Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-26 / 274. szám, vasárnap

UJSZO 1950 november 28 Az ípolynyékí harmadik típusú EFSz versenyfelhívása Mi, az ipolynyéW III. típusú EFSz tagjai, üdvözöljük az 1950 november 7-i kormányrendeletet, az állattenyésztés további emeléséről és ezért szö­vetkezőt; állattenyésztésünk fejlődésének érdekében elhatároztuk, hogy egy kihasználatlan öreg épületet átalakítunk fejősteheneinknek közös istállójául. Az istállóátalakítást mi magunk, szövetkezeti tagok végezzük el helyi anyagforrásokból, a lehető legkisebb mennyiségű anyag felhasználásával. A többi Egységes Földműves Szövetkezeteket hasonló lépésre akarván buzdítani, versenyre hívjuk fel az összes EFSz-eket: 1. Az istállók adaptációjának gyors befejezésében még ebben az évben, 2. a lehető legnagyobb mennyiségű helyi forrásból származó anyag fel­használásában, 3. a szövetkezeti tagok számában, akik a munkába bekapcsolódnak, 4. a legtakarékosabb és legolcsóbb adaptációban, 5. az állatoknak minél előbbi elhe­lyezésében. Mi, az ipolynyéki'EFSz tagjai, kö­telezzük magunkat, hogy az állatokat az adaptáció befejezése után két na­"on betűi elhelyezzük a közös istállók­pon ban. Ehhez a versenyfelhíváshoz csatla­kozunk mi, az ipolynyéki járási Nem­zeti Bizottság mezőgazdasági és mű­szaki előadói hivatalának alkalmazot­tai is. Felhívjuk valamennyi járási Nemzeti Bizottság műszaki és mező­gazdasági előadói hivatalát, hogy kap­csolódjanak be az istállóadaptációk elvégzésének és ellenőrzésének gyors lefolytatásáért folytatott versenybe. Ez a felhívásunk s ezek a kötele­zettségeink a mi válaszunk a varsói békekongresszus határozataira, ame­lyeket teljes egészükben elfogadunk. Mi, az ipolynyéki EFSz tagjai, a szocializmushoz vezető úton akarunk haladni, ámelyet elnökünk, Klement Gottwald tűzött ki nekiink. Az ő elvei szerint akarjuk építeni EFSz-einket és arra törekszünk, hogy a beszterce­bányai kerület EFSz-inek mintaképévé váljunk. Az ipolynyéki EFSz tagjai, az Ipolynyéki járási Nemzeti Bizottság műszaki és mező­gazdasági előadói hivatalának alkalmazottai. Szlovákia EFSz-ei 467 énii'etet alakítanak át szövetkezeti istállókká Hogy milyen nagy a szövetkezeti istállók átalakításának jelentősége, azt abból a nagy gondoskodásból is látjuk, amelyet népi köztársaságunk szervei erre a kérdésre fordítanak. A november 7-én kiadott kormányrende­letet egyre több EFSz-ben hajtják végre. November 18-ig a szövetkezeti tagok őszesen 467 adaptálásra alkal­mas épületet találtak. A nyitrai Kerü­leti Nemzeti Bizottságot kivéve már az összes kerületi nemzeti bizottsá­gok nevezték ki építészeti instrukto­rokát. Az egyes járájokban is gon­doskodtak építészeti instruktorokról. Ezen a téren azonban még lemaradt a besztercebányai kerületben 4 járás, a nyitrai kerületben pedig 5 járás. November 18-ig a bratislavai kerü­letben 528 régi épületet, a nyitrai ke­rületben 94, a besztercebányai kerület­ben 37, a zsolnai kerületben 32, a kassai krülgtben 22. az eperjesi kerü­letben pedig 24 régi épületet jelentet­tek, amelyek alkalmasak a szövetkezeti istállókká . való átalakításra. Az összes kerületekben megtartot­ták már az építészeti instruktorok és a járási Nemzeti Bizottságok építé­szeti munkacsoportjainak vezetői az értekezleteket amelyeken megbe­szélték, hogy az egyes épületeknél milyen javítási munkálatokra és mennyi építőanyagra lesz szükség. Az istállójavításokkal összefüggő problé­mákat külön a szövetkezeti tagokkal is megtárgyalták. H verebélyi járásban 16 szövetkezeti istállónak alkalmas épületet találtak már Egyre több jelentés érkezik az egyes EFSz-ekből, amelyekben a szö­vetkezeti ta£ok közlik, hogy találtak már szövetkezeti istállóvá átalakításra alkalmas épületet. A nyitrai kerületből például november 18-ig 94 ilyen jelen­tés érkezett be, ebbő< 16 jelentést a verebélyi járás EFSz-ei küldöttek. A trávnicai harmadik típusú EFSz tagjai még a kormányrendelet kiadása előtt átalakítottak már egy istállót 20 szarvasmarha számára. Most az új rendeletek szerint további istállót ja­vítanak meg, amely 18 szarvasmarhát fog befogadni. Az összes javítási munkálatokat maguk a szövetkezeti tagok végzik. Az eddigi eredmények szerint várható, hogy a hónap végén már ebben az istállóban is elhelyezhe­tik a szövetkezeti állatállományt. Panyadicska, Zsitvavajka és Alsó­gyúr községekben már szintén talál­tak a szövetkezeti tagok átalakításra .alkalmas épületeket a volt nagybirto­kokon. Eezeken az épületeken csupán kisebb javításokat kell végezni, amit a szövetkezeti tagok maguk is köny­nyen végrehajtanak Panya községben az átalakítási munkálatok befejezése után 62, Dicskán 60, Zsítvavajkán és Alsógyúron pedig 100 darab szarvas­marhát fognak elheltyezni az istállók­ban. Verebélyen is találtak már egy kuláknál megfelelő épületet amelyben a javítási munkálatok befejezése, után 30 szarvasmarhát tudnak majd elhe­lyezni. Többet akarunk termelni és keresni A majcichovi második típusú EFSz­ből Bobek József a következőket írja: „Az ősziek vetését öt munkaerő a szereidi állami gépállomás segítségé­vel 55 hektáron 5 nap alatt elvégezte. Ezen a munkán községünk dolgozói meggyőződtek arról hogy a közösen végzett munka gyorsabban megy és a nagybani termelés jobb minőségű termést ad és kevesebb költséggel jár. A vetés befejezése után szövet­kezetünk több tagja a cukorgyárba ment dolgozni. De mi ezzel sem elég­szünk meg, készülődünk a közös ál­lattenyésztés bevezetésére, mert töb­bet akarunk termelni és keresni és I így emelni akarjük egész dolgozó né­pünk életszínvonalát. A szocializmus építésében bátran haladunk előre, mert tudjuk, hogy ez jelenti nekünk a jólétet és ezzel hozzájárulunk a vi­lágbéke megvédéséhez." A lévai EFSz tagjai régi épületek megjavításával három szövetkezeti istállót biztosítottak 122 tehén szá­mára és három istállót 20 pár ló szá­mára. Egyszersmind sertéshizlaldát is létesítettek, amely 20 anyadisznó be­fogadására képes. További két istáMó megjavítása 70 szarvasmarha számára már szintén a befejezés alőtt áll. Honnan szerezzék be az EFSz-ek az istállók megjavításához szükséges meszet A régi épületeknek szövetkezeti istállókká való átalakításához több építőanyagra, főleg mészre van szük­ség. Elegendő mennyiségű meszet a vágújhelyi mészbánya utal ki az istál­lók megjavításához a szövetkezetek­nek. Vágújhelyem november 24-én üzembe helyeznek egy mészégető ke­mencét, úgyhogy minden nap 4 vagón meszet 'udnak bi-tosítani a szövetke­zeteknek. További kemencék üzembe helyezésére vonatkozólag meg kell je­gyeznünk, hogy 35 öntudatos szövet­kezeti tag jelentkezett a dunaszerda­helyi, galántai és a somorjai járások­ból az üzembentartási munkálatokra. Felsőpatonyból például - Tóth Vince. Miklós Péter. Miklós János, Szarvas Béla és Szarvas Bálint földművesek mentek Vágújhelyre, hogy segítsenek a szövetkezeti istállók megjavításához szükséges mész kitermelésében. A felbári földművesek sejn akarnak lemaradni ezen a téren. Már eddig többen jelentkeztek, mint például Bögy Miklós, Deák István, Almási Ferenc és Ajpek József. Nemesabonyból pe­dig Jurga Zoltán, Szűcs István. Peller Ferenc és Banda József jelentkeztek, Trnavkáról Havergár György. Kislédi Jenő, Sáfár László, Sátor Béla és Nuzs Ferenc, Felsőszeliből Bartos Pál Gál Pál. Szabó Kálmán. Szabó Dezső, Pónya Zoltán. Varga Vince, Pavlík János, Fülöp Lajos, Kmetko Pál. Sze­lecky András, Juhász István, Hojna János, Hocska Pál, Tóth János, Pipis Pál, Lovci András és Kobrov János kapcsolódtak be a mésztermelő mun­kába. A fentemlített szövetkezeti tagok Vágújhélyen rendes lakásban és ellá­tásban részesülnek. A munkát pénte­ken reggel kezdték meg és napi kere­setük 140—180 Kčs lesz. ÍR falu dolgozóinak kitüntetése SMagyar országon A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33. évfordulóján 88 dolgozó paraszt magas kormánykitüntetést kapott. Az egyénileg dolgozó parasz­rofc termelőszövetkezeti tagok, ádami gazdasági és gépáliomási dolgozók legjobbjai a „Munka-érdem-rend" kü­lönféle fokozatait kapták, mert az el­múlt gazdasági esztendő folyamán a növénytermesztésben vagy az állatte­nyésztésben kieinelkedö eredménye­ket értek el. A kitüntetések minden szónál szebben elmondják, hogy a népi demokrácia a sokféle termelési támogatáson felül milyen szerető gon­doskodással, elismeréssel, az egész dolgozó nép megbecsülésével segíti és jutalmazza a falu dolgozóit az eredményes mezőgazdasági termelő­munkáért. Ezek a kitüntetések azt is elmondják, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt mennyire megváltozott amagyar falu egész élete, a dolgozó parasztság munkája, kedve, gondolko­dása, A felszabadulás előtt az állam­nak. banknak, kulák-uzs°rásnak csak az volt a fontos, hogy az adót, adós­ságot s kamatot be lehessen hajtani a parasztokon. Kitüntetés? Elismerés? Akkoriban ezt nem a jó munka után mérték — az urak, a dologtalanok állama semmibe sem vette a munkát. Azokat „tüntették ki", akik jól szol. gálták az elnyomó, kizsákmányoló államhatalmat — vagyis a kipróbált népnyúzókat, a munkásság és a dol­gozó parasztság legkíméletlenebb, leg­agyafúrtabb sanyargatóit. És az csak természetes, hogy a : dolgozó paraszt­ság ilyen körülmények között nem sok örömet tálát a munkában. A felszabadulás leverte a parasztok kezéről a legkegyetlenebbül szorító béklyókat s ahogy nőtt, szilárdult a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vezető szerepe, állam­hatalma, — úgy nőtt a falunak nyúj­tott termelési segítség. A szolgaság­tól megmenekült dolgozó parasztok­ban hatalmas alkotó erők szabadultak fel, melyek a szocialista ipar egyre nagyobb méretű támogatásával a ré­ginél sokkalta eredményesebbé és gazdaságosabbá tették a termelő mun­kát. A nép állama a falu dolgozóinak kezébe adja mindazokat az eszközö­ket ,amelyekkel évről évre emelheti a termelést. De nemcsak arról van szó, lj.ogy a megváltozott körülmények között a dolgozó parasztság jó eredményeket érhet és el, arról van szó, hogy a ki­magasló eredmények, egy-egy dolgo­zó paraszt saját boldogulásán felül végső fokon az egész magyar mező­gazdaság fejlődését viszik előre. A munka a hajdani élettelen földtúrás­ból becsület és dicsőség dPlgává vá­lik falun is. Érdemes jól dolgozni, érdemes minél jobban elsajátítani a fejlett talajművelés, növényápolás, az állattenyésztés tudományát: érdemes küzdeni a szabad haza legjobb épít öv­nek kijáró megbecsülését. A Szovjetúnió szocialista mezőgaz­daságának. hegjobb tapasztalatai, a gépesítés, az agrártudomány vívmá­nyai az egyénileg dolgozó parasztság­nak is felmérhetetlen segítséget je­lentenek. De természetesen ezek az előnyök sokkal jobban érvéiíi/esülnek a szocialista mezőgazdasági üzemek­ben. A jól végzett munka megérdemelt jutalma, új meg új eredmények el­érése serkenti a falu dolgozóinak leg­jobbjait. Még inkább példát mutatnak a falunak, még inkább úttörő harco­saivá válnak a mezőgazdaság fejlesz­tésének: és példájukkal segítik az egész dolgozó parasztságot, hogy új lendülettel, kötelességeinek még szebb teljesítésével válaszoljon a falut ért kitüntetésekre. 124 millió tonna a Szovjetúnió idei gabonatermése A Szovjetúnió Országos Mezőgaz­dasági Tudományos Akadémiájának elnökhelyettese rádióbeszédben szá­molt be a szovjet mezőgazdaság újabb fellendüléséről. Elmondotta, hogy a Szovjetúnióban a gaboneneműek ösz­szes termése az idén 124 millió ton­na, vagyis majdnem 5 millió tonnával több, mint amennyit 1940 ben gyűj­töttek be. A gyapottermés egészben véve sokkal magasabb a tavalyinál és 40 százalékkal haladja felül az 1940-es termést. A cukorrépatermés 25 millió métermázsával több, mint a háború előtt volt. Burgonyában és más terményben a termést jónak, kielégítőnek lehet mondani. A Kommunista Párt és a kormány óriási segítséget nyújtott a parasztok­nak. A háború után nem egészen öt év alatt 560000 traktort és többmil­lió különböző gépet kapott a mező­gazdaság. Az állam két és félmillió parasztház felépítésére vagy helyre­állítására adott segítséget. Gyorsan fejezzük be a rétek és a legelők javítását A magasabb típusú szövetkezetek tagjai megértették a takarmányalap biztosításának jelentőségét. Ezért örömmel kapcsolódnak be a mezők és a legelők megjavításának akciójába. Szövetkezeti tagjaink ebben a mun­kában mind a Párt, mind a népi köz­igazgatás szerveiben biztos támaszra, segítségre és gondoskodásra találnak. Azonban a legelő javítási akció ed­digi eredményeiből kitűnik, hogy a kerületeknek és a járásoknak több tényezője még nem fordít elég gondot erre a fontos feladatra. Külö­nösen a bratislvai és a nvitrai kerü­letben van lemaradás. A mezők és a legelők megjavításá­nak teljesítése az egyes kerületekben a következőképpen áll: Rétek: Kerület S-a, M JZ o c OJ 3 E E m -ta c f ? bí •3 E c 1 ­n <o -a S "(U bi © százalék: Bratislava 2.9 3.8 .— . —.— 1,19 Nyitra —.— —.— 28.0 IÓ.0 J_ —.— 6.3 Besztercebánya 10.1 15.6 18.8 —.— 10.9 11.1 Zsolna 29.0 13.0 —.— 12.9 1.1 11.2 Eperjes 21.9 15.8 27.9 28.9 16.7 61.7 28.8 Kassa 56.3 53.7 29.2 —.— 17.4 —.—' 33.3 Lege lők: Bratislava 15.2 12.1 24.8 28.6 3.8 . Y4.T Nyitra 2.7 2.7 32.0 11.1 —.— —.—' 8.1 Besztercebánya 15.4 6.5 33.0 26.3 13.0 10.1 17.3 Zsolna . 31.2 11.4 33.7 27.8 12.3 11.4 21.1 Eperjes 35.0 22.2 37.5 81.0 22.0 6.3 34.0 Kassa 56 3 53.7 50.1 70.5 13.7 6.8 34.9 Ezek az eredménvek egyáltalán nem 'kielégít őek. Fontos tehát, hogy a kerületi és a járási, valamint a helyi nemzeti bizottságok, továbbá a Szlo­vákiai Földművesek Egységes Szövet­sége. a földműves raktárszövetkezetek és az állami gépállomások nagyobb gondot fordítsanak a rétek és a lege­lők megjavítására, hogv küszöböljék ki az eddigi hibákat és hogv biztosít­sák az akció további sikeres, sima végrehajtását. A hibák kiküszöbölésé­nél mindenekelőtt fontos, hogy: 1. a földműves raktárszövetkezetek lássák el az EFSz-eket megfelelő mennyiségű műtrágyával és meszes anyaggal, 2. hogy az állami gépállomások mi­nél előbb és a lehető legjobban végez­zék el a rétek és a legelők felszántá­sát a tervezett területeken. 3. hogy az egyes EFSz-ek idejében átvegyék a tervezett mennyiségű mű­trágyát és a meszes anyagokat, hogy a munkacsoportok segítségével a le-' hető legrövidebb időn belül elvégez-* zék a legelők és mezők felszíni javítá­sát, mechanikai átdolgozását, vala J mint a szántást a saját fogataikkal és gépekkel Szükség esetén ajánlatod munkabrigádok megalakítása is. A kezdeményezésben példaként! emelhetjük, ki a besztercebányai kerü­leti Nemzeti Bizottságot. Ebben a ke­rületben november 26-án. Vasárnap megrendezik a ..Mezők és legelők ja­vításának napját" a tömegszerveze J tek összes szerveinek részvételével. A besztercebányai kerület példájá szerint a többi hátramaradotr kerüle­tekben is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, főleg a magasabb tí­pusú EFSz-eknél, hogv a rétek és a legelők megjavítása a legrövidebb' időn belül el legyen végezve. Hogyan hajtották végre a besztercebányai kerületben a rétek és a legelök megjavítását A takarmányalap biztosítása nagyon fontos állattenyésztésünk fejlődésére. Ha a mezőket és a legelőket ősszel meg­javítjuk, akkor megfelelő mennyiségű takarmányt tudunk biztosítani a szö­vetkezeti állatállomány részére. Ezért az EFSz-eknek nem szabad megfeled­kezniük a mezők és a legelők megjaví­tásáról. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy sajnos, nem mindenütt értették meg földműveseink ennek fontosságát, A besztercebánvaL kerület például nagyon lemaradt a mezők és a legelők megjavításában. Ebben a kerületben összesen 90 magasabb tlDusú EFSz­ben kellett volna végrehajtani a rétek és a legelők megjavítását. A felszíni javítást 3.383 hektáron, a trá­gyázást 4.278 hektáron tervezték. Ezen a területen az ősszel 12.113 má­zsa foszforos és nátriumos műtrágyát kellett volna elszórni, a meszezést pe­dig 709 hektáron kellene elvégezni. Erre a célra 12.180 mázsa meszes­anyag felhasználása szükséges. A szántást eredetileg 1.338 hektáron tervezték. November 20-ig a besztercebányai kerületben a tervet a következőképpen teljesítették: a felszíni javítást csak 1.068 hektáron, a trágvázást pedig csak 526 hektáron haitották végre. Erre a célra csupán 1.474 mázsa mű­trágyát használták fel. A legelők me­szezését a fenlemlített napig szintén csak 91 hektáron végezték el. Erre a célra 1.970 mázsa meszes anyagot használtak fel. A fenlemlített 1.338 hektár helyett csupán 480 hektár le­gelőt szántottak fel. Tehát összesen a legelők felszántási tervének csak az egyharmadát teljesítették a beszterce­bányai kerületben. A legelők megjavításának tervét azonban még ennyire sem teljesítet­ték. A legelők megjavítását eredeti­leg 90 EFSz-nek összesen 2 433 hek­táron kellett volna végrehajtania. A trágyázást 2625 hektáron tervezték, összesen 7.589 mázsa foszforos és nátriumos műtrágya ' felhasználását vették tervbe, 253 hektár legelőt pe­dig fel kellett volna szántani. November 20-ig a legelők megjaví­tásának tervét azonban csak 530 hek­táron teljesítették. A trágvázást 1.253 mázsa műtrágya felhasználásával csu­pán 444 hektáron végezték el. A me­szezésben is még csak az 50 százalék­nál tartanak. Ami a szántást illeti, ezen a téren is nagy az elmaradás. Csupán 71.5 hektárt szántottak fel. Ha összegezzük mindezt, akkor a besztercebányai kerületben a legelők megjavításának tervét csupán egyötöd részre tel iesílették.. A fentiekből Iáthatiuk. hogy a besztercebányai kerületnek majdnem minden járása nagyon lemaradt a me­zők és a legelők rendbehozásával. Legnagyobb azonban a lemaradás az újbányái, kékkői, a zólvomi és a Selmecbányái járásokban. Nem mentő körülmény az sem, hogv rossz volt az időjárás. Egyformán hibáztatnunk kell ezért az elmaradásért a szak- és á politikai instruktorok tevékenységét. Igaz ugyan, hogv több EFSz-bert még csak most végzik az őszi mély­szántást és a közös istállók biztosítás sát, ami elég sok időt vesz igénybe^ Mindez azonban nem szolgálhat men­tőkörülménvként, a mezők és a lege­lők javításában való nagv lemaradás­ért. A főhiba az, hogy az egyes EFSz­ek nem fordítottak elég fígvelmet a mezők és a legelők megjavítását végző állandó munkacsoportok meg­alakítására. Szolgáljon a besztercebányai kerü­let példája tanulságul a többi kerüle­teknek. A rétek és a legelők megjavításá­nak elmaradásáról a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbí­zott kerületi bizottság is tárgyalt és elhatározta, hogy november 26-án megrendezi „a mezők és a legelők megjavításának példás napiát". A meggyőző munkába a Nemzeti Fronť ös<=zes szervei bekapcsolódnak, még . pedig 19-ike és 25-ike között. Ezt az akciót a kerületi és a iárási Nemzeti Bizottságok kiküldöttei ellenőrzik. November 26-án az ellenőrző szemé­lyek egyenesen az egveá EFSz-ekberi vizsgálják felül az akció teljesítését. Lényegesen jobb a helvzet a füvesi vetésforgó bevezetésében Az idén összesen 15 EFSz-ben és három köz­birtokossági legelőn vezetik be á füves vetésforgót, összesen 1.880 hektáron. Ezen a téren a besztercebá­nyai kerületben tehát a terv teljesíté­se kielégítő. A rétek és a legelők idei őszi rend­behozásának érdekében toborzást kell tartani az összes EFSz-ekben, hogy minél előbb hajtsák végre a javítási munkálatokat. Az állandó munkacso­portok és brigádok segítségével be lehet még hozni a késést. \

Next

/
Thumbnails
Contents