Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-08 / 258. szám, szerda
"N 1 UJSZO A párttagok átigazolása az alsőmedzevi üzemben is elősegíti a dolgozók jobb munkáját 1950 november 8 Üzemeinkben folytatódik a normák felülvizsgálásának akciója, melyet dolgozóink megértéssel s újabb kötelezettségek vállalásával fogadnak. Tudatositották, hogy a jövő évi felemelt tervet csak úgy teljesíthetik, ha a termelésben feltárják az összes erő- és anyagtartalékokat, amit úgy érhetnek el, ha alapos vizsgálat alá veszik az egész gyártási folyamatot, a műhelyek, a dolgozó gépek elhelyezését, hogy az emberi és gépi erők gazdaságosan legyenek kihasználva s ennek eredményeként a feleslegessé váló erőket szükség szerint más műhelyekbe helyezzék át. Nagyban elősegíti ezt az akciót a pártagoknak most folyó átigazolása. A termelés irányításában, a szervező munkában, a szocialista munkamódszerek átadásában eddig a párttagok élen jártak az üzemekben és ezért most a normák szilárdításának akciójából is példásan kell kivenniük részüket. Jó példával járnak elől a Keletszlovákiai Gépmüvek alsőmedzevi üzemében dolgozó Deutsch és Steller elvtársak, akik párttagságuk felülvizsgálása'alkalmával 20—20 százalékos normaszilárdításra kötelezték magukat. Az emiitett kötelezettségeken kívül az üzemben dolgozó elvtársak közül tizennyolcan azt a kötelezettséget vállalták, hogy 80 új tagot szereznek a Szovjetbarátok Szövetségének. Három elvtárs, akiknek földjük is van, belép az EFSz-be és meggyőző munkát fog végezni a faluban, hogy szövetkezetüknek mennél több tagja legyen. Az elvtársak közül többen a pártiskolázás évében az oktató funkciójának betöltésére vállaltak kötelezettséget s a párttagok valamenynyien résztvesznek az orosz nyelvtanfolyamon. Az üzemben a párttagmunkások nemcsak a szervezésben, de a termelésben is az élen kívánnak járni, bizonyítja ezt az is, hogy a termelésben dolgozó párttagoknak már 66 százaléka élmunkás lett. Az alsőmedzevi üzemben a párttagok átigazolása nemcsak az elvtársaknak, hanem az üzem valamennyi dolgozójának munkájára is kihatással van. A párttagoknak az a kezdeményezése, hogy nagyobb méretben kezdeményezték a normaszilárdítási akciót — abban a tudatban, hogy csakis szilárd normákkal vehetik ki becsületesen részüket a jövö évi felemelt terv teljesítéséből, — kiterjedt valamennyi munkatársukra. A kovácsolt árukat készítők 5%-kai, az emelősök 15%-kal, az öntök 6.8%-kal szilárditották a normát. Ebben az akcióban a kályhafelszerelök érték el a csúcseredményt, akik 33.64%-kal szilárdítottak. Az egész üzem átlagban eddig 9.75%-kai szilárdította a normákat, ami 260.000 korona megtakarítást jelent. A dolgozók közül normaszilárdítással kiemelkedett Fischler József szerelőmunkás 34 százalékkal, Eiben János, Eiben Adolf és Megyesi Sándor nikkelezők 24.5 százalékkal szüárditották normáikat s ugyanazon idő alatt ugyanazért a fizetésért most 10 darabbal többet termelnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a szocialista munkaverseny bevezetése óta 1948-tól az öntödében már 100 százalékos termelésemelkedés észlelhető. Ha vizsgálat alá vesszük a béreket, megállapíthatjuk, hogy márciusban átlagos órabér 22.25 koronát, októberben viszont 20.16 koronát tett ki. Ezt elkerülhették volna még idejében és a bérekben nem következett volna be még ilyen kisebbmértékü visszaesés sem és a dolgozók még nagyobb számban kapcsolódtak volna be a normák szilárdításának akciójába, ha az üzem vezetősége hamarább gondoskodott volna a műhelyek áthelyezéséről, ami csak most van folyamatban. Az üzemben szériamunka folyik és idáig nem használták ki abban a gazdaságosabb formában a munkateret és gépeket, mint azt most kívánják megtenni. A normák felülvizsgálása és a felemelt jövö évi terv kezdeményezőbb munkára ösztönzi az üzemek dolgozóit. Ezt tapasztaljuk az alsőmedzevi üezmben is, ahol az időveszteség kiküszöbölésére egymással összefüggően szervezik át a műhelyeket és a gépeket a gyártási folyamat kívánalmai szerint állítják sorba. Ezzel elősegítik a gazdaságosabb gépkihasználást s nagyobb termelékenységet érnek el. Ezenkívül ez ahhoz is hozzájárul, hogy a dolgozók bére nem fog csökkenni, hanem az üzem vezetősége jobb munkabeosztással lehetővé teszi nekik a magasabb bérek elérését. Lányok dolgoznak a gépeknél! Azelőtt ebben az üzemben csak 4—5 női munkaerő dolgozott a termelésben s most már több mint harmincan vannak. Az öntödében, a kovácsolt árukat előállító műhelyben, az emelősök műhelyében szorgoskezü medzevi lányok segédkeznek az élmunkásoknak. Gabos Ilona, nagy fogóval megragadja az izzó vasat s a nagy préssel forrón vágja. Csak egy hónapja dolgozik itt s máris ügyesen végzi munkáját. Anti Mária 25 éves, az emelősöknél dolgozik. Arca telt és pirospozgás, állandóan mosolyog. Vidáman végzi munkáját, a műhely egyik legjobb nöi munkaereje. Szívesen dolgozom — mondja ezt is nevetve Mária — inkább idejöttem dolgozni, mint Iónt valahova. Miért ne végezném azt a munkát, amit tudok. Steller elvtárs csoportjában dolgozik. — Egy évvel ezelőtt bizony egy hónapban 40—50 emelőt készített a csoportom s most 100—120-at is megcsinálunk — mondja az elvtárs, aki most 20 százalékkal szilárdította normáját. — A gépeket jobban kihasználjuk s természetesen mi is nagyobb teljesítménnyel dolgozunk. A lányok is nagyon segítenek nekünk, megtetszét nekik ez a munka. Mária például az elmúlt hónapban 4000 koronán felül keresett. Az elvtárs elmonjda ezután az üzem dolgozóinak jogos panaszát, hogy már rég kaptak munkaruhát. Szükségük volna újakra, de ez iránt még nem történt intézkedés. De egyúttal örömmel megállapíthatjuk, hogy a régi kapitalista módszerrel épült műhelyekben, melyek a múltban csak a dolgozók teljes kihasználására szolgáltak, most örömteljes munka folyik s mellettük már a napokban befejezik az új munkásfürdő építkezési munkálatait és ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a dolgozók még nagyobb kedvvel teljesíthessék feladataikat. P. B. Növekszik a Szovjetúnió ipari hatalma A költészetnek a jobb világbékéért folyó harc első sorában kell állnia Beszélgetés Ján Kostra költővel, a Béke Hívei második világkongresszusának kiküldöttével Ján Kostra költő, Szlovákia kiküldötte a Béke Védői Sheffield-i máso. dik világkongresszusára. Költészetével Ján Kostra a világbékéért harcolók első soraiba állt. Mult év őszén J. V. Sztálin 70-ik születésnapjára megírta a »Sztálinhoz« című nagy költői müvét, amely a békeharcosok és az egész nép boldogságáért harcolók szeretetének forró hitvallása. Mostanában terjedelmes költeményen dolgozik, amely a háborús uszítók és atombombájuk elleni undorának ad kifejezést. Művészi munkájáról es a Béke Hivei sheffieldi második világkongresszusáról a következőkben nyilatkozott: i Mikor egy évvel ezelőtt költe. ményt írtam Sztálin 70-ik születésnapjára, ez alkalmat nyújtott nekem betekinteni Sztálin müvébe, átérezni és költői képekben kifejezni azt. Gondolom, hogy ezért a versért részesítettek abban a nagy tisztességben, hogy a Béke Hívei sheffieldi kongresszusának kiküldöttje lehetek, mert a Csehszlovák írók Szövetségének szlovákiai tagozata a költeménynyel benevezett a Csehszlovák Békedíjért folyó versenybe. Amint ez a vers lehetővé tette nekem, hogy átérezzem a szovjet nép harcának nagyságát és szépségét, úgy az a mű, amit most írok, arra késztet, hogy felháborodjam az amerikai imperialisták rabló erkölcse fölött, amely a szovjet építésnek éppen ellentétes pólusa. E müveken dolgozva kialakul a világról teljes látképem. Tudatosodik bennem a törté, nelemmel szemben való nagy felelősségünk. A békemozgalom, amely állandóan növekszik és ma már körülöleli az egész világot, ebben a távlatban úgy tűnik fel nekem, mint az ed. digi emberi történelem értelmet nyert tartalma és megszilárdít abban a hitemben, hogy az időknek ezen a válaszútján a. munka győzedelmeskedik minden atombombán. Az a munka gyöz, amely értéket alkot az élet számára és az ember győz, aki nem pusztítja az értékeket, nem tömeggyilkos és nem gyújtogató. Azelőtt bensőséges lírikus voltam. A »Sztálinhoz« című költeményem az első müvem, amely érvényre jut. tatja azt a meggyőződésemet, hogy a költészet nem lehet szubjektív ügy, hanem a jobb világért folyó harc első soraiban kell állnia. Megtisztelve érzem magam azzal, hogy kiküldött lehetek. Érzem, hogy milyen nagy kötelezettséget jelent ez rám. Boldog vagyok, hogy hazám a Szovjetúnió oldalán halad a békéért folyó nagy harcban, mert a Szovjetúnió az Egyesült Nemzetek Szervezetének nemzetközi fóruma előtt elsöprő támadást indít a békéért és az egész emberiség előtt leálcázza az impe. rialistáknak erőszakos, a világ és az ember leigázására irányuló terveit. Gondolom, hogy a sheffieldi kongresszus az emberiség történelmében eddig soha nem látott esemény lesz, amikor világtengereken és országhatárokon keresztül kialakul az emberiség hatalmas egysége, amelynek győznie kell főleg most, amikor mai kultúránk és civilizációnk megmentéséről van sző. MILAN WEINER: <Si Y1! 1L (A Rudé Právo Koreába küldött tudósítójának Cikke.) Még néhány nappal ezelőtt koreai városok és falvak fölött repültek és büntetlenül gyilkolták a koreai polgári lakosságot. Repülőgépeik húsz méterre ereszkedtek le a házak, mezők és utak fölé és vádoló nyomokat hagytak maguk után: asszonyok és gyermekek hulláit. Jelszavuk az volt: állíts meg mindent, ami mozog és hozzál mozgásba mindent, ami áll. Es valóban arra kényszerítették a játszadozó gyermekeket és a piacra menő asszonyokat, hogy álljanak meg dermedt ijedtségükben, amikor meghallották a repülőgépzúgást. Aztán mozgásba hozták a széttépett emberi testeket, amikor bombákat dobáltak, ágyúkból és géppuskákból lövöldöztek. Aztán visszatértek a repülőtérre és whiskyivás közben azzal dicsekedtek egymásnak, hány „kokót" — ez náluk a koreaiak gúnyneve —• készítettek ki. Ez csak néhány nappal ezelőtt volt. Most itt ülnek előttünk Brauner és Bolt repülőtisztek. Tegnapi hetykeségüknek azonban nyoma sincs. Hetykeségük abban a pillanatban elillant, amikor a koreai néphadsereg tüzérei le'.őtték repülőgépeiket. Ma már nem dicsekednek a megölt koreaiak számával. Ha megkérdezed tőlük, mit bombáztak, magától értetődően ezt válaszolják: „csak katonai támaszpontokat!" A kérdésre: miért bombáztak egyáltalán, az a válasz: „Parancsot kaptunk". 1945-ben európaszerte elítélték a fogságba esett hitleristákat. A gyilkosoknak felelniök kellett a békés la kosságon elkövetett legkülönfélébb gaztetteikért. Majdnem minden bűnper egyformán folyt le. A hitleristák először tagadták, hogy személyszerint felelősek lennének a gyilkosságért. S amikor jöttek a meggyőző bizonyítékok, így feleltek: „parancsot kaptunk!" Az egyszerű SS-legénytől Göringig ilyen volt a magatartásuk. Ezek a háborús bűnperek: jutottak az eszembe, amikor résztvettem a Koreában elfogott amerikai tisztek kihallgatásán. Meg vagyok győződve arról, hogy amikor egyszer a koreai nép gyilkosainak parancsnoka, Mac Arthur felelősségre vonására kerül majd sor, ő is ezt válaszolja kényszeredetten: „Parancsot kaptam!" Ez az amerikai fasiszták és náci testvéreik közös érvelése. Másik közös jellemvonásuk a tudatlanság és azok lenézése, semmibevevése, akiket legyilkolnak. Brauner és Bolt főiskolát végeztek. Hetek óta harcolnak Koreában. Azonban kérdezd meg őket, hány lakosa van Koreának. Az első válasza: „körülbelül kétmillió", a másiké: „nyolcmillió". Mi a különbség a koreai népi demokratikus kormány és Li-Szin-Man között? Természetesen nem tudják. Kijelentik, hogy az ENSz küldte őket Koreába, de életükben nem hallották még a Biztonsági Tanácsról, a nagyhatalmak egyhangú döntéseinek elvéről, arról, hogy az emlékezetes szavazást a Biztonsági Tanácsban a Szovjetúnió és Kína nélkül hajtották végre. Bolt kifogása: — Hadseregünk lapja erről nem ír. — Mit olvas még a hadsereg lapján kívül? — kérdezzük. > A Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulóját a szovjet nép figyelemre méltó munkasikerekkel üdvözölte. Erről világos képet nyújtott a Szovjetúnió központi statisztikai hivatalának jefletitése a gazdasági tervének 1950 harmadik negyedévében való teljesítéséről. Mint látjuk, a szovjet gazdaság minden ágában az elmúlt negyedévben nagy lépéssel haladtak előre. Igy például ez alatt a negyedév alatt a múlt évvel szemben az ipari termelés 24 százalékkal emelkedett. Nagy sikereket ért el a mezőgazdasági termelés is. Az árú elárúsítás az állami szövetkezeti üzletekben '/a'ával emedkedett. A munkások és tisztviselők száma az 1949-es év harmadik negyedévével összehasonlítva 2,400.000-eJ növekedett. A szovjet nemzetgazdaság terén vezető szerepet a nehézipar játszik. Meghatározza az egész nemzetgazdaság általános színvonalát, tőle _ függ az összes ipari, mezőgazdasági ágazatok és a köziekedés fejlődése is. A Szovjetúnió a nehézipar minden ágazatában nemcsak teljesítette a harmadik negyedév tervét, hanem túlteljesítette. A terv túlteljesítésében igen nagy szerepe volt a szénnek, olajnak, színe|s fémeknek, fekete ércnek, gépkocsiknak, traktoroknak, kombájnoknak ós más mezőgazdasági gépeknek. Itt közlünk a nehézipa- egyes ágazataiból néhány számadatot. Az 1949-es év összehasonlítva az 1945-ös évvel. A kőszénbányászat 158% Az olajkitermelés 172% A földgázok kitermelése 157% A villanyenergia termelése 172% Az 1950. év harmadik negyedéve összehasonlítva 1949 harmadik negyedével A kőszénbányászat 111% Az dlajkitermelés 112% A földgázok kitermelése 112% A villanyenergia termelése 115% Mindezek az ágazatok túlteljesítették azokat a föladatokat, amelyeket az' ötéves terv eléjük tűzött és szakadatlant ontották a fűtőanyagot és a vfllainyenergiát az ipari üzemek, a mezőgazdaság ós a közlekedés részére. A legproduktívabb ágazatok közé tartozik a bányászat. Az energetikai ipar sikeres munkája új sikereket hozott a bányászatban. Ez év harmadik negyedében a múltévi harmadik negyedévvel összehasonlítva jelentős mértékben növekedett az öntvény, az acél, a hengerelt cikkek, sínek, csövek gyártása (éspeldig 14— 18%-kal). Meg ke41 állapítani, hogy az ötéves terv legutóbbi évei bem 1946-tól 1949-ig a fekete ércek termelése a Szovjetúnióban majdnem háromszorosára emelkedett. A kohászatban elért sikerek fontos anyagi bázisát képezik a gépipar fejlődésének, amelyet J. V. Sztálin a korszerű ipar rúgójának nevezett. A gépipar a Szovjetúnióban a leggyorsabb ütemben növekszik, összehasonlítva a többi iparágakkal. Ha a szovjet ipar a forradalom előtti 1913-as évvel összehasonlítva 1941-ig átlag 8 és félszeresével növelte termelését, úgy ugyanez alatt az idő alatt a gépgyártás az ötvenszeresére emelkedett. A háború utáni években a szovjet gépipar még gyorsabb ütemben fejlődik, mint a háború előtt. Igy a gőzturbinák gyártása az 1946—49-es időszak alatt szinte a 10-szeresére emelkedett, a villanymotoroké (különböző kapacitással és erőkifejtéssel) 4—5 szőrösére, a speciális ércfeldolgozó gépeké 3-szorosára, a traktoroké több, mint 15-szöröséra. Figyelemreméltó az 1950-es év harmadik negyedében a gépgyártás további óriási növekedése. Igy például az önműködő emelő darúk. vasúti vagonok, villanymotorok, ércfeldolgozó gépek, a kohászati üzernberemdezések, textilgyártási gépek gyártása 10—14 százalékkal emelkedett az elmúlt év ugyanezen időszakává? összehasonlítva. A teherautók, autóbuszok, traktorok, vasúti és villamosvagónok gyártása 22—42 százalékkal növekedett, a személykocsik, kombájnok, traktorekék, gőzturbinák gyártása 44—79%-kal. A gépgyártás e soha nem látott virágzása és növekedése teszi lehetővé a szovjet államnak, hogy a legmodernebb technikával fegyverezze fel nemzetgadasága minden ágát és szélesen gépesítse az eddig kézzel végzett munkákat. A termelés legszélesebb körű gépesítését már végrehajtották 1 a szén és a bányásziparban, a kohászatban, a gépgyártás terén, az építkezésekben stb. A szénbányászatban a gépesítést az összes termelési szakaszokon most fejezik be. Ezen a téren az olyan gépeik használata, mint a szénkombájn, a vagonba rakásnál 30 rakodó munkást helyettesít. Az olajkitermelésben is egyre több gépet használnak, a legújabb típusú fúrógépeket, amelyekeit szovjet emberek konstruáltak és amelyek nagy mértékben növelik a fúrás sebességét. A kohászatban, (a magas kemencék, a Martin kemencék, stb-nél) egyre gyorsítják az olvasztási folyamatot és növelik az olvasztott érc minőségét. Amint, a központi statisztikai hivatal közli, ezidén a nehéziparban hatalmas alapvető munkákat végeztek, számos új üzemet építettek és nagy pénzösszeget fordítottak azok berendezésére. Igy a kohászatban ez év első kilenc hónapja alatt ezeknek az alapmunkáknak emelkedése 14%-kal magasabb, mint a múlt évben, a széniiparban 8%-kal, az olajiparban 30%kal, a villanytelepek építésénél 34%kal, a gépiparban 11 %-kai, az építőanyagok gyártásában 16%-kai. Ez az óriási fejlődés azt bizonyítja, hogy a jövőben a nehézipar még inkább növeli termeüését, még több ércet, fűtőanyagot, villanyáramot és gépet ad majd az országnak. 1. Jevenko, szovjet nemzetgazdásž. — Semmit! — hangzik a válasz. — Milyen könyveket olvas? — Detektívkönyveket — válaszolja a főiskola abszolvense, Bolt katonatiszt. Tudatlanságuk azonban nemcsak Koreára korlátozódik. Európáról adunk fel kérdéseket. Tudják például, hogy Jugoszláviában van egy Tito nevű „főnök", de a politikai nézeteiről mindössze annyit olvastak, hogy szereti a lovakat és az erőszakot. Egyikük egyáltalán nem is hallott Csehszlovákiáról, a másik azt állítja, hogy valahol Olaszország és Németország között fekszik. Prágáról sohasem hallottak és fogalmuk sincs arról, milyen Csehszlovákia kormányformája. — Szótfogadna-e — kérdezem —, ha Csehszlovákiába küldenék bombázni? Brauner .vállatvon: — Hát ha azt parancsolnák... Figyelemreméltó elképzeléseik vannak a népről is. Bolt néhány hónapot töltött Japánban. Arra a kérdésre, szereti-e a japán nép az amerikaiakat, egy pillanatra elgondolkozik. Természetesen ez a kérdés még eszébe sem jutott. Aztén kiderül az arca. — Azt hiszem, hogy a japán nép szeret bennünket. Találkoztam három gésával és azok nagyon szerettek. Hiszen volt nálam egy csomó pénz. A gésákon kívül nem létezik számára nép és valamennyiük szeretetét — szerinte —dollárért meg lehet vásárolni. Mindkettőjük ideálja az, hogy saját autója és családi háza legyen. Ezért léptek be a légiflottába és ezért teljesítik a parancsokat. Az, hogy ha vonta 450 dollárt kapnak, elégséges ok számukra, hogy gyilkoljanak. Amikor Brauner a családi házról beszél, amelyet építeni akar magának, teljesen megfeledkezik arról, hogy fogoly. Arca kiderül. — Ez az ameriakaiak álma — mondja, — Ez a mi világnézetünk. Brauner és Bolt egyáltalán nem kivételek. Sőt, az a benyomásunk, hogy valamivel még intelligensebbek a többieknél. Sőt még azt is tudják, hogy Csehszlovákia Európában van, míg a többség abban sem biztos, hogy délamerikai állam-e, vagy pedig középafrikai város Csehszlovákia. Ä „szabad" amerikai sajtó, a pornográf képeslapok, a gengszter-filmek és könyvek így „nevelik" Amerika szupermanjait, „felsőbbrendű embereit". Tudják, hogy Tito szereti a lovakat, de fogalmuk sincs arról, miért gyilkolják az amerikai pilóták a koreai gyermekeket. Ha megkérdezed őket, milyen orosz írókat ismernek, rövid hallgatás után ez a válaszuk: „Marx Károly", Es ilyen emberek akarják megszállni egész Koreát, hogy itt „kultúrát éa civilizációt" terjesszenek. A cowboyok, akik írni-olvasni sem tudnak és a főiskolások, akik csak detektívregényeket olvasnak, demokráciára akarják tanítani a koreai népet- Azt a koreai népet, amelynek ezeréves történelme van, azt a népet, amely újra utat mutat valamennyi leigázott nemzetnek — beleértve az amerikait is —•, hogyan kell építeni az igazán kultúrált és civilizált országot. Bármelyik- koreai munkás műveltebb, mint ezek a főiskolások. A barbarizmus és az elmaradottság nem győz Ázsiában, mint ahogyan nem győzött és nem győz Európáiban sem A kis és nagy gyilkosok egykor felelni fognak, mint ahogy feleltek Nürnbergben és ezer más helyen. És senkin sem segít a tagadás és a parancsnokra való hivatkozás. \