Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-31 / 251. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! * • * w JK, w raciaert! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest * 43. (103.) • 1950 október 29. Ara 50 fillér Ä hatalom helyi szerveinek megszilárdulása a népi demokratikus országokban A Magyar Népköztársaságban október 22-én a politikai élet hatal­mas föllendülése közepette válasz­tották meg a helyi tanácsokat He­lyi tanácsok választására készül a Román Népköztársaság is. A népi tanácsok megalakulása Bulgáriá­ban, Lengyelországban, Romániá­ban, Magyarországon és Albániá­ban, valamint a népi tanácsok funkcióit betöltő nemzeti bizottsá­gok létesülése Csehszlovákiában, fontos szakaszt jelent a népi demo­kratikus országok politikai fejlő­dése s ez országok államhatalmá­nak további demokratizálása terén. A helyi hatósági szervek — a népi tanácsok — megszilárdulása a népi demokratikus országokban azért volt lehetséges, mert a népi demokratikus rendszer külső és belső ellenségeinek próbálkozásai ellen vívott harc győzelemmel járt s a munkások és parasztok közötti szövetség, valamint e szövetségen belül a munkásosztály vezető sze­repe még jobban megszilárdult. A népi demokratikus országok néptömegei nem csak azért hálásak a Szovjetunió és a hős Szovjet Had­sereg fölbecsülhetetlen segítségéért, mert sikerült lerázniok magukról az imperializmus bilincseit, hanem azért is, mert lehetőségük nyílott arra, hogy sorsuk fölött önállóan döntsenek, megteremtsék és minden téren kifejleszthessék új államisá­gukat, megteremtsék és megszilár­dítsák a népi demokratikus állam­rendet, amely a proletárdiktatúra formája. Ez országok népei, miután a Szovjet Hadsereg felszabadította őket az évszázados elnyomás alól, élükön a munkásosztállyal, az osz­tályharcok tüzében megedzett kom­munista és munkáspártok vezetésé­vel megdöntötték a nagybirtokosok és tőkések gyűlölt uralmát és szét­zúzták az ellenforradalmi burzsoá pártokat, amelyek az amerikai és angol imperialistákra támaszkodva a régi rend visszaállítására töre­kedtek. A Szovjetunió gazdag, for­radalmi tapasztalatait hasznosítva, végrehajtották a földreformot, álla­mosították a bankokat, a nagy- és középipart, a bányákat, a közleke­dést és a nagykereskedelmet. Ilyen rendkivül nagy politikai és gazda­sági átalakulásokat, amelyek tartal­mukban egyenértékűek a szocialista forradalommal, nem lehetett meg­valósítani anélkül, hogy következe­tes és erélyes harcot ne folytattak volna a nép ellenségei, a város és falu kizsákmányoló elemei ellen, az amerikai és angol imperialisták ügy­nökei, — a jobboldali szocialisták, burzsoá nacionalisták, szabotálok, kémek és árulók és mindazok ellen, akik ellenállást fejtettek és fejtenek ki az új népi demokratikus ál­lamiság kialakulásával szemben. E harc során lépésről-lépésre megsemmisült a régi és megszü­letett a nép érdekeinek megfelelő új államapparátus; kialakult az állam­hatalom új gépezete ez országok gazdasági és kulturális életének megszervezésére; ezekben az orszá­gokban új néphadseregek létesül­tek, megalakultak a népi rendőrség és államvédelem szervei. Az állam­apparátusba és a gazdasági élet, a néphadsereg, népi rendőrség és ál­lamvédelmi szervek vezető tiszt­ségeibe a nép legjobb fiainak és leányainak tíz- és százezrei kerül­tek a kiszorított ellenséges és bü­rokrata elemek helyére. Az így lét­rejött és proletárelemekkel megerő­sített új államgépezet a szocializ­mus alapjainak felépítése során biztosítja a népi demokratikus or­szágok előtt álló feladatok végre­hajtását. Meg kell azonban jegyezni, hogy az államhatalom alsóbbfokú, helyi szerveinek újjászervezése a népi demokratikus országokban sokkal lassabban történt, mint a központi hatalmi szervek kiépítése. De az utóbbi években e téren is jelenté­keny változások menték végbe. A helyi vezetőségekből kisöpörték a reakciós elemeket, bár ez még egy­általán nem jelentette a régi világ maradványainak teljes felszámolá­sát a helyi igazgatási szervekben. Megtörténtek az intézkedések arra, hogy fokozzák az ellenőrzést a helyi szervek munkája fölött, de ez még nem volt mindent felölelő, vala­mennyi helyi hatósági szervre ki­terjedő ellenőrzés. Sikeresen haj­tottak végre sok olyaňirányú intéz­kedést, amelynek az volt a célja, hogy a hatalom alsóbbfokú szerveit közel vigyék a lakossághoz, de e tekintetben még korántsem tettek meg mindent, amire szükség volt. A régi közigazgatási rendszer a kizsákmányolók eszköze volt arra. hogy a népet kirekesszék az állam vezetéséből; e rendszer maradvá­nyainak megsemmisítése most fo­lyik a népi tanácsok választásaival kapcsolatban, amelyek felváltják az államhatalom eddigi ideiglenes helyi szerveit. A népi tanácsok rendszerének bevezetésével a népi demokratikus országok valamennyi államhatalmi szervébe — alul és felül egyaránt — a nép által vá­lasztott és a népnek felelős küldöt­tek kerülnek. így valósul meg. a gyakorlatban az összes népi demo­kratikus országok alkotmányába be­iktatott törvény: ,.Minden hatalom a dolgozó népé és a néptől ered." A népi demokratikus országok­ban létrejött népi tanácsok a népi demokratikus államhatalom szer­veivé fejlődtek. A Szovjetunió ál­lamhatalmi szerveinek rendkívül gazdag tapasztalataival élve, egyre nagyobb mértékben valósítják meg a széles dolgozó tömegek részvéte­lét az államigazgatásban. A Ma­gyar Népköztársaság dolgozói pél­dául 220.000 tagot és póttagot vá­lasztottak a népi tanácsokba. A Romári Népköztársaságban ez év december elején több mint 80.000 helyi tanácstagot választanak ineg. A lengyelországi népi tanácsoknak több mint 95.000 tagjuk van. Ebből a munkások és munkásszármazá­suak aránya 29.5 százalék, a parasztoké 50.8, az értelmiségi dol­gozóké 14.2, a kisiparosoké 4.9 és a többieké 0.6 százalék. A bulgáriai népi tanácsokban 50.000 tanácstag működik. Ha figyelembe vesszük, hogy közvetlenül a népi tanácsok kebelében még különböző állandó bizottságok is alakulnak (terv­bizottság, pénzügyi, egészségvé­delmi, népművelési, kulturális, köz­oktatási bizottság, stb), amelyekbe tíz- meg tízezer aktivistát vonnak be, akik a tanácsokon keresztül el­sajátítják az államvezetés művésze­tét, akkor egészen világossá válik, hogy milyen korlátlan lehetőségek adódnak a népi tömegek részvéte­lére a népi demokratikus országok államigazgatásában. A kommunista és munkáspártok a népi demokratikus országok ve­zető, szervező és lelkesítő erejét je­Újabb hozzájárulás a béke és nemzetközi biztonság ügyéhe? A békeszerető népek lelkesen támogatják a német kérdés megold ásónak demokratikus programmját A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mányának kezdeményezésére október 20—21-én Prá­gában értekezletet tartottak, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek az USA, Nagybritannia és Franciaország külügyminisztereinek ez év szeptembe­rében tartott titkos értekezletén hozott határozataival kapcsolatban merültek fel. A három hatalom newyorki értekezletén külön határozatokat hoztak a német kérdésben. E határoza­tok újabb durva megsértését jelentik azoknak a köte­lezettségeknek, amelyeket az USA, Nagybritannia és Franciaország a potsdami egyezményben magukra vállaltak, fenyegetést tartalmaznak az európai béke ellen és ellentétben állanak az összes békeszerető népek érdekeivel, beleértve a német nép nemzeti ér­dekeit is. Az USA, Nagybritannia és Franciaország imperialista vezetői arra törekednek, hogy vissza­állítsák a német imperializmust és Nyugat-Német­országot véglegesen a .maguk agresszív európai stra­tégiai terveinek eszközévé tegyék. A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek nyi­latkozata teljesen leleplezte az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányainak ezt a veszélyes és bűnös politikáját, amely a háború kirobbantását cé­lozza Európában. Az amerikai és angol kormányzó körök képmutatóan arról beszélnek, hogy fel akarják vetni a „Németországgal való hadiállapot megszün­tetésének" kérdését s ezzel kitartóan igyekeznek mi­nél hosszabb időre elodázni a Németországgal való békeszerződés megkötését, következésképpen elodázni igyekeznek Németország egyesítését és meghosszabbí­tani a „megszállási statutum" hatályát, amely bizto­sítja uralmukat Nyugat-Németországban. Az amerikai és angol imperialisták, nem törődve a német nép béketörekvéseivel, iparkodnak megfojtani a német békeipart, a hadiipar fejlesztésére vesznek irányt és újjáteremtik a német hadsereget. Német­ország nyugati övezeteiben és Berlin nyugati szek­toraiban már most is 456.000 ember különböző kato­nai alakulatok tagja. A nyugati hatalmak durván megsértik a potsdami egyezményt, amikor fölvetik a nyugat-német hadsereg további növelésének és agresz­sziv céljaik érdekében való felhasználásának kér­dését A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek nyi­latkozata teljesen lerántja a leplet az imperialista há­borús gyujtogatóknak erről a bűnös politikájáról s ezzel fölbecsülhetetlen szolgálatot tesz a béke ügyének. A béke és a népek biztonsága fenntartásának dekeitől vezéreltetve ós figyelembevéve a német öté­nek azt a jogos törekvését, hogy Németország ügyeit mihamarább békésen rendezzék, a nyolc állam kül­ügyminiszterei kijelentették- halaszthatatlannak tart­ják hogy 1. az USA, Nagybritannia, Franciaország és a Szovjetunió kormányai nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy nem engedik meg Németország remilita­rizálását és bármilyen agresszív tervbe való bevoná­sát. és következetesen megvalósítják a potsdami egyez­ményt azzal, hogy biztosítják a feltételeket az egysé­ges, békeszerető, demokratikus német állam létesíté­séhez; 2. meg kell szüntetni a német békegazdaság fej­lődésének útjában álló összes korlátozásokat és nem szabad megengedni a német hadipotenciál helyre­állítását; 3. haladéktalanul kössenek békeszerződést Német­országgal a német állam egységének visszaállítása alapján, a potsdami egyezménynek megfelelően, azzal a kikötéssel, hogy az összes hatalmak megszálló csa­patait a békeszerződés megkötésétől számított egy éven belül ki kell vonni Németországból; 4. Kelet- és Nyugat-Németország képviselőiből paritásos alapon össznémet alkotmányozó tanácsot kell alakítani, amely előkészíti az ideiglenes, demo­kratikus, békeszerető, szuverén össznémet kormány megteremtését és az erre vonatkozó javaslatokat együttes jóváhagyás céljából a Szovjetunió, az USA. Nagybritannia és Franciaország kormányai elé ter­jeszti, és e tanacsot az össznémet kormány megala­kulásáig be kell vonni a békeszerződés kidolgozásával kapcsolatos tanácskozásokba. E javaslatról megfelelő körülmények között közvetlenül ki lehet kérni a né­met nép véleményét. „A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Románia, Magvarország és a Német Demokratikus, Köztársaság kormányai — mondja a továbbiakban a nyilatkozat —, a maguk részéről mindent elkövetnek," hogy a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdításának érdekében meg­könnyítsék e halaszthatatlan feladatok megoldását" A nyolc állam minisztereinek ez a nyilatkozata újból megmutatja, hogy a Szovjetunió és Európa de­mokratikus országai szilárdan eltökélték: megvédik a béke ügyét és nem engedik meg az agresszív német imperializmus újjászületését. A német kérdés meg­oldásának ebben a nyilatkozatban ismertetett demo­kratikus programja valamennyi békeszerető nép egy­hangú támogatására talál és a háborús gyujtogatók elleni fokozott harcra lelkesíti őket. E program lelkes helyeslését bizonyítja a vala­mennyi ország demokratikus sajtójának visszhangja A népek követelik, hogy váltsák valóra a német kér­dés megoldásának demokratikus programját, amelyet a prágai értekezleten dolgoztak ki, mert ez a békéhez vezető út Európában, ez a béke megszilárdításának ú<ja világszarta. lentik. A népi tanácsok, mint a dol­gozók legszélesebb tömegszerveze­tei, a pártonkívüli dolgozók milliós tömegeit kötik össze a munkásosz­tály élcsapatával, a kommunista és munkáspártokkal. A népi tanácsok mindennapi munkájukkal erősítik a dolgozók közvetlen kapcsolatait a népi demokratikus állammal, fel­tárják a nép óriási alkotó erejét, szervező tehetségét és teremtő kez­deményezését. A népi tanácsok fel­adatai közé tartozik a gazdasági és költségvetési tervezés, a helyi erő­források mozgósítása a népgazda­ság szükségletei számára, az is­kolák, kórházak, kulturális-nevelő és gyermekintézmények munkájának ellenőrzése, a lakosság szükségle­teiről, életkörülményeinek állandó javításáról való gondoskodás, stb. Amíg a népi demokratikus orszá­gokban a népi tanácsok megszilár­dulásának folyamatát észleljük és további lépések történnek az állam­igazgatás demokratizálása érdeké­ben, valamint a tömegek bevoná­sára az állami feladatok megoldá­sában, addig az USA-ban, Angliá­ban, Franciaországban és a többi kapitalista országokban a politikai élet és az államrendszer fasizáló­'lásának folyamata megy végbe. \z uralkodó osztályok ezek­ben az országokban nyilt erő­szakot alkalmaznak az elnyomott osztályokkal szemben, megfosztják a dolgozókat a legelemibb polgár­jogoktól és személyes szabadsá­guktól és szörnyű megtorlásokkal sújtják a haladó elemeket, valamint a dolgozók demokratikus szerveze­teit. Az amerikai és angol imperia­listák egyre kevésbbé titkolják bű­nös terveiket, amelyeknek az a cél­juk, hogy elnyomhassák a háborús készülődéssel szemben egyre nö­vekvő népi ellenállást. Az imperia­listák igyekeznek kiterjeszteni ag­resszív tevékenységüket Korea hatá­rain túl is, s az emberiséget egy új világháború szörnyű szakadé­kába akarják taszítani. Az ameri­kai és angol fegyveres beavatko­zóknak Koreában elkövetett vadál­lati kegyetlenkedései valamennyi békeszerető népnek világos képet nyújtanak arról, hogy milyen sorsot tartogatnak a világnak a Wall­Street monopolistái. Ilyen körülmények között, ami­kor az. USA vezetői az agresszió előkészületeiről áttértek a nyilt agressziós cselekményekre, amikor a béke híveinek hatalmas moz­galma világszerte mind erősebben bontakozik ki, a népi tanácsok választásai Magyarországon és Romániában, a helyi hatósági szervek további megszilárdulása Csehszlovákiában, Lengyelország­ban, Bulgáriában és Albániában nagy nemzetközi jelentőségre tesz­nek szert. Ez a fontos történelmi tény az egész világnak meg­mutatja a népi demokratikus or­szágok dolgozó népének egységét és azt a harcos eltökéltségét,' hogy visszaveri a háborús gyujtogatókat Egységes részvételükkel a népi tanácsok választásain, új sikereikkel az állam, a gazdaság és a kultúra építése terén, s részvételükkel a népek közös békeharcában, a népi demokratikus országok dolgozói újra meg újra megmutatják, hogy a Szovjetunió példáját követve, tántoríthatatlanul haladnak nagy céljuk megvalósítása felé. Ez a cél a szocializmus felépítése országaik­ban. i

Next

/
Thumbnails
Contents