ez a mozgalom hatalmasan nő. Azsla megindult a maga útján, a szabadság és függetlenség eléréséhez határozott elszántsággal, hogy véglegesen lerázza az imperialista elnyomás Igáját. Tehát a konkrét valóságban látjuk, hogy az amerikai háborús uszítók nem adták föl törekvéseiket, hogy Ázsia nemzeteit rabigába hajtsák, hogy rabszolgasorsra iuttassák a nagy kínai nemzetet, hogv a csendesóceáni térséget egy harmadik világháborúban katonai bázisukká alakítsák át Koreában polgárháborút provokáltak ki, hogy aztán fegvveres intervencióval meggyökerezhessék az amerikai uralmat az egész koreai félszigeten. Megszállták a kínai Taivan-szigetet és elkezdték Kína bombázását. Fülöpszigeti megszálló erőiket megnövelték és Indokínában a nemzetfelsznbadító harcát folvtató nép ellen intervenciós csapatokat küld. Álarc nélkül ezek azok a ..törvényes" funkciók, amelvek az amerikai fegvveres erők a Csendes-óceán térségében betöltenek Ezeket az akciókat egvetlen szempont vezeti, amit MacArthur úgy fejezett ki, hogv Apia népeivel csak az erőszak szavával lehet beszélni. Ez az amerikai imperializmus durva törvénye. amely Távolkeleten a háborús tűzvész elterjedéséhez és egv harmadik világháború előkészítéséhez vezet. És ezek után érkezik Romulo tábornok, a Fülöp-szigetek delegációjának vezetője, aki arról akar meggyőzni bennünket, hogv az amerikai imperializmus távolkeleti politikája az ázsiai népek szempontjából, különösen a fülöpszigeti népek szempontjából áldást ielent Ö, a fülöpszigeti, dicséri az Északamerikai Egvesült Államok „nagylelkűségét", amelv állítólag a fülöpszigetieknek állami függetlenséget nyújtott. Romulo. a fülöpszigeti, dicséri az Északamerikai Egvesült Államok „érdeknélküli segítségét", amelyről az amerikai Far Eastern Survey című lap a következőkel írta: Az 1946-ban létreiött kereskedelmi törvényt úgy dolgozták ki. hogy az „inkább amerikai érdekeket, mint a hazaiak érdekét tartia szem előtt, mert a gyarmati függő ország felett az USA-nak minden előnvt biztosít." Romulo tábornok az állami függetlenségről mer akkor beszélni, amikor az USA-val való egvezménv értelmében az amerikaiak a Fülöp-szigeteken tizenhat katonai bázissal rendelkeznek és joguk van „katonai szükség esetén" valamennyi katonai, légi és tengeri bázist birtokba venni, amelyek formálisan a fülöpszigeti kormány tulajdonát képezik. Ez -egvezmény szerint az Északamerikai Egvesült Államoknak egyenesen jogukban áll, hogy „segítségére siessenek" a fülöpszigeti hadseregnek a nélkül, hogv erre a fülöpszigeti kormánv személvesen felszólítaná az amerikaiakat. A dolgok ilyen állása mellett nem lehet abban hinni, amit Romulo állít, mert így csak az beszélhet az ügyekről, aki egyszerűen lefordítja az amerikai imperialisták beszédét, tehát az olyan Romulo-féle vagy hozzá hasonló urak, akiknek segítségével az amerikai imperialisták a fülöpszigeti népek felszabadító harcát elnyomják és a Fülöp-szigeteket mint katonai bázist birtokukban tartják. Az amerikai monopolistáknak az ázsiai népekhez való ,,baráti viszonyát" igazolják azok a fenyegetések, amelyeket az atombomba felhasználásáról hangoztatnak a koreai félsziget és a kínai nép ellen. Ez a fenyegetés az egész világ békeszerető népei elleni kihívás, kihívás a Béke Hívei világmožgalma ellen, amely az ENSz-hez küldött felhívásában kategórikusan követelte mindennemű atomfegyver, bakteriológiai fegyver, kémiai, mérges, rádióaktív fegyver használatának feltétlen tilalmát. Az atomfegyver használatának fenyegetésével nem/lehet a népeket arra kényszeríteni, hogy lemondjanak önrendelkezési jogukról, hogy lemondjanak arról a jogról, hogy szabadon és függetlenül éljenek, nem késztethetik a népeket arra, hogy elfogadják az imperialista elnyomást, a rabszolga jármot. Ellenkezőleg, az atombomba használatával való minden fenyegetés, mely a polgári lakosság, fegyvertelen aszszonyok és gyermekek tömegmészárlásáról szól, a világ békeszerető népeink hatalmas haragját váltja ki, amely már ma is határozottan és megalkuvás nélkül minden kormányt amely atomfegyvert használna háborús bűnösnek mond ki. Ma már minden elfogulatlan megfigyelő a csendesóceáni térség fejlődésének eseményeiből látja az amerikai kormánykörök intervenciós politikájának bűnös és végzetes következményeit. A csehszlovák delegáció úgy véli, hogy az ázsiai nemzetek állami függetlenségének és önrendelkezési jogának tiszteletbentartása lehet az egyetlen előfeltétele a béke felújításának és biztosításának a világ e térfelében. A csehszlovák-delegáicó ezért teljes mértékben szolidáris Csu-En-Láj külügyminiszter követelményeivel, amelyeket az ENSz főtitkárával közölt és amelyekben kívánta az amerikai fegyveres erők gyors visszavonását Tajvanból, Koreából és a Kínával határos részekből. ' Ha a közgyűlés az Egyesült Nemzetek Szervezete célkitűzéseinek szellemében akar dönteni, akkor arra az igazságos útra kell lépnie, amely elítéli az amerikai támadók intervencióját. Követelnie kell a tengeri haderőknek Tajvan szigetéről való visszavonását, hogy az egyedül törvényes kínai kormány kormányzó és végrehajtó hatalmát a kínai terület ezen oszthatatlan részén kifejthesse. Csak az ilyen megoldás szolgálhat hathatós eszközül a béke felújítására és a nemzetek közötti biztonság megújítására. Csak az ilyen lépés jelenthet a világbéke biztosításának szempontjából jelentős eseményt. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a Tartós békéért, , népi demokraciqert[_ című hetilapja a béke, a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" clmt| hetilapot: 1 évre KCslOO , félévre KCs 50.— Kérek postai befizetőlapot. 1950 -tői Pontos címem: Kelt,.. ---án. aláírás. B IS ATI Sl AVA I AJ\El\bKA ÜL. 1