Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)
1950-12-10 / 286. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek! C s E H SZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓKLAPM Bratislava, 1950 december 10, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 286. szám Örök nyugalomra helyeitek dr. tf. SroMrt. a szlovák nemzet nagy fiit A kormány és a nép Bratislavában búcsúztatja dr. Va¥iQ Smmi ZDENEK FIERLINGER: Fáradhatattan bntss ravatala felett Szombaton, december 9-én helyezik örök nyugovóra Bratislavában dr. Vavra Srobárt, a törvények egységesítésének miniszterét, akit az • András-temető kápolnájából péntek délelőtt szállítottak át a Megbízottak Testületének épületébe. A koporsót a díszőrség sorai közt vitték át az előcsarnokon, ahol a megboldogult leánya és rokonsága, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége, élén Fr. Kubacs elnökkel, a Megbízottak Testülete, élén Karol Bacílek elnökkel, Rudolf Martanovics képviselő, a kerületi Nemzeti Bizottság és Ladislav Kurták, a központi Nemzeti Bizottság elnöke, továbbá Štefan Kusík, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és a Szlovák Szakszervezeti Tanács hivatalban levő alelnöke várakoztak. A koporsót a Megbízottak Testületének feldíszített üléstermében helyezték a katafalkra. A nagy halott koporsóját Klement Gottwald köztársasági elnök és felesége, a nemzetgyűlés, a kormány, a ceshszlovák hadsereg, a Központi Nemzeti Bizottság, á ROH és más soervezetek koszorúi borították. A délután 15 órakor kezdődő állami temetés ä Megbízottak Testületének épületéből indul ki a bratislavai utcákon keresztül az Andristemetőbe, ahol megtartják a végső temetési szertartást. A temeté' n a köztársaság elnökét Zdenek Fierlinger, a kormány alelnöke képviseli. Hazánk kormányférfiain kívül a temetésen a népi demokratikus államok diplomáciai képviselői is megjelennek. A szlovák nemzet nagy halottját František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke búcsúztatta. Elhagy minket dr. Vavro Šrobár, a szlovák nemzet nagy fia, a törvények egyesítésének minisztere. Tartalmas és gazdag életet élt át és megadatott neki. hogy tevékenyen résztvehetett a szlovák nemzet történelmének döntő korszakában. Ifjúságát a szlovák nép legszörnyűbb nemzetiségi és társadalmi elnyomatásának idején élte át. Nem csatlakozott az elnyomók pártjához, amint az akkoriban szokás volt, hanem derekasan és büszkén a nép mellé állt, amelyből származott. Nemzeti öntudatáért kegyetleni üldözték. Nem tört azonban meg és népének hü fia maradt. Egy volt azok közül, akik felfogták, hogy a szlovák nemzet útja a szabadság felépítéséhez a cseh nemzet oldalán vezet. Egész életén át hü maradt a szlovák és cseh nemzet testvéri szövetségéhez. A liptószentmiklósi történelmi manifesztáción 1918 május elsején a szlovák nép elfogadta Srobár nyilatkozatát, amelyben a szlovákok nyilvánosan a testvéri cseh nemzettel való egységhez csatlakoztak a megalakuló csehszlovák állámban. A második világháború mint orvost érte Trencsén Teplicen. Dr. Vavro Šrobár helyesen fogta fel a müncheni döntést és sohasem tekintette tartósnak. Nem egyezett ki a megszállókkal és szlovákiai támogatóikkal, hanem bekapcsolódott az ellenük folytatott illegális harcba. Bár már előrehaladott korban volt, nem habozott résztvenni a Szlovák Nemzeti Felkelésben, amelyben jelentős szerepet játszott, mint a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Miután a felkelőket visszanyomták a hegyekbe, dr. Vavro Šrobár a Szovjetunióba ment, hogy ott segítsen előkészíteni a felszabadítandó haza igazgatását. Mindjárt a front áthaladása után a felszabadított területre érkezett, hogy nagy élettapasztalatait a felszabadított ország irányító szervezetének rendelkezésére bocsássa a súlyos feladatok megoldásában, amelyek a fasiszta megszállás és a front keresztülhaladása következtében előálltak. A kassai első csehszlovák kormányban pénzügyminiszteri tárcát vállalt. Dr. Vavro Šrobár nagysága leginkább a történelmi februári napokban tűnik ki, amikor helyesen értelmezi a fejlődést és hűségesen a dolgozó néppel megy. A második gottwaldí kormányban a törvények egységesítésének miniszteri funkcióját vállalja. Ezt a tárcát vezette Antonín Zápotocký kormányában, is, egészen gazdag élete végéig. Megadatott neki, hogy folytassa a Csehszlovák Köztársaság törvényei egységesítésének nagy müvét, amelyet már az első Köztársaság idején megkezdett és amelyet az akkori társadalmi viszonyok közt nem lehetett befejezni. Abban az időben megy el sorainkból, amikor Szlovákia népe a cseh néppel testvéri egyetértésben építi boldog szocialista holnapját és erősíti a hatalmas Szovjetúnió vezette nagy béketábort. Búcsúzom tőled, drága Vavro, szlovák nemzetünk nagy fia, a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák nemzet nevében, amelyet annyira szerettél, amelyért dolgoztál, harcoltál és amelyhez mindig hü maradtál Legyen neked könnyű a drága szlovák föld! Összehívták a csehszlovák Békevédők I. kongresszusát Tiltakozunk Truman nyilatkozata ellen — Fokozzuk építő igyekezetünket és békeharcunkat A Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának elnöksége a Nemzeti Arcvonal szerveinek képviselőivel együttesen 1950 december 8-án rendkívüli iilést tartott Prágában. Az ülésen megtárgyalták a Béke Hívei varsói II. világkongresszusának határozatát. A Béke Hívei csehszlovákiai bizottsága nevében Anežka Hodlnová-Spurná, a bizottság elnöknője és a nemzetgyűlés alelnöknője adott jelentést. Az elnökség jóváhagyta a kongresszuson elfogadott mindkét főokmányt, a nemzeteknek küldött kiáltványt és az Egyesült Nemzetek Szervezetének küldött üzenetet. A Béke Hivei csehszlovákiai bizottságának elnöksége a polgárságnak, a politikai pártoknak és az országos szervezeteknek a napokban lezajlott gyűlésein hozott határozataival egyetértve a következő döntést hozta: 1. A leghatározottabban tiltakozunk Truman elnöknek a minap nyilvánosságra hozott kihívó nyilatkozata ellen és követeljük, hogy azonnal szüntessék be Koreában az amerikai imperialisták által előidézett háborút. 2. Követeljük, hogy erélyes intézkedésekkel akadályozzák meg Nyugat-Németországban az újra felfegyverzésre és katonai támaszpontok építésére irányuló kísérleteket és nyújtsanak kezességet arra, hogy nem fogják tóbbé megsérteni a nemzetközi egyezményeket, főleg a postdaini egyezményt. 3. Teljes erőnkkel azon követelmény mellé állunk, hogy az összes országok parlamentjei fogadják el a béke védelmi törvényét, ami bűnügyi felelősséget jelentene az új háború propagálásáért. 4. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy tiltsák el az atomfegyverek es és minden más tömeges pusztítást okozó eszköz használatát és hogy háborús gonosztevőnek nyilvánítsák azt a kormányt, amely e fegyvereket elsőnek használná. / / 5. Azonosítjuk magunkat a kongresszusnak a nagyhatalmakhoz intézett felhívásával, amely a fegyveres erők csökkentését javasolja 1951 -1952-ben mai létszámuk egyharmadával, sőt felével. 6. A kongresszus határozatával egyetértve javasoljuk, hogy intézményszerűen biztosítsák a gazdasági és kulturális javak rendszeres kölcsönös kicserélését az egyes országok között. A Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának elnöksége melegen üdvözli a Békevilágtanács megalakítását és kötelezi magát, hogy minden erejével támogatni fogja a szilárd és tartós béke biztosítására irányuló törekvését. Az elnökség fölhívja a Nemzeti Arcvonal összes szerveit, az összes politikai pártokat és országos szervezeteket, valamint azoknak az üzemekbem, hivatalokban, iskolákban, városokban és vidéken működő szerveit, az összes egyházakat és képviselőiket, az összes népnevelő, kultúr-, művészeti, tudományos és testnevelő munkásokat, az összes újságírókat, a rádió és a film munkatársait a Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának, valamint a 11. világbékekongresszuson résztvett csehszlovák küldöttségnek minden tag-i iát, hogy ismertessék meg a nemze/ teknek küldött manifesztummal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének küldött üzeneittel népünk legszélesebb rétegeit és minden eszközzel támogassák a Világbéketanács tevékenységét. A Béke Hívei csehszlovákiai bízott, ságának elnöksége a továbbiakban egyöntetűen elhatározta, hogy 1951 január 20 és 21-ért összehívja a Béke Hívei I. csehszlovákiai kongresszusát Prágába. Ez a kongresszus kitűzi a feladatokat, amelyeket a Béke Hívei varsói 11. világkongresszusán vállaltunk. Mozgósít minden erőt a munkahelyeken a fokozott munkaigyekezet kifejtéséhez, a szocializmushoz vezető útunk meggyorsításához és a világbéke megőrzéséhez. Népünknek a dicső győzelembe, a béke erőinek a háború erői fölötti fölényébe vetett szilárd hitét fejezi majd ki ez a kongresszus és megmutatja nagy szeretetünket és odaadásunkat a világbéke szilárd védője — a Szovjetúnió. valamint az egész világ legnagyobb békeharcosa, j J. V. Sztálin generalisszimusz iránt. | Bebizonyítja hálánkat Klement Gott- § wald köztársasági elnökünk bölcs ve- j zetéséért és valóban örömteli életűn- y kért. Fáradhatatlan harcos ravatala felett állunk, aki mindenekfelett szerette Szlovákiát és ennek szentelte gazdag életét. Hazafit siratunk, aki népéért önfeiládozóan dolgozott, a leggonoszabb üldöztetést és a börtönt is edviselte, de becsületes erőfeszítéseiéit gazdag jutalmat is kapott. Hiszen abban az időbein távozŕk tőlünk, amikor legmerészebb álmai a számára oly drága Szlovákia boldogságáról beteljesüinek, amikor a szlovákok é^ csehek elválase-thatatlan kölcsönös testvériségben ' és szoros baráti szövetségben a nagy szláv világgal ragyogó és nag>y jövő elébe indulnak. Mindkét nemezetünket és egész dolgozó népünket mély fájdalommal! sújtja ennek a jó embeirnek elmúlása, aki egész életét a nemzete szabadságáért folyhatott harcnak szentelte és mindig az új, erős és boldog Csehszlovákia felépítéséért dolgozott. Srobár miniszter ismerte népét, népéért élt, átérezte kívánságait és a nép akaratának alárendelte magát. Népszerűségének alapja a szlovák néppeí való bizalmas együttélése volt. Srobár István liszkovai földműves negyedikfi aként született. Tizenkét testvére volt. Emlékezéseiben maga beszéli el, hogy a szülőkön kivül tanítója és nevelője Tupcsek Matej, egyszerű cseléd, a nép fia volt, aki Srobárt szántani, kaszámi. lovat és ökröket befogni tanította. Srobár saját tapasztalatából ismerte meg a szlovák népet, mindennapi munkáját és nyomorát, de látta egészséges magvát is, jó tulajdonságait és hitt a szlovák nép nagy jövőjében, ha müvellődni tud és gazdaságilag megerősödni. Tizenkilenc éves volt Srobár, amikor szláv érzülete miatt kizárták az iskolából. Eperjesre ment befejezni a nyolsadik esztendőt és innét Prágába indult, hogy orvosnak tanuljon. Itt a Detvan szervezetben találta meg az új haladó cseh és szlovák szellemi alakulat nemes műhelyét, amely az újjászületés hagy társadalmi korszakából merítette erejét. Azonban Srobár már akkor megérezte, hogy a szlovák vezetők elszigetelték magukat a néptől. Srobár más szlovák programmot akart. Belső újjászületést, amely a gazdag népi kultúrából ered és apró meggyőző munkát a nép között. Vavro Srobár ezért harcolt azok ellen, akiknek a szemében a nemzet csak az értelmiséget, a kiválasztott és tanult társaságot jelentette. Fierlinger miniszterelnök beszédének további részében foglalkozott Srobár életével, amely teli volt üldöztetéssel, börtönökkel A régi monarchia idején Szegeiden és Cegléden tartották fogva. Ezért nem csoda, hogy neve a szlovák nemzet sssabadságáért folytatott harc egyik legkiválóbb harcosának neve. Mint gyakorló orvos és mint szlovák újság-író és iró, Srobár mindig a népi szftem hirdetője volt. Sohasem érezte jól magát az első köztársaság ál'lamférfiai és politikusai között, akik az egyre növekvő reakció, a nagy agrár népellenes gazdasági diktatúra befolyása alatt voltak, lépten-nyomon elárulták a dolgozó népet és Münchent készítették elő. Kompromisszumok nélkül a legnagyobb határozottsággal harcolt Szlovákiában a Hlinka reakció ellen, amely előkészítette a két nemzet közös tragédiáját. Az események azonban nem törték meg őt. Lelki ereje nagyobb volt, mint a szenvedése. És ezért érthető, hogy amikor a győztes szovjet csapatok Sztálingrádtól a Kárpátokig jutottak, Vavro Srobár azok között volt, akik előkészítették a Szlovák Nemzeti Felkelést és a felkelés első soraiba állt. Még most is érzem kezének forró szorítását és arcának boldog mosolyát, amikor a moszkvai repülőtéren üdvözöltem Szlovákia e nemes képviselőjét. Moszkvában mindannyiunk számára természetes volt — folytatta Fierlinger miniszterelnökhelyettes beszédét —, hogy Šrobár hűséges fegyvertársunk lesz a dolgozó népünk boldogabb jövőjéért folytatott harcban. A Kremlben tartott ünnepi estén Sztálin generalisszimusz, akit nyilvánvalóan megnyert Šrobár rokonszenves személyisége, szívélyesen megszorította a kezét, mert amint mondotta, nagy szlovák hazafit köszönt benne. A továbbiakban a miniszterelnökhelyettes gyászbeszédében méltatta Srobár szerepét a februári napokban. Amikor látta, hogy mit akar dolgozó népünk, habozás nélkül )da állt a dolgozó nép mellé. Köztársaságunk, — fejezte be beszédét a miniszterelnökhelyettes — Vavro Srobárban nagy hazafit veszít el, aki egész életét a csehszlovák állam egységéért folytatott harcnak és népeink testvériségének szentelte. Ezért' népünk őröltre hálás marad neki és szeretettel emlékszik rá örökké. Bacílek elvtárs gyászbeszéde A Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának elnöksége felhívja az egész 3 csehszlovák népet, férfiakat, nőket és ' ifjúságot, hogy mái most kezdjenek készülődni erre a kongresszusra és hogy a szocialista munkaversenyben f való még nagyobb részvétellel, valamint az első gottwaldi ötéves terv fel; adatainak becsületes teljesítésével gyor- 'i sítsák meg utunkat országunk boldog " és ragyogó jövője, a szocializmus felé. A Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának elnöksége ülésén örömmel és ' büszkén fogadta a nemzetközi döntő- 3 bíróság határozatát, amellyel a béke tiszteletdíját nemzeti hősünknek. Július § Fucsíknak juttatta „Üzenet az élők nek" című könyvéért. Dr. Vavro Srobárral a szlovák és csehszlovák történelem utolsó 60 évének jelentős tanúja és résztvevője távozik ma közülünk. Történelmünk legmozgalmasabb évei ezek,, mert ezekben játszódnak le a szlovákok nemzeti és szociális felszabadításáért folvó döntő és győzelmes küzdelmek Bacílek elvtárs a továbbiakban ismertette a 19. és 20. század küszöbén lezajlott nemzeti mozgalmakat és az első világháború időszakát, amelynek tartama alatt 1917-ben Vavro Srobár elsőként távozik Szlovákiából Prágába, hogy a háború utáni állampolitikai újjárendezésben a monarchia romjain számítsanak Szlovákiára is. mint ' az egységes csehszlovák állam alkotórészére. Vavro Srobár 1918. máius 1-én fellép a szlovák munkások liptószentmiklósi gyűlésén, ahol az egész 1 világ előtt proklamálja a szlovák nemzet elhatározott akaratát, hogy él . az önrendelkezés jogával és a cseh nemzettel összhangban dönt sorsáról. A liptószentmiklósi májusi gyűlés, amelyet nyilvánvalóan a nagy Októberi Forradalom eszméi befolyásoltak, határkövet jelentett a szlovák történelemben és Vavro Srobár neve szorosan egybekapcsolódik ezzel. A Csehszlovák Köztársaság megalakítása után Vavro Srobár az új állam első kormányában miniszterré lesz, Szlovákia igazgatásának minisz ferévé, abban a téves hitben, hogv így segít népének. Abban a nagy küzdelemben, amely 1918. után fejlődött ki azért, hogy ki lesz az új köztársaság ura, Srobár még nem értette a csehszlovák munkásosztály törekvéseinek értelmét és azt a tényt, hogy csak a munkásosztály kormánya lehet az ú i állam függe lenségének és a benne élő nemzetek szabadságának megbízható biztosítéka. Csak a Csehszlovák Köztársaság későbbi fejlődése győzte meg őt erről. A legkeményebben a müncheni megalázás és a köztársaság feldarabolásának évei győzték meg, amikor látta ' saját osztályának gyalázatos árulását és csődjét, de egyúttal látt 1 az új ostály küldetését az egész dolgozó nép élén, amely egyedül volt hivatva arra, hogy biztosítsa a Csehszlovák Köztársaság egységét és függetlenségét és nemzeti szabadságát. Ezért látjuk őt feltétel nélkül a szlovák nemzeti tanács élén állni, amelv 1944 őszén a felkelő és harcoló szlovák népet képviselte, amely harcot folytatott az új Csehszlovák Köztársaságért. ezért halad a kommunistákkal karöltve az új köztársaságban és lerakja a Nemzeti Arcvonal hagyományainak alapját. Ezért vonul vissza a hegyek közé a szlovák Nemzeti Felkelés elnyomása után és megy át a Vörös Hadsereghez, amelv felszabadítja Cséhszlovákiát és dolgozó népét. Ezért utazik 1945 áprilisában Moszkvába, ahol résztvesz a Nemzeti Arcvonal első kormányának alakításáról szóló megbeszéléseken, személyi és politikai kapcsolatokat teremt Klement Gottwalddal és ezért áll ez időtől kezdve a győzelmes februáron keresztül életének utolsó órájáig a nép mellett, a népi demokrácia, a Szovjetúnió mellett. Viharos és gazdag volt dr. Vavro Srobár 83 esztendeje. Politikai tevékenységbe kezdett, hogy a szlovák környezetben meghonosítsa a haladás és a demokrácia gondolatát. Ezeket a célokat nem tudta megvalósítani saját osztályával, amelyet képviselt. Politikai tevékenységének egész ideje alatt arra törekedett, hogy a testvéri cseh nemzettel állami és politikai egységbe lépjen. Ezeket a célokat sem tudta szilárdan biztosítani az az osztály, amelyre támaszkodott. Ezzel szemben a haladás és demokrácia Csehszlovákia nemzetei testvéri egységének egyetlen következetes harcosa a csehszlovák munkásosztály lett a Kommunista Párt vezetésével, amely a nemzetközi munkásosztályra támaszkodik, amelynek élén a Szovjetúnió áll. Míg a burzsoázia más képviselői saját osztályuk útján mentek még hirdetett eszméik elárulása árán is és így árulói lettek nemzetüknek és államuknak, Vavro Srobár élete eszméi nevében a munkásosztályhoz hajlott és megértéssel segítette Zápotocký kormányát a szocializmus épífésének nagy müvében. Ezért hajtja meg megindultan lobogóit Srobár ravatala felett Csehszlovákia munkásosztálya is, amely a Köztársaság népeit a szocializmus felé viszi. Vavro Srobár emlékének tisztesség adassék.