Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-18 / 267. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 november 18, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 267. szám « rHj sikereket kínált a szoeíalizm ui épít éi éhe sí A szovjet nép üzenete Köztársaságunk népeinek Ez év november 15-én, szerdán a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövet­sége központi titkárságán Vladimir Pokornýnak, a testnevelési állami hivatal alelnökének, elnöklete alatt a központi stafétabizottság befejező ülést tartott, amelyen felolvasták a szovjet nép üdvözlő táviratát A szov­jet népnek a Szovjetbaráti Egyesü­lethez és az URO-hoz intézett békei­üzenete a következőképpen hangzik: A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom dicső évfordulójának napjaiban Csehszlovákia testvéri nemze<teine_k forró üdvözleteinket küldjük és új sikereket kívánunk a szocializmus felépítésében és a békeharcban. A Szovjetúnió Sztálin ejvtárs zse­niális vezér és tanító vezetésével a Nagy Október 33-ik évfordulóját a békés felépítés terén aratott új, pom­pás győzelmekkel ünnepli. A szovjet emberek, akik a kommu­nista társadalom hatalmas építkezésén dolgoznak, kötelességüknek tartják, hogy harcoljanak a tartós bekért és a nemzetek közötti barátságért. A Szovjetúnió dolgozói rendkívüli figyelemmel és mély rokonszenvvel kísérik Csehszlovákia népeinek mun­kasikereit és melegen üdvözlik a szov­jet-csehszlovák barátság megszilár­dítását és fejlődését, amely értékes hozzájárulás az egész dolgozó nép békéért és demokráciáért vívott nagy harcához. Hatalmasodjék és virágozzék test­véri nemzeteink megbonthatatlan ba­rátsága! Éljen a Csehszlovák Köztársaság, amely szilárdan halad a szocializmus­hoz vezető úton! Ezt a békeüzenetet V. Kuznyecov és A. Deniszov írták alá a szovjet szakszervezeti szövetségek központi tanácsának és a külfölddel való kul­turális kapcsolatok szovjet társulatáé­nak nevében. Az URO üdvözli a Béke Hívei II. Világkongresszusát Varsóban A Központi Szakszervezeti Tanács a Béke Hívei II. világkongresszusának Varsóban a következő táviratot küld­te: A csehszlovák szakszervezeti moz­galomban tömörült hárommillió dolgo­zó nevében a Béke Hívei II. világ­kongresszusának Varsóban legszívélye­sebb üdvözleteinket küldjük. Ebből az . alkalomból biztosítjuk önöket, hogy i munkásosztályunk és egész népünk a " béke nagy tábora harcosainak első' soraiban áll, amelyet a legyőzhetetlen Szovjetunió vezet, élén J. V. Sztálin­nal, a !e|gnagyobb békeharcossal. A csehszlovák nép forrón vágyódik a béke után és dolgozóink minderit meg­tesznek, hogy szilárd és tartÓ9 béke uralkodjék végérvényesen az egész világon, mert csak békében folytat­hatjuk a szocializmus sikeres építését hazánkban. Ezért a csehszlovák dol­gozók nevében az önök ülésének sok sikert kívánunk és kérjük, hogy üd­vözletünket adják át az egész világ jóakaratú, embereinek. František Zupka, az ŰR O elnöke, Jozef Kolský, az ÜRO titkára. A Lenin-üzem a nehéz gépipar segítségére siet Szakmunkásokat és iparosokat adnak át és gyors kádemeveléssel pótolják a hiányokat A szocialista gazdálkodás jellegzetes vonása a kapitalista vetélkedés kiküszöbölése és a kollektív felelősség tudata a gazdasági terv- teljesíté­séért, amely a dolgozók életszínvonalának emelésére irányul. Ezt a szo­lidaritást üzemeinkben hatásosan alátámasztotta az SzKP gazdasági dol­gozói konferenciájának határozata. Ez megnyilvánul a nehéziparnak és az új üzemeknek nyújtott sikeres segítő akcióban. Ebből a szemszögből állapították meg a V. I. Lenin üzem dolgozói kö­telezettségvállalásaikat, amelyekkel Szlovkia gyorsított ütemben való ipa­rosításához akarnak hozzájárulni, A karbantartás átszervezésével decem­Szlovákia gyorsított ütemben való ipa­rost tesznek szabaddá a nehéz gép­ipar számára. A niezsnói és a lipt. mikulási új üzemek számára további 15 szakmunkaerőt tesznek szabaddá. Ezt a munkaerő átcsoportosítást üzemükből azzal pótolják, hogy szak­munkák elvégzésére női munkaerőket iskoláznak át és nagy figyelmet for­dítanak a tanoncok nevelésére és meggyorsítják azt, hogy a legtehet­ségesebbjeiket már a második évben beoszthassák a munkahelyekre. A tanoncutánpótlás iskolázásával és nevelésével 100 tanonc személyében a jövő év végéig további szakkádere­ket nevelnek a nehézgépipar számára. A hiányzó munkaerőket üzemükben azzal pótolják, hogy rendszeresen emelik a munka termelékenységét, amelyet az utolsó negyedévben 1.8 százalékkal emelnek. Ugyanebből a célból megszilárdítják a normákat is 5—10 százalékkal. A munka termelékenységének eme­lése lehetővé teszi az elvtársaknak a V. I. Lenin-üzemben, hogy az ötéves terv második évének tervét a gya­potfonalak gyártásában 1950 decem­ber 20-ig s a többi fonalgyártásban az év végéig 100 százalékban telje­sítsék. Békekötelezettség-vállalásaik­kal kifejlesztették a szocialista mun­kaversenyt, amelyben az üzem dolgo­zóinak 87.1 százaléka vesz részt, ami a mult hónappal szemben 2.1 százalékos emelkedést jelent. Az SzKP gazdasági dolgozói konferen­ciáján kitűzött feladatok megvalósí­tásával az év végéig a szocialista munkaversenyt az üzem dolgozóinak 90 százalékára kiterjesztik. A nor­mák felülvizsgálását ez év november végéig megvalósítják és szerződése­ket kötnek a fonodákkal, szövödék­kel, a szállító osztállyal, a gépészet­tel és az öntődével. A V. I. Lenin-üzem elvtársainak konkrét kötelezettségvállalásai azt bizonyítják, hogy helyesen értelme­zik gazdaságunk szocialista felépíté­sének feladatait és építő munkájukat új üzemek felépítésének, különösen a nehézipar felépítésének problémáira irányítják. A lévai bútorgyár az élüzemek sorában Két hónappal előbb teljesítették az egészévi tervet A nyitrai kerület üzemei között, amflyek az étüzem büszke címét viselik, ott találjuk az Usvit nemzeti vállalat lévai bútorgyárat is, amely dolgozói­nak érdeméből nemcsak az élmunkás-üzem címével büszkélkedik, hanem azzal is, hogy ez év október 21-én déli 12 óráig teljesítette a gottwaldi ötéves terv második évét. Ha latbavetjük azokat a nehézségeket, amelyek­kel az ottani elvtársaknak meg kellett küzdeniök, külön ki kell emelnünk politikai érettségüket és azt a széleskörű szocialista murikaversenyt, amely­nek az eddig elért eredményeket köszönhetik. Ez év elején az Usvit n. v. üzemi igazgatósága a lévai üzembe munkás­igazgatót nevezett ki Paíkovics Pál elvtárs személyében. Paíkovics elvtárs munkába lépése óta az üzem mind nagyobb sikerekst ér el. Ezt bizonyít­ja az a tény is hogy az SzKP üzejni szervezete és az üzemi tanács hatha­tós együttműködésével az üzem rend­szeresen tűlteljesítette a tervet, úgy­hogy ez év október 21-én déli 12. órakor a lévai bútormunkások az első gazdának, a köztársaság elnökének, Klement Goitwaldnak jelenthették, hogy a tervet két hónappal korábban teljesítették. Ezt a sikert a lévai elvtársak úgy érték el, hogy még ez év május 24-én háromtagú csoportot alakítottak a szocialista munkavelrsenyben, amelyek­ben az egyik a mester, a másik az SzKP üzemi szervezetének képviselője és a harmadik az üzemi tanács sza­kaszbizalmija. Ennek a csoportnak az volt a feäadata, hogy a szocialista munkaverseny magasabb formáit szer­vezze és irányítsa. Ezzel egyidőben 9-tagú brigádot alakítottak, amely állandóan készenlétben van és amely sürgős munkákat végez az elromlott gépek javításán, stb., ott ahol szük­ség van rá. A hármas csoportban és a brigádban résztvevő elvtársaknak aránylag rövid idő alatt sikerült mun­kástársaikat a szocialista munkaver­seny magasabb formái iránt feílelke­síteniök. Tevékenységükről világos képelt ad ez a kimutatás: májusban az üzem dolgozóinak 58%-a kapcsolódott be az élmunkás mozgalomba, június július és augusztusban 74%-a, szep­temberben és októberben 100%-a, úgyhogy a nyitrai kerületi szakszerve­zeti tanács november 8-án a lévai Usvit bútorüzemet élüzemmé nyilvá­nította. A magas munkaerkölcsről és a munka termelékenységének magassá­gáról, amely az üzemben 158.5%-ot tett ki az utolsó két hónap alatt, ta­núskodik az a tény is, hogy az ötéve& terv második évének negyedévében a lévai bútormunkások elnyerték az első díjat a harmadik negyedévben a má­sodik díjat és az üzemi igazgatóság vándordíját, amelyet a járás legjobb üzeme kap. Az élmunkásmozgalomban a legjobb eredményeket Bieíi Lajos elvtárs érj el 130 százalékos teljesít­ményévej. A legjobb mesterek Kova­csovszky Antal és Kovács István elvtársak és a legjobb műhely a sze­relő műhely. A lévai Usvit-üzem elvtársai köte­lezték magukat, hogy teljesítményük mellett kitartanak, só't fokozzák és ezzel hozzájárulnak a szocializmus gyors felépítéséhez népi demokratikus köztársaságunkban* tjárom nemzet ifjúsága tüntet a békééit Zvittau német városban jöttek össze Csehszlovákia, Lengyelország és a Demokratikus Németország ifjúsága iák népes küldöttségei, hogy test­véri egyetértésben és összeforrt szilárd egységben harcoljanak a békéért; haladásért, szocializmusért! Képünk a német fijűság egy csoportját ábrázolja, amely Gottwald elvtárs képével vonult fel a béketüntetésre. Á második műszak Csak nemrég kaptunk hírt, hogy a V. I. Lenin-üzemek jónéhány kiváló­an minősített szakmunkást és begya­korlott munkást, nagyszerű iparoso­kat szabadítottak fel kötelezettségük alól és 'átadták 1 őket a nethézgépdpar kö­zeli üzemeinek, amely annyira várja ezeket a jól minősített munkaerőket. A Lenin-üzem üzemi pártszervezete, szakszervezeti csoportja és munkás­sága tehát helyesen fogta fel a Párt Központi Bizottsága által összehívott gazdaságpolitikai konferencia határo­zatainak, irányelveinek jelentőségét és hozzálátott azonnali megvalósítá­sukhoz. Csak nemrégiben említettük a fü­leki zománcgyárban előállott hely­zetet, ahol több, mint 100 munkás, megbizlható, begyakorlott munkaerő hagyta el helyét, hogy segítséget nyújtson a fiatal szlovákiai gépipar­nak, amelynek üzemei napról napra gombaimódra szaporodnak és ame­lyeknek égető szükségük van szak­képzett munkásságra. A gazdasági konferencia feltárta azt a hiányt, hogy nehéz gépipari üzemeink, álta­lában nehézipari üzemeink jelentős része ma is csak egy műszakban dol­gozik, gépi berendezése nincs kihasz­nálva és így nem teljesítheti azokat a követelményeket, amelyeket a szo­cializmus gyorsabb építése reáró. Ä könnyűiparból való átáramiás tehát a nehézgépipar égető kérdésednek részleges enyhítését jelenti, mert így a szocializmus alapjait képező nagy­üzemek káderhiányának pótlása, de főleg a második műszak és esetleg a harmadik műszak beállítása már nem lehetetlen feliadat. Honnan szerzik a könnyűipari üze­mek a távozó munkásság utánpótlá­sát, vetődik fel a kérdés, amely szin­tén azonnali feleletet -vár. Mindenek­előtt tény az, hogy a könnyűipari üzemek — és itt isimét csak a füleki Kovosmalt példáját idézzük, — aránylag könnyen pótolhatják a hiá­nyokat. Hogyan pótolhatják ezeket a hiá­nyokat, miképpen nyerhetnek új munkaerőket? Jó politikai munká­val, meggyőző munkával a gazdag munkaerőtartalékokkal rendelkező falvakon, amelyek lakosságával a könnyűipari üzemek szoros kapcso­latban. védnökségi viszonyban álla. nak. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a könnyűipari üzemek ok­tatói a szövetkezeti kérdések tárgya­lásánál mindenekelőtt ezeket a szük­ségleteket tartsák szem előtt. A füleki gyárban megtörtént az, hogy a ne­hézgépiparba átmenő munkaerők tá-i vozása után néhány nappal a jelent­kezők száma mér jóval felülmúlta a szükségletet, ami azt is bizonyítja, hogy tartalékaink bőségesen vannak, csak bátran kell hozzányúlnunk fel­tárásukhoz és a munkafolyamatba tfaló bevonásukhoz. Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik oldala az, hogy a Párt fe­lülvizsgálását a párttagság látigazo­lását a tízescsoportokban a legna­gyobb gonddal végezzük, mert az elv­társak jó önkritikája és kötelezettség­vállalásai, amelyek a munkára irá­nyulnak, újabb tartalékokat hozhat felszínre, amelyeket így könnyen és gyorsan megszerezhetünk. Az ústínadlabemi vegyigyárakban a tízescsoportban felülvizsgáltak Csvancsara elvtársat is. Csvancsara elvtárs ötven éves, kazánházi fűtő, élmunkás és normája csaknem össze­mérhető a szovjet fűtők normájával. Lássuk csak, mát mesél Csvancsara elvtárs a felülvizsgálás alkalmából tízescsoportban dolgozó társainak, akik feszült figyelemmel hallgatják. A fűtőházban tizenhat ember dol­gozott azelőtt. A tizenhat ember két válásban erős munkát végzett. Lé­zengésről szó sem volt. Csvancsara elvtárs gondolkodni kezdett, hogyan szervezhetné meg a munkát úgy, hogy a két műszakot kevesebb em­berrel láthassák el. Kaptak egy transzportört, de ez csak részben ol­dotta meg a kérdéseket, mert a szén szállítása a kazánházban elég bo­nyolult volt, ez iparvágány is elég messze feküdt a rakodóhelytől, afcon­kivül maga a fűtőház is kapitalista módon épült és alig volt hely a mun­ka jobb megszervezésére. Amint az előbb már mondottuk, Csvancsara elvtárs gondolkodni kezdett. Első tet­te az volt, hogy a vagonok beállítását, kitolatását rendszeresítette és perc­nyi pontossággal beosztotta. A máso­dik ténykedése a tránszportőr helyes beállítása volt, úgynevezett megtol­dott munkamódszer segítségével (láncszéllítással) és harmadszor pon­tosan följegyezte, mennyi szénre van szükségük a kazánoknak egyenletes hőfok előállításához. A dolog nem ment könnyen, a munkásság között is eleinte kétke­dés, sőt ellenállás mutatkozott. Csvan­csara elvtársnak lépésről lépésre kel­lett meggyőznie őket arról, hogy he­lyes, amit csinál, helyes, amire készül* Sikerült. Sikerült azért, mert a mi munkásságunk hamar belátja azt, miből származik előnye és miből nem és mit ad a szocialista haza kiváló építőinek. Sikerült, mert Csvancsara elvtárs politikailag állította be a dol­gokat és ma az a helyzet, hogy a két műszakot négy ember látja el, a va­gonok peircnyi pontossággal érkeznek, a szén elraktározása teljesen rendben történik és nem fordul elő az, mint azelőtt, hogy a szén unosuntalan ki­gyulladt és oltásával hosszabb időt kellett eltölteni. A felülvizsgáláskor, amiikor ezt elmondotta, azonnal több elvtárs jelentkezett, akikben ez az el­beszélés ébresztette fel azt, hogy az ő munkaijukban is vannak rejtett tar. talékok, de ezt nem látták és Csvan­csara elvtárs átigazolása nyitotta fel szemüket. Csvancsara elvtárs mondanivalóját így fejezte be: — Akarni kell, elvtársak és ak­kor minden megy. Egész biztosan így vai^ És Igen sok tartalék van olyan helyeken, ahol erre eddig nem figyeltünk fel, ahol ezt nem vettük észre. A párttagság felülvizsgálásától sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk az egyes elv­társak munkátfára, munkakörül­ményeire, mint eddig. A nehézgép­ipar termékeit úgy várja az ország, mint egy falat kenyeret és napról napra egyre többre van szükségünk. A könnyűipar üzemeiben az üzemi pártszervezet és a szakszervezeti cso­portok ülésein tárgyaljuk meg ezeket a kérdéseket és bizonyos, hogy a dol­gozók maguk fognak előállni olyan megoldáscikkal, amelyekre eddig nem is számítottunk. A második és harmadik műsaak kérdése döntőfontosságú kérdés a szocializmus építése szempontjából és erre összpontosítjuk minden figyel­münket és erőnket. Uj üzemek egész sora épül az országban. Az elmaradt mezőgazdasági Szlovákiából Pártunk gottwaldi és široký-i irányvonala ha­ladó ipari országot teremt, az igazi szabadság, jólét és boldogság hazá-> ját,

Next

/
Thumbnails
Contents