Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-19 / 268. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek ! tjárom n A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 november 19, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 268. szám emzet ifjúsága tüntet a békééit C7£ o vttt á n y U iitdötti lg n á ro i u n U h n tt Fierlinger, Šefčik, Kopecký, Ďuriš, Šlechta, Rais miniszterek a Szlovák Nemzeti Színház 30 éves jubileumának ünnepségein Szombaton a kor a déhttámi órákban Szlovákia fővárosába érkezett a csehszlovák kormány küldöttsége Fierlinger elvtárs miniszterelnökhelyettes vezetésével, hogy résztvegyen a Szlovák Nemzeti Színház harmincéves jubileuma alkalmából rendezett záróünnepségeken. A kormányküldöttség fogadtatására az állomáson Karol Bacílek, a Megbízottak Testületének elnöke, Štefan Bašťovanský, a SzKP főtitkára, Gaíik elvtárs, a SzWvák Nemzeti Tanács alelnöke jelentek meg, t°vábbá Mjartan, a Megbízottak Testületének alelnöke, Faltan elvtárs földművelésügyi megbízott, Janečková asszony megbízott, Holdoš, Sýkora, Okáli, Gireth. Polák, Lukačovič megbízottak és Koloman Moško elvtárs, a SzKP szervezési titkára. A hadsereg képviselőit Marcelli tábornok vezette. Megjelent továbbá a Živena Csehszlovák Nőszövetség, a CsISz és a többi tömegszervezetek kiküldöttei. Röviddel egy óra után gördült be a feldíszített bratislavai főpályaudvarra a kormányküldöttséget hozó különvonat. Elsőnek Fierlinger elvtárs miniszterelnökhelyettes lépett ki, majd Šefčik miniszterelnökhelyettes és a kormányküldöttség többi Q^aaileh. elvtárs : A cseh mankásosztáiy testvéri segítségével olyan műveket alkotunk, amelyek elképzelhetetlenek tervgazdálkodás nélkül tagjai, Kopecký elvtárs, tájékoztatásügyi miniszter, dr. ing. Slechta műszak; miniszter, Ďuriš elvtárs földművelésügyi miniszter, dr. Rais elvtárs igazságügyminiszter, vaCamint dr. Pavlik elvtárs, az iskolaügyi miniszter első helyettese. Fierlinger miniszterelnökhelyettes fogadta a díszszázad tisztelgését, majd a kormánydelegáció tagjaival a főpályaudvar várócsarnokába ment, ahol Bacílek elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke a következő szavakkal üdvözölte: — Tisztelt miniszterelnökhelyettes úr, miniszter urak! Engedjék meg, hogy a Megbízottak Testületének, valamint a szlovákiai dolgozó nép nevében a legszívélyesebben üdvözöljem önöket, mint népi demokratikus Közt' írsaságunk kormányának képviselőit. Engedjék meg, hogy ez alkalommal örömömnek adjak kifejezést, hogy módunkban nyílik önöknek bemutatni legjelentősebb kultúrmunkásainkat, a bratislavai üzemek éhnunkásait és a bratisCavai kerület földműveseit. Szeretnénk többet is megmutatni önöknek, mint amire rövid ittartózkodásuk ideje módot ad. Szeretnénk megmutatni önöknek, miként élünk azokkal a hatalmas lehetőségekkel, amelyeket kormányunk nyújt Szlovákia felvirágoztatásának érdekében kifejtett gondoskodásával, örömmel bemutatnánk önöknek a Viíg, Garam, Nyitra és Hernád völgyét, hogy személyesen meggyőződhessenek azokról a nagy változásokról, amelyeken népi demokratikus rendszerünk rövid időtartama alatt Szlovákia átment. A cseh munkásosztály testvéri segítségével, a szlovákiai munkások, műszakiak szorgalmas keze oly műveket alkot, amelyek elképzelhetetlenek tervgazdálkodás nélkül. Folyóinkon, amelyeket hosszú kilométeren át vasbetongátak megzaboláznak, hatai'.mas, új és modem vízierőművek épülnek, hogy a legutolsó kis szlovákiai faluban, a legutolsó kunyhóban is világosságot gyújthassunk. Országútaink mentén tucatjával nőnek az új, modern üzemek, amelyekben cseh és szloviák mérnökök, mesterek, műszakiak, élmunkások és munkások, akik még tegnap a faluról jöttek, népünknek a jobb, szebb és örömtelibb holnapot építik. A szlovákiai munkás a cseh gyárakban készített gépekkel a cseh és szlovák dolgozó nép testvéri együttmunkálkodisát teremti meg. — Az Árváról valamikor népünk azt énekelte, hogy fájdalmas a helyzete. Ám rövid pár év leforgása alatt az árvái sebek is behegedtek, kiküszöböltük az ősi nyomort és a nép éhségét. Ma az Árvában új gyárak nőnek, ott épül Köztársaságunk egyik legszebb erőműve. Jó lenne megtekinteni a Testvériség Vasútvonalát, ahol azokat a vág» nyokat rakjuk le Szlovákia területén, amelyeket a vítkovicei vasművek gyártottak, hogy az aranyos Prágát, a mi Vítkovicénket, Szlovákián át a Szovjetunióval, a krivojrogi bányákkal és a nekünk oly drága Moszkvá(Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetek törhetetlen gátat emelünk A Béke Hívei II. Világkongresszusának küldöttei élesen elítélik a nyugati hatalmak háborús politikáját A Béke Hívei második világkongresszusán Joliot Curie elnök beszéde után vita kezdődött, amelvben számos küldött résztvett. közöttük Don Andrea Geggers olasz katolikus pap is. Az olasz katol kusok — mondotta, — és az alsóbbrendű papság többsége a békét óhajtja és a háború ellen van. A délutáni ülésen Eugénia Cotton a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöknője emelkedett szólásra. 91,000.000 nő nevében szólok önökhöz, — mondotta Cotton asszony, — akik el vannak szánva arra, hogy minden áron megakadályozzák a háborút. Hiszem, hogy valamennyi küldött a sok szenvedést próbált Varsó város falai között még jobban tudatosítja feladatát és megtalálja az eszközöket a háború megakadályozására. Az új háború vészéivé sohasem volt olyan nagy, mint a koreai háború kitörése után. Nem válik nekünk embereknek becsületünkre, hogy ismét anyákat és gyermekeket gyilkolnak le. Más küldöttek is. akik pénteken felszólaltak, egyérteíműleg a Béke Hívei világbizottságának programm ja mellett foglaltak állást és egyetértettek a bizottság tevékenységével, a Béke Hívei első és második kongresszusa közötti időben. Dr. C. R. VVoodard brit küldött, a konzervatív párt tagja, a következőket jelentette ki: Azok akik háborút akarnak, mind iobban elsz'geteló'dnek. Meg vagyok győződve, hogv azon emberek akarata, akik a békét óhaitiák, uralkodni fog Britanniában. Ezután a 72 éves indiai küldött. Bálától lépett a szónoki emelvényre. Jól lehet életében először hagvta el a szülőfaluját és beteg, nem habozott, hogv e magas korban megtegye a hosszú utat Varsóba, hogv csatlakozzék a bókét akarók millióihoz. Bala'ol felolvasta a Béke Hívei második világkongresszusának tiszteletére írt költeményét Egyszerű szavakkal azt ír ja benne, hogv az emberek nem akarják, hogy új katasztrófára kerüljön sor, az emberek igazságosságot, békét akarnak. P1ETRO NENNI OLASZ KIKÜLDÖTT BESZÁMOLÖJA Pietro Nenni beszédében rámutatott arra, hogy a világ két táborra oszlik. Ezt a megosztást azok okozták, akik megalakították az Atlanti Tömböt. Hangsúlyozta, hogv az Atlanti Tömb államainak versengése a fegyverkezésben és a katonai intézkedésekbon, állandó háborús veszélvt idéz elő. Ma már háború dúl Koreában és Kína veszélyben forog. A Maláii Köztársaságban, Burmában és Vietnamban az imperialisták fegyveres akciót kezdtek azon népek ellen, amelyek szembeszálltak az imperializmussal. Az Atlanti Tömb katonai szövetséggé vált. amely teljesen alá van vetve az amerikai fennhatóságnak. Az amerikai beavatkozás Koreában a háborút egész Kína határáig terjesztette ki. Az Atlanti Egyezmény országai a fegyverkezés érdekében feláldozzák a szociális reformokat, a nép életszínvonalát és országuk felépítését. Ezzel kimélyítik ezekben az országokban a szociális harcot. Nyugat-Németország úiból felfegyverzése komoly problémákat vet fel, amelyek nagy visszhangot keltenek az egész világon. Ezek a problémák egyformán érintik magát Németországot és az egész világot is. A Wehrmacht felújításával a bonni kormánv teljesen a hitleristák ellenőrzése alá kerül és ezáltal Nyugat-Németországban teljesen lehetetlenné teszik a demokratikus fejlődést. Nagv problémát jelent ez Németország szomszédainak — Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Franciaországnak és másoknak is. Ez európai probléma, mert Európa nemzeteinek érdeke Németország egysége, demokratizációja és denacifikációja. Küldötteink megegyeznek abban, hogy akciót kell kezdenünk mindenütt, ahol szükség van rá. Elég erősek vagyunk, mert mozgalmunk gyorsabban növekedik, mint a háború veszélye. Pietro Nenni ezután foglalkozott az Egyesült Államok politikájával, mfcly válságot okozott az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetúnió „bekerítésének"' politikája nem azt célozza, hogy meghiúsítsa ,,a Szovjetúnió és a népi demokráciák támadó szándékait", mert ilyen szándékok nem léteznek. E politika kezdeményezőinek az a célja, hogy eszközt nyerjenek a gyarmati nemzetek szabad(Folytafás a 2. oldalon.) (b. 1.) Az utóbbi két heti kedvező időjárás lehetővé tette, hogy az elmaradt őszi munkákat befejezzük. A legnagyobb elmaradás az őszi termények betakarításában volt, főleg az állami birtokokon és ezt a feladatot, amely a legtöbb emberi munkát igényelte, brigádok segítségével rövid néhány nap alatt ezen a héten mindenütt befejezték. A CsKP Központi Bizottsága elnökségének felhívására dolgozó népünk magáévá tette a jelszót: „Az őszi munkák gyors befejezése egész dolgozó népünk ügye." Az őszi termények betakarítási munkáiba a társadalom mindazon dolgozói bekapcsolódtak, akikre ezekben a munkákban szükség volt, mert minden becsületesen gondolkodó dolgozó ember felismerte, hogy nemcsak az egyes állami birtokokat éri veszteség, ha a cukorrépa termése a földben marad és ott tönkremegy, hanem egész közellátásunkat. Az pedig igazán nem közömbös egyikünknek sem, hogy cukorellátásunk továbbra is zavartalan marad-e vagy pedig az elhanyagolt répamunkák miatt cukorszűke köszönt be nálunk. Ugyanez vonatkozik a krumplira is, ami egyik legfontosabb közellátási cikkünk és a lehető legnagyobb veszteség ért volna bennünket, ha az idei jó burgonyatermésünk egy része a földben marad. Ezeket a hibákat mind helyrehozták. Brigádmunkák segítségével minden szem krumplit és répát betakarítottak és ellátásunk most már ezen a téren is biztosítva van. Nyugodtan nézhetünk a jövő elé. mert nem kell attól félnünk, hogy közellátásunkban zavarok keletkezhetnek. A másik dolog, amivel el voltunk maradva s aminek a befejezése ugyancsak sürgős volt mindnyájunknak, a vetés volt. Vetésben elmaradás, főleg az egyéni gazdálkodóknál és néhány szövetkezetben volt. Az állami birtokok túlnyomó többsége a vetést még idejében befejezte. A beérkezett jelentések szerint a vetés is befejeződött ezen a héten. A gépállomások fokozottabb segítsége a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak. a munkáknak a körülményekhez alkalmazott azonnali megszervezése, a hibák kiküszöbölése és nem utolsósorban a politikai felvilágosító munka eredményének tekinthetjük azt, hogy a vetési tervet mindenütt végrehajtották és minden szem mag, amely jövő évi kenyérellátásunkat biztosítja majd, ha talán megkésve is, de még nem elkésve, mind a földbe került. Ezen a téren sincs semmi aggodalomra okunk. A novemberben vetett búzából is jó termésünk lesz, ha a szokottnál nasyobb műtráfryanienn.viséget kapott és ha majd tavasszal megfelelő ápolást és ha szükség lenne rá, újra műtrágyát kap. Különben is a novemberi vetést csak azok tartják megkésettnek, akik a fejlődéssel haladva tapasztalatból tudják, hogy minél előbb történik a vetés, annál biztosabb és jobb a termés. Még mindig elég sok egyénileg gazdálkodó, sőt szövetkezeti tag is azt az idejétmúlt és elavult elvet vallja, hogy a búza ráér majd a hó alatt is kikelni. Persze az ilyen hó alatt kikelt búzának aztán csak olyan volt a termése is. De ezek a földművesek, a helyett, hogy rájöttek volna arra, tulajdonképpen mi az oka a rossz termésnek, azzal vigasztalták maglikat, hogy nem kedvezett az időjárás. Igen jól van az már úgy, hogy a szövetkezetekben dolgozó parasztság mind nagyobb számban szakít ezzel a legegyszerűbb elintézési móddal, hogy minden rossz termést az idó'já| rás rovására írjon fel, hanem e helyett inkább azt mondja és teszi is, hogy dacolni is lehet az időjárással. I A parasztember már nájött arra. hogy ľ sokféle olyan eszköz áll rendelkezésére, meg sok olyasmit lehet" termelni, amivel a kedvezőtlen időjárást legyőzheti. J Meg kell állapítani azt is, hogy nemcsak ez a többhetes esőzés volt az oka annak, hogy megkéstünk az őszi munkákkal. Bizonyítja ezt az is, hogy voltak helyek, ahol mind az EFSz-ek < és állami birtokok, mind pedig az egyénileg gazdálkodók még jóval az • esőzések megkezdése előtt elvégezték nemcsak a kapások betakarítását és a vetést, hanem még az őszi mélyszántást is. Ezek szerint tehát van oka annak, miért maradtak el egyes helyeken a munkákkal. A kapások Í betakarításában az állami birtokok voltak elmaradva. Tekintve, hogy ez a munka igényli a legtöbb emberi munkaerőt, tehát felületesen azzal lehetne a dolgot elintézni, — mint ahogyan tették is ezt több helyen —, hogy nem volt ember és így nem volt kivel dolgozni. Persze ezeken a helyeken úgy képzelték el a szükséges munkaerők előteremtését, hogy majd a faluban kidoboltatják, hogy az állami birtokon cukorrépát lehet szedni ennyiért meg ennyiért hektáronként, s amikor a szükséges száz ember helyett csak öten jöttek, hát ki tehet arról. Mit lehessen tenni, ha nincs ember. Ez a legkényelmesebb álláspont. Erre a kényelmes álláspontra helyezkedtek, a helyett, hogy utána néztek volna a szükséges munkaerőknek, amelyeket ma úgyszólván minden faluban meg lehet találni. Azokban az EFSz-ekben, amelyek az őszi munkákkal elmaradtak, ennek oka. a legtöbb helyen egyrészt a munka rossz megszervezése volt, másrészt pedig a szövetkezeti földek tagosítása hátráltatta a munkákat. A tagosításból származó elmaradás még csak érthető — ugyan sok helyen ezt is rugalmasabban végre lehetett volna hajtani — ellenben most bebizonyult, hogy ,,rend a lelke mindennek''. A rend pedig ebben az esetben a tervszerű munka lett volna. Nem hinném, hogy egy szövetkezet is akadna, ahol ha munkatervet készítettek, ebben a vetés november hónapra lett volna beállítva. Nem elég viszont a tervet elkészíteni és nem ér semmit az a munkaterv, amelyet nem úgy állítanak össze, hogy annak minden pontja megvalósítható is legyen. Ezért is fontos, hogy a szövetkezet munkatervét ne csak a vezetőség néhány tagja állítsa össze, hanem készüljön az a szövetkezet egész tagságának a javaslataival és beleegyezésével. Ott, ahol az így elkészített munkatervek szerint dolgoztak, a munkában nem igen történhetett elmaradás. Ay egyén leg- gazdálkodók munkáját ugyancsak több helyen hátráltatta a tagosítás. A tagosítást végző szervek nem fordítottak elég nagv gondot arra, hogy az egyénileg gazdálkodók idejében megtudják, hogy a tagosítás ŕlkamával melyik parcellákat kapják. Több helyen megtörtént, hogy az egyénileg gazdálkodókat csak október végén vagy november eleién értesítették a tagosítás eredményéről s így persze azok a vetési munkákat is csak megkésve kezdhették meg. Ugyancsak a tagosítás hátráltatta a munkákat több helyen azért, mert a tagosítás végrehajtását, illetve annak szükséges voltáról a meggyőzést az illetékes szervek politikailag nem készítették elő. Ezt a hiányosságot pedig a falusi reakció igyekezett a maga hasznára kiaknázni. A dülő szélére kiszorított kulákok több helyen egyszerűen kijelentették, hogy a nekik kiielölt parcellákat nem fogadják el. Ez még nem lett volna baj, mert hiszen adva van a lehetőség, hogy a szabotáló kulákokat, ha kell, le is hűtsék. hanem ráadásul még ezek a kulákok a iószándékú és becsületes kis- és közéoföldműveseket, az egyénileg gazdálkodókat is arra kényszerítettek, hogv ők se fogadják el tagosított földjeiket és ne is dolgozzanak rajtuk, mert ha elfogadják, akkor „változás" esetén raita lesznek a „feketelistán" és leszámolnak majd velük. Persze ezek a félrevezetett dolgozó parasztok, amikor az esőzés beköszöntött, már látták, hogy mekkora hibát követtek el. amikor csak egy pillanatra is hallgattak a népbudító kulákok rémisztgetéseire. mert rájöttek arra, hogy ebből csak magukra és az egész dolgozó népre származnának helyrehozhatatlan károk és csak a naplopó, mások bőrén élősködő kulákok malmára hajtanák vele a vizet. Hogy ez mennyire így volt, kitűnt abból is, hogy az egyénileg gazdálkodók az esőzés megszűntével Szlovákiaszerte mintha lidércnyomástól szabadultak volna meg, önmagukat hajszolva igyekeztek, hogv az elmaradottakat m'előbb helyrepótol iák. Igaza van a közmondásnak, hogy minden kárból van haszon is. Ha meg is késtünk az őszi ter énvek betakarításával és a vetéssel. a*ért mégis bevégződtek azok, ellenben a késésen szerzett tapasztalatokat mindnyájan felhasználhatjuk a iövőben. hogy hasonló esetek többé elő ne forduljanak. Ezeket a tapasztalatokat elsősorban is a most soron lévő mtinkáb-n. a r ugyancsak elmaradt őszi mélyszántás mielőbbi és gyors elvégzéséb?n kell hasznosítani. Szlovŕk'ában a mélyszántásnak ediíg rr*ír cs-k f*'"t végezték Arra Ml most mír törekedni, hogy ezt a munkát is éípen olyan gyorsan, a legröv'debb időn belül mindenütt irľeló'bb elvégezzék, mint a terménybetakarítást és a vetést.