Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-02 / 253. szám, csütörtök

1950 november 2 UJS7U Miért maradtak el az őszi munkákkal Perbetén Az Üj Szó mult csütörtöki számá­ban Sütti József „Hogyan dolgoznak Perbetén" c/mű cikkét közöltük azzal a megjegyzéssel, hogy annak egyes részeivel nem értünk egyet és a cikket is éppen azért közöltük, hogy az abban felemlített hibákat nyilvánosságra hoz­zuk s tekintve, hogy az ilven hibák nemcsak Perbetén. hanem máshol is előfordulnak, — ezekre a hibákra a lap­ban mutassunk rá. A termelés szempontjából a Sütti József cikkében elmondottak helye­sek. Ebben az esetben azonban egyéni­leg gazdálkodókról van szó. Ennek a tervnek a végrehajtása és keresztül­vitele az egyénileg gazdálkodók fel­adata voina és ahogy Sütti József is megemlíti cikkében, ezek a tervek két­ségeket támasztanak az egyén'leg gaz­dálkodókban és azok végrehajtás nem halad kellő mértékben. Tehát ez azt bizonyítja, hogy a terv még sem való­sítható meg teljesen abban az értelem­ben. mint ahogyan azt Perbetén elgon­dolták és Sütti József is cikkében megírja. Helyes az, ahogyan Sütti József cikkben megállapítja: „A z csak termé­szetes, hogy ha a szövetkezet egy da­rabban akart megművelni egy nagy földterú f'et, akkor nem hagyhatta meg esetleg a közepén a Nvirő Sándor bácsi néhány hold földiét." \z egész perbetei határ 4.279 hek­tá.. pS>ől 751 hektár állami birtok, tehát d földművesek tulajdonában 3.528 hektár van. Perbetén második és har­madik típusú szövetkezet van, a szö­vetkezet földterülete a tagok földjeivel együtt 1.934 hektár. A szövetkezeten kívülálló egyénileg gazdálkodók föld­területe ezek szerint 1.594 hektár. M'nd a második, mind pedig a har­madik típusú szövetkezetben egységes vetési eljárás szerint dolgoznak. Ez pe­dig szükségessé tette, hogy mind a két típusú szövetkezet földiéit tago­sítják, mert hiszen a gépeket kihasz­nálni, meg egyébként is, nagy üzemi szövetkezeti gazdálkodást folytatni csak nagy darab földeken lehet. Az viszont, hogy a szövetkezet földjeit tagosították. maga után vonta az egész határ rendezését. — ami ugyancsak ráfért a perbetei határra — s így ta­gosították a szövetkezeten kívül álló egyénileg gazdálkodók szétparcellá­zott földjeit is. Aztán, hogy az egyé­nileg gazdálkodók is eredményesebb gazdálkodást tudjanak folytatni és hogy a földművelésben gépeket is tud­janak használni, az egyénileg gazdál­kodóknál is bevezették az egységes vetési eljárást és ezeket a földeket a nyolcas vetésforgónak megfelelő táb­lákra osztották fel. A tervek szerint az­tán az egyénileg gazdálkodónak azt kell a földjébe vetnie, ami abba táb­lába a vetésforgó szerint tervezve van. Nyirő Sándornak 5 hold rozsot, a másik táblán pedig 2 hold napraforgót. A szövetkezet vezetőségének az el­gondolása azt volt, hogy majd aztán a termésnél minden egyénileg gaz­dálkodó a földjei arányában, illetve a szükségletének megfelelően a többi terményekből részesedni fog. A szö­vetkezet vezetőségének azonban ezt az egész egységes vetési eljárást, — amely ebben a formában a második típusú szövetkezet gazdálkodási for­májának felel meg, — alaposan elő kellett volna készítenie és csak abban az esetben végrehajtani, ha meggyő­ződtek arról, hogy azt az egyénileg gazdálkodó földművesek elfogadják és végre is hajtják. S éppen itt történt a hiba. A szövetkezet vezetősége igyeke­zett ugyan a szövetkezeten kívül álló földműveseket ennek a gazdálkodás formának a helyességéről meggyőzni, de láthatta, hogy ez nem sikerül egé­szen. Tehát erőltetnie nem lett volna szabad. Hogy a szövetkezet meggyő­ző munkája az egvénileg gazdálkodók között nem érte el a kívánt ered­ményt, bizonyítja az, hogv ha Ny'rő Sándor és még néhányan el is vetettek e szerint a terv szeŕnt. de nem vetet­tek el a többiek. És pedig nem vetet­tek el így azért, mert mint ahogyan Sütti Józsej is írja cikkében „Azt pa­naszolta Sándor bácsi, hogv most miből fogja beszolgáltatni a búza. árpa és kukorica konfngenst", meg azért Is, mert Nvirő Sándornak és a hozzá ha­sonló töb')i egyénileg gazdálkodónak is, a nekik e!ö ;rt egy vagv kétféle ve­teménven kívül más egyéb terményre is szükségük van. Éppen, amikor Perbetén voltam, ott iárt a szövetkezet irodájában Bathó Gyula egvénileg gazdálkodó, akinek 9 és fél magyar hold földje van. Ez a földterület eddig öt darabban volt. A tagosítás alkalmával Bathó Gyula ka­pott egy ötholdas és egv háromholdas táblát, a többi másfélhold Dedlg szöllő, meg veteményeskert, tehát az maradt a régi. A vetési terv szerint Bathó Gyulának az ötholdas táblába hüve­lyest, háromholdasba pedig zabot és cukorrépát kellett vetnie Pedig Bathó Gyula, mint mondotta is, egy kis őszi búzát meg rozsot is szeretne vetni, ta­vasszal meg nemcsak hüvelyest, zabot és cukorrépát, hanem kukoricát és krumplit is. Ezek a tények tehát azt bizonyítják, hogy a szövetkezetnek ilven értelem­ben vett egységes vetési terv eljárása nem felel meg a helyes meggyőzésen alapuló szövetkezet': munkának, mert hiszen itt a szövetkezeten kívül állók egységes vetési eljárása is egy bizo­nyos fokú szövetkezeti gazdálkodás lett volna. Amennyiben a szövetkezet vezetősége látta, hogv ez az egységes vetési terv ebben a formmáiában nem valósítható meg, az lett volna a fel­adata, hogy ezt a helvi körülmények­nek megfelelően módosítsa, illetve azokhoz alkalmazza. Ezek szerint te­hát, ha a szövetkezeten kívül állók is az egységes vetési terv szerint akar­tak gazdálkodni, akkor m'nden gazdál­kodónak a nyolcas vetésforgó mind­azon a tábláiból adni kellett volna, amilyen veteményekre a gazdálkodó­nak szüksége van, i'letve amilyen ve­temények termesztését a termelési szerződés számára előír. Ez lett volna az eljárás akkor, ha a cél az egységes vetési eljárás végrehajtása lett volna. Ha pedig a cél csak a földek tagosí­tása volna, akkor meg nincs más vá­lasztás, minthogy minden egyénileg gazdálkodó a termelési szerződés elő­írásai szerint minden dűlőben azt ter­mel, amit ott éppen akar Ezt a kettőt pedig összevonni, mint ahogvan Per­betén is akarják, csak akkor lehet, ha a szövetkezeten kívülálló és egyénileg gazdálkodó földműveseket alapos és eredményes felvilágosító munkával meggyőzik s így elismertetik és elfo­gadtatják velük ennek az egységes és tagosított vetési eljárásnak az előnyeit és szükségességét. Mint már említettük is. ennek az egész eljárásnak az lett a következ­ménye, hogy ezek a földművesek a már egyébként is körmükre égett őszi munkákat még mindig nem végezték el. A perbetei második és harmadik tí­pusú szövetkezet az őszi vetésnek a 80 százalékát, az egyénileg gazdálkodók pedig a 40 százalékát végezték el. A 3.500 hektáros határban pedig még alig történt néhánv hektárnyi őszi mélyszántás. Ez az őszi munkában való nagy le­maradás nagyrészt ennek a helytelenül végrehajtott egységes vetési eljárás­nak tulajdonítható Ezt aztán a reak­ció saját hasznára felhasználva, a leg­képtelenebb suttogó propagandát ko­vácsolja belőle, mert a reakció tisztá­ban van azzal s talán már kilóra is kiszámította, hogy amennyivel később végzik a vetést, annvival kevesebb lesz a termés. Az őszi munkákban való lemaradásnak a második oka az, hogy ehhez az egységes vetési eljárás­hoz szükséges közös munkák nem vol­tak megfelelőképpen megszervezve. Elsősorban is — s ezt a szövetkezet vezetősége is besmeri — sem a máso­dik és a harmadik típusú szövetkeze­tekben, semm pedig az egvénileg gaz­dálkodóknál a fogatok egyáltalán nem voltak kellőképpen kihasználva. Ugyan­az a fogatmennyiség most is megvan, mint azelőtt volt a községben és ezzel a vetést azelőtt erre az időre nagyjából már el is szokták végezni. Most pedig ott dclgozik a szövetkezet három sa­át traktora és az állam: gépállomás nyolc taktora és ennek dacára az őszi munkák még mindig nincsenek elvé­gezve. Ezeket a hibákat pedig nemcsak Per­betén, hanem mindenütt, ahol csak előfordulnak, mielőbb ki kell küszöböl­ni. Módot kell találni nemcsak arra, hogy az elmaradt munkákat minden rendelkezésre álló eszközzel mielőbb elvégezzék, hanem arra is. hogy a megoldással a dolgozó parasztság meg­legyen elégedve. Ennek a feladatnak a megoldása és végrehajtása nemcsak a szövetkezet­re, hanem főleg a perbetei hely; nárt­szervezetre hárul. (b. I.) JiaKmÓH^hatácaial a TLaqn Oktáízxi Jaecadalam 33=ik éitfocduiájának ünnepségeitől Erős és egységes manifesztációkon ünnepeljük az Októbert városainkban és falvainkban A köztársaság kormánya október 31 .én, kedden Zápotocký elvtárs, minisz, terelnök vezetésével ülést tartott. Ezen az ülísen Kopecký elvtárs tájékoz­tatásügyi miniszter jelentést nyújtott be a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33-lk évfordulójának ezidei ünnepségeiről. Köztársaságunk összes községeiben ünnepélyes, egységes manifesztációkat szervezünk, amelyeken a Nemzeti Arcvonal minden csoportja résztvesz a Szovjetbarátok Szövetsé. gének csoportjaival együtt. A fő ünnepséget a prágai Iparcsar­nokban tartjuk, ahol nagy manifesz­tációi rendezünk ezzel a vezér jelszó­val: »A Szovjetúnióva! a békéért, a szocializmusért.« Ezer a maniíesztá­ción Zápotocký elvtárs mond ünnepi bészédet. Az ünnepségek előtt meg­rendezik a hagyományos országos stafétát, amely október 28-án indult el Prágából és amelyhez az egyes já­rások mellékstafétái is csatlakoznak. A kormány jóváhagyta az ünnepség programmját és elhatározta, hogy az Iparpalotában megtartandó maniíesz­táción nagyszámú küldöttséggel kép­viselteti magát. A tájékoztatásügyi miniszter az is­kolaügyi miniszter helyettesítésében jelentést nyújtott be a Csehszlovák­szovjet intézet felállításáról. Ez az in. tézet a Nagy Októberi Forradalom 33­ik évfordulóján kezdi meg tevékeny­ségét. A Csehszlovák-szovjet intézet kutató és szervezési központ a Szov­jetúnió társadalmi berendezésének, éle­tének és kultúrájának rendszeres ta­nulmányozására, ismerteti a csehszlo­vákiai tudósokkal a szovjet tudományt, megkönnyíti és megszervezi ezek ta­nulmányozását, utat nyit a szovjet tudománynak hozzánk, gazdasági és kultúréletünk minden ágazatában és így segít a szocializmus építésében a köztársaságban. A kormány eíhatároz­ta, hogy az intézet november 7-1 ün­nepi megnyitására Kariinba kormány­küldöttséget küld. Erban elvtársnak, a munkaügyi ós népjóléti miniszternek javaslatára a kormány jóváhagyta a legalacsonyabb közalkalmazotti nyugdíj felemeléséről szóló törvényjavaslatot. Az eddigi egyszeri pótlékok helyélt új rendszer veszi kezdetét. A nyugdíjban lévőnél az emelés 200.— koronát, az özvegyi nyugdíjnál 150.— koronát és az árva­ellátási díjnál 100.— koronát tesz ki havonta. Ezt az emelést teljes mérték­ben elismerik azoknál a nyugdíjasok­nál, akiknél a havi járadék nem halad, ja meg az 1500 Kčs-t, azoknál az öz­vegyeknél, akiknél nem haladja meg 1150.— és az árváknál a havi 700-at. Magasabb jövedelmek esetén ez az összeg aránylagosan csökken és adásokat rendez éspedig »A sztálini sztratégia filmem* címmel. A ciklust szovjetfilmek töltik ki amelyek témá­jukat a szovjet nép katonai hagyomá­nyaiból. valamint háborús történetek­ből merítik. A Hviezda moziban Bra­tislavában megkezdődik a »Forradalmi filmek hete*, amelyek tárgyukat a szovjet társadalom és a szovjet állam fejlődéséből merítik Pénteken, no­vember 3-án, a Hviezda mozgókép­színházban megkezdi a »Berlin eleste* forgatását, amely azután a Tátra és Slovan mozikban fut tovább. November 6-án, a Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulójának elő­estéjén a Hv.ezda moziban az SzKP IX. kongresszusáról készült szlovák film kerül bemutatásra. A Metropol és a Lux mozikban »A Sztálini sztra­tégia filmen® és a »Forradalmi filmek hete« ciklusok lesznek műsoron. Szlo­vákia többi városaiban és ipari köz­pontjában a >-A Szovjetúnió kommu­nista bolsevik pártja története film. ben« kerül bemutatásra. 11 szociáldemokratizenus elleni iiarc eredményei Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének ülésén, 1950 október 27-én mondott nagyjelentőségű be­számolójából. Az ilven hibák, mint amilyeneket ebben a cikkben felemlítünk, mezőgaz­daságunk tniászervezésében. a szövetkezeti mozgalom továbbfeibsztésé­ben, esetleg másutt is előfordulhatnak Ezt a cikket, valamint az előzőt is abból a célból közöltük, hogv ezeknek az akadályoknak a leküzdésére segít­séget nyujtsunk. Éppen ezért, ha a cikkben felemlített egyes dolgok valaki előtt talán nem volnának elég világostk, felkérjük olvasóinkat, hogy ebben az esetben cikkünkhöz szŕljanak hozzá. esik azoknál, akikné' a nyugdíj meg­haladja az emelés után az 1700.— Kčs-t, az özvegyi az 1300 Kčs-t és. az árva ellátási a 800— Kčs-t havon­ta. A legalacsonyabb nyugdíj az évi 8400— Kčs-ról 9600 Kčs-ra emelke­dik. Nem számítják bele az említett összegbe a nevelési és a különleges járulékok, valamint a munkaképtelen­ségi járulék sem Azoknál, akik telje­sem munkaképtelenek, ápolásra szo­rulnak és más személyek kiszolgálásá­ra, a jövőben ezt a jövedelmet még felével lehet emelni. A munka és szociális gondoskodás miniszterének javaslatára a kormány elhatározta azt is, hogy az 1950— 51.es évben ugyanúgy, mi.it tavaly gondos­kodik a dolgozók főiskolai tanulmá­nyainak gazdasági biztosításáról. A BRATISLAVAI ÜNNEPSÉGEK PROGRAMM.IA. Szlovákiában a központi ünnepsége­ket Bratislavában fogják megtartani, ahol a kiállítási csarnokban 6-ikán este 16.00 órakor nagy béke- és barát­sági manifesztáció lesz. Ezt megelőzőleg csütörtökön 17.00 órakor a Megbízottak Testületének elnöke megnyitja a Szovjetúnió építé­séről szóló kiállítást A Nemzeti Szín. házban pedig Pavlenko »Boldogság« című Sztálin-díjas játékát játsszák. A 33-ik évforduló megünneplésébe bekapcsolódik a csehszlovák állami film is. Az ünnepségek keretében Szlo­vákia összes mozijaiban ünnepi pro­grammal szovjet filmek futnak, ame­lyeket összekötnek a Nagy Októberi Forradalom jelentőségéről szóló törté, nelmi előadásokkal Az összes mozgó­képszínházakat ünnepélyesen feldísz' tik. A kerületi székhelyeken az ünnep­ség hetében a legújabb szovjet film­alkotások. valamint az SzKP IX. kon­gresszusának fiimje: »E föld májusa« ünnepi premierje lesz. A kerületi szék. helyeken az állami film ciklikus elő­Mióta a munkásmozgalom létezik, a burzsoázia világszerte irányt vett arra, hogy lehetőség szerint megvá­sárolja a munkásmozgalom vezetőit. Nálunk sem volt másként. Ma már tudjuk, hogy a magyar szociáldemok­rata és szakszervezeti mozgalom leg­több vezetője a Horthy-burzsoázia és a politikai rendőrség szolgálatában állott. Még ideológiai alapot is épí­tettek ez alá az aljas együttműködés alá: a „bolsevizmus elleni közös har­cot". Amikor a húszas évek elején Angliában a Munkáspárt kormányzó párttá változott, a szociáldemokra­ta vezetők jelentékeny része az angol kémszervezet szolgálatát is vállalta. A felszabadulás után a magyar ké­mek és besúgók névsora az angol, il­letve amerikai kémszervezet kezébe került. Ettől fogva ezek a szociálde­mokrata spiclik, hol közvetlenül a2 angol, amerikai vagy jugoszláv kém­szervezettől kapták utasításaikat, vagy pedig az angol Labour Party­tól. 1947 őszén nálunk már látható volt, hogy a munkástömegek nagy többsége átállni készül a Kommunis­ta Párt oldalára. Az angol Munkás­párt utasítása eddig az időpontig úgy szóit, hogy a Szociáldemokrata Párt legyen a kommunistaellenes erők gyüjtőmedencéje, csak látszatra támogassa az egységfrontot és min­él- den körülmények között utasítsa el a kommunistákkal való egyesülést. Mi­kor 1948 januárjában és februárjá­ban mint emlékszünk — a szociál­demokrata munkások és funkcioná­riusok tízerrei kezdtek átlépni a Kommunista Pártba, a Szociáldemok­rata Párt áruló vezetői már • a kö­vetkező utasítást kapták: ne várja­nak addig, míg tömegeik átallnak a kommunistákhoz s ők hadsereg nél­küli generálisokká válnak. Ehelyett azok a „baloldali" szoc. <lem. veze­tők. akik angol szolgálatban állottak, maguk vessék fel az egyesülés kér­dését, maguk követeljék a kopromit­tált jobboldali szoc. dem. vezetők el­távolítását. Ezzel megtartanák befolyásukot azokra a becsületes, valóban balpldali szociáldemokrata munkásokra, funk­cionáriusokra és vezetőkre, kik őszin­tén, meggyőződésből követelték — és végre is hajtották volna — a kom­munistákkal való egyesülést és az áruló jobboldali vezetők kizárását. Ezen túlmenöleg, ezzel megtévesztik a kommunista vezetőket és megnye­rik bizalmukat. Ha ez sikerül, igye­kezzenek a legnagyobb számú jobb­oldali szociáldemokratát behozni az egyesült pártba, a lehető legtöbb fon­tos pozíciót szerezzék meg számuk­ra, őrizzék meg, tartsák együtt őket és alkossanak a/, egyesült pérton be­liil olyan ötödik hadoszlopot, amely a döntő pillanatban azután újra tel­jes erejével akcióba léphet a népi de­mokrácia ellen. A kizárt szociálde­mokratákra vonatkozólag azt az uta­sítást adták, hogy a legjobban kom­Dromittáltakat. mint Széliget és Bánt küldjék külföldre, a többi marajdon Itthon és megfelelő meglapulás után, '•-ezdie meg aknamunkáját. .4 legfon­M=abb: nem egyesülés, hanem be­ülés a feladat. Ezeket az utasításokat az áruló 5-zociáldemokrata vezetők pontosan végrehajtották. Ha tovább ellenezték volna az egyesülést, a kompromittált vezetők eltávolítását, úgy a saját be­csületes baloldali tömegeik lökték volna őket félre. Végrehajtották az itthonmaradt kizártak is a rájuk bí­zott feladatokat: megszervezték ások bércsalást és normalazítást, amelyet a. nyár folyamán tapasztaltunk és amely gazdasági életünknek nem cse­kély károkat okozott. Ml jelentékeny részben lelepleztük ezeket a jobb- és úgynevezett „balol­dali" szocdem árulókat és a kizárt és változatlanul a népi demokrácia ellen áskálódó jobboldali szociáldemkrata szervezeteket Is. Megállapíthattuk, hogy az, ami Magyarországon tör-' tént, nem valami elszigetelt jelenség, hogy lényegében más országokban is hasonló a helyzet. Különösen ilyen a helyzet Angliában, amelynek bur­zsoáziája a legrégibb tapasztalatok­kal rendelkezik a munkásmozgalom korrumpálása és aláásása terén. Megállapíthattuk, hogy az olyan I^a­bour Party-politikusok, mint Healy vagy Morgan Phillips a Munkáspárt titkárai, az angol titkosszolgálat képviselői a munkásmozgalmon be­lül. („Többek között — szól közbe Révai elvtárs.) Igen, többek között. Pályafutásukat nagy gonddal készí­tette elő és egyengette az angol tit­kosszolgálat. Angliában erre kész sablonok alakultak ki. Az árulók nem egyszer mint „baloldaliak" kez­dik, hogy jobban fedezzék őket és nagyobb legyen a befolyásuk. Elő­fordul, hogy kizáratják őket, mint „baloldaliakat" a Munkáspártból, ,,radikalizmusuk" miatt megbuknak a választásokon stb. és miután így bizalmat keltenek magukkal szem­ben, sokkal értékesebb szolgálatot tudnak teljesíteni megbízóiknak. A szociáldemokrata árulók elmond­ták például, hogy amikor 1945-)>en Angliában jártak, Shinwell, a mos­tani hadügyminiszter, politikai be­szélgetés közben váratlanul megkö­szönte nekik a kémszolgálatot, ame­lyet a háború alatt teljesítettek. Eb­ből rögtön megértették, hofy Shinwell is csak úgy, mint ők, az angol impe­rialisták kéme a munkásosztályon belül. Általában elmondották, hogy gyakran zavarban v oltak, mert a La­bour Party embereivel való tárgyalá­saik közben nehéz volt megállapíta­ni, hogy hol végződik a munkáspárti politikus és hol kezdődik az angol kémszervezet ügynöke. Ilyen ügynök például Zilliacus, az ismert „baloldali" angol szocialista, aki a mult év szeptemberében, né­hány héttel a Rajk-per előtt, várat­lanul Jugoszláviában bukkant fel. Mi már a tények ismeretében előre tud­tuk, hogy Zilliacus azért ment ki Ju­goszláviába, hogy megpróbálja Titót, akinek múltját és szerepét az angol titkosszervezet jól ismerte, tisztára mosni. Es valóban Zilliacus nagy kampányba kezdett és azóta is egyre­másra állítja ki az erkölcsi bizonyít­ványt Titonak és bandájának. Azóta azt is megtudtuk, hogy ő volt az, al:i 1947-ben csehszlovákiai útja alkalmá­val az odautazott magyar szociálde­mokrata kémeket s árulókat instruál­ta. Többek között átadta annak a Eabour Partvnak az utasításait, amelyből hivatalosan ki volt zárva. Nekünk tanulnunk kell ezekből az eseményekből, fokoznunk kell az éberséget. De vigyáznunk kell arra is, hogy a becsületes volt szociálde­mokrata munkások és funkcionáriu­sok tízezrei, akiknek vezetőik aljas­ságáról és árulásáról természetesen sejtelmük sem volt, nyugodtan épít­hessék velünk vállvetve a szocializ­must.

Next

/
Thumbnails
Contents