Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-10 / 260. szám, péntek

Egy a ielszónk, a Az egész világ demokratikus és béké takaró ifjúsága ismeri már ezt az indulót, a Demokra­tikus Ifjúság Világszövetségé­nek himnuszát. A Demokratikus Ifjúság Világszövetsége a Kom­szomol vezetésével ma már a szabadságszerető, harcos fiata­lok sokmilliós tömegét egyesíti szervezeteiben. öt évvel ezelőtt, 1945 novem­ber lü-én, alakult meg a Demo­kratikus Ifjúság Viágszövetsé­ee. Ez a szervezeit azért jött letre, mert az iíjúság látta, hogy a tartós béke, az új há­ború megakadályozása és a lia­ladás biztosítása érdekében lel­tétlenül erős nemzetközi szövet, séget kel létrehoznia. Az alaku­ló konferencia Londonban fa­sisztaellenes, harcos hangulat­ban iolyt le. A közös szervezet létrehozását megalapozta a vi­lág haladó ifjúságának közös fasisztaellenes harca a második világháború alatt. Az alakiió konferencián 63 nemzet képvi­selői a következő 3 főíeüadatot tárgyalták: 1. Az ifjúság harca a jobb jövőért és a szabadságért Ezen belül hangsúlyozták a fasizmus maradványainak felszámolását, ^ háború által tönkretett ország­^szek újjáépítését, az ifjúság részvételét a tartós béke bizto­sításáért folyó küzdelemben. 2. Az ifjúság követelései, amelyek közé a gyarmati és függő országok szabadsága, szociális és gazdasági követelé­sek tartoztak 3. Az ifjúság nemzetközi együttműködésének megszerve­zése. A reakciós és megalkuvó ele­mek gáncsoskodása ellenére si­került az ifjúságnak ezt a világ­szövetséget létrehoznia. Az ala­kuló konferencia résztvevői es­küt tettek, hogy kiépítik és megtartják az ifjúság egységét az összes nemzetek között, he ,y megőrzik a tartós békét, hogy küzdeni fognak a nyomor, kizsákmányolás és munkanélkü­liség ellen. A Demokratikus If­júság Világszövetsége, a DÍVSZ azóta mind számbelileg, mind politikailag óriási szervezetté fejlődött. Több mint 70 állam­ban mintegy 60 millió szerve­zett tagja van. Hatalmas fegy­verünk a DÍVSZ a béke meg­védéséért és az ifjúság demo­kratikus neveléséért folyó küz­dök; mben. 1946-ban a DIVSz prágai kon­gresszusán megalakították a Nemzetközi Diákszövetséget. % 1947-ben a DIVSz Prágában hatalmas Világifjúsági találko­zót rendezet, amely nagyszerű tüntetés volt a béke és az ifjú­ság nemzetközi barátsága mel­lett. A DIVSz megmutatta ere­jét világpolitikai viszonylatban is. Több ízben mentette meg Spanyolországban a Franco fa­siszták által halálraítélt fiatalok életét. Allandóar küzd az impe­rialisták háborús terveinek meg­akadályozásáért 1949 augusztu­sában a budapesť Világifjúsági találkozón 80 ország ifjúsági­ink képviselői esküdtek még, . hogy utolsó csepp vérükig log­1 nak harcolni az imperialista fe­nevadak háborús terveinek meg­valósulása ellen. A nyugati kapitalista orszá­gok ifjúsága úgy harcol a béke megvédéséért, hogy tengerbe dobálja az amerikai imperialisták fegyverszállítmányait, szabo­tálja a hadiipart és erőtíti szer­vezeteit a kizsákmányolók, a fasiszta terroristák elleni küzde­lemre. A franca ifjúság jelen­leg súlyos harcot vív a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen. Korea, Vietnam és a töb­bi gyarmatok ifjúsága fegyve­res harccal küzd az imperialisták elviselhetetlen kizsákmányoló uralma ellen A Csehszlovák népi demokrá­ciában mi, ČSM tagok vagyunk a DIVSz képviselői. Nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a Szov­jetúnió felszabadításának és a Csehszlovák Kommunista Párt helyes politikájának köszönhet­jük, hogy nem ketí fegyverrel harcolnunk a szabadságunkért, mint az imperialista gyarmatok ifjúságának, vagy fegyveres renlőrökkel verekednünk a jobb életfeltételekért mint a kapita­lista országok fiataljainak. Ezért súlyos hibát követ el minden dolgozó fiatal, amikor nem segí­ti a ČSM munkáját akkor, ami­KOI az imperialista rablók le­mészárolják a gyarmati orszá­gok fiataljait, amikor a kapita­lista országok ifjúsága életének kockáztatásával akadályozza a harmadik világháború kirobban­tását ­A mi országunk a béke tábo­rához tartozik. Ezért nekünk elsősorban jobb munkával keil erősítenünk országunkat és ezen keresztül a béke táborát. így a jobb szakmai és politikai munka az üzemekben, a földeken, az iskolákban nálunk harci kérdés­sé vált. Nomcsak saját orszá­gunknak segítünk, ha jobb mun­kát végzünk, hanem a kapita­lista elnyomás alatt élő fiatal barátainknak és az egész béke­tábornak is. A jobb munka követelménye fokozottan vonatkozik a mi ČSM szrvezeteinkre, a helyi és járási szervezetek munkájának megerősítésére Minden szerve­zetben meg kell szerveznünk a politikai köröket. Tevékenyebbé kell tennünk szervezeteinket rendszeres, magasszínvonalú gyűlésekkel, kultúrmunkával, színelőadások játszásával. Ne­künk is hdyt kell állnunk a DIVSz békéért vívót harcának ránkbízott szakaszán. Cs. S. béke dala Szállj, csengő dalom, bátorítsál, ahol már elveszett a hit, tiszta a hangod, mint a kristály, nincs himnusz, mely igj^ lelkesít. Szállj, büszke ének, kössél össze távoli világrészeket, kérdezd meg: elvtárs, velünk jössz-e, a békeharcra-készeketi s ha már a hangjaidra lépked az egész haladó világ, remegtesd meg a patkányfészket, a Wall-stieet összes ablakát. Szállj, csengő dal, a végtelenbe, tengerek fölött zengedezz, meg kell, hogy értse minden ember, ha mi akarjuk, béke lesz. őrt áll a győztes béketábor élén a Szovjetúnió s hiába uszít Amerikából az ellenséges rádió: a népek dala túlharsogja * az éter hullámain át — a tőke ell -n összefogva ma békét akar a világ! Lázár György Hatalmas veszteségeket okoz a koreai néphadsereg az imperialista támodóknak A koreai nép egységesen felkelt hazája védelmére az imperialista agresszorok ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi részének városaiban és falvaiban gyű­léseket tartottak. A gyűlések résztvevői kifejezték azt a tör­hetetlen akaratot, mellyel a nép az amerikai gyilkosok el­len harcol. Kim Du-En mun­kás egy gyűlésen kijelentette, „bármi történjék, az amerikai agresszorok nem tudják né­pünket bilincsbe verni". Az amerikaiak most hatal­mas túlerővel rendelkeznek, állandóan" új csapatok érkez­nek az imperialista anyaor­szágból. Az ellenség repülőgé­pei földig rombolták Korea valamennyi városát. A front mégsem omlott össze, sőt az utolsó napokban a néphadse­reg óriási veszteségeket oko­zot a támadó amerikai és dél­koreai csapatoknak. A nép­hadsereg egységei október 25-én egy liszinmanista zász­lóaljat, 26-án egy liszinmanis­ta ezredet kerítettek be és ver­tek szét. A néphadsereg ala­kulatai ügyük igazságába és legyőzhetetlenségébe vetett hittel harcolnak a rendkívül nehéz körülmények között. Habár az ellenség elfoglalta egész Dél-Koreát s mélyen be­nyomult északra, egy pillanat nyugta nincs. Az amerikai csapatok hátában mindenre elszánt hös hazafiak harcol­nak. Az ellenséges egységek számára a keleti partvidék olyan terület, melynél állan­dóan tartani kell a partizán­alakulatok támadásaitól. A hegyekben tartózkodó partizá­nok az egész tengerparti sá­vot ellenőrzésük alatt tartják. Az amerikiak utánpótlási vo­nalait naponta rombolják szét. Legutóbb Vonszan környékén a partizánok kemény küzdel­met vivtak a liszinmanista egységekkel. A harc eredmé­nyeképpen a partizánok meg­semmisítettek egy ellenséges századot és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Az amerikai imperialisták vadállati kegyetlenkedése és a koreai háború kiterjesztése ellen tovább tart a népek til­takozási mozgalma. Az indiai nép hatalmas tömeggyüléseken fejezi ki tiltakozását a koreai háború ellen. Gavankara, a Béke Hívei összindiai bizott­ságának főtitkára levelet inté­zett az ENSz elnökéhez, mely­ben az egész békeszerető in­diai nép nevében követeli, hogy háborús bűnösként állít­sák bíróság elé azokat, akik felelősek a koreai nép tenger­nyi szenvedéséért és az impe­rialista csapatok kegyetlenke­déséért.

Next

/
Thumbnails
Contents