Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)
1950-12-20 / 294. szám, szerda
1950 december 20 UJSflJ Agresszorok összeesküvése Truman és Attlee december 4-e és 8-a között Washingtonban megbeszélést tartott. Az egész világ tudja, hogy mi szolgáltatott okot erre a találkozóra. Truman és Attlee nem azért jöttek öss7e, hogy nagy pompával feldíszített emedvényröl fogadják „Korea meghódítóinak" díszmenetét, amint ezt nemrég dicsekedve beígérte nekik Mac Arthur, a hóhérfábornok. Nem! Azért találkoztak, mert az amerikaiak koreai agressziója gyalázatosan összeiomlott. Mit is eredményezett az imperialista tábor e képviselőinek ötnapos megbeszélése? Figyelembe vették-e döntéseikben országaik és az egész világ népeinek világosan kifejezett békeakaratát? Felismerték-e vájjon agresszív ázsiai politikájuk teljes kilátástalanságát, azt, hogy ez a politika végkép bukásra van kárhoztatva? Levotrták-e vájjon azokat a következtetésekeit, amelyek kézzelfoghatóan adódnak a koreai események fejleményeiből? P Trumannak és Attleenak e megbeszélés eredményeiről közzétett nyilatkozata azt mutatja, hogy az amerikai és angol agresszorok egyáltalán nem szívlelték meg a legutóbbi események tanulságait: nemcsak, hogy nem akarják abbahagyni a Koreában indított támadásukat, hanem éppen ellenkezőleg, abban állapodtak meg, hogy folytatják ezt a reménytelen kalandot. Truman és Attlee egy árva szóval sem említi azt a két elemi és fő követelményt, amely egyedül képes elhárítani a háború kiterjesztésének veszélyét és biztosítani a békét a Távol-Ker leten: azt, hogy minden idegen csapatot ki kell vonni Koreából s a koreai kérdés eldöntését magára a koreai népre kell bízni. Arcátlanul hajtogatják, hogy — úgymond — az „ENSZ erői", vagyis az amerikai intervenciósoknak az ENSZ zászlaját bitorló koreai haderői volnának hivatottak a „békét helyreállítani". Truman és Attlee urak az ilyen állításokkal akarják a feketét fehérre mosni. Mindenki tudja, hogy az amerikai betolakodók szegték meg a békét, amikor csapataikat Koreába vetették, s annak városait és falvait rombadöntötték. Vértenger, meggyilkolt férfiak, nők és gyermekek hullahegyei — ilyen „békét" visznek jz imperialista „békeangyalok" Ázsia népeinek. Még jobban kimutatja a foga fehérét a Truman— labourista cinizmus, amikor a nyilatkozat szerzői azt hirdetik. hogy a koreai nép ellen indított hadjáratuk célja „egy szabad és egyesült Korea megteremtése" volna, amit ők valami óriási koncentrációs tábornak képzelnek el. Hogy milyen a Truman-féle „szabadság", azt a koreai nép előtt elég szemléltetően mutatták be a Mac Arthurok és bérenceik, akik Dél-Korea börtönfalai mögött és koncentrációs táboraiban százezrével kínozták halálra a békés lakosságot. A Trumanok és Attleek arcátlanul tagadják a tényt: az amerikaiak koElőfizetőink figyelmébe! Előfizetőink érdekében 1951 január 1-től úi rendszert vezetünk be, mely biztosít ia a lao pontos kézbesítését és az előfizetési díjak leegyszerűsített beszedését. Ezután Szlovákia területén a postás előre veszi maid át és nevünkben nyugtázza az előfizetési díjakat, — ugyanúgy mint a rádióIlletéket, — naplapnál havonta és a hetilapnál negyedévenként. Ezáltal Szlovákia egész területén megszűnik az előfizetési díj feladásával kapcsolatos fáradozás. A postás ezenkívül a címváltozásokat és az esetleges reklamációkat is elintézi és ezzel leegyszerűsíti előfizetőink kapcsolatát a kiadóhivatallal Ezután az Cl J SZÖ-t mind a kiadóhivatal. mind a postás út ján meg lehet rendelni. Az ÜJ SZÔ KÉPESKÖNYVÉT a NÉPNAPTARRAL együtt egyelőre csak a kiadóhivatal öt |án lehet előfizetni Ezért kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dllakat 1950 év végéig szíveskedjenek kiegyenlíteni. Kérjük előfizetőnket. íriák a postai befizetőlapra pontosan azt a címet, amelv az újsárra ragasztott címkén található az előfizetői szám feltüntetésével. Atok az előfizetőink, akik előfizetésüket I95i) december hó 3Hg már rendelték, tekintsék ezt a felhívási tárgytalannak A KIADÓHIVATAL. i reai agresszióját, pedig csak az agyalágyultak hihetik el azt a dajkamesét, hogy a koreai nép, noha saját területén marad, megtámadta volna az USA-t, amely tudvalevően nyolcezer kilométernyire fekszik Koreától. Hiszen az egész világ tudja, hogy nem koreai csapatok vannak Washingtonban, hanem amerikai csapatok garázdálkodnak Szöulban és a többi koreai Városban. A washingtoni összeesküvés agreszszivitása a Taivan-szigetére vonatkozó magegyezésből is kiviláglik. Az USA durván és önkényesen elfoglalta ezt az évszázadok óta Kínához tartozó területet és az angol Labour-kormány most áldását ad>ta erre Attlee Trumannal megosztotta az egész felelősséget a kínai nép elleni agresszióért Hiába bizonygatják a washingtoni összeesküvők, hogy ők a taivani kérdés „békés megoldását" akarnák «e ENSZ keretei között. Azokután, hogy elfoglalták ezt a kínai szigetet: az ilyen érvelés egyszerű megcsúfolisa minden józan észnek és a legdurvább megsértése azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyeket az USA és Anglia vezetői is aláírtak. Egyáltalán nem kétséges, hogy Korea és Kína népei nem ijednek meig az amerikai és angol imperialisták fenyegetéseitől. Az USA és Anglia ilyen fenyegetőzéssel nem tudják elodázni sem koreai kalandjukat, setn pedig Kínával szemben elkövetteti agressziójuk összeomlását. A nyilatkozat azt Is megmutatja, hogy Truman és Attlee siettetni akarják az új világháború előkészületejt. Világosan látható ez azokból az intézkedésekből, amelyeket Truman és Attlee az északatla-nti blokk haderőinek legmesszebbmenő növelése céljából szándékoznak végrehajtani. Truman és Attlee nyíltan kijelenti, hogy az Egyesült Államok és Anglia továbbra is fegyverkezni fognak. Igy válaszol hát Truman és Attlee a békéért küzdő, a fegyverkezési hajsza és a háborús őrület ellen harcoló népek követelésére. Következésképpen Truman és Attlee mind Ázsiában, mind pedig Európában, mint a béke és valamennyi- nép — köztük az amerikai és angol nép — létérdekeinek ellenségei lépnek fel. Truman és Attlee sok szót vesztegettek „egységük" bizonygatására, mégis kénytelenek voltak bevallani, hogy az angol-amerikai blokkon belül kcn.oly ellentétek vannak. A két kormány véleménye eltér egymástól, például a nép. Kínának az ENSZ-ben való kepviseiletére vonatkozóan. Truman to\ábbra is makacsul ragaszkodik észtben próoá kozásaihoz, hogy megfossza a Kínai Népköztársaságot törvényes képviseleti jogától az ENSZ-ben és arra töret szik, hogy megakadályozza az USA é» l'ina népei közötti normális kapcsa-ok kiažkulását. Az imperialista agresszorok közötti ellentétek azokban a valóságban enyhülnek és Artli; éidekelnek rovására mindinkább háttérbe szorulnak, minthogy Anglia a labourista árulók akaratából a pöffeszkedő amerikai imperializmus szoker után kullog. A Labour-kormíi.y az USA kormánya nyomát követve, szégyenkezés nélkül megtagadta a kairói és potsdami nyilatkozatok értelmécen a Kínával szemben vállalt kow lf-/ttiségeit és ezzel mégjobban aláása Nagy-Britanniának amúgy is meg e- wtult tekintélyét. Truman és Attlee nyilatkozata világosan megmutatja, hogy agresszív rabló céljaik elérése érdekében az USA és Nagy-Britannia vezető körei készek durván megszegni „az összes népek jogainak és érdekeinek tjszteletbenartására" vonatkozó saját maguk nyújtotta ígéreteiket. Ezzel országvilág előtt újból bizonyságát adták határtalan hitszegésüknelk éš képmutatásuknak. Truman és Attlee agresszív megegyezésükkel arcátlanul kesztyűt dobtak a világ népeinek, ök a népek békeszerető akaratával és életigenlő törekvéseivel szembeállítják a népek szabadsága és függetlensége elleni rablóhadjárat programmját, az új világháború e'őkeszületeinek programmját. Az USA vezető körei az ázsiai agresszió további fokozódását és az európai fegyverkezési hajszát arra használják ki, hogy magasra szftsák a háborús őrületet és nagy profitot .elemtő háborús megrendeléseket biztosítsanak az amerikai ágyúkirályoknak. Az agresszorok washingtoni összeesküvésére a nepek azzsl válaszolnak, hogy még erélyesebben harcólnak a békéért és az általános biztonságért. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legutóbbi számából.) BEETHOVEN (1770—18271 Születésének 180. évfordulójára Száznyolcvan esztendeje született Bonnban, a Raina mellett. Ludwig van Beethoven a nagy német zeneszerző, a zenetörténet kiemelkedő óriása. Kortársa volt a nagy francia forradalomnak s ez a forradalom a zene nyelvén az ő művében szólalt meg legelőször s leghatalmasabban. Bécs, ahol élete nagyobb részét töltötte, az európai reakció fellegvárává szervezkedett ugyanakkor, amikor az ő művészete egyre határozottabban fordult a polgári szabadság forradálmi eszméi felé. Első szövetségese még a felvilágosult arisztokrácia és a felvilágosult polgárság jpva volt: de Beethoven nagyon namar ráeszmélt szövetségesének korlátaira. A ..rakoncátlan plebejus", ahogyan Bécsben nevezgették, egy csapásra, egyetlen mozdulattal szabadította ki magát a főúri műpártolók é9 a polgári érdekszövetségek langyos szalónlevegőjéből. „A szabadságot mindennél jobban szeretni — í Fejezzük be gyorsabban az épülőfélben levő épületeket így készül a második és harmadik műszakra épitömuiÉásságunk A tél közeledtével épületeinken a munkásság súlyos erőfeszítéseiket tesz, hogy január 2-án teljes erővel megindulhassanak a téli építkezések. Az előkészületeket már hónapokkal ezelőtt megkezdték. Elsősorban igen fontos volt a politikai meggyőző munka, amelynél kiemelkedő szerep jutott a palléroknak és a technikai személyzetnek, valamint a helyi pártszervezet és szakszervezet tagjainak. Elsősorban fontos volt, hogy a munkásságot meggyőzzék arról, hogy télen valóban lehet és kell építkezni. A tavalyi téli építkezések eredményeinek és a szovjet építkezések tapasztalatainak figyelembevételével minden arra mutat, hogy ezidén terjes sikerrel foghattunk hozzá a téli építkezésekhez. A technikai előkészítésnél igen fontos volt, hogy a munkásság számára a munka újrafelvételekor biztosítsák a pontos munkahelyeket. Igen fontos volt, hogy az egyes épületeken megfelelő mennyiségben állítsanak fel gépeket és hogy ezeket a gépeket meg tudják védeni a téli fagyok ellen. Azo n épületeinken, amelyeken télen keresztül is dolgozni fognak, a munkásság elszállásolására, üres idejének felhasználására Igen sok gondot fordítottak, mert nem mellékes körülmény az, hogy az építő munkásság hogyan tölti szabadidejét, tanulással, önképzéssel, növell-e tudását, politikai fejlettségét. Az állami bank építkezésén a télen az igazságot soha, még a trón előtt (át könnyebb feladatok adódták. Az sem megtagadni!" — írta önmagának « épület belső részében folynak a munjeligéül 1793-ban. abban az Időben, "í kálatok. Télen át a lépcsőket, betomoamikor a császári seregek már elin-1 zást, emeleteket készítik, valamint a dúllak a francia forradalom ellen. S | színházépület alapbetonozását. Tehát ehhez a jeligéhez haláláig hű maradt, f a belső munkálatokhoz szükséges elöhű maradt akkor is. amikor körülötte I készületeket teljes mértékben megmár az óvatos meghunvászkodás vált általános jelszóvá. „A bécsi polgár helyett Párizsban csinálták meg a forradalmat — de Beethoven Párizs hehelvett is megcsinálta a forradalom zenéjét" — írták róla nemsokára Németországban. De Beethoven a szabadságért harcoló, nem pedig az uralomra jutása után új elnyomásra berendezkedő polgársággal szövetkezett. Épp ezért nyomban felmondta a szövetséget egykori fegyvertársainak, mikor azok megrémültek a forradalom következményeitől — s felmondta a szövetséget addigi eszménvképének, a tették az épületen. Bevezették a központi fűtést is, ami lehetővé teszi, hogy a munkásság melegben dolgozhasson és a vfalak kellőképpen kiszáradjanak. Ugyanakkor a gépeknek, amelyeket télen át is használni fognak, védő tetőzetet építettek. Ezzel elkerülik azt, hogy a gépek a fagytól szenvedjenek. Két műszak az építkezésen Mint Helmanek pallér mondotta, az épületben lakjanak, semmi akaa télre előirányzott tervekben szere- dálya nincs, mert fűtött és jól bepel az is, hogy a munkásság két mü- rendezett helyiségek állnak a munszakban fog dolgozni. Tekintettel ar- kások rendelkezésére. Itt 52 munkás ra, hogy azokról az épületekről, ame- számára van hely. Az esti műszakhoz Iyeken csupán külső munkálatokra elengedhetetlenül szükséges jó vilávolna lehetőség, a munkásságot mind gítással az épület már rendelkezik. azokra az épületekre irányítják, ahol belső munkálatok vannak, a kétvagy három műszaknak nincs semmi akadálya. Hogyan fest a két műszak forradalom egykori tábornokának is, % a gyakorlatban? A munkásság egy mindenütt reflektorok világítják meg az épület belsejét és így a munkások úgy dolgozhatnak benne, mint nappal. Az, hogy a második, esetleg a harmadik műszakban dolgozó munkáamikor Bonaparte generális egy na- I része 7 órától 2 óráig, a másik része sok az épületben lakhatnak, nagyban 2 órától 10 óráig dolgozna. Kedvező elősegíti a műszakok sikerét Ugyanesetben pedig megszervezik a har- így gondoskodnak arról is, hogy jó madik műszakot is. Az első műszak- fekhelyek legyenek a szállásokon, ba elsősorban azok a munkások ke- j hogy a munkások mindenképpen úgy rülnek, akik vidéken laknák és így j érezzék magukat, mint otthon. Helpon átváltozott Napoleon császárrá. Az Erolca, a „Hősi szimfónia", amely eredetileg Bonaparte nevét viselte, egy új korszak szabadsághimnusza lett, de ez a himnusz immár nem a tábornokról és nem a császárról szólt, hanem a népek szabadságáról. Igy lett Beethoven szövetségese maga a nép. A szabadságért küzdő egyéniség, az emelthomlokú bátorság, amely szembefordult az addig relteget „végzettel", a Sors szimfónia végzetéve!, s leküzdi azt a szabad ember nevében: a nép s a népek szellemében, a nép ügyéért harcol mindenütt. Tudja, hogy a győzelem nem könnyű és 1 számukra elengedhetetlenül szükséges, hogy időben eljussanak a vonathoz. A második műszakba azokat a munkásokat osztották be, akik az épületben fognak lakni. Annak, hogy manek pallér elmondotta, hogy ő már 40 éve dolgozik az építkezéseken, de olyan jó kosztot, mint a munkások az építkezéseken most kapnak, nem is tudott elképzelni. Hogy kezdik a munkát karécsony után? A munkásság az állami bank épületén egészen szombatig folytatja a munkát. Január 2,-án azután az előre nem olcsó, szenvedni és vérezni kell í elkészített munkahelyekre állnak be érte — de számadásra vár és igazságot tesz majd a nép. Ezt a népet j látja, hal!la, érzékeli: ez a nép olt j szenved a Fidelio börtönudvarán, ott ujjong e nagy szabadság-ooera dia-: dalmas zárókórusában, ott ünnepel a Pasloral-szimfónia meghitt és boldodolgozni. A téli építkezések megszervezését ezen az épületen már szeptember hónapban megkezdték, pontos terveket dolgoztak ki, úgyhogy a munkásság, amikor január 2-án munkához kezd, pontos munkafeltételekkel, előre összeállított munkaA csehszlovákiai magyar doScjozók lapiának eSszava az 1950. évre az UJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe gító képeiben. S az öregedő, magára- S csoportokkal kezdi meg 1951 első nehagyott, süket zeneköltő szeme 3 gyedét. A szabadságokat is olyan előtt egyre erőteljesebben ielenik meg j formában osztották ki, hogy a munegy mindennél ragyogöbb látomás: az "] kások fokozatosan mehetnek szabadeljövendő, felszabadult emberiségé, f Erről álmodik, efelé tária ki karját az 1 „öreg" Beethoven — fgv érlelt magá- ' ban éveken át a Kilencedik szimfónia tervét. ságra az év májusáig bezárólag. Igy a szabadságolások sem jelentenek semmi munkakiesést az üzem munkamenetében. Amint Helmanek pallér mondotta, ha elegendő anyagot Életművében merőben úl utakat vág £ kapnak és elegendő autó áll majd a zene számára minden iránvban. Műve nyomán a zene — a szonáta, a szimfónia, a nyitány, a versenymű, a kamaramuzsika — nemcsak a régi főnemesi világ kereteiből szabadult ki, — kiszabadult a régi kötöttségek és élettelenné vált hagyományok világából is. Megváltozott a zenéhez való viszony, művész és hallgató szempontjából egyaránt. Nem iáték többé, nem üres szórakozás, nem az élet henye, nagyúri dísze; az úi zene. Beetnoven zenéje, részt követel az életből, fellázít, megráz, megríkat és megkacagtat, magadba térít s a harcba küld: állást foglal, cselekszik, harcol minden pillanatban. Az érzelmi élet olyan mélységeit és ellentéteit tária fel, amilyenekről még senki sem álmodott; olyan őszinte, olvan forró, olyan leplezetlen, amilyen zene még sohsem volt, — nem elringat. hanem felébreszt, nem mákonv és bűvészkedés, hanem a valóság roppant felmutatása, vallomás himnusz, védő- és vádbeszéd, kiáltvány az emberiséghez. S az emberiség végű! valóban meg! jelenik magában a műben: ott áll ' elő tünk, mikor a Kilencedik szimfónia örömódája felidézi. „Keblemre, fi milliók, hadd ölelem át az egész világot!" ez a költő válasza a nagyúri bántalmakra, a félreértésekre.' a csalódásokra, a sokféle nyomorúságra, amellyel kora, környezete elhalmozta. Az utolsó Beethoven szimfóniában ott énekel az önmagára talált és felszabadult emberiség hangja, s a látomás mély igazságán nem változtathat az sem, hogy ez a csodílatos dallam akkor — rendelkezésükre, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy a munkásság tiélen át zavartalanul dolgozhassák. Az ötödik emeleten helyezik majd el az ittlakó munkásokat, akiknek rádió és könyvtár is áll rendelkezésére. A munkásság éa a felülvizsgálások Az állami bank épületén dolgozó munkások felülvizsgálását már befejezték. A tíz rendes tag és a nyolc tagjelölt átigazolása példásan folyt le. A tagokból csupán egyet kellett tagjelöltté nyilvánítani. A párttagok kötelezettséget vállaltak, hogy a rájukeső munkákat december 20-ig befejezik. Ezenkívül különféle kötelezettségeket vállaltak politikai müvek elolvasására. A pártoktatás évét november 16-án kezdték. Az üzemben csupán alapfokú iskolázásról lehet szó. A mult héten megtartott összejövetelen a párttagok igen élénken résztvettek a vitákban is. Általában a párttagság nagyban segíti a munkásság többi részét abban, hogy a munka zavartalanul folyhasson. Igyekeznek meggyőzni munkatársaikat arról, hogy a téli építkezés fontos ötéves tervünk sikere szempontjából. Közvetlen meggyőzéssel igen sokat segítettek abAz építészet szezónjellege megszűnt Helmanek pallér, aki negyven éve dolgozik az építőipari szakmában, és a szakma minden csínját-bínját jól ismeri, mondotta a következőket: — Mérhetetlen jelentősége van annak, hogy az építészet szezónjellege megszűnt. Dolgoztunk mi azelőtt is télen több esetben, azonban a munkások akkor minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a pallér vagy az építésvezető tetszését megnyerjék, mert csák így remélhették, hogy az télen keresztül is foglalkoztatja őket. Ma ezzel szemben mindenki dolgozhat télen át is és annyit kereshet, amennyit munkájával kiérdemel. Ebben van elősorban az építkezési szakma nagy forradalma. Ezenkívül, ahogy én látom, hatalmas fejlődésen ment át a szakma technikai téren is. Egyre több és több gépet állítunk be és ezzel gyorsítjuk az építkezés menetét, a n^Uiiil, hogy a munkásságot jobban kihasználnánk. A teljesen gépesített építkezésé a jövő, amint ezt a szovjet építkezési példákból igen jól látjuk. Igen sok munkát, amelyet most géppel végzünk, a munkásságnak az én időmben kézzel kellett végeznie. Akkoriban, amikor én kezdtem a szakmában dolgozni, nem ismerték azt hogy a munkát ilyen részletesen kitervezzék, mint most teszik. Kétségtelenül ennek is része van abban, hogy az építkezések pontosan a megadott dátumra vagy még előbb, befejeződnek. Természetesen különféle hibákat is látok a munkásságnál, amelyek onnan erednek szerintem, hogy a munkások politikailag nem eléggé érettek és egyelőre még kevés az érdeklődés bennük a szakma általános technikai kérdései iránt is. Szükséges lenne, hogy az épltőmunkásság számára is bevezessék az esti technikai tanfolyamokat, amelyek előfeltételei annak, hogy jő kádereket kaphassunk a munkásság sbraiból. (V. I.> W Mt m WWH W Wt m Mt tMM MII MI HtiWtW Igyunk Szántói, Szalvátor, Tátraés Lenka természetes asztal) ásványvizet. Gyomor- és bélmegbetegedéseket gyógyít a Cigeika és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógy ásványvíz. Beethoven^ életében -"még ľsXe^j J"* * ——"" | ^.^US^Selt szen szűk körben visszhangzik. § kosa n folytatja télen keresztül is a . gedését a brusznói és baldovi ásványa mimMt i víz gyógyítja. Sz. B. 1 a munkát
