Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-03 / 280. szám, vasárnap

Az idei év legjolsb szovjet úszóeredményei 1950-es OBztendfl a 6zovjet úszó­sport újabk hatalmas fejlődését mu­tatta. Nem kevesebb, mint 46 új csúcseredmény jelzi a szovjet úszás nagy előretörését. Jelentős a javulás a féríiúszóknál. Az eredmények élén Meskov 1:06.8 mp-es kiváló pillan­gózó világcsúcseredménye áll, de ki­váló Usakov 2:08.8-as 200-as, 4:42.8­as 400 méteres gvors, valamint Mes­kov 1:12.7 mp-eslfto-as mellúszó or­Kégos osúcseredménye. A kimagasló eredmények mellett feltűnő az átlagok nagymérvű javu­lása. 100 gyorson például négyen úsz­tak egy percen belül. Kitűnő a 400 méteres gyorsúszás 5 percen belüli átlaga, valamint a 200-as mellúszás 8:4&2-es átlaga is. Komoly fejlődés észlelhető a női úszóknál is. Itt is fi­gyelemreméltó az átlagok nagyfokú javulása. Igen sok össz-szövetségi csúcsered­ményt javítottak meg a mindkét nembeli ifjúsági úszók. (Az új felnőtt országos csúcsokat kövérbetűs szedéssel jelezzük.) Férfiak 100 m gyors: yisio fl Szokol központi bizottságának elnöksége letárgyalta a CsISz sportmunkájának irányelveit 1950 december 3 Usakov 57.2 Drapij 57.7 Libelj 58.4 Pjáron 59.9 Karmanov 1:00.4 Afinon 1:00.7 Titarenko 1:01.3 Szuhorukov 1:01.4 Kucserov 1:01.4 Drobinszkij 1:01.7 Átlag: 1:00.1 200 m gyors: Usakov 2:08.8 Drobinszkij 2:13.3 Drapij 2:14.2 Libelj 2:16.7 Afonia 2:17.8 Pjáron 2:18.6 Gladilin 2:19.9 Szkvorcov 2:20 Zakaurov 2:21.3 Kuznyecov 2:21.6 Átlag: 2:17.2 400 m gyors: Usakov 4:42.8 Drobinszkij 4:51.3 Afonia 4:58.4 Meskov 4:59.6 Presz 5:00.9 EH-apij 5:02 Gladilin 5:04 Namesztnikov 5:04 Mjagi 5:04.3 Zakaurov 5:05 Átlag: 4:59.2 1500 m gyors: Usakov 20:11.2 Drobinszkij 20:42.4 Presz 50:48.6 Afonin 21:02.1 Kitajev 21:04.8 Namesztnikov 21:28 Kalinin 21:41.7 Edászi 21:46.3 M j ági 21:51.6 Balandin 21:56.4 Átlag: 21:15.3 100 m mellúszás: Meskov 1:12.7 Durejko 1:15.8 Minaski 1:16 Edászi 1:16.1 Zverjev 1:16.1 Bjelov 1:16.3 Kudrjasov 1:16.8 Fomicsev 1:16.8 Grebelnik 1:16.8 Sulesko 1:17 Átlag: 1:16 200 mellúszás: Edászi 2:44.6 Betehtin 2:45.1 Meskov 2:47.1 Grebelnik 2:48.4 Sulesko 2:49 Bjelov 2:49.2 Durejko 2:49.2 Makuha 2:49.7 Daszajev 2:49.8 Krotikov 2:49.9 Átlag: 2:98.2 100 pillangóúszás: Meskov 1:06.8 Szkripcsenkov 1:09.3 Korop 1:09.4 Krjukov 1:09.7 Edászi 1:10.1 Bikov 1:10.8 Kurgsasov 1:11.6 Abjazov 1:11.7 Boriszenko 1:12.7 Ivanov 1:13.2 Átlag: 1:10.5 200 pillangóúszás: Meskov 2:39 Korop 2:41.8 Szkripcsenkov 2:43.3 Kurcsasov 2:45.4 Abjazov 2:47.2 Boriszenko 2:47.5 Bikov 2:49.1 Ivanov 2:49.6 Edászi 2:50.4 Blumental 2:57 A Szokol központi bizottsága el­nökségének pénteki gyűlésén letár­gyalták azt az indítványt, hogy test­nevelési bizottságokat kell felállítani. Ezek feladata lesz, hogy az összes egyletekben irányítsák a szokolmun­kát és gondoskodjanak a Szokol köz­ponti bizottság testnevelési akcióinak végrehajtásáról és az új típusú fö­sportversenyeknek — a Munkásifjú­sági Sportjátékoknak és a Tyrš-jel­vény versenynek — rendes menetéről. JjA gyűlés további folyamán oktatási szempontból értékelték a Szokol ke­[•rületi aktívájának munkáját majd el­fogadták azt az indítványt, hogy mi­képpen kell előkészíteni és lefolytat­ni a Szokol egyletek közgyűlési kam­pányát. Végű' örömmel vették tudo­másul a kerékpárosok toborzásának sikerét, mely a békehatározat aláírási mozgalmával együtt folyt. Az alá­írási akcióban több mint .'iO.OOO alá­írást gyűjtöttek. A Szokol központi bizottságának elnöksége foglalkozott a Szokol-kö­rök munkájának elveivel. Egységes testnevelésünk főfeladata, hogy a testnevelést és sportot tömeg­alapra helyezzük. A munka egyik új formája, hogy a dolgozók tömegeit megnyerjük az állandó sportolásnak, akként, hogy a CsISz-ben Szokol-kö­röket alapítsunk. Ezt csak a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetséggel kajültve lehet elérni. A CsISz a testnwelési dolgozók ötödik össz-szlovákiai kon­ferenciáján hozott határozatával nagy segítséget nyújtott a Szokolnak. Bekapcsolta a testnevelés kiépítésébe a maga egész szervezetét. Ez legjob­ba nabból tűnik ki. hogy a CsISz Szo­kol-köreinek alapítása idején Szlo­venszkóban csak 900 egység volt, mlg az Ifjúsági Szövetségnek 4000 cso­portja van, melyek a CsISz Szokol­köreit kezdeményezték. A CsISz Szokolköreinek alapításához, ami az V szlovenszkói konferencia után alapo.­sabb megszervezés és nyilvántartás nélkül indult meg, szükséges, hogy a feladatokat és a munka formáit pon­tosan körülírják. A munka elvei. A CsISz Szokol-köreinek feladata, hogy a szövetségi tagokat, majd fo­kozatosan az egész ifjúságot megnyerje a testnevelés és sport rendszeres űzésére és képességeik fokozására. A körökben minden sportágat gya­korolhatnak a helyi feltételek és az ifjúság érdeklődése szerint. Testneve­Sporthíradó • Svit Gottwaldov—ATK 10:6. Az ökölvívó bajnoki mérkőzést több, mint 2000 néző ejlgtt Gottwaldovóban bonyo­lították le. A honiak győzelme megér­demelt. • Elmarad az NV Bratislava— Nové Zámky ökölvívó viadal. Mint jelentik a csehszlovák-lengyel válogatott pköl­-vivó viadalra való készülődés miatt a vasárnapra kisorsolt NV Bratislava— Nové Zámk-y találkozó elmarad. • ATK—NV Bratislava 6:4, (2:1, 3:2, 1:1). Prágában, a Téli Stádionban játszották a bajnoki (jégkorong mér­kőzést, amit a katonacsapat nagy küz­delem után nyert 'meg. A gólokat Frei­berg (2), Berki, Jandourek, Heisman és V otava, illetve Olša (2), Kočan ütötték és egy öngól esett. • A prágai nemzetközi kosárlabda­torna műsor. December 2-án 18.15 óra­I kor: Sokol válogatott—Prága váloga­tott. 19.30 órakor: Budapest válogatott —FSGT válogatott. 20.45 órakor: Cseh­ország—ATK férfi kiegészítő-mérkő­zés. December 3-án 17 órakor: Prága válogatott—FSGT válogatott. 18M5 órakor: Budapest válogatott— Sokol válogatott. • A legjobb magyar asztalltenisze­zők versenye a Budapest-bajnokságért. Az Asztalitenisz Szövetség december 1. és 6. között a Sportcsarnokban ren­dezi Budapest 1950 évi asztalitenisz bajnokságát. A versenyen a magyar élgárda legjobbjai indulnak. Pénteken délután fél 6-kor a férfiegyes előmér­kőzésekkel kezdődött a bajnokság, majd az első és második fordulót bo­nyolították le. lési munkájúknak tengelye a Tyrá jelvényverseny teljesítésének előké­szítése. A tervbevett munkát a Szo­kol-körnek össze kell egyeztetnie a CsISz-csoport munkaterveivel. Belső versenyeket szervez meg és részt­vesz a Szokol által rendezett egyéb versenyekben. Tanácsért és segítség­ért a CsISz Szokol-körei az OVS-hez, az OV ČSM-hez, a járási nemzeti bi­zottság testnevelési felügyelőjéhez, a ZR-hez, ZS ROH-hoz stb. fordulnak. Hogyan kell Szokol-köröket alapí­tani? A CsISz-csoport az tizemben és fa­lun, ahol még nincs Steekol-egylet, át­veszi a kezdeményezést, hogy felkelt­se az ifjúság érdeklődését a testne­velés és sport üzése iránt. Az érdek­lődök soraiból a CsISz üzemi vagy helyicsoportjánál, ahol nincs Szokol­egylet, Szokol-kört alapítanak. A Szo­kol-kör munkájában mindenki részt­vehet, aki az iránt érdeklődik és haj­landó magát alávetni a kör testneve­lési munkatervének és a vezető utasí­tásainak. A Szokol-körök alapításá­nál a Szokol kerületi és járási bizott­ságainak a CsISz kerületi bizottsá­gának szerveivel szorosan együtt kell müködniök. Minden járásban meg kell állattani, hogy megvannak-e a Szokol-körök alapításának feltételei, ahol pedig nincsenek meg, ott propa­gcndával és agitációval meg kell őket 5 teremteni. Azokban a gyárakban, vál- [j lalatokban és falvakban, melyekben még nincsenek egyletek, meg kell te­remteni a Szokol-körök alapításának feltételeit. A járási Szokol-bizottság testnevelési osztályán megtervezik a körökről való gondoskodást addig, míg ezek megkezdik működésüket. Kiképzést fognak végezni és a Szo­kol kerületi és járási bizottságokban nyilvántartják a köröket. A CsISz Szokol-körei azok közé a munkaformák közé tartoznak, me­lyek révén a sporttal és testnevelés­sel oda is behatolunk, ahol eddig még nem értették meg eléggé annak mesz­szeható fontosságát. A CsISz Szokol­köreinek segítségével a testnevelésbe bekapcsoljuk a falvakat és azokat is, akik eddig nem ^portoltak. Albánia sportja régen és most Az albáa sport fejlődése szoros kap­csolatban áll a népi demokratikus Al­bánia ipari, gazdasági és kulturális fejlődésével. Hogy milyen nagy- volt az elmaradottság és milyen hatalmas utat kell és kellett megtennie Albániá­nak, arra jellemző, hogv a felszabadu­lás előtti * t938-as ismertető így ír Albániáról. „Ipara kezdetleges, néhány dohány­gyára van csak. s ezenkívül mindössze a tejipara és háziipara virágzik." Az idén januárban már ezt olvas­hattuk: „Az albán munkásif júság vállalta, hogy önkéntes munkával éoíti fel az állam kétéves tervének három fontos művét: a Peqin és Elbasan közti 40 kilométeres vasútvonalat, a Sztálin­textilkombinátot és a malaqi cukor­kombinátot." És mennyi minden épült fel már Al­bániában 1944 november 29 óta! Hat év alatt Albánia óriási fejlődésen ment kerestül. A fejlődésének Ien­dítőkereke — a fiatalság. 27.800 fiatal jelentkezett lelkesen és önként a vasútvonal építésére. Ez a fiatalság már sokat tanult s tudja, hogy mit jelentnek Albánia életében az új vasútvonalak. Tudják, hogv a felsza­badulás előtti, összesen 35 kilométer hosszúságú vasútvonal az elmaradott­ság bélyege volt. Többezren jelentkeztek a textil- és cukorkombinát építésére is. Textil­kombinát! A felszabadulás előtt még az egyszerű textilüzem is ismeretlen fogalom volt Albániában Sok mindent riem ismertek a sok­féle elnyomatás alatt sinvlődő albá­nok. A lakosság háromnegved része még a betűt sem ismerte, hiszen pél­dául 1938-ban az iskolaköteleseknek alig negyedrésze iárt iskolába. Ma már 96 százaléknál tartanak, helyre­hozzák a mult bűneit, amikor éppen a legutóbbi időkben harcot hirdettek az analfabétizmus ellen. Máris 70.000 ed­dig Írástudatlan jár a dolgozók iskolá­jába — Albániának ma 1.150.000 la­kosa van — s hamarosan felszámolják az analfabétizmust a különböző mun­kaközpontok dolgozói és az Albán Dolgozó Ifjúság Szövetsége - soraiba tartozó fiatalok között. Minden tekintetben s ígv a sport­életben is rohamos feilődés indult meg a felszabadulás után Albániában. Ha az 1931—38-as évek sportstatisztiká ját összehasonlítjuk a felszabadulás utáni hat év eredményeivel, akkor kibonta­kozik előttünk sportjuk fejlődésének hatalmas irama. A hivatalos statisztika szerint 1931—38. között az albánoknak összesen 18 nemzetközi sporttalálkozó­juk volt s ezekből Albánia mindig legyőzöttként került ki. A felszabadulás után 139 nemzet­közi sporttalálkozón vett részt Albá­nia s ezekből 59-t megnyert. 54-et el­vesztett, 26 pedig döntetlent hozott. A felszabadulás utáni sporttalálkozók megerősítették a kapcsolatokat az al­bán nép és a népi demokráciák kö­zött is. De vájjon hogyan is állhatták volna meg a helyüket a nemzetközi találko­zókon a felszabadulás előtt az albá­nok? Az albán fiatalok akkor is rajong­tak a sportért, de a sport akkor a föl­desurak és a tőkések kedvtelése volt, s nem a dolgozó népé. A nép fiaiból csak néhánynak, az igazán kiemelke­dő nagy tehetségeknek iutott osztály­részül a sport. Á több mint egymillió lakos között, mindössze 2800 sportoló akadt. Ma viszont az Albán Népköz­társaságnak több mint 50.000 igazolt sportolója van s ebben a számban még Átlag: 2:47 I 100 hát: Szolovjov Krjukov Gladilin Matvejev Kraszikov Rimarj Lopatin Szemenénko Szagajduk Nórák Átlag: 1:11.6 200 hát: 1:08.9 Krjukov 2:30.6 1:09.4 Szolovjov 2:35.3 5:11.6 Matvejev 2:36.9 1:11.8 Prangelj 2:37.9 1:12.2 Gladilin 2:38.8 1:12.3 Szemenenko 2:38.8 1:12.3 Kraszikov 2:39.3 1:12.7 Nórák 2:40 1:12.7 Rimarj 2:40.8 1:12.8. Szagajduk 2:42.2 Átlag: 2:38 nem szerepelnek a hadsereg s a külön­böző államvédelmi hatóságok sporto­lói. A felszabadulás előtti 21 sport­egyesülettel szemben ma már több mint 500 sportegyesület működik az Albán Népköztársaságban A sportte­lepek száma már ezren felül jár s amíg a felszabadulás előtl egész Al­bániában összesen csak 26 sportveze­tő működött, addig ma a hároméves testnevelési szakiskoából évente 150 sportvezető kerül ki. Fzt a hatalmas fejlődése az albánok elsősorban a Szovjetúnió támogatásá­nak köszönhetik. Szoviet edzők- veze­tése mellett, a szovjet példák nyomán alakult ál és lépett a feilődés útjára az albán sport. A szoviet edzők keze alól igen sok albán edző került ki s ma már ők nevelik, oktatják az albán fia­talokat. És ebben a munkában ott áll mögöttük az Albán Munkáspárt, amely határozatot hozott a z albán sport minőségi és tömegszervezetek kiszélesítésére. Ot| van mögöttük a kormány, a miniszterelnökség mellett működött testnevelési és Sportbizott­ság, amely a sport fejlesztésére ko­moly anyagi alapról is gondoskodik. 1938-ban a kormánv mindössze 36.000 lek-et fordított sportcélokra, ezzel szemben 1949-ben 13.564.734 lek ju­tott a sportolóknak. Még több jutott, illetve jut jelenleg, az 1950-es évben. Az albán sportolók eredményei ma már Európaszerte ismertek. A sok sportág közül, amelvek már tömeg­sportokká váltak Albániában, a lab­darúgás a legnépszerűbb. Ebben a sportágban otthonukban szinte legyőz­hetetlenek. Külföldi mérkőzéseiket az utóbbi időben megnehezíti az, hogy határukon ott acsarkodig Tito és fa­siszta bandája. A Tito-banda nyílt árulása előtt úgy igyekezett romboló tevékenységet kifejteni az albán sportban, hogy kapitalista rendszerű mederbe akarta kényszeríteni annak fejlődését. Az albán nép azonban le­leplezte és eltávolította soraiból ezeket az árulókat. A Tito-banda ma dühöd­ten igyekszik gátolni a nagyszerűen fejlődő albán sport külföldi kapcsola­tait és akadályokat gördít a sportolók uta/ása elé. Az albán nép azonban le­számolt az árulókkal és kémekkel és az Albán Népköztársaság szilárd tag­ia a népi demokráciák táborának. Az albán nép ^s ott menetel a békéért küzdő százmilliók élvonalában. A TORNA Az alsóosztályú tanulók talpalva másznak, miként az a fáramászáskor is' a legtermészetesebb. Tanítanunk kell azonban a mászókulcsolást, ami­nek elsajátítása a kötélmászás előfel" tétele. A mászóverseny az általános iskolai tanulók kedvelt szórakozása. Az indítás „Vigyáz!"-t követő sípjel,ra történjék. A „célbaérés" a rúd felső végén lévő 1 cm széles festett karika fölött a rúdnak mindkét kézzel törté­nő megfogásakor van. Felsőosztályok­ban kívánatos, hogy minél többször, — lehetőleg minden órán — verseny­szerűen másszanak a tanulók. A ver" senymászást ne magasság szerint ösz. szeállított csoportokban végeztessük, hanem a jó mászok másszanak együtt. A tanulókat tehát tudásuk szerint, kell csoportosítani. Ha időmérő óra áll ren­delkezésünkre, egy felmentett tanuló jegyezze fel a tanulók mászási idő­eredményét A tanulók eredményüket számontartják. A felmentett tanuló fel­jegyzéséből a „mászó rangsor" min­dig ellenőrizhető és a tanulók „Má­száshoz! Sorakozó!" vezényszóra tud­ni fogják, hogy ilyenkor hogyan sora­kozzanak. Ha időmérő óra nem áll rendelkezésünkre, az egyes csoportok győztesei és a II., III. stb. helyezettjei alapján rangsorozzuk a tanulókat. A sor végére kerülnek azok, akik nem tudnak végig felmászni a rúdon, vagy még a mászókulcsolást sem tudják, Ha rájuk kerül a sor, akkor ezeknek a jobb mászok nyújtsanak segítséget. A mászókötél: A mászókötél kb. 5 m. hosszú, 4 cm. puhára font hajókötél, melynek felső végén levő vaskarikát jól kell rögzíte­ni. A kötél megerősítését időnként el­lenőriznünk kell. Kötélen a mászás és a függeszkedés gyakorlásán kívül — két egymás mellett csüngő kötélen — különféle függési gyakorlatokat is vé­gezhetünk. Ha a kötél úgy van felerő­sítve, hogy lengéseket semmi sem aka­dályozza, akkor a kötélen lengéssel is végezhetünk gyakorlatokat. A függesz­kedés a kötél speciális gyakorlata. Törekedjünk arra, hogy VIII. oszt fiútanulók függeszkedni iagalább a kö­tél feléig megtanuljanak. Függeszke­déskor ugyanis a kar és vállizmokat oly hatásos mértékben tudjuk foglal­koztatni, amire semmiféle más gyakor­lási anyag alkalmat nem nyújt. Gon­doljunk arra, hogy az ifjúság karját — legértékesebb munkaeszközünket — a kitartó erőfejtést é* ügyességet igénylő munkára alkalmassá kelt ten­nünk! A függeszkedés 15 éves kartól, az MHK sportmozgalom keretében a férfiak összes korosztályaiban — az erő próbatételnél — szerepel. A mászókulcsolást kötélen megta­nulni nehezebb, mint rúdon. Kötélmá­száskor figyelmeztessük a tanulókat, hogy minél kevesebb „tempóval" jus­sanak fel. Éppen ezért e térdeket ma­gasra, a hashoz kell felewielniök és eb­ből a helyzetből s a kezekkel fülfogá­sokkal felfelé haladva, a karokkal is jól ki kell nyulniok. Tiltsuk a kötélen is a lecsúszást.. A kötél ilyenkor a térdről, illetve a tenyérekröl a bőrt könyen lehúzza. A lefelé mászás is túlfogással történjék. A felsőosatályú tanulók kétszer egymásután másszaftak fel a kötélen. A függeszkedést fokoza­tosan oktassuk. Előszö r csak a lefelé történő függeszkedést tanítsuk. A kö­télen felmászott tanulók talpuk közé szorított kötéllel fékezve, a függeszke­dést lefelé fülfogásokkal gyakorolják. Később a tanulók lábukkal ne érint­sék a kötelet, hanem egymás mellett' nyújtott helyzetben tartsák és így füg­geszkedjenek lefelé. A felfelé történő függeszkedés nehezebb. Tanításakor íigyelrheztessük a tanulókat, hogy rö­v VI eket fogjanak, kezeikkel ne nyúlja" .nak a magasba. Hajlított karu függés­ben végezzék apró fülfogásokkal a füg­geszkedést. A gyakorlat során — a kar hajlító erejének fokozásával — a fogasok mindig jobban és jobban tá­volodni fognak egymástól s a tanulók kevesebb fogással — rövidebb idő alatt fognak feljutni a kötél végére. Ha a függeszkedést, miként a mászást, időeredmény a.apján csoportokba oszt­va versenyszerűen végeztetjük, a ta­nuic'r röviden maguk is rájönnek arra, hogy a jó indulás menyire fontos. Ilyenko- a ,.V';gyááázz!"-ra térdeiket mérsékelten hai'itsák, a karokat hátsó rézsútos méMartásba emeljék éj eb­ből a helyzetből a térdek energikus nyújtásával végzett elrugaszkodással, az előre lendülő karok segítségével jo magasra felugorva kezdjék a függesz­kedést. A hosszab növésű tanulók az induláskor tehát előnyhöz jutnak. A gyűrűhinta két darab kb. 5 m. hosszú heveder, melynek végére 15 cm fakarika van felfüggesztve. Gyűrű­hintán a hintázás a legértékesebb gya­korlat. A tanulók is azt szeretik a leg­jobban, mert hintázással elért sebessé­gük és testük feletti uralmuk számá­ra élvezetet nyújt. Kézenfüggő hintá­záskor az előre-hátra lendülő test ki­nyúlik, ami a kar és a vállöv számára értékes munkafeladatokat jelent. A na­gyobb lendületet az ügyeskedő moz­gáscélszerűség elsajátítása biztosítja. (Folyt, köv.) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents