Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-06 / 282. szám, szerda

U J SZO 1950 december S KÜLFÖLDI SZEMLE A román labdarúgóbajnokság 1950. évi mérlege. • A Roman Népköztársaság 1950. évi I. osztályú bajnoksága ezt a végered­ményt hozta: Aradi Lobogó 22 11 6 5 49:27 28 Bukaresti Lok. 22 11 6 5 43:33 28 Temesv. Tud. 22 9 7 6 30:37 25 Temesv. Lok. 22 11 2 9 40:28 24 Hadsereg KH 22 8 8 6 37:26 24 Petr. Partizán 22 7 8 7 39:38 24 Nagyváradi ICO 22 8 6 8 32:34 22 Bukaresti Din. 22 9 3 10 40:45 21 Marosv. Lok. 22 6 6 10 32:38 18 Buk. Partizán 22 5 8 9 39:49 18 Resicai Vasas 22 6 6 10 38:48 18 Nagyszeb. Lok. 22 4 8 10 28:38 16 Mind a bajnoki cím, mini pedig a kiesés gólarányon dőlt el. A Resicai Vasas gólaránya négyezreddel bizo­nyult rosszabbnak s ezzel esett ki a Vasas. ' Összesen 946.000 néző látogatta a mérkőzéseket. Átlagosan tehát 7166 néző jutott egy-egy mérkőzésre. Ez igen szép eredmény s azt bizonyítja, hogy a Román Népköztársaságban a labdarúgás egyre népszerűbb lesz. Félezer sportlétesítmény Albániában. Az albániai Skoürában 12.000 férő­helyes sporttelep építését kezdték el. Albániának jelenleg 549 sportlétesít­ménye van. A felszabadulás előtt a sportlétesítmények száma mindössze 62 volt s ezek is igen hiányosaknak bizonyultak. Visszafejlődik a belga labdarúgás. A Drapeau Rouge című belga lap hosszú cikkben foglalkozik a belga labdarúgás lezüllésével. Megírja, hogy nincs olyan bajnoki forduló, amelyen súlyos sérülés, lábtörés ne történnék. Az RC Malines—Daring mérkőzésen például a játékosok olyan alattomosan rugdalták egy­mást, hogy közben megfeledkeztek magáról a labdarúgásról. Kutatja a lap a belga labdarúgás ilyen nagyarányú lezüllésének okait. Megállapítja, hogy Belgiumban min­den sportágban, így a labdarúgásban is a burzsoázia elmélete érvényesül. A labdarúgó a pályán nem egyesüle­téért, hanem kenyeréért küzd. Megállapítja a Drapeau Rouge azt is, hogy Belgiumban szigorú szerző­dések kötik a játékosokat az egye­sületekhez, szerződést játékos nem bonthat fel. Erre csak az egyesület tulajdonosainak van joguk és ezt meg is teszik akkor, ha egy-egy já­tékos szerintük már kiégett és na­gyobb hasznot nem tud már hajtani. Idény végén pedig az egyesület anya­gi helyzetének megfelelően adják­veszik a játékosokat. — Nem tűrhetjük — folytatja cik­két a belga lap —, hogy labdarú­góink színe-java hétről hétre súlyos sérüléseknek legyenek kitéve, néhány labdarúgó üzletember hasznot hajtó vállalakozásaiért. Meg kell oldani a belga labraúgásnak ezt a mai áldat­lan állapotát, még pedig a Szovjet­únió és a népi demokráciák példája nyomán, ahol a játékosoknak bizto­sítva van megélhetésük, sportolási lehetőségük és az ilyen, nálunk már állandósult botrányos eseteket még hirböl sem ismerik — fejezi be cik­két a Drapeau Rouge. Az NB I. állása A december 3-án lejátszott fordu­ló után » magyar NB-ben ez a ta­bella állása: Honvéd 12 10 1151:1121 Textiles 12 10 1 1 48:18 21 Dózsa 14 8 3 3 32:22 19 S. Tárna 13 6 4 3 26:16 16 Cs. Vasas 14 7 2 5 29:20 16 Vasas 14 7 1 6 27:21 15 D. Tárna 13 7 1 5 33:30 15 Gy. Vasas 14 6 1 7 26:25 13 Di. Vasas 13 4 5 4 17:21 13 ÉDOSz 14 5 2 7 24:27 12 Szeg. SzMTE 14 4 4 6 21:41 12 Szomb. Lok. 13 3 5 5 14:23 11 Előre 14 4 2 8 24:37 10 Postás 14 3 3 8 15:26 9 BDSE 14 2 3 9 21:46 7 Tatab. Tárna 14 1 4 9 16:40 6 Ez van még hátra: Dec. 10: Salg. Tárna—Honvéd. Szombathelyi Lok.—Textües. Doro­gi Tárna—di. Vasas. Dec. 17: Vasas—Győri Vasas, Di. Vasas—SzSzMTE, Előre—Honvéd, Csepeli Vasas—Salg. Tárna, BDSE —Dózsa, ÉDOSz—Textiles, Postás— Szombath. Lok- Dorogi Tárna—Ta­tabányai Tárna. Dec. 24: Textiles—Honvéd. Egy gól döntött... Visszapillantás az 1950. évi bajnokságra • A NVB megvédte a Csehszlovák Köztársaság 1950. évi labdarúgó baj­noka címét. Csak az utolsó naDok mér­kőzései adtak választ arra a kérdésre, mely már hetek óta foglalkoztatta a sportnyilvánosságot: hogv ki lesz az ezévi bajnok. A bajnoki mérkőzé­sek utolsó napján hat mérkőzés folyt le, de ezek közül csak három csapat érte el azt az eredményt, melyre tö­rekedett: a NVB a bajnoki címet, Tep­Ice és Prešov a bentmaradást a baj­nokságban. Sparta és a Železničiari el­estek a remélt bajnokságtól gólszám hiánya miatt. így a NVB elnyerte a bajnoki címet, míg Trnava. Žilina és Košice kiestek. A tavalyi bajnok, az NVB, az utol­só időben mutatott nagyon gyenge eredményei után most az utolsó mér­kőzés előtt nagyon kevés reményt táplálhatott arra, hogv megvédi-' a bajnoki címet. A bainoki mérkőzések során igen nagy kilengések mutatkoz­tak nála, mel^ket jórészben a műsza­ki vezetők terhére lehet írni. A tava­szi fordulóban az NVB két egészen váratlan, de megérdemelt nagy .gól­arányú vereséget szenvedett: Prágá­ban a Invalídovnán 0:5 arányban, Osztravában pedig a Vítkovicétől 0:3 arányban. Ebben a két mérkőzésben Bratislava néhány jó játékosa nélkül játszott, akik sérülés miatt nem szere­pelhettek. Tehát ez a két vereség valahogyan még igazolható. De már nehezebb igazolást találni néhány fe­lesleges őszi vereségre. A csapatból kihagyták Pažickýt. a csehszlovák vá­logatottat csak azért, mert októberben katonai szolgálatba lépett és az ATK-t erősítette meg. Helyette eleinte nem találtak megfelelő pótlást és ezért a Trnavával vívott eldöntetlen, valamint a Prágában a vasutasoktól szenvedett 0:1 arányú vereség a csapat össze­állítóit terheli. Ezután iavult a csapat teljesítése, de a döntő szakaszban a gyengeségnek, újabb korszaka állt be. A Prágában az ATK-tól szenvedett 0:1 arányú vereség, mikor az NVB­ben Jajcai mint összekötő játszott, te­hát a NVB tulajdonképpen 4 csatárral, szintén a túlságos kísérletezés követ­kezménye. mellyel a csapatot összeállí­tották. De már nehéz megmagyaráz­ni a Spartától itthoni pályán szenve­dett 2:5 arányú vereséget, tekintve, hogy .tavasszal Prágában 2:2 arányban mérkőztek. Valószínűleg több harci kedv és kevesebb önbizalomra lett vol­na szükség és akkor a végeredményt nem egyetlen egy gólkülönbség adta volna meg. Melyik volt ez az egy gól? Az-e, melyet Žilina lőtt a Sparta hálójába, vagy melyet Bratislava adott Plzenben. vagy melyet Teplice a Bohemians-szal vívott harcban tizenegvesből adott? Hogyha ez az utolsó volt az a döntő, úgy ez döntött Košice előmeneteléről is, melyet megvédett volna egy Bohe­mians győzelem. Ha a Sparta Žilinán 4:2 arányban győzött volna, úgy ez Spartának szerezte volna meg a baj­nokságot. Ugyancsak megnyerte vol­na Sparta a bajnoki címet, hogyha Bratislava Plzenben csak 4:3-mat vagy 3:2-VeI gyôzžtt volna. Ha pedig nem lett volna az Invalidovňán az a tizen­egyes a Vasutasok és Teplice közti küzdelemben, akkor a Vasutasok Csehszlovákia bajnoka lettek volna és nem kerültek volna a harmadik helyre. Ez a sikerült tizenegyes és az a tizen­egyes, mely Nepaknek két héttel az­előtt ugyancsak a Invalidovňán a Vas­utas— Košice közti mérkőzésében nem sikerült, határozott Koáicének előrejutásától Ha még tovább akar­nánk ezekről a lehetőségekről be­szélni, nagyon sok érdekes kombiná­ciót lehetne felállítani, akár egy egész könyvre valót. így például arra a kö­vetkeztetésre juthatnánk, hogy a baj­nokságnak és Košice helvezésének sorsa Pavlišnak. a Bohemians kapusá­nak kezében volt, aki elfogta Nepko helyezett tizenegyesét, de beengedte kapujába Vostry büntető rúgását. Még sok ilyen „egyetlen" gólt lehetne így megjelölni, esetleg még a tavaszi idényből, például a Košice— Trnava mérkőzés 0:1, Košice— Bratislava 0:1, Prešov—Košice 1:1 mérkőzések egy­egy gólját. Ebben a versenyben nemcsak a gól­ról, hanem sokkal többről volt szó. Legjobb labdarúgócsapatunk becsület­beli sportmérkőzéseiről, melyekben a gólok csak az egészséges sportolás örömteli eredményei voltak. A I. Csehszlovák labdarúgóbajnokság hu­szonhat fordulója pedig válogatott labdarúgóink legjobb előkészülete volt arra a megtisztelő és becsületbeli fel­adatra, hogy nemzetközi mérkőzése­ken képviselhessék egységes testneve­lésünket. Végül a 182 mérkőzés nagy mértékben szolgált annak az ügynek, melyet az egész, megújhodott sport szolgál — hogy megszilárdítsa a testi képességet és emelje a munkabírást. A szovjet sport — tízmilliók sportja A Szovjetúnió már fennállása első évétől kezdve módszeresen és állandó, | kitartó munkával igyekezett megismertetni a nép széles rétegeivel a sportok örömeit. Tíz- és százezerszámra adtak ki sportvonatkozású füzeteket, köny­veket. A sportolók egész hadseregét képezték ki és megoldották a tömeg­sport alapvető kérdését, a sportszeren átást is. A Szovjetúnióban mindenki, aki sportolni óhajt, teljesen ingyen kapja meg a sportfelszereléstét, a labda­rúgócipőtől kezdve a nyolcas versenyhajóig. A szovjet testnevelési mozgalom jellegzetes vonása a tömegesség. A szovjet rendszer alatt a tömegsport és a minőségi sport színvonala töretle­nül halad felfelé és ma az első a vilá­gon. A hat fő sportágban nyilvántar­tott világcsúcsok 30 százaléka (205­ből 58) ma szovjet versenyzők nevé­hez fűződik, miközben az USA csak 32, a többi állam meg legfeljebb 18, 19 világcsúcsot mondhat magáénak. Még a férfiversenyzők színvonalá­nál is magasabb a női versenygárda színvonala. De ez természetes is. A Szovjetúnió biztosította elsőnek a vi­lágon a nők egyenjogúságát s a nő­ket épúgy bekapcsolta hatalmas sport­életébe, mint a férfiakat. A szovjet nők minden sportágban megszerezték a világelsőséget. A korcsolyázásban Iszakova, az atlétikában Dumbadze, Csudina stb., a kosárlabda-, röplabda­csapat, sakkozó nőik mind-mind elsők a világon. A szovjet testnevelési mozgalom nö­vekedésével 1936-ban létrejöttek a nagy szakszervezeti sportegyesületek. Ezek már 1941-ben másfélmillió spor­tolót tömörítettek soraikba. 1949 folyamán a gyári, üzemi és helyi szak­szervezetek keretében 12 000 új sport­kör alakult és ezek másfélmillió GTO­jelvényest készítettek elő és negyed­millió osztályozott versenyzőt foglal­koztattak. A szakszervezeti sportegyesületek­nek nemcsak rengeteg sporttelepük, csarnokuk van az országban, hanem Moszkvában még külön sportfelszere­lési gyáruk is. A milliós sportoló tömegeket tö­megversenyek keretében foglalkoztat­ják Ezek a nagyszabású tömegverse­nyek a szakszervezetek és a Komszo­mol rendezésében kerülnek sorra Min­den évszaknak megvannak a . maga ilyen óriásversenyei, még pedig szin­tén fokozatossági elv alapján kiépítve és évszakok szerint elosztva. A Szovjetúnió minden erejével tá­mogatja a sportéletet. 1949-ben a szovjet állam 19 millió rúbelt fordított testnevelési célokra, az idei évben pe­dig még ennél is lénvegesen többet. A sportot a Szovjetúnióban igen nagyra becsülik. A sportolók nagv tekintély­nek örvendenek de ezt ki is érdemlik a társadalmi munkában, a nevelés te­rén és elsősorban a munkahelyükön végzett kiváló munkájukkal, példaadó viselkedésükkel. A lenini-sztálini nemzeti politika is kifejezésre jut a Szovietúnió sportjá­ban. A cári Oroszországban csaknem teljesen elhanyagolt vidékekről, ahol abban az időben még csak nem is hallottak sportról, ma már a bajnokok, élsportolók tömege kerül ki. HMMMUH MI Mt WH MI IIMMMtt mWWWW <t Szolgálunk jObbán yyOrsuö bon • Tanácsolunk UUáis míTeteie r' szaki snütn. V J 1681/V A Szovjetúnió sportirodalma — akár csak a politikai, gazdasági, kulturális irodalom — világviszonylatban az el­ső. A szovjet sportorvosokat külön egyetemeken képezik ki. Rendkívül nagyarányú kutatómunka folyik a mozgások dinamikájának kielemzése terén is. A Szovjetúnió sport iának hatalmas fejlődését ékesen bizonyítják azok A CSÚCSEREDMÉNYEK is, amelyeket az idei esztendőben értek el. Számos csúcseredményük, főleg céllövésben, súlyemelésben. gyors­korcsolyázásban felülmúlja a világ­csúcsokat is. Az atlétikában az 1950. évben a következő úi rekordokat ér­ték el: FÉRFISZAMOK: 100 m: 10.4 mp Szuhariev. 200 m: 21.4 mp Szuhariev. inOO m: 3:50.4 mp Veetlüszme. 3000 m: 8:21 mp. Kazancev. 5000 m: 14:27.8 mp Popov. 10.000 m: 30:07.4 mp Szemionov. Maratoni futás: 2:29.06 mp Vanyin. Hármasugrás: 15.70 m Scserbakov. Gerelyvetés: 73.37 m Cibulenka. Súlylökés: 13.93 m Lipp. NÖI SZAMOK: 60 m: 7.4 mp Duhovics. 200 m: 24.7 mp Maisina. 400 m: 56.7 mp Petrova. Magasugrás: 168 cm Csudina. Távolugrás: 559 cm Csudina. Súlylökés: 15.02 m Andreieva. Az új össz-szövetségi úszócsúcsok ezek: 200 m gyors: 2:08.8 mp Usakov. 400 m gyors: 4:42.8 mp Usakov. 800 m gyors: 10:10.5 mp Usakov. 4X200 m váltó: 8:57.8 mp. váloga­tott. 100 m mell: 1:12.7 mp Meskov. 100 m pillangó: 1:06.8 mp Meskov. 200 m hát: 2:30.6 mp Kriukov. Napról napra új sportolók milliói és tízmilliói kapcsolódna'.; be a szovjet sportmozgalomba, amelv állandóan megújuló lendülettel küzd a szocia­lista ország egész népének egészsé­géért, munkaereje és ellenállóképessé­ge növeléséért, egyre boldogabb, még erősebb nemzedék kialakulásáért. A TORNA Oktatás. — A gerendagyakorlatok oktatása osztályfoglalkoztatás kereté­ben is történhet. Kívánatos, hogy leg­alább két gerenda legyen égvmás mel­lett, hogy a gyakorlatokat egyidőbeit minél többen végezhessék. Ebben az esetben az azonos gyakorlatokat 4—5 csoportban végezhetik a tanulók. Még ez a megoldás is arra késztesse a ne­velőt, hogy osztályfogla koztatás kere­tében rövid ideig tartó gyakorlatokat alkalmazzon. Az első csoportban sze­repeljenek az ügyesebbek, akik a kö­vetkezőknek segítséget tudnak nyúj­tani. Egyensúlygyakorlatok. — Járás. — Járás térdemeléssel. — Járás után­lépéssel. — Oldaljárás. — Párosvídal. — Járás hátrafelé. — Járás félfordu­lattal. — Járás szökkenéssel. — Járás társ kikerülésével. — Futás. — Síp­jelre sóbálvány. — Járás négykézláb. — Akadályok átlépése. — Lebegőál­lások. — Lebegőállásban álláscserék. Támaszgyakoriatok — Támasz. — Lendület támaszban. — Támaszcsere. — Támlázás oldalt. — Támaszban karhajlítás és nyújtás — Kelep lelen­dülés előre. — Támaszból felállás. — Támaszból harántülés. — Támaszból oldalülés. — Támaszból földön buk­fenc. — Kézenállás. — Támaszból ka­nyarlati leugrás. — Tomporleugrás. — Vetődési leugrás. Gyakorlatok függőállásból. — Mell­ső és hátsó (haránt és oldalsó) függő­állásban kar- és lábgyakorlatok. — Lebegőfüggés. — Mellső kelepfellen­dülés. Függési gyakorlatok. — Függés. — Oldalfüggésben függeszkedés. — Harántfüggésben függeszkedés. — Függésben lábgyakorlatok. — Haránt­függésben függeszkedés hátra. — Függésben fogáscsere. — Oldalfüg­gésben függeszkedés • félfordulattal. — Függeszkedés hajlított karral. — Le­begő függés. — Hátsófüggés. — Óra. — Hátsó lefüggés. — Húzódás. — Kelepfellendülés — Ostorlengés. — Tolódás támaszba. Ugrások. — Gyertyaugrás. — Hu­szárvetődési átugrás. — Zsugorka­nyarlat. — Tomporátugrás. — Ka­nyarlati átugrás. — Vetődési átugrás. — Guggolóátugrás. — Terpeszátug­rás. — Tigrisbukfenc. — Tolvajugrás. A pad. 4 m hosszú, 50 cm magas, 40 cm széles tornaszer. A padon különféle testhelyzetekben (állásban, oldalülcs­ben. lovagülésben harántülésben, tér­delésben, támaszkodó guggolásban, mellső oldalsó és haránt fekvőtámasz­ban. hason- és hátonfekvésben) egyé­ni, páros, csoportos gyakorlatokat vé­geztethetünk. Megfordított pad hosz­szanti gerendája egyensúlyozó gyakor­latok végzésére is alkalmas. A pad ugrási, szökdelési gyakorlatok végez­tetésére is alkalmas tornaszer. Ha a pad egyik végét a gerendára vagy a bordásfal fokára, — az e célt szolgátó vasnyelvekre — feltámasztjuk, rézsú­tos felületet kapunk, ami különféle kúszó-, csúszó-, futó- és ugrógyakor­latok végrehajtására alkalmas. A padgyakorlatokat osztályfoglal­koztatás keretében oktassuk. Ne vé­geztessünk a padon olyan gyakorlato­kat, melyeket földön is azonos feltéte­lek melleltt gyakoroltathatunk. A pad alsóosztályokban a természetes moz­gásgyakorlásra bőséges alkalmat nyújt. A felsőosztályokban a padot ne csupán a gimnasztika keretében is felhasználható mozgásgyakorlásra kor­látozzuk. hanem mint „akadály"-t, a természetes (akadály) torna lehetősé­geinek kihasználásra -s hasznosítsuk. Két pad egymás tetején, vagy a pad két zsámolyra állítva, egyik vége az ugrószekrényre helyezve, olyan moz­gásalkalmak megteremtését jelenti, amit a tanulók szívesen csinálnak, noha azok végrehajtása már komoly teljesítményt jelentenek. (Folyt köv.) HtmHrt wt H wt wt wmwm Mi Mt mt WM Igyunk Szántói, Szalvátor, Tátra­és Lenka természetes asztali ásvány­vizet. Gyomor- és bélmegbetegedése­ket gyógyít a Clgelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epehaiokra kitűnő orvosság a Fátra gyógy ásványvíz. Bélmegbetegedése­ket és a hólyagvezetékek megbete­gedését a brasznói és baldovi ásvány­víz gyógyítja. CTJ SZO, a csehszlovákiai magyal dolgozók napilapja. Szerkesztőséé é9 kiadóhivatal: Bratislava. Tesenského 8. sz. Telefon; szerkesztőség 262-77 és 347-16. kiadóhivatal 262-77 Fő­és felelösszerkesztö: Lőrincz Gyula. Feladó és Irányító postahivatal: Bra­tislava n Nwimla é.=\klarl1a a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vissza Előfize­tés 1 évre 540 , % évre 270.—, M évre 135 1 hónapra 45.— Kčs. A netilap (csütörtöki számi előfize­tése 1 évre 150.—. V 2 évre 75.—, Vi évre 40.— Kés A KEPKS­KÖNYV előfizetése egy évre NEP­NAPTAJR-ral együtt 120 Kčs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents