Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-23 / 297. szám, karácsony

•v . , ;.. í&^roefff 1 -Cr iSSPÍŽŠíiA. Ótrí°Mím Xciáérí! - fl l 'i • ,1 Föaf^es^k f ' P

2 äS^l • t^fe^rŐSr^- rnce tminkár' f "S**®- " ' k „na oazdarattera,,; » ^ iŽiiáiiKŽäŠŽ UJSZ0 597 Eddig sokat írtunk az üzemek, a műhelyek életéről, a gépek teljes kihasználásáról, az új munkamódszerek bevezetéséről, a versenyről, amely felébresztette dolgozóinkban a nagyobb termelékenység elérésének vágyát. Azonban keveset foglalkoztunk a dolgozók munka utáni szabad idejével. Fokozatosan gazdagodó életünk feltárta előttünk a jövő reményteljes tóvlatát. Az elmúlt évtizedekben a kopár, szürkére kopott munkásnegyedekben ilyenkor, karácsony idején siralmasan hagzott a karácsonyi ének a rongyokba burkolt gyermekek ajkáról, akik fogvacogva, néhány jó falat utáni reményükben kopogtattak be a házak ablakain és áhitatos dalokat énekeltek. Az évek multak, de az életük nem változott. A gyermekek eró's férfiakká fejlődtek és az élet sorscsapásai edzettekké kovácsolták őket. Naponta 10—16 órát is dolgoztak, kemény öklükkel gyakran csaptak az asztalra, hogy tovább így nem mehet. Mozgósították a dolgozó parasztokat és zseléreket is az aranygazdák, a nagybirtokosok elleni harcra, hogy nagyobb bért kapjanak, hogy jobb megélhetést biztosítsanak maguknak, — fehér kalács azonban nem került az asztalukra. Az asszonyok deszkavékonyra soványodtak és a férfiak a kocsmák odúiban kerestek vigaszt. A gyermekek rongyosak és mezítlábasak voltak és a „Jézuska" nem hozott nekik semmit. A szülők nem tudtak törődni gyermekeikkel, mert mint a sors száműzöttjei éltek. Mindezek ellenére a dolgozók mégis merész terveket szőttek. A szovjet dolgozók magasra emelték a leninisztálini tanítás fáklyáját s megvilágították előttük is a haladás útját. Biztosította fejlődésüket és felébresztette vágyukat az őket megillető jogok kiharcolására. tevékennyé teszik őket tehetségük szerint a tudomány, a kultúra egyes ágazataiban s így válnak az üzemi kultúrtermek a munka utáni pihenés és szórakozás otthonaivá. A partizánskei „Augusztus 29"-ike üzemben a gépek segítségének teljes kihasználásával magas túltel jesítményeket érnek el a termelésben. Az vállalásukat. „Az ifjak gazdálkodni tanulnak" akciójába kapcsolódtak be az ifjú öntőmunkások is. és kötelezték magukat, hogy 110 százalékos teljesítménnyel, a legjobb minőséggel fognak dolgozni és 50 brigádóra ledolgozásával adnak feleletet a nyugati háborús uszítóknak. Hogyan sikérült ezeknek az ifjú öntőmunkásoknak 110%-ra teljesíteniök a tervet s hogyan sikerült az eddigi 15%-os selejtet terven alulra, 5.8%-ra leszorítani? Beléptek valamennyien az öntök klubjába, mely az üzemi k'.ub keretében működik. Minmelést. Harmadik, közösen beadott újításukkal a cipőkbe számokat verő gépek forgó alkatrészén hajtottak végre módosítást, me'ly most egy fordulatra három számot üt. míg ezelőtt csak egyet ütött. A színkörnek már több, mint száz tagja van. Négy együttessel rendelkeznek, melyek nemcsak az üzemnek, hanem más üzemek és a falvak dolgozóinak is játszanak haladószellemű darabokat, melyek a hallgatóknak mondanak valamit és nevelő hatással vannak reájuk. A zenekörnek már három zenekara van. A munkászenekar már gyakran játszik a bratislavai rádióban is. Most legújabban a CsISz-tagjai is zenekart akartak szervezni. Hangszerekre volt szükségük. Pénzük nem volt s az üzemi klub vásárolt nekik hangszereket. (Volt erre a múltban lehetőségük?) Ezenkívül egy vonósnégyesük és tánczenekaruk is van és ötventagú vegyes énekkaruk is működik . Az üzem életében nagy szerepret tölt be az „Üderník" című üzemi újság, mely hetenként jelenik meg és állandóan figyelemmel kíséri a dolgozók munkáját. Célja az, hogy valóban a KARÁCSONY 1950 Emberré S a munkásokban ébredt az öntudat. Szót emeltek és börtönnel válaszoltak nekik a burzsoárend kiszolgálói. Hány karácsonyt töltöttek a rideg cellákban és tűrték a veréseket. Az otthonmaradolt asszonyok és gyermekek jajveszékelései mindennél ordítóbban hirdették a változás szükségességét. S a pribékek fokozták a terrort. A kizsákmányolás erősebb lett. Sokszor még a munka is elfogyott. Az éhbérek egyre csökkentek. A Vörös Hadseregnek, majd a népi demokráciának kellett jönnie. hogy megváltozzék a dolgozók millióinak élete, — hogv a munka ne a robotot, hanem boldogulásuk útját" jelentse. S ezt meg is találták! A gyárak körül gombamódra nőnek az új munkáházak. Az ú i üzemekben egyre örvendetesebbé válik a munka. Az új kultúrházakban vígan töltik szabadidejüket a dolgozók. Emberré tett bennünket a néni demokrácia! — mondják. Nagyot fordult a történelem kereke, szilárd és megdönthetetlen alapra tudunk építeni és egyre közelebb hozzuk a szocialista jövő széD távlatát. A munkás élete sokoldalú. Eddig sokat írtunk a műhelyekben töltött éle1951. évre szóló üzemi szerződést már aláírták. Ez azonban nem von korlátot az eddigi munka és a továbbfejlődés között. Alig telt el két hét és az 1446-os üzem dolgozói Korabelnikova szovjel sztahanovista munkásnő munkamódszerére tértek át. Kötelezték magukat, hogy havonta két. illetve három napot a jobb munkával megtakarított nyersanyaggal és segédeszközzel fognak dolgozni. Egvúttal követésre hívták fel az üzem többi osztályait is. Elsőnek az 1322-es osztály válaszolt. Ennek hatására az élmunkások aktíváján az 1446-os üzemben dolgozó Krizsán Anna és Peterkova Kata kötelezettséget vállaltak, hogy a gottwaldi ö éves terv harmadik évét augusztus 29-ig teljesítik. Hollák elvtárs pedig, aki az üzem egvik legjobb f elsőrész vágó ja, azt a kötelezettséget vállalta, hogy két női munkaerőt tanít be erre a szakmára. A napokban Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére az egyik öntő ifjúmunkás ragyogó arccal hozta be az irodába kézzel írott kötelezettségA műszaki alapismeretek elsajátításával az üzem dolgozói fejlesztik szakképzettségüket, ami a munka termelékenységének hathatós emelését seg

:ti elő. (A forrasztómunkások gyakorlati példákkal gazdagítják szakismereteiket.) A sakk-szakosztály tagjai verseny közben. mozgásban maradt gépek kezelését mások veszik át, figyeljük csak meg, mivel tölti idejét az ú i idők munkása. A partizánskei „Augusztus 29." üzem központi vállalatánál ezen a télen példátmutató tevékenvséget fejtettek ki eddig. Ennek döntő jelentősége abban áll, hogy a dolgozók ráérő idejükben tevékenyen bekapcsolódnak az üzemi klubok működésébe, ahol tárgyalhatnak termelési kérdéseikről, a nehézségek kiküszöböléséről újítási javaslatokról, a szoviet munkamódszerekről, a kultúráról. Sakkozhatnak, olvashatnak, színdarabokat látszhatnak, vagy pedig a zenében fejleszthetik tovább magukat. A szakszervezet, mely a dolgozók széles tömegeit mozgósítja a békéért, a jobb életért való harcra, nagy anyagi támogatást nyújt az üzemi klubok kifejlesztésére, könyvtárak, laboratóriumok berendezésére. Az üzemi klubok, melvek már valamennyi nagyobb üzemünk mellett működnek, hathatósan elősegítik a CsKP IX. kongresszusán kijelölt egyik feladatot, hogy a munkáostálv maga alakítsa ki és nevelte fel értelmiségi kádereit. A IX. kongressrus után megindult a dolgozók hatalamas méretű iskolázási akciója, amellyel gyors iramban vágtunk neki annak az útnak, mely meghozza munkástársadalmunk virágzó kultúréletét Az üzemi klubok, a dolgozók széles tömegeit mozgósítják alkotóképességük kifejlesztésére, Az üzem fényképészel. akiknek az üzemi klub fényképezőgépeket és teljes felszerelést bocsát rendelkezésükre, munkatársaik lelkes termelőmunkáját tükröztetik viszsza fényképeiken. ÍHerbrlkova elvtársnő a fotokamrában tevékenykedik.! lükről, hogy miként kaDcsolódtak a magasabbfokó munkamódszerek elsajátításával az éoítőmunkába, iparunk fejlesztésébe. A népi demokrácia a dolgozók millióinak nevelője lett és nemcsak arra tanít bennünket, hogyan dolgozhatunk jobban, gazdaságosabban, de megmutatja a nemesebb, egészséges élethez vezető utat. A munka után. amikor elcsitul a műhelyekben a gépek zaja, vagy a Az üzemi újság munkatársai rendsze res összejövetele'ken megtárgyalják a termelés kérdéseit és megvitatják egymás cikkeit az üzemi klub műkedvelői, hogy a falu színdarabo kat játsszanak. dolgozók lapjává váljék. A nehézségeket és a sikereket híven tükrözi vissza hasábjain. Az újság azonban csak úgy lehet a dolgozók lapja, ha szerkesztésében rész'tvesznek maguk a munkások is. S ezt a kérdést sikeresen megoldották úgy, hogy minden műhelyből két vagy több munkáslevelei, zőt szerveztek be. A szerkesztőség tervszerűen irányítja munkatársainak tevékenységét Kéthetenként a szakmánkénti, havonként pedig teljes gyűlést tartanak felimerüliő kérdéseik megvitatására. A rádióamatőrök kölcsönösen figyelik egymás munkáját A dolgozók iskolázása is az üzemi klubhoz tartozik. A vezető- és a középműszaki káderek, a kiváló élmunkások oktatják gyakorlati és elméleti alapooi dolgozó társaikat. Az iskolázás célja a szűk keresztmetszetek kiküszöbölései Eddig a minőség feljavítására, a selejt elleni harcra fordították a legnagyobb gondot. Az üzemi átlagot véve már 0.4% selejttel dicsekszenek, ami még az üzem fennállása óta egyszer sem történt meg. Ennek eléréséhez nagyban hozzájárult az üzemi újság munkáslevelezőinek gárdája. Az üzemi klubnak nagy olvasóterme is van. ahol a dolgozók hatvan különböző újság között válogathatnak. A 7000 példányt már meghaladó könyvtárnak 2600 állandó olvasója van. Az itt dclgozó magyar anyanyeťvú dolgozókról sem feledkeznek meg, akik részére eddig több mint ötszáz könyvet szereptek be. Elgondolkozhatunk ezeken a tényekem. Mikor gondoskodtak a munkásokról, mikor nyújtottak nekik annyi segítséget, hogy művelődhessenek, olvashassanak, egyes szakdolgokban továbbképezbessék magukat s hogy megtalálják a szórakozásnak nemesebb formáit? A múltban a burzsoá-fasiszta remdszor ezt nem adta meg a dolgozók millióinak. A népi demokráciának egyik legnagyobb ajándéka ez dolgozóinknak, akik szívből és teljes odaadásisal sorakoznak fel a szocializmus, a béke harcosai hatalmas táborába. Mosollyal az arcukon indulnak útnak dolgozóinak haladószellemű den szerdán két órára jönnek össze, 'hogy megtárgyalják a termelés folyamatában felmerült kérdéseiket. Kuzselka elvtárs, a mesterük és Igaz Tibor mérnök szakelőadásokat tartanak nekik s így gyakorlati tapasztalataikat, elméleti ismeretekkel egészítik ki. Ebből a tényből is kitűnik hogy az üzemi klubnak az a célja, hogy a dolgozók rendszeresen tartott gyűléseken gazdagíthassák szakismereteiket, amivel hozzájárulnak ahhoz, hogy műhelyeikben többé már ne gépi módra teljesítsék feladataikat, hanem megtanulják a munkát érteni s ezáltal azt még jobban szeretni. A klubban tartott vitákon, előadásokan szerzett ismeretekkel a dolgozók kbővítik az üzemi iskolákban, szerzett tapasztalataikat is. A partizánskei üzemben működő üzemi klubnak 16 szakosztálya van. Élénk viták folynak az újítók szakosztályában, ahol a termelési folyamat módosítói egymásnak és dolgozo társaiknak átadják jobb munkamódszereiket Akadtak köztük olyan elvtársak is mint pl. Omelka József, Hrab Mihály, Kovács József üzemfenntartok, akik közösen dolgozzák ki újítási javaslataikat. s így sokkal észszerűbben és gazdaságosabban módosítják a ter-