Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-13 / 237. szám, péntek

II j SZU 19-50 október 13 Megkísérlik az ENSz-t a gyarmati népek fokozottabb kizsákmányolására felhasználni Az ENSz gazdasági és pénzügyi bizottsága megkezdte a gazdasági és szociális tanács augusztusi geni'i ülése beszámolója második fejezetének megvitatását. A gyarmati hatalmak, Nagy-Britannia és a gazdaságilag függő országok, valamint Egyiptom és Görögország képviselői amellett foglailtak élást, hogy a fejlődésben visszamaradt országokat továbbra is tőkével lássák el és hasonlóképpen vélekedtek, mint Ausztrália kiküldöttje, hogy a Nemzetközi Bankot is a fejlődésükben visszamaradt országok kapitalista kizsákmányolásának szolgálatába állítsák. Dr. Stadnik ukrán küldött rámutatott arra, hogy ez országok, lakossága alacsony életszínvonalának valódi oka a kapitalista kizsákmányolás és határozottan állást foglalt az ENSztől nyújtott segítséggel való visszaélés ellen. Ebben az értelemben beszélt Tau ber csehszlovák kiküldött is, aki sze mére vetette az ENSz-nek s különösen a gazdasági és szociális tan-acs nak, hogy a fejlődésben visiszamara dott országok gazdasági fejlődésének kérdésében csupáll tanulmányi tevékenységre korlátozódtak, ahelyett hogy gyakorlati eredményeket értek volna el. Az imperialista hatalmak nak, élükön az USA val nem őszinte érdeke, hogy ezek az országok valóban fejlődjenek. Azok a szakértők akik a gazdasági és szociális tanács augusztusi genfi ülésének beszámoló ját kidolgozták, nem vették figyelem be a nemzeti gazdasági' források és termelőerők fejlődését és megtakarításokat emlegettek Megfeledkeztek arról, hogy megtakarítások létrejöttének egyik alapvető feltétele a -taka rékoskodók bizalma saját kormányuk és pénznemük iránt. Kim-lr-Szen elvtárs kiáltványa ((Folytatás az 1 oldalról) előtt, hogy Koreát amerikai gyarmattá változtassák és rabságba sodorják a koreai népet. Ez az intervenció másrészt azt a célt követi, hogy az ázsiai népek nemzetfelszabadltó mozgalmát elnyomja, Koreát egy Szovjetunió és Kína ellen indítandó háború katonai, sztratégiai felvonuló teieppé változtassák. Az amerikai imperialisták az ENSz nevével álcázzák koreai agreszszív terveiket. Az amerikai Imperialisták azt hangoztatják, hogy a katonai akciókat Koreában az ENSz Biztonsági Tanácsának rendelkezése alapján foganatosítják. Az amerikai katonai beavatkozás azonban a Biztonsági Tanács döntése előtt kezdődött. De magának a döntésnek sincs jogérvényessége, mert azt a BT állandó tagjainak, a Szovjetuniónak és Kínának, valamint a koreai nép delegátusának távollétében hozták meg. A rabló amerikai imperialisták az ENSz zászlaja alatt szörnyű bűntetteket követnek el Koreában. Az amerikai repülők és ha jók romba döntik békés városainkat, falvainkat, megsemmisítik Ipari üzemeinket, amelyeket a koreai nép véres verejtékkel épített fél. Az amerikai katonák hazánkban a békés ' lakosságot, asszonyokat, gyermekeket és öregeket gyilkolnak. Az amerikai rablók durván sértik az ENSz alapokmányát, semmibe veszik a nemzetközi jogot, az erkölcsi normákat és embertelen módszerekkel tesznek kísérletet arra hogy megtörjék a koreai nép akaratát és harci szellemét. A hősi népi hadsereg, a partiznok, Korea egész népe egy emberként emelkedett fel a külföldi intervenciósok ellen, hogy megvédje hazája szabadságát és függetlenségét. Az egész koreai nép mind a fronton, mind a frontmögötti részekben végtelen önfeláldozásról, hazáfiságról és hősiességről tesz tanúb'zonyságot a hazája függetlenségéért vívott harcában. A népi hadsereg hős támadásainak hatása alatt a támadó amerikai katonaságot egyik vereség a másik után érte. A

z amerikai imperialisták akik országunk szent föld iéről való kiűzésnek veszélye előtt álltak, kísérletet tettek, hogy felújítsák telies- mértékben elvesztett autoritásukat és attól a vágytól hajtva, hogy mindenáron, minden áldozatvállalás mellett Koreában agresszív céljaikat elérjék, mozgosították a csendesoceáni szárazföldi, tengeri- és légierejüket, sőt Koreába küldték Földkőzi tengeri és tartalékos tengerészeti hajóikat is. Az amerikai agresszorok a koreai háborúra hatalmas katonai erőket mozgósítottak, katonák száma több tízezerre tehető és szeptember 16-án Incson mellett több mint 50.000 embert tettek partra A kihajózási- müvchtekben többszáz hajó és több mint 500 repülőgép vett részt. A

z ellenség azzal számolt, hogy egy csapással beveszi Szöult ez azonban nem sikerült. A népi hadsereg katonái, akiket a szöuli polgárság támogatott, a számbelileg sokkal nagyobb ellenséggel szemben 14 napos ellenállást fejtett ki és ezzel a

7 önfeláldozásnak és a haza védelmében kifejtett harcnak hősi példáját adta. Az ellenség a többi fronton is erősebb volt. Ezért kellett népi hadseregünknek visszavonulnia. A fronton komolv helyzet állott be. Az ellenség, amelv elérte a 38-as szélességi övezetet, betört északra. Az amvrilai imperializmus katonai intervenciójával még inkább leleplezte népellenes törekvéseit és világosan megmutatta, hogy nemcsak a koreai nép legmakacsabb és legnagyobb ellensége, hanem valamennyi ázsiai nemzetéé is. A háború három hónapia megmutatta, milyen példátlan erőforrásokat nyújt népünk. A háborúban a koreai nép megmutatta 'gazi erejét, amelyet szabadsága és függetlensége, a demokratikus reformok s boldog jövője érdekében harcba vetett az amerikai imperialisták, a Li-Szin-Man-féle banditaklikk kísérletei ellen, akik népünket újból vissza akar iák rántani a nyomorba és a rabszolgaság elmaradottságába. Ma a legfontosabb feladatunk, hogy vérünk utolsó cseppjéig védelmezzünk minden talpalatnv' földet, minden rendelkezésünkre álló erőt előkészítsünk, hogy határozott csapást mérjünk az e'lenségre, hogy örökre és teljesen kiűzzük a külföldi fegyveres intervenciósokat és lakájaikat, a ľszinmani árulókat hazánkból. Ez a döntő csapás pedig ellenségünket elkerülhetetlenül el fogja érn'. A koreai népnek még magasabbra kell emthie a Koreai Népi Demokratkus Körtársaság zászlaját, a koreai nép győzelm' lobogó iát. Dicsőség Korea hős népi hadseregének, dicsőség az ellenség hátvon-lában tartózkodó hős partizánoknak! Éljen a hős koreai nép amely függetlenségéért, szabadsígáért. hazája becsületéért harcra kel az amerikai imperialista agresszorok ellen! Kik kaphatnak építkezési segélyt a hadikárt szenvedett épülatekre A háborúban tönkrement épületek némely tulajdonosa nem tudja, hová ke'l fordulnia, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 128/1945 Sb sz rendelet 19 §-a értelmében megszerezhesse a javítási munkálatokhoz szükséges összeget. A műszaki megbizotti hivatal 1947., 1948. és 1949. években elvégezte e károk felbecsülését. Ahol a becslés megtörtént, a népjóléti megbizotti hivatal bizottsága döntött a hadikár Összegéről. A kártérítés öszegéről végzést kapott a hadikárra jogosult fé', valamint a Központi Nemzeti Bizottság műszaki osztálya. Aprifis előtt az ösze. geket olymódon fizették ki, hogy a Központi Nemzeti Bizottság egyes műszaki tisztviselői megál'apították a végrehajtott javítási munkálatok százalékösszegét és ? népjóléti megbízotti hivatal ennek alap ián kifizette. Mivel az össz-szlovákíai méretű akcióban bizonyos visszaélések történtek, a népjóléti megbízotti hivatal elrendelte, hogy az építkezési járulékokat csakis azután fizethetik ki, ha a bizottság kivizsgálta, vájjon az épületet megjavították-e és milyen mértékben. A járulékot tehát csakis abban az esetben fizetik ki, na a javítást legalább részben már elvégezték. A bizottság most a károsult személy szociális helyzetét is kivizsgálja és aszerint dönt, vájjon az ügyfél rászorult-e íz építkezési segélyre. Meg kell jegyezni, hogy a 110/1950 Sb sz. törvény alapján 1950 VII. 26 óta a fenti eljárás szerint csak azokra az épületekre nyújthatnak építkezési segé'yt. amelyeket a fentjelzett napig megjavítottak vagy amelyeknek javítását megkezdték Ahol épületeket még nem javítottak meg vagy még el sem kezdték javításukat, a tulajdonosok a Lakásgazdflság- alaptól kapnak támogatási házuk újjáépítésére. Egyes polgárok kérvényt nyújtottak be építkezési segély elnyerése céljából az előírt határidőn be'ül. E kérvényeket egyes esetekben tévedésből elutasították, i'letőleg nem intézték el és a becslést sem hajtották végre. Ha e polgárok a javítási munkálatokat július 26-áig elvégezték, kérvényezhetik a becslés végrehajtását és szociá'is helyzetük szerint megkaphatják az építkezési segélyt Az építkezési segéllyel kapcsolatos ügyeket a 128/45 Sb. törvényrendelet alapján a Központi Nemzeti Bizottság III. körzeti tanácsának műszaki osztálya intézi, Bratislava, Nám. 1. tnája | 22/B sz. alatt A szakértők maguk is rámutatnak a visszamaradott országok lakossá, gának bizalmatlanságára, amellyel az imperialista hatalmaktól függő kormányaik iránt viseltetnek. Hasonló a helyzet az úgynevezett ön álló államokban is, amelyeknek kormányai belügyi nehézségeiket és a külföldi monopolista tőkétől való függőségüket a haladó mozga lom legdurvább elnyomásával leplezik és külpolitikájukban az ame rikai imperializmus leghűbb csat lósává válnak, mint például Chile A gazdasági és szociális tanács szakértői — mondotta Tauber cseh szlovák képviselő — a kapitalista gazdálkodás elvéből indulnak ki, nem vizsgálják meg a valóságat és nem fáradnak azzal, hogy rámutassanak a strukturális változások szükségességére a gyarmati gazdálkodásban, a félgyarmati és úgynevezett önálló országok gazdaságában. E szakértők nem ismerik azokat a tapasztalata kat, amelyeket a tervszerű; szocialista gazdálkodású államok nyertek ezek számára nem léteznek a Szovjet únió gazdasági sikerei, nem létezik kölcsönös, hathatós gazdasági, mű szaki segítség a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok között, az áĹlami szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása alapján. Ellenkezőleg, a szakértők beszámolója a gyarmati ki zsákmányolást' védelmezi, a külföl di töke védelmét javasolja a fejlődésükben visszamaradt országokban és nem mutat. rá arra a tényre, hogy az országok gazdasági fejlődésének alapvető felvétele a belföldi források mozgósítása, a termelő erők felvirá goztatása és az imperialista hatalmaik gyarmati kizsáiancnyolásánaik megszüntetése. Tanúi vagyunk annak, hogy az elmaradott országoknak nyújtott amerikai segítség palástja alatt az USA és a hanyatló, gyarmailú hatalmak kö. zöít folyó szívós harc rejtőzik — jelentette ki a csehszlovák képviselő. Az amerikai terjeszkedés nem korlátozódik csak az amerikai szárazföldre, baneim igyekszik hadászati támaszpontokat kiépíteni az egész vi lágon és hadászati nyersanyagokat akar szerezni az új támadó háborúra. Az USA mos', a legharciasabb védelmezője a koloniaiiíQ-usnak. Az amerikai uralkodó körök elképzelését a fejlődésben visszamaradt országok gazdasági fejlődéséről Tru rnan 1949 január 204 ismert beszédének negyedik pontja jellemzi. E program teljesítése arra van hivatva hogy az amerikai imperializmusnak biztosítsa a visszamaradt országok äjványi gazdagságának kihasuználását és az úgynevezett önzeitlein segít ség leple ailaibt biztosítsa ez országok belügyeibe való beavatkozását. Az országok fejlődéséneik kérdése egyúttal a vil'ágbéke kérdése is, amit egyedül az összes nemzetek állami és nemzeti önállóságinak, így a fejlődésben visszamaradt országok nemzetei állami fennhatóságának biztosításával lehet csak elérni. Csak azután válik lehetővé a termelő erők fejlődése és az országok termelési forrásainak kihasználása. Tauber csehszlovák kiküldött beszédének befejező részében hangsú lyozita, hogy Csehszlovákia kész együttműködni a visszamaradt országok gazdasági fejlődése kérdésének megoldásában. Csehszlovákia e kérdés megoldásához értékes tapasztalatokkal járulhat hozzá, amelyeket a Csehszlov: k Köztársaság keleti ré szének fejlesztésénél nyert, amelyeit az előző rendszerek szándékosan elhanyagoltak. B'zSosítsuk a téli időszakra burgonyaszükséqletünket A közeledő tél font->s feladat elé állít minket: hogyan biztosítsuk dolgozóink zöldség- és burgonyaszükségletét. Az il'etékesek megtették a megfelelő intézkedéseket és ma már a fogyasz. tók dolga, hogy a szükséges mennyiségű burgonyát megvásárolják. A nagyfogyasztókat, főleg az üzemi konyhák, a kórházak, internátusok, stb. vezetőit tanácskozásra hívták öszsze és felszólították őket, hogy burgonyaszükségletüket a Földműves Raktárszövetkezetnél az egyidejűleg szétosztott nyomtatványok útján rendeljék meg. Hirdetmények felhívják Nagybratislava fogyasztó közönséf^t, hogy akinek van raktározási lehetősége, rendelje meg a téli időszakra burgonyaszükségletét a Zelovocokban, vagy a szabad elárusító helyeken. Ez azért fontos, mert a Földműves Raktárszövetkezetnek csak korlátozott raktározási lehetősége van és nem tarthatja raktáron egész Nagybratislava burgonyaszükségletét a téli időszak folyamán. flz alapszervezetek legközelebbi feladatai a pártiskolázás második évének szervezésében Képzett oktatókat kell biztosítani a pártiskolázás második éve számára Az a'apszervezetek első feladata biz. tosítani, hogy a szervezet minden iskolacsoportja 1950 október 31-ig jól képzett oktatókkal rendelkezzék, hogy november 15-én megkezdődhessék a pártoktatás második éve. Az alapszervezet bizottságának gondja, hogy azok az oktatók, akik az alaptanfolyamban, vagy a marx-lenini körökben tanítani fognak, idejében iskolázva legyenek. A szervezet bizottsága a Párt járási bižottságával együttműködve azokat az oktatókat, akik eddig nem vettek résat a nyári iskoláztatásokon, kiküldi a járási internátusos iskolába vagy az esti tanfo'yamokra, hogy ezek az elvtársak még a pártiskoíázás második évének kezdete előtt oktatásban részesüljenek. , A mult évi tapasztalatok megmutatták, hogy az oktatónak milyen döntő jelentősége van az iskolázás eredményére. Ezért az alapszervezetek bizottságai még az iskolázás megkezdése előtt átvizsgálják a kiválasztott oktatókat, hogy az alaptanfo'yamok és a marxJeninista körök élén politikailag fejlett elvtársak. Párthoz hű, tapasztalt és bevált munkaerők álljanak. Nem szabad eltérni attól az elvtől, hogy pártjelölt csak kivételes esetben, alapos vizsgálat és a járási pártbizottság helybenhagyása után válhat oktatóvá. Az oktatók kiválasztásának különlegesen nagy figyelmet szentelnek a fa. lusi szervezetek bizottságai. Ha nincs elégséges számú megfelelő elvtársuk, segítséget kérnek a patronátust vállalt üzemi szervezetektől, vagy a Párt járási bizottságától Az alaptanfolyamok és a marxi-lenini körök javasolt oktatóinak névsorát az alapszervezetek, benyújtják helybenhagyás céljából a meghatározott időben a járási bizottságnak. Helyesen és idejében elosztani a tagokat és jelölteket az alaptan, folyamok iskolázási csoportjaiba és a marxi-lenini körökbe. A tagok és jelöltek elosztását az egyes iskolázási csoportokba az alapszervezetek bizottságai legkésőbben 1950 október 15-ig elvégzik. Ennél az elosztásnál az irányadó abban, hogy a tag vagy jelölt az alaptan folyamon, vagy a marxi-lenini körben vegyen-e részt, az első pártisko'á- i zási év végső értékelése és a párttagok, valamint jelöltek átigazolásának eredményei, ha ez már megtörtént. Minden tag és jelölt abban a szervezetben vesz részt az iskolázáson, ahol a tagdíjat fizeti. Az iskolázás alaptanfolyamába főleg azokat a tagokat és tagjelölteket sorozzuk be, akik nem vettek részt a pártiskolázás első évében, továbbá az alaptanfolyamok azon résztvevőit, akik nem vettek részt az iskolázáson rendszeresen és végűi azokat az elvtársakat, akik meg akarják ismételni az alaptanfolyamot, hogy tudásukat elmélyítsék. Minden 12—15 résztvevő részére alapítunk egy marxi-lenini kört. Ha két vagy több szervezetnek kevés tagja vehet részt a körökben va'-ó iskolá. zásban, meg lehet szervezni egy közös kört, amelynek vezetéséért az egyik szervezet bizottsága felelős. Minden iskolázási csoport vagy marxi-lenini kör részére kijelöl a szervezet bizottsága egy jólképzett oktatót és beoszt melléje segédoktatót, gondoskodik az iskolázás helyiségérői és meghatározza az iskolázás időpontját és tartamát. Azoknak az elvtársaknak a nevét, akiket a marxi-lenini körökben való sikeres tanulás után az alapszervezet az esti marxi-lenini tanfolyamra kijelöl, bejelenti a meghatározott időpontban a járási bizottságnak. Az októberi taggyűlés előkészíti a pártiskolázás második évének ünnepélyes megnyitását. Az 1950—1951 második Dártiskolázási év az októberi taggyűlésen nyílik meg. A szervezet bizottságának gondosan meg kell tárgyalnia és előkészíteni a megnyitást. A taggyűlésen a szervezetek bizottságai benyújtják jelentésüket arról, hogv miként gondoskodtak az oktatók nvári iskoláztatásáról, hány elvtárs végezte el ezt az iskolázást, hogy vannak felkészülve az új iskolázási év felelősségteljes nevelő munkájának feladataira. Azután bejelentik, hogv az első pártiskolázási év, valamint a párttagok és jelöltek átigazolása alapján hogyan állították össze az iskolázási alakulatokat a járásbari helybenhagyott oktatók közül, kik fog iák vezetni őket és kik lesznek az oktató helyettesek. Név szerint és megfelelő megokolással bejelentik, hogy kiket soroznak be az alaptanfolyamba, a marxi-lenini körökbe, kik vesznek részt az esti tanfolyamokon, kik fogják fenntartani a kapcsolatot a marxi-lenini tanácsadókkai, stb. Végül bejelentik, hogy az iskolázás hogy van szervezetileg biztosítva, melyik helyiségben és milyen időpontban valósul meg, stb. A bizottságok fontos feladata, hogy az októberi taggyűlésen úira megmagyarázzák az iskoláztatás fontosságát a Párt és a szocializmus felépítése szempontjából. Szükséges, hugy a funkcionáriusok, tagok és jelöltek szem előtt tartsák a Párt segítségét, amelyet a pártiskolázás évének megszervezésével nyuit. A bizottság jelentését az iskoláztatás megkezdésének előkészületeiről megtárgyalják taggyűlésen és a .agok hozzászólásai után a bizottság a taggyűlés elé terieszti helybenhagyásra. Azok az oktatók, akiket a taggyűlés elfogadott. bejelenthetik köteíezettségvállalásaikat. amelyekkel megjavítják előkészületeiket és munkájukat az iskoláztatás résztvevőivel. Az októberi utolsó bizottsági ülésen vagy esetleg az első novemberi ülésen még egyszer megtárgyalják s pártiskolázás második évének megnyitását az alapszervezetben Pjim a bizottsági ülésén részt vesz minden oktató és segédoktató. A pártlskolá'iás első évének tap.isziairtai bizonyítják, hogy sok függ a jó negnyitás.nl. Ezért szüséges megtenni minden intézkedést a pártiskolázás második évének megnyitásához, hogy eredményei még jobbak legyenek és hogy a párttagok és jelöltek még jobban és sikeresebben teljesítsék szocialista felépítésünknek feladatait. Választásokra készülnek a Kémet Demokratikus Kiztársaság dolgozói A demokratikus Németországban talán még soha sem volt olvan erős az érdeklődés egy pditikai esemény iránt, mint amilyenné' a munkások, hivatalnokok, földművesek, iparosok és az értelmiség ezekben a napokban az 1950 október 15-én végbemenő nemzetgyűlési választásokat várja. A Német Demokratikus Köztársaságban szabállyá vált, hogy a választók többé már nem passzív résztvevői a választási üléseknek, hanem jelölteiktől határozott feladatok teljesítését, konkrét kötelezettségek vállalását várják, hogy, milyen módon akarják érdekeiket a par. lamentben képviselni. így például Franz Dahlenek,, Németország Egységes Szocialista Pártja elnöksegi tagját és Mecklenburg e'ső je'öltjét'megbíztak azzal, hogy körültekintően gondoskodjék a választási kerületében lévő falvaknak villannyal való elSátásáról. Magdeburgban a választók elhatározták, hogy az általuk megválasztott képviselőknek három havonként választóik előtt rendszeresen be kell számolniok parlamenti tevé. kenységükről. A jelöltek egész sora köte'ezte magát, hogy minden erejéből harcolni fog a bürokratizmus eltávolításáért, az ipari törvény megvalósításáért, a tanonc utánpótlás fokozott gondoskodásáért, stb. Számos üzem dolgozói elhatározták, hogy a választási alaphoz való hozzájárulásukkal támogatják a választási e'őkészületeket. Más üzemekben, mint például hinterssei faüzemekben az alkalmazottak kötelezték magukat, hogy a váJasztások tiszteleiére naponta 125 százalékra teljesítik feladataikat.