Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-16 / 291. szám, szombat

/ 1954) december Ifi 49. szám 1951 május 24-re ül össze a CsISz szlovákiai kongresszusa December 10-én és 11-én Ülésezett Bratislavában a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsá­ga. A Központi Bizottság ér­tékelte a SzKP IX. kongresz­szusa és a CsISz kongresszus által kitűzött irányvonal Szlo­vákiában való teljesítését és megtárgyalta, hogyan va­gyunk felkészülve az elkö­vetkezendő feladatokra, az ötéves terv harmadik évének kezdetére, amelyben még fo­kozottabb épitomunkára van szükségünk a békéért folyč öntudatos és lelkes harccal kapcsolatban. Az egész kongresszus a szlovákiai CsISz-kongresszus kihirdetésének örőmtejjes ieg­körében folyt le, amely 1951 május 24—27-re lett kitűzve. A 'megnyitás után Sýkora elvtárs, iskolaügyi megbízott és a CsISz Szlovákiai Közpon­ti Bizottságának emoke tar­totta meg a t'óbeszániolót. Rá­. mutatott Szövetségünknek e két jelentőségteljes kongresz­szus után elért sikereire és hiányosságaira. Továbbá tag­lalta azokat a feladatokat, amelyeket teljesítenünk kell kongresszusunkig. Az elkö­vetkező időben sokszorosan fokozni kell munkánkat. Ha a CĽM eddig a fiatalok tíz­ezreit mozgósította, a jövő­ben százezreket kell, hogy mozgósítson. De ez csak ak­kor sikerülhet, ha még szo­rosabban hozzákapcsolódunk a Kommunista Párthoz, ha nap mint nap a lenini Kom­szomol dicsőséges példáját fogjuk követni és ha úgy, mint a Komszomol, összeköt­jük hazánk felépítését a bé­kéért való harccal. A hétfői ülésen a SÜV­CsISz központi titkára, Rázus elvtárs számolt be a kongiesz­szusí kampány biztosításáról és feladatairól. Az eszmecse­rén 38 elvtárs vett részt, a Szlovákiai Központi Bizottság tagjain kívül felléptek a köz­ponti, kerületi és járási funk­cionáriusok is. Ezen felszóla­lások a kritika és önkritika szellemében folytak, melyek főleg a CsISz szervezeteinek a szervező- és nevelőmunkában való hiányosságait leplezték le. Egészben véve *z eszme­csere megmutatta, hogy moz­galmunk jelentősen megnöve­kedett, kinőtt, hogy sok sikert értünk el. De ennek ellenére egy pillanatra sem szabad szem előtt tévesztenünk, hogyl még sok hiányosságaink van­nak, amelyeket naponta igye­keznünk kell eltávolítani a kritika és önkritika fegyveré­vel. Sýkora elvtárs záróbeszé­dében hangsúlyozta, hogy ezentúl állandóan szem clótt kell tartanunk kongresszusun­kat, hogy minden tagtáisumi becsületbeli kérdésévé váljon a kitűzött feladatok teljesíté­se. Sýkora elvtárs beszámolójá­nak részletei építő felada­tainkról és a CsISz szlovákiai kongresszusának összehívásá­ról. Elvtársak! A Szlovákiai Központi Bi­zottság mai ülése azzal a kérdéssel kell, hogy foglal­kozzon, hogy hogyan vagyun* felkészülve azokra a felada­tokra, amelyek ránk az ötéves terv harmadik évében vár­nak. Másodsorban határoz­nunk kell a CsISz szlovákiai kongresszusának összehívásá­ról. Három feladat kell, hogy figyelmünk központjában áll­jon 1951-ben. Elsősorban a béke kérdése Állandóan a fülünkben kell, hogy csengjen a békevédök második varsó világkongresz­szusának kiáltványa: „A bé­kére nem várhatunk, a békél ki kell harcolni!' 1 A békéért folyó harc leg­nagyszerűbb példáját a szov­jet dolgozó nép nyújtja szá­munkra a lángeszű Sztálin vezetése alatt: Az atomuazi­tók l'enyegetődzésére az egész emberiség történelmében egye­dülálló és átépítő terv lelkes elfogadásával válaszolt. Gottwald elvtárs, a nagy októberi forradalom 33-ik év­fordulója alkalmából a követ­kezőket mondotta erről a tervről: „Nincs kétség afelől, hogy a természet átalakításá­nak nagyszerű terve, a gigan­tikus vízierőművek építése és a sivatagok és sztyeppék ter­mékennyé tevése a világbéké­nek vslóságos manifesztuma. A szovjet nép békét akar és béliére van .szüksége, hogy ezeket a nagyszerű terveket végrehajthassa, hogy kezének és elméjének müve az embe­riség boldogságát szolgálhassa és ne arra, hogy a gyükos tá­madó megsemmisítse. Ezt a pékiát fogjuk mi is követni, mint a béke öntudatos, lelkes védelmezői. Többszörösen fokozott rész­vélelunK az ötéves terv har­madik évének teljesítésén a második főfeladatunk, amely szmtén figyelmünk középpont­jában kell, hogy álljon. Harmadszor pedig szülőpár pártunk, a Csehszlovák Kom­munista Párt megalakulásá­na'k harmincadik évforduló­jának méltó megtartását kell sztm előtt tartanunk. Ezen évforduló alkalmából lényege­sen el kell mélyitenünk és ki kell szélesítenünk az ifjúság szocialista nevelését. HATÁROZAT A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség Szlovákiai Központi Bi­zottsága a szervezeti szabály­zat és a CsISz-KB megegye­zése alapján 1951 május 24-től 27-ig hívja össze kon­gresszusát Bratislavába a kő­vetkező napirenddel: 1 .Beszámoló a CsISz-KB munkájáról és a további fel­adatok ismertetése. 2. A nevelő- és szervező­munka magasabb színvona­láért. 3. A CsISz feladata Szlová­kia szocialista építésében. 4. A piomrmozgalom néhány kérdéséről. 5. Az Ellenőrző Bizottság beszámolója. 6. A Szlovákiai Központi Bizottság és az Ellenőrző Bi­zottság megválasztása. A gyűlésen döntő szavazat­tal vesznek részt a delegátu­sok, a kerületi értekezlete­ken választott és megálla­pított kulcs szerint. Sorrendi szavazattal résztvesznek a tagtársak és a Szlovákiai Központi Bizottság Ellenőrző Bizottságának utánpótlást ké­pező tagjai is. A CsISz-KP tagok és szlovákiai utánpótlást­képező kerületi bizottságoknak elnökei, irányítói és szervező titkárai a SÜV-CsISz vezető újságírói és többi vezető dol­gozói is, ha nem voltak" döntő szavazattal megválasztva. Kwrgikuban a hiányosságok ellen! A CsISz Szlovákiában ez­idén óriási mértékben meg­nevekedett. Ma már 320.000 tagunk vair, pionirmozgal­munk is gyorsan növekszik. Fényes épUösikerek vannak mögöttünk az ifjúsági épít­kezéseken és falvakon. Moz­galmunk mélyen gyökeret vert az iskolákon is. Sikerein­ket magasan értékelte a KSS dicső IX. kongresszusa. Hely­telen volna aztwban, ha ezen a jelentőségteljes ülésen nyíl­tan és határozottan meg nem állapítanánk, hogy az 1951-es év sokkal nehezebb lesz, mint 1950 volt és hogy a feladatok, amelyek előttünk állanak, u ezideieket többszörösen felül­múlják. Szlovákiai Közpor.ti Bizottságunk minden évben nagyobb és nagyobb épitőalc­ciókat hirdetett ki, amelyekon tagtársaink tizezerei vettek részt. 1951-ben azonban va­lóban egész Szövetségünk, minden csoportunk és tagtár­sunk teljesen át kell, hogy le­gyen hatva építőlelkesedéssel. Sőt mi több, tudnia kell ma­gával ragadni egész ifjúsá­gunkat. Eddig tízezreknek szóló feladatok álltak előt­tünk, jövőre azonban már százezrek feladatai hárul ránk, Mélységes szocialista átalaku­láson megy ma keresztül nem­csak minden üzem és minden építkezés, hanem minden fa­lu és iskola is. Mindenütt ha­lódik az, ami régi és korhadt és mindenütt felsorakozik az, ami új és teremtöerejü. Es mindenütt megköveteli a hely­zet, hogy az ifjúság legyen az a rohamosztag, amely, mint Lenin mondotta: „minden munkában segít, kezdeményez, ösztönöz." A Kommunista Párt IX. kongresszusa szét­zúzta a régi burzsoá világot az eszmei fronton is. Nincs irár egész környeztünkben olyan hely, ahol nem lehetne és ahol nem kellene az új, szocialista életet teremteni. És ez elsősorban a fiatalok feladata. Igazodjunk Lenin híres beszéde szerint, amelyet a Komszomol harmadik kon­gresszusán tartott meg, mely­nek mindjárt az elején ki­hangsúlyozta: „éppen az if­júságot illeti meg valóban a kommunista társadalom meg­teremtésének feladata".

Next

/
Thumbnails
Contents