Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-17 / 266. szám, péntek

ÜJSZO 1950 november 17 <Szerefeilel köszöntünk benneteket! Falujáró színjátszóink Anglia labourpárti kormányának, amely a Wall Street-i mágnások utasítására megkísér« l-e, hogy meghiúsítsa a Béke Hívei második világkongresszusát, nem sikerült megvalósítania gonosztevő szándékát. A kongresszusi nem Sheffieldben, hanem Varsóban tartják meg. Az angol kormány és amerikai uraik az egész világ előtt igaz valójukban mutatkoztak meg. Minden ország jóakaratú emberei saját szemükkel győződtek meg a béke ellenségeinek — a háborús uszítóknak arculatáról. A lengyel demokratikus kormány és a lengyel nép nagy megelégedéssel fogadták azt a hírt, hogy a Béke Hívei világkongresszusának ülését Varsóba helyezik át. lyesebb üdvözleteket és kívánságokat tartalmazzák a kongresszus résztvevőinek. A Béke Hívei világkongresszusát a lengyel dolgozók új munkaleikesedéssel fogadják a békeharcban. Mind jobban kiíerjed a szocialista munkaverseny, amelyet a kongresszus tiszteletére kezdtek. Számos ipari üzem dolgozói új termelési köieleze-tségeket vállaltak. Számos üzem munkásai békeváltásokban dolgoznak. A lodzsi Sztálin-textilgyáj; 200U munkása békeműszakokat keedett. Minden gép lelett, amelyen a békeváltások résztvevői dolgoznak, ®"rüs zászlók vannak elhelyezve, fehér békegalambbal díszítve. Zsiraldovban háromezer munkás kezdett békeváltást. Szi'éziáhan békeváltásokat kezdenek a kohómunkások és bányászok, Gdanskban a hajóépítők és más munkások ezrei. A lengyel nép szívélyesen fogadta a nagy Szovjetúnio küldöttségét, amely Varsóba érkezett a Béke Hívei világkongresszusára és hasonló szívélyes fogadtatásban részesültek a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népköztársaság kiTdöttsegei A varsói főállomáson, amelyet a világ összeis országainak zászlói és a békegalambbal díszí'ett óriási kékzászlók díszítenek már a vonat, megérkezése előtt jóval, a varsói üzemek munkásainak ezrei és a közszerve,?ptek képviselői gyü'ekeztek. Zászlókkal, jelszavas feliratokkal, az egész világ dolgozói nagy vezérének Sztálin elvtársnak képeivel vonultak fel. Az á'lomás elöt'i nagy téren népgvülést tartottak, amely hatalmas békemanifesztácíó lett. Adam Rapadszký a Béke Hívei lengyel bizottságának alelnöke szívélyesen fogadta a szovjet nép képviselőit, a kínai és a koreai küldöttségeket, valamint a jugoszláviai politikai menekültek küldöttségét. A megérkezett vendégek nevében /M xej Szurkov köitő mondott beszédet. A népgyűlés résztvevői teljes szívvel. nagy lelkesedésse' éltették a nagy Sztálint. A téren felhangzott a viharos kiáltás: Sztálin' — béke!. Sztálin — béke! Éljen Mao-Ce-Tung! Éljen Kim-Ir-Szen! A demokratikus Lengyelország, amely tárt karokkal fogadja a kongresszus valamennyi résztvevőjét, az egész világnak megmutatja a békeszerető lengyel nép őszinte és szívélyes vendégszeretetét. J. Makarenko. a fesztiválon A Szlovák Színház harmincéves jubileumán a Nová Scéna színpadán felhangzott a szocialista tartalommal telített magyar szó és a zsúfolt színház közönsége visszafojtott lélekzettel figyelte falujáró színművészeink fegyelmezett alakítását, amely szerves részévé vált a szlovák színészet nagy ünnepének. Szép, ragyogó ünnep volt ez az előadás, még színészeink itt-ott botladozó játékán is érezhető volt ez az ellenállhatatlan erő, amely a béke c'borába egyesít mindannyiunkat és amellyel a szocializmus ajándékozott meg bennünket. Ugy véljük, egy kicsit mindanynyian meg voltunk hatva és a hallgatóság épúgy küzdött a lámpalázzal, mini színészeink a színpadon. De ez nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy míg a híres ,.békeévekben" az urak állandóan gondoskodtak arról, hogv a sovinizmus kimeríthetetlen forrásává váljon a maradokásnak, addig ma a szocializmus útjára lépve bátran, felemelt fővel ünnepeljük a kultúra közös ünnepét. Pártunk lankadatlan és kitartó felvilágosító munkával közös nevezőre hozta hazinkban az építőmunkát és annak eredményekép ma közösen ünnepelhettük a szlovák dolgozókkal a kultúra ünnepét. Soha még ilyen szemléltetően nem domborodott ki a munka és a kultúra szerves összefüggése, mint most, ezen az ünnepi előadáson. Az ünnep feltételeit munkásaink a munkahelyeiken s földműveseink az Egységes Földműves Szövetkezeteinkben Pártunk irányításával teremtették meg. És nem fér kétség hozzá, minél ön tudatosabban és lelkesebben vesz részt a dolgozó magyarság a közös építőmunkában, kultúránk annál mélyebb gyökeret verhet a szocializmusban, annál jobban biztosíthatja a maga fejlődését. Faluj.'ró színészeink Ján Skalka szlovák - író ,,Kecsketej" című színművét adták elő Egri Viktor gondos és gördülékeny fordításában. Ez a rf$éUe tmgif háború Irta: G. B. SHAW George Bemard Shaw, a világhírű haladó író — mint már jelentettük 94 éves korában meghalt. Shaw kíméletlen szókimondással leplezte le és tette nevetségessé az angol kapitalista társadalom hazug erkölcseit. Gyűlölte a háborút és minden sorában ott izzott a béke igaz szeretete. A versaillesi béketárgyalások megkezdése előtt „Béke vagy háború'' címmel könyvet írt, amelyben tényekkel bizonyította be az angol, amerikai diplomácia hazugságait és politikájának imeprialista voltát. Ebből a könyvéből való az alábbi részlet. Néhány további adatot bocsátok azok rendelkezésére, akik a „ke' gyetlenkedési propagandától" az őrjöngésig hagyták magukat lázítani. (Ez a propaganda már a háború alatt s piszkos dolog volt; most peuig egyenesen gazság.) Természetesen történtek kegyetlenkedések. A fele, a negyedrésze sem került nyilvánosságra azoknak a gonosz tetteknek, amiket bűnösen terhelt egyének elkövettek. Ha az újságok összes rémhíreit elhisszük, azokat is, melyek tisztán magukon viselik a hazugság bélyegét és a számot tízzel megszorozzuk, még mindig nem kaptuk meg á katonai bűntényeknek azt a számát, amelyet minden statisztikus teljes biztonsággal megállapíthat, a nélkül, hogy egyetlen hadbírót megkérdezett vagy a szenzációs német kegyetlenségekről csak egy szót is olvasott volna. Háború előtt átlag ötven angol közül egy követett el kihágást. Súlyos vétség miatt minden nyolcszázból egy került törvény elé. Súlyos bűncselekmény pedig átlag 3077 férfiból egyre esik. A két első esetben igen sok a nőkön elkövetett erőszak és bántalmazás. Az utolsó olyan kegyetlenkedéseket foglal magában, melyek sokkal borzalmasabbak, semhogy le lehetne irni őket és melyeknek egy részét a bűnös a saját gyermekein követte el. Ha ezekre a számokra és börtönökre, rendörségre, esküdtszékre, akasztófára gondolunk melyek valószínűleg nem léteznének, ha nem volna rájuk okvetlen 'szükség, akkor az angolt nem szabad úgy beállítanunk, mintha gyávaságra és brutalitásra képtelen volna, ellentétben a némettel, aki kizárólag gyáva és brutális tud lenni. Az a valóság, hogy úgy a németek, mint az entente az átlagos morális érzékű férfiak milliói mellett a legkitanultabb gazemberek ezreit is belenvonták a hadseregbe. És amit ezek a terhelt emberek müveitek a háborúban, amely a legjobb alkalmat szolgáltatja nekik, azt nem lehet többé jóvátenni és így legjobb meg sem említeni. Még a háborúellenes propaganda számára is céltalanok ezek a reminiszcenciák. A született gonosztevők békében még veszélyesebbek, mert nem állanak szigorú katonai fegyelem alatt. A német katonai rendőrség német katonák gonosztetteiröl olyan eseteket tudna mesélni, amelyet a legnagyobb fantáziájú angol riporter sem képes kitalálni; de van-e aki azt hiszi, hogy a francia, az angol vagy olasz katonai rendőrség szűkölködik hasonló esetekben? A közelmúltban egy hír jelent meg a lapokban, amely szerint a Franciaországban lévő amerikai katonai rendőrséget át kellett szervezni, mert magában a Szajna-kerületben _ a számtalan véres verekedésekről nem is szólva ' harmincnégy gyilkosságot követtek el az amerikai katonák. Ha egy legmagasabb tiszteletben álló és civilizált állam féktelen tagjai ilyet tesznek barátaik és szövetségeseik országában, elkép- zelhetö hogy ugyancsak mint viselkednek ellenségeikkel szemben, ha megvadulnak. Legokosabb, ha ezen dolgokat teljesen kitöröljük emlé. kezetünkböl; gyermekeink ne is halljanak soha róla. És ha a diplof maták most mégis visszatérnek r

á> a békekonferencia munkáját bi! zonnval nem fogja megkönnyíteni. * kitűnő darab, amely a szlovák irodalom egyik legsikerültebb alkotása, szinte jelképesen hat és mintegy bizonyítékul szolgál, hogy szlovák és magyar dolgozóinknak egyetlen problémával kell megkíizdeniök, és pedig a kulák ellenséges magatartásával, aki az építőmunka, a falu szocializálása ellen tör. Skalka színművében teljes méreteiben kibontakozik a kulák aljas, önző és kártékony törekvése, amely egyetlen pillanatra sem hagy neki nyugtot. Kora hajnaltól a késő éjjel; órákig azon töri a fejét, mikép játszhamá ki a falu kis- és középgazdáit. Soha ilyen színmt nem volt aktuálisabb falvainkban, mint éppen ma, amikor a kulákság semmiféle eszköztől nem riad vissza, hogy épitőmunkánk ellen törjön. Skalka remek eszközökkel dolgozik, a bégető kecske ötlete, amellyel leteper; a kulákot, a nép igazi eszköze, amely évszázadok óta a gúny göbös korbá. csáva! ostorozta elnyomóit. Csak egy példával éljünk, itt van Ludas Matyi esete- A mű hibái teljesen eltörpülnek, ha meggondoljuk, hogy hazánkban mindössze két esztendős az Egységes Földműves Szövetkezet mozgalma. Falujáró színészeink alakítása Más kérdés az, mennyire sikerült színészeinknek kihozni a szerző szándékait és törekvéseif. Nos, mi azon a véleményen vagyunk, hogy színészeink együttese figyelemreméltó alakítást nyújtott és minden reményünk megvan arra, hogy rövid időn belül megtalálják azt a reális hangot, amelyet szocialista művészetünk minden művelőjétől megkövetel. Az együttesből elsősorban ki kell emelnünk Fekete Gyula alakítását, aki a kulák szerepét komoly hozzáértéssel j átszólta. Hanglejtése tökéletes összhangban volt mozdulataival és a kulák-jellem megátalkodott ravaszságát domborították ki. Csicsatka Ferenc a kisbíró szerepében higgadt alakításéval ugyancsak kitűnően érzékeltette a meggondolt kisparaszt magatartását, aki lassú és kitartás, munkájával sikerre viszi a t'alu közös akaratát. Botka Zsuzsa Katalint, a zsellér özvegyét átérzéssel vitte színpadra. Alakításában törések voltak, még egy kissé bizonytalan a hangja, de voltak jelenetek, amelyek azt bizonyítják, hogy határozottan fejlődőképes. Kitűnő színésznőnek bizonyult Tessedik Erzsébet, a kulák feleségének alakítója, szerepén fölényesen uralkodott. A baj éppen itt volt, kevesebb fölénynyel és több szenvedéllyel sokkal többet hozott volna ki szerepéből. Kakas Sándor a szolga alakításával komoly sikert aratott. Több jelenetében nyíltszíni tapsot kapott. Kitűnő színészanyag, csak foglalkozni kell vele. Biztosan mozgott a színpadon, csak éppen nem a szolgát játszotta, hanem egy rokonszenves csirkefogót. Bizonyára egyétlen néző sem akadt a színházban, aki elhitte volna, hogy Kakas tényleg szolga és keményen dolgozik a kuláknál a mindennapi kenyeréén. Az a véleményünk, hogy elsőrangú művész válik belőle, ha komolyan nekilát szerepei tanulmányozásához. Alakítása azt bizonyította, hogy van képzelőereje és egyegy ötletért nem kell a szomszédhoz fordulnia. Turner Zsiga jól beszélő színész benyomását keltette. Biztosan mozog a színpadon, azonban nem mélyedt el eléggé a kulákfiú jellemébe. Több gőgösség, önteltség és ellenszenv van ebben az alakban, amit nem tudott éreztetni. Ferenczi Anna és Kiss Lajos még nem vetették le a műkedvelők színészi hagyományait, de egyes jelenetekben már kicsillan, hogy a fejCődés útján vannak. És végül, hogy a szereplők névsora teljes legyen, meg kell még említenünk Ruzsicska Klárit és Gerlei Tibort, akik ebben a darabban nem tudták megmutatni tudásukat, o'var • jelentéktelen epizódszerepük voltMindent egybevetve az a nézetünk, hogy falujáró színészegyüttesünk ezen a jubileumi ünnepen megállta a helyét és fegyelmezett, gördülékeny játékukkal dolgozóinknak örömet szereztek. A nézőközönség őszinte szeretettel és hálás ragaszkodással kísérte fiatal együttesünk felfelé törő hangját. Az előadás utáni vitaestre, amely a szlovák színeszek részvételével folyt le és amely jóval izgalmasabb volt, mint az előadás, még külön rátérünk. i Szabó Béla. A Béke Hívei lengyel bizottsága vendégszerető javaslatot tett — meghívta orszégába a kongresszus összes küldötteit politikai és vallásfelekezeti különbség nélkül. A lengyel demokratikus kormány nagy szívélyességgel üdvözli a jelenkor legnagyobb Egyben örömmel üdvözöljük azt a határozatot, ame'tyel a Béke Hívei világkogresszusának ülését Varsóba helyezik át. Szeretett fővárosunkból hangozzék fel százmilliós tömegek hatalmas hangja, akik a békéért harcolnak. Nikolaj metropolita G. B. Dimitrijevics akadémikus ban csatlakoznak az egész világ n e nézeteinek felháborodott hangjához, hogy megbélyegezzék az angol kormány gonosztevő tetteit, akik megkísérelték, hogy meghiúsítsák a Béke Hívei második világkongresszusát. \ Cs. A. SztepanOvics, a krasznoholmi kombájngyár élmunkása F.zekben a levelekben épúgy, mint a .határozatókban, amelyeket a népgyűlésen hoznak, kifejezésre jut a lengyel nép haragja az angol kormánnyal szemben és ezek a levelek a legszívéX. T. Nik°lajevics zongoraművész, a szovjet békekiildöttség tagja mozgalmának valamennyi aktív résztvevőjét, minden békeharcost. A lengyel nép ieígszélesebb köreinek képviselői az országszerte tartott népgyűléseken mély megelégedésüket fejezik ki a fellett, hogy Lengyelországból hangzik az egész vi— Melegen üdvözöljük a kon^reszszus valamennyi küldöttségét, amelyek Varsóba érkeznek, — írják határozatukban a »Szta!ova Vol já«- k ohóii zi'tm munkásai, akik hatalmas népgyűlésen vettek részt. Biztosítjuk a kongreszszus résztvevőit, hogy a lengyel munkásosztály továbbra is folytatni fogja a tartós békéért vívott harcát. A lengyel nép legszélesebb rétegei köréből lelkeshangú levelek érkeznek a Béke Hívei világkongresszusához és a lengyel köztársaság elnökéhez. P. P. Angeliria traktorista élmunkás lágba a Bóké Híveinek hatalmas hangja, az imperialista új háborús uszítók ellen. A poznani tömeggyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, amejyben a következőket mondják: — Poznan város lakosai teljes szám-