Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-04 / 255. szám, szombat

1950 novemLe^ 4 Sztálin alakja a „Berlin eleste" című filmben A szovjet film, mint a szovjet művészet többi ága is, régen feladatának tekinti, hogy megismertesse a forradalom és a honvédő háború történetét, hőseit, vezetőit. Ahhoz, hogy teljes egészében, valóban értiietóvé váljék a forradalom, a szovjet ember győzelme a burzsoá világ ftlett, meg keiiett mutatni e győzelmes harcok legfőbb vezetőinek, Leninnek és Sztálinnak alakját is. Így születtek az olyan alkotások, mint a Lenin októbere, a Lenin 1918, a Viborgi városrész, A puskás ember, a Harmadik csapás, az Eskü, a Sztálingrádi csata, stb. Átint mindenben, úgy a nagy emberek ábrázolásában is meroea újat kellett alkotnia a szovjet filmnek. A nagy emberekről szóló uurzsoá filmek azt tekintették feladatuknak, hogy a történelem, vagy tudomány nagyjait „papucsban'

1 ábrázolják, hogy apró magánügyeikről beszéljenek, intimitásokat lecsegjenek róluk. Nem mutatták meg, hogyan szentelte . egy tudós vagy egy hadvezető égisz életét egy cél szolgálatának. A szovjet filmművészet a nagy emberek megmutatásával minaig a legjellemzőbbet, a legfontosabbat igyekszik megmutatni, a történelem ígazsagát ábrázolja. Súlyos feladat egy rövid filmben kiemelni a legjellemzőbb vonásokat olyan egyéniségekről, mint Lenin vagy Sztálin. Ezért a filmek egy része igyekezett figyelmét lényegében egyetlen kérdésre összpontosítani. A „Sztálingrádi csata" pl. Sztálint, a hadvezért vetítette elénk, néhány rövid képben éreztetve Sztálin mindennapi egybeforrottságát a néppel. Az ,,Eskü" már részletesebb feladatot vállalt. Bemutatja Sztálint, mint Lenin hagyatékának teljesítőjét, az iparosítási, villamosítási terv végrehajtóját, aki törödik a terv végrehajtásának részleteivel is, szívén viseli az egyszerű emberek sorsát. De olyan részletesen és mélyen, mint a „Berlin eleste", egyetlen film sem kísérelte még meg bemutatni a szovjet nép vezérét. A „Berlin eleste" több oldalról világit rá Sztálin hatalmas egyéniségére: bemutatja a munkának, a háborúnak és a békének a vezérét. Megmutatja, hogy Sztálin vezetése az egyes emberek mindennapi életében ugyanúgy érezteti hatását, mint a termelés, a hadvezetés széles frontján. A „Sztálingrádi csata" Sztálinalakítása Djikij munkája. A „Berlin elesté"-ben Gelováni alakítja a népek vezérét. Gelováni sokrétű szerepében, még a legkisebb ügyekről való beszélgetésben is a bölcs, higgadt vezért szinte különösebb mozdulotak nélkül, majdnem látható arcjáték nélkül, pusztán szemeivel, apró mozdulatokkal ábrázolja. Mégis nagyszerűen alkalmazkodik a szerep változatosságához s egy végtelenül finoman megmunkált, mélyen rokonszenves alakot tár elénk, akinek minden szaván érződik a nép iránti féltő gond, a megfontoltság. Sztálint nem látjuk sokszor a filmen. Gyakrabban látjuk Alexej Ivanovot, akinek történetét végig követjük. De az ő minden lépésén keresztül is érezzük Sztálint és féltő gondoskodását. Akkor is érezni jelenlétét, amikor nem látjuk. Ez is érzékelteti, hogy a szovjet ember minden lépését Sztálin vezeti és az iránta való szeretet hatja át a szovjet ember minden megnyilvánulását. Helyesen kérdi Csujkov generális Ivanovtól a sztálingrádi ütközet után: ,,Hát volt olyan idő, amikor ő nem volt közöttünk? ö mindig velünk van!" Sztálinnak számos jeliemvonását ismerhetjük meg a filmen. Talán leggazdagabb ebDöl a szemppntból az a jelenet, amelyben Sztálin az acélöntés új, kimagasló eredményeit eléró Alexej Ivanovo t magához hívja vendégül, elbeszélget vele. Ivanov félszegséggel vegyes izgalommal jön Sztálinhoz. A hatalmas, bikaerős öntöneic első pillanatban szinte inába száll a bátorsága, amikor Sztálint meglátja: el akar szaladni és mikor végül erre már nincs módja, zavarában Sztálin nevét is elvéti. Sztálin azonban igen hamarosan hozzásegíti Ivanovot mindennapi hangja megtalálásához. Sőt, rövid idő telik csak bele, s Ivanov már szinte el is feledkezik arról, hogy Sztálinnal és a Párt vezetőivel beszél, tűzbe jön és úgy áradozik munkájáról, mint hogyha apjának, vagy legjobb barátjának beszélne. Megérzi Sztálin közeiságét, belemelegszik, ömlik belőle a szó és mint aki valóban apjának érzi Sztálint, végül tanácsot kér tőle szerelmével, Natasával kapcsolatos problémáihoz. „Már tervbe vettem a nősülést — mondja Sztálinnak — nehezen megy, nehezen olvad az acél. Sztálin elvárs, legyen a segítségemre, — jó?" És Sztálin szavai valóban elősegítik a fiatal pár szerelmének kifejlődését és szinte nem is hat évödésnek, hanem egészen komolynak érezzük, amikor Aljúsa első csóüjuk előtt azt mondja Natasának: „Sztálin azt mondta, hogy iia még sem szeretnél meg, csaii írjak neki'

1. Valóban ho

bjan is aitadha^ia oi>aii nehézség az ember életében, amelyben nem segít azonnal SztálinSztálin és Ivanov jelenetében megismerjük Sztálin végtelen szerénységét is. Nem enged a maga egészségére inni, „őt úgyis sokan éltetik". Sztálin finom humorát is megérezzük abban a jelenetben, amelyikben — ismerve Alexej üzemének problémáit — szinte „ugratja" öt: „Jól dolgoznak, csak Mcsit gyenge a gyár vezetősége". És az acéiöntó Alexej szinte sértődéssel mondja: VOlyan igazgató, mint amilyen a mi Hmelnickink, nincs több az egész országban" — és büszkén folytatja, „olyan acélt is gyártunk, mint amilyent senki más!'' Rendkívül jellemző az a kép is, amelyben Sztálint először meglátjuk. Szép zöld parkban a fákat látjuk és madárdalt hallunk s egyszerre feltűnik Sztálin, aki elmerengve figyeli a madarak csicsergését. Aztán folytatja munkáját, ásóval a kezében kertészkedik. Szereti a természetet, mint ahogy szereti a verseket is — el is szaval néhány sort Puskinból Alexej nek, aki panaszkodik arra, hogy nem tud sok verset a fejében tartani. De a béke, az építés korát felváltja a háború. Hitler fasisztái rátörnek a békés Szovjetunióra és Sztálin, az építés vezére átveszi a hadsereg vezetését. Látjuk a katonai stratégia és taktika kimunkálásában. A film megmutatja, hogy Alexej és a többi szovjet ember, hogyan valósítja meg a sztálini terveket. Amint a film első részeiben a sztálini építés terve valósul meg szemünk előtt, úgy válik itt valóra a sztálini hadvezetés. Sztálin higgadtan és megfontoltan irányítja és tanítja közvetlen munkatársait. Zsukov elvtárs panaszkodik a háború elején Sztálinnak, hogy kevés az ember, gyenge a gépesítés, 150 páncélosra lenne szüksége. „Százötvenet mondott?" — kérdi Sztálin. „Kaphat egyelőre 18 tankot és páncéltörőt." De már rámutat, hogy majd ha támadásra kertil sor, mindent megkaphat. Amikor Sztálint a győzelmes ellentámadás vezetésében látjuk, Zsukov frontja minden egyes kilométerére 220 löveget kér, de Sztálin, a támadás vezére, kijavítja: „Nem 220 löveg kell önnek kilométerenként, hanem legalább 280. És tankot is vigyen minél többet magával, hisz maholnap úgyis eke lesz belőlük. Ma már nem 41-ben vagyunk — emlékezteti Zsukovot a háború kezdetére —, és most már van mindenünk. Ma már annyi a tankunk és a fegyverünk, hogy nemcsak a berlini harcra elég." Sztálin szavai nemcsak a szovjet embert fűtik, nemcsak munkatársait tanítják, hanem az ellenséget kétségbeesésbe és félelembe hajtják. November 7-én látjuk Sztálint, amint a Szovjet Hadseieg felvonuló egységeihez beszél. Látjuk, hogyan buzdítja hangja rohamra Alexej Ivanovot, az acélöntőt és a szovjet nép többi hősét. De látjuk azt is, hogyan válik kapkodóvá a fasiszta hadvezetés, hogyan vilik úrrá a pánik az ellenségen, amikor Sztálin higgadt hangját hallja. Hitler, »r.ki egy perccel előbb mág arról beszélt, hogy „a kommunizmussal egyszersnr'r.denkorra leszámoltak", „az orosz kapukat végiig kitárták", az „Uraiig érő német határról szavalt a bel- és külföldi nagytőke és a Vatikán niála összegyűlt talpnyalóinak, Sztálin hangja hallatára szinte tébolyulttá válik. Esztelen támadást vezettet Moszkva ellen, tímadi'st, amely a német repülők és tankok hatalmas temetője lett. Sztálin bölcs szavai, nyugalma és megfontoltsága akkor, amikor a fasiszták valóban Moszkva közelében vannak, élesen szembeniül a fasiszta vezér esztelen kapkodásával, akkor, amikor pedig győzelemről álmodozik és gyilkos katonái a Szovjetúnió területén égetik a falvakat. A sztálini hadvezetés céltudatossága áll itt szemben a hitleri „hadvezetés" zavarosság:vei- A sztálini vezetés meghozza a győzelmet. Sztálin nevével ajkukon tűzik ki Alexej Ivanov és társai a győzelem vörös zászlaját a berlini Reichstag kupolájára. Győzelmi ünnepet ünnepelnek a Szovjetúnió összes népei. A moszkvai, a leningrádi, az oreli, a jereváni, az uráli szovjet hősök a győzelem táncát járjak. A repülőtérre, ahol a győztes katonák szoronganak, mint a béke hírnöke, hatalmas repülőgép érkezik. Megjelenik Sztálin, a béke vezére. A világ népeinek fiai és lányai, az angol, francia, bolgár, romín, görög és más harcosok és hadifoglyok Sztálin köré tömörülnek, hogy megkörzönjék neki a győzelmet és a békét. A nemzetköziségnek és a népek összefogásának szebb szimbólumát, mint Sztálinnak ezt a találkozását a világ népeivel, aligha lehet filmen elképzelni. Felejthetetlenek maradnak minden néző számára a film utolsó szavai, amelyeket Sztálin mond a világ minden népe előtt, a repülőtéren összegyűlt soknemzetiségű tömeg előtt: „Minden népnek küzdenie kell a világbékéért, az egyszerű emberek boldogságáért az egész földön, az egész emberiségért és csak akkor mondhatjuk igazán, hogy áldozataink nem voltak hiábavalók és hogy mindannyian bátran, nyugodtan nézhetünk a jövőnk felé, Megőrizzük a békét az eljövendő világ és a ti boldogságotok nevében." Kende István a Szabad Népben megjelent cikkéből. Dolgozóink a Nagy Októberi Forradalomról E hó 7-én ünnepli az egész haladó világ a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulóját. Népek százmilliói tekintenek a Szovjetúnió felé, amelynek puszta léte biztosítéka a békének és az emberiség szebb jövőjének. A Nagy Ok. tóberi Forradalom óta eltelt 33 év szak adatlan küzdelmet és építő munkát jelent. Először harcot az Intervenciós hadseregek ellen, majd pedig megsemmisítésük után megindul a harc az építés frontján. Az ifjú szovjet ál m az ötéves tervekkel olyan jólétet tere mt országa határain belül, amely felkelti a kapitalisták irigységét. Mindenképpen meg akarják semmi :en azo. kat a vívmányokat, amelyeket a szocialista haza létrehozott A Nagy Honvédő Háború megmutatta, hogy az Októberi Forra^rbrr valóban a nép belső ügye volt és ez a nép kész volt életét áldozni azokért a csodálaaos vív. mányokért, amelyeket megalkotott. 11 CSEVACOK heíyľGSOprrťai az Októberi Forradalom 33. évfordulójának megünneplésére készülnek 33 évvel ezelőtt az orosz munkások és parasztok Lenin és Sztálin elvtársak vezetésével véget vetettek az orosz feudálkapitalizmus rabló uralminak és lerakták a Szocialista Szov. jetköztársaságok Szövetségének alapjait. A szovjet népnek fasiszták fölötti győzelme meghozta nekünk is a szocialista fejlődés lehetőségeit. Mi ezt a nagy ajándékot kihasználjuk és a reakció elleni elszánt harc közepette a szovjet nép tapasztalataiból erőt merítve, építjük hazánkban a szocializmust. A nyugati imperialista ragadozók és azok itteni csatlósai sehogysem tudnak belenyugodni abba, hogy nálunk és a többi népi demokratikus államokban a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik. Ök új háborút szeretnének kiprovokálni, romokba dönteni mindent, ami nekünk kedves, ők az egészséges emberek helyett nyomorékokat és a vidámarcú dolgozók hely-stt k'önnyesszemű munkanélküli proletárokat akarnak látni. És ezt mind a profit miatt. De tervük nem fog sikerülni, mert a világ dolgozói békét akarnak és a béketábor élén ott éli a világbéke legyőzhetetlen őre, az 1917-es Októberi Forradalomban született Szovjetúnió Sztálin vezetésével. Hazánk magyar dolgozói is átérzik és értékelni tudják az Októberi Forradalom jelentőségét és készülnek e nagy na.p 33 évfordulójának méltó megünneplésére. Napról napra érkeznek a jelentések arról, hogy a CSEMADOK helyicso portjai a Szovjetbarátok Szövetségének irányítása mellett aktíve kiveszik részüket az ünnepségek előkészületi munkáiból. A mai napig beérkezett jelentések szerint a CSEMADOK pozsonypüspöki, somorjai, tejfalusi, úszori, szemeti, gútori, légi, alsójányOki, dunaszerdahelyi, nagyabonyi, bakai, szerutmihályjai, diósförgepatonyi, sikabo. nyi, bősi, nagymegyeri, tanyi, galántai, felsőszeli, alsószeli, nádszegi, rétéi, felsőtúri, nagyfödémesi, hegysúri, kassai, nagykaposi, királyhelmeci, rimaszombati, szilicei, V>sonci, sávolyi, bátorkeszi, lévai. hetényi, zsigárdi, izsai, perbe t ei, jc omáromi és párkányi helyicsoportjai karöltve a többi tömegszervezetekkel agitációs párokat szerveznek abból a célból, hogy háziagitáció keretein beiül felvilágosító munkát végezzenek. A fentnevezett helyicsoportok továbbá jelentik, hogy november első hetében ünnepi taggyűlést hívnak össze abból a célból, hogy a helyicsoportok tagsiága megismerje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét és a Szovjetuniónak, mint a világbéke leghatalmasabb bástyájának nagy szerepét. Az ünnepi kultúrműsort a CSEMADOK helyicsoportjai általában a CsISz helyiszervezeteivel közösen készítik elő. Mind a CSEMADOK, mind a CsISz helyiszervezetei arra törekszenek, hogy az Októberi Forradalom évfordulójának ünnepét a legszebb kultúrműsorral díszítsék, hogy azzal is kifejezésre juttassák hálánkat felszabadítónk, a nagy szovjet nép iránt. A járási székhelyeken rena űzendő békemanifesztációra a CSEMADOK helyicsoportjainak tagsága zárt sorokban vonul fel, hogy kifejezésre juttassa a békéért való elszánt harcát és gyűlöletét az imperialista háborús uszítókkal szemben. Pathó Károly. Mit mondanak doigozóink a Nagy Októberi Foradalomró!, amely nélkül mostani éetünk új, szebb és igazságos ^ társadalmi rendünk el sem képzelhető. P Először hallgassuk meg, mit mond [j qgy szemtanú, aki részese volt a Nagy y Októberi Forradalom eseményeinek: Török János ma 70 éves. Az első ; világháború idején Premyslnél hadi; fogságba került é< 1917-ben a tomszki fogolytáborba vitték. Itt, Tomszkban i érte a forradalom. H Amikor a bolseivikok behatoltak Szi< bériába és Tomszkba is eljutottak, a ; forradalmi változás mindjárt megmu, tatkozott a táborok helyzetén. A hadi' foglyok felszabadultak a szuronyos örök basáskodása alól. Az őrök eltűntek és mindenki mehetett a városba, a gyűlésekre, ahová kedve tartotta. Amikor 1918-ban Kolcsak vette_ át az uralmat Tomszkban, a helyzet újra teljesen megváltozott. A nép azonban nem akarta Kolcsakékat, mive! Kolcsak a Nagyantant nyomására folytatni akarta a háborút, a nép pedig mindem erejével a béke mellett volt. Ez a békevágy elsöprő erővel nyilatkozott meg, mind bennünk hadifoglyokban, mind a velünk egybeforrt orosz népben, mert hiszen elmondhatom, hogy mi öntudatos hadifoglyok egyek voltunk az orosz nép akaratával. Én magam is 1919 november 29-én beléptem Tomszkban a Vörös Hadsereg 5. nemzetközi dandárjának magyar zászlóaljába. — A magyar hadifoglyok nagyon is megértették mi megy végbe az orosz nép millióinak lelkében — folytatja Török János. — Ahogy visszaemlékszem az akkori időkre, nyugodtan elmondhatom, hogy szellemileg és lelkileg benne voltunk a forradalomban. 1920-ban Tomszkban és Novo-Nikolajevszkban teljesítettem szolgálatot. Itt erről a szolgálatról csak annyit, hogy sokan voltak, akik nem látták az új rendszer kialakulását. A polgárság védekezett és összeesküvéseket szított, lepaktált Kolcsakkal és mindéin módot megragadott, hogy uralmát meghoszszabbítsa. Ez azonban megbukott a munkásság és a szegényparasztság együttes ellenállásán és forradalmi akaratán. Miben lehetett látni, hogy a nép akarja a forradalmat? Elsősorban abban, hogy a frontokon az orosz katonák és a szemben álló »el!enség« katonái átmentek egymáshoz beszélgetni. Mindenen áttörő békevágy vett erőt az emberekein, a népen, a katonákon és civileken egyaránt. Ezt a békevágyat egyedül Lenin és a bolsevikok értették meg. Ami az átalakulást illeti, még meg kell jegyeznem, hogy számunkra, hadifoglyok számára is gyakorlatilag érvényes volt az a kijelentés, hogy mindenki- egyenrangú polgára az államnak és mehet ahová akar. Azonban mi ezt a szabadságot úgy értelmeztük, hogy segítettünk megvédeni az ifjú szovjet államot az intervenciósok és betolakodók ellen és mondhatom, hogy a magyar vörös katonák igen nagy szeretetnek örvendtek a Vörös Hadseregben. A mi zászlóaljunk parancsnoka egy ukrán elvtárs volt. aki nagy fegyelmet tartott csapatunkban és büszke volt ránk, mert az ellenforradalmi felkelések ideje alatt a magyar zászlóalj példásan teljesítette kötelességét. Amikor Tomszkban voltunk, majd Novo.Nikolajevszkban, később pedig hazafelé menet Moszkvában, már akkor elkezdődtek azok a nagy változások, amelyek minden más államtól megkülönböztették Oroszországot. Mi. hen állt ez a nagy változás? Elsősorban abban, hogy a történelemben első ízben valóban a nép vette át az államhatalmat és mindenki számára nyitva állt az út bármilyen állás, hivatal, vagy funkció felé. A bolsevik párt egy volt a néppel és a nép azt akarta, amit a Párt. Elsősorban békét. És ezt a békét a Párt meg tudta vádeni, erőssé és szilárddá tette az államot, végzett az intervencióval és nekifogott az építés feladatainak, amelynek során csodálatos, soha nem képzelt változásokat idéztek elő a hatalmas birodalom arculatán. Az ifjú szovjet állam a béke védője lett és a béke védője volt az egész elmúlt 33 év alatt is. Jelenleg a Szovjetúnió a békét védi, mint egész fennállása óta mindig, mert hisz az egész szovjetállam alapja a békéi » * Spevár Mihály, a Montostav politikai oktatója, lelkesedéssel és örömmel beszél a Szovjetúnióról, amelynek munkásosztálya számára is követendő példa. — Előttünk, akik két kezünk munkájával keressük kenyerünket, talán csak az utclsó esztendőkben vált vilá. gossá, hogy mit jelent nekünk a Szovjetúnió és a Nagy Októberi Forradalom. Sok mindent mondtak nekünk a múltban a Szovjetúnióról, amit egyesek eil is hittek. De már tudjuk, hogy mindaz a rágalom, amit a Szovjet, únióra szórtak, csupán hazugság volt, ma már kinyílt a szemünk. A Nagy Októberi Forradalom és az erős Vörös Hadsereg nélkül nem lett volna felszabadulás sem és az itt élő népek a németek rabszolgáiként tengethették volna életüket. Az, amit az orosz nép ezelőtt 33 évvel megkezdett, a világ munkásságát mindig csodálatra ragadta és ha bármikor az elmúlt évek folyamán úgy látszott, hogy egy-egy országban a munkásság helyzete reménytelen, vagy elbukófélben van, akkor a sokat szenvedett, meggyötört és megkínzott munkástömegek a Szovjetúnióra emelték szemüket és ezekbe a szemekbe újra visszatért az élet, a hit es a.z akarat lángja és újra tudtak küzdeni és újra tudtak harcolni. — Azokon az épülelteken, amelyeken én járok, napról napra világosabban látom kibontakozni a munkásság öntudatát és a világról való megváltozott véleményét, amely fontos záloga annak, h<jgy öntudatos munkásosztályunk legyen. Dittinger elvtárssal, az állami könyv, nyomda építkezésén találkozom, ö már több alkalommal szerepelt az Uj Szó hasábjain és tudom, hogy egyike azoknak a régi elvtársaknak, akik tántoríthatatlanul kitartottak a Párt és a munkásosztály mellett. Nem is tudom így rövidesen felmérni azt, amit mi dolgozók tanultunk a Szövjeitúnióról — mondotta. — Utalok itt csak arra, hogy mindazok akik valamilyen új munkamódszerrel, ú ií tó javaslattal gyorsítják a munkát, ezek mind a Szovjetúnió tanítványai és a szovjeit dolgozók példája nyomán haladnak. A gyárak és üzemek élmunkásai, újítói a Szovjetúnió élmunkásainak és újítóinak kivételes helyzetét élvezik, büszkeség és diadal a Szovjetúnióban és a mi államunkban is élmunkásnak levini, többet termelni. Ezt csak egy szocialista államrendszer keretein belül lehet megérteni. Magam is csodálkozva gondolkozom el néha azon, hogy hoey lehet az. hogy a múltban mindegeket a módszereket nem lehetett felhasználni, hisz ha felhasználtuk volna, iobb Ho'ca volna a munkásoknak. De tudom, hogy ez akkor nem volt a tőkések érdeke és hogy csak amikor a Szovjetúnió seu gítségéve! kiharcoltuk maciinknak szabadságunkat, akkor lehetett arról szó, hogv nálunk is a dolgozók maguk vegyék kezükbe életük építését és boldog jövőjük alakítását Vidor István. A CSEMADOK bratislavai helyicsoportjának vezetősége felkéri mind azokat a kultúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkönvvecskéi ket, hogv jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtár^nál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvség ben ezek átvétele céljából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. Felhívjuk a Nyitra és vidéke dolgozóinak figyelmét, hogy Nyitrán, kellő számú jelentkező esetén, megnyílik a Dolgozók Felső Iskolájának magyar tannyelvű pedagógiai irányú kétéves esti tanfolyama. As érdekeltek jelentkezzenek Nyitrán Rooseveltová 9. sz., első emeleten, az igazgatói irodában, a legrövidebb időn belül.