Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-16 / 291. szám, szombat

v GOTTWALD IFJÚSÁGA LEGYEN A MUNKA ÉS A BÉKEHARC HŐSE KÖNYVISMERTETÉS „Az acélt megedzik" A szoviet fiatalok hősi éposza, valójában önéletrajz is. Nikoláj Osztrovszkii saiát élményeit írja le ebben a könyvben. Bemutatja a cári elnyomás idejét és az ellenforradalmi harcokat s azt, hogyan válik Pável Korcsagin agyonsanyargatott tanoncból öntudatos munkássá, hogy edződik acélos keménységűvé, igazi forradalmárrá. Pável kiveszi részét a fehérgárdisták elleni harcból, s a csaták tüzében, a forradalom viharában edződik acélos keménységűvé. Tanul a bolsevik katonáktól, a pariizánoktól, a pártbizottság tag iáitól. Megtanulja legyőzni a félelmet s vérébe ivódik a szoviet ember bátorsága: a halálfélelmet is legyőző szovjet hazaszeretet. Igazi tudatos forradalmárrá kovácsolta őt a Bolsevik Párt. Harcos komszomolista. harcos bolsevik lett belőle. Bolsevik: akinek hazája, népe, a közösség iigye lebegett szeme előtt, s a népért kész volt meghalni. De a Párt megtanította arra is, hogy a hazáért, a népért élni kell, mert szükség van minden munkáskézre az új ország felépítésében. Pável Korcsagin nem retten vissza a nehézségektől, megállta a helyéi a harcban, a munkában és a tanulásban is. Hatalmas akaraterővel bírt. Akkor is dolgozott, amikor súlyos beteg volt, alig tudta vonszolni a lábát, de ereje megfeszítésével és összeszorított fogakkal építette a bojarkai vasútvonalat, mert tudta, hogy ezzel a népet szolgálja, ezzel a vasúttal Iát tudnak szállítani az erdőtől távollévő városkának. A forradalom évei után a'Párt azť a feladatot bízta rá, hogy nevelői munkát végezzen a Komszomolban. Éjt nappallá léve dolgozott az ifjúsági bizottságban, míg egy napon rájött arra, hogyha munkáját továbbra is jól akarja végezni, tanulnia kell. Beiratkozik az egyik esti egyetemre levelező tagnak és éttől kezdve nappal dolgozott és éjjel tanult. Pável Korcsagin hősként élte le életét. Példás életéből niüliók és milliók tanulták meg világszerte. hogyan harcoljanak az elnyomók ellen, milyen legyen a munkához való viszonyuk Pável Korcsagin a népből jött, a nép nevelte, a munkásosztály formálta harcos szoviet emberré. S ő hű marad a néphez, a nép ügyéhez. Pável Korcsagin élete minden ifjúmunkás példaképe kell hogy legyen. Perjésen (Dražícén) megindult az élet A perjési ifjúságra azt lehet mondani, hogy még mind ez ideig aludt, mert még nem is igen sokan tudnak felöle, hogy Perjésen is létezik CsISz. Mégis, mi lehet az oka, hogy eddig a perjési CsISz-röl alig hallottunk valamit? A régi rossz vezetőség! Azok, akik nem törődtek a csoport előrehaladásával úgy, ihogy kellett volna. Ma már más a helyzet. Szervezetünkbe még ma is napról napra jelentkeznek az új tagok. Kultúrgárdánkat Kovács Piros elvtársnönkkel megerősítettük. Megalakítottuk az olvasókört, amelynek vezetője Bálint Emil elvtárs lett, aki Sastinban politikai iskolát végzett. Alakítottunk Szokol-kört, amelynek a vezetője Bálint János elvtárs. A mult héten az Októberi Forradalom 33. évfordulója tiszeletére brigádmunkát végeztünk és elültettünk 3000 darab csemetét (normán felül). A brigádmunka befejezése után Jahodnik elvtárs állami eidész megköszönte a CsISz helyicsoportnak a brigádmunkát és hangsúlyozta, hogy ezután még jobban segítségünkre lesz, mert látja, hogy most is sok tekintetben hátra vwgyunk és ezen segíteni akar. Október 30-án este tartottunk egy rendkívüli gyűlést és Jahodnik elvtárs meg is tartotta ígéretét, minden meghívás nélkül megjelent a gyűlésen. Bálint András elvtárs, mint elnök megnyitotta a gyűlést, azzal, hogy a faluban nincs megfelelő helyiség, ahol kultúrmunkát végezhetnénk és olvasókörünk lenne. Nehéz, nagyon nehéz probléma a helyiséghez jutás a mi falunkban, válaszolta Pásztor elvtárs, mert mi helyiséghez csak úgy juthatunk, hogy ha magunk csinálunk magunknak kultúrházat és a jelenlevők egyhangúlag kijelentették: ..Megpróbáljuk". Ezután Jahodnik elvtárs hangsúlyozta, hogy még van egy nehéz probléma, még pedig az, hogy nincs a falunkban egy rendes út, ami igen hátráltatja a forgalmat. Egy kis idei gondolkodás után feleltünk rá, hogy mi, a CsISz helyicsoportja felvállalunk belőle 300 métert és a falu lakosságára marad 600 méter. Már a napokban bele is fog- I tunk a munkába, arra törekedve, hogy minél hamarabb megcsináljuk és segíthessünk a többi elmaradott részben is. Ezzel a gyűlést befejeztük s Jahodnik elvtársnak megköszöntük a megjelenését és tanácsát és megkértük, hogy ne csak most, hanem ezután is emlékezzen a perjési CsISz-re és ahol csak teheti, mindenütt segítse. Aztán vidám arccal ment haza minden tag, azzal a jelszóval, hogy: „Falunkban épitjük a szocializmust". Pásztor Béla, titkár. Büszkeségeink, éimunkásaink! A Nyugatszlovenszkói nyomdák nemzeti vállalat komáromi üzeme az első a nyitrai kerületben, mely élmunkás könyvet adott át öt fiatal dolgozójának. Vasárnap délelőtt szokásos ha- ' vi gyűlésiinkot díszgyűléssé változtattuk át Üzemi dolgozóink szép számmal jelentek meg ezen a gyűlésen, ezzel is megmutatva azt, hogy a nyomdászipar szocialista ipar. Először a vezetőség ismerteti az üzem terveit a nyomda

; dolgozók előtt. Majd elkezdődik az üzem egyik legnagyobb, ünnepe az élmunkások kitüntetése, az élmunkás könyvek kiosztása. Bartek elvtárs az üzem igazgatója szót kér, mielőtt kiosztaná az élmunkás könyveket. Szocialista államban élünk és dolgozunk, kezdi szavait Bartek igazgató elvtárs. Mi komáromi nyomdai munkások büszkék vagyunk arra, hogy a nitrai kerületben elsőnek oszthatjuk ki a munka hőseinek és hazánk legjobbjainak a dolgozóknak járó legnagyobb megtiszteltetést jelentő élmunkáskönyveket. Mi. mindnyájan dolgoztunk, hogy teljesítsük tervünket, de ez az öt elvtárs munkájával kiérdemelte a nekik járó tisz'ele'e* és megbecsülést. Mi munkával harcolunk a békéért. Jobb és olcsóbb árúkkal válaszolunk az imperialistáknak mesterkedéseire. Mienk az üzem, magunknak dolgozunk benne. Azért dolgozunk, hogy boldogabb jövőnk legyen. Szavait befejezve Bartek elvtárs elkecd^p az élmunkás könyvek kiosztását, melyet a következők kapták: Szombat Antal elvtárs, kinek múlt hónapi teljesítménye 146.8 százalék, Mejiczel Miklós 145 7%, mindketten gépmesterek. Molnár Agnes 156.8%. Goda Eszter 157.2% és Raékó Ilona 124.10%, mindhárman berakónők. Hatalmas taps követi minden egyes név felolvasását. Ezután Mandák elvtárs, a Párt helyi szervezetének kiküldöttje beszélt Köszönteni jöttem közétek legjobb munkásaitokat, az élmunkásokat, akik a mi hazánk és a ti üzemetek büszkeségei. Mi több termeléssel vá'aszolunk Bevin és Truman uraknak. Munkánkkal építjük a békét, tanulva a szovjet emberektől. Mi kommun'síák, segítjük a dclgozó népet, hogy többet és olcsóbban tudjon beszerezni. Büszkék vagyunk rátok nyomdai alkalmazottak, hogy ti vívtok kerületünkben az első nyomdai élmunkások. Legyetek SZULIMAN SZTALSZKIJ: Je^HOfi és ma... Nézd életed gyűlölt korát, Az évek gyászba hullt sorát, A szenvedések ostorát, Mely szántott rajtad, elvtárs. Hol most a balsors, a gálád, Hol, Szulimán, sivár tanyád? Mitől derült hajnala rád Egy szebb jövőnek, elvtárs ? I.elkedbe sokszor visszafáj Éhség, nyomor, dögvész., aszály. Pusztult, fogyott), elhullt a nyáj S fonnyadt a g.vermeto elvtárs! Szívednek oly mély volt sebe, Hogy durva kéreg lepte be. Forr benned most is az epe, Ha eszedbe jut, elvtárs. Nyakadba gond és baj szakadt. Az törie, nyomta válladat, Mocsok, gyalázat rádtapadt, De most felejtsd el, elvtárs. Földünk kincsét ki ásta ki? Ördög cselét ki játszta ki? Sok vályogpadlós házba ki Hozott szőnyeget, elvtárs? E sok jó honnan állt elő? Honnan jött hoz/link ész, erő ? Nem mint folyó a völgybo jő — Mi vívtuk azt ki, elvtárs. Ki állt a gáton, mint I^enin, Hirdetve, mire int Lenin? Tiinának álnok ellenin Ki vett győzelmet, elvtárs T Ö tett azzá, ami ma vagy. Gyermeknek róla szól a nagy. Es az játékot abbahagy. Apjáról hallva, elvtárB. Ag terhe húzza már a fát, A tájon illat sulian át. Hagyd hullni könnyed harmatát, Nincs szégyen abban, elvtárs! Dalos madár, szállj szabadon, Frissülve jázminillaton. E szárnyra kelt kis dalt adom A nagy Sztálinnak, elvtárs. Fordította:' Gáspár E.idro Magyar főiskolások figyelmébe! A CsISz főiskolás bizottságának magyar osztálya december 19-én, kedden est» hét órakor a szülészeti klinikán (Zochová u. 5.) gyűlést rendez az összes magyar nemzetiségű főiskolások számára. A gyűlésre mindefri magyar főiskolást elvárunk! hűek a néphez és a Párthoz, fejeizi be beszédét Mandák elvtárs. Hatalmas taps követi szavait és Menczel elvtárs befejezi az ünnepélyes gyűlést. Boldog öröm ragyog az üzem minden dolgozója arcán. Bízom abban, hogy rövidesen még több élmunkást fogunk ünnepelni. Szabadság: Kacz János, az üzemi CsISz titkára. i £