Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-16 / 265. szám, csütörtök

UJSZO A jó könyv és a szocialista sajtó hódító úlra indul A Tájékoztatásüevi Megbízotti Hivatal. arml'iií*L <ílŕn R^.'íi^l- . aru\ f —.:.. 1950 novejnber 12 A Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal, amelynek élén Bacilek elvtárs áll, t hó 25-től december 3-ig terjedő időtartamra megrendezi a »Jó könyv és sajtó hetét*, amely Szlovákia városaira, küzségelie és falvaira kiterjed. A hatalmas méretíi előkészítő munka lendületes iramban halad elíre. A szocialista eszme a betűn, a könyvön, a sajtón kei észtül eljut dolgozóink munkahelyére és otthonába, mint a villanyfény a huzalokon és drótokon keresztül. Egye I -n munkáscsalád sem szabad, hogy nélkíll'izze a szociali>U könyvel, újságot vagy folyóiratot. A jó könyv és sajtó hetének rendezősége gondoskodott arról, hogy a szervező munkába bevonja a népfront összes szervezeteit, a CsISz-töl, FFSz-lol kezdve a CSF.M ADOK-lg, .beleértve az iskolákat, kaszárnyákat és a népnevelési !iii>tiirtényezől<et: mind. annyian együttműködve terjeszteni fogják a szoc< !i 'a kulWát. A CsISz fiataljai akik eddig brigádm« n kával ragyo^o eredményeket tudtak felmutatni az építőmunkában, most bebizonyíthatják. Itogy ők szocialista kultúr? fáklya vi vői. Rájuk hárul most az a főfeladat, hogy terjesszék a fényt, a világosságot és házról házra járva eljuttassák a könyvet. az újságot dolgozóink otthonába, meri mind munkásaink erőfeszítése a szocialista munkaversenyben, mind íróink, költőink, művészeink törekvése a kultúrában r.z ifjúság, a növekvő, fejlődő nemzedék szebb és jobb jövőjét szolgálja. A Tájékoztatásügy' Megbízotti Hivatalban a rendezés előkészítő munkájának lázas tevékenysége folyik. Dél már rég elmúlott, de az elvtársaknak eszébe sem jut, hogy ebédelni menjenek, annyira lefoglalja őket a gondos, körültekintő munka, bogy a szocialista eszme utat tálát Kín Szlovákia legtávolabbi faiujába is. A szervezés munkáját a legapróbb részletekig kidolgozzák, nehogy valami hiba csússzék bele a számításokba. Célunk: a szocialista kultúra alkotásai jussanak el dolgozóink munkahelyére és otthonába. Dr Vajda elvtárshoz, a propagandaosztály vezetőjéhez fordulunk felvilágosításért. hogy miképp rendezik meg magyarlakta falvainkban a jó könyv és sajtó hetét. ' Dr. Vajda elvtárs a következőket mondja: — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar dolgotfék kezébe elegendő magyarnyelvű könyv, újság és folyóirat jusson Mindent elkövetünk, hogy a Magyar Könyvtál és a Tátra kiadóvállalal ki"'

1 ványait népszerűsítsük g magyar dolg zók széles köreiben. Az itt megjelent könyvénél és füzetekei kiegészítjük tel mé.szetesen a Magyar Népköztársaság kiadványainak a behozatalával. Az a eéitink, hogy a magyarajkú lakosság anyanyelvén olvashassa a szocializmus lanitit. Föfeladatunk arra irányul, hogy dolgozóink megfelelő szakkönyvekhez jussanak. Ez leginkább' földműveseinkre vonatkozik. ho»y közelebb hozzuk őket a magasabb termelés módszereihez, hogy megértsék a gépekkel való gazdálkodás óriási előnyét. — A nagyméretű akció — folytatja Vajda elvtárs, — amelyhez hasonló nálunk még ntm volt. elsősorban azi a célt szolgálja hogy dolgozóink munkahelyére és otthonaiba eljussanak a szocialista kultúra alkotásai és a marxi-lenini tanok népszerűsítő müvei Mert nagyon fontos, hogy dolgozóink széles rétegeiben minél nagyobb lért hódítson a szocialista eszme. Ez vonatkozik azokia a do'gozókra is. akik nem párttagok. A öntudatosítás munkájánál Pártunk komcly gondot fordít minden dolgozóra, tekintet nélkül arra, párttag-e vagy sern. — Továbbá «zeme'őtt tartjuk azt a fontos lényt, hogy földműveseink és üzemi munkásaink számára elegendő szakkönyv álljon rendelkezésre, hogy kimélyíthessék szaktudásukat. A népszerűen megírt marxi-'enini tanok ismerettárának lerjesz'ésére ugynncsak nagy gondol fordítunk. Igy például R D Kunszki. T. V. Konštantínov. Mrhailov, Obrucsev. I.íszenko. P. F. Judin Malinovszkij, Umanszkij rendkívül értékes füzeteit juttatjuk el dolgozóinkhoz. Szépirodalmi téren pedig a hazai haladó tró'nk művei mellett megismertetjük do'gozóipkat a szovjet irodalom remkmüveivel, amelyek szemlél'ctőfcri bemutat'ák a szovjet dolgozó hatnltm alko'óképességét. amely példiképül s«olgál számunkra. A szervezés sikere* végrehajtásában segítségünkre lesznek a Népfront összes szervezetei. Az Egységes Fö'dmú've.s Szövetkezeteket éppúgy bekapcsoliuk a terjesztés munkájába, mint a CsISz szervezetét karöltve az összes kultúi fényezőkkel Eddig több mint «gy mll'ió példányszámban küldtünk szét könyveket. 3500 városba, községbe és faluba kivá'ogatva és arányosan felosztva, hogy a kiillúranyag a legfélreesőbb fälubq is eljusson. A jó könyv és sajtó hete akció sikeréről cs«k 'akkor számolhatunk be érdemben, ha feladatunkat teljesítettük és minden munkáscsalád .otthonába H juttattuk "a jó könyvet, újságot és folyóiratot. nagyméretű szervezés részletei. Ružiak és Orlovský elvtársak adnak felvilágosítást a jó könyv és sajtó hete rendezésének részleteiről. 1.250.000 példányban adnak ki könyv- és újságkatalógust, ezenkívül 600.01X1 plakát és jelszó fogja hirdetni mind szlovák, mind magyar nyelven a jó könyv jelentőségét. l\özségeinKben és ta vainkban hangszórók ismertetik majd dolgozóinkkal a szocialista művek és alkotások értékét. A megnyitás napjan a rendezőbizottság gondoskodik arról, hogy fényes ünnepi keretek között nyiljon meg üzemeinkben és falvaink kultúrhelyiségeiben a könyv és sajtó kiállítása, l.esz egy filmhíradó is. amely pontosan he fogja mutatni a mult és jelen ellentéteit. Bemutatja, hogy inig a inujtb'n az uraknak egyetlen gondjuk volt, hogy .a dolgozókat félrevezessék és sötétségben tartsák, addig most népi demokráciánknak egyetlen törekvése, hogy minél szélesebb körben végezze el a felvilágosító munkát és minden dolgozót részesítsen a szocialista kultúra áldásában A jó könyv és sajtó ünnepén ismertető előadásokat rendeznek színműelőadásokkal egybekötve Ezeket az e'őadásokat íróink, művészeink fogják megtartani városainkban és községeinkben n megjelent és "ajtó alatt levő műveikről. Bárki, aki dolgozóink közül nem értené meg a szocialista művészet célkitűzéseit, felvilágosítást kérhet. Ilymódon a vita hevében tisztázódnak a felmerült problémák és dolgozóink közelebb jutnak a szocializmus megértéséhez. A rádió egy kocsija ugyancsak útban lesz ezen a héten, és hangfelvételeket készil doílgoeóinkkal. Öntudatos munkásainknak és földműveseinknek módjukban lesz közölni, hogy egy-egy kiváló mű, újságcikk, beszéd mi'yen hatást tett rájuk Módjukban lesz közölni azt is. hogy mit kívánnak íróinktól és művészeinktől. Ružiak és Orlovský elvtársak nagy lelkesedéssel számolnak be az akció előkészítéséről. Hangsúlyozzák, hogy a Népfront összes szervezeteinél a legnagyobb megértéire találtak. A népművelési felügyelők kerületeinkben és járásainkban komoly munkát fejtenek ki és biztosítják az akció sikerét. A népművelési felügye'ők háziagitálókat is beszerveznék, akik házrélházra járnak majd és így viszik be dolgozóink otthonába a szocialista könyvet és sajtót. Ezenkívül a posta és a vasút a legnagyobb áldozatkészségei állt az akció mellé: A posta például a saját kocsijait küldi ki a könyvraktár elé. hogy meggyorsítsa a szállítást és sikerre vigye a szocialista sajtó és könyv diadalát. A posta egyébként azzal is kedveskedik a béIvftgfrvfiftőknek. hogy november 25tői december 3-ig külön bélyegzővel fogja lebélyegezni a postai küldeményeket, mintegy kidomborítva az akció komoly jelentőségét. És végül megjegyzik hogv a könyvek tízszáza'ékos kedvezménnve' kerülnek a kultúrhét folyamán eladásra. Sz. B. Pudovkin a „Berlin eleste" című filmről Pudovkin, a többszörös Sztálin-díjas nagyszerű filmrendező a „Berlin ebste" című flmről. amelv a karlovéváry-i filmfesztiválon a Béke nagydiját nyerte, a szovjet sajtóban nagy cikket írt a film moszkvai bemutatója után. A „Berlin eleste"-t. a szovjet filmművészetnek ezt a kimagasló alkotását. most Szlovákiaszerte játsszák filmszínházaink. Pudovkin cikkének néhány részletét ezért közel iük. hogy olvasóinknak, akiknek alkalmuk nyílik a filmet megnézn., útmutatóul szolgáljon. .MIT OLVASSUNK?. Borisz Polevoj „Egy igaz ember" című regényének hőse, Alexej Mereszjev a sztálini korszak embere. Komszomol szellem, szovjet rend és iskola formálta jellemét. Alig huszonhárom esztendős, amikor a Nagy Honvédő Háború forgószele elkapja és repülőtisztként harcol azokért az eszmékért, amelyek rendíthetetlen hittel élnek szívében. A háború kiéget belőle minden salakot, jellemét teljesen kibontja, gyémántkéménnyé edzi, „igaz" embert formál belőle a ezó legnemesebb értelmében. Polevoj tudatosan kerüli a „hős" jelzőjét; Alexej Mer esz je v valóban nem köznapi hőse a Honvédő Háború nak, úgy érezzük, jóval több annál és mégis típus marad. A szovjet ember típusa, aki hazáját a jellemnek azzal az acélos szilárdságával és céltudatosságával védte, amely nem ismer lehetetlent, meg nem oldhatót. Bámulatba ejtő ez az önfeláldozó bajtársiassággal és elragadó emberiességgel és bátorsággal párosult szilárdság és akaraterő- Több illik rá a hősi jelzőnél, igaz ember, ahogy az író szemérmes büszke*éggel találóan jellemzi. * Mereszjevet repülőbaleset éri és kimondhatatlan fáradalmak után kórházba kerül. Az önfeláldozó ápolás megmenti az életnek, azonban mindkét lábát amputálni kell. Repülőnek lenni láb nélkül, — annyi, mint eleven holtnak lenni. Mereszjev szenvedélyes erővel gyűlöli az ellenséget, aki telhetetlen hódító vágyában gyönyörű hazáját lábbal tiporja és millió boldog szovjet tűzhelyet rombol össze, őt magát pedig rokkanttá tette. az ágyhoz láncolja, amikor minden idegszálával küzdeni akar. hogy visszaüssön és megfizessen a nácik minden gonoszságáért. És most megindul az emberfeletti küzdelem az élet értelméért, Mer eszcUjtp Ujaz ember jev esetében azért, hogy rokkantsága ellenére is újra repülhessen és felvehesse a harcot az ellenséggel. Legendás akaraterő kell ahhoz, hogy megközelítse a célt: csonkon, műlábakkal vadászrepülőgépet vezetni! Ehhez nem elég csupán az, hogy legyűrje a test roppant fájdalmait, izmait összeharapott foggal kényszerítse, hogy új mozdulatokkal pótolják az elvesztett lábakat, ezzel együtt növekednie kell Mereszjev jellemerejének is, nőnie kell hitének, hogy az elérhetetlent elérhesse ée « lehetetlent megváló sítsa. j Mereszjev hitét és erejét az a szovjet életforma és társadalmi rend táplálja, amely olyan fénylő jellemű embereket teremt, mint amilyen a regénynek legrokonszenvesebb alakja: Vorobjov komiíaaárius- Vorobjov a közösségért élő eszményi ember, az élet szenvedélyes igenlője. Halálos betegen jön a kórházba és így betegen is, az utolsó órájáig mély emberiességével, drágakőként viláyító szovjet jellemével környezetét formálja, életörömöt, alkoió kedvet áraszt és bolsevista akaratának szinte mágikus erejével a magit nyomo réknak érző és életunt Mereszjevben is felcsiholja az élet szeretetét, úgyszólván a sír szélétől rántja vissaa és életének tartalmat ad. Vorobjov alakjában Poievojnak sikerült a szovjet haza igaz emberé nek olyan fénylő emléket állítani, amely páratlan még az ilyen példaadó jellemekben igen gazdag szjvjet iro dalomban is. Vorobjov a szovjet haza fia, azé * népé, amely a sötétség erőinek megállít parancsolt és megmentette « világot. * Mereszjev lábainak amputálása utan elveseti életkedvét, Napról nap ra rosszabbodik állapota és menthetetlen volna, ha Vorobjov nem venné észre lelki válságát. Tanácsára Osztovszkij „Az acélt megedzik" című könyvét olvassák fel a kórteremben, ám ez is keveset segit. Hiszen Osztrovszkij regényének hőse nem volt repülő és ha Mereszjev nem ülhet többé vadászgépébe, akkor semmi értelme nincs kínlódásának. Vorobjevnek. aki a kórterem sebesültjeit csaknem fiainak érzi, ekkor kitűnő gondolata .támad. Egy régi folyóiratból megszejrzi azt a leírást, amely hírt ad arról, hogy az első világháborúban egy félljbú repülő hosszú gyakorlat után újra felszáll" hatott gépével. Mereszjev érdeklődése felébred, még kételkedik, az a re pülő aligha lehe' uéldakép. hiszen egy ép. egészséges lába volt- Hogyan repülhet ő újra teljesen csonk'n? És Vorobjev kimondja azt, ami Mereszjevet megmenti: — De te szovjet ember vagy! Csoda történik ? Nem, a szovjet élet nem ismer „csodákat'

1. Es Poievojnak, a szovjet írónak nmes szüksége rá, hogy valami természetfölötti erővel misztikusan magyarázza Mereszjev újjászületését. Egyszerűen a realitás síkján marad. Regényének példaadó igaz embere. Vorobjev, csupán felcsiholja Mereszjev szunnyadó energiáit, felébreszti akaraterejét., hogy a lehetetlennek tűnőnek nekigyürkőzzék. A komiszszár meghal, de embersége, igaz szovjet emberi mivolta tovább él A legfontosabb. amit elöljáróban meg akarok említeni, hogv ez a film a szovjet filmművészetnek mélységesen igaz népies alkoíása. A valóság az. hogy a film hősei, a fiatal acélöntő, később a szovjet hadsereg kitűnő harcosa: Alexej Ivanov és ieaz barájja, a tanítónő: Natasa Rumiancova nem is Pavlenko és Csiaureli alkotó elképzelésében született meg. Ezeket az alakokat maga az élet sugalmazta. Ügv tűnik, mintha már valahol egy gyárban vagy gyűlésen találkoztunk volna ezzel a jólelkű, szenvedélyesen szeretni tudó férfival, aki az ellenséget, ahogy megérdemli, szenvedélyesen gyűlölni is -tud ia. Sokszor láttuk jellegzetesen tiszta és becsületes arcát. Sokszor láttuk az életben ezt a tisztalelkű leánvt is. akinek van ereje nrra, hogy- munkával és teltei épitse nemcsak a saját, de az egész közöszösség életét is. Akinek van ereje, hogy az élet nehézségeit ne csak elviselje, hanem megküzdjön azzal Ilyen férfiak és Iven asszonvok milliói élnek a Szovjetúnióban. akik szeretik gyáraikat, iskoláikat, házaikat, de mindennél még jobban, még erősebben szerelik szülőhazájukat és hatalmas vezérüket, aki a kommunizmus felé vezeti őket. A nézők sokasára ismerhet magára ezekben az alakolíTian, mert megpillantják bennük saiát vonásaik-it. szavaikban felismerik saját szavukat és azt tapasztalják, hogv az érzések. amjveket kifejeznek a film hősei: nem hiányoznak az ő lelkűkből. Világosan és nagv művészi bátorsággal oldották meg a film alko'ói azt a jelenetet, amikor i kénen először jelenik meg előttünk Sztálin elvtárs. Hat;i|mas fák zöld koronáit lát iuk. ezekről siklik a kép a kert gviimölesfacsemetéire, amelvek közölt ott áll egyedül a nagy Sztálin, lapát!al a kezében. A csemet.fákat gondozza Az életet, a valóságos életet látjuk a film képein, az első jeleneitől az utolsóig. Az imént emli'ett ielenet a következőképpen bontakozik ki: Sztálinhoz megérkezik az általa vendégül hívott Ivanov acélöntő Azokban a jelene ekben, amelvek soron következnek, amikor a munkás! Sztálin elvtárs fogadja és ezen a fogadáson résztvesznck a Párt és a kormánv vezető személviségei: a a nézőt hatalmába keriti film alapeszméje. Ez az alapeszme: nép és vezére közötti mélv kapcsolat a nép határtalan szeretete Sztálin elvtárs iránt és odaadása, amellyel a kommun'zmus hatalmas ügve iránt iseltetik. Amikor a f

:ltn eseménvei hirtelen és váratlanul a háború tárgvkörébe fordulnak, amikor Alexei és Natasa hangulatos sétája közben bombák robbannak az aranyló búzatengerben, a szovjet emberek szívében feltámad a gyűlölet ugyanolyan hirtelen és szenvedélyesen, mint ahogy ez a valóságban. az éleiben történt. 1911 júniusának emlékezetes naniáiban. Az a tengernyi érzés, amit népünk álélt a háború alatt: a vesztesének nyomán támadt fájdalom és keserűség, a harc megvívásához szükséges kemény akarat érzése, a végső győzelembe vetett rendíthetetlen hit. a milliók soha nem látott hősiessége az élet igazságnak hatalmas ereiével támad lel ebben a filmben. Csak olvan művészek tudnak ilyen hűséges alkotást létrehívni, akiknek egész lénvíik összeolvad a néppel, akikel ugyanazok a rpélvséges érzések hatnak ál, mini az egész szovjet népet Ennek a filmnek talán legnagyobb értéke az, hogy olvan elgondolásokat és érzésekel iuitat kiíeiezésre. amelyeket az egész nép képvisel. A film hősei csak abból a megértésből és szeretetből születhettek, amelyet minden szoviet emher érez népe iránt. A film alkotóművészei a milliók szemével nézték az életet és átérezték mindaz!, ami végbement a milliók szívében. Érez i ezt mindenekelőtt a film központi alak iának ábrázolásakor. amikor a film Sztálin elvtársat eleveníti meg. A művész szeretete Sztálin elvtárs iránt egybeolvad azzal a nagv általános szeretettel, amelyet a nép érez hatalmas vezére iránt. Ez az érzés adott a film alkotóinak elég. erőt a halalmas vezér alakjának mélyen realista, igaz és ugyanakkor k

:emelkedő epikus megfogalmazására Nem sikerülhetett volna ezzel a feladattal kapcsolatban ilven hatalmas sikert elérni, ha a film alkotóit nem hatja át a vezér iránt érzett mélységes szeretet, ha a rendezői és a színészt nem liatia át az a meggyőződés. hogy a szerepen keresztül ki kell fejezni a nép szeretetét Sztálin úgy áll előttünk, an.nvire közel és oly atyai és testvér

1! módon, ahogyan őt valamennyien ismerjük és szeretjük Ilyennek látjuk őt a film minden jeleneiében, amikor fogadja Ivanovot, amikor a Kremlben dolgozik íróasztalánál, ahonnan a grandiózus küzdelmet iránvít ja. Ilven közelségben érezzük a tanácskozásokon, amikor megbeszéléseket folytat a Párt és a kormánv vezetőivel, a hadvezérekkel. Ilyen közeli, ilyen atvai és testvéri Sztálin nagv alakja, amikor a szovjet hadsereg dicsőséges győzelme után megjelenik Berlinben, ahol a szovjet emberek sokezernyi tömege fogadja üdvrivalgással és a rabságból felszabadított népek üdvözlik niélv tiszteletei és hálával, mint életük és jövőjük megmentőjét, mint a béke vezérét. egyszerű szovjet ember a hitleri ,, felsőbbrendű" ember felett. Nem lesz érdektelen, ha itt magát Polevojt idézzük, mi inspirálta az ..Egy igaz ember története" című regénye megírására. Polevoj jelen volt Nürnbergben, a Népek I télőszéke ülésein. Hermann Göring kihallgatása végéhez közeledett. A vád szovjet képviselőjének kérdéseitől falhoz szorítva elmond ta, hogyan morzsolódott fel a Vörös Hadsereg ütései alatt az eddig ve reséget i hadsereg — Elismeri-e hogy áruló módon megtámadva a Szovjetuniót, a legnagyobb gonosztettet követték el? kérdezte Göringet Roman Rudenkó, a vád szovjet képviselője — Ez nem gonosztett, hanem hiba volt -— mondta Göring komoran s lehajtotta fejét — csak azt ismerhetem be. hogy meggondolatlanul jártunk el. mert mint a háború folyamán kiderült. mi sokról nem tudtunk s sokat még csak nem is gyanítottunk. A legfontosabb, hogv nem ismertük és nem értettök meg a- szovjetorosz embereket. Rejtélyek voltak és azok is maradtak. Semmiféle, még a legkitűnőbb kémügynökség sem kéoes kimutatni a szovjetek Mereszjevben. A lehetetlen sikerül. | valódi ha^potenciáját. Nem az Mereszjev legyűrve a különféle előírások akadályait, újra csapattestéhez kerül és felveszi a harcot a sztálingrádi vereség után visszavonulásira kénvszerített. de még hatalmas erejű ellenfél. Göring hírhedt ..Richthofen" vadászrepülő* ellen. Es Mereszjev alnkjflian sryőz a hazáját védő szovjet katona, az ágyúk, repülőgépek, tankok óriási számára gondolok. Ezt mi nagyjában .tudtuk. Nem beszélek az ipar hatalmas fejlettségéről és mozgósításra való készségéről. Az emberekről beszélek, az orosz ember mindi? relté'v volt az ideeenek s7Prr>éhpr> Napoleon sem értette meg Mi osnk megismételtük Napoleon tévedését. Büszkén hallgattuk kényszerű elismerését »a rejtélyes orosz ember«ről, hazánk »íe! nem fedezett hadipotenciáljárók — írja Polevoj. — El is hisszük, hogy a szovjet ember, aki tehetségével, önfeláldozásával, hősiességével ámulatba ejtette az egész világot, valóban végzetes talány volt és maradt a Göringek szemében. De, 'hogy is érthették volna meg a német »úrifaj« fertelmes .,e!mélet"-ének e kitalálói a szoci?lizmusban nőtt ember lelkét és erejét! És ekkor egyszerre eszembe jutott ",'lexej Mereszjev. A komor, szigorú, tölgyfaborításos terip'cen tisztán e/őttem állt félig már elfelejtett arculata. És kedvem támadt ebben a Nürnbergben, a fasizmus bölcsőjében, ama milliónyi egyszerű szovjet emberek egyikérő

1 beszélni, akik szétzúzták Keitel hadseregét, Göring légi ármáríiáját. akik a tenger fenekére süllyesztették Raeder csatahajóit, és hatalmas csapásaikkal összetörték Hitler rabló államát. A sárgafedelű iskolairkák, melyek egyikére Mereszjev ráíita, hogy »a harmadik század harci kirepüléseinek naplója«, velem jöttek Nürnbergbe. A törvényszéki tárgyalásról szállásomra térve, újra nekiültem a kopott jegyzeteknek és hozzáfogtam, hogy híven leírjam Alexej Mereszjevet és elmondjak mindent, amit saját elbeszéléséből megtudtam A könyv címe- »Egy igaz ember története« — mert Alexej Mereszjev igaz szovjet ember, akit Hermann Göring sohasem értett és gyalázatos haláláig sem volt képes megérteni. Nem értik meg Mereszjevet azok se, ükik hajlandók elfeledni a történelem leckéit s titokban most is arról álmodoznak. hogy Napoleon és Hitler útjára lépjenek. Egri Viktor.