Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-12 / 236. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI M AGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 19S0 október 12, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 236. szám Lavinaszerűen tör előre az emberiség egységes kiáltása: békét! A BT jogkörét csonkító amerikai javaslat szöges ellentétben áll az ENSz alapokmányával Visinszkij szovjet külügyminiszter beszéde a politikai bizottság keddi ülésén tea! hazafiak vérével akarák a népharag növekedő lángját eloltani, de a vér nem oltia, csak növeli a lángot Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága kedden délután folytatta a vitát az amerikai és kubai javasla­tokról, az úgynevezett „közös béke­akciókról". Gutierrez, Kuba képviselője, támo­gatta az amerikai javaslatot, a hol­land van Henven Goedhard felszóla­lásában helyeselte a koreai interven­ciót és támogatta az amerikai hatá­rozati javaslatot. A két felszólaló után Andrej Vi­sinszkij, a Szovjetúnió külügymi­nisztere emelkedett szólásra. Kifej­tette a Szovjetúnió politikáját, meg­állapítva, hogy a Szovjetúnió a bé­kéért folytatott küzdelem élharcosa. Megállapította, hogy minden állam legszentebb köteles­sége, hogy megmentse az emberi­Béget a háború megpróbáltatásai­tól. A béke kérdése az emberek százmillióit mozgósította a világon és lavinaszerűen jelentkezik az em­beriség egységes kiáltása a béke n tán. A Szovjetúnió, amely hűen követi fennállása óta ktilpolitiká­. jáhan a békepolitikát, ^esztendőről­esztendöre az ENSz elé terjesztette javaslatait a nemzetek közötti bé­ke és biztonság megszilárdítására. A Szovjp^'-'ó ebben az esztendő­ben a bŕ biztosító határozati javaslatot terjesztett az ENSz elé. Meggyőződésem — folytatta ez­után Visinszkij elvtárs —, hogy ez az út teljes mértékben azonos az emberiség millióinak életérdekeivel, akik egyöntetűen tiltakoznak min­dennemű háborús kalandorpolitika ellen. A békéért folytatott harc út­ja nehéz, sok akadállyal kell meg­küzdeni. De fel kell ismerni, hogy miben állnak a nehézségek. A hét állam határozati javaslatának szer­zői minden bizonnyal abban a tév­hitben ringatják magukat, hogy a békéhez vezető út akadályait felis­merték, hogy megtalálták azoknak kiküszöböléséhez szükséges mód­szereket. Dulles és Acheson is előterjesztették javaslataikat, mint lehetne a békéhez vezető útból az akadályokat elhárí­tani. Vájjon azonban Dulles és Ache­son válaszai megfelelnek-e az adott helyzetnek és nem alapulnak-e nagy tévedéseken ? Acheson szeptember 20-i beszédében azt állította, hogy a Szovjetúnió kormánya akadályozza a béke útját, hogy a Szovjetúnió ve­szélyezteti a békét. Ezekre a kijelen­tésekre Visinszkij T. V. Sztálin Roy Ho­wardnak 1936-ban tett nyilatkoza­tával válaszolt, hogy a Szovjet­únió sohasem akarja erőszakkal bárkire is rákényszeríteni rend­szerét, mert a szociális és politikai változás kérdése minden nemzetnek belügye és a forradalom exportjá­ról szóló koncepció értelmetlenség. Visinszkij ezután rámutatott arra, hogy Dulles az USA javaslatának vé­delmére azt állította, hogy ez a ja­vaslat az ENSz szervezeti gyengesé­gén akar segíteni és annak jóváhagyá­sa az ENSz megei ősödéséhez fog ve­zetni és képes lesz a jövőben az ag­resszorokat megállítani. Más kijelen­tésekben is volt szó arról, hogy az amerikai javaslat az ENSz támogatá­sát jelenti. Ez azt jelentené, hogy az ENSz nem rendelkezik oly támasszal, amelyre számíthatna és az ENSz nem szerezte meg a kellő tiszteletet ahhoz, hogy a békét biztosíts?. A szovjet de­legáció evve! az okfejtéssel nem azo­nosíthatja magát Duľes és a többiek beismerik, hogy az ENSz.t támogatni kell abban, hogy békefeladatának meg­feleljen. De ezek csak puszta szavak. Az imperialista érdekeket támoga­tó hét állam javaslata azt a célt szolgálja, hogy a Biztonsági Taná­csot meggyöngítse, hogy jogkörét korlátozza és megfossza főfelelőssé­gétől a béke védelmétől. Nem le. het azonban egy építményt megszi­lárdítani azáltal, hogy alapjait alá­ássuk és nem fér kétség ahhoz, hogy az ENSz alapja az a szerv, amelynek kizárólagos joga minden támadás ellen harcolni, megakadá­lyozni az agressziót és kihasználni azokat az erőket, amelyeket az ENSz más szerve kiaknázni nem tud. Visinszkij ezután rámutatott arra, hogy Dulles nyilatkozata négy végkö­vetkeztetést tartalmazott. 1. hogy a Biztonsági Tanács nem tud gyorsan, illetőleg, hogy sehogyan sem tud in­tézkedni a vétó miatt, 2. hogy a vétó miatt a Biztonsági Tanács nem tudja a szükséges információkat beszerezni, amelyek feltétlenül szükségesek gyors akció elindításához, 3. hogy a Bizton­sági Tanács és az ENSz a vétó miatt nem rendelkezhetik fegyveres erők­kel, 4. hogy a vétó miatt a Biztonsági Tanács, illetve ENSz nem akadályoz­hatja meg az agressziót. Dullesnek ezekből az állításaiból azt a következtetést lehet levonni, hogy ki kell küszöbölni a vétót. A hét társ­szerző, — mondta ezután Visinszkij, —, hogy célját, a vétójog kiküszöbölé­sét, elérje, nem választotta azt az el­járást, amelyet az alapokmány állapít meg az alapokmány ilyfajta megvál­toztatására. Ezek a delegációk azt akarják, hogy a bizottság elhiggye ne­kik, hogy javaslatuk nem káros az alapokmányra, ugyanakkor pedig tu­datában vannak annak, hogv ezzel a javaslatukkal az alapokmányt sértik meg. Az elmúlt napok során az előttem felszólalók a Biztonsági Tanács egy­hangúsági elvét támadták és ezzel magyarázták az ENSz sikertelensé­geit. Ezek az indokok azonban alap­talonok, mert az ENSz-ben keletke­zett nehézségek nem az egyhangú­sági elv következtében merültek fel, hanem azért, mert az angol­amerikai blokk megakadályozott minden javaslatot, amelv a béke megszilárdítására irányult és olyan döntések elfogadtatására törekedett, amelyek saját érdekeinek, illetőleg az amerikai monoDoltőkések érde­keinek felelnek meg. Az USA nem használta a „vétót", mert rendelkezésére állt a Biztonsági Tanács többsége, amelv az USA pa­rancsa szerint járt el. Visinszkij ez­után megállapította, hogv ez a több­ség akadályozta meg az ú i tagok fel­vételét, akadályozta meg az atom­probléma kérdésében előterjesztett javaslatok jóváhagyását, valamint a fegyverkezés korlátozását célzó ja­vaslatokat is. A többséget maga mö­gött érző angol-amerikai blokk kísér­letet tett, hogy saját terveit és javas­latait vigye keresztül és ugyanakkor semmibe vette a kisebbségi és közös döntéseket. , A Biztonsági Tanács tehetetlensé­gének gyökerei az angol-amerikai blokk álláspontjában keresendők, amely a többséggel rendelkezik és nem törekszik megegyezésre, ha­nem kísérleteket tesz az ENS z-re kényszeríteni saját akaratát egy vagy két állam érdekében A nem­zetközi szervezet alaoelva az, hogy minden egyes állam a többi tag­állam jogait respektálja és ne ra­gadtassa magát diktatórikus tet­tekre. Visinszkij ezefeután hangsúlyozta, hogy az egy'haragúsägi elv az ENSz f öa lapelve. 1945-ben állandó támadá­sok érték az egyihangúsági elvet és ezek a támadások javaslati formákat is öltöttek', olyképpen, hogy az ENSz­nek ugyanolyan jogköre legyen, minit a Biztonsági Tanácsnak, vagy pedig hogy az ENSz-t a Biztonsági Tanács fölé rendeljék. Ezzel szemben az alap okmány a béike megőrzésének, vala­mint a nemzetek közötti biztonság­nak ügyében a főfelelősséget a Biz­tonsági Tanácsra ruházta. Az úgyne­vezett ideiglenes bizottságot Í947-ben hozt'ák létre, hogy a Biztonsági Ta­náccsal szemben döntsön és létrejöt­tének javaslója éppen Dulles volt. Ez a bizottság azonban súlyos veresé­get szenvedett és most újabb kísérle­teket kezdtek arra, hogy a Biztonsági Tanácsot aláássák. Dulesnak arra az állítására vála­szolva, hogy a Biztonsági Tanács a koreai kérdésben „hatékonyan" intéz­kedhetett, mivel azon az ülésén a Szovjetúnió nem vett részt, Visinszkij megállapította, hogy a Biztonsági Ta­nács akkor jogtalanul járt el és a ta­nács egy csoportjának döntése nem azonosítható a Biztonsági Tanács dön­tésével. Az egyhangúság alapelvét védve Visinszkij Roseveltnek, az Észak­amerikai Egyesült Államok volt el­nökének 1944-ben mondott beszédé­ből idézett, amelyben az elnök meg­állapította, hogy a Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak a „béke fő­védőinek" kell lenniök. Ezekután Vi­sinszkij az USA külügyminisztériu­mának a szenátus külpolitikai bi zottság a elé beterjesztett jelentésé­ből idézett, amelyben 1945 júliu­sában hangsúlyozták, hogy az ál­landó tagoknak egymást támogatva kell eljárniok a béke ügyében ép­pen úgy, amint a háborúban is a győzelem érdekében közösen kell tevékenykedniük­Visinszkij beszédének ezt a részét avval a figyelmeztetéssel fejezte be, hogy ez ENSz-nek nyújtandó olyan felhatalmazás, amelý kizárólag a Biztonsági Tanácsot illeti meg, az alapokmányt sértené meg és e javaslatnak határozattá való emelése a világbéke szempontjából a legszo­morúbb következményekkel járna. Visinszkijnek a Szovjetúnió dele­gációja nevében mondott beszéde után a politikai bizottság aznapi ülé­sét berekesztette­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság katonai főparancsnokságának jelentése szerint a népi hadsereg egy­ségei a front valamennyi szakaszán kemény védelmi harcokat folytatnak a számbelileg túlsúlyban levő amerikai intervenciós katonai csapatok e!3en. Keszeng vidékén a keleti partok mentén a népi hadsereg egységei sú­lyos veszteségeket okoztak a támadó amerikai csapatoknak Október 10-én az ellenség a harcok során a déli part. vidékek mentén több, mint 300 tisztet és katonát vesztett. A népi demokra­tikus hadsereg nagymennyiségű kato­nai hadianyagot zsákmányolt. A moszkvai Pravda katonai tudó­sítója, Szergej Borzenko az amerikai zsoldosok állati kegyetlenkedéseiről így ír: Akiknek sikerült a szöuli pokoliból kimenekülniök, mind az amerikai meg­szállók lelketlen kegyetlenségeiről be­szélnek. Láttuk a szere,icsét'en apá­kat, akik szörnyű élményeikről beszá­moltak. A városban maradt lányaikat az amerikai gangszterek, akik kihasz­nálták Mac Arthur ígéretét, hogy Szöul városa három napig az amerikai katonák martaléka lesz, elhurcolták. A megbecstelenített lányokra az ame­rikaiak a város utcáin árvereztek és a szerencsétlen koreai lányokat viskiért, cigarettáért vagy kártyán árúba bo­csátották. Egy diák, aki a pincében megbújva várta az amerikaiak érkeztét, viszon­tagságos úton menekült későbben Szöulból és elsők között voflt, akik ön­ként jelentkeztek, hogy utolsó csepp vérükig küzdeni fognak az amerikai intervenciósok ellen. A szerencsétlen diák jelenlétében erőszakolták meg édesanyját és nőtestvéreit. Lu.Un-Hek, a liszinmani szöuli rendőrföparancsnok az árulókká?, ké­mekkel és gyilkosokkal karöltve járja az utcákat és előre kidolgozott lajst­rom alapján gyilkclj? a hazafiakat. A rombadöntött,, porig égett, valamikor virágzó városban elvadult, éhező gyer­mekek éteí után kotornak a romok alatt. A csendőrük hajszát indítanak ezek ellen a gyermekek ellen, hogy Október 12 a lengyel néphadsereg napja Lengyelországban október munkára fogják őket, de annyira ki­éhezettek és elgyöngültek, hogy a la­pátot nem tudják a kezükben tartani. Szöulban sem élelem, sem víz, sem világítás nincsen. Romokban hevernek a város épületei, kórházai és iskolái. Szöul valóban romokban hever s az amerikai imperialisták Li-Szin-Manék­kal hozzáláttak a ^rekonstrukciós* munkához, megkezdték Szöul fegy­házának javítását, ahol ezrével tart­ják fogva a hazafiakat. A volt japán tartományfőnökség épületén az amerikaiak kifüggesztet­ték az ENSz kék zászlóját. Egy nap alatt a füst és a korom egészen befe­ketítette a zászlót. Ez a gyászlobogó leng a város fölött. Az amerikaiak bevették Szöult — állapítja meg Bor­zenko — de élő lelkét nem tudták megtörni. A megszálló gyilkosok és gonosztevők által lefoglalt házakba kézigránátokat dob a lakosság. A te­lefonvonalakat hosszú kilométereken keresztül naponta letépik. A házak falán röpiratok jelennek meg, amelyek magában Szöulban készülnek és a la­kosságot utolsó elszánt harcra hívják fel, hogy lerázzák magukról a rabszol­gaságot. A röpcédulákon figyelmezte, tés áll, hogy a városban hazafiak él­nek és dolgoznak, akik a fegyvert nem tették le. Az amerikaiak, hogy a nép ellenállását megtörjék, különüeges büntetéseket vezetnek be. Minden agyonütött amerikai katonáért huszon­öt koreait állítanak falhoz. A hazafiak vérével akarják a népharag növekedő lángját eloltani. De a vér nem oltja, csak növeli a lángot. Az ellenállás nőt. tön-nő s az amerikaiak kénytelenek éjszakára a várost elhagyni, ahol min­den sarkon, minden épületből a halál les reájuk. De a város mögött sem találnak az agresszorok békét. Az or­szágutakon a néphadsereg egységei állnak, amelyekről az amerikai sajtó már azt híresztelte, hogy a körülzárás következtében megsemmisültek. A lerombolt, a véres Szöul folytatja hősi harcát, — fejeződik be Szergej Bor­zenkonak, a moszkvai Pravda pheng. jangi tudósítójának beszámolója. Miért nem teljesíti tervét a kassai téglagyár? Szeptemberben megkezdték az üzemek közti versenyt (p.) Minden egyes tégla drága ne­künk. Épülő új üzemeink, lakóhá­zaink egész tömege temérdek téglát kíván, hogy építomunkásaink telje­síthessék feladataikat, az új gyárak műhelyei mielőbb elkezdhessék a ter­melést, a lakóházokba pedig bányá­szaink, munkásaink beköltözhesse­nek. Ezért fokozottabb felelősség há­rul téglagyárainkra és állandóan fi­gyelemmel kísérjük tervteljesitésü­ket. A kassai téglagyár szeptember vé­gén az évi tervet csak 85.3 százalék­ra, az elmúlt havi tervet pedig 96.3 százalékra teljesítette. Az üzem dol­gozói büszkén mondják, hogy két üzem termelési feladatait teljesitik. S ez az oka annak, hogy nem érmek el százszázalékos eredményt. Hiába törekszenek, hiába érnek el a mun­csoportok magas túl teljesítményeket az új üzemben, annyit mégsem tud­nak termelni, hogy eleget tehesse­nek mindkét üzem, a leállított régi és az új gyár előírt tervének. A vállalat vezetősége nem járt el észszerűen akkor, amikor nem tudta összegyez­tetni az új üzem építkezéseit a régi gyár fekvésével. Ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy le kellett állítani a régi üzem termelését, le kellett bon­tani annak égetökemencéjét, hogy helyére az újat építhessék. Mindkét üzem termelöfeladatai ezért az újra hárultak, amely képtelen — termelő­képességét számításba véve — telje­síteni a két üzem évi tervét. A vállalat vezetősége abban követte el a hibát, hogy nem biztosította az évi tervteljesítés folyamatosságát mind a két üzemben. Ha az építke­zéssel nem is várhattak, az új üzem elhelyezésének tervét módosították volna úgy, hogy továbbra is meg­hagyták volna a régi égetökemencét, A terv nem törvény arra, hogy azon ne változathassunk, amikor azt a nem­zetgazdasági érdek megkívánja. Ez­zel biztosíthatták volna az évi terv teljesítését. A téglagyár dolgozói lelkesen hagyták jóvá az irányszámokat. „Éljen a választervezés!" — fel­kiáltással fogadták el az üzem dol­gozói a felemelt jövő évi tervet. A személyes meggyőző munkának kö­szönhető, hogy a dolgozók nagyobb­arányú normaszilárdításokra vállal­koztak. Szeptemberben 65 munkás átlagban 22 százalékban szilárdí­totta normáját, ami 104.000 korona megtakarítást eredményez. A mun­kaversenyben már elérték a 95 szá­zalékos szervezettséget. A munka­csoportok egymással állandóan verse­nyeznek. Szeptemberben a termelő­munkában Travnicsek József élmun­kás 134 százalékos, az irodai munká­ban pedig Pajor Károly tisztviselő 131 százalékos teljesítménnyel tünt ki a versenyben. Szeptember 15-től elkezdték az üzemközti versenyt is. Az eperjesi téglagyárral a ki- és be­rakodásban versenyeznek, a vasútál­lomás dolgozóival pedig a vagonok­ból való be- és kirakásban kezdték el a versenyt, hogy meggyorsítsák a vagonok forgalmát. Áz újítások terén is eredményeket tudnak felmutatni. Az elmúlt hónap­ban 4 újítási javaslatot nyújtottak be az üzem dolgozói, melyekkel 160 ezer koronát fognak megtakarítani. II Buclos elvtárs elleni bombamerénylet a francia nép hatalmas felháborodását váltotta ki A lengyel minisztertanács határozata alapján 12-én. a lengyel hadseteg napját ünneplik. Ez a nap a lengyel nép és népi hadsereg közötti szoros együttmunkálko­dás hatalmas manifesztációja lesz. A dolgozó nép és a hadsereg testvéri együttmunkálkodása biztosítja a lengyel nép békés alkotó munkáját, az or­szág fejlődését és a népi demokratikus lengyel köztársaság szocialista fel­építését. A lengyel hadsereg napja, ameiy egybeesik a Lenin melletti csata hétéves évfordulójával, ünnepnapja lesz a len gyei hadsereg és a hős szovjet hadse- * kerületében az üzemek tiltakozásuk reg örök testvéri és f egy verbaráts agának. Ijeléül sztrájkba léptek és ugyanüy A francia fasiszták aljas bomba­merénylete Thorez elvtárs legjobb küzdőtársa, Jaques Duclos ellen, mély felháborodást keltett az egész fran­cia népben. Duclosban a béke és a munkásosztály őszintén szeretett ve­zéralakját tiszteli a dolgozó és de­mokratikusan gondolkozó francia nép. Hétfőn egész Franciaországban a tiltakozó gyűlések hatalmas ereje bénította meg az életet. A dolgozók egyöntetűen tiltakoztak a fasiszta terrorista csapatok ellen, amelyeket a kormány Moch ajánlatára csak nemrég létesített. A főváros számos módon tiltakoznak Franciaország szá­mos városában a dolgozók tömegei. Toulouseban a tiltakozó manifesztá­ción több mrnt 15.000 ember vett részt. A L'Humanité, Franciaország Kom­munista Pártjának hivatalos lapja, az ország minden vidékéről határozato­kat, tiltakozó táviratokat és levele­ket kap, amelyekben a szakszerveze­tek, a Kommunista Párt szervezetei és más demokratikus egyesületek a leghatározottabban elítélik a fasisz­ták aljas bömbatámadását. A L'Hu­manité legutóbbi számában közölte Palmiro Togliattinak és Larbi Bu­chalinak, az algíri Kommunista Párt titkárának tiltakozó táviratát.

Next

/
Thumbnails
Contents