Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-08 / 233. szám, vasárnap

T950 október 8. • 40. (100.) TARTÓS BÉKÉÉRT, NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 3 A NEMET DEMOKRATIKUS KOZTARSASAG KIKIÁLTÁSÁNAK ELSŐ ÉVFORDULÓJA A szövetséges hatalmak az 1945 augusztus 2-án egyhangúlag elfoga­dott potsdami egyezményben kifejtet­ték azokat a gazdasági és politikai irányelveket, amelyek megszabták a második világháború után Németor­szággal szemben tanúsítandó maga tartást. Ez a megállapodás világosan hangsúlyozna, hogy a szövetséges ha­talmak nem szándékoznak a német népet megsemmisíteni, vagy rabságba dönteni; hogy a szövetséges hatalmak lehetőséget kívánnak adni Németor szágnak ahhoz, hogy életét demo­kratikus é s békés alapokon újjáépítse. K szövetséges hatalmak felszólították a német népet, vesse latba minden erejét, hogy idővel elfoglalhassa he lyét a világ szabad és békeszerető né. pei között. Ezért üdvözölték tehát Né­metország haladó és békeszerető em­berei a potsdami egyezményt, mint az új, demokratikus és békeszerető Német­ország megteremtésének egyedüli és jogszerű alapját. Kelet-Németországban az antifa­siszta-demokratikus erők, a munkás­osztály vezetésével, határozottan a pots­dami egyezmény valóraváltásának út­jára léptek. Eltávolították a militariz­mus és nácizmus erőit, végetvetettek a junkerek uralmának. A demokratikus földreform eredményeként az áttelepül­tek, a gazdasági cselédek és a törpe­birtokosok százezrei jutottak földhöz és megélhetési lehetőséghez. A mono­póliumokat és trösztöket megszüntet­ték. A háborús bűnösöket megbüntet­ték és vagyonukat elkobozták. A nép minden erejét a békés gazdasági építőmunkára mozgósította. A dolgo­zók lelkesedéssel fogadták a Német Szocialista Egységpárt által kidolgo­zott kétéves tervet, amelyet 1948-ban terjesztettek a német nép elé. Ezt a békés gazdasági tervet a Szovjetunió tevékeny segítségével és támogatásával hajtottuk végre. A né­met nép azzal, hogy lelkiismeretesen teljesített minden reáháruló kötelezett­séget, kiérdemelte a nagy Szovjetunió bizalmát. Az idők folyamán megszűnt a szovjet szervek megszálló jellege és közigazgatási funkcióikat fokozatosan a németeknek adták át. A német nép mindinkább felismeri, hogy a Szovjet­unióban megbízható, önzetlen barátra lelt. Ezzel szemben a Nyugat-Német­országot megszállva tartó imperialista hatalmak megszegték a potsdami egyezményt. Nyugat-Németországot bevonták a „Marshall-terv" rendsze­rébe. Nyugat-Németország mindinkább a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadás fegyvertárává és felvonulási területévé vált Népünk antifasiszta-demokratikus erői növekvő aggodalommal figyelték a nyugatnémetországi eseményeknek ilyen irányú fejlődését. Az a körül­mény, hogy a nyugati hatalmak nem teljesítik az általuk aláírt potsdami egyezményből folyó kötelezettségeket, a német népet nemzeti szerencsétlen­ségbe döntötte. Ez jogosította fel Né­metország népét arra, hogy harcra keljen nemzeti függetlenségéért. A Német Szocialista Egységpárt kez­deményezésére 1947 decemberében összeült Berlinben a Német Népi Kon­gresszus. A háború befejezése óta ez volt Németország összes nemzeti erői­nek első egyesülése. A Német Népi Kongresszus egyhan­gúan elfogadta azt a határozatot, amelyben nemzeti egységet és igazsá­gos békét követel. A kongresszus til­takozott Németország leigázása és kettészakítása ellen. Követeléseit át­nyújtotta a Külügyminiszterek Tanácsa londoni értekezletének és kérte, hogy hallgassák meg képviselőit. A nyugati megszálló hatalmak a német nép jogos követeléseit elutasították és Nyugat­Németországban méglnkább súlyosbí­tották a gyarmati uralom rendszerét. A Német Népi Kongresszus 1918 márciusában újból összeült és meg­választotta a 400 tagból álló Német Népi Tanácsot. A Német Népi Tanács határozott álláspontot foglalt el Német­ország jövendő felépítésének minden kérdésében és hozzálátott a megfelelő törvényhozó munkálatok előkészítésé­hez. Kidolgozta az egységes Német Demokratikus Köztársaság alkotmányá­nak tervezetét, amelyet azután a dolgo­zók tömeggyűléseken vitattak meg. Ezt követően a Német Népi Tanács az alkotmánytervezetet, mint az egész Németország számára érvényes alap­törvényt, elfogadta. így hát a Német Népi Tanács és a Népi Kongresszus mozgalma a nemzeti önsegélyhez fo­lyamodott és működését a társadalmi élet minden területére kiterjesztette • 1949 októberében döntő fordulat kö­vetkezett be a német népnek nemzeti felszabadulásáért vívott harcában. A Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Vezetősége 1949 október 4-én el­logadta a „Demokratikus Németország Nemzeti Frontja és a Német Szocialista Egységpárt" című történelmi jelentő­ségű dokumentumot, amellyel Pártunk új irányt mutatott, újabb lendületet adott a német népnek függetlenségéért vívott harca számára. A nemzeti függetlenségért folyó harc hata'mas módon fellendült attól fogva, hogy a német nép hazafias erői — po­litikai meggyőződéstől, szociális hely­zettől és világnézettől függetlenül — a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjában egyesültek. A Német Népi Tanács elfogadta a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának kö­zös elvi alapjára vonatkozó javaslatot, amelyet a Német Szocialista Egység­párt dolgozott ki és e javaslat a német néphez intézett kiáltvány alapjául szol­gált. Ennek a nyilatkozatnak elfogadása rendkívül nagyjelentőségű volt, meri benne jut kifejezésre az egyetértés a lakosságnak a Népi Tanácsban képviselt minden rétege között. Ezek a rétegek az egységes politikai plattform alapján megteremtették a Német Demokratikus Köztársaságot és annak kormányát. A Német Demokratikus Köztársaság megalakításakor, ami a bonni báb­kormány" létrehozását követően ment végbe, a nemzet önmagán segített és ezzel példátlan sikert ért el; ledönthe­tetlen akadályt állított az egész Német­ország gyarmati léigázásának útjába. Németország fennállása óta élsőízben történt, hogy végetvetettünk a mult kárhozatos politikájának és olyan álla­mot teremtettünk, amely nem a mili­taristák, junkerek és tőkések állama többé, hanem a német nép béketörekvé­seit megtestesítő, békeszerető ország, antifasiszta-demokratikus rendszerű ál­lam, ahol a döntő pozíciók a munkás­osztály kezében vannak. A Német De­mokratikus Köztársaság megalakulásá­nak hatalmas jelentőségét a világbéke szempontjából Sztálin elvtárs emelte ki a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása alkalmából küldött távira­tában. „A békeszerető Német Demokratikus Köztársaság megalakulása — irta Sztálin elvtárs — fordulópont Európa történetében. Kétségtelen, hogy a békeszerető demokratikus Németország fennállása a békeszerető Szovjetunió fennállása mellett kizárja új európai háborúk lehetőségét, véget vet a vér­ontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincsbe verjék az európai országo­kai A legutóbbi háború tapasztalata megmutatta, hogy ebben a háborúban a legnagyobb áldozatokat a ném.et és a szovjet nép hozta, hogy Európában e két népnek van a legnagyobb ereje világjelenlőségü, hatalmas akciók végrehajtására. Ha ez a két nép meg­mutatja eltökéltségét, hcgv ugyan­olyan erőfeszítéssel harcoljon a béké­ért, mint ahogyan a háborúban küz­dött, akkor az európai békét biztosí­tottnak lehet tekinteni " Sztálin elvtársnak ezek a szavai mindennél jobban jellemzik azt a tör­ténelmi fordulatot, amelv Európában A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása révén következett be. Ezek a szavak megmutatják a német munkásosztálynak és valamennyi né­met hazafinak azt az utat, amelyen • Irta: Oito Hritti'troh l a Német Szocialista Egységpárt elnöke * * haladva, demokratikus és'békés ala pon elérhetik a német nemzet egysé­gét • A kormány, melyet mgga a német nép hozott léire, gyökerében különbö­zik attól a bábkormánytói, amelyet az amerikai-angol imperialisták bonni „alkotmány" alapján alakítot­tak meg. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya teljes joggal ei mondhatja magáról, hogy Németország egész fennállása óta ez az első füg­getlen népi kormány. Ez a kor­mány mozgósítja és egybekovácsolja Németország haladó po'itikai erőit a nemzeti egység és a békeszerződés kidolgozásával kapcsolatos alapvető kér­dések megoldására. Emellett meg van győződve arról, hogy Nyugat-Német­országban is történelmi jelentőségű sikert ér el, miután céljai megfelelnek az egész német nép igazi létérdekei­nek. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legcsekélyebb mértékben sem szorítkozik Németország gazda­sági és politikai egységének vissza­állítását követelő puszta nyilatkoza­tokra. A kormány állandóan arra tö­rekszik, hogy konkrét intézkedéseket léptessen életbe a nemzeti harc szel­lemében és kész ezért vállalni a fele­lősséget az egész német nép előtt. Közvetlenül a kormány megalaku­lása után számos olyan sürgős intéz­kedés történt, amelyeknek mindegyike a dolgozók helyzetének megjavítását szolgálta. Különös figyelmet fordított a kormány az ellátás megjavításában döntő szerepet játszó külkereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Nyersvas- és gyapotbehozatal révén sikerült rövid idő alatt fokozni a kivitelre szánt áruk termelését. Az ipari termelés emelke­dése és a termelt áruk minőségének megjavítása élelmicikkek behozatalát, s ezáltal az életszínvonal emelését tette lehetővé. Mindezek az intézke­dések nagylelkű támogatásra és segít­ségre találtak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok részéről. Az életszínvonal fokozatos emelke­dése mellett helyreállt kulturális éle­tünk is, sikerült kultúránk vívmányait a nép minden rétegének közkincsévé tenni. A kulturális élet demokratizálásá­ban a kormány főfeladata az volt, hogy folytassa a demokratikus iskola­reformot és hozzásegítse a munkáso­kat és parasztokat a művelődéshez. A kormányprogram szellemében szá­mos intézkedés valósult meg a külpo­litika terén. Kormányunk egyezmé­nyeket kötött Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária kormányával. Ezek az egyez­mények tették lehetővé a Német De­mokratikus Köztársaság szoros gazda­sági és kulturális együttműködését a felsorolt országok népeivel. Különösen nagyjelentőségű a Len­gyelországgal kötött egyezmény. Az Odera-Neisse határnak, mint a béke határvonalának megállapítása mindkét ország népeinek létérdekét szolgálta. A jaltai és potsdami egyezményben kijelölt Odera-Neísse határnak, mint a Németország és Lengyelország kö­zötti végérvényes határnak a megálla­pítása, megfosztja az amerikai-angol imperialistákat annak lehetőségétől, hog/ Európának ebben a részé­ben Háborús provokációkat idézzenek elő. Ezért van az, hogy ez az intéz­kedés erősen sújtja a háborús gyujto­gatókat és komoly hozzájárulást je­lent a világbéke megóvásához. A kormány tevékenységének közép­pontjába helyezte az emberről való gondoskodást, a nép anyagi és kultu­rálisszínvonalának fölemelését; a dol­gozók jólétének ügyét szolgálta szá­mos törvény és intézkedés megvalósí­tásával. Már eddig is nagy eredményeket hozott a német nép összes erőinek egyesítése a demokratikus pártok blokkjában- A kétéves terv végrehaj­tása során sikerült tervszerűen, sa­ját erőnkből helyreállítani elpusztult gazdaságunkat és megközelíteni a há­ború előtti termelési színvonalat. A Német Demokratikus Köztársaság gazdasági éieíének alapja — a hazai ipar — jelentős mértékben kibővült és újjáépüit. A termelésben résztvevő ak tivisták kezdeményezésére a nemzeti vállalatok dolgozói nagyarányú Č6 sikeres mozgalmat indítottak a terme lés fokozása és" á munka termelékeny­ségének emelése érdekében. A kétéves terv, amelyet határidő előtt, másfél év alatt a Német Szo cialista Egységpárt III. kongresszusára befejeztünk, az NSZEP III. kongresz­szusán elfogadott és a kormánynak benyújtott ötéves tervben folytatódik és fejlődik tovább. Ez a terv tanú bizonyságot tesz amellett, hogy Né­metország gazdasági építését saját erőnkből is megvalósíthatjuk, anélkül, hogv külföldi adósságok miatt függő helyzetbe kerülnénk. Ez a terv a végrehajtás során <rvö keres átalakulást idéz majd elő Nyugat-Németország lakosainak tuda­tában is. Az ötéves terv tehát koránt­sem csak a Német Demokratikus Köz­társaság ügye. Ez a terv egész Németország felépítésének távlatait nyitja meg népünk számára. Meg­győzi nyugati honfitársainkat nemzeti harcunk helyes voltáról, ugyanakkor segít áithldalnunk azt a mély szakadé­kot,- amelyet az imperialista hatalmak mesterségesen hoznak létre a német nép gazdasági, kulturális és politikai életében, * Míg a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya sorra megvalósí­totta a potsdami egyezményben előírt intézkedéseket, addig az amerikai­angol imperialisták Nyugat-Német­országot bevonták az Északatlanti Egyezmény rendszerébe. Az imperia­lista hatalmak — az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország — külügy­miniszterei ez év szeptemberében meg­tartott newyorki értekezletükön — a német nép megkérdezése nélkül — határozatokat hoztak Nyugat-Német­országra vonatkozóan. E határozatok további ' következményei: a nyugat­németországi ifjúságnak ágyútöltelék­ként való felhasználása; a nyugatnémet­országi ipar hadipotenciáljának fel­használása az amerikai imperializ­mus támadó céljainak megvalósítá­sára. Ezek a határozatok a megszálló csapatok létszámának emelését irá­nyozzák elő Nyugat-Németországban és Nyugat-Ber'inben ahelyett, hogy ki­vonnák onnét csapataikat. A német nép nek továbbra sem akarnak lehető­séget nyújtani ahhoz, hogv meg­teremtse demokratikus egységét; e ha tározatok támogatást követelnek az amerikai imperialisták által kijelölt Adenauer-féle bábkormány számára és ezt a „kormányt" a német nép kor­mányának ismerik el. A nyugati megszálló hatalmak, hogy meghiúsítsák az egész Németországgal megkötendő békeszerződést, amelyet a potsdami egyezmény biztosít, „a Németországgal fennállott hadiállapotot befejezettnek nyilvánították", anélkül azonban, hogy megszálló csapataik kivonására készülődnének. A meg­szállási statutumot továbbra is érvény­ben tartják. Ez a statutum korlátlan ideig alapja marad a bonni gyarmati államnak. Az imperialista hatalmak külügyminisztereinek e határozataiban a német népnek landsknecht szerepet szántak, amely köteles a gesztenyét az amerikai imperializmus számára ki­kaparni. A Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának e határozatok­kal kapcsolatban kiadott nyilatkozata így szól: „New Yorkban kijelölt út Nyugat-Németország teljes biHncsbe­veréséhez vezet. Ez az út a háború útja; minden igaz német hazafinak szembe kell szállnia ezzel a politikával és a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának követeléseit keli támo­gatnia." Megjegyzendő azonban, hogy a kí­méletlen angol-amerikai háborús pro­paganda, valamint a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Német Demo­kratikus Köztársaság ellen folyó rága­lomhadjárat egyre kisebb hatással van a tömegekre. A békeharcosokkal és a haladt' emberekkel szemben alkalma­zott megtorlások ellenére is egyre erősödik Nyugat-Németországban a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja. Az első Német Nemzeti Kon­gresszus, mely ez év augusztusában ült össze Berlinben, a háborús gyujto­gatókkal szemben nemzeti ellenállásra hívta fel a német népet. A kongresz­szus egyöntetűen helyeselte a Német Demokraťkus Köztársaságnak és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának politikáját. A Német Demo­kratikus Köztársrságban helyesnek bi­zonyult a következeles demokratizálás útja. Ezt az utat saját erőnkből meg­valósuló tervszerű békés építés, a la­kosság minden rétege jólétének emel­kedése, a békéért és a nemzeti egy­ségért folyó harc jellemzi. Ezért van tehát rendkívül fontos jelentősége a Német Demokratikus Köztársaságban ez év október 15-én megtartandó népi választásoknak. E napokban ad számot a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya a lakos­ságnak tevékenysége első esztendejé­ről. Az egész lakosságnak alkalma lesz a nemzeti létérdekeit kifejező Nem­zeti Front harcos programjára sza­vazni, s minden befolyástól mentesen, teljesen szabadon nyilváníthatja véle­ményét a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának munkájáról. Ezeket a választásokat egyetlen korábbi választással sem lehet össze­hasonlítani. E választásokat az anti­fasiszta-demokratiikuis pártok blokkjá­nak határozatából, egységes lista alap­ján tartják meg. Céljuk a közös harc a Német Demokratikus Köztársaság belső és külső ellenségei ellen, az anti­fasiszta-demokratikus rendszer ellen­ségeivel szemben. A küszöbönálló választások eredmé­nyeképen megalakulnak a népi képvise­letek, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy vezessék a harcot a békéért és Németország egységéért. A választá­sok valóban népi választások lesznek: kifejezői az egész élet demokratizálásá­nak és a potsdami egyezmény lelkiisme­retes végrehajtásának. Ezek a választá­sok az antifasiszta-demokratikus rend­szer további megerősödését jelentik és biztosítják az ötéves terv teljesítésének és túlteljesítésének alapjait. A népi vá. lasztások programja — a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának pro­gramja. E program az egész német nép létérdekeit fejezi ki és minden német hazafit együttműködésre mozgósít a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja céljainak elérésére. Ez a pro­gram a következő feladatokat szabja meg: harc a béke megőrzéséért; harc az ellen, hogy Nyugat-Német­országot bevonják az amerikai-angol imperializmus katonai szövetségeinek rendszerébe, az ellen, hogy Nyugat­Németországot a Szovjetunió elleni amerikai agresszió felvonulási terüle­tévé tegyék; harc Németország egységének de­mokratikus alapon történő visszaállítá­sáért, a megszállási statutumnak, a Ruhr-statutumnak és a főbiztosok dik­tatúrájának megszüntetése útján; békeszerződés megkötése Németor­szággal és valamennyi megszálló csa­pat kivonása az országból; a német békegazdálkodás fejlesz­tése, s a német bel. és külkereskede­lem békés fejlesztése, az ötéves terv ' teljesítése és túlteljesítése; a Szovjetunióval, a népi demokrati­kus országokkal és valamennyi béke­szerető néppel fennálló barátság meg­szilárdítása, A német nép a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának első évfor­dulóját ünnepelve számbaveszi a demo­kratikus átalakulás eredményeképpen elért sikereit é s magabiztosan tekint a jövőbe, annak tudatában, hogy a béke­szerelő népek egységes, testvéri csa­ládjához tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents