Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-09 / 285. szám, szombat

Vil ág proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 december 9, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 285. szám A gépek meUöl nőnek ki a műszaki kúdecek Magának építi üzemét az „Elektroszvii" munkássága Köztársaságunkban egyre-másra épülnek újabb és újabb üzemek, ame­lyek biztosítják ötéves tervünk sikerét. Az új üzemek gombamódra nő­nek ki a földből, szorgalmas munk áskezek építik, akiket a környező fal­vak és városok küldenek, hogy minél tökéletesebben, minél gyorsabban befejezhessük nagy feladatainkat, minél gyorsabban jussunk el a szocia­lizmushoz. Hogyan születik egy új üzem? Igen jó példa erre az érsek­újvári Elektroszvit is, ahol még ezév nyarán a gyár munkássága egész más munkával volt elfoglalva és most novembei óta már más gépekkel, más munkalehetőségekkel produkál olyan eredményeket, amelyek bizo­nyítékai annak, hogy munkásságunk felismerte és megértette az építés nagy politikai jelentőségét. Kassa elvtárs a Pártszervezet elnöke elmondotta, hogy lehtőség szerint má­jus elsejére be szeretnék fejezni az építés egy részét. Lassan szivárog vissza a munkásság az üzembe, lassan indul a fejlődés. A cseh munkásosz­tály segítséget nyújtott és a Csehor­szágból hozott gépeket azonnal mun­kába állítják és az ott átképzett mun­kások maguk mellé veszik a gyakor­latlan munkásokat és egy-két héten belül a gyárban csoda történik. És így a tanulatlan munkások 100 százalékon felüí termelnek, a tanulatlan munká­sokból szakmunkások léteznek. Nök a termelésben Kassa elvtárs elbeszéli, hogy ennek az üzem egyik célja bebizonyítani azt is, hogy a termelésben igenis le­het és kell is a nőket minél nagyobb mértékben foglalkoztatni. A cél az, hogy az üzemben mintegy 60 százalék női munkaerőt foglalkoztassanak. Azok a munkások, akik már gépen dolgoz­nak, mint a présműhelyben is, ezeknek már vannak normáik, amelyeket még Csehországban értek el, tehát az álla­mi bérkatalógus szerint dolgozhatnak. Az egyik üzemrészein, amely egyen­lőre a legtökéletesebben felszerelt mű­hely, már kiváló eredményeket is mu­tattak feil. Kubis Erzsébet munkásnő például az egyes alkatrészek részfúrá­sánál a normában megállapított 2884 darab heiyett egy alkalommal 8800 darabot dolgozott ki. Minden bizony­nyal nagy eredmény eiz, de az üzem kiépítése után még nagyobb eredmé­nyekre számíthatunk. Mészáros elvtárs, aki ennek az üzemrésznek vezetője, aki 16 éve dolgozik a könnyűipari szakmában és aki maga is átképzésen volt, egy csehországi kis városban, elmondot­ta, hogy ennek az üzemrésznek mun­kássága minden munkát maga fog végezni minden segítség nélkül. Ez az üzemrész adminisztratív mun­káira Is vonatkozik Hosszú Ferenc, aki most bérelszá­moló. maga is munkás volt azelőtt, sőt élmunkás. Elmondotta, hogy nincs abban semmi nehézség, hogy most ilyen munkát végeiz, ha valakiben aka­rat van, el tudja sajátítani ezeket a teendőket is. Éppen mellette áll egy 16 éves tanonc, akit szintén betaníta­nak ezekre a teendőkre és amint Hosz­szú elvtárs mondja, jó felfogása van a fiúnak és nincs semmi akadálya an­nak, hogy ő is ebben a munkában dol­gozzék. Itt van Gordos elvtársnő esete, aki 4000 darab menetrész helyett már 8000 darabot csinál naponta. Egyre-másra sorolhatnánk fel a jobbnál jobb eredményeket, amelyek mind a munkásság politikai érettségét bizonyítják. Ahogy Mészáros elvtárs üzemvezető elmondotta, ebben az üzemrészben már most is vannak kü­lönféle újító javaslatok, amelyeket ki­sebb-nagyobb mértékben meg is lehe­tett valósítani. A munkásság itt való­ban úgy érzi magát, mint ha otthon lennei Hogyan segítettek a cseh elvtársak Mészáros elvtárs elmondotta, hogy igen jól érezték magukat Csehország­ban és a cseh elvtársaknak minden törekvése az volt, hogy minél hama­rább átképezhessék a messziről érke­zett társakat, hogy azok minél hama­rább a termelés szolgálatába állíthas­sák képességeiket. Az üzem női alkalmazottai is kü­lönféle ipari központokban jártak és három hónapig tanultak. Mindnyájan igen jól nyilatkoznak csehországi él­ményeikről. Volíak olyan csehországi elvtársak is, akik idejöttek, hogy itt segítsenek az átképzés es átépítés nagy munká­jában. Pavlik János szintén idejött és mint párttag arra kötelezte magát, hogy három női erőt állít be a rak­tárba. Ezt a raktári munkát azelőtt csupán férfiak végezték. Általában eCmondhatjuk, hogy az üzemben dolgozó párttagság íő köte­lazettségváltólásai közé tartozik az új erők betanítása a termelésbe Uj munkások úi műhelyekben Az átépítésnél elsősorban az építke­zési vállalatok nyújtottak segítséget, de az építés munkájánál derekasan dol­goztak az üzem régi munkásai is. Eze>­ket a elvtársakat azután fokozatosan bekapcsoljuk a termelésbe, amint az egyes üzemrészek felépülnek. Az új munkások, ahogy géphez kerülnek, azonnal szocialista szerződéseket köt­nek és a gépekhez beosztott elvtársak már eddig is 12.58%-kai dmelték át­lagos normájukat. Ezek a munkások már Csehország­ban megmutatták, hogy tudnak és akarnak dolgozni. Már ott versenyre ke'.'tek a csehországi munkásokkal és ottani teljesítményük idehaza sem ha­nyatlott. Régi és új élmunkások Fucsik elvtárs mondotta azt. hogy az új üzemekbein igen jól fogják tud­ni felhasználni a régi élmunkásokat, akik kötelezettséget vállaltak, hogy az új üzemben is élmunkások lesznek és még fokozzák teljesítményüket. A női munkaerőkkel az a helyzet, — mondotta Fucsik elivtárs, hogy a nők a régi üzemben nem is tudták kifejteni valódi képességeiket. A szalagrend­szerben t. i. egymásre voltak utalva és nem volt lehetőségük önálló mun­kára. Most azonban, hogy önállóan gépekhez állítjuk őket, ezáltal képes­ségeikelt kiíejilesztheftik, az élmunkás­mozgalomban vafió részvételükkel tel­jesítményeiket növelhetik és ezzel ke­resettük is növekszik. Igy gondolják ezt az eddig beállított női munkaerők is és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy eddigi teljesítményeiket túllépjék. JHai feúmttsth terimlméééi: A vítkovicei acélművek példás üzemi szerződése a ne«»ék biztosításáról A pártfelülvizsgálás sikere az érsekújvári járásban A mélyszántás gyors befejezéséért A külpolitika legújabb eseményei A falusi tanítóság hivatása Hazánk történelmi változásokat él át és megindul az új szocialista társa­dalmi rend felé. A bányákban, a kohóknál és a gyárakban munkásaink a terv Idejében való teljesítéséért és túllépéséért harcolnak. A faivakon új uta­kon járnak a parasztok, a mezőgazdálkodás és az élet új módja terén. Egész dolgozó népünk a párt vezetésével fénylő cél, a szocializmus felé halad. Munkaverseny régen és mert A szocialista munkaversenyre és az élmunkásmozgatomra viszatérve, meg kell említeni, hogy a régi köztársaság­ban is voltak munkaversenyek, ame­lyeket rendszerint május elsejére fe­jeztünk be. Azonban míg a régi köz­társaságban különféle protekciósok ér­vényesültek és úgyszólván „pofára ment a dolog", a munkásságot kinul­lázták, addig most mindenki munkája után részesül jutalmazásban. Nálunk az újítómozgalom is nagy lendületet vesz. Vida, Füle, Csiszár elvtársak, akik az előző üzfllmben újítók voltak, megmutatták, hogy lehet jó eredmé­nyeket elérni s hogy a munkások tisztában vannak az újítások jelentő­ségével. Most még jobban, még na­gyobb mértékben lehet kiszélesíteni az újítómozgalmat és nagy feladatok várnak ránk itt is. Brigádmunkával az üzem felépítéséért Hogy a munkások minél hamarabb dolgozhassanak, az eddig még nem foglalkoztatott munkások brigádmun­kával segítik az üzem felépítését. Ezeket a brigádokat az adott helyzet­hez megfelelően bármikor fel lehet használni. Az üzem munkásai a falu dolgozóit is példásan segítik. Brigádjaink a ré­paszedésben, krumpliszedésben is résztvettek. Inasaink teljes egy hetein keresztül .Jánosházán do'goztak az őszi munkáknál. A tisztviselők is 8 órát ddgoztak le. Ha valahol a kerületben sürgős földműves-munkáról van szó, üzemünk munkásai mindig készséggel [ mennek. Az EFSz-ekben közösen dol­goznak a szövetkezet tagjaival, kija­vítják a gépeket és mindenben azon­vannak, hogy a munkásság és a pa­rasztság között pw&ás legyein a kap­csolat. Egyenlőre minden erőnket az üzem felépítésére fordítjuk, a mun­kásság, a műszakiak és az üzem minden dolgozója váll váll mellett dolgozik, hogy az üzemet minta­szerűvé és a legmodernebb követel­ményeknek megfelelővé tegye. Pil­lanatnyilag minden kérdés háttérbe szorul, mert előtérbe áll az építés nagy műve, amely száz és száz új munkáskezet foglalkoztat és fog foglalkoztatni a jövőben, amikor az üzem teljes erővel dolgozik majd. Vidor István. Ezekben a történelmi eseményeikben jelentős íeiladat jut egységes iskola­ügyünknek, tanítóinknak és tanító­nőinknek. A szocializmus felépítése csak öntudatos és művelt dolgozók műve lehet, akik tisztában vannak modern tudománnyal és technikával és ki is tudják használni ezeket a leg­szélesebb tömegek jólétének növelésé­re. A népi demokratikus iskola költő­iessége az, hogy az egész ifjúsággak olyan tudást és tapasztalatokat nyújt­son, amejyek biztosítják azt, hogy. a szocialiizmus ifjú építőinek új nemze 1-' déke alkalmas lesz tovább folytatni és sikerrel befejezni a megkezdett mun kát. Ebben az erőfeszítésben különösen jelentős szerepet játszanak falusi isko­láink, falusi tanítóink és tanítónőink. Ez évben az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődésében nagy sike­reket értünk el és a falu útja a szocia­lizmus felé gyorsabb és bátrabb lesz. A fordulat kezdetén állunk falvainkon — tanít bennünket Gottwald elvtárs — azonban ez az út a győzelem felé vezet: „Tovább kell tanítani és meg­győzni kis- és középparasztjainkat, mindenekelőtt azokat, akik még nem értették meg a szövetkezeti közös gazdálkodás nagy jelentőségét." Ezt a folyamatot a falusi tanítók és tanítónők jelentős mértékben elősegít­hetik. Ma már több mint 3000 lelkes falusi tanítónk van, akik felgyújtották a hazafias építő munka lángját fal vankon. Azon érdemes tanítók — hazafiak hagyományait követik, akik a múltban mindig ott voltak, ahová őket népünk állította: a nemzeti szabadsá­gért és haladásért folyó harc első so­raiban. Dolgozóinknak ma arra van szüksé gük. hogy a tanítók segítséget nyújt­sanak nekik falvaink történelmének di. cső harcában: az új életért, a békéért és mindannyiunk boldogságáért folyó harcban. A falusi tanítók és tanítónők ezen hazafias kötelességüket legjob­ban akkor teljesítik, ha a rájuk bízott gyermekekből mindenekelőtt a szocia­lista falu öntudatos és művelt építőit nevelik fej, másodszor pedig ha segí tenek földműveseinknek abban, hogy a mezőgazdasági termelés magasabb for máira térjenek át. Sztálin ejvtárs 25 esztendővel ezelőtt a Szovjetúnió fa­lusi tanítóihoz írott levelében ezéket a feladatokait így foglalta össze: „A néptanítók arcvonala országunk dolgozói nagy hadseregének egyik leg­fontosabb osztaga, mert a szocializ­mus alapján új életet épít. A munkásosztály szocializmus felé vezető útja csak akkor lehet győzel­mes, ha a parasztság sokmilliós dotgo­zó tömegei ezen az úton vállvetve ha­ladnak a munkásosztállyal és ha a dolgozó tömegeket a munkásosztály vezeti. A falusi tanítónak tudnia kell, hogy ilyen vezetés nélkül nem lehet prole­tárdiktatúra és proletárdiktatúra nél­kül hazánk nem lehet szabad és füg­getlen." A falusi tanítók, akik népi demokrá­ciánk és szocializmushoz vezető utunk meggyőződéses őrzői, akik hűségejsen állnak munkásaink és parasztjaink ol­dalán, akik új életet építenek, az ilyen falusi tanítók minden erejüket e nagy mű sikerére összpontosítják. Erre buzdítják őket Sztálin bölcs sza­vai, Gottwald elvtárs okos tanácsai. A falusi tanító helye mindenek­előtt az iskolában van. Azért állítot­ta oda öt a dolgozó nép, hogy nevel­je és művelje ifjúságunkat, gyerme­A Köztársaság elnökének parancsa a csehszlovák hadsereg egyenruhájának módosításáról Klement Gottwald, a csehszlovák véderők főparancsnoka, a Köztársaság elnöke, december 6-án parancsot adott ki, amellyel újbói módosítják a cseh­szlovák hadsereg tagjainak egyenru­háját. A parancs így hangzik: „Nemzetvédelmi miniszter Elvtárs, mint a csehszlovák véderők főpa­rancsnoka elrendelem, hogy 1951 ja­nuár 1-vel a csehszlovák hadsereg tagjainak egyenruháján új válljelzése­ket vezessenek be a hadsereg egyes alakulatainak színeiben, valamint új rangjelzéseket a csapategységekhez való tartozás szerint. Ezejk az intézkedések határozottan kifejezésre juttatják hadseregünk kö­zeledését dicső mintaképéhez, a szov­jet hadsereghez és kifejezik testvéri­ségünket a szovjet hadsereggel, fel­szabadítónkkal. A módosítással kifjezzük népi de­mokratikus hadseregünk katonáinak öntudatos kapcsolatát azzal a fegy­vernemmel, amelyet a Köztársaság dolgozó népe adott kezébe, hogy védje országépítő müvét az imperialisták támadásaitól. A módosításokkal' kifejezést nyer a<z a becsületbeli feladat is, amely a Köz­társaság védelmében a katonai pa­rancsnokokra hárul. A tábornokok és tisztek egyenruháján végzett módosí­tásokat eszközöljék úgy, hogy fokoz­zák a parancsnoki tisztség komolysá­gát és becsületét. A parancsot a nemzetvédelmi minisz­ter hajtja végre. Klement Gottwald s. k., a Köztársaság elnöke. Alexej čepička s. k. hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. keinket. Ezért a legnagyobb erőfe­szítéseket kell tennie az irányban, hogy ezt a rendkívül fontos feladatát becsületesen elvégezhesse. Becsület­beli kötelessége legyen az, hogy fiainkat és leányainkat a népi de­mokratikus állam hűséges polgárai­vá, a szocializmus lelkes építőivé ne­velje fel drága hazánkban. A falusi ifjúság alapos szaktudás nélkül nem nőhetne a szocialista fa­lu jó építőjévé. Alapos szaktudást kell szereznie, amely lehetővé teszi azt, hogy tökéletesen ismerje a me­zőgazdasági tudományt és technikát, az EFSz-ek bonyolult munkaszerve­zetiét. Ezért a falusi tanítók és ta­nítónők gondoskodjanak arról, hogy a falusi ifjúság ismerje a rnicsurini tudományt, hogy a műszaki körök­ben megtanulja a traktorok és gaz­dasági gépek használatát, hogy anyanyelvét, mint az egymás közöt­ti megértés és a tapasztalatcsere je­lentős eszközét, jól használja és megtanuljon oroszul is annyira, hogy sikerrel tanulmányozhassa a szovjet kolhozparasztok munkájának gaz­dag eredményeit, hogy jól tudjon számolni és ismerje a szövetkezeti könyvelést, a tervek összeállításá­nak alapjait. Rosszul cselekszenek azok a taní­tók, akik nem ebben látják első kö­telességüket és elhanyagolják ezt a munkát iskoláikban. Rosszul cselek­szenek azok is, akik az iskolát hoz­záflírhetetlen bástyának tekintik, amelyet mély árok választ el az egész falu életétől és távoltartják magukat bárminő iskolán kívüli munkától. Ott, ahol mind a mai napig a fa­luban nincs EFSz, a tanító feladata az, hogy megalakításának apostolá­vá és propagátorává váljék. Ott, ahol már megalakult, a tanító fel­adata az, hogy segítsen megszilárdí­tásában, a munka megszervezésé­ben, a könyvelésben, stb. Nejedlý és Ďuriš miniszter elvtár­saknak a falusi tanítókhoz intézett levele bizonyítja, hogy a lehetőségek milyen széles mezeje áll nyitva azok előtt, akik a faluban aktíve segíteni akarnak. A levélben többek között ezeket írják: „Váljatok a szövetkezeti mezők és Istállók magas hozamának hirdetői­vé... Váljatok a falun az előadások és tanfolyamok kezdeményezőivé és szervezőivé, terjesszétek a mezőgaz­dasági munka, a technika és a rni­csurini tudomány új formáit... A szövetkezeteseknek hathatós se­gítségre van szükségük, az EFSz ad­minisztratív és pénzügyi gazdálkodá­sának vezetésében. Nyújtsatok ebben segítő kezet. Ez nem lesz nehéz nek­tek azért, mert iskolai és iskolán kí­vüli munkátokban meggyőződtetek arról, milyen fontos a szervezési és igazgatási munka." Falusi tanítóinknak és tanítónőink­nek nagy feladatokat kell megolda­tok. E feladatok megoldásában se­gítségükre lesz a falusi tanítók és tanítónők prágai kongresszusa, ame­lyen kicserélik eddigi tapasztaltai­kat és megvilágítják további felada­taikat. Ülésezésük hozzájárul ahhoz, hogy a falusi tanítók és tanítónők tízezres hadserege a városok és fal­vak dolgozó népének öntudatos ré­szévé váljék és hathatós segítséget nyújtson a szocializmus felépítésé­ben hazánkban. Ezért köszöntjük a falusi tanítók prágai összállami kongresszusát, amely a délszlovákiai tanítóságnak is segítőkezet nyújt felelősségteljes feladatai elvégzésében. Fejlődő fal­vaink életébe hatalmas ütemet visz majd és a falusi tanítóság közvetlen segítségével, nagyobbaránjni bekap­csolódásával egyre nagyobb tért hó­dít a szövetkezeti gondolat. Igy lesz falusi tanítóságunk a szo­cializmus építésének hathat s támo­gatója, így segít kialakítani falvaink boldogabb, szebb életét. A Párt sza­vára harcba induló falusi tanítóság így építi falvainkat a béke erős bás­tyáivá. (A Rudé Právo vezércikke nyomán.)

Next

/
Thumbnails
Contents