Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-31 / 251. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÚK LAPJA Bratislava, 1950 október 31, kedd 3 Kčs III. évfolyam, 251. szám A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának Tartós békéért, . , népi dernokraciaert! című hetilapját mai számunkhoz csatoljuk Csehszlovákia népei a Szovjetúnió oldalán i harcolnak a békéért, a szocializmusért Široký elvtárs beszéde az ENSz politikai bizottsága előtt Az Egyesült Nemzetek Szervezete politikai bizottságának pénteki ülésén Viliam Široký, a csehszlovák kormánydelegáció vezetője, köztársaságunk miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, a szovjet békejavaslatok vitája során a csehszlovák nép és a csehszlovák kormány békeharcáról számolt be, hangsúlyozva, hogy köztársaságunk népe fenntartás nélkül támogatja a Szovjetunió előterjesztett békejavaslatait. Elvi jellegű megnyilatkozásában éles megvilágításban mutatott rá a mai világ problematikájára és tolmácsolta a csehszlovák álláspontot. A politikai bizottság szombati ülésén Andrej Visinsinszkij, a Szovjetúnió delegációjának vezetője emelkedett szólásra. Beszédében összegezte a szovjet javaslattal kapcsolatos vita eredményét* megállapította^ hogy a megvitatott deklaráció ellenlábasainak főcélja, hogy mindenáron rossz színben tüntessék fel a szovjet delegáció javaslatát és ezzel együtt a szovjet külpolitikát. A Szovjetúnió delegációjának vezetője, Visinszkij elvtárs azután megvilágította a szovjet javaslat alapelveit, bebizonyítva a szovjet javaslat ellenfelei kritikájának hamisságát. Az ellenvetésekben — mondotta Visinszkij — a szovjet javaslat ellenlábasai hangsúlyozták, hogy e fajta határozati javaslatot már 1947-ben elfogadtak. Visinszkij tényekkel bizonyította, hogy az egyes országokban, elsősorban az Egyesült Államokban a háborús uszítók aljas tevékenységüket nem szüntették be, hogy az új háborúra való uszítás nem gyöngült, sőt fokozódik és a béke szempontjából mind veszélyesebb formákat ölt. A Szovjetönió delegációjának vezetője az angol-amerikai blokk álláspontjának értelmetlenségére mutatott rá és kifejező módon igazolta, hogy a háborús blokk képviselői lázas fegyverkezésükről nem akarnak lemondani. Visinszkij elvtárs beszédének befejező részében az öt nagyhatalom közötti paktum létrejöttének fontosságát bizonyította, hangsúlyozva, hogy a nagyhatalmák különös felelősséggel tartoznak a világbéke megvédéséért. A politikai bizottság pénteki ülésén a csehszlovák delegáció nevében Viliam Široký, a csehszlovák kormány min i sz terc Ln ökhelyert ese és külügyminisztere emelkedett szólásra. Široký elvtárs felszólalásában ezeket mondotta: „A szovjet javaslatokkai kapcsolatos vita azt mutatja, hogy e kérdést sürgősnek és fontosnak tartja az ENSz közgyűlése. Ezen a tényen nem változtat az a körülmény, hogy az angol-amerikai blokk tagjai a történelmi tényeket kiforgatják, ködösítő módszerekhez fordulnak, amelyeknek segítségével a szovjet politikának olyan tulajdonságokait akarnak terhére róni, amelyek ellentétben álnak a nemzetek békés, demokratikus egyeüttélésre való törekvésével. Itt elsősorban Austin beszédére gondolok. Austin úr, hogy az amerikai delegáció negatív állásfoglalását kendőzze, a dolgot a feje tetejére akarta állítani. Azt állította, hogy a nemzetközi feszültség oka a szovjet politika, amely 1946-ban a demokratikus együttmunkálkodás elvétől éjiért. E tétel igazolására Sztálin elvtársnak 1946 február 9-én mondott beszédét idézte. Sztáli ngeneraiisszimusz szavait idézte. Austin úr azonban meghamisította Sztálin generalisszimusz beszédének értelmét és éppen ezért engedjék meg, hogy én itt most idézzem Sztálin beszédét, még pedig azt a részt; amelyet Austin tudatosan elhalgatott: „így tehát az első világháború a világgazdaság első kapitalista válsága következtében robbant ki és a második válság következtében robbant ki a második világháború. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a második világháború az elsőnek másolata, ellenkezőleg, a második viliág á ború alapjában különbözik az első háború természetétől. Szem előtt keli tartani, hogy a legfőbb fasiszta államok, Németország, Japán és Olaszország, mielőtt megtámadták volna a szövetséges országokat, megsemmisítették országaikban a polgári demokrácia utolsó szabadságjogait, a legkegyetlenebb terrorista rezsimet vezették be, megtépázták a kis országok független és szabad fejlődésének alapelvét, politikájuk céljává tették idegen országok birtokbavételét és az egész világ előtt kinyilatkoztatták, hogy világuralomra törnek, a fasiszta rendszernek az egész világra való kiterjesztésére. A tengelyállamok Csehszlovákia annexiójiát és Kína központi területének bekebelezését jelentették be és egyben hangsúlyozták, hogy fenyegető-akcióikat készek a világ val-ameny. nyi szabadságszerető népének rabságbahajtásúval végrehajtani. Éppen ezért a második világháború a tengely államok ellen mindjárt kezdetétől fogva, az első világháborútól eh térően, antifasiszta jellegű háború volt, felszabadító, amelynek feladatai közé tartozott a demokratikus szabadság megújítása- A Szovjetúniónak a tengelyállamok elleni háborúba való belépése csak emelhette — és valóban emelte is — a második világháború antifasiszta és felszabadító természetét." Austin úr következtetése hamis J. V. Sztálin generalisszimusz ezeket mondotta 1946 február 9-én mondott beszédében és e szerint ítéljék meg a delegátusok Austin úr eljárását, aki Sztálinnak ebből a fejtegetéséből oly végkövetkeztetést akar rákényszeríteni a delegátusokra, hogy a szovjet vélemény szerint a háborút nem a fasiszta hatalmak kezdeményezték, hanem, hogy ezt a nyugati gazdasági rendszer okozta, valamint, hogy ez a katonai együttműködés befejezését jelentette, Austin úrnak ez az eljárása természetesen további állításai valóságára is fényt derít. Široký elvtrs ezután rámutatott arra, hogy Austin e hamisítást azért követte el, hogy a felelősség alól az USA-t mentesítse és azt a Szovjetunióra hárítsa áí. Široký elvtárs ezzel kapcsolatban idézte a Wor'.d Report 1950 áprilisi számát, amely ezeket közli: A mai amerikai politika nem a Kremllel való megegyezés elvéből indul ki, ha-nem egy oly hatalmi hely. zet megteremtését célozza, amelyben Moszkvának alá kell vetnie magát a nyugati világ elgondolásának. Ismeretes, hogy Churchill volt az, aki fultoni beszédében megadta a jelt arra, hogy a nagyhatalmak demokratikus együttmunkálkodáisa helyébe a fasiszta tengely plattformja lépjen. Truman 1947 márciusában bejelentett doktrínája már ennek az irányzatnak politikai és sztratégiad megnyilvánulása volt. 1947 január 3-i beszédében Truman megállapította, hogy az amerikai nép szelleme a világtörténelemnek irányadó ereje lehet. Ugyanis Eisenhower tábornok nyíltabban fejezte ki, amikor megállapította: az USA az egész világ fölött uralkodhat. A Szovjetúnió az együttmunkálkodás híve Az amerikai világuralomra törő tervvel szemben áll a Szovjetúnió demokratikus és békeszerető külpolitikája, amelyről J V. Sztálin ezeket mondotta: Az együttmunkálkod-á^hoz nem szükséges, hogy az egyes orsaár goknaik egyforma társadalmi rendije legyen, respektálni kell az alkotmányt, amelyet a nép jóváhagyottAz együttmunká'.kodrs csak ily feltételek mellett lehetséges. A ssc»vjet javaslatok nemcsak a Szovjetúnió, Közép- és DélkeletEurópa országai számára kívánnak békét, hanem a demokratikus, tartós és oszthatatlan békét a világ vala mennyi nemzete számára követelik. A Szovjetúnió következetes békepoütikáját igazolja 33 éves fennállása, 33 éves békepolitikája, A fiatal szovjet köztársaságnak első lépése az volt. hogy feladta a cári Oroszország idegen államok feletti kiváltságát. A Szovjetúniót a következetes béketörekvés jellemzi, mert a Szovjetúnió békepoli'tiktája a szocialista társadalmi rend alapelvéből következik, amely nem ismer elnyomást, amely következetesen hirdeti és érvényre juttatja a nemzetek önrendelkezési jogát és önálló életre való jogosultságát. A Szovjetúnió politikája elleni durva támadásokból jelentős rész j-ut Csehszlovákiára is. Csehszlovákia 1948 óta a rágalmazások tárgya, amelyek az ENSz-ben is megismétlődnek. Tegnap ezt tette Nagy-Britannia képviselője, Younger, akí a csehszlovákiai belpolitika háború utáni fejlődését szovjet beavatkozás következményének minősíti. Younger úr kevés tisztelettel van a történelmi tények iránt. Younger úr előtt pedig kétséget kizáróan ismeretesek a tények: a szovjet egységek, amelyek nehéz harcok árán felszabadították Csehszlovákiáit, felszabadító missziójuk után 1945 szeptemberében elhagyták hazánkat. A csehszlovák kormány nyolc politikai párt képviselőiből alakult, 1946-ban a Kommunista Párt győzedelmeskedett a választásokon a nélkül, hogy egyetlenegy szovjet katona is tartózkodott volna Csehszlovákia területén. Természetesen, amikor 1948-ban egyes reakciós csoportok magában a kormányban Younger úr egyenes közbelépésére alkotmányellenes kisérletet -tettek a Kommunista Pártnak a kormányból való kiszorítására és reakciós puccsra törtek, a csehszlovák nép egységes fellépésével meghiúsította ezt a kísérletet és alkotmányos, demokratikus eszközökkel véglegesen biztosította a csehszlovák állampolitika háború utáni irányzatát, amely külpolitikában a béke és biztonság politikai elvét vallotta, az ország belpolitikáijában pedig az építést, a szociális és gazdasági prosperitást tartotta szem előtt. Akik vizet •prédikálnak és bort isznak És mily irónia, hogy éppen azon a napon, hogy Younger úr meséit itten előadta, Egyiptom kéviselöje a politikai bizottságban felhívta a figyelmet arra, hogy a brit katonai egy. befejezése után — öt évvel a háború befejezése után — nem hagyták el Egyiptom területét és jogosan követelte az idegen katonaság visszarendelését. A pletykák, melyeket Younger (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk mai számához utolsó fzben csatoljuk a „Tartós békéért, népi demokráciáért" c. lapot, a Kommunista és Munkáspártok Táiékoztató Irodájának hetilapját. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy minél nagyobb számban rendeljék meg a Táiékoztató Iroda hivatalos kiadványát, amelv hétről hétre a világpolitika, a nemzetközi helyzet és a Szovjetúnió vezette Béketábor harcának fontos eseményeiről ad beszámolót. A szocializmus építésének munkájában, a világ békefront iának mindennapos harcában nélkülözhetetlen támogatást nyújt mindannyiunknak a „Tartós békéért, népi demokráciáért". Felvértez bennünket az ellenség elleni küzdelemre és megerősít, hogy fokozott erővel tud juk építeni hazánkban a szocializmus biztosítását és megvalósítását célzó gottwaldi ötéves tervünket, amely egyben a leghatározottabb támogatója és biztosítéka az oszthatatlan és tartós békének. Az Űj Szó mai számában megrendelőlapot találnak olvasóink. Siessetek megrendelni a „Tartós békéért népi demokráciáért" rimfi hetilapot, hogy Csehszlovákia egy becsületes magyarajkú dolgozójának asztaláról se hiányozzék továbbra sem a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja. Mozgósítani a munkásosztályt a gottwaldi ötéves terv harmadik évének teljesítésére Batfovanský elvtárs, az SzKP főtitkárának beszéde Mostani aktivánkon nem tüzünk ki új célokat, mondotta Baäťovanský elvtárs, céljainkat kitűzték már a Párt eddigi kongresszusain, most csak azt akarjuk megvitatni, müyen intézkedések Szükségesek e célok megvalósítására. Két fontos kérdés áll előttünk: az 1951. évi terv teljesítésének részletes előkészítése és új üzemek építése. A szlovák üzemek kevés, de elég fontos kivétellel sikeresen teljesitik az ötéves terv feladatait. De ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várhatjuk a további előrehaladást. Gyorsítani kell iparunk és gazdaságunk fejlődését, hogy az új háború előkészítőinek terveit meghiúsíthassuk. Haladásunk főiellensége lenne az el bizakodás és a kritikának mellőzése. Emlékezzünk, hogy 1949-ben egészen jól teljesítettük Szlovákiában az egész évi tervet. De a dicsőség fejünkbe saállt és 1951. év elején mélyen a 100%-os teljesítés alatt maradtunk. Tudjuk, hogy milyen nagy erőfeszítésre volt aztán szükségünk, hogy a tervet mégis teljesítsük, sőt túlteljesítsük. A jövő évben, mint mindig, elsősorban a Párt és szervezeteinek és az üzemi szervezeteknek nagy feladata lesz különösen a nehézipar számára új tartalékerőket feltárni. Tudjuk, hogy nehéziparunk alapja a bányászat. Itt kell tehát elsősorban emelni a munka termelékenységét, több munkaerőt szerezni, fejleszteni a gépesítést. Ezenkívül a nehéziparban, főleg a gépiparban, de a faiparban és az építészetben és a közlekedésben is mutatkoztak nehézségek. Már Frank elvtárs részletesen rámutatott a rejtett munkaerő-tartalékok feltárásának szükségességére. Baáťovanský elvtárs ezután emlékezetbe idézte eddigi sikereinket. Rá. mutatott, hogy érett dolgozó osztályunk van, hogy a Párt megtanulta a munka javításának szervezését, hogy a munkásosztályban volt annyi lendület, hogy a háború pusztításai után rövid idő alatt közlekedésben, iparban egyaránt a háború előtti színvonal fölé emelte rövid jdő alatt viszonyainkat. Rámutatott a nehézségekre is, hogy a demokrata párt vezetőinek szabotáló tevékenysége miatt zavarok álltak be a lakosság élelmezésében és az építkezésekben. Mindezeknek a nehézségeknek a leküzdésében a Párt erejének volt legnagyobb érdeme. A jövő évre lényeges feladat a fokozottabb termelésre előkészülni. Erre szolgál a választervek kidolgozása, az átigazolás és a normák szilárdítása. De lehetetlen termelésünk növelése a szocialista verseny kitér, jesztése és fokozása, valamint az élmunkás és újítómozgalom tömeges terjedése nélkül. A kezdeményezésnek minden tekintetben alulról kell kiindulnia. Minden egyes dolgozónak érdekeltnek kell lennie a terv teljesítésében, a normák szilárdításában, a munka termelékenységének emelésében, az anyag teljes kihasználásában, a munka jobb szervezésében, az időveszteségek elkerülésében és a munkaerő tartalékok feltárásban. Nem szabad megfeledkeznünk a technológiai eljárás, a kísérletek és mindenféle javítások bevezetéséről. További kérdés a bérviszonyok rendezése, a teljesítmény, érdem és képzettség szerinti jutalmazás következetes keresztülvitele. Véget kell vetni az egyenlősködésnek, a felelőtlenségnek és teljesen a munka szociális jutalmazására kell áittérni. Bašfovanský elvtárs ezután rámutatott arra, hogy Szlovákia iparosítása a szlovákiai Kommunista Párt politikájának legsajátosabb tartalma, Fokozatton szem előtt kell tartani és figyelmünké ráirányítani az új üzemen munkájára, e tekintetben a pártszervezetekre különleges felelősség hárul. A Szlovák Kommunista Párt főtitkára a Párt gazdaságpolitikai tanácskozásán mondott beszédében végül a nemzetközi helyzettel foglalkozott, amelynek során ezeket állapította meg: A nemzetközi helyzet az angolamerikai imperialisták bűnösségéből eredően kétségtelenül kiéleződött. Az amerikai imperialisták a hidegháborúból a nyilt támadásra tértek át. Az amerikai imperialisták ugyanazokon az utakon járnak, amelyeken Hitler, Mussolini és a japán imperialisták jártak .Dolgozó népünk ugyanakkor fokozza harcát a béke érdekében, az imperialisták háborús terveit és mód. szereit leleplezi s így siet segítségére Korea népének és a többi nemzeteknek, akik folytatják harcukat felszabadulásukért és állami függetlenségükért. — Mi — állapította meg befejezésül Bašfovanský elvtárs — megingathatatlan bizalommal tekintünk a jövő felé. Ennek bizonyítéka, hogy építőmunkánkban nem eíigedjük magunkat megzavarni az amerikai imperialisták őrült törekvéseitől s népünk még nagyobb elhatározással építi hazáját. A szovjet delegáció vezetőjének, Visinszkij elvtársnak oldalián népi demokratikus országainknak küldötteivel hazánk külügyminisztere, hőn szeretett Široký elvtársunk az ENSz fórumán résztvesz abban a nagy, dramatikus küzdelemben, amelyet a békéért, a nemzetek szabadságáért, a koreai nép szabadságáért és egységéért, az egész emberiség igazságáért és boldogságáért folytatunk. ígérjük Široký elvtársnak, hogy a mi drága Gottwald elvtársunk vezetésével még bátrabban, még gyorsabb ütemben és még öntudatosaibban fogjuk hazánkban a szocializmus építeni és ezzel a békét építeni s megerősíteni a béke, demokrácia és szocializmus hatalma® világtáborát, amelynek élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió és a zse. niális Sztálin áll. Baáťovanský elvtárs beszédét lapunk holnaipi számaiban teljes terjedelmében közöljük. A magyar Dolgozók Pártiának országos kongresszusa a jövő év februáriéban 'esz A Magyar Dolgozók Pártja központi bizottsága pénteken ülést tartott. Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára hatalmas beszédben számolt be a politikai helyzetről és a párt feladatairól. A Politbüra javaslatára a központi bizottság úgy döntött, hogy 1951 február 24-ére farszehívja a Magyar Dolgozók Pártja országos kongresszusát. «