Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-10 / 260. szám, péntek

1950 november 10 ÜJ sm • cft tiitUooieei o u S miit) e U Hm u n ízű š- h vtt a p ju Dolgozó népünk kötelezettségvállalásai az Októberi Forradalom tiszteletére Az osztravai kerület dolgozói tel­jesen megtöltötték Osztravában a Sztalin-teret, hogy ünnepeljék a Nagy Októberi Forradalom 33. évforduló­ját. Matejka Mária képviselőnő beszé­dében többek között a kővetkezőket mondotta: — Bányáink a Szovjetúnió hősies áldozatainak köszönhetik, hogy dol­goznak. Ezek a hősök elestek azért, hogy megvédjék iparunkat, hogy Osztrava a köztársaság acélszívévé válhasson. Ezek az áldozatok állan­dóan eszünkbe juttatják Osztrava és Sztálingrád szövetségét. Az a köte­lezettség hárul ránk, hogy a sztálin­grádiak munkateljesítményeivel ver­senyre keljünk, gyorsítsuk a szocia­lizmus felépítését hazánkban. A mafiifesztáció során felolvasták az osztravai kerület dolgozóinak kö­telezettségvállalásait a Nagy Októ­beri Forradalom és a Béke Védői vi­lágkongresszusának tiszteletére. A Sztálin-bánya dolgozói élmun­káshetet hirdettek ki azzal a felhí­vással, hogy az osztravai kerület töb­bi üzemei is csatlakozzanak. A bá­nyászok kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv második évét még novemberben befejezik. A vitkovicei új vasmüvek alkalma­zottai a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának, valamint a Béke Vé­dői II. világkongresszusának tiszte­letére november hónapot élmunkás­hőnappá nyilvánították. A manifesz­tációról üdvözlő táviratot küldtek Klement Gottwald köztársasági el­nöknek, valamjnt M. A. Szilinnek, a Szovjetúnió prágai nagykövetének. Békekötelezettség-vállalások a Kysucké Nové Mes tóban lévő „Való" építkezésen. A Kysucké Nové Mestoban lévő lévő „Való" építkezés munkássága újból bebizonyította, hogy a szocializ­mus jó építői közé tartozik. Minta­szerű szocialista szerződéseket dol­goztak ki, melyekben kötelezettséget vállaltak, hogy az építkezést 1950 december 31-ig befejezik. A vasasok, betonosok, gépmunkások, ácsok és az egyszerű munkások kötelezettsé­get vállaltak, hogy a tervbevett mun­kálatokat leggyorsabbaiť ée legjobb tudásuk szerint végzik el. Ugyancsak megfogadták, hogy az építkezési munkálatok megrövidítése nem megy a minőség rovására, A „Való" épít­kezés munkássága kötelezettséget vállalt arra is, hogy a távolmaradást és a hullámzást a minimumra csök­kenti. Harminchét alkalmazott írta alá a kötelezettségvállalásokat. A zsilinai Priemstav üzem igazga­tója kötelezttséget vállalt, hogy biz­tosítja a munka teljes gépesítését az építkezésen. Galló elvtárs Kupcsák elvtárssal együtt személyes kötele­zettséget vállalt, hogy az anyagszol­gáltatás és az építkezés előkészítő munkálatai, t. i. a villanyáram be­vezetése, a szállítás stb. az üzemben mintaszerűek lesznek. Selc mér­nök, az építkezés vezetője tervet fog kidolgozni, amely lehetővé teszi a munka olyan megszervezését, hogy leggyorsabban befejezhessék az épít­kezést. J. Dadaj, az üzemi pártszer­vezet elnöke és Balošák elvtárs, a ROH-szervezet elnöke, kötelezettsé­get vállaltak, hogy politikai, szakmai meggyőzési kampányt indítanak a munkásság munkamoráljának emelé­sére és a technikusokkal való együtt­működésre. Jasztrabán főpallér kötelezettséget vállalt, hogy a gépház betonmunká­latait a leghaladottabb és technikai­lag legfejlettebb munkamódszerekkel fogja elvégezni. Az ácsok vezetője, Gregorička, valamint Sebik pallér, kötelezettséget vállaltak, hogy oly­módon szervezik meg az ács- és asz­talosmunkákat, hogy a leggazdasá­gosabbak és a védelmi intézkedések­nek legmegfelelőbbek legyenek. A VZKG acélművek munkásai a november hónapot élmunkáshónappá nyilvánították. A VZKG új acélüzemek dolgozói e hét hétfőjén, a Nagy Októberi For­radalom és a sheffieldi békekomgresz­szus tisztetlére a november hónapot élmunkás hónapnak nyilvánították.. Felhívták a köztársaság összes üze­meit, hogy a Béke Hívei kongresszu­sának tiszteletére élmunkás műsza­kot vezessenek be. t Békeműszak a Iutinki Sigma­üzemekben. A Iutinki Sigma-üzemek CsISz tagjai előkészületeket tettek élmun­kás műszak megrendezésére. Felhí­vásukra november 6-tól kezdve él­munkás hetet hirdettek ki az üzem­ben. A CsISz-tagok az élmunkáshét tiszteletére 360 szocialista kötelezett­séget vállaltak. Más üzemekben is a CsISz-tagok voltak az élmunkás mű­szakoknak a kezdeményezői. A CsISz tigok a sternbergi Chronotex üzem­ben is élmunkáshetet hirdettek, mely­hez az üzem minden tagja csatlako­zott és az üzem dolgozóinak nagy ré­sze a szakma legjobb címéért is ver­senyez. Tibet elidegeníthetetlen része Kínának A »Daily Worker« című angol lap hosszabb cikkben foglalkozik a kínai néphadsereg tibeti előnyomu­lásával. „Mintahogy Walles Nagy-Britan­nia elidegenithetelen részét, képezi — írja a cikk — éppen úgy Tibet Kínához tartozó terület. Eltekintve attól, hogy Tibet már a XIII. szá­zad óta kínai területnek számít, 1945­ben az angol kormány a kínai kor. mányhoz intézett jegyzékében elis-: ABC. Beküldött verseidben szép so-1 rokat fedeztünk fel. Mondanivalód • még nem teljesen kiforrott. Idővel biztos, hogy jobbat is írsz majd. Ver­seidből két szakaszt ragadunk ki, mintegy útmutatásul: Határunkból eltűnt már a mezsgye, Szövetkezetünk szép termése Dolgozó népünk közös eredménye. * Bent az iskolában Zengve dalol az ifjúság Kint a határban Zúg a traktor és morog a kulák. Moldava, traktorista: Versedet a közlendő költemények közé soroztuk. Csak igyekezz, e vers után ítélve még szebbet is írsz majd. — Haza­szeretet: Miután névtelenül küldted be költeményeidet, bírálatra nem tarthatsz igényt. — Jackó M.: Tes­sék az ügyről részletesebben írni. E pár sorból, amit közölt velünk, keve­set értettünk meg. — Kukucsin: Be­küldött költeményei tehetséges írá­sokra vallanak, de egyelőre még nem közölhetők. —• K. Imre: Leveledet megkaptuk. ígérjük, hogy alkalom­adtán elmegyünk az említett traktor­iskolába és személyesen meggyőző­dünk arról, milyen módon folyik ott a tanítás. — V'esna, Kassa: Az első névtelen levél, amit Kassáról kap­tunk. Szinte rejtély, hogy lehet egy kollégát így megrágalmazni. Nem tudunk erre egyebet válaszolni, mint azt, hogy a levél tartalma pontosan visszatükrözi írója jellemét. — Nagy János, Hronec: Elfejetette megírni azt, hogy agg szüleinek mennyi földje van. Ez nagyon fontos. Ha szülei va­gyontalanok, akkor ebben az eset­ben, kivételesen közbenjárunk az ügyében. — G. Imre, Svetla: Kérésé­vel kapcsolatban tudnunk kell, hogy hol van alkalmazva. Állami birtokon dolgozik-e. vagy másutt? — H Gyu­la, festő: Beküldött verseidből egye­lőre c«ak négy sort hozhatunk. v Kicsi vagyok* édesanyám, De megnövök végre Traktorista lesz belőlem, Meglátod jövőre. V. Miklós, Kolárovo: Ajánlatos lenne, ha közügyekről Írnál. Egyszó­val mindarról, ami szolgálja az építő­munkát, a szocializmust. — Tvrdo­šovce: Elvtárs, nem szabad olyan ér­zékenynek lenned. Ily esetben meg kell mondanod a hivatalnoknak, hogy te mit gondolsz ilyen magatartásról. Ily módon tisztázódik a helyzet. Hidd el, egy kis jóakarattal mindent béké­sen el lehet intézni. — Morvái Ferenc: Ha több gonddal írtad volna meg versedet, lehoztuk volna. így azon­ban várnunk kell legközelebbi külde­ményedre. A közölt versekért minden­ki megkapja a neki járó honoráriu­mot. — K. E. Blava: Beküldött ver­sedet nem tartjuk rossznak. Közepes írásmű. Hatását rendkívül rontja a költeményhez mellékelt pár sor, mely inkább közönyt, mint lelkességet áraszt. — Tartós béke: Asszonyom, versét köszönjük, itt közöljük pár so­rát: / Ember az emberben testvérre találjon, Bánatunk könnye örömmé váljon, . Jöjjön vidám tavasz örömtelen télre, Köszöntsön napsugár sok fájdalmas évre. T. H.: Verseid gyengék. Tanulnod kell még sokat, hogy tömörebben fe­jezhesd ki mondanivalódat. — „Biza­lommal": Ugyanakkor, amikor ilyen jeligével fordul hozzánk, a bizalom­nak legkisebb jelét sem mutatja irán­tunk, mert hiszen névtelenül küldte be a levelét. — P. András: Azt ajánl­juk, hogy forduljon panaszával a he­lyi nemzeti tanácshoz. Az majd ren­de teremt. Senki a maga javára nem nyúlhat más tulajdonához. — I. C. Z. „Szabadság": Nem fontos minden mondanivalót versbe szedni. Ha azt akarod, hogy elvtársaid tudomást szerezzenek élményeidről, megírha­tod azt, egyszerűen prózában. Mó­dodban van cselekvően bekapcsolódni munkáslevelezőink gárdájába. Be­küldött írásaid azt bizonyítják, hogy határozottan van íráskészséged. merte Kína jogát Tibetre. Kína éppen úgy, mint Nagy-Bri­tannia soknépü ország. Anglia lakos­sága angolokból, skótokból, és gallok­ból áll. Kínában kínaiak, mongolok, tibetiek és más nemzetiségek élnek. Az utóbbi időben Tibetben tilta­kozó mozgalom kezdődött a Dalai. Láma és feudális nagybirtokosok parancsuralma, valamint az ameri­kai és angol ügynökök tibeti behato­lása ellen. Ezek az idegenek rádió­szerelő és elektrotechnikus mérnö­kök álarca alatt furakodtak be az országba. A tibeti nép örömmel fogadija a kínai felszabadító néphadsereg kato­náit, mert tudja, hogy ezen az úton megszabadul az amerikai imperialis­ták igája alól. A jelenlegi lhaszai kormány számot vetett a lakosság növekvö elégedetlenségével és ezév elején küldöttséget menesztett In. dián és Hong-Kongon át Pekingbe, hogy ott tárgyalásokat folytassanak a kínai kormánnyal Tibet felszabadí­tása érdekében. Ez a küldöttség azonban hónapokon ét Indiában volt kénytelen maradni és most is ott van, mert az angol kormány megtagadta tőlük a hong.kongi átutazó vízumot. A kínai népkormány és a tibe­ti nép célja egyaránt az ország bé­kés felszabadítása. A Kínai Népköz­társaság központi kormánya bejelen, tette, hogy a tibeti kormány vala­mennyi hivatalnoka megmaradhat helyén, azzal a feltétellel, ha megsza­kítanak minden összeköttetést az im. perialistákkal. A gazdasági és más természetű re­formok megvalósítása a tibeti nép feladata. JílunkÁiikUaL a béUetúkovt SLe&ífpiilz Október 28-án volt iparunk államo­sításának ötödik évfordulója. E napról különösen mi munkások, mesterek, technikusok és tisztviselők •emlékezünk szeretettel, mert ettől az időponttól lett hazánkban az' ipar a nép tulajdona. Mielőtt rátérnénk az államosítás el­ső öt évének értékelésére, elsó'sorban a mi üzemünk problémáival fogunk foglalkozni, amelyben az első köztár­saság idején hallatlan mértékben ki­zsákmányolták a munkásságot. Sorra vesszük az éveket, amelvek folyamán a kapitalista vezetőség minden esz­közzel igyekezett kijátszani a mun­kásság jogait. Az első nagy megmozdulás üze­münkben 1928-ban volt. amikor egyes mübelyek munkásai sztrájkba léptek, hogy tűrhetőbb életfeltételeket vívja­nak ki maguknak és családjuknak. A sztrájkot ugyan letörték, de mégis megmutatta, hogy a csendőrséggel szövetkezett kapitalista gvárvezető­ség, Hulita igazgató és hajcsárjai el­len is kész volt a munkásság küzdeni. Üzemünk munkáslétszáma állandóan változott, mert Hulitát és feletteseit nem érdekelte, hogy annak, aki a kapu előtt áll, van-e mit ennie vagy hogy hány gyermeke van. őket egyedül csak az érdekelte, hogy a munkások bőrére minél olcsóbban termelhesse­nek, hogy az árut minél nagyobb ha­szonnal adhassák el és ígv minél töb­bet keressenek. Ezért lehetett Hulitá­nak Abbáziában kastélv és Bécsben bérháza. Ezért járhatott családjával a tengerhez üdülni, mert üzemünkben éhbérért dolgozott a munkásság, a leg­alacsonyabb bérért az egész köztársa­ságban. A munkássáe érezte és látta ezt, ezért 1936-ban néhánv sztrájk­törőn kívül az egész gyár munkássá­ga sztrájkba lépett. Nehéz sztrájk volt ez. A munkásság anyagilag meg­szenvedett, de a sztráikot erkölcsileg megnyerte. A sztrájk után ismét tisz­togatás következett. Óira csak a mun­kásosztály legjobbjai kerültek ki a gyárból, felmondtak nekik csak azért, mert a részvényesek és a gyár ve­zetői veszedelmes elemeket láttak bennük, akiknek célja a kapitalizmus megdöntése volt. Es milyen volt a helvzet a magyar megszállás alatt? A Horthv-bérencek nem egy munkást kiküldtek a frontra harcolni az első szocialista állam, a Szovjetúnió ellen, csak azért, mert síkraszállt jogaiért, Azok £z öntudatos munkások pedig, akik itt maradtak, többnyiké rendőri felügyelet alatt vol­tak. Sokat közülük bezártak vagy koncentrációs táborokba küldtek. A többiek naponta 10—11 órát dolgoz­tak, gyakran ünnepnap és vasárnap is. A munkásság legnagyobb ünnepén, május 1-én mindig dolgozniok kellett. Nagy ünnepek előtt nagyszabású el­bocsátások voltak azzal a megokolás­sal, hogy nincs munka. Ez azért tör­tént, hogy ne kelljen a munkásoknak kifizetni a törvénvszabta járulékokat. A kapitalisták a munkaerő felvételnél nem a szaktudást nézték — különösen a nőknél —, hanem egyeseket csak azért vettek fel, mert megnyerték tet­szésüket. Hatalmukat aztán arra hasz­nálták fel, hpgy az ilyen munkásnőtől nemcsak jó munkát, hanem mást is kapjanak. Ilyen viszonyok voltak üzemünkben és csak a vörös hadsereg által való felszabadítás után következett be vál­tozás. Az üzemi pártszervezet mind­SORSJEGYEK a 63. čs. osztálysorsjátékra az OKRESNÁ SPORITEĽŇA POKLADNICA-nál Bratislavában kaphatók Első húzás 1950 november 15-én Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 Kčs-t kitevő prémián kívül 1 drb 500.000. 2 drb 250.000, 1 drb 200.000, 2 drb 150.000, 1 drb 120.000, 3 drb 100.000 stb., összesen 58,520.000 Kčs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjátók öt osztályra van beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: % sorsjegy 42.— Kčs, V* sorsjegy 84.— Kčs, % sors­jegy 168.— Kčs és egy egész sorsjegy 336.— Kčs. Itt tessék levágni és borítékban elküldeni! —• A 63. čs. osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek: drb nyolcad, drb negyed, drb fél, drb egész sorsjegyet. , Olvasható név: A . . Pontos cím: Engedélyezve PIO č, 20.868/50—II/3 z 5. X. 1950. járt a felszabadítás után megalakult. A szakszervezetet 1945 márciusában szerveztük meg. A viszonvok fokoza­tosan rendeződni kezdtek Ezután 's előfordultak ugyan súrlódások, az 1948 februári győzelem után azonban megerősödött Pártunkban és dolgo zóink közt a proletárnemzetköziség tudata és azóta testvériesen együtt­munkálkodva folytat iák a szocializmus 'elépítését hazánkban üzemünk a kétéves terv keretében 'eljesítette feladatait és a fejlődés kö­vetkeztében dolgozóinkra mind több es 'öbb munka vár. Termelésünket kiszé­lesítjük, munkálakásokat építünk, még nedig annyit, amennyit az első köztár­saság és a magyar megszállás idején együttvéve sem tudtunk volna elkép­zelni. Mindezt csak úgy érhettük el, hogy gyárunk már a társadalom, a közösség tulajdona lett és a haszon nem Hulita és a többi kapitalista veze­tők zsebébe megy, hanem szociális in­tézmények formájában visszakerül a munkássághoz. Dolgozóink még pe­dig nemcsak a munkások, hanem a mesterek, a műszakiak és tisztviselők nagyrésze is, ma már úgy dolgoznak, mint a sajátjukban. E becsületes mun­kaerők nélkül nem emelkedett volna üzemünk termelékenysége olyan mér­tékben, hogy ma az 1945 utáni nehéz­ségek ellenére is már szén haszonnal dolgozik. Akadnak azonban olvan munkások, mesterek, műszakiak és tisztviselők is, akik talán már elfelejtették, hogy valamikor a kapuk előtt álltak mun­káért könyörögve vagy éhbérért dol­goztak, hogy megszerezzék a minden­napi legszükségesebb falatot. Sok mindenről megfeledkeztek és a gyár­ból csak hasznot akarnak húzni a nél­kül, hogy becsületes munkát adnának érte cserébe. A koreai műszak ledolgozásakor láthatjuk, hogy egyesek visszautasí­tották a munkát, ami azt ielenti, hogy nen. azonosítják magukat a béke gon­dolatával, hogy újra háborút akarnak, azt akarják, hogy Ismét vér folyjon a béké9 országokban, hogy újra munka­nélküliek álljanak a gyárkapuk előtt és újra a kizsákmányoló kapitalizmus kerüljön uralomra. Ha ilven formában állítjuk fel a kérdést, akkor talán so­kan felébrednek és a jövőben jobban fognak igyekezni előmozdítani népi köztársaságunk felépítését Munkánk­kal nemcsak önmagunkért dolgozunk, nemcsak önmagunknak építjük a laká­sokat. hanem segítünk az egész építe­ni akaró béketábornak és megmutat­hatjuk államunk ellenségeinek, a levi­tézlett kapitalistáknak és haicsáraik­nak, a bennünk reilő erőt. Dolgozó népünk határozottan ellenszegül min­denkinek, aki vívmányaitól meg akar­ná fosztani. Iparágunk mint közszükségletekel gyártó ipar állami viszonvlatban nagy­fontosságú. Az ötéves terv keretében nagyösszegű beruházással számol, amelyet magunknak kell megkeres­nünk, hogy tervünket megvalósíthas­suk. Az ötéves terv teljesítésével ro­hamosan fog emelkedni népünk élet­színvonala. Feladatainkat azonban csak úgy teljesíthetjük, ha iobban fo­gunk dolgozni, ha a munka termelé­kenysége magasabb lesz. mint a kapi­talizmus idején volt, mert dolgozóink szükségletei és igénvei sokkal maga­sabbak ma, mint a kapitalizmus kor­szakában voltak. Azt akarjuk, hogy üzemünk is hoz­zájáruljon a szocializmus építéséhez hazánkban és ezért nekünk is úgy kell dolgoznunk, hogy minden felada­tot kellő időben teljesítsünk. Munká­sainknak és általában alkalmazottaink­nak azon kell lenniök, hogy Javítsanak a gyártás menetén, hogy jobban meg­szervezzék az üzemanyag használatát és csökkentsék a termelési költsége­ket. Azon kell lennünk, hogv mi, a fü­leki Kovosmalt nemzeti vállalat dol­gozói, teljesítsük az előttünk álló szép és megtisztelő feladat oka; Ha jobb életet akarunk élni. ha egyre na­gyobb darab kenyeret akarunk bizto­sítani magunknak, családunknak és utódainknak, akkor e feladatokai tel­jesítenünk kell és teljesíteni is fogjuk, így mutathatjuk meg legjobban ellen­ségeinknek, a föld alatt dolgozó vagy nyíltan ellenszegülő reakciósoknak, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép őrt áll, megvédi hazáiát. egy em­berként áll szeretett Gottwald elvtár­sunk mellett és a Szovjetúnióval, va­lamint a többi népi demokratikus or­szággal együtt megmenti azt a békét, amelyre a békésen építő szocializmus­nak oly nagy szüksége van. Virágh Géza, Kovosmalt. Fülek.

Next

/
Thumbnails
Contents