Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-03 / 280. szám, vasárnap

2 UJ 1950 december 3 A Vatikán ügynökei felett hozott ítélet a béke érdekét szolgálfa Az államügyész beszéde az állambíráság előtt Az állambíróság csütörtöki tárgya­lásán az államügyész javaslatára az egyes vádlottak büntetőjog körébe tartozó tevékenységének megállapí­tására 12 tanút vonultattak fel. A tanúk kihallgatása után most már tökéletes a bizonyosság, hogy a Va­tikán ügynökei hazánkban tudatosan készítették elő a népi demokratikus rendszer felforgatását, tudatosan szabotálták intézkedéseinket és min­den céljuk az volt, hogy felforgassák egyre jobban megszilárduló és felfelé ívelő fejlődésünket. A pénteki tár­gyalás folyamán néhány szakértő ki­hallgatása után sor került Fejes dr. államügyész beszédére, aki rámuta­tott a vatikáni politika fejlődésére, amely hasonló vonásokat mutatott fel Lengyelországban, Magyarorszá­gon, Romániában, Bulgáriában és Al­bániában is, ugyanúgy, mint nálunk, Csehszlovákiában s amelynek egy célja volt: kémkedést, szabotázst vé­gezni az amerikai imperialisták ér­dekében. A tanúk kihallgatása Az első tanú, akit az álamblróság kihallgatott, Vrana Jozef volt, a kro­merizsi hercegérseki gimnázium ta­nára. Az elnök kérdésére bevallotta, hogy Zela püspöktől utasításokat ka­pott olyan irányban, hogy a papság hasson a hívőkre a szószékekről, hogy a nép akadályozza meg az egy­házi vagyon elkobzását. A továbbiak­ban bevallotta azt, hogy Zela püspök arra is figyelmeztette, hogy az isko­lák államosításával az egyház el­vesztené befolyását az ifjúság neve­lésére és hogy ez ellen komoly ak­ciót ke llezrsenvzi.šk-pxoábhjyô ciót kell szervezni. Lényegében tehát utasításokat kapott arra, hogy a régi rendszert állítsák vissza az egyházi birtokok kizsákmányoló rendszerét, az egyhá­zi iskolák nevelő hálózatát, amely a Köztársasággal ellenséges, a néptől elszakadt és az imperialisták ügynö­keinek könnyen prédájául eső ifjúsá­got nevelt volna. Aktíve harcoltak az egyházi biftokok elkobzása ellen, amely akciót Beran hercegérsek Ja­rolímek apáttal, valamint a néppárt két volt miniszterével, Srámekkel és Hálával együtt szervezett. Vrana kihallgatása után Zela püs­pök elismer,, hogy a tanú vallomása megfelel a valóságnak. A következő tanú Theodor Funk volt, az olomoucí érsekség tanácsosa. Funk elmondotta, hogy Hatocha ér­sek parancsára államellenes tevé­kenységet folytatott. Az 1949 augusz­tusában lezajlott búcsúkon, Velehra­don, Hostínban és Olomouc mellett államellenes nyomtatványokat osztott széjjel. A nyomtatványok tartalma utasítást foglalt magában a kiközö­sítés! dekrétum végrehajtására olya­nokkal szemben, akik a Köztársaság építését segítették. Az elnök kérdé­sére, hogy mi volt az exkommuniká­ciós dekrétum érvényesítésének fő­célja, Funk azt feleli, hogy főcélja volt az építés felforgatása a Köztár­saságban. Politikai nyomás volt ez olyan személyekre, akik bekapcso­lódtak az ország építésébe. Funk kihallgatása után sor került Mostek József érsekségi tiitkár ki­hallgatására, aki tudott arról, hogy Zela püspöknek kapcsolata volt Olo­moucban a Gestapo ügynökségével. Erről a kapcsolatról Precsan her­cegérsek is tudott és jóváhagyta ezt. A felszabadulás után Matocha érsek három államellenes körlevelet adott ki a plébániahivatalok részére, ame­lyekben a hivatalokat felszólítja ar­ra, hogy ne támogassák az államot. Zela püspök tehát a háború befejezé­se előtt a Gestapo ügynöke volt, a háború befejezése után uszított a Köztársaság ellen. Zela vádlott megerősítette Mostek kihallgatásának tényeit. A következő tanú Riska Jozef, Matocha érsek tit­kára volt, aki elmondotta, hogy az érsek alkalmas személyeket keresett ki, akiket megszervezett összekötők­nek. Ilyen összekötő volt például az olomouci érsek és a prágai herceg­érsek között Silhan jezsuita atya. Az összekötő segítségével kézbesítet­ték például annak a pásztorlevélnek számára, amelyben Csehszlovákiáról szóló politikai és gazdasági adatok voltak. A következő tanú Stanislav Bra­bec, českébudejovicei püspöki titkár volt, aki érdekes adatokat szolgálta­tott az egyházi főpapság felforgató tevékenységéről az 1948 február utá­ni időszakban. Tomsa Károly tanú, a püspöki konzisztórium irodájának tagja szin­tén odaadó híve volt az egyházi fő­papságnak. Titkos körleveleket kül­dött szét. Ö is megerősíti Brabec vallomását. A körlevelek célja az volt, hogy a papságot a népi demo­kratikus rendszer elleni ellenállás­ra buzdítsa. Tomsa résztvett azon a gyűlésen is, amelyet a Katolikus Akció ellen szerveztek a püspökök. Ezen a gyű­lésen előadta a püspök utasításait. Felhívta a résztvevőket, hogy a čes­kébudejovicei templomban tüntetően fejezzék kl lojalitásukat a püspök iránt és ellenszenvüket a népi demo­kratikus rendszer ellen. Tomsa tudott az 1949 augusztusá­ban Trnavában lezajlott titkos püs­pöki tanácskozásról is. Ezen résztvett Hloueh püspök is. Visszatérte után különféle körleveleket fogalmazott, amelyeket azután ö dolgozott ki. Az egyik ötoldalas volt és ebben irányt mutatott az államellenes harc útján. Tomsa tisztán látta azt, hogy a Vatikán beavatkozik belügyeinkbe és internunciatúrája útján közvetlenül támogatja az államellenes mozgal­makat. A Vatikán tevékenysége már 1945-ben megkezdődött. A következő tanú Beránek Tomás pápai titkos kamarás elmondotta, ho­gyan kapta meg Hloueh püspöktől az első illegális pásztorlevelet, amit az­után ő továbbterjesztett. Beránek nyiltan bekapcsolódott az államelle­nes tevékenységbe és a szószéken ki­hirdette a Katolikus Akció tagjai elleni kiközösítési okmányt. Tiszta kémeszközökkel dolgoztak. Sifrirozott meghívókat küldtek szét az egyes vi­déki papoknak. A mult év augusztu­sában templomi gyűjtést indított, Fejes államügyész a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az összes vád­lottakat hazaárulás és kémkedés vád­jával vádolták. Minden vádat rájuk bizonyítottak. Bűntetteik felett nem­csak az állambíróság mond ítéletet, hanem az emberek százmilliói is, akik aláírták a stockholmi békehatá­rozatot és akik a nemzenek varsói békehatározatának megvalósításáért harcolnak. A vádlottak útja a Wall Streetről indul ki. Az amerikai monopolisták ügynökei ők, akik Hitlert sohasem tekintették főellenségüknek és csak vetélytársat láttak benne. Az a cinizmus, amellyel Truman Amerika háborúbalépésének napján kijelentette, hogy ha Németország győz, Oroszországnak fogunk segí­teni, de ha Oroszország gyöz, akkor Németországot segítjük, hadd gyil­kolják le egymást kölcsönösen, — ez jellemzi az amerikai monopolistákat. Megmutatták igazi arcukat Szöul­ban, Fenzsanban, ostoraik alatt nyö­gő gyarmataikon. Az amerikai im­perialisták ügynökei a marshallizáit államokban a burzsoá államgépezet­re támaszkodnak, a jobboldali szo­ciáldemokrata árulókra. A népi de­mokratikus országokban az imperia­listák főügynöksége a Vatikán és annak ezeréves egyházi szervezete. A Vatikán az első világháborúban a burzsoázia legreakciósabb szárnyát támogatta, de a második világhábo­rúban szívélyes viszonyban volt az emberiség legnagyobb gyilkosaival, Mussolinival, Francoval, Hitlerrel. Mert a Vatikánnak sohasem az em­beriség boldogsága a fontos, hanem vagyonának fenntartása, hatalmának kiterjesztése. A Vatikán vagyona több, mint 300 milliárd dollár. Fejes államügyész beszéde további részében ismertette a Vatikán ellen­séges tevékenységét a Szovjetúnió ellen, majd a népi demokráciák és Csehszlovákia ellen. Ismertette az egyházi főpapság áruló szerepét. És hangsúlyozta azt, hogy a népi demo­kratikus államok egymás után leple­A vatikáni kirendeltség a nyugateurópai politikáért Strassburgban a napokban 11 európai állam katolikus vezető kiküldöttei ide­számítva Franco Spanyolországát és az európai kérdésekkel foglalkozó ka­tolikus titkárságot, vettek részt, az úgynevezett Európai Tanács tanácsko­zó gyűlésén, amely Churchill gonosz­tevő terveinek sikertelein műve és ame­lyet a Wall Street háborús előkészü­letei eszközéül használ fel A strassburgi katolikus titkárságnak a Vatikán érdekeit kell szolgálnia a katolikus pártok politikai központosí­tásához és közvetlen befolyásolásához egyes nyugateurópai államokban. A vatikán ezzel biztosítani akarja az ame­rikai imperialisták központi felügyele­tét a katolikus pártok tevékenysége felett, hogy még megbízhatóbban tá­mogassák támadó politikájukat A strassburgi katolikus titkárság berendezése e tisztán politikai célokra ismét azt bizonyítja, hogy a Vatikán az amerikai imperialistákkal együtt halad és teljes egészében támogatja háborús politikájukat ň pápa mozgósítja sorkatonáit Mult héten kezdődtek a Vatikánban az összes katolikus rendek és szerze­tesrendek képviselőinek tanáckozásai. A pápa azért hívta össze ezt az érte­kezletet, hogy az egyházi rendeknek új irányvonalat adjon, hogvan járja­nak el és milyen eszközöket válassza­nak a vallás terjesztésére az amerikai háborús politika támogatásának figye­lembevételével. Az értekezleten meg­tčrgyalják az ifjúság, a munkásság és a földművesek között kifeitendö re­akciós agitációs munkát. Legfőbb fi­gyelmüket azonban a katolikus rendek tevékenységének szentelik a béketábor országaiban. A Vatikán elégedetlen az addigi eredeményekkel, bár az utóbbi időben ezen államokba iól iskolázott és begyakorlott rend-tagokat küldött ki, akik a magas egyházi főpapság támogatásával felfordulást igyekeztek előidézni és kémbandákat, valamint szabotáló bandákat szerveztek. A Vatikán rend-tagokkal álló kémhadse­regét új kiképzésnek vetik alá. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a lartős békéért .. népi demokráciáért! című hetilapja a béke, a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa amelynek összegét, kb. _ 120.000 _ko- j zik le ezeket az összeesküvő kém­bandákat, akiknek semmi eszköz sem megvetni való, ha a nép érdekei ellen akarnak harcolni. A pápa és kiszolgálói, a Vatikán bérencei azonban el vannak szigetel­ve a néptől. S a nép ma nyugodt, bé­kés fejlődést, igazságos Ítéletet kíván és elfordul mindazoktól, akik az új világháborút készítik elő és a bé­kés élet ellen törnek. Beszéde végeztével Fejes állam­ügyész kérte a bíróságot, hogy íté­letét a szerint hozza meg, hogy ezek a gonosztevők mekkora gaztettet ké­szítettek elő a világbéke ellen. rónát a püspök tanácsára magánál tartotta azzal a céllal, hogy később ebből támogassa az államellenes te­vékenységet végző papokat. A délutáni kihallgatás során lépett a bíróság elé Rozehnál Alojz tanú, aki dr. Mandllal állott összeköttetés­ben. Megismerkedett Sveccel is, a katolikus ifjúság központjában és le­tartóztatásáig egyházi alkalmazta­tásban volt. Csaknem minden tanács­kozáson résztvett és főleg az ifjúság között fejtett ki tevékenységet az irányban, hogy az ifjúság a kormány­nyal szembehelyezkedjék a püspökök követeléseit támogatva, ö is tudott az államellenes körlevelekről, ame­lyeket hivatalának két alkalmazott­ja, Barták és Machlik motorbiciklin továbbítottak. Szklenár Jozef prágai ügyvéd volt a következő tanú, aki főleg Veroli­no kémtevékenységéről beszélt. Cse­rovszky tanú, a prágai Benedek-ren­di kolostor irattárosa, Opasekkel volt szoros kapcsolatban. Opasek a nyugati államok ügynökeivel dolgo­zott együtt, főleg Flippo francia tá­bornokkal és Beaujean belga újság­íróval. Cserovszky az irattárban szö­kött hazaárulók iratait is rejtegette. Beaujean, ez a belga újságíró és kém, valamikor szintén Benedek-rendi pap volt és 1945 után gyakori vendége lett Opasek apátnak. *A februári ese­mények után Opasekhez igen sok gyanús alak járt, akiket később az­után államellenes tevékenységért le­fogtak. Szklenár prágai ügyvéd szin­tén Verolini kémtevékenységére ve­tett fényt. Zmrzlík kihallgatásával befejező­dött a tárgyalás bizonyítási eljárásá­nak része és december elsején, pén­teken a szakértői vélemények meg­hallgatása után az állambíróság el­nöke átadta a szót dr. Fejes állam­ügyésznek. Dr. Fejes államügyész beszéde Dr. Fejes rámutatott arra, hogy még alig hangzottak el a varsói II. békevilágkongresszus zárószavai, az MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TAR­ros BEKEERT, NEP1 DEMOKRÁCIÁÉRT" cí­mű hetilapot: 1 évre KCslOO , félévre Kčs 50 Kérek postai befizetöla pot. 1950 -tői .-ig Pontos címem: elt r -án. aláírás JOURNAL BRATISLAVA PAJN EJ\ SK A UL. 1 Ä my javai Armatúra behozza a mulasztásokat Elvetették a mezei munkák gondját A myjavai Armatúra 1950 hosszú hónapjain keresztül nem teljesítette a tervet. A Párt tagjai és az üzemi pártszervezet funkcionáriusai a felülvizs­gálás alkalmával nagy figyelmet fordítottak a termelésben mutatkozó fo­gyatékosságok kiküszöböésére. Különösen arra irányították tevékenységü­ket, hogy a CsKP tagjai mindenütt munkahelyükön az új szocialista mun­kaformák kezdeményezőivé legyenek és például szolgáljanak a többi dolgo­zónak. A felülvizsgálásokat szeptember havában kezdték. Ma már értékelni le­het az egyes párttagok és funkcionáriusok tevékenységét és megítélhető, hogy a tagfelülvizsgáláskor vállalt kötelezettségek támogatták-e a mun­ka termelékenységének növelését és hozzájárultak-e a terv teljesítéséhez. a javaslatát, amely államellenesen egész világ még ennek hatása alatt izgatott. Riska kihallgatása után Mi­chálek püspöki titkár lépett a bíró­ság elé. Az elnök kérdésére elmondotta, hogy Skoupy püspök már 1946-ban kiadott egy körlevelet, amelyben megtiltotta azt, hogy a papok részt­vegyenek a nemzeti arcvonal egyes ; tak. I él és ebben a bírósági teremben már­is sor kerül a háború újabb ügynökei­nek tárgyalására, kilenc hazaáruló feletti ítéletre, akik a tömegek gyil­kolását hirdették, az emberbaráti szeretet helyett a gyűlöletet és akik a halál nevében az élet ellen támad­csoportjaiban. 1949 lúniusában úiabb pásztorleve'et adott ki, amelyet ter­jesztettek a brnoi egyházkerület egyes plébániáiban. 1948 októberében Michálek maga is résztvett kémte­vékenységben. A püspök utasítására olyan jelentést készített a Vatikán Nyolc vádlott Prágából való, egy Olomoucból, de mindannyian a Vati­kán ügynökei. Lehet-e nemzetiségük olyan embereknek, akik szüiöorszá­guk ellen támadnak? Egyáltalán le­het-e őket az emberi társadalomhoz tartozóknak tekinteni. Az üzemben sok kétlaki munkás dolgozik, akik mint a CsKP tagjai kötelezték magukat, hogy az EFSz tagjainak sorába lépnek. Ez a kötele­zettségvállalásuk magával ragadta a többi kétlaki munkásokat is, a nem párttagokat, akik a kommunisták pél­dája nyomán bekapcsolódtak a közsé­gükben lévő EFSz-be Az év végéig­az Amaturában kiküszöbölnek egy ré­gi hosszarrtaúzódó problémát, a kétla­ki munkásak kérdését és ezzel nem­csak az ütemet segítik, hanem magu­kat a dolgozókat is és a kerület EFSz­eit. Az EFSz-ek számos új, politikailag öntudatos tagot nyernek, akik a kol­lektív üzemi munka tapasztalatait át­viszik a szövetkezeti gazdálkodásba. A kétlaki munkások az EFSz-be való belépésük által megszabadulnak a sür­gős mezei munkák gondjától, különö­sen tavasszal, az aratáskor és ősz­szel, úgyhogy üzemi munkájuknak szentelhetik magukat teljesen. Az üzem nem szedved kárt a nagyszámú távol­maradás miatt, ami némely hónapban még a i0%-ot is meghaladta és így el­érik, hngy az üzem jobban teljesíti a tervet és a myjavai elvtársak Is példát szolgáltatnak a szocializmushoz veze­tő utunkon. Az eddigi eredmények és tapasztala­tok azt mutatták, hogy a CsKP tag­jainak felülvizsgálása nagyban segített. Ez mindenekelőtt a terv teljesítésében mutatkozott meg. Az üzem azelőtt a tervet átlagosan 97—99%-ban teljesí­tette. A példás kötelezettségvállalások és a fogyatékosságok kiküszöbölé­sének következtében sikerült a mu­lasztottakat nemcsak behozni, ha­nem a CsKP tagjainak felülvizs­gálása után a terv teljesítésében oly magas eredményeket értek el, hogy a terv összteljesítése az év kezdetétől túlhaladja a 102.1 %-ot. Ez valóban oly siker, amely a legjobban bizonyítja, hogy a CsKP tagjai és velük együtt a többi dolgozó is helyesen cseleked­tek és jobb. boldogabb szocialista éle­tünk példás építői tudnak lenni. Az üzem összes dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ezt a fokozott munka­ütemet megtartják, sőt, az 1950. év végéig a tervet 102%-ban teljesítik. Kötelezték magukat arra is, hogy a selejtet 3.9%-ról 2.5%-ra csökkentik E kötelezettséget az üzemben sikerrel teljesítették, mert a selejt mennyisége az üzemben 0.7%-ra csökkent. A választervezés akcióját az üzem­ben helyesen szervezték meg. Ez az akció minden dolgozó szívügyévé vált és ezért az üzemnek és a dolgozóknak nagy megtakarításokat hozott. A normaszilárdítás! akció során a telje­sítményi normák 14.83%-át megszi­lárdították. November 18-án az össz­üzemi ülésen szerződést írtak alá a normák biztosítására a dolgozók és az üzem vezetősége között. Hogy a felülvizsgált és újból meg­állapított normákat ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék, az üzem ve­zetősége különféle javításokra köte­lezte magát. Mindenekelőtt biztosítja az anyag folyamatos szállítását a mun­kahelyekre. Az üzem vezetősége lehe­tőség szerint igyekezni fog új, techni­kailag tökéletesebb gépeket beszerezni és alkalmas újításokat és újítási ja­vaslatokat bevezetni. Az üzem vezető­sége ezért támogatni fogja az újító mozgalmat és törődni fog azzal, hogy az alkalmazottak munkakörnyezete megfelelő legyen. A teljesítményi nor­mák időbiztosítása az 1951. évre ez év november 18-án életbelépett. Ez alka­lomból a normák egy évi időbiztosítá­sáért érzett hálájuk 'érzetében az ösz­szes dolgozók, akiknek normáját át­vizsgálták és biztosították, kötelezték magukat, hogy feladataikat nemcsak teljesítik, hanem 5—15%-kai túl is ha­ladják az egész 1951 év folyamán. A dolgozók kötelezték' magukat, hogy el­mélyítik a szocialista munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat. mert tuda­tában vannak annak, hogy az 195l-es év fokozott feladatait így teljesítik a legkönnyebben.

Next

/
Thumbnails
Contents