Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-16 / 265. szám, csütörtök

1950 november 16 •ontos határkő lesz az egész világ íiépeina* békéért és az emberiség' szebb jövéjjfért folyó harcában. További miiaOKAt fog mozgósítani aktív és döntő karcba, az imperialista háború ós ttszitói ellen, fokozott békeoffenzívába az angol-amerikai imperialisták fe minden kiszolgálójuk ellen. Az angol kormány intézkedései, amelyet a békekongresszus vneghiusitására tett, bebizonyították azt, hogy a háborús uszítók gyengék és reszketnek a béke erői előtt, félnek a nézetek szabad kicserélésétől. A varsói kongresszus a népek békeakarata legyőzhetetlen erejének új hatalmas manifesztációjává válik. Fontos csata lesz ez ebben a világküzdelemben, olyan csata, amely segít elnyomni a háborús uszítókat és segíti a népeket, hogy elnyerjék a tartós békét. A felszabadító néphadsereg minden támogatást megad Iibet lakosságának Dáfclyugat-Kina katonai közigazgatási testülete és a népi felszabadító hadsereg délnyugatkínai parancsnoktóga közös nyilatkozatot adott ki a központi népi kormány politikájának végrehajtásáról, Tibet felszabadításávftl kapcsolatban. Mao-Ce-Tung, a központi népi kormány elnöke és Csu-Te főparancsnok bevonulási parancsot adott a népi felszabadító hadsereg csapatainak — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy segítsenek Tibet népének felszabadulni az angol-amerikaj imperializmus elnyomása alól. Tibet valamenynyi lakosának és izerzetesének egységesen segítséget kell nyújtania a népi felszabadító hadseregnek, az ímpedialista fcefolyás felszámolásában, ségével az új Tibet együttes felépítésének érdekében. A felszabadító néphadsereg biztosítja a vallásszabadságot, védelmébe V>»E minden templomot és segíti Tibet lakosságát a földművelés, állattenyésztés, ipar és kereskedelem kifejlesztésében, valamint életkörülményei megjavításában. A közigazgatási és a katonai rend szer Tibetben a régi marad. Tibet csapatai a Kína- Népköztársaság hon védelmi erőinek részévé válnak. A szerzetesek és hivatalnokok helyükön maradnak. Tibetben minden reformot a nép akaratának megfelelően hajtanak végre, a néppel való tanácskozás alapján. Ha megállapítják, hogy a kormánygépezet szakított az impe a tibetiek önkormányzatának bizto- rializmussal és a Kuomfritanggal és sításában és kölcsönös segítségen nem folytat aknamunkát, akkor a alapuló baráti kapcsolatok létesítésé- kormányhivatalnokok helyükön ma ben Kína valamennyi többi nemzeti- ' radhatnak. FELHÍVÁS! A „Jó könyv és sajtó heté"-nek titkársága annak közlésére kért fel bennünket, hogy a magyar községek ne reklamáliák magyar könyvek küldését, mert azokat csak e hét folyamán küldik szét. Három nappal a kiállítás megnyitása előtt mindenütt ott lesznek a könyvek. A koreai néphadsereg kemény ellentámadása Váratlan csapást jeleni az amerikai hódítókra Sanghájból jelenti a TASZSZ: A Venguibao címfí lap a koreai helyzetről a következőket írja: Váratlan csapásként érte az amerita' imperialistá6 kat- •« koreai néphadsereg hősies eílen=i^ámadása és a kínai őnkéntesfk hősies részvétele a koreai hadműveletekben. Annak, hogy az amerikai küldöttvása mellett szavazott az a célja, hogy újabb összeesküvést szervezhessenek, időt nyerjenek további agreszszió előkészítésére és hogy becsapják az araerikai és kínai népet. A lap felhívja a kínai népet, Tokozza éberségét az amerikai imperialisták • támadó összeesküvésével szemben, ne engedje magát megtéveszteni ség képviselője a Biztonsági Tanács- . és kemény határozott ellenállással ban a Kínai Népköztársaság meghí- | válaszoljon az agresszióra. U J szo A görög kérdés továbbra is foglalkoztatja az ENSz politikai bizottságát Hétfőn délután az ENSz közgyűlésének po.itikai bizottsága íolyiatta vitáját a görög kérdésről. Brazília képviselője, aki elsőnek szólalt feli, dicsérte az úgynevezett Balkán-bizottság tevékenységét. A görög kiküldött felhívta a bizottságot, hogy fogadja el az öt küldöttség és a görög küldöttség határozati javaslatait. A következő felszólaló a Fehérorosz Szovjet Köztársaság küldöttségének vezetője. Kiszelev volt. Kiszelev elemezte a Balkán-bizottság jelentését és megállapította, hogy ez a jelentés elfogult ée ?rra szolgál, hogy Albániát és Bulgáriát beíeketítse. Kiszelev fölhívta a Bizottság figyelmét az USA-nak és Nagy-Britanniának katonai és politikai beavatkozásaira Görögország belügyeibe. Rámutatott arra. hogy fz a beavatkozás Görögország belügyeibe az igazi oka a görögországi és az egész Balkánon uralkodó feszült helyzetnek. Megdönthetetlen tények világosan bizonyítják — jelentette ki Kiszelev, — a brit és az amerikai imperialisták teljesen határozott célzattal é'esztik a háborús veszélyről szóló hazug híreket. Görögországra szükségük van, hogfy konfliktust idézzenek ellő a Balkánon és Görögországot Albánia és Bulgária ellen ugródeszkának akarják felhasználni. Kiszelev bírálta az öt áílam és Görögország á'tal benyújtott határozati javaslatokat. Rámutatott a Szovjetúnió küldöttségének határozatában foglalt javaslatra és kijelentette, hogy véget kell vetni a kivégzéseknek, a terrornak és erőszakosságoknak, amelyeket Görögország népel'enes kormánva követ el a demokraták és antifasiszták ellen. tette ki a szovjet kiküldött. Egyedül csak abban az esetben, ha Görögország lemond t támadó igényeiről, lehet eltávolítani a Görögország és Albánia közötti kapcsolatok rendezésének útjában áilió komoly akadályt. A Szovjetúnió kiküldötte újból követelte a Balkán-bizottság feloszlatását és rámutatott arra, hogy e bizoťság tevékenysége a Görögország Albánia, valamint Bulgária közötti kapcsolatok rendezésének kárára volt Carapkin új tényeket hozott fel. amelyek a Görögországban uralkodó terrorról tanúskodnak és kijelentette, hogy a Szovjetúnió küldöttsége ko:litlanul támogatja azokat a követeléseket, hogy vessenek véget a demokratikus tábor követőinek üldözésével Görögországban és megtegyék azokat az Intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a demokratikus rendszer kialakítását Görögországban. Végezetül a szovjet kiküldött megemlékezett a görög gyermekek repatriációjának kérdésérő!. Leleplezte azokat a hazug állításokat, hogy állítólag a népi demokratikus országok, amelyek a görög gyermekeknek menedéket nyújtottak, ezeket a gyermekeket erőszakkal visszatartják országaikban és .megakadályozzák Görögországba vaió visszatérésüket. Ezek az országok a görög gyermekeket emberbaráti okokból fogadták be a gyermekek szülőinek kérésére, s egyáltalán nem akadályozzák meg a gyermekeket abban, hogy szüleikhez hazatérjenek olyan feltételek mellett, amelyeket az ENSz közgyűlésének illetékes határozatai szabnak még. A következő felszó'aló Politisz görög kiküldött volt A görög küldött igyekezett megcáfolni, nogy Görög' Plaisant francia kiküldött a szovje ] orszáfíba

n terror uralkodik. A görög, hatarozati javaslat o Jen fogla t állast kik

C|

d

ött beszéde, mint rendesen alias és azt a!litotta. hogy e javaslat e fo- é

s ^ támada*okai tartalmazott a gadasa »beavatkozast« jelentene uo- - --- rögország belügyeibe. Carapkin szovjet kiküldött beszédében megállapította, hogy egyetlen küldött sem, akik a szovjet határozati javaslat ellen foglaltak állást, nem tudta megcáfolni azokat a következtetéseket, amelyeket a szovjet külSzovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen. A bizottság délutáni ülésének befejezése előtt utolsónak Suchy lengyel kiküldött szólalt fel. Bebizonyította, hogy Görögország képviselője a bizottságot hamisan tájékoztatta és döttség vont le a Balkáni-bizottság ajörögwgá^ helyzetet hazug fénySuchy a példák egész sorát hozta fel. amelyek arról tanúskodnak, jelentésének elemzéséből. Carapkin rámutatott arra, hogy Görögország képviselője ha'lgatással napirendre tért az Albánia déli részére irányuló görög igények kérdése felett. Görögország Albánia területi sértetlenségét veszélyezteti, — jelenhogy a görög monarcho-fasiszta kormány Albániát meg akarja fosztozik. Carapkin felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet javaslat ellenzői közui senki sem tudta megcáfolni azokat a tényeket, amelyeket a szovjet küldöttség felszólalásai tartalmaztak a görög kérdésről. A Szovjetúnió küldöttsége úgy véli — monaotta Carapkin —, hogy egyedül csak a szovjet határozati javaslat elfogadásával lehet valóban megoldani a görög kérdést. A Szovjetunió kiküldöttjének beszede után Arbe Laez, a bizottság emoKe az áltaianos vitát befejezettnek nyilvánította. A bizottság az egyes határozati javaslatok tárgyalására tért át. Először Görögország határozati javaslatáról szavaztak, amely azt Követeli, hogy a ,Gorogországtol északra elteruJó orszagoknak" azt ajánlják, hogy küiajék haza azonat a görög kato'hai személyeket, akiket görög partizanok fogtak el és azután állítólag ezekbe az országokba szállítottak. A szovjet kiküldött a határozati javaslat eliogaüása ellen foglalt állast és rámutatott arra, hogy a görög kormány nem hozott tel semilyen Olyan ágyelemre méltó tényt, amely azt bizonyítaná, hogy görög katonai személyek valóban fogságban vannak, „Görögországtól északra fekvő országokban''. A görög határozati javaslat ezután szavazásra került és az angol-amerikai tömb szavazatainak többségével elfogadták. Az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália és Pakisztán küldöttségeinek közös határozati javaslatát a szavazó gépezet szintén elfogadta. Ezután a Szovjetúnió küldöttségének határozati javaslatáról szavaztak, amely az általános amnesztia kihirdetését, a görög demokraták koncentrációs táborainak feloszlatását, általános szabad parlamenti választásokat követelt Görögországban. A javaslatot, ahogy előrelátható volt, a fejbólintó szavazó gépezet elvetette. A bizottság ezután áttért Ausztrália, Dánia, Hollandia és Franciaország közös hátározati javaslatának, a görög gyermekek répatriációjáról szóló kérdésében a szavazásra. Ausztrália és a San Domingo-i köztani függetlenségétől A lengyel társaság képviselői támogatták e küldöttség nevében Suchy a Szov- javaslatot. íOlajág a 5Íelovocbati 1 Háziasszonyaink és általában a vásárló közönség sietve, minél gyorsabban bonyolítják le bevisárl'saikat, végigfutják az üzleteket, a hentest, e »ejcsarnokot, a zöldségelárusítót. Nem is gondolnak arra, hogy az asztalok mögött álló emberek, férfiak, asszonyok és lányok milyen nehéz és kimerítő munkát végeznek, hogy nekik is van otthon családjuk, háztartásuk, amely nélkülözi jelenlétüket. Különösen nagy a forgalom a zöldségelárusító helyeken, azok közül is főleg a „Zelovoc"-központban, a vásárcsarnok előtti földalatti helyiségekben. Sikerült kifogni egy békességes szerda déli órát, amikor a Zelovoc elárusítóasszonyai saját belátásuk szerint tesznek-vesznek, vásárlók híján a pultokon heverő áruval foglalkoznak, rendezkednek, tisztogatnak. IRillanatok alatt összeverődik az asszonyok esőportja Szívesen nyilatkoznak az Uj Szó részére, annak ellenére, hogy egy részük nem is tud magyarul. Luprich Anna elvtársnő kijelenti: — A kormány tavasszal felhívást intézett az asszonyokhoz, hogy kapcsolódjanak be a munkafolyamatba. Akik itt vagyunk, ennek a felhívásnak tettünk eleget és igyekszünk minden tekintetben kiérdemelni a vásárlók megbecsülését. Gyuran Mária is közbeszól: — Mindegy, hogy milyen munkaszakaszon dolgozunk. Egyformán kifejezhetjük munkánkkal, hogy szívesen és lelkesen támogatjuk hazánk szocialista építő programját. Gyermekeink és egész népünk jólétéért, békéjéért dolgozunk. Nem akarunk soha többet háborút. Nem akarunk pincékbe és alagutakba bújni a bombák és gépfegyverek elől. Ezért írtuk ató annakidején egytőlegyig a békeívet is. i Rabay Apollónia a jeTfenre utal: — Most, hogy éppen folynak a II vSlágbékekongresszus előkészületei, ta pasztalhatjuk. hogy mennyire erőlködnek a kapitalisták, hogy lefolyását megakadályozzák. Angliába nem akarták beengedni a békekiküldötteket. Jobban féltek tő'.ük, mint az atombombától. Ezért kellett áthelyezni a kongresszust Varsóba. — Azért nem akarták beengedni a békeküldötteket — szól közbe Luprichné —, mert békeakaratunkkal, amely mögött százmilliók akarata áll, veszélyeztetik a kapitalisták háborús nyereségeit. Azt találták ki, hogy a kommuniftáik akarják magukhoz ragadni a békekongresszus irányítását, mintha a béke ügye csak a kommunisták ügye lenne. Mi, felvilágosult asszonyok, akik a Pártban, vagy legalább a Zivena Csehszlovák Nőszövetségben szervezkedtünk, nagyon jól tudjuk, hogy fökötelességünk gyermekeink és társadalmunk, egész dolgozó népünk iránt, hogy megvédjük a béke ügyét. Ismét Rabay elvtársnő szólal meg: — Azt is tudjuk, hogy ezt a békeakaratunkat legjobban munkával vihetjük sikerre. Ezért fokozott igyekezettel dolgozunk. — Vannak asszonyok — mondja erre Gyuranné —, akik ugyan nem akarnak háborút, de hogy valamit tegyenek is a békéért, arra nem igen határozzák el magukat. Az ilyeneket meg kell győznünk és be kell nekik bizonyítanunk, hogy nem elég a háborút nem akarni, —- harcolni is kell a békéért. Szóval és tettel, munkával, gyermekeink szociális szellemben való nevelésével. Egy magastermetű, komolyarcú asszony, Tánczosné szólal most meg, aki eddig csak figyelmesen hallgatta a többieket: — Én Budapesten éltem át családommal a háborús éveket és az ostromot. Az elszenvedett borzalmak örökre belém oltották a háború gyűlöletét. Hat hétig bujkáltunk pincékben, pedig a legkisebbik gyermekem még csak hathetes volt. Hradec Margit asszony sem állja meg szó nélkül. Hogy is hallgatna most, amikor a lét kérdéséről, a háborúról vagy békéről mondhat véleményt: — Nemcsak azért kell a háború ellen harcolnunk, mert gyermekeink vannak. Harcolnia kell mindenkinek azért, mert meg kell akadályoznunk a tömegek gyilkolását, fiatal emberek ágyútöltelékké süllyesztését és békés, nyugodt életünk feldúlását. A második világháborúban a szovjet katonák is eljöttek ide, hogy értünk, a mi szabadságunkért .harcoljanak. Nem törődtek azzal, hogy látják-e még családjukat. Rabay elvtársnő megjegyzi: — Mi már sokat beszélgettünk itt egymás közt ezekről a kérdésekről és mindannyian azon a nézeten vagyunk, hogy a Szovjetúnió nélkül nem értük volna el mostani nyugodt életünket, nem épithetnők a szocializmust. Walterné ezt mondja: — Nyilvánvaló, hogy most jobb az életünk és biztosabb a kenye rünk, mint azelőtt, a kapitalista időkben volt. Annál felháborítóbb az olyan eset, amilyen például a közelmúltban is előadódott. Itt járkált a helyiségben egy olyan dámaféle és mindenfelé azt mondogatta, úgy félhangosan, hogy: Kitört a háború! — Nem is tudtam ezt sokáig hallgatni és rászóltam: ,,Ugyan, mit beszél itt valótlanságokat? És mit gondol, ki hiszi ezt el? A dolgozók, a munkásnők biztosan nem, legfeljebb a reakciósok és a volt kapitalisták. Mi azonban nem egyezünk bele a háborúba, ez olyan természetes, mint ahogy a gyermekeinknek boldog jövőt akarunk." Azalatt Luprich elvtársnő élénk megbeszélést folytat az asszonyokkal. Aztán még szorosabbra zárul körülöttem az asszonyok gyűrűje és amikor Luprich elvtársnő beszélni kezd, a többiek ajka szinte együtt mozdul az övével: —i Jegyezd fel elvtársnő, hogy mi, a központi Zelovoc elárusító dolgozó asszonyai, most elhatároztuk, hogy a békéért munkakötelezettséget vállalunk. Ledolgozunk tiz önkéntes munkaórát és felajánljuk a varsói II. világbékelcongresszusnak. Igv akarjuk kimutatni hálánkat a Szovjetúniónak és Sztálin elvtársnak, akiknek szabad életünket és békeharcunk erejét köszönhetjük. Pócz Olga jetúnió küldöttségének javaslatai mellett fogklt állást. Kedden, november 14-én délelőtt folytatódott a görög kérdésről szóló vita. Az ülés ekjén a kiküldöttek köJ zött szétosztották Ausztrália, Dánia, Hollandia és Franciaország javaslatát a görög gyermekek repatriációjáról. A javaslat hazug állításokat tartalmaz, amelyek szerint Jugoszlávia kivételével egy ország sem tett az utóbbi két év alatt egy lépést sem azon határozat megvalósítására, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A javaslat továbbá ajánlja, hogy felhívják mindazokat az országokat, amelyek a görög gyermekeknek menedéket nyújtottak, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a görög gyermekek hazaszállításiára. A javaslat továbbá állandó bizottság felállíriásátt követeli, amelynek feladaita a görög gyermekek lehető leggyorsabb repatriációjáról való gondoskodás. A határozati javaslatban egy szó sincs arról, hogy a görög gyermekek repatriációja egyedül a görög kormány hibájából késlelkedett, amint az már bebizonyult a Szovjetúnió képviselőjének beszédéből. Carapkin szovjet kiküldött újból figyelmeztette a politikai bizottságot, hogy a görög kormány képviselője nem felelt arra a kérdésre, vájjon a görög kormány feladta-e támadó területi igényeit EszakEpiruszra, amely Albániához tarCsehszlovákia képviselője, František Píáek felszólalt azon rágalmazó állítás ellen, amelyet a határozati javaslat tartalmaz, hogy állítólag azok az országok, amelyek a görög gyermekeknek menedéket nyújtottak, nem tették meg a szükséges lépéseket a közgyűlés a gyermekek repatriációjáról hozott határozatának megvalósítására. Pišek kijelentette, hogy a csehszlovák kormány több mint 100 görög gyermek Görögországba való repatriációjáról tárgyalt és tárgyal. A csehszlovák kormány ragaszodik ahhoz, hogy a görög részről a gyermekek visszaküldése végett benyújtott kérvénye- 1 ket megfelelő módon átvizsgálják abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a közgyűlés határozatának, hogy a gyermekek repatriációja úgy valósuljon meg, hogy a gyermekeket valóban szüleikhez vagy legközelebbi rokonaikhoz szállítsák viszsza. Ezenkívül a csehszlovák kormány biztosítékot kíván arra nézve, hogy ezeket a gyermekeket nem teszik gyűjtőtáborba, hogy nem válnak a Görögországban uralkodó terror áldozataivá. Ennek légjobb biztosítéka — mondotta Csehszlovákia kiküldötte — a görögországi helyzet kiegyenlítése, a demokratikus rendszer felújítása és a terror megszüntetése volna. Ezzel a keddi délelőtti ülés véget ért. Megérkezett Varsóba a Szeťetón'ó, a K nat Népköztársaság és a Mereai Népi Demokratikus Köztársaság béMekilldöltsége Hétfőn este Varsóba érkeztek s a I A küldöttségek fogadtatására a lenSzovjetúniónak, a Kínai Népköztársa- j gyei főváros sokezer dolgozója vonult ságnak éj a Koreai Népi Demokrati- j ki a pályaudvarra A "fogadtatáson kus Köztarsaságnak a II. Békevilág- i megjelentek a Lengyel Egyesült Munkongresszusoft résztvevő küldöttségei. t' káspárt vezető tagjai, Le'oegyev varA küldöttségek útja a szovjet-lengyej határtól Varsóig valóságos diadalmenet volt. A lengyel dolgozók tízezrei sereglettek ki az állomásokra és lelkesen üdvözölték a küldötteket. A varsói pályaudvar ünnepi díszt öltött erre az alkalomra. Hatalmas drapériákon a világ ' minden népének nyelvén üdvözlő feliratok köszöntötték a kü'döttségeket A díszítések középpontjában Sztálinnak, a béke nagy zászlóvivőjének arcképe volt. sói szovjet nagykövet a Kínai Népköztársaság és a népi demokráciák Varsóban működő diplomáciai testületeinek tagjai. A fogadtatás hatalmas béketüntetéssé vált A Lengyel Országos Békebizottság alelnöke üdvözölte a békekiildötteket. Az üdvözlésre Alekszej Szurkov szovjet költő válaszolt Beszéde alatt és után a megjelentek lelkes ünneplésben részesítették Sztá'int, Mao Ce Tungot és Kim Ir Szent.