Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-07 / 232. szám, szombat

1950 október 6 II J S WS A SEMMIBEVETT SZERZŐDÉS (N. J.) Az amerikai imoerializmus az ENSz ötödik közgyűlésének eddigi időtartama alatt is már telies mezte­lenségében megmutatta. hogy saját kizsákmányoló és ragadozó terveinek érvényesítésére az írott törvényeket és szokásjogokat felrúgja. Bármilyen kérdés is merüljön fel Laké Succes­ben, az amerikaiak magatartása min­den esetben azt mutatja, hogy össze­tévesztik az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének fórumát holmi kéteshirű yenkiklubokkal, ahol megsértve min­den emberi jogot önző érdekeiket ér­vényesíthetik. Ma már nem látszat, hanem felhá­borító valóság, hogy az amerikaiak az ENSz-ben az alapokmánvt felrúgva, csatlósállamaik szavazógépezetét fel­használva hangoskodnak és fogadtat­ják el kizárólag a monopoltőkét szol­gáló javaslataikat. Az utóbbi napokban azonban újabb arcátlansággal lepték meg a világot, amely a nemzetközi jog történelmében n?mcsak páratlan, hanem megdöbben­tő jeienség is. Igaz. az amerikaiak ar­cátlan tempóit már megszokta a ha­ladó világ közvéleménye, most azon­ban ennél is felháborítóbb esetről van' szó. Az ENSz területenkívülisége van veszélyeztetve. A tagállamok és tag­szervezetek kiküldötteinek szabad részvételi jogát akadályozza meg a Marshall vezetése alatt álló USA-kül­ügyminisztérium. Az ENSz, amikor szervezetének székhelyéül az Egyesült Államok te­rületén levő Laké Succest választotta, bilateriális szerződéssel biztosította sa­ját jogait és privilégiumait, hogy az Egyesült Államok területén, mint a nemzetek szövetségének legfőbb szer­vezete, teljes akciósszabadságát és terüjpfenkiviiliséget élvezhessen. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezeteinek tárgyalásaira ér­kező hivatalos kiküldöttek beutazását az Északamerikai Egyesült Államok kormánya nem akadályozhat ia meg. Ezzel szemben mi történt? Az amerikai kormánv. illetőleg kül­ügyminisztériumának úi főnökei, egy­másután két esetben durva módon megsértette ezt az egvezményt és megakadályozta, hogy delegátusok az ENSz ülésén résztvegyenek. így a Szak'Zer vejetek Viíágszövetségének az ENSz ötödik közgvűlésének ta­naeskozásaira érkező kiküldöttét, Ge­o-ges Fishert. bár beutazási enge­déllyel rendelkezett. partralépésekor letartóztatták, maid Franciaországba toloncoltatták. Michael Scott páter, aki mint az Emberi Jogokat Védő Li­gi délafrikai megbízottja, az ENSz ülesere kért beutazási engedélyt, Marthall „jóvoltából" ugyancsak nem utazhatott Laké Succesbe. mert Mar­sh.",ll jól tudta, hogy ez a délafrikai pap az angol-amerikai gvarmati poli­tika sötét, embertelen, gvilkos ma­chinációiról rántani le a leölet. Az angolok, akik francia barát jaik­kíl együtt oly kényesen vigyáztak mindig a nemzetközi etikett szabá­lyaira, ma az amerikai venkik öntelt politikájának tömjéneznek s nem ve­szik tudomásul, hogy a legdurvább szerződésszegések és csalások meste­reinek uszályát hordják. Az ENSz char­tájának lefektetésekor a Szovjetúnió és Roosevelt a nemzetek közötti be­csületes egviittmunkálkodást tartot­ták szem előtt. Az ENSz. amikor az amerikai kormánykörökkel területen­kívüliségére és jogainak biztosítására vonatkozó kétoldali szerződést meg­kötötte, valamennyi tagállammal egvĹ'H bízott annak becsületes és őszinte betartásában. Sainos. azóta a helyzet erősen megváltozott. Roose­velt halott és a helvét átvevő Truman szabid útat engedett a legsötétebb im­perialista. fasiszta köröknek Hol vár­hatunk becsületességet olvan állam­fői f iáktól, akiknek pribék iei az Egye­sül! Ali; moktél tízeze : mérföldnyi tá­volságban anyák és apró gvermekek ezreit kötik guzsba, mészárolják le a legbestiálisabb módszerekkel, mert a szabadság mellett merik szavukat fel­emelni, mert' fórfiaik fegvverl fogtak az orvtámadó agresszor és a hazai néoárulók cl!en. Hol várhatunk be- ' cüle'ességet azoktól az államférfiak- . tói, akik demokráciáról, szabadságjo­gokról szavalnak s ugyanakkor cini­kus, öntelt mosollval némítanak el, vetnek börtönökbe, lincselnek meg embereket azért, mert a haladó tábor­hoz tartoznak, mert a béke ulán ki­áltanak vagy pedig mert anyjuk sötét bőrrel hozta őket a világra. A vesztét érző amerikai imperializ­mus, a dühöngő kutvához hasonlít, amely mindenkit megmar, aki nem tér ki útjából. Am minden provokációnak, minden sértésnek és szerződésszegés­nek mértéke egyszer betelik. Az em­berek millióinak tábora nem hajlandó tovább tűrni a gyilkosságokban ké­jelgő tőkések és politikusok veszett vonítását. A béke után áhítozó embe­Jftiévt hfutijatlott A M UH Un perien Y és OSL ápításJ MOZGALOM I Szükségessé vált a dolgozók személyes meggyőzése a fiíleki Kovcsmaliban! Miért nem válla nak védnökségeket a műszaki dolgozók ? A fülek! Kovosmalt dolgozóinak, akik nemrégen érdemelték ki az él­munkási üzem büszke címét, — bát­ran feltehetjük' azt a kérdést, hogy megtesznek-e mindent, amire ez a cím kötelez. Kimélyítették-e a mun­kaversenyt, bevezették-e valameny­nyi műhelyben a magasabbfokú szo­cialista munkamódszereket, a szemé­lyes agitációban résztvesznek-e az összes elvtársak? És így sorjában. A felmerülő kérdések élesen rávilágíta­nak a szükséges teendőkre és az elő­forduló hibák a termelés megjavítá­sa érdekében gyors kiküszöbölésre várnak. Mi a legfontosabb, hogy üzemeink dolgozói eleget tehessenek kötelessé­güknek? A választervezés, az irány­számok elfogadása után, a normák átellenörzését kell sikersen lebonyo­lítanak és lehetővé tenniök, hogy 1951-bon a jóváhagyott szilárd nor­mák betartásával teljesíthessék a fel­emelt tervet. A jó munka elvégzésé­hez mindenekelőtt a. dolgozok öntuda­tossága szükséges, ezért a dolgozók személyes meggyőzése a legfőbb fel­adatok közé tartozik. Vegyük sorjába a füleki Kovo 1­smalt-üzem kérdéseit és mutassunk rá egyenként a szükséges teendőkre­A szeptemberi tervteljesítés A mult havi tervet 104.4 százalék­ra teljesítették, az évi átlaguk pedig 109-3 százalék. A fő termelési felada­tok közül a szürkeöntvényben szep­temberben 98.4 szlzalékra (évi átlag 101.9 százalék), a zománcedénygyár­tásban súlyban 95.5 százalékra, ér­tékben pedig 103.7 százalékra telje­sítették a multhavi tervet. Ezzel szem­ben a munka termelékenységében csak 97.3 százalékot értek el, ami an­nak tulajdonítható, hogy több mun­kaerőt átengedtek a nehéziparba és külön ki kell emelni, hogy a dolgo­zók közül többen engedély nélkül hagyták el az üzemet, amivel a cik­künkben később külön fogunk fog­lalkozni. A munkától való távolmara­dás is magas, az igazolatlan távol­maradók száma 4.6 százalék. Az üzemben megfigyelhettük, hogy a munkások túlnyomó része nem dol­gozza végig a műszakot, már a lefú­vás előtt abbahagyják a munkát, hogy elsőnek hagyhassák el az üze­met. Pedig ebben nem kellene ver­senyezniük, ezen a téren nem szerez­hetnek maguknak különösebb érde­met. Kiszámíthatnánk azt is, hogy a munkának 5—10 perccel előbb való félbehagyása mennyi kárt okoz a ter­melésben. Ezt be kell ismerniök mindnyájuknak s meglátják, hogy a munkaidőnek teljes kihasználásával még jobban fokozhatják az üzem ter­melékenységét. 10.5 százalékkal emelték az irányszámokat A választervezés igazolta, hogy dolgozóink az eddiginél magasabb teljesítményt is tudnak nyújtani. A füleki Kovosmalt dolgozói elsősorban új normákat vezettek be ott, ahol még azok nem voltak. A 612 új nor­ma megállapítása nagy időmegtaka­rítást eredményez és a gépek teljes kihasználását. Hogy teljesíthessék az ez évhez viszonyítva 16 százalékkal felemelt 1,51. évi tervet, mindenek­előtt a normák szilárdítása vált szük­ségessé. Már a választervezés idején a dolgozóknak 21.2 szlzaléka szilár­dította meg a teljesítménynormáknak 15.3 százalékát, átlagban 7.5 százalék­kal. Az öntödében például 213 dol­gozó normaszilárdításával évi 366 ezer koronát takarítanak meg. A zo­máncozóban is elfogadták az irány­számokét, de egyúttal ígéretet tettek, hogy a megtakarított pléhekből, ame­lyeket már nem tudnak sajtolni, ter­ven felül zománcozott címtáblákat fognak készíteni. Az önőde 4 száza­lékkal, a lemezosztály egyik gyárt mánynál 42 százalékkal emelte az irányszámokat, úgy, hogy a végső számítások szerint az üz?m dolgozói az irányszámoknak 10.5 százalékkal való emelésére vállalkoztak. A vá­lasz.tervezés összesen 2 millió korona megtakarítást eredményezett az üzemnek. Ennek első időszakában sí került teljesen kiterjeszteniök a szo­cialista munkaversenyt. A versenyzők száma 8.1 százalékkal megnövske­dett, úgy, hogy már VI. 30-án elér­ték a 100 százalékos szervezettséget és a besztercebányai kerületben a fü­leki Kovosmalt lett az első élmun kís-üz-am. Ebben az időben az él­munkások száma 4-2 százalékkal sza porodott. Már felülvizsgáltak 2200 normát Az augusztus közepe óta folyó nor­mafelülvizsgálásban eddig 2200 nor­mát vizsgáltak át és egyben szilárdí­tottak is. Valamennyi termelési köz­pontban tervszerűen folyik ez az el­lenőrzés. A bádogos és a zománcdí­szítő osztályon már be is fejezték ezt az akciót. A bádogosműhelyben 761 müvelet normáit 1.7 százalékkal szi­lárdították, ami évi 3180 óra megta­karítását eredményezi. A díszítőmű­helyben 729 normát 15 százalékkal szilárdítottak, amivel 4235 munkaórát takarítottak meg. A műhelyenként létesített ellenőrző csoportok a dolgo­zókkal külön-külön tárgyalják meg a normák kérdését. M?ért nem mélyítik el a munkaversenyt? Az igaz, hogy a szocialista mim kaversenyben már elérték a 100 szá­zalékos szervezettséget és az élmun­kások már a dolgozóknak 65.5%-á!t teszik ki, mégis tapasztalható, hogy a versenymozgalomban átmenetileg lankadás állott be. A műhelyek ugyan versenyeznek egymással, de hiányzik bennük a kongresszus előtti kezdeti nagy lelkesedés. A műhelyek közül csak az öntődében és a zománcozó­| ban fejlődött ki a szakma legjobbjá­nak versenye. Az üzemi szakszervezet felelős a versenymozgalomórt és a közeljövőben az elvtársak nagyobb tevékenységére van szükség, hogy a versenymozgalmat elindítsák a ki­bontakozás útjára és az üzem összes dolgozói között megindulhasson a szakma legjobbja címéért folyó ver­sengés. Az ellentervezés jótékony hatása nem tapasztalható az újítások terén. Az utóbb; három hónapban csak 6 újítást, míg az azt megelőző kongresz­szusi időszakban 30 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ez évben összesen 58 beadott újítási javaslat közül 26-ot megvalósítottak. Ezek 3 millió 796.060 korona megtakarításit eredményeztek. A visszaesés okát ab­ban kereshetjük, hogy az üzemben nem fordítotak eddig kellő gondot az újítási mozgalom továbbfejlesztésé­re. Sokkal többet kellene ezzel a kér­déssel foglalkozniok és a dolgozók előt rámutatni arra, hogy a termelé­kenység fokozására milyen döntő je­lentőségű az újítási mozgalom. A termelő és a szervező munka mi­előbbi megjavítására van szükség. A füleki dolgozók mtguk megállapítják, hogy „többen a bizalmiak, az agitáto­rok közül nem fejtenek ki elégséges tevékenységet nem eléggé kezdemé­nyezők, ami azt vOnja maga után, hogy nem tudtuk kiterjeszteni a szo­cialista munka új formáit". Tehát riség tábora mind hatalmasabb lesz, erejének súlya pedig mindig döntőbb s egy szép napon ökle pörölycsapás­ként fog lesújtani, hogv. elnémítsa egy maroknyi kis csoport hangiát, hogy megóvja az emberiséget egy marok­nyi kis csoport kegyetlenségeitől. A világ nagy részében ma a dolgo­zók százmilliós tömegei a békét, a nyugalmat és a haladást biztosító munkával építik országaikat s kezük ökölbe szorul, ha ,az újságlapok ha­sábjain az amerikai gyilkosok cinikus­ságáról vagy az ENSz-ben tanúsított magatartásáról olvas. Kis Péter szö­vetkezeti tag és családja a kis szlová­kiai faluban minden erejével azért dol­gozik, hogy ne csak magának, hanem dolgozó embertársainak is boldogabb életet biztosítson. Ugyanezt teszi a Sverma-üzem gépszereidéjében Siegel János élmunkás, s vele egvütt kislá­nya is, aki mint pionír kíván a béke művén úgy dolgozni, mint apja az esztergapad mellett. Es sorba vehetnénk hazánje falvait, városait, aprócska kunyhóinak, nagy­városi bérházainak lakóit, vagy a szo­cializmust építő többi országok népé­nek fiait és lányait, mindenütt egyért folyik a munka, az emberi kéz mun­ka ia ' és szívdobbanása egvet akar: erőteljesebben, határozottabban építe­ni a minden dolgozó embernek békét biztosító szocializmust, hogy ennek hatalmat adó erejével végetvessen a Trumanok, Marshallok cinikus ural­mának. elsősorban is a dolgozók személyes meggyőzésére kell törekedni Ennek fontosságát nem szükséges fejtegetnünk, de azt meg kell állapí­tanunk, hogy ha legalább választer­vezés kezdete óta tervszerűen és egyenként felvilágosították volna a dolgozókat a szocialista módszerek szükségességéről, ha megmagyaráz ták volna nekik a világ politikai és gazdasági helyzetét, ha rávilágítottak volna kellően a válság küszöbén ál­ló kapitalista rendszerre, amelyben az elnyomott dolgozók felszabadulásuk útját keresik: akkor munkásaik ön­tudatosításában sokkal értékesebb eredményeket értek volna el és így a munkaversenyben sem következett volna be az átmeneti lankadás. Hol kereghetjük a hibát? Elsősor ban is az agitátorok, bizalmiak és a mesterek tevékenységében. Többet kell személyesen agitálniok. Ezen a téren eddig nem végeztek jó, meg­győző munkát Nem szabad kedvüket veszítenáök, ha valamelyik dolgozó, aki még a kapitalista nevelés rabja, kijelemti, hogy „hiába beszélsz ne kem". Erős küzdelmet kell vívniok és ellenérvekkel, virágzásnak indult életünk értékes eredményeivel kell bebizonyítaniok a többi dolgozónak, hogy az ilyen maradiak a munkás­osztály szégyenfoltjai és csak a fejlő­dést gátolják. A személyes meggyőzésre sok al kalom nyílik, csak meg kell találni a lehetőségeket, hogy hol és mikor beszélhetünk nyugodtan a dolgozók­kal. Reggeli étkezés, ebéd közben, hazafelémenet, a vonatban é3 még otthon is a családok körében tárgyal hatunk a termelési kérdésekről és a politikai helyzetről. A személyes agi­táció révén sokkal értékesebb ered ményeket érünk el, mint bármilyen közösen rendezett gyűlésen. C sek meg kell javítani az agitátorok munkáját Hogyan látnak ehhez a füleki Kovo smaltban? Kubinec elvtársat bízták me.g most az agitátorok vezetésével. Az elvtárs mondja, hogy elsősorban is oktatni, irányítani fogja és konkrét feladatokkal bízza meg az agitátoro­kat s ami fontos, ellenőrzi munká jukat, elmegy a műhelyekbe és a dol­gozóktól megkerdezi, hogy „miről is beszél nektek az agitátor?". Az üzem munkáslevelezőitől érdeklődve vár­juk erre vonatkozó jelentéseiket. S egyúttal még ki kell emelni, hógv a műhelyek mestereinek is sokkal meg győzőbb munkát kell kifej teniök mert ha a mester „jól" beszél s hatá­rozottan rámutat mind gazdaságilag, mind politikailag .a szükséges teen­dőkre, biztosak lehetünk abban, hogy a dolgozók követni fogják ez új, szo­cialista mester útmutatását. A műszakiak nem érnek rá védnökségeket vállalni? Emelni akarjuk a termelékenysé get, új munkaformákat használunk. A dolgozóknak elégséges-e az, ha szekszerű magyarázat nélkül ösztö­nözzük őket a szocialista munkamód szerek és újítások alkalmazására? Ebben kétségtelenül a legértékesebb segítséget a műszaki dolgozók nyújt­hatnak az élmunkások és a többi dolgozók feletti védnökségvállalásuk­kel Az üzemben eddig csak 5 mű­szaki vállalt 10 ember felett védnök­séget. Hol maradtak a többi mérnö­kök és a műszaki közepkáderek? Nem tudják talán felismerni a szo­cialista tearmelőmunka nagyszerűsé gét és belátni azt, hogy helyük nem­csak az irodában van. hanem a mű­helyekben is, ahol a munkások ter­veik szerint dolgoznak, ahol őket ér­tékes szaktanácsokkal láthatják el és ezzel még nagyobb termelékenység elérésére buzdíthatják. Hogy ez eddig nem történt meg, az meglátszik a munkaverseny és az újítási mozga lom visszaesésében is. Az elvtársak maguk bevallják, hogy ezt az akciót nem elég kezdeményező erővel indí­tották meg és időközben el is aludt­Mutassák meg a műszaki dolgozók, hogy az újtípusú szocialista építő­munkások közé tartoznak s védnök­ségvállalásaikkal bizonyítsák be ho­vátartoz.ásukat. A fülek: Kovosmalt élmunkásüzem a munkaversenyben teljes szervezett­séget ért el. Hogyan versenyeznek a műszakiak? Csak a kiszabott hivata­los feladatok elvégzésében? Az lenne a nemesebb verseny, ha abban verse nyeznének, hogy ki végez eredmé­nyesebb munkát, mint védnök a dol­gozók tanításában. Sürgősen meg kell oldani a munkaerők kérdését Az utóbbi időben az egyik nehéz­ipar: üzem kérésére szakmunkásokat engedtek át. Ennek örömmel tettek i eleget, mert a füleki gyár vezetősége is segíteni akarja nehéziparunk roha­mos fejlődését Azonban számos eset­ben a munkások engedély nélkül hagyták el az üzemet és máshol he­lyezkedtek el. A közeli járási munka­hivatalok pedig ezekben az esetek­ben az üzem megkérdezése nélkül adtak ki számukra munkába való át­lépési engedélyt. Ez nagy hiba volt. Az üzemi pártszervezet közbenjárá­sára a munkahivatalok ezt a helyte­len eljárást beszüntették. Valameny­nyi ipari üzem tervteljesitésére nagy szükség van és ezt több esetben a munkaerők hiánya gátolja. Előfor­dult olyan eset is, hogy egyes üzemek nagyobb fizetés ígéretével csalták el egy m:sik üzem alkalmazottait. Ezt nem volna szabad tenniök. mert ez­zel jelentős mértékben rontják a munkaerkölcsöt, aminek a teljesít­ményre is rossz hatása van. Be kell tartanlok az állami bérkatalógust, az érdem szerinti fizetést- Ha pedig új munkaerőre van szükségük, akkor forduljanak a falvak dolgozóihoz, az ott felszabadult erőket szerezzék meg az ipari termelés részére. Egyre több azoknak a falvaknak a száma, ahol mér közösen, az egysé­ges munkaterv alapján végzik a mun­kálatokat és ennek eredményeképpen nagyszámban szabadulnak fel a köz­ségekben a férfi és női munkaerők­A fülek; üzemnek is új emberekre van szüksége. A munkaerők toborzá­sában nem támaszkodhatnék csak a munkahivatalokra. Az elvtársak, akik toborozni járnak a falvakba, ezen a téren elfoglaltságuk miatt és idó hiá­nyában is nem tudnak eredményes munkát kifejteni A toborzás nincsen elég jól megszervezve. Ebbe vala­mennyi vidéki dolgozót és elvtársait be kell vonnj és tevékenységre buz­dílani ezen a téren. Mindez a politi­kai felvilágosítás kimélyítésére int. A Fülek-környéki falvak közül több­ben nincs is Egységes Földműves Szövetkezet. Több helyen még a ku­lákok szavára hallgatnak a kisparasz­tok. Mi tehát a feladat? Az ipari mun­kásoknak a falvakban is felvilágosí­tó munkát keli végezmök. A füleki dolgozók többnyire vidékiek, tehát alkalmuk nyílik arra, hogy elősegít­sék az elmaradott falvakban az Egy­séges Földműves Szövetkezetek meg­szervezését, azok továbbfejlesztését és az osztályharc kiélezését. Küzde­niök kell a rendbontó kulákok el­len és meglátják, hogy a falusi dol­gozók meggyőzésével a szocialista munka újabb támaszpilléreinek, újabb EFSz eknek létesítésével a fa­lusi dolgozók köréből újabb és újabb munkaerőket szerezhetnek üzemük­nek­Az utánpótlás az üzem legfontosabb feladata Az új munkaerők és az ifjúmunká­sok, tanoncok szakszerű nevelésére állandóan fokozódó figyelmet fordíta­nak. Uj tanoncotthonokat, üzemi is­kolákat, dolgozók felső iskoláját lé­tesítünk mind nagyobb számban, hogy magasabb műveltséget adhas­sunk dolgozóinknak és növelhessük szaktudásukat. A füleki üzem fájdal­mas pontja még ma is az, hogy nem tudnak maguknak megfelelő helyet szerezni, ahol taníthatnák dolgozói­kat. Egyelőre kevés is a rendelkezé­sükre álló terem. De azért elkövetnek minden lehetőt, hogy eredményesen megoldhassák a tervszerű oktatást. Ismeretes, hogy a füleki üzem a múlt­ban is számos kitűnő dolgozót nevelt ki. Bizonyítja ezt a legutóbb a vítko­vicei üzemben rendezett országos ver­seny, amelyben az ország legjobb el­sőéves öntödei tanonca; vettek részt (120 a n voltak), amelyből a füleki Kovosmalt ifjú öntőmunkása, Ko­lenkás László került ki győztesnek. A füleki üzemben rövidesen elkez­dik az oktatótanfolyamok rendezését, melyeken valamennyi mester, élmun­kás és munkás keresztülmegy. A tan­folyam első felében általános isme­retekkel, a második felében pedig szakelőadásokkal foglalkozik. Ezen­kívül valamennyi nemtanonc ifjú­munkást is iskoláztatn 1 fognak, amit úgy oldottak meg, hogy naponta csak 5 órát fognak dolgozni a termelés­ben, 3 órát pedig nevelő célokra for­dítanak. Petröci Bálint.

Next

/
Thumbnails
Contents