Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-29 / 300. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! • ­Braíislava, 1950 december 29, péntek 2 Kčs III. évfolyamr 300. szám c/i KL'óiLfMHti $íLaUftin áí'& h t válni a A ROH mezőgazdasági, erdőgazdasági és kertészeti szövetségének ezévi munkájáról A műszakiak elősegítik az ifjúság fejlődését a Cérnagyárban A Központi Szaktanács elöljárósága Zupka elvtárs elnöklésével meg­tárgyalta a ROH mezőgazdasági, erdőgazdasági és kertészeti alkalma­zottai szövetségének beszámolóját és birálóan értékelte a szövetség mun­káját. A vita után a következő határozatot fogadták el: A mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés nemzetgazdaságunk egyik alaptényezője. „Az állami birtokoknak mintagazdaságokká kell válniok és példájukkal megmutatatok, hogy milyen eló'nyöket jelent a szocialista nagygazdálkodás, hogy a növényi termesztésben és állattenyésztésben milyen magas termelékenységet lehet vele elérni" — hangsúlyozta Slán­sky elvtárs, a CsKP vezértitkára a CsKP IX. kongresszusán. A mezőgazdasági, erdőgazdasági és kertészeti alkalmazottak szövet­ségének feladata segíteni felépíteni a csehszlovák állami birtokokat, mint a mezőgazdasági nagytermelés mintáit, amelyek magas hektárhoza­mokat s »z állattenyésztésben magas hasznot érnek el. Ennek a feladatnak teljesítése ed­dig még teljes mértékben nem sike­rült. A csehszlovák állami birtokok nagyterjedelmü elhanyagolt földte­rületet vettek át. valamint más épü­leteket és növelniök kellett az állat­állományt. De a nehézségek és aka­dályok ellenére is sikerült néhány üzemben jó eredményeket elérni. A szövetség feladata ezeket az eredmé­nyeket átültetni más üzemekbe íi. Elsősorban a jindrichuv hradeci ál­lami birtok munkájának tapaszta­latait kell mintaképül állítani a töb­bi üzeiYi elé. Ebben az üzemben a nö­vényi termelés tervét 100 százalékon felül, míg az állattenyésztés tervét a sertéseknél 100 százalékon felül és a szarvasmarháknál 150 százalékra teljesítették ez év október 28-ig, pe­dig a beszolgáltatás még folyamat­ban van. Ezt az eredményt új mun­kamódszerek bevezetésével, a terv jó szétírásával és a szocialista mun­kaverseny segítségével érték el. Ezzel szemben van néhány állami birtok, mint például a bilini, ahol az 1950-es évben a termelési tervet nem írták szét és nem tárgyalták meg az összes alkalmazottakkal. Ez ok­ból nem dolgoztak csoportokban és bár az alkalmazottak 80 százaléka szocialista kötelezettségeket vállalt, az üzemi tanács a kötelezettségeket nem értékelte. A mühelytanácsok és a szakaszbizalmiak nem dolgoztak. Az üzem vezetősége és az üzemi ta­nács nem gandaskodott a munka jó megszervezéséről. Az állami gépállomások tevékenysége Az állami gépállomások további fontos tényezői a szocializmus építé­sének falvainkon. Az EFSz-ek ha­talmas fejlődése és az ebből eredő nagy feladatok az állami gépállomá­sok negy próbatételét jelentik. Az ál­lami gépállomások új munkaerőit, különösen a falusi ifjakat, politikai­lag és szakmaüag iskolázni kell, hogy a szocializmus igazi propagá­toraivá váljanak falvainkon és segít­ségére legyenek földműveseinknek. Az olesnai állami gépállomás elvtár­sai mutatják meg legjobban azt az utat, amelyen gépállomásainknak haladniok kell. Olesnában kidolgozták a terv szétírását az egyes brigádok­ra, gépekre és traktorosokra és a terv teljesítését ellenőrzik. A szocia­lista munkaverseny kifejlesztésével és a munkamegszervezés javításávaJ Olesnán emelkedett a munkaerkölcs és az egyének felelősségérzete. A mosti állami gépállomás dolgozói is sikeresen teljesítik feladataikat a brigádokban és így biztosítják a tervteljesítést és a normák túltelje-, sitését Ezzel szemben néhány állami gép­állomás azzal, hogy nem teljesíti ter­vét elégségesen, nem biztosítja a me­zőgazdasági munkatermelékenység emelkedését. A szövetség nem bizto­sította elégségesen a jó tapasztalatok átvételét. Nem biztosította, hogy az állami gépállomások alkalmazottai politikailag is segítségükre legyenek a földműveseknek és különösen az EFSz-eknek. A csehszlovák állami erdőgazdaság feladata nagy gondosságot fordítani az erdősítésre és az erdők gondozá­sára. Október 28-ig 35 erdőgazdasági üzem telj esi tette az ötéves .terv má­sodik évét s ez bizonyítja, hogy erdé­szeti üzemeink sikeresen igyekeznek teljesíteni az ötéves terv feladatait, annak ellenére, hogy kevés állandó szakmunkásuk van. A libereci, oszt­ravai és českébudejovicei kerületben sikeresen vezetik be az új áraan­rendszerü termelési módszert. A Központi Száktanács elnöksége a benyújtott beszámoló boncolgatása után a következő intézkedések meg­tételét javasolja a szövetségnek: A szövetség vezetésével az állami gépállomások üzemi tanácsai az üzem vezetőségével együttműködve meg­valósítják a munka jó megszervezé­sét és biztosítását állandó ellenőr­zéssel, különösen a traktorbrigádok­nál. Még jobban, még gondosabban fognak törődni az üzemi tanácsok oktatásával és fokozzák gondossá­fiz állami gépállomások felelnek a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozatára Az olesnai állami gépállomás alkal­mazottai összüzemi gvűlésükön egy­hangúlag elfogadták a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozatát, amely az állami gépállomások munká­jának megjavításáról szól Elénk vita után kötelezték magukat még jobban érvényesíteni az üzemi pártszervezet vezető szerepét az állomáson. Gondos­kodni fognak az élmunkásokról. meg­szervezik az agitációs és nropagációs bizalmiak káderét, akiket a Párt leg­jobb tagjaiból és a legiobb élmunká­sokból válogatnak ki. fokozzák a po­litikai agitációs működést az összes trak'oros brigádokban. Március végéig megrendeznek hat vitaestet az élmunkások és újítók, akik tanítani fogják a többi traktoro­sokat és az állami gépállomás alkal­mazottait a munka ú i módszereire. A traktorosok megismerkedtek a kővetkező év tervének irányszámai­val és megtárgyalásuk után sokan személyes kötelezettségeket vállal­tak. Amler, Drvota, Pychrala és Spicska traktorosok vállalták a leg­értékesebb szocialista kötelezettsé­geket. Mindegyikük átlag 1200 hek­tárt munkál meg, megtakarít 2400 liter naftát és a gépek üzembentar­tásával kapcsolatos tervezett kiadás 25 százalékát. Amint már tegnrapi számunkban részletesen közöltük, a galántai álla­mi gépállomás üzemi pártszervezete is megtárgyalta a CsKP Központi Bi­zottsága elnökségének határozatát. A traktorosok részletesen megtár­gyalták a határozat egyes pontjait és konkrét határozatokat hoztak a munkában feltűnő hiányok kiküszö­bölésére. gukat a brigádok szakaszbizalmijai iránt. Gondoskodni fogunk, hogy a traktorosok gépeiket lelkiismeretesen ápolják és hogy ne forduljanak elő balesetek. A Központi Szaktanács megállapí­totta. hogy a szövetség nem gondos­kodik kellően az állami birtokok, az állami erdők és az állami gépállomá­sok feladatainak teljesítéséről, hogy azok példájává váljanak az egész mezőgazdasági termelésnek. Ezért szükséges, hogy _ a szövetség javítsa meg együttmunkálkodását a nemzeti vállalatok központi szerveivel és fi­gyelmet fordítson az állami gépállo­másokra és az állami birtokokra. A Központi Szaktanács továbbá meghagyja a szövetség vezetőségé­nek, hogy a megejtett elbírálás alap­ján dolgozza ki a szövetség felada. tait úgy, hogy a mezőgazdasági ter­melés a kiadások csökkentéséhez és munkatermelékenység alapvető emel­kedéséhez vezessen. A szövetség munkájában felhasz­nálja a Szovjetúnió gazdag és érté­kes tapasztalatait. Gondoskodni fog a taggyűlések színvonalának emelé­séről, előadásokról, vitaestékröl, ame­lyeken népszerűsíteni fogják a szov jet sztahanovisták példáit, a micsu­rini dolgozók és tudósok példáit, hogy mi is magas hozamokat érjünk el mezőgazdasági üzemeinkben. A szpvetség gondoskodni fog, hogy a legeldugottabb helyeken és munka­helyeken is kifejlődjék a kultúrélet. Éppen így segíteni fog a tervezett lakások és más szociális berendezé sek felépítésében, amelyek megköny­nyítenék a mezőgazdasági munkások életét és munkáját a forgalomtól tá­volesö helyeken is. Gondoskodni fog különösen a gyermekotthonok, kö­zös étkezdék, mosodák, könyvtárak és klubok felépítéséről. A határozat a továbbiakban ezeket állapítja meg: 1951 március végéig a szövetség központi bizottsága titkársága segít­ségével olyan szervezeti intézkedé­seket valósít meg, amelyek biztosí­tani fogják a szervezet rendes mű­ködését. Ugyanalikor gondoskodni fog az új munkamódszerek és rend­szerek bevezetéséről a szervezési munkába és kiemeli a megfelelő ká­dereket a szövetségi gépezet megszi­lárdítása és kiegészítése érdekében. A szövetség feladata lesz, hogy fi­gyelemmel kísérje, a tervet és megál­lapítsa esetleges nemteljesítésének okait és gondoskodjék azok eltávolí­tásáról. A szövetségi intézkedéseket fogana­tosít a faipari alkalmazottak szövet­ségével való szűkebb együttmunkál­kálkodás érdekében. A Központi Szaktanács elöljárósá­ga hangsúlyozza a szövetség jelentős feladatát a munkakáderekröl való gondoskodás terén. Ez okból a szö­vetség és minden része támogatni fogják a munkaerötoborzást, eltávo­lítják a női munkaerők fokozott fel­vételének akadályait, gondoskodni fognak az állandó és átmeneti dol­gozókról mind anyagi, mint egész­ségügyi szempontból és a munkater­melékenység fokozása érdekében ta­nítani fogják őket, valamint külön­leges figyelmet szentelnek az ifjú­munkásoknak. A bírálat és az elfogadott intézke­dések célja segíteni a szövetségnek, hogy minden szervezeti része és tag­sága teljes segítségével olyan feltéte­leket teren^sen, hogy az ötéves terv harmadik eve a mezőgazdasági ter­melésben csökkentett termelési ki­adásokkal, jeientősen fokozott hek­tárhozamokkal és magasabb munka­termelékenységgel legyen teljesitve, úgyhogy az állami birtokok és az ál­lami gépállomások a szocialista me­zőgazdasági nagytermelés igazi pél­dájává és a szocializmus építésének tevékeny eszközeivé váljanak fal­vainkon. A bratislavai Cérnagvár ifjúsága a napokban egyhangúlag elhatározta, hogy hozzájárul -ahhoz az igyekezet­hez, hogy a Cérnagvár elmunkásüzem­mé váljék. Az ifjúsági szövetség tag­jei szocialista kötelezettségeket vállal­tak, amelyek szerint a februári győze­lem 1951-es ünnepségéig valameny­nyien élmunkásokká és élmunkásnőkké válnak. Hogy ígéretüket becsületesen teljesíthessék is, a Cérnagvár szövet­ségi tagjainak segítségérfe siettek az üzem mesternői és élmunkásnői. Strnádka Teréz mesternő védnökséget vállalt Kois, Szabados. Prohászka, Navrátil s Takács munkásnők fölött. Strnádka mesternő átadia ezeknek a fiatal munkásnőknek tapasztalatait, betanítja őket a munka úi. iobb mód­szereire, hogy 1951 februárjáig él­munkásnők legyenek. Polák Irén munkásnő szintén véd­nökséget vállalt Prochászka, Zele­nyák. Polák,. Krászna és Pesko mun­kásnők fölött. 0 is kötelezte magát, hogy átadja az if iúmunkásnőknek ta­pasztalatait. Szelecky Mária előmunkásnő a kö­vetkező munkásnőket vette, védnök­sége alá: Babics, Siró. Fehér, Kis és Kochrda. Betanítja őket a szocialista munka új módszereire, hogv februárig ők is élmunkásnők legyenek. Szalai Erzsébet előmunkásnő Se­nyan, Bugár, Csitta, Kasek és Újvári munkásnők, szövetségi tagok fölött vállalt védnökséget. Példáját követte TrautentCTg Gizella előmunkásnő, aki Mikulás, Üveges. Szőcs és Balázs szövetségV tagok fölött vállalt védnök­séget. A fentemlített öaszes előmunkásnők J kötelezték magukat, hogv a fiatal munkásnőkből az élmunkásnők új kádereit nevelik ki. Ezek az első mes­terhők és előmunkásnők. akik a Cér­nagyárban ilyen kötelezettségvállalá­sokat tettek. Elvárható, hogv példáju­kat a többi műhelyben is követni fog­ják a mesterek is, hogv segítségükkel a Cérnagyár élmunkásüzenwié váljék. „Itt az idefe y hogy a németek az egység jegyében kezükbe vegyék sorsuk intézését" — Hfa Grofewohl miniszterelnök a Neues Deutschlanita Ottó Grotewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöke a Neues Deutschlandban megjelent cik­kében megállapítja, hogy még min­dig késik a válasz arra a levelére, amelyet Adenauerhez intézett. Ez a levél, amely becsüleites szán­dékú kezdeményezés arra, hogy Nyu­gat- és Kelet-Németország németjei találkozzanak egymással a német kér­dések megvitatása és a béke fenntar­tása érdekében, egész Németországban és a külfödön is nagy visszhangot keltett. Reméltük — írja cikkében Grotewohl —. hogy kezdeményezésem alapján már karácsonyra sikerül a megegyezés körvonalait kidolgozni. Adenauer válaszának és a javasolt találkozónak elmaradása miatt most sokmillió német csalódást érez. De a levelemben foglalt javaslatok any­nyira megfelelnek a német nép leg­hőbb vágyainak, hogy feltétlenül utat kell, hogy törjenek maguknak a megvalósulás felé. Adenauerhez intézett levelemmel kapcsolatban különböző eüfeinvetések merültek fel — állapítja meg Ottó Grotewohl.- — Egyes nyugatnémet­országi körök azt kérdezték, hogy Adenauer hogyan ülhet le velem tár­gyalni? Erre azt válaszolhatom, hogy nekem is nem egy okom lehet arra, hogy ne üljek te tárgyalni Adenauer­rel. Most azonban nem arról van sző, hogy kivel ro­konszenvezünk, kivel nem, hanem arról, hogy mi népietek egymás kö­zött elintézzük, hogy népünk cse­lekvőképes legyen a történelemnek ebben a döntő szakaszában. Voltak, akik arra hivatkoztak, hogy a nyugati megszállási statutum meg­tiltja a nyugatnémetországi vezetők­nek, hogy velünk tárgyalásokat kezd­jenek. Erre csak azt válaszolhatom, hogy seimmiféle szabályzat nem tilt­hatja meg a németeknek, hogy egy­mássa! megbeszéljék az őket érdeklő kérdéseket. Mások azt az ellenvetést hozták fel, hogy Nyugat- és Kelet-Németország képviselői nem tárgyalhatnak és nem hozhatnak határozatokat paritásos ala­pon. Válaszom erre az ellenvetésre az, hogy amikor a német egység kialakításá­ról van szó, akkor nem lehet szó többségi döntésről, hanem csakis egyhangúságról. Ha mindkét fél becsületes tárgyaló szándékkal ül le a tárgyalóasztalhoz, akkor igenis elképzelhető ilyen egy 14 hangú megegyezés. öt éve tart már a huza-vona Né­metország egysége körül, de most, a hatodik évben, igazán itt az ideje már, hogy a németek az egy­ség jegyében kezükbe vegyék sor-" suk intézését. Minél korábban meg te-s szűk qzt, annál jobb — állapítja meg Ottó Grotewohl miniszterelnök. Raymonde Dient szabadonbocsátották A bordeauxi katonai törvényszék ideiglenesen szabadlábra helvezle Ray­monde Dient. Mint emlékezetes, a hős fiatal lány egy hadianyagot szállító szerelvény mozdonva elé vetette ma­gát, hogy megakadályozza a szállít­mány elindulását A katonai bíróság börtönbüntetésre ítélte. Büntetése csak február 11-én járt volna le. de az egy­re nö.vekvő tömegtiltakozás hatására a hadbíróság kénytelen volt 48 nappal korábban szabadonbocsátani. Raymonde Dien kiszabadulása után azonnal szülővárosába. Toursba uta­zott, ahová hétfő este 9 óra után ér­kezett meg. Az állomáson hatalmas tömeg várta. A gyermekek virággal borították el, az asszonvok sírtak örö­mükben, majd a sokezer összegyűlt békeharcos elénekelte a Marseillaíset. A lelkes tüntetésből a vasutasok is ki­vették részüket. Az ellenőr például ahelyett, hogy a jegyet kérte volna, mindkét orcáján megcsókolta. Amint Raymonde Dien leszállt a vonatról, vállra vették, fgv vonult az ünneplő tömeg a hősök emlékművé­hez, amelyet megkoszorúzták. Utána a munkásotthonban rögtönzött gyű­lést tartottak. Itt mondta el Raymonde Dien élete első' beszédét. ..Beszédei mondani nehezebb számomra — kezd­te mosolyogva —, mint egv hadianyag* 1 szállító vonat elindulását megakadá­lyozni." Rögtön ezután elkomolyodott és messze csengő hangon jelentette ki: „Mindent el fogunk követni, hogy megakadályozzuk a háborút." Beszélt" a börtönben kiállt szenvedéseiről és arról, milyen erőt adott az az érzés, hogy az egész világ békeharcosai szo­lidárisak vele. Beszédét' igv fejezte bei „Ki keH szabadítani Henrv Martint, Michel Bottint és az összes többi bé­keharcost is." A termet zsúfolásig megtöltő hall­gatóság hatalmas tapsorkánnal üdvö­zölte. A gyűlés éjfél után ért véget. Raymonde Dien csak akkor tért haza családja körébe. Lakására számos bá­réi ja és tisztelője kísérte el. Megalakult a nemzetközi Sztálin-díj bizottság A Szovjetúnió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1949 december 20-i rende­letével nemzetközi Sztálin-díiakat léte­sített a népek közötti béke megszilár­dításáért. A rendeletnek megfelelően a nemzetközi Sztálm-díiak bizottsága minden évben nemzetközi Sztálin­díjakat oszt ki. A Szovjetúnió Legfelső -Tanácsának Elnöksége az 1949 december 20-i *en­delet értelmében ez év december 22-én megalakította a nemzetközi Szlálin­d'iak bizottságát. A bizottság elnöke Dimilrii Vlagyi­minovics Szkobelcm. a moszkvai álla­mi egyetem tanára, a Szovietúnió Tu­dományos Akadémiájának tagja. A bizottság elnökhelyettesei: Kuo Mo­Zso professzor (Kína) és Louis Ara­gon (Franciaország). A bizottság tagjai: Martin Andersen Nexö (Dánia), John Bernal. a londoni egyetem tanára (Anglia), Jan Dem­bowski, a lodzi egyetem tanára (Len­gyelország), Bernhardt Kellermann (Németország), Concetto Marchesi, a páduai egyetem tanára (Olaszország), Pablo Neruda (Chile). Mihail Sadovea­nu (Románia), Alexandr Alexan­drovics Fagyejev és Ilja Grigorjevies Erenburg.

Next

/
Thumbnails
Contents