Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-07 / 257. szám, kedd

1950 november 7 P. PAVLENKO: A kommunizmus napja — a béke napja „Amikor a felszabadított emberiség sorraveszi majd felszabadulása legfontosabb adatait — írta Henri Barbusse, a francia kommunista író — legnagyobb lelkesedéssel és elragadtatással 1917 november 7-nek napját ünnepli ma jd." Ezen a napon született meg a szovjet állam. Első szava a világhoz a békéért való felhívás volt. A béke ragyogó szava vált az úi hatalom felszavává és legfontosabb irányelvévé. Békét a dolgozó emberiségnek, harcot a jogfosztott többséget kizsákmányoló, terrorizáló, rabságba döntő kisebbség ellen — ez volt a szovjet nep harci kiállása. E naptól fogva a béke propagandája, a béke védelme és a békéért való mindennaoos szakadatlan, kemény harc az egész világon a szocialista társadalomnak, e társadalom Vezető és lelkesítő ereiének: a nagy Kommunista Pártnak alaüvető elve volt. Elmúlt 33 esztendő és a Szovjetunió ez idő alatt szilárdan és rendíthetetlenül folytatta bölcs békepolitikáját. Békét a népeknek! Békét az országnak! Békét az emberiségnek! — mondtuk mi. Ez idő alatt országunk, mely maga is nem egyszer volt katonai támadás célpontja, senkit nem támadott meg. Mert nem a Szovjet Hadsereg katonái szálltak partra Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban, hanem angol, francia és amerikai katonák törtek rá szovjet területre, fenyegették a szovjet nép szabadságát, függetlenségét. A kis országok függetlenségének és szuverenitásának védelmére kiáltott szó mindig is Moszkvában és sohasem Washingtonban, Londonban vagy Párizsban hangzott el, de Washington, London, Párizs katonái raboltak a Fülöp-szigeteken, Abessziniában, lőttek halomra Malájföldön gyermekeket és Indonéziában vagy Vietnamban asszonyokat. Ugyan miféle államférfiak Russel szenátor (Georgia). Longe szenátor (Louisiana) és Stannis szenátor (Mississippi) — az idegen országokban való vérontás e megátalkodott prófétái? Ezek (nem akarom megbántani az amerikai népet) trumanista államférfiak. És ugyan kicsoda a sötétségnek ez a lord Martin nevű lovagja, aki fennen hirdeti, hogy a világbékét csak a hidrogénbomba képes biztosítani? Trumanista szörnyszülött ez is, csak angol kiadásban. Kinek szolgál Woodrov Nvatt, aki nemrég még baloldali munkáspártinak számított és ma nem szégyenli kijelenteni, hogy az atombomba betiltása őrültség lenne? Trumanista cseléd ez is. Ezek az emberevők, embergyűlölők, a legkülönfélébb fajtájú és színezetű reakciósok, de legfpként az amerikaiak, rekedtté ordítják magukat, hogy a Szovjetunió — agresszor. Am az imperialista háborús gyújtogatok és felbérelt propagandisták e hazugságai a világ szemeláttára lepleződnek le. A Szovjetunió nagy tekintélynek örvend a föld minden népénél. A Szovjetunió — az emberi boldogságról való legnagyobb és legbátrabb gondolatok hazája, az egész haladó emberiség, a világ egvszeríí emberei álmainak a megtestesülése. Ez szüli meg a világ élenhaladó embereinek irántunk való szeretetét és ez — a reakciósok gyűlölete. A Szovjetúnió sohasem támadott meg senkit, de mindenkor elbánt azokkal, akik megtámadták. Ez sem tetszett a sötétség lovagjainak, az agresszoroknak. És ez az, ami rettegésben tart némelyeket. Megsemmisíteni a leigázókat? De hiszen ez barbárság! Szabad ilyesmit? Ai'g kíséreltek meg a japánok bekukkantani a Szovjetúnióba bizonyos Mankó nevezetű tó mellett, máris olyan nagy erővel zúdultak rá iuk a szovjet katonák, mint az útonálló banditákra. Halkin-Golnál pedig mit gondoHok, mi történt? Semmi különös. A japánokat alaposan elverték, amin ugyancsak alaposan felháborod-ak ott a tengerentúl. És a hajthatatlan bolsevikokra, akiknek az a veszedelmes szokásuk Van, hogy a hívatlan vendéget kirúgják, ráuszították Hitlert és Mussolinit. A Szovjetúnió gvőzelmének eredményekeppen mindkettő megszűnt létezni. A szovjet nép nemcsak kiűzte földjéről a leigázókat, de felszabadította a szomszéd népeket is a barna fekélytöl és megmentette az emberiséget a fasiszta rablóktól. A volt pánok Lengvelországa és a volt bojárok Romániája fölött felkelt az igazi demokrácia napja, szétrebbentek az operettjelmezes magvar grófok is, egynéhány volt királv ott rothadt valamelyik svájci szemétdombon és a megkínzott népek előtt szélesen nvilt meg a szocializmushoz, a haladáshoz, az általános nép felvirágzáshoz vezető út. A béke és a munka diadalmas útjára lépett Kína, melv hosszú és áldozatos harcokban gvőzött és kezébe vette sorsának igazgatását. A hitleri fasiszta zsarnokság alól felszabadított német néo országának keleti részein építi a független, szabadságszerető demokratikus Németországot. Jövőjéért harcol Malájföld. Indonézia és Vietnam és hősiesen küzd az amerikai beavatkozók ellen a szabadságszerető Korea. Az amerikai imperialisták és velük együtt más imperialisták meg akarják fojtani ez országok népeinek szabadságát és függetlenségét. Az imperializmus — erőszak és rablás, agresszió és a kultúra elpusztítása, a népek rabságbadöntése és nemzeti függetlenségük eltaposása. A kommunizmus — lényegénél fogva a béke diadala, az alkotás pátosza. Hány új gyárat, falut és várost teremtett a szovjet nép! Évszázadok óta álmodoztak nálunk a Kara-Kum és az Éhségsztyeppe átalakításáról, de ezt a régi gondolatot csak a sztálini nemzedék valósítja meg. Átalakul és százszor szebb és gazdagabb lesz Krim, melv amúgyis gyöngye a szovjet földnek. Az északtengeri hajóútról álmodott orosz álmok csak a bolsevikok, csak a szocializmus alatt váltak valósággá. Micsurin, Ciolkovszkij és mások — lángeszű tanaikkal, nagyszerű találmányaikkal együtt — magános álmodozók maradtak volna, ha a szovjet hatalom, mely minden úiat és haladót támogat, magáévá nem teszi ügyüket. Egész életünk csak alkotással van tele. Járhatatlan hegye,ken át utakat vágunk, folyók megváltoztatják medrüket és arra folynak, ahol nyomuk sem volt azelőtt. Orvosaink eredményesen' gyógyít ják a kapitalista országokban gyógyíthatatlannak tartott betegségeket. Agronómusaink gazd?g gabonatermést aratnak ott, ahol az amerikai morganisták még útilaput sem termelhetnek ki. Mi az oka annak, hogy a szocialista államnak minden sikerül, amihez . népünk keze hozzányúl? Mert vagyunk képesek mindennel megbirkózni? Azért, mert a szovjet rendszer az embert erősebbé, legyőzhefetlenné neveli Országunk olyan céltudatos, határozott léptekkel halad előre, mely ütemre kapitalista ország képtelen. A nagy francia humanista. Romain Rolland írta naplójában: „Európa száz év alatt szocialista lesz vagv megszűnik létezni." Ma a nagy francia író által meghatározott időpont előtt vált vagy válik Európa — jelentékeny részében — szocialistává. Bármilyen hosszú legven is a téli éiszaka. bármilyen sűrű is a köd, a nao mégis felkel s a hajnalpír szertesugárzik. Ködön és hóviharokon át felkél a béke. a munka diadajának, a kommunizmusnak napja. És ez nem is lehet máskép. Az emberek békében akarnak élni. Alkotni akarnak, nem pedig pusztítani, boldog életre vágynak. Lám, ezért készülnek el pontosan határidőre gigászi építkezéseink, ezért válnak nálunk reális tervekké azok az álmok, amelyek évszázadok óta ne-n valósulhattak meg. Mi megyünk elete és viszünk magunkkal másokat., mert többet tudunk másoknál, mer

1 mélységesen hiszünk lehetőségeinkben. Mi testesítjük meg az emberiség legjobb erőit, mi fejezzük ki a legjobb akartú és legszebb álmú emberek vágyait. Ezért tekint ránk megingathatatlan reménységgel a világ valamennyi békeszerető embere. Békés alkotó munkával harcolunk nz emberiség jövőjéért. Mi megszilárdítjuk a népek közötti békét. Mi a népek boldogságának építői vagyunk. ÜJSZ0 ———— — Ha nem lett volna Októberi Forradalom, tovább hordanék a burzsoázia igáját A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre az UJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe A francia kikötömunkás megtagadja a íegyverrakományok kirakását, az olasz kisparaszt és ipari munkás a vérét ontja és börtönben sínylődik, mert nem türi az igazságtalanságokat és jobb élet után vágyódik. Dél-Amerikában a diktátorok ellen szövetkezik a niép, mert saját bőrén tapásztalja, mit jelent az amerikai tökésuralom, amikor napról napra újabb és újabb ipari üzemek zárják be előtte kapuikat és az üzletek USA-jelzésü árucikkekkel telnek meg. Nő az éhező munkások száma, több a mezitlábas gyerek és jajonganak az anyák, hogy elvesztik fiaikat a támadó imperialisták tervbevett háborújában. A nagyoknak, a tőkéseknek ez nem fáj. Torkig jóllakottan, gyűrűs szivarokra gyújtva újabb embervásárról tanácskoznak. Könnyű nekik háborúról beszélni, hiszen nem ök viselik terhét, nem ők pusztulnak bele. Visinszkij, Siroky és a többi elvtársak a világbékét védik az ENSz közgyűlésein. Az amerikai imperialisták hiába szavaztatják le békejavaslataikat bábfiguráikkal. A békebeszédek nemcsak nálunk, hanem magáikban a tőkés országok dolgozóiban is visszhangra találnak és reménnyel töltik el a lelkeket. A szabadság után vágyó nemzetek fiai, a munkanélküliek és a tengődő munkások, a gyermekeik jövőjét féltő apák és anyák, az írók, tudósok,.festők, akik nem alkothatnak szabadon, nem adhatják át müveiket a, népnek és nem szolgálhatják így a dolgozók törekvéseit, fellélekzenek mind — a remény csíráit bontják ki bennük Visinszkij elvtárs igazságot, békét és szabadságot követelő beszédei. A Nagy Októberi Forradalom szele bejárta az egész világot s mindenüvé széthintette a virágzó élet termékeny magvát. Az ezekből fakadó új, erős hajtásokba kapaszkodnak a tőkés országok, a gyarmati népek fiai, a munkások millió. Nálunk viszont, már mély gyökeret vert a szocialista építő munka, és régi vágyaink, reményeink teljesülnek. A Nagy Októberi Forradalom a népek szabadságának és békéjének szülője volt. * ' Matus Ferenc, a Dynamit-Nobelgyár élmunkása 43 éves. A múltra emlékezik. Gyermek volt még, amikor kitört az első világ-háború. Akkor íruág az elemit sem tudta rendesen elvégezni, mert az inség az egyik urasághoz űzte korai munkára. Istállókban aludt, állatokat etetett, hizlalta az uraság disznait. Tanulásra tovább nem is gondolhatott. És mit hoztak az első világháború utáni évek? — Dolgozni akafrtam, de nem volt állandóan munka s így nyomorogtunk egészen a felszabadulásig. S most, amikor összehasonlítjuk a jelent a múlttal, látjuk csak a nagy különbséget. Hat gyermekem van, mindegyik tanul s nekünk nem kell félnünk attól, hogy munkanélküliekké válunk. Plavodszky Jaromír szintén a Dynamit-üzem élmunkása. — Tizenkét éves korom óta magam keresem meg a kenyeremet. A tanítónő, amikor látta, hogy erősödöm, azt mondotta: „minek neked iskola, eredj dolgozni''. így kerültem az egyik grófi birtokra, ahol a betevő falatot alig tudtam megszerezni. Tizenhatéves koromban kovácsinasnak mentem. Reggel öttől este kilencig dolgoztam és ezért még a szüleimnek kellett a mesternek fizetni. Milyen más ma a tanoncok helyzete! Tanoncközpontokban laknak és a szakdolgokon kívül kulturális és testnevelésben részesülnek. — Látod elvtárs, — mondja Plavodszky élmunkás —, hogy életünk ennyire megjavult, azt a Szovjetuniónak, a Nagy Októberi Forradalomnak köszönhetjük. Meggyőződtünk ennek az útnak a helyességéről és most békét kivánunk, hogy hazánkban is kiépíthetik a szocializmust. A legnagyobb erőfeszítéssel dolgozunk, hogy emelhessük üzemünkben a termelést. A Naer Októberi Forradalom volt a népek békemozgalmának szülője s a szovjet dolgozók megmutatták nekünk, hogy még virágzóbbá is tudják tenni életüket, ha a munkásosztály kezében van a hatalom. — A népi demokráciákat az Októberi Forradalomnak köszönhetjük s azt, hogy megkaptuk végre összes jogainkat, hogy államosíthattuk az ipari üzemeket, a bankokat, melyek bennünket, a népet és nem a kizsákmányoló tőkések rétegét szolgálják. — A Szovjetúnió dolgozóinak sikerei arra tanítanak, hogy nekünk is a lenini-sztáJini zászM alatt kell haladnunk, építenünk wu «'-táshazánkat és küzdenünk a békéért és kivívott szabadságunkért. Matus Ferenc már az osztrákmagyar monarchia alatt szerezte első kemény élettapasztalatait. — Ha arra gondolunk — mondja —, hogyan éltünk a múltban, csak akkor tudjuk igazán értékelni a Nagy Októberi Forradalom jelentőségét s azt, hogy mit köszönhetünk neki. Ha a Nagy Októberi Forradalom nem lett volna, továbbra is az elnyomottak életét élnénk. -— Mi a munkahelyünkön küzdünk a békéért. Tudjuk, hogy jó munkát kell végeznünk, hogy példát kell mutatnunk a kapitalista országok dolgozóinak, hadd lássák mind virágzóbbá váló életünket, munkánk sikereit s így arra ösztönözzük őket, hogy kövessenek bennünket. „Sztálinnak köszönhetjük, hogy felszabadultunk. Ha nem tett volna Októberi Forradalom, tovább hordanánk a burzsoázia igáját" — mondja a kassai Magnezit-gyárban az egetökemencénel uolgozu ivelisek Vince —, csak a nagy xorraualonmak köszönhetjük, hogy megéltük felszabadulásunkat, hogy a szovjet katonák meghozták neKunk is a szabadságot. Most szervezett munkával dolgozunk. Megvan a jó megélhetésem. A kapukat már nem zárják be előttünk s nem kell az utcákon álldogálnunk, mint valamikor. Minden munkás békét akar! Eleget voltunk már katonák. Mi a békét nirdetjükés dolgozni akarunk! Horai József néhány egyszerű szóval mily sokat is tuü kiiejezni. — Sztálinnak köszönhetjük, hogy felszabadultunk és jól élünk. Szilágyi János pedig ezt mondja: — Van munkánk és tudom, hogy már magamnak, családomnak és az államnak dolgozom. Ezek az emberek is itt dolgoznak a Magnezit-gyárban. Turcsányi József is itt van alkalmazásban. A szocialista munkaformák úttörője lett az üzemben. — Hogy mindez valóra válhatott, hogy többet kereshetek és jobban élhetek, azt a Szovjetuniónak, a Nagy Októberi Forradalomnak köszönhetjük, amely megmutatta nekünk a haladás egyetlen helyes útját. A békéért kiharcolt szabadságunkért, népünk jólétéért a munka termelékenységének emelésével harcolunk. Idősebb munkatársainkat mi fiatalok ösztönözzük a jobb munka elvégzésére. Ez bizony könnyen megy, mert látjuk mindnyájan, hogy a felszabadulás óta mennyire javult nálunk az élet. Ma tele vannak a raktárak, már nem dobnak ki bennünket a munkából, mint tették a múltban. Azelőtt nem művelődhettünk, mint most és tudatosítjuk magunkban, hogy az üzemben a. gépek arra valók, hogy velük könnyítsünk a munkánkon. A Nagy Októberi Forradalom tanított bennünket a szocializmus építésére. Caman Miklós családja a privigyei járásban lévő Temes községben lakik. Ö a bratislavai VDP kirendeltségénél dolgozik. Négy gyermeke van. Az elvtárs is jól ismeri már az életet. — Azelőtt a szegény falusi csak az uraságnál szolgálhatott s a gyerekek mezítláb járhattak. Most mindnyájan jól fel vagyunk öltözve, gyermekeim után még pótlékot is kapok és vásárolhatok nekik minden jót. — Velem is megtörtént — mondja Gaman Miklós, aki most élmunkás lett a VDP-ben s a nemrég bevezetett új normák lehetővé tették számára, hogy havonta 1500 koroná' val többet keressen, mint eddig —, hogy a mult republikában nem volt munkám és Csehországba mentem utána. Egyik helyen havi 50 koronát ígértek. „Ezért nem dolgozom'' — jelentettem ki, — „hát ha maga ilyen nagy úr? Talán csak nem kirándulni jött hozzánk?" felelték vissza gúnyosan az urak. Akkor így bántak velünk ... A munkát most bizony jól megbecsüljük és szorgalmasan dolgozunk. Ha az Októberi Forradalom nem lett volna, továbbra is sötétségben élnénk és nyomoroghatnánk, és 1948 februárjában nélküle nem harcoltuk volna ki hazánkban a dolgozók hatalmát. A Nagy Októberi Forradalom tanított meg bennünket a szocializmus építésére. Telt arcúak és vidámak a rozsnyói bányásztanoncok. Ez az új nemzedék. Népi demokráciánk fiai, csak apáik elbeszéléséből ismerik a mult keservét, annak minden szenvedését, akik sokszor mondogatják nekik: „Hej, fiaim, nekünk de más életünk volt. .. !" Jól tudjuk mindnyájan, hogy mi rejlik e szavak mögött. De a mult terhei többé nem teszik' görnyedtté a dolgozókat, az ifjú tanoncokat, mert róluk jól gondoskodunk, hogy hazánkban valamennyien jobban és elégedettebben élhessünk. Samszeli Pál mindössze 14 éves. Büszkén viseli kabátján a lány-i akció jelvényét. Bányász lesz belőle. De nem olyan, mint a mult bányásza., aki csak görnyedt s a kifejtett érccel az Andrássy grófok zsebét gazdagította. — Ma magunknak, népünknek dolgozunk, — mondja ifjúi hévvel Samszeli Pali, akinek az édesanyja is munkásnő —, építeni akarom én is munkáshazánkat. Nagy vágyat éreztem, hogy belőlem is bányász lehessen. Hazánkban mindenki kedve és képessége szerint dolgozik. Én is toborzok bányásztanoncokat. A múltkor hazamentem Lipovcera s otthon a fiúknak elmondtam, hogy milyen jó életem is van a bányában. S akkor két barátommal tértem vissza Rozsnyóra. — A békéért és szabadságunk erősítéséért dolgozunk mi is, -— veszi át a szót a Szeredről származó Boledovics József ifjúbányász. — A kapitalisták ideje, alatt az ifjúságnak bizony nem adtak annyit, mint most kapunk mi. Kedvelem a bányászmunkát és boldog vagyok, hogy a bányászok, hazám legjobb építői között lehetek. Kiérezni ezekből a szavakból is a Nagy Októberi Forradalom jelentőségének súlyát. Nemcsak azok a dolgozók, akik átélték a mult rendszert. hanem az ifjúmunkások, akiknek életét a népi demokrácia, a leninisztálini tauítás tölti el fénnyel, derűvel és jóérzéssel, valamennyien világosan látják, hogy a Nagy Októberi Forradalom határkövet jelent az emberiség történetében s az elkezdett nagy útra térve, a boldogabb élet építésébe egymást követve kapcsolódnak be a világ valamennyi nemzetének dolgozói. Petrőci Bálint S J E G a 63. cs. osztálysorsjátékra az OK52

ESMÁ SPORITEL'NA POKLADGMSiCA-nól Bratislavában kaphatók Első húzás 1950 november 15-én Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a lele nyer. Az 1,000 000 Kcs-t kitevő prémián kívül 1 drb 500.000, 2 drb 250.000, 1 drb 200.000, 2 drb 150.000, 1 drb 120.000, 3 drb 100.000 stb., összesen 58,520.000 Kcs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: Vs sorsjegy 42.— Kcs, % sorsjegy 84.— Kcs, J/2 sord*jegy 168.— Kcs és egy egész sorsjegy 336.— Kcs. Itt tessék levágni és borítékban elküldeni! A 63. cs."osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek: drb nyolcad, drb negyed drb fél, ; drb egész sorsjegyet. Olvasható név: „ Pontos cím: Engedélyezve PIO c. 20-868/50—II/3 z 5. X. 1950.