Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-08 / 284. szám, péntek

UJSZO 1950 d»e»mbsr 8 JuJc meg levonni a végső következte­téseket és tegyünk olyan intézkedése­ket, amelyek hathatós eszközök lesa­nek a felülvizsgálás hiányosságainak eltávolításánál. Egy esetben tán ele­gendő, ha figyelmeztetjük az oktatót, más esetben kisegítő bigottságot kell küldeni, az egyik szervezetben talán különös gondot kell szentelni a tag­gyűlés előkészítésének, a másikban esetleg meg kell ejteni az egyes felül. viBsgálásokat. Fontoa azonban az, hogy mindig a bizottság tagjainak és a taggyűlésnek politikailag magya­rászuk meg a megállapított hibákat és hiányosságokat, mert az elvtár. saknak tanulniok kell belőlük és mindnyájuknak segíteni kell kiküszö­bölésükben. Azokban a szervezetekben, ahoí a felülvizsgálást a Párt napi feladataival kötötték össze, ott az elvtársak példás kötelezettségeket vállaltak. E kötele­zettségvállalások teljesítése már ad­dig is helyenként a szocialista ver­senvmozgalom kiszélesítéséhez, a föld­művesek az EFSz-be való megnyeré­séhez a tagok és funkcionáriusok akti' vizálásához vezetett.. Azonban a vál­lalt kötelezettségek jelentős része túl­ságosan általános vagy a párttagok elemi kötelességeire szorítkoztak. A ke­rületi bizottságok könyvecskéket ad­lak ki „Kötelezettségvállalásom" címmel, amelyekbe a párttagok és tagjelöltek bejegyzik kötelezettségei­ket. Ne töltsük ki a könvvecskéket gépiesen, hanem használ iuk ezt az akciót, a kötelezettségvállalások lé­nyeges megjavítására. Javítsák meg a párttagok az alapszervezet bizottsá­ga segítségével kötelezettségvállalá­saikat a legértékesebb példák szerint. Legyen minden párttag és tagjelölt becsületbeli kérdése, hogv „Kötelezett­ségvállalásaim" című könyvecskéjé­ben olyan feladatok legvenek beje­gyezve, melyek mind az 5. mind a szervezet becsületére válnak. Helyes lesz, ha ezeket az úi, megjavított kö­telezettségvállalásokat bejelentik I taggyűlésen, hogy e« a többieket is ösztönözze. Ideje már, hogy általánosan meg­kezdjük a vállalt kötelezettségek tel­jesítésének ellenőrzését. Nem gondo­lunk itt valamilyen adminisztratív pa­pírellenőrzésrei, hanem olyan elevem ellenőrzésre, amelyben az egész szer­vedet résztvesz és «mely szorosan összefügg a felülvizsgálással. Bizonyá­ra hasznos és célszerű lenne, ha min­den taggyűlésen, amelyen további elv­társak felülvizsgálása folyik, néhány már előbb átigazolt tag es tagjelölt bejelentené, hogy mit teljesített köte­lezettségvállalásaiból, de főleg hogyan teljesítette őket. Például Jó tanulság lenne a Považ­ské Mlyny pártszervezetének, ha Ma­tuäová Mária elvtársnő a taggyűlésen beszélne arról, hogyan szilárdítja meg munkaközösségével a normát 10^­kal, vagy a komáromi Škodovka párt­szervezete számára, ha a taggyűlésen Junk elvtárs arról beszéíne, hogyan vitázott minden reggel a munkaidő kezdete előtt munkatársaival, hogy él­munkára vegye rá őket, (ezt a kötete­zettséget váualta), Remenár elvtárs, viszont arról beszélne, hogyan tanít be — vállalt kötetezettségánek megfele­lően — új hegesztőkéit és Kareš elv­társ arról, hogyan tanított be a mun­kások közül 5 tervezőt, amivel leg­fontosabb kötelezettségvállalását telje­sítette. Az ellenőrzés ilyen formája éJS pél­daképe lesz az elvtársaknak, ösztönöz­ni fog mindenkit kötelezettségvállalá­sai megjavítására és elősegíti azt, hogy vaíamemnyi párttag és tagjelölt lelkiismeretesen teljesítse a felülvizs­gálás alkalmával vállalt kötejezettsé­gekelt. Kivonat a bratislavai és žilinai kerületek közös konferenciáján a felülvizsgálásról elhangzott be­Siédből.) Az amerikai intervenciós csapatok a koreai front minden szakaszán visszavonulóban vannak A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a nyolcadik amerikai hadsereg Phengjangtól délre már 30 kilométer­nyire vonult vissza anélkül, hogy sike­rült volna újabb védelmi vonalat létesí­tenie. A koreai népi hadsereg decem­ber 5-én felszabadította a Phengjang városától 80 kilométernvire délnyugati irányban fekvő Kokszán városát. Az amerikai csapategységeket. amelyek Siöül irányában futva hátrálnak, a körülzárás vessélye fenyegeti, ameny­nyiben a koreai népi hadsereg egysé­gei a visszavonuló amerikai egysége­ket megelőzték. A keleti partvidék mentén a koreai népi hadsereg egyse­gei ugyancsak hasonló gyors ütemben vonulnak előre. Az előretolt harci egy­ségek Vonszantól 16 kilométernyi-e déli irányban elérték a tengerpartot. Ez?el elvágták az intervenciós csapa­tok útját, amelyek Hamhun. Hunam és Vonszan körzetében vannak. A kínai önkéntesek megérkezte man a koreai fronton az amerikai interven­ciésckat félelem fogta el . és csapat­testeik gyorsan szedik sátorfájukat és futnak dél felé A nyugati sajtóügy­nökségek jelentése azt bizonyítja, hogy az intervenciós csaoatok min­denütt „elszakadó mozdulatokat" tesz­nek. A Kínai Népköztársaság sajtóügy­nöksége igazolta a Phengjang váro­sának felszabadításáról szóló hírt. A koreai népi hadsereg és a kínai ön­kéntesek szerdán 14 órakor elfoglal­ták a várost. A Német Demokratikus Köztársaság sajtóügynökségének je­lentése szerint a keleti parton fekvő Vonszan városát is felszabadították a népi demokratikus csapategvségek. Az intervenciós csapatok a koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek gyors előrenyomulását az utak és a varosok megsemmisítésével akarják megakadályozni, azonban kísérleteik hiábavalók. A li-szin-mani egységek „védelmi vonalat" építenek a 38-ik szélességi övezettől délre. A ll-szin-mani kermány felszólította a délkoreai hadsereg és rendőrség tagjainak hozzátartozóit, hogy Szöult hagyják el. Truman élete egyik legmeggondolatlanabb beszédét mondotta el a Békekongresszus után Illa Ehrenburg a varsói kongresszusról és n USA einük fenyegetéseiül A moszkvai Pravda december 6-1 számában Uja Ehrenburgnak, a világ­hírű szovjet írónak értékelését hozza a Béke Hívei II. varsói világkongresz­szusárói. Ehrenburg hangsúlyozza, hogy a varsói kongresszus összeha­sonlíthatatlanul reprezentatívabb szer­vezete az emberiségnek, mint a New York közelében ülésező ENSz, Varsó­ban jelen voltak a világ legnagyobb államának, Kínának tényleges képvi­selői s részvételük a bizottságok mun­káiban, megnyilatkozásaik és javasla­taik még hatalmasabb súlyt adtak azoknrk a határozatoknak, amelyeket a kongresszus hozott. A párizsi kongresszus a Béke Hívei kongresszusa nevét kapta. Ezen a kongresszuson fektették le az új hatal­mas világszervezet alapjait. A jóaka­ratú emberek itt ítélték el azoknak tervelt, akik a háborúra vágynak még. A varsói kongresszusnak rövidebb volt a neve: Békekongresszus, Kevesebb vth a lángoló beszéd, de több a kon­krét javaslat. A nemzetek, amelyek létrehozták e^t a nemzetközi szerve­zetet, látták, hogy a diplomaták zsák­utcába jutottak, hogy háborús propa­gandát űznek és hogy a nemzetek és az emberiség élete veszélyben van. A nemzetek azt Is észrevették, hogy az ENSz, amelyet a szovjet katonák be­csületessége alapozott meg, valamint az európai partizánok és Anglia, vala­mint Amerika egyszerű népének szor­galma, Truman tanácsszervévé és Idő­vel Mac Arthur tábornok tanácsszer­vévé változott át. A népek tehát úgy döntöttek, hogy • béke ügyét maguk veszik kezükbe. A varsói kongresszus létrehozta a Béke Hívei vllágtanácsát. A kongresszus kidolgozta a béhejavas­latok programmját, amelynek valóra­válása biztosíthatja az egész világon a kis- és nagyállamok biztonságát. Ehrenburg ezután megjegyzi, hogy a varsói békekongresszus a szovjet delegítusok javaslatait úgy értékelte, mint a béke ügyében hozott nagyje­lentőségű javaslatokat. A Times tudó­sítója — folytatja ezután Ehrenburg, — sajnálkozással jetentette Varsóból: „Mind több és több szónok kezdte vá­ra'lsnul ismételni, hogy a marxista és a kapitalista rendszer egymás mellett békésen meglehet." Miért „váratlanul"? A Szovjetunió ezt az álláspontot már harminc á/e hangoztatja, amiéta Chur­chill első keresztes tad járatát meg­szervezte. A Times tudósítója felhá­bomdásán ,|> »(• kifejezést, amikor a békés eg\ilttiétezésröl nall és ezt mondja: ,,Ezt az oroszok akarják". És mit akarnak az egyszerű angolok? — teszem fel a kérdést a Times munka­társának. Nem kívánják talán a békés együttélés lehetőségét? Ez új háború* Jelentene. Nem, az egyszerű angol em­berek békét akarnak és éppen ez ijesztette meg a munkáspárti kormány, köröket, amikor arról volt szó, hogy a békedelegátttsok Sheffieldbe Jönnek. Félnek a békés együttélés lehetőségé, tői, — állapltja meg Uja Ehrenburg. A nagy szovjet író ezután ezeket állapítja meg: Könnyű szívvel távoztunk Varsóból. Sokat tettünk a béke biztosítására. A főmunka azonban előttünk áll még. A kongresszus határozatairól informál­nunk kell az embereket, bárhol Is él­jenek. Kényszerítenünk kell minden kormányt, hogy vegyék tekintetbe a népek akaratát és lássanak hozzá a béke megtárgyalásához. Meg désem, hogv a nábordt még kivédhet­jük, elkerülhetjük. Befejezésül felem­líteni kívánom még, hogy az egyik amerikai delegátus egy esős este széj­jel nézett az újjászületett Varsóban. Az új épületeket látva, amelyeket hor­zalmas romhalmazok vesznek körül, megszorította kezemet és ezeket mon­dotta: Ha nem gátoljuk meg a hábo­rút, nem leszünk méltók ezekre a na­pokra, amelyeket Varsóban töltöttünk. A békekongresszus sokakat meg­változtatott — írja befejezésül Hja Ehrenbrug — úgy látszik ezt még nem értette meg Truman, sem az a hadúr, aki nevét a koreai asszonyok és (ryermekek fölötti „győzelemmel" tette hírhedtté. Ezek a hadvezérek előbb-utóbb felelni fognak bűnös tet­teikért a világ valamennyi nemzeté­nek képviselői előtt, elsősorban az amerikai nép képviselői előtt. Ami Trumant illett, a békekongresszus után életének egyik legmeggondolat­lanabb beszédét mondotta el. Bizony­nyal nem tudatosítja, hogy öj erő született, amely képes törekvéseit megakadályozni. A jugoszláv szénbányászok harca a Tito-banda ellen A Tito—Rankovicsrklikknek, amely imperialista háborús hídfővé változtat­ja Jugoszláviát, egyre több nehézsé­get okoz a lugoszláv hazafiak ellen­állása. A belgrádi kém és provokátor bandának különösen sok fejtörést Chakravarti hindu diplomata egy newyorki manifesztációi! megbélyegezte az amerikaiak ázsiai politikáját Greenwich Villageban, New York egyik negyedében a newyorki béke­tanács tagjai manifesztációi rendez­tek. AB ENSz-ben résztvevő hindu delegátus, dr. Amija Chakravarti, aki a manifesztáción felszólalt, éles kritika tárgyává tette az amerikaiak koreai politikáját, Li-Szin-Mant pe­Megalakult az EFSz Mezőtelkesen Mezötelkes kisközség dolgozói örömteli ünnepet éltek meg. A feb­ruári események óta érlelődött itt a helyzet, míg a tapasztalatok any­nyira meggyőzték a mezötelkesl földműveseket, hogy maguktól rá­jöttek, nekik is be kell kapcsolódniok abba az új és hatalmas munkába, amely egész népünk boldog és sza­bad életét biztosítja. A község lakosága az iskolahely­ségben gyűlt össze, hogy meghall­gassa ifj. Korín Pálnak, az SzKP ri­masaombati kiküldöttének ismerte­tését az EFSz célkitűzéseiről. A la­kosság a beszámoló iránt nagy ér­deklődést tanúsított. A felvetett kér­désekhez igen sokan szóltak hozzá. Részletesen megvitatták azokat a gazdasági és termelési lehetősége­ket, amelyeket az EFSz nyújt tag­jának és általában az egész község­nek. Felvázolták a terveket, ame­lyekkel a község gazdasági felemel­kedésével a kulturális és szociális helyzetet is felvirágoztatják. A vezetőség megválasztásakor pél­dás egyöntetűséggel jelölték kJ azo­kat a földműveseket, akiknek gaa­dasági ismerete, szorgalma és becsü­lete a legfőbb biztosíték arra, hogy a mezötelkesl EFSz egészséges és életképes lesz. Elnök lett Szerző Bé­la, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, alelnök Hegedűs István, titkár Vi­tovszky Jenő, gazda Hegedűs Sán­dor, ellenőrök: Dudás Kálmán, Mi­hály Lajos, Együd Pál és Mátrafü­redi Gyula. A vezetőség az alakuló ülés után azonnal megtartotta első ülését és elintézte a szükséges ad­minisztratív kérdéseket, valamint ki­dolgozta a legközelebbi hónap mun­karendjét. Deres János, Rimaszombat. dig mint egy kétes egzisztenciájú embert jellemezte, akit valamennyi koreai szíve mélyéből gyűlöl. A hindu diplomata egyékbént meg­vádolta az Eszakamerikai Egyesült Államok kormányát, hogy „pénzzel és fegyverrel támogatja" az olyan rendszereket, mint Baodajé. Az USA támogatása, amelyet a nyugateuró­pai hatalmaknak nyújt, hogy azok megőrizhessék imperialista uralmu­kat a gyarmati népek fölött, egész Ázsiában nyugtalanságot idéz elő. Az USA elösaör tökét invesztál, majd megérkeznek az amerikai pénz és fegyverek és olyan messzire megy a dolog, hogy megérkeznek az ameri­kai katonák Is. Dr. Chakravarti ez­után kijelentette, hogy a gyarmati hatalmak évtizedeken át úgy bán­ták Afrika ós Ázsia rabságba dön­tött népeivel, mint az állatokkal, hogy rabszolgamunkaerőkre tegye­nek szert, amelyeket bányáikban és plantázsaikon felhasználhatnak, söt hajtővadászatot is rendeztek embe­rekre. A francia gyarmati hivatal Észak-Vietnamból evakuálja a polgári lakosságot December 4-én a francia gyarmati hivatalok elrendelték Tonkin, Hanoi és Hajfon északvietnami városokból a francia polgári személyek evakuá­lását. A? evakuációs parancs vonat­kozik a francia tisztviselőkre és a francia katonai személvekre is. A francia polgári lakosság, azok csa­ládtagjai, a franqia hivatalnokok és katonaság fiiszakvietnamot a legkö­zelebbi napokban hagyják el. okoznak a széntermelés csökkenéséből előállott problémák. Hogy az amerikai hadigépezet szá­mára vasércet, rezet, ólmot, antimont, cinket, higanyt szállíthassanak, ahhoz elsősorban szénre van szükség, A Tito-klikk úgy próbálja meg a kellő szénmennyiséget előteremteni, hogy gyarmati „munkamódszereket" veze­tett be a szénbányákban, Ennek kö­vetkeztében -naponta fordulnak elő szerencsétlensgek, amelvek igen gyakran halállal végződnek. Az ország nyersanyagával folytatott rablógaz­dálkodást egyre nagyobb nvomor, a bányászok életfeltételeinek rosszabbo­dása és a? UDB kegyetlenkedései kí­sérik, Válaszképpen a bányászok szerve­zett harcba kezdtek az úgynevezett titóista „gazdasági terv" szabotálása céljából, A jugoszláv bánvák techni­kai káderei, akik például a felügyelők, munkavezetők, aknarobbantók. együtt­működve a bányászokkal, szabotázso­kat hajtanak végre. A bánvászok jól szervezett harcának eredményei ma már komoly akadályt jelentenek a szénellátásban. Tizenhat jugoszláv szénbánya közül 1950-ben egy sem 'teljesítette a tervet. Még azok a szénbányák is, melye­ket a belgrádi fasiszták 1849-ben „követendő példaként" emeltek ki, ma a tervnek csak 45—80 százalé­kát teljesítik. A Jelesnics-szénbánya, amely 1949-ben vándorzászlót ka­pott, ma a titóista adatok szerint termelési tervét csak 05 százalékban teljesíti. Egyre nő azoknak a bányászoknak a száma, akik szembeszállva az UDB terrorjával, nem jelennek meg mun­kahelyükön, bár aláírták a rabmun­kaszerződéseket. A Koiubara-bányá­ban a „szerződést" aláírók közül 28 százalék tagadta meg a munkát, a Pinoszava-bányában 29 százalék, a Junnovae-bányában pedig 20 száza­lék. A szénbányászokéhoz hasonló harc Fekete zászló a Fehér Házon I A washingtoni Fehér-Házban napok óta nagv láz és fogalom van. Truman kétségbeesve tapasztalja, hogy Mac Arthurral sjtött nagy ter­vei az amerikai tőkések hatalmának megszilárdítására, kudarcba fullad­nak. A Fehér Ház ura Koreából végzetes híreket kap, Az amerikai es a többi szövetséges katonai egy­segeknek teljes összeomlásáról ad­nak számat a kábel jelentések. Es Truman, hogy bőrét mentse, hogy „presztízsét hejyrehazza", legutóbbi nyilaíkeiatában kijelentette: atom­bombát alkalma* a távolkeWi frontokon. A hír a világon mélv felháboro­dást keltett, Megdöbbenést azon­ban nem a Béke> Hívei nagy tábora­ban, hanem inkább « nvugati la­kájkormányok tagjaiban és Tru­man közvetlen tanácsadóinak kör­nyezetében,' Rádöbbentek ezek az urak arra, hogy a sulvkot Tnimm módjára elvetni mégsem lehet. Attleeék, Plevenék. de az amerikai elnöki lakájok is pagvon jól tud­ják, mit jelentene rájuk, ha a Fe­hér Ház ura erre a léoésre ragad­tatná el magát. Ha a nyugati sajtó hasábjait fi­gyeljük, tapasztaljuk, hogv az Im­perialisták szolgálatában álló napi, lapok táborában a koreai kérdés alakulása, Truman atombombás nyilatkozta, a világ töbh száz mil­liós . béketáborának háborúellenes magatartása, a varsói kongresszus határozottsága nagv zavart vál. tóit ki. Az újságírók Párizs, Lon­don é s Nashington külügvminisité­riumainab kapuit zörgetik, hogy olyan megnyugtatóbb hírekkel szolgálhassanak, amelvek legalább a békés megegyezés reményét kelthetnék. A lapok tudósítói Wa­shngtonban a Fehér Há kapuit is szüntelenül zaklatják, hogy felele­tet kapjanak, magyarázatot adhas­sanak Truman kétségbeesett nyi­latkozataival kapcsolatosan s titok­ban (nem nyiltan) azt sjeretnék, hogy Truman végre ne bombákról, hanem a békéről beszélne. Truman és a sajtó között a vil­lámhárító Charles Ross volt kedd estig. Truman elnök saltőfflnöke, Charles Ross napokon át a kereszt­kérdések tüzében állt. próbálta Truman szavait enyhíteni, próbálta súlyosságukat szépíteni, de az ide­gesség csak nem csillapodott. Szerdán az amerikai saitóügynök­ségek azután az amerikai hisztéri­kus állapotokra jellemző hírt közöl­ték a világgal: Charles Roset Truman elnök saj­tófőnökét december 5-én egy sa ­téértekezlet során, amelven az új­ságíróknak Trumannak Attleevel való tárgyalásairól adott számot, szívgörcs érte, összeesett és meg­halt. Az öreg Ross bácsi nem bírta már tovább Truman' atombombás fenyegetéseit, az angol munkás­párt fejének, Attleenek undorító udvarlását, nem bírta elviselni a Mac Arthur gazságairól szóló hí­reket, az összeomlásról ás az ame­rikai katonák pusztulásáról érkező jelentéseket, az öreg szive seho­gyan sem bírta el azt a gyűlöletes hajszát, amelyet az amerikai kor­mánykörök mammon-éhségükben rendeznek. Ross bácsi megelégelte Trumant szolgálni, n»m bírta az amerikai úiságírók tengernyi kérdését, nem bírta hallani a nép tiltakozását és átkát. s Ross bácsi öreg ember volt, In­kább itthagyta a világot, Itthagyta Trumant és lovagialt, — 8 nem akart a végieszámoláson jelen len­ni, amikor a nép a háborús bűnösök felett fog ítéletet mondani. n. ­folyik a Tito-banda terroruralma ellen Jugoszlávia összes bányái­ban. A dolgozók a szabótázs-akciók üj és üj formáját szervezik meg a termeié* akadályozására. Leggyakoribb eget, hogy eltűnnek az egyes gépek al­katrészei. A villanytelepek és a gép­műhelyek munkásai és technikusai, együttműködve egymással, megron­gálják a csilléket és a mozdonyokat, megszakítják a drótkötélpályát. Gon. doskodnak arról, hogy az olvasztó­kemencékbe olyan keverékek kerül­jenek, amelyekből legnagyobb rész­ben hasznavehetetlen salak keletke­zik. A jugoszláv bányászok küzdelme a Tito-klikk megdöntéséért, jelentős tényező abban a harcban, amelyet a jugoszláv népek felszabadításukért vívnak.

Next

/
Thumbnails
Contents